2018. július 15., vasárnap

(2018) Földünk újramérve - A jövő technológiái

(2018) Úti cél - A Mars


Úti cél - A Mars  Videó





Helyszín után kutatsz álmaid utazásához? Ne keress tovább, a Marsnál eredetibb és egzotikusabb úti célod nem lehet! És ma már az se lehetetlen, hogy az álom néhány évtizeden belül valósággá válik, hisz világszerte tudóscsoportok egész sora verseng azért, hogy az első emberes expedíciót küldje a vörös bolygóra. De mikor várható az első utazás? És milyen technikai nehézségeket kell még legyőzni addig? A film efféle izgalmas kérdésekre keres választ a világ vezető kutatóközpontjaiba látogatva. 



Google Mars:



A Tatárlakai amulett története !

Magyarérzelmű és manimámorista liberális körökben teljesen eltérő mondatsokasággal jellemzik a Kárpát-medence talán legrégebbi összefüggő írásos emlékét, az erdélyi Tatárlakán 1961-ben egy sírgödörből előkerült három lelet legérdekesebbikét, a minden bizonnyal őrző-védő funkciójú agyagamulettet. Az értékes és érdekes nyakbavaló a magyar nemzeti identitás szempontjából is kulcsjelentőségű, hisz egy ily korai összefüggő írásbeli produktummal egyedül csak Mezopotámia területének agyagtáblába vésett mondattömegei vetekedhetnek régiség tekintetében.
Ha egyáltalán vetekedhetnek... a kutatói vita középpontjában ugyanis mindvégig ez a kérdés állt. A lelet bombaként robbant be a történettudományba, az amulett ugyanis i.e. 5300-4500 körüli talajrétegből került elő, míg a legeslegöregebb sumer ékírás mindössze i.e. 3300-3100 tájékára tehető. Évszázados paradigmák kerültek tehát veszélybe az erdélyi lelet kapcsán...





A tatárlakai amulett (balra), illetve a sírgödörből előkerül másik két agyagtábla.

Nicolae Vlassa román régészprofesszor, a lelet megtalálója mindvégig kiállt a maga igaza mellett, s elutasította a tévedés lehetőségét a kormeghatározás kapcsán, az évszázados dogmák nemzetközi képviselői és a rovásírásra kísértetiesen hasonlító jelek magyarországi bírálói azonban mindent megtettek az eredmény bagatellizálása kapcsán.
Az első furcsaság mindjárt a radiokarbon kormeghatározás előtt történt, tudniillik a felbecsülhetetlen értékű agyagtárgyat a Kolozsvári Régészeti Múzeum tudósai kemencében kiégették (!), ezáltal az amulett időbeliségének vizsgálata lehetetlenné vált, meghiúsult.
Egyedül a sírgödör emberi csontjait lehetett szénizotópos mérésekkel datálni, ezek az eredmények azonban megkérdőjelezhetetlenül Vlassa és a magyarérzelmű álláspont igazát erősítették meg: a lelet valóban i.e. 5300 és 4500 közé helyezhető. Megindult azonban az ellentámadás, s mind a románok, mind a hazai magyarellenes tudósegyedek szembementek a kínos kudarccal és a XIX. századi elavult elméletek fenntarthatatlanságának ismételt bizonyosságával, amikoris dacolni kezdtek a tagadhatatlan tényanyaggal.
Elkezdtek terjengeni azok az elméletek, melyek szerint a korong valójában – s most nem egy vicc következik, hanem egy tudományosnak szánt "érv" – egy sosemlátott vakondtúráson keresztül (!) csúszott le az i.e. III. évezredre keltezhető rétegekből az i.e. 5300 és 4500 közé datálható talajpozíciókba. A röhejkeltően magyarellenes álláspont megalkotója és leghíresebb képviselője egy bizonyos V. Dimitrescu nevű szélsőségesen szubjektív nagyromán kutató, idehaza pedig az ELTE Hebraisztikai (!) Tanszékének liberális megnyilvánulásairól hírhedt vezetője, Komoróczy Géza bírálta legjobban Vlassa datálását.
A Vinca-kultúra B rétegének idejére (i.e. 5300-4500) helyezi a leletet, azaz a magyarérzelmű állásponttal ért egyet R. W. Ehrich, H. L. Thomas, Höckmann és K. J. Karr régészek, míg a libertariánus "vakondtúrásos" vélekedést osztja G. I. Georgiev, E. Neustupny és Colin Renfrew. Érvelésük valójában egyrészt a több évtizedes régészeti-történeti-filológiai dogmák előtti kényszeredett hajlongás (szerintük ugyanis megkérdőjelezhetetlen a mezopotámiai írásbeliség elsősége), másrészt pedig – a magyarországi liberális és a romániai kutatók esetében – magyarságfricskázó aknamunka.
A nemzetközi tudóstábor igencsak megosztott tehát az időbeliség kérdésével kapcsolatban, a legtöbben azonban manapság már hajlanak Vlassa véleményére és a magyarérzelmű álláspontra, s i.e. 5300 és 4500 közé helyezik az agyagamulett korát, azaz a Vinca B kultúra idősíkjának koordinátái közé.

A lelet felfedezője, Nicolae Vlassa és régésztársai. Az amulett megtalálása után a bukaresti Nemzeti Régészeti Bizottság visszautasított minden erre a területre benyújtott ásatási kérelmet. Tatárlaka mezejét szándékosan felszántották, a további kutatás ellehetetlenült... vajh miért?

Az agyagamulettel kapcsolatban a másik vitakérdés az, hogy jelei összefüggésbe hozhatók-e egyrészt a székely rovásírással, másrészt a sumer ékírásokkal. Egyértelmű tény, hogy a leleten négy rovásírásbetű egyértelműen beazonosítható: az "F", a "Z", az "NY" és a "GY" is felismerhető, de a többi jelben is megfigyelhetőek bizonyos rovásírásszerű vonások, ezeket a magyarérzelmű kutatók korai, kezdetleges rovásoknak tekintik.
A mainstream tudomány már szkeptikusabb ezen véleményekkel kapcsolatban, Colin Renfrew szerint mindössze véletlen (!) a tatárlakai amulett jeleinek, a sumer ékírásnak, illetve a székely rovásoknak a hasonlósága, sok tudós pedig bár elismeri a jelek közötti kapcsolatot, de visszadatálja a tatárlakai agyagamulettet i.e. 2700 körülre. Gyakorlatilag elmondható, hogy ahány neolitikumra szakosodott tudós létezik, annyiféle álláspont és vélekedés él a témában, sokan a jeleket nem tartják rovásnak, de az ősiségüket elismerik, míg mások az ősiséget tagadják, de a sumer ékírásokkal kapcsolatos hasonlóságot viszont elfogadják. Egy ilyen sokféle hipotetikus vélekedéssel körbevett tárgyi emlék kapcsán nekünk azt hiszem a magyarság ügyéhez legközelebbi vélekedést kellene mainstream hipotézisként (de nem vitathatatlan tényként!) elfogadnunk, hisz a 100%-ig tagadhatatlan igazság az időbeli távolság és a feltárás körülményei miatt immáron kibogozhatatlan.
A 7000 évesre datált és a sumer ékírásokhoz, illetve a székely rovásokhoz hasonlító, Erdélyből előkerült tatárlakai óvásamulett az őskori régészettudomány egyik legeslegizgalmasabb lelete mind a mai napig. Liberálisaink "turbónagymagyar ökörségenek" gondolják a lelet kapcsán bizonyos tudósok megnyilvánulásait, míg a normalitáspárti hazafiak a kozmopolita krákogást tartják minősíthetetlen vélekedésnek. Én mindenesetre büszkén hordom a nyakamban e csodálatos kőkori emlék modernkori másolatát...


Tudomány és Bibla



2018. június 3., vasárnap

Ambient Hang Drum relaxing music for Yoga, Meditation and Stress Relief

TRIANON :1920 június 4.

Trianon


Talán nem is léteznek szavak, amelyekkel kifejezhető mindaz a fájdalom és igazságtalanság, amelyet ez az esemény a magyar nemzetnek jelentett, és az óta is jelent.

Henri Pozzi „A háború visszatér”   (  http://www.magtudin.org/Pozzi%20-%20A%20haboru%20visszater.pdf  )  című könyvét a 30-as években, az első világháború utáni Közép-Európában tett utazásai során szerzett személyes tapasztalatai alapján írta meg. A könyv vádirat a francia külpolitika hazugságainak leleplezésére. 


Felismerte, hogy a békediktátum tisztán mohó, kapzsi, hatalmi és politikai szempontok alapján történt. Felismerte, hogy a békediktátum hamis, hazug adatokra épült és csak káoszt hozott, melynek következménye csak egy újabb háború lehet.

A „béke” következményeiről Lansing is azt mondta:



 „Olyan biztos, hogy a háború visszatér, mint amilyen biztos, hogy az éjszakát a nappal váltja fel.”







 
Be is következett. Persze nem véletlen a 2. világháború sem, mint ahogyan az 1. világháború.
A megaláztatásunk, a nemzetünkért érzett fájdalmunk élő seb ma is, és nem feledhető emlékünk. A globalizált világunkat nem ismerő fiataloknak ismernie kell a magyar tragédiát, hogy tisztán lássanak a mai viszonyainkat illetően is. Semmi sem változott a múlthoz képest. 


Ma is elsöpörni akarnak. Ma is diktatúrával, csak ma liberálissal.

Tudniuk kell, amit már 1935-ben Henri Pozzi megírt, hogy: „A háborús vesztesek közül Magyarországot nem büntették – Magyarországot kivégezték.”


Tudniuk kell azt a történelmi tényt, hogy 1. világháború kitöréséért a Magyar Királyságot felelősség nem terhelte. Mégis egyedül Magyarországot ítélték el, úgy, hogy még Ausztriát sem büntették meg.

A soknemzetiségű országunk területének 2/3-át úgy csatolták el, hogy tiszta magyar lakta települések estek áldozatul és olyanok, ahol a nemzetiségek kisebbségben voltak a magyar lakossággal szemben.


A Trianoni Békeszerződéssel Magyarország népét a kollektív bűnösség vádjával büntették, ami törvényellenes volt.

Az elcsatolandó területeken élő lakosokra vonatkozó népszavazási kérelmünket a diktátumkészítők elutasították, mert tudták, hogy milyen eredményt hozott volna.


A békediktátum aláírása kikényszerített volt, nem közös megegyezéssel történt. Ezért nem is lehet szerződésnek nevezni, csak kierőszakolt diktátumnak.
Magyarországot nem volt miért büntetni.

Állíthatjuk, hogy Trianon egy előre kitervelt nemzetgyilkossági kísérlet volt, nem sikerült. A „nemzetközi maffia” csak lelki megrázkódtatást tudott nekünk okozni, de nem tudtak eltüntetni bennünket a történelem színpadáról. Pedig azt akarták. A lelki megrázkódtatásról annyit, hogy azóta is a gyűlölet tárgyai vagyunk az elcsatolt területek haszonélvezői szemében. 


A magyargyűlölet Trianon óta kapott lángra. A pszichológiában ismert, hogy aki megbánt valakit, az a megbántottra úgy tekint, mint aki örök tanúja a bűnösségének. Ezért gyűlöli őt.
Talán valami elégtételt adhatna a Nyugat aljas tettének enyhítésére, és legalább az elcsatolt területeken élő saját véreink autonómiáját elősegíthetné hathatós közbenjárásával.



Forrás: Facebook.

2018. május 30., szerda

Intelligens tervezés / A bakteriáls ostor. ( Részlet "Az élet rejtélyének megfejtése" című dokumentumfilmből ! )

 

 

"Tudományos bizonyíték Isten létezéséről" 

Videó:


 

 

Teljes  Dokumentumfilm:  

Cím:

Az élet rejtélyének megfejtése - Darwin tévedett volna?

  (teljes film)

 

 (Egy elképesztő jól illusztrált tudományos áttörést feszegető dokumentumfilm arról, hogy még egy baktérium ostormotorja sem alakulhatott ki természetes kiválasztódással, nem hogy egész fajok. A testünk molekuláris gépekből épül fel. Nesze neked mátrix. Mégis csak szellemek vagyunk a gépezetben... Alapmű biologikusan gondolkodók számára. Megjegyzés: Az interneten nem találtunk olyan jogi információt, miszerint ezt a dokumentumfilmet ne lehetne feltenni megosztani, eredeti, vágatlan formában, (és mellesleg fent van már sok helyen hosszú ideje). Ha mégis bármi jogi korlátozás érvényben volna, kérjük értesítsen vagy kommentelje kifogását (megalapozva) és azonnal levesszük. Addig pedig szolgálja a közjót, és a helyes gondolkodás kialakítását, a tudatossá válást. Ha bárhol kapható FELTÉTLENÜL VEDD MEG lemezen! Egyrészt, hogy meg legyen jó minőségben, másrészt ezt a filmet honorálni kell a készítőinek! További információk a dolgok értelméről a https://biologika.hu és a https://ertem.hu weboldalakon.)

 

 *

 

 

A bakteriális ostor felépítése.

 

(Az ostor (flagellum) sejtekben előforduló sejtszervecske, elsősorban a helyváltoztatásban van szerepe. Főleg az egysejtű élőlények körében fordul elő (közülük is jellemzőbb az eukariótákra, mint a prokariótákra), de megtalálható algák, gombák, mohák és egyéb spórával szaporodó élőlények, illetve állatok ivarsejtjein is. Az egysejtű eukarióták között például az ostoros moszatok – mint például a zöld szemesostoros (Euglena viridis) – rendelkeznek ostorral, a prokariótáknál pedig a mozgásra képes baktériumok többsége ostorok segítségével mozog. A szivacsok és az űrbelűek egyes csoportjainak anyagcseréjében nélkülözhetetlen szerepet játszanak ostoros sejtjeik, mivel ostoraik mozgása eredményezi azt a vízáramlást, amelynek segítségével lélegeznek, amelyből kiszűrik táplálékukat, és amely segítségével eltávolítják szervezetükből a salakanyagokat.
A prokarióták és az eukarióták körében előforduló ostorok felépítése és működési módja különbözik. Az eukariótáknak egy vagy több ostoruk van, melyek mozgása jellegzetesen ostorszerű. Ostoruk felépítése nagyon hasonló a csillókéhoz. Belsejüket egyetlen nyalábba rendeződött, tubulin nevű fehérjéből felépülő mikrotubulusok alkotják: a nyaláb két központi mikrotubuluspárból és ezeket körülvevő kilenc mikrotubuluspárból áll. A mikrotubulusok összehangolt egymáson való elcsúszása eredményezi az ostor mozgását. Az ostor alját a bazális test horgonyozza le a sejtbe.
A baktériumok ostorai csavart alakú szerkezetek, flagellin nevű fehérjét tartalmaznak. Ostoruk alja, a kampó a sejt felszínéhez közel csatlakozik a rétegzett felépítésű sejtfalban levő bazális testhez. A baktériumostor az óramutató járásával egyező vagy ellentétes irányban forog a propeller mozgásához hasonlóan.
Míg az eukarióta sejtek ostoruk mozgatásához ATP-molekulákat használnak fel, addig a prokarióta sejtek a sejtmembránon keresztül lebonyolított proton-, illetve ionforgalomból nyert energiát.)


 

 *

2018. május 16., szerda

100 éve érintetlenül ( Dokumentumfilm magyarul ) ✿ 2016 HD

A világűr ezer arca - A rejtett univerzum titkai



* A sorozat lenyűgöző számítógépes animációval rétegről rétegre fejti fel előttünk a világűr összetevőit, hogy feltárja a világegyetem sorsát, eredetét és felépítését...................................

2018. április 29., vasárnap

TZM - "The Zeitgeist Movement" ( A Korszellem Mozgalom ) - A fenntarthatóságot elősegítő szervezet bemutatása. ( 4. rész )

TZM - "The Zeitgeist Movement" : ( A Korszellem Mozgalom ) - A fenntarthatóságot elősegítő szervezet bemutatása. 

 

(  A Zeitgeist Mozgalom (angolul: The Zeitgeist Movement; magyarul: „Cájtgájszt-mozgalom”) egy fenntarthatóságot elősegítő, és ennek érdekében társadalmi-gazdasági változást pártoló, alulról szerveződő világméretű mozgalom. A Zeitgeist jelentése: „Korszellem”. A szervezet önkéntes, közösségi alapú aktivizmust, és figyelemfelhívó tevékenységet folytat egy globális és regionális szervezeti hálózat, projektcsapatok, éves rendezvények, médiagyártás, valamint jótékonyság révén.

 



A mozgalom fókuszában többek között az áll, hogy felismeri, hogy az emberiséget jelenleg sújtó társadalmi problémák zömének valódi oka nem holmi hibás politikai irányelv, korrupció, hiány, netán az „emberi természet”, vagy egyéb gyakori feltételezés. A mozgalom felismeri, hogy az olyan problémák, mint szegénység, hajléktalanság, korrupció, válság, háborúk, és éhezés csupán „tünetei” egy idejétmúlt társadalmi rendszernek, ugyanis a 20. század folyamán a föld meghaladta a tényleges hiányt (pl. élelmiszer, víz, ruházat, lakás, stb.), és már csak ezen javak elosztásával van a gond. Az elosztás pedig a gazdasági rendszer alapján szerveződik, ami a hiány menedzseléséről szól. A jelenlegi gazdasági rendszer ugyanis csak hiány, és problémák mellett tud működni, tehát már mesterségesen tartja fenn azokat, méghozzá a kínálat és a vásárlóerő korlátozása, valamint a kereslet növelése (pl. reklámok, függőség) révén. A Mozgalom aktivizmusa és figyelemfelhívó tevékenysége rövid-, és hosszútávra is vonatkozik. A hosszútávú cél - az áttérés az Erőforrás-Alapú Gazdasági Modellre - folyamatos törekvést jelent, amely mellett szükség van átmeneti reformokra, valamint közvetlen közösségi támogatásra.

A Zeitgeist Mozgalom nem tartozik egyetlen országhoz, vagy politikai erőhöz sem. A világra egyetlen rendszerként tekint, az emberiségre pedig egyetlen nagy családként, és felismeri, hogy ha hosszútávon szeretnénk fennmaradni, akkor az országoknak fel kell hagyniuk a fegyverkezéssel, és meg kell osztaniuk az erőforrásokat és ötleteket. Tehát a megoldások, amelyekre jutott, és amelyeket terjeszt a Földön mindenki érdekeit szolgálja, nem csak egy bizonyos csoportét.  

 

Folyt: https://hu.wikipedia.org/wiki/Zeitgeist-mozgalom )

 

 A 2008-as alapítású "The Zeitgeist Movement" egy fenntarthatóságot elősegítő szervezet, amely közösségi alapú aktivizmust, és figyelemfelhívó tevékenységet folytat egy globális és regionális szervezeti hálózat, projektcsapatok, éves rendezvények, médiagyártás, valamint jótékonyság révén.

A Mozgalom fókuszában többek között az áll, hogy felismerjük, az emberiséget jelenleg sújtó társadalmi problémák zömének valódi oka nem holmi hibás politikai irányelv, korrupció, hiány, netán az "emberi természet", vagy egyéb gyakori feltételezés. A Mozgalom felismeri, hogy az olyan problémák, mint szegénység, hajléktalanság, korrupció, válság, háborúk, és éhezés csupán "tünetei" egy idejétmúlt társadalmi rendszernek. Az pedig éppen azért elavult, mert a XX. sz. folyamán meghaladtuk a tényleges hiányt (legalábbis ami az élethez szükséges javakat illeti, pl. élelmiszer, víz, ruházat, lakás, stb.), és már csak ezen javak elosztásával van a gond. Az elosztást pedig a gazdasági rendszer alapján szervezzük, ami viszont közismert alaptétele szerint a hiány menedzseléséről szól. És itt az alapvető ellentmondás, a jelenlegi gazdasági rendszer ugyanis csak hiány, és problémák mellett tud működni, tehát már mesterségesen tartja fenn azokat, méghozzá a kínálat és a vásárlóerő korlátozása, valamint a kereslet növelése (pl. reklámok, függőség) révén.

 A “Zeitgeist” kifejezést így definiálhatjuk: Egy kor intellektuális, morális, és kulturális klímája. A "mozgalom" szervezett változást jelent. A Zeitgeist Mozgalom tehát egy társadalmi célkitűzés a kor intellektuális, morális és kulturális klímájának megváltoztatására. Egészen pontosan olyan értékek és gyakorlatok irányába, amik jobban szolgálják az emberiség jólétét.

Amire a TZM sarkall, azt röviden így lehetne megfogalmazni: "A Tudományos Módszer alkalmazása társadalmi célokra". Ez jelenleg nem érvényesül, mivel a társadalmi problémákat manapság elsősorban a monetáris gazdaság, és a politika keretein belül igyekeznek orvosolni. Jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszerünk (a piacgazdaság) nem fenntartható, ezért a mostani trendek mellett 2030-ra összeomlik (az MIT kutatása alapján). Ezt mindannyian szeretnénk elkerülni, ám ehhez az kell, hogy elterjedjen egy új, tudományos alapú gazdaságszervezési mód, mely a megfelelő visszacsatolások révén biztosítja a környezeti-, gazdasági-, és társadalmi fenntarthatóságot. Utóbbinak alapeleme, hogy minden ember szükségletéről gondoskodunk, hisz a termelékenység magas foka révén ez ma már technikailag lehetséges. Ennél természetesen már most többre vagyunk képesek, azonban a piacgazdaság alapvető mechanizmusai nem csak a javak elosztását, de a globális ökoszisztémát is veszélyeztetik, sőt, az újrahasznosítás figyelmen kívül hagyása miatt a nyersanyag-utánpótlást is. Ezek után talán már nem meglepő, hogy a szakadék széle felé tartunk. Ahhoz azonban, hogy ez az új gazdaságszervezési mód (az Erőforrás Alapú Gazdaság) elterjedhessen, először is informálnunk kell az embereket arról, hogy a mostani rendszer a kutatások szerint pár évtizeden belül összeomlik, valamint az értékrendet olyan irányba kell fejlesztenünk, hogy az alkalmas legyen a fenntarthatóság elérésére.
Ha a Zeitgeist Mozgalom számodra új, akkor javasoljuk, hogy nézd meg a  Bevezetés az Erőforrás Alapú Gazdaságba  c. rövid előadást (magyar felirattal), a Zeitgeist: Haladjunk Tovább c. dokumentumfilmet (magyar szinkronnal), ill. olvasd el A piacgazdaság alkonya c. cikket az oldalon (vagy a TZM: Defined c. kiadványt - egyelőre angolul), hogy kellő képet kapj a gondolatmenetről. A TZM Global Radio Show-t követve meghallgathatod a legfrissebb közleményeket, interjúkat.

 

Forrás: 

 

  ((( 4.rész )))

 

*

Válogatott  cikkek és Válogatott képes üzenetek:


 Elvevők...


Elvevők: az olyan kultúrák, amik meggyőződése, hogy a világ az emberért van, és hogy a természeten uralkodnunk kell, mert így korlátlanul szaporodhatunk, ami „jó”
Meghagyók: az olyan kultúrák, amik tisztában vannak azzal, hogy ha az ember korlátlanul szaporodna, és kiirtana minden mást a táplálékán kívül, akkor végül kipusztulna

„Tudom jól, az emberek azt fogják majd kérdezni tőlem: „Azt akarod mondani, hogy térjünk vissza a vadászó-gyűjtögető életmódhoz?”
– Ez természetesen ostobaság – magyarázta Izmael. – Hányszor kell ezt elmondani? A ti gondotok nem a mezőgazdaság, hanem inkább az az őrült elképzelés, hogy a világ összes tápláléka titeket illet. Lényegében az emberek egészen a kezdetektől gyakorolták a mezőgazdaságot. Mindenütt és mindenkor ösztönözték kedvenc táplálékuk újratermelését – és ez maga a mezőgazdaság. A legtöbb máig fennmaradt Meghagyó nép elsősorban mezőgazdász és egyáltalán nem vadászó-gyűjtögető. A különbség köztetek nem az, hogy a Meghagyók nem foglalkoznak mezőgazdasággal, inkább az, hogy nem örökké tartó, a körülöttük lévő életközösség ellen viselt háborúként foglalkoznak vele.”

Könyvajánló: Daniel Quinn: „Izmael” Föld Napja Alapítvány, 1993.




Emberi Szaporodás...


Szakóca: Kb. 2,6 millió évvel ezelőtt elkezdtünk eszközöket használni [1]
Tűz: 600 ezer évvel ezelőtt már biztosan használtunk tüzet [2]
Fogak: Természetes ellenségeink fölé kerekedtünk, így a ragadozók már nem tartották kordában az emberek létszámát
Felkiáltójel: Az ember képessé vált olyasmi elképzelésére, ami nem létezik, mint pl. szellemek, pénz, ideológiák,[3] vagy az a pusztító idea, miszerint a „korlátlan szaporodás jó” [4]
Virág: A „Meghagyó” kultúrák a túlszaporodás elkerülése végett fogamzásgátló hatású növényeket (pl. vadmurok), ill. egyéb születésszabályozási technikákat kezdtek alkalmazni

Gabona: Az „Elvevő” kultúrák elkezdték termelni az élelmiszert, ám ez fogamzásgátlás nélkül még nagyobb élelmiszer-igényhez vezet (ördögi kör)
Ziggurat: A tömeg tömegtársadalmakhoz vezetett, és hierarchiához, az elit pedig a többi nép elleni védekezés miatt még több katonát akart (ördögi kör)
Fogaskerék: Az emberek elkezdtek gépeket használni a termeléshez, amik kezdetben megújuló energiát használtak (pl. szélmalom, fával fűtött gőzgép)
Csille: A szénbányászat révén sok száz millió év alatt felhalmozódott, könnyen kiaknázható, ám véges, és igen szennyező energiához jutottunk
%: A szén miatt azt hittük, hogy a jövő egyre csak jobb lesz, így elfogadottá vált a kamat, ám az államok eladósodása növekedéskényszert okozott
Kézmosás: Az orvostudomány lecsökkentette a halálozási rátát. Javított az életminőségen, ám fogamzásgátlás nélkül népességnövekedést okoznak
Olaj: A szénhidrogéneket kezdetben csak világításra használták, ám később folyékony üzemanyagként is elkezdték alkalmazni, illetve műtrágyák alapanyagaként

Géppuska: A gépfegyver révén már nem a katonaság létszáma volt a döntő (lásd: I. VH); védelmi okokból már nincs értelme a szaporodás erőltetésének
Futószalag: A gépiesítés csökkentette az ember gazdasági hasznát (lásd: Világválság); már gazdasági okból sincs értelme a szaporodás erőltetésének
Tabletta: A modern fogamzásgátlók ökológiai szempontból az emberiség legnagyobb felfedezése, ám sok száz millió nő még ma sem jut hozzájuk, emiatt a nemzések közel fele nem kívánt
Traktor: A gépiesített mezőgazdaság a fogamzásgátlás elterjedése nélkül népességrobbanást okozott, emiatt 1970 óta túlterheljük a Földet, illetve munkahelyek tűntek el a mezőgazdaságban
Robot: Az automatizálás tovább csökkentette az emberek gazdasági jelentőségét; ipari munkahelyek eltűnése (lásd: Lights-Out Manufacturing)
Drón: A katonai drónok tovább csökkentették az emberek katonai jelentőségét; most már jóformán csak pilótákra és speciálisan képzett gyalogságra van szükség
Agy-áramkör: A mesterséges intelligencia már a szolgáltatószektort is fenyegeti (lásd: önvezető kamion, könyvelőszoftver, stb.), és nincs 4. szektor, ahová átmenekíthetnénk a munkahelyeket

[1] https://www.livescience.com/7968-human-evolution-origin-tool.html
[2] http://discovermagazine.com/2013/may/09-archaeologists-find-earliest-evidence-of-humans-cooking-with-fire
[3] Yuval Noah Harari: „Sapiens” (2011)
[4] Daniel Quinn: „Izmael” (1993)



 Fejlődés...


Szent-Györgyi Albert 1970-ben ezt a írta az „Őrült majom” c. könyvében: „Filozófiájának megfelelően az ember intézményeket teremt társadalmi szükségletei kielégítésére. Egyesek csatlakoznak ezekhez az intézményekhez, személyes érdekeiket az intézményes érdekek hálójába szőve; intézményekébe, amelyek gazdagságától és hatalmától saját jólétünk függ. Ebből az következik, hogy ezek az intézmények rövidesen inkább a saját érdekeiket, mint a társadalmi szükségleteket szolgálják. Amint az idő telik, a társadalom szemlélete és igényei megváltoznak, de az intézmények változatlanok maradnak; addig harcolnak érdekeikért, amíg – gyakran szenvedések, pusztítás és vérontás árán – el nem söpri őket a társadalom.”

Rámutat, hogy a tudomány fejlődése felgyorsította ezt a folyamatot, sőt, arra is, hogy magát a tudományos módszert is alkalmazhatnánk a társadalmi szükségletek kielégítése terén. A nagy nehezen elsöpört intézmények helyére azóta is csak ideológiák alapján szervezett új intézmények kerültek, márpedig az ideológiák idővel elkerülhetetlenül elavulnak. A jelenlegi tudásunk alapján, épp 1970 volt az az év, amikor az emberiség először túllépte a Föld eltartóképességét, így a status quo-ból élő, emiatt a változásokat hátráltató intézmények (pl. politika, iskolák, egyházak, stb.) immár az egész globalizált civilizáció összeomlásával fenyegetnek. Megjegyzés: a segélyszervezetek többsége is ilyen, mivel a problémák hatékony megoldása esetén csökkenne a bevételük – ezért azok megoldása helyett inkább a szervizelésükre koncentrálnak (csak próbáld meg rávenni valamelyiket, hogy bevételei egy részét fordítsa a rászorulók családtervezéshez való jogának biztosítására).

Az ideológiákhoz képest a tudományos módszer jobb, mert a függetlenül reprodukálható kísérletek révén bele van építve az önellenőrzés. Egy, a tudományos módszeren alapuló intézmény tehát még ha ragaszkodik is önnön fennmaradásáért, sosem tud elavulni, így mindig a lehető legjobban szolgálja a társadalmat. De még jobb, ha az emberek gazdaságilag csak a helyi közösségüktől függenek (a helyi kisközösség ember természetes közege), így semmilyen mesterséges intézmény nem fog ragaszkodni a fennmaradásáért.

Megjegyzés: a Mozgalom aktivistái önkéntes alapon végzik az azzal kapcsolatos tevékenységüket, így nem függenek tőle gazdaságilag. Emiatt a problémák mielőbbi megoldása az érdekük, hogy inkább könnyedebb és boldogabb dolgokra koncentrálhassanak az életben.



Függőség... 


Anyagi jellegű szükségletcsoportok:
Létfenntartás, Biztonság (anyagi)

Érzelmi szükségletcsoportok:
Biztonság (érzelmi), Pihenés, Szeretet, Empátia, Közösség, Kreativitás, Autonómia, Életcél

A (kapitalista) piacgazdaságban a termelők valóban „megpróbálják” kielégíteni a szükségleteket, de csak a fizetőképes piaci szereplők számára, és nekik is a lehető legrosszabb hatékonysággal! A bevétel növelése érdekében ugyanis még az érzelmi szükségletekre is anyagi javakat kínálgatnak, amik viszont alkalmatlanok azok (tartós) kielégítésére, és sokkal többe kerülnek, mint a legjobb stratégia (a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolása). A „fogyasztó” tehát ugyanúgy hiába veri el a pénzét az anyagi javakra, mint a drogos az anyagra.

Példák:
Az autókat gyakran azzal próbálnak eladni, hogy általa majd szabadok leszünk (autonómia). Ez egyrészt csak nagyon korlátozott módon érvényesül, másrészt az autó üzemeltetése, karbantartása, a parkolás, és adott esetben a havi törlesztőrészlet kifejezetten korlátozzák a szabadságunkat!

Az egyik cipőgyártó nemrég ezzel a szlogennel reklámozta lábbelijeit: „A cipő boldoggá tesz”. Ez talán még igaz is, de max. három napra (minden csoda három napig tart). A kiegyensúlyozott, szeretetteljes emberi kapcsolatok viszont nap, mint nap boldoggá tesznek. Lehet ezer pár cipőnk, akkor is boldogtalanul leszünk, mert a cipő nem szeret, és nem ad empátiát.

Egy túlárazott korpásodás elleni sampont gyártó cég egyik reklámjában azt próbálta elhitetni, hogy a termékük az egyetlen módja a korpásodás leküzdésére, és ha nem veszed meg, akkor nem elégül ki a közösségre irányuló szükségleted, mert a korpa miatt észre sem fognak venni. Sokkal olcsóbb és hatékonyabb stratégia egy pár száz forintos kéntartalmú gyógyszertári sampon a korpára, és olyan barátok keresése, akik feltétel nélkül elfogadnak és szeretnek (a közösségre irányuló szükségletünk kielégítésére).



 Globális gondok... 



Mivel a természeti erőforrások nem gyarapodnak, a gazdaság pedig valójában nem termel, csupán átalakítja (és fogyasztja) erőforrásokat, így a népességnövekedés idővel elkerülhetetlenül túlnépesedéshez vezet (lásd Húsvét-sziget). A háborúknak mindig is az volt az oka, hogy a különböző népcsoportok ökolábnyomai összeértek. Sokáig pozitív dologként tekintettek a népességnövekedésre, mert évezredekig szükség volt rá védelmi szempontból (ördögi kör). Ám a géppuska és a drónok (illetve a robotok és a robotadó) fényében a népességnövekedés már nettó káros.

A népességnövekedés nem csak a verseny fokozása révén hátráltatja a hatékonyság növelését, hanem közvetlenül is. A növekvő népességet ugyanis valahogy el kell tartani, így annyival kevesebb erőforrás idő pénz jut a hatékonyság növelését elősegíteni képes beruházásokra (pl. megújuló energia, újrahasznosítás, stb.). A népességnövekedés megélhetésért folyó verseny fokozódása révén a kényszerfogyasztás növekedését eredményezi.

A túlfogyasztás diszkrecionális részének hátterében a bölcsesség hiánya is áll. Sokan nem tudják, hogy csak a létfenntartás és a biztonság anyagi jellegű szükségletek, a többi nem (pl. pihenés, szeretet, szabadság, stb.). Ezeket anyagi javakkal nem lehet kielégíteni, ill. csak nagyon rövid időre (pénzpazarlás). Leghatékonyabb kielégítési módjuk az egészséges, szeretetteljes emberi kapcsolatok (sőt, az érzelmi biztonsághoz is emberi kapcsolatok kellenek). A kellemes érzések a kielégített szükségletekből fakadnak, a kellemetlen érzések pedig a kielégítetlen szükségletekből. Aki a boldogsághormonokat kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok helyett valami másból próbálja beszerezni (pl. szerek, javak, pénz, hatalom, stb.), az függő. A függőség pocsék hatékonysággal bír ilyen téren, és romboló hatású.

Az osztalékfizetés motivációt ad a profit, és így a bevételek növelésére, ezt pedig remekül szolgálja a tervezett elavulás, ami indokolatlanul sok hulladékot jelent. Emellett motivációt ad a költségcsökkentésre is, és ha a költséghatékonyság csak a technikai hatékonyság rovására érhető el, akkor úgy fog megvalósulni. Az osztalékfizetés és a (versenyalapú) piacgazdaság reális alternatívája a nonprofit közösségi gazdálkodás.

A banki kamat révén a gazdagokhoz áramlik a pénz (egyfajta fordított Robin Hood).[1] Emiatt a kamatok megfizetéséhez folyamatosan növelni kell a gazdaság méretét, ami egyre nagyobb környezetterhelést eredményez. A kereskedelmi bankok általi pénzteremtésre és a banki kamatra reális alternatívát jelent, ha a pénzteremtés és a kamatszedés joga visszakerül az újraelosztásért felelős szervezetekhez (pl. állam, önkormányzat). Így ugyanis a kamat egy adónemmé válik, és mindig újraelosztásra kerül, ezáltal megfizetéséhez nem kell bővíteni a gazdaságot.[2]

[1] httpwww.lesyndromedelamonnaie.frmediapool67670611dataMonetaryGrowth_.pdf (18.o)
[2] httpkovasz.uni-corvinus.hukov13kennedy.html



Népességcsökkenés és fejlődés...


Ha szigorúan véve nem is "minden", de kétségtelenül a legtöbb globális probléma gyökéroka a népességnövekedés. A tömeg például tömegtársadalmakhoz vezet, ami elkerülhetetlenül átláthatatlan és igazságtalan, és valójában természetellenes a kisközösségekhez evolválódott ősember agyunk számára (lásd: Dunbar száma). A népességnövekedés elkerülhetetlenül ökológiai túlterhelést okoz, ami már tízezer éve természetpusztításhoz, háborúkhoz, sőt, civilizációk összeomlásához vezet, és ami most egész globalizált civilizációnkat fenyegeti.

A klímaváltozás és a népességnövekedés is csupán ugyanannak az éremnek a két oldala. Mert bár igaz az, hogy a leggazdagabb 10% felelős az ÜHG-kibocsátások 50%-áért,[1] ám nem tekinthetünk el a másik 50%-tól sem, ráadásul a leggazdagabb 10% népessége is jórészt túlnépesedett országokban él (pl. Anglia, Hollandia, Japán, stb.), miközben népességük tovább nő! Az pedig, hogy a legszegényebb 35% csupán 10%-ban járul hozzá az ÜHG-kibocsátáshoz, nem azt jelenti, hogy mindenki más indokolatlanul sokat szennyez, ugyanis a legszegényebbek annyira deprivált helyzetben vannak, hogy még alapszükségleteiket sem tudják kielégíteni! (pl. rendszeres táplálkozás, tiszta ivóvíz, stb.)

Az egyenlőtlenség mértékének növekedése pedig szintén a népességnövekedés következménye, minthogy egyre többen vagyunk a véges mennyiségű természeti erőforrásokra – a kamat, a profit és a háborúk csupán a folyamat eszközei, mikéntje. Mindemellett a népességnövekedés hátráltatja a környezetbarát technológiák technológiák terjedését, mivel az egyre nagyobb népesség eltartása több kiadást igényel, így annyival kevesebb jut az ilyen jellegű beruházásokra.

Valójában még a nagy fogyasztás is részben a népességnövekedésből fakad, ugyanis annak révén egyre fokozódik a verseny a természeti erőforrásokért, ami növeli a kényszerfogyasztást (pl. oktatáshoz és munkaerőpiaci versenyhez kapcsolódó fogyasztás, biztonsági kiadások, stb.). A gazdagabb országok lakói tehát részben azért fogyasztanak többet, mert többet tudnak arra költeni, hogy ne maradjanak le a globalizálódott munkaerőpiaci versenyben (pl. ingázás), és hogy elszigeteljék magukat a tömegtől, (pl. autó, biztonsági rendszerek, üdülések stb.), illetve a környezet degradálódásától (pl. légkondi). Ezen felül pedig van némi diszkrecionális fogyasztásuk is, ami tényleg nem szolgálja a versenyben maradást, vagy a tömegtől és annak hatásaitól való elszigetelődést (pl. élvezeti cikkek, ajándékok, stb.).

[1] https://www.oxfam.org/en/pressroom/pressreleases/2015-12-02/worlds-richest-10-produce-half-carbon-emissions-while-poorest-35


Ökolábnyom...



 Az ökológiai lábnyom egy erőforrásmenedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.

A karbonlábnyom (vagy szénlábnyom) az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke. Segítségével mérhetővé válik, hogy mennyiben járulunk hozzá a klímaváltozáshoz. A karbonlábnyom azt mutatja, hogy egy vállalat tevékenysége, vagy egy termék életciklusa, vagy egy ember ill. egy adott társadalom életmódja nyomán mennyi közvetlen és közvetett karbonkibocsátás kerül a levegőbe. A karbonkibocsátás az összes üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátást jelenti; minden ÜHG-kibocsátást tonna szén-dioxid egyenértékben (t CO2e) számolunk, ami egyben a karbonlábnyom mértékegysége is.

Azért fordulhat elő, hogy az ökolábnyom (átmenetileg) nagyobb, mint a biokapacitás, mert a bolygónak vannak tartalékai, amit viszont már elkezdtünk felélni, és az MIT számításai alapján 15 éven belül elfogynak, amikor is a globalizált világgazdaság összeomlik, mint anno a Húsvét-szigeten,[1] föltéve persze, hogy nem fordítjuk meg időben a trendeket (pl. gazdasági növekedés, húsfogyasztás növekedése, népességnövekedés, stb.) Érdemes hozzátenni, hogy a gazdasági növekedés megállításával is növelhető a jólét, amennyiben növeljük a javak megosztásának arányát (pl. autók, fűnyírók, szerszámok, stb.). Ehhez persze szükség van a bizalomra, amihez pedig egyfajta közösségépítésre. Ebben nagy segítséget nyújthat a https://miutcank.hu/

Itt egy interaktív térkép, ami az egyes országok fenntarthatóságát mutatja: http://www.footprintnetwork.org/ecological_footprint_nations/

[1] http://sustainable.unimelb.edu.au/sites/default/files/docs/MSSI-ResearchPaper-4_Turner_2014.pdf



Robotpilóta mód...


A „robotpilóta üzemmód” azt jelenti, hogy gondolkodás nélkül cselekszünk. Nem tervezzük meg minden mozdulatunkat pl. járás, evés vagy fürdés közben, és minél gyakrabban csinálunk valamit, annál kevésbé. Ugyanez érvényes a kommunikációnkra, főleg, ha erősek az érzelmeink. De ha ezt felismertük, és időnként elgondolkodunk azon, hogy mit is tennénk vagy mondanánk egy adott helyzetben, még akkor is esélyes, hogy gondolatainkat gyermekkorban készen kapott, soha meg nem kérdőjelezett, sokszor az ókorból ránk maradt, és mára végletesen elavult értékek alakították (pl. népességnövekedés-mánia, gazdasági növekedés-mánia).*

Ha viszont egyszer rászánjuk az időt, és megkérdőjelezünk mindent, még saját értékeinket és gondolatainkat is, akkor eljuthatunk oda, hogy az egyetlen bizonyosság az, hogy „gondolkodom, tehát vagyok”. Ezután újraalkothatjuk világképünket, immár csakis azt elfogadva, amit empirikus módon valóban minden esetben tapasztalunk, figyelembe véve azokat az eseteket is, amik cáfolják elképzeléseinket (a cáfolt elméleteket el kell vetnünk, és újat kell keresni helyette). Megjegyzés: minden ember közös érdeke az életminőség fenntartható módon történő javítása.

Mindeközben azt is ellenőriznünk kell, hogy tapasztalatainkból valóban logikus következtetéseket vontunk-e le. Ám ez egyáltalán nem könnyű, mert az ember agya nem a logikus gondolkodásra fejlődött ki, hanem a túlélésre, amit leginkább a heurisztikus következtetések levonása szolgál. A logikát és a filozófiát ezért tanulnunk kell, ami leginkább abban segít, hogy mások (régebben élt emberek) logikai hibáit mi már ne kövessük el! Logikai hibák gyűjteménye: https://a.te.ervelesi.hibad.hu/

Mivel az empirikus bizonyítékok gyűjtése csak a legegyszerűbb, leghétköznapibb dolgok esetén megy, és mivel senki sem képes arra, hogy elvégezze az összes tudományos kísérletet, ami csak elgondolható, így a világ megismerése érdekében elkerülhetetlen, hogy valamennyire a tudományra hagyatkozzunk. A tudomány egyszerre jelenti a tudományos módszert, és az általa eddig összegyűjtött tudásanyagot. Azért erre érdemes, hagyatkozni, mert a tudományos módszerbe az egymástól függetlenül reprodukálható kísérletek révén bele van építve az önellenőrzés.

*Például a legtöbben nem kérdőjelezik meg, hogy miért is gondolják automatikusan a népességnövekedésről, hogy „jó”, és miért gondolják, hogy ha csökken, az csak „rossz” lehet. Így nem is jöttek rá, hogy ez már rég nem igaz, mert már nem az ember a katonai és a „termelési” potenciál alapja (lásd: géppuska, robotok). Jó is, hogy már nem az, mert ha el akarjuk kerülni az összeomlást, akkor el kell érni a fenntarthatóságot (ami a jelenlegi egy főre jutó magyar ökolábnyom mellett kb. 7,5 milliós lakosság esetén sikerülne,[1] így most kifejezetten jól jön a fogyás).

[1] http://data.footprintnetwork.org/#/



Civilizáció...



  Sokan azt szajkózzák, hogy az emberek csak a sokkhatásokból tanulnak. Ez csak azt mutatja, hogy fogalmunk sincs arról, hogyan kell élni. Őseink még tudták, és minthogy az ökoszisztémák működésének alapszabályai, illetve az ember szükségletei azóta sem változtak, a legalapvetőbb bölcsességek továbbra is érvényesek. Csak nem ismerjük azokat, vagy éppen fittyet hányunk rájuk – ez utóbbi a gőg (hübris).

A történelem tanulságainak levonása segít, hogy meglássuk a mintázatot az eddigi sokkhatások okai mögött (pl. azt, hogy a háborúk oka mindig is az volt, hogy a különböző népcsoportok ökolábnyomai összeérnek, vagy hogy az ökológiai túlterhelés hosszútávon elkerülhetetlenül összeomláshoz vezet). Ha szeretnénk, hogy fennmaradjon kultúránk, akkor tanulnunk kell a múlt hibáiból, és változnunk, hogy a sokkhatásokat ne megvárjuk, hanem az okokat ismerve elkerüljük azokat. Mert egy kellően nagy sokkra bármilyen reakciót adunk, hasztalan. Ilyen például az ökológiai összeomlás, ami a túlnépesedett Szíria vesztét okozta (50 év alatt négyszeresére nőtt a lakosság, ami túllegeltetéshez vezetett, az aszály pedig megadta a kegyelemdöfést).

A súlyos/végzetes sokkokat elkerülhetjük, ha észben tartjuk a legalapvetőbb összefüggéseket, mint pl. azt, hogy amelyik rendszer nem fenntartható, az elkerülhetetlenül összeomlik. Márpedig országunk (és a világ országainak háromnegyede) jelenleg nem fenntartható. Ahhoz tehát, hogy bölcsen elkerüljük Szíria sorsát, el kell érnünk a fenntarthatóságot. Ehhez talán a legegyszerűbb, ha egyelőre hagyjuk fogyni a népességet, mivel ez most kifejezetten jól jön a magyarságnak! Az ökológiai és társadalmi problémákat is enyhíti, és sokszoros megtakarítást jelent az adófizetők számára, ha minden lány és nő számára biztosítjuk a fogamzásgátlókhoz való hozzáférést, illetve a hozzájuk kapcsolódó tudást és jogokat [1] (a családtervezés 1968 óta emberi jognak számít).

Emellett persze aktívan törekedhetünk a biogazdálkodás dominanciájának elérésére (a talajpusztulás megelőzése végett), a mocsarak visszaállítására (a vízbiztonság érdekében), az újrahasznosítás maximalizálására (Németország pl. 66%-ban újrahasznosítja hulladékát, amivel világelső),[2] valamint a helyi közösségek újjászervezésére (ami az ember természetes közege, a legegészségesebb társadalmi környezet a gyermeknevelés szempontjából,[3] és így a legjobb módszer a függőségek és mentális betegségek elkerülésére).[4]

[1] https://www.gatesfoundation.org/…/Global-De…/Family-Planning
[2] https://resource-recycling.com/…/germanys-recycling-rate-c…/
[3] https://www.sciencedaily.com/releas…/2010/…/100921163709.htm
[4] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3330161/



Gépember...



Az ember tulajdonképpen egy rendkívül bonyolult, négymilliárd éven át evolválódott biológiai gép. A sok mutáció, szelekció, és a többi fajjal (pl. ragadozókkal, kórokozókkal) történő koevolóciú végül nagyon bonyolult gépezetet hozott létre, ami sokszor meglehetősen nyakatekert megoldásokat alkalmaz (lásd: vakfolt, garat, laringeális ideg, stb.), vagy könnyen meghibásodik (pl. vakbél, prosztata, stb.). Azért fordulhatott elő ilyesmi, mert az emberi test fő funkciója ugyanaz, mint az összes többi biológiai gépé, vagyis a benne található gének másolgatásának elősegítése. Többek között epp azért szaporodunk, hogy az egyedfejlődés során a testünkben felhalmozódott javíthatatlan hibákat kiküszöbölendő, a gének új gépeket alkothassanak maguknak (utódok).

Ám törzsfejlődésünk (evolúciónk) során kialakult a bonyolult agyunk, és általa képesek vagyunk az önreflexióra is. Képesek vagyunk felismerni, hogyan alakult fajunk, és képesek vagyunk célt találni saját magunk számára. /Vannak például olyanok, akik ösztöneiken felülemelkedve úgy döntöttek, nem lesznek génjeik szolgája, és nem szaporodnak (lásd: childfree mozgalom). Ez egy túlnépesedő világban igen nemes gesztus, de igazából bárki enyhítheti a problémát, ha több baleset-teherbeesés folyamatos megelőzését támogatja valahol a világban, mint ahány gyereke van./

Az ember agya azt is lehetővé tette, hogy mesterséges intelligenciákat hozzunk létre. Még csak speciális mesterséges intelligenciákat vagyunk képesek alkotni egy-egy feladatra, amik viszont abban akár túl is szárnyalják az embereket (pl. arcfelismerés). De még csak nem is kell jobbnak lennie; gyors reakciót igénylő feladatokban akkor is túlteljesíthet minket, ha csak gyorsabban csinálja ugyanazt (pl. vezetés). Persze még nem tudtunk általános mesterséges intelligenciát létrehozni, és azt sem tudjuk, hogyan lehet elérni, hogy egy mesterséges agy tudatot produkáljon.

Valószínűsíthető, hogy egy általános mesterséges intelligencia, ami képes magát fejleszteni, nagyon gyorsan túlszárnyalna minket, és onnantól kezdve folyamatosan fejlődne, majd idővel nálunk is bonyolultabbá válna (bár fizikai teste esetében valószínűleg mellőzné az evolúcióra jellemző kókány megoldásokat). Ezáltal nagyon hamar mi lennénk a mesterséges intelligenciák „háziállatai” (feltéve, hogy megtűrnének minket). A filmekben megjelenő androidoknak tehát nagyon szigorú beépített korlátozásokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy bárki is huzamosabb ideig alsóbbrendűnek tarthassa őket. Van is erről egy sci-fi film, amiben külön rendőrségi egység foglalkozik az önfejlesztő robotok megtalálásával és kiiktatásával (Automata, 2014).




Jövő...


Érdekesség: az, hogy az ember mit gondol a jövőről, nagyban befolyásolja gyermeknemzési kedvét, illetve a már meglévő utódok is befolyásolják azt, hogy mit gondol a jövőről (ha már van, akkor szeretné hinni, hogy a jövő jobb lesz, vagy legalábbis nem rosszabb).

Ironikus, hogy leginkább az emberi népesség számának alakulásán múlik, hogy milyen lesz a jövőnk. A népességnövekedés miatt ugyanis gyorsabban fogynak a természeti erőforrások, mivel nő az emberiség alapfogyasztása, illetve a zsúfoltság, a környezetpusztítás és a verseny fokozódása révén nő a kényszerfogyasztás (pl. légkondi, közlekedés, stb.). A természeti erőforrások (pl. talaj, ivóvíz, stb.) fogyása és az országok növekvő ökolábnyomainak egymásnak feszülése miatt pedig nő a háborúk, illetve az országok összeomlásának valószínűsége (pl. Szíria). Talán azért nem észleltük még értelmes létformák nyomait, mert jellemzően túlszaporodnak és kipusztulnak az önmaguk által okozott klímakatasztrófa, vagy egyéb globális vész miatt? (pl. atomháború)

Akárhogy is, a családtervezés emberi jog, és a népességnövekedés megállításának leghatékonyabb, leghumánusabb és legolcsóbb módja a középszintű oktatás, valamint a fogamzásgátlókhoz való hozzáférés biztosítása minden nő számára. Ezt az ENSZ már 2000-re szerette volna elérni (Kairói Akcióprogram), majd mivel nem sikerült, 2015-re (Milleniumi Fejlesztési Célok), és minthogy addigra sem valósult meg, újfent 2030-ra tűzte ki célul (Fenntartható Fejlődési Célok). A kormányok viszont nem teljesítik vállalásaikat, ezért célszerű rásegíteni (már ha a Földön tervezünk élni néhány évtized múlva is, vagy ha vannak utódaink, akiknek jót akarunk). Szerencsére vannak olyan segélyszervezetek, amik ezzel foglalkoznak (pl. Population Matters, BOCS Alapítvány, stb.).



Mozgalom...



Ilyen lépések pl. a családtervezési (fogamzásgátlási) emberi jogának biztosítása minden nő számára, ami messze a leghatékonyabb klímavédelmi (és környezetvédelmi) stratégia. Vagy a helyi közösségek, valamint nonprofit közösségi vállalkozások szervezése, amik az életminőség fenntartható módon történő javításának záloga.

A helyi kisközösség ugyanis az ember természetes közege, a gyermeknevelés legideálisabb környezete, és az azt jellemző stabil, kiegyensúlyozott, kooperatív emberi kapcsolatok érzelmi szükségleteink kielégülésének (a boldogság-hormonok beszerzésének) leghatékonyabb módja (szemben függőségekkel és a fogyasztással). A nonprofit termelés pedig kiküszöböli a motivációt a növekedésre, ami egy véges erőforrásokkal rendelkező országban/bolygón eleve nem folytatható örökké (sőt, már rég túlléptük a Föld eltartóképességét, és most már a megújuló erőforrások is fogynak, pl. talaj, erdők, halak).

A Mozgalom hosszútávú célja pedig az, hogy a társadalom-, és gazdaság szervezése a tudományos módszer mentén történjen, ugyanis ez az emberiség által ismert legjobb módszer az összefüggések feltárására, és a tanultak gyakorlatban történő alkalmazására a közös cél érdekében (ami ugye az életminőség fenntartható módon történő javítása). A módszer jellemzői az ideológiák hiánya, valamint a kísérletezés, ami által bele van építve az önellenőrzés és a fejlődés.



Műanyag...



A műanyaggal nem az a legnagyobb baj, hogy soká bomlik le (bár igen kellemetlen azoknak az állatoknak, amik beleszorultak, vagy táplálék helyett azzal van tele a gyomruk), hanem az, hogy mindeközben mérgezik a környezetet (leginkább az adalékanyagok miatt, de sokszor magának a műanyagnak a monomerje is mérgező, mint pl. a PET esetén).

A tengerek megtisztulása (és így a tengeri ökoszisztémák egészségének megőrzése) érdekében a leghatékonyabb stratégia a műanyaghulladék keletkezésének megelőzése, illetve a viszonylag gyorsan lebomló, és/vagy nem mérgező alternatív anyagok használata (pl. fa, fém, üveg, bioműanyagok, stb.). Persze a szemetelést nehéz teljesen kiiktatni, ám még akkor is hatékonyabb a tengerekbe ömlő folyók megszűrése, mint az óceáni hulladékfoltoké (a megelőzés mindig jobb, ráadásul a szárazföldektől távol lebegő gépek javítása körülményes és drága).

Érdekesség: még a műszálas ruhák mosása révén is hozzájárulunk a tengerek műanyaggal való szennyezéséhez, akár kétezer szálacskával mosásonként. Ez azt jelenti, hogy a környezetvédelem érdekében csak természetes anyagból készült, és nem mérgező anyagokkal festett ruhákat érdemes hordanunk... vagy nem mérgező bioműanyagból. De kevert anyagú ruhát semmiképpen sem, mert nem lehet újrahasznosítani, ha pedig szemétlerakóba kerül, akkor (hagyományos) műanyag-tartalma mérgezi a talajt/talajvizet (valamint elégetésekor mérgező anyagok szabadulnak fel).

Források:
https://www.popsci.com/sea-plastic
http://www.sciencemag.org/news/2014/06/rocks-made-plastic-found-hawaiian-beach



Orvosság...



 Talán közhelynek számít, hogy nem mozgunk eleget, ám nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek fontosságát. A meditáció a kutatások alapján csökkenti a szorongást,[1] javítja a kreativitást,[2] és egyéb mérhető pozitív hatásai is vannak.[3] Elkezdhetjük úgy is, hogy eleinte csak néhány percet végezzük, aztán ha rákaptunk, egyre hosszabb ideig, majd naponta akár többször is.

Hippokratesz mondotta: „Legyen az ételed az orvosságod, és az orvosságod az ételed”. A feldolgozott ételekkel alapvetően az a gond, hogy tele vannak a szervezet számára ismeretlen vegyszerekkel, és gyakran van bennük tartósítószer, ami kis mennyiségben is méreg, főleg, ha rendszeresen bevisszük a szervezetünkbe. A friss levegő és a természet közelsége nagyon jó hatással van egészségünkre, ám lehetőleg olyan helyen legyünk a szabadban, ahol nem járnak autók.

A levezetetlen stressz (azaz a kortizol, és egyéb stresszhormonok jelenléte a szervezetben) gyengíti az immunrendszerünket, és hosszútávon tönkreteszi a szerveinket. A kutatások alapján az egyik legnagyobb felesleges stresszforrás, hogy amiatt aggódunk, hogy mások vajon mit gondolnak rólunk. Többek között ezért foglalkozunk annyit a külsőnkkel, és ezért gyűjtünk státuszszimbólumokat. Persze az volna az ideális, ha egy sokkal kevésbé egyenlőtlen társadalomban élnénk, ahol nincs értelme a státuszszimbólumoknak, ám a káros hatásait most is enyhíthetjük, ha nem törődünk azzal, milyennek tűnünk különböző túlárazott holmik révén (pl. márkás cipő, óra, póló, mobiltelefon, tablet, stb.). Nem csak egészségesebbek, de valójában sokkal boldogabbak leszünk, ha a státuszunk ismeretlenek felé mutogatása helyett azokkal foglalkozunk, akik ismernek és szeretnek. Ha kíváncsiak vagyunk, mit gondol valaki rólunk, kérdezzük meg, de ha ezt a kérdést tolakodónak tartanánk, mert nem vagyunk olyan jó kapcsolatban, akkor úgysem számít, mit gondol rólunk az illető.

A TV a reklámokkal folyamatosan felerősíti a státusz hajszolását, és egyéb kicsinyes, hiú, gyerekes viselkedési formákat. Miután kiköttettük, kedvenc filmjeinket, sorozatainkat az interneten is megnézhetjük, vagy letölthetjük, és megnézhetjük a TV-készüléken, immár a zavaró reklámok nélkül.

[1] https://www.psychologytoday.com/blog/use-your-mind-change-your-brain/201305/is-your-brain-meditation
[2] http://blog.ted.com/4-scientific-studies-on-how-meditation-can-affect-your-heart-brain-and-creativity/
[3] http://www.forbes.com/sites/alicegwalton/2015/02/09/7-ways-meditation-can-actually-change-the-brain/#3efbca4b7023


Környezet...

Környezetterhelés = Népesség x Fogyasztás x Hatékonyság

A teljes magyar ökolábnyom a rendelkezésre álló biokapacitás 130%-a. Ez azt jelenti, hogy összességében feléljük az ország természeti tőkéjét. Ilyen szempontból kifejezetten jól jön az enyhe népességfogyás, ám a politikusok még így is az értelmetlen gazdasági növekedést erőltetik. Pedig mint OECD ország, a gazdaság mérete már „elég nagy”, és a jóllét növelése érdekében már csupán annyi a dolgunk, hogy egyenlőbben osszuk el a jövedelmeket (lásd: skandináv országok).[1] Emellett a már megtermelt javakat, vagy legalább egy részüket a birtoklásra irányuló mentalitás helyett meg is oszthatjuk egymás között, így kevesebb termelés mellett több ember jut hozzá a javakhoz (lásd: autómegosztás, lehetőleg nonprofit alapon). Ezáltal növelhetjük a hatékonyságot, mivel több szükségletet kevesebb anyag és energia felhasználása révén tudunk kielégíteni.

Érdemes tisztázni a szükségletek fogalmát; a közgazdaságtanban tévesen a valódi szükségleteket és a vágyakat (együtt: igények) hívják „szükségleteknek” (még az aranyozott WC is). Ugyanakkor jól elkülönülnek a szükségletek és a vágyak, utóbbiak nem kielégülése ugyanis bár okozhat frusztrációt, de egészségügyi problémát nem. A szükségletek csoportjai: létfenntartás, biztonság, pihenés, szeretet, empátia, közösség, kreativitás, autonómia, életcél (Manfred Max-Neef nyomán). Figyeljük meg, hogy a létfenntartáson és biztonságon kívül a többi szükséglet tulajdonképpen már nem igényel javakat, csupán saját tetteinket (pl. alvás), illetve egészséges, szeretetteljes emberi kapcsolatokat. A reklámok mégis azt igyekeznek elhitetni, hogy ezekhez is drága holmikra van szükségünk, pl. a közösségre irányuló szükségletünk kielégítéséhez túlárazott korpásodás elleni samponra, a szabadsághoz pedig egy új autóra (jellemzően hitelre, ami kifejezetten korlátozza szabadságunkat).

[1] https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu


Megélhetés...


Attól, hogy erőltetjük a születést, még mindig jobban megéri súlyosan túlnépesedett országokban termelni, emiatt csak horribilis összegű állami támogatások és kedvezmények fejében tudjuk őket (ideig-óráig) itt tartani. 2020 után úgyis továbbállnak, vagy automatizálnak, mert elapadnak az EU-s források, és nem lesz miből támogatni az autógyárakat. A szaporodás és a munkahelyeremtés erőltetése vesztes stratégia. Az jut előnyhöz, aki hamarabb éri el a fenntarthatóságot (maximalizálva az újrahasznosítást), és hamarabb állítja át az államháztartását a robotok munkája után fizetendő adókra (és a vámokra).

A pályakezdők körében már most is átlagon felüli a munkanélküliségi arány, ráadásul az európai munkahelyek felét 15 éven belül automatizálni és komputerizálni lehet.[1] A történelem pedig azt mutatja, hogy már 25%-os munkanélküliség és teljesen destabilizál és radikalizál egy társadalmat (lásd: náci Németország). Már Kínában és Indiában is automatizálnak, mert az ember egyszerűen nem tud versenyezni a géppel.[2][3] De szerencsére nem is kell; csak annyit kell tennünk, hogy meghaladjuk azt az elavult ideát, hogy az emberi munkából akarjuk eltartani a gyerekeket, a nyugdíjasokat, és az elitet. A rabszolgaságot a gépek miatt töröltük el; a bérrabszolgaságot a robotok és szoftverek miatt lettünk képesek eltörölni – csak akarni kell.

A túlnépesedett országokat pedig támogatnunk kell abban, hogy hozzásegítjük a szegény nők tömegeit a fogamzásgátlás modern, férfiaktól elrejtheő eszközeihez (pl. injekció, implantátum, spirál, stb.). Egyébként vállaltuk is 1994-ben, a Kairói Konferencián, csak nem tartjuk be. Pedig ez nem puszta jótékonykodás; ez saját jól felfogott érdekünk, mivel az élelmiszerek és a munkaerő piaca is globális (csakúgy, mint a klímaváltozás), ráadásul ezáltal megelőzhetjük a népvándorlás súlyosbodását.

[1] http://bruegel.org/2014/07/chart-of-the-week-54-of-eu-jobs-at-risk-of-computerisation/
[2] http://www.bloombergview.com/articles/2015-04-09/robots-leave-behind-chinese-workers
[3] http://www.bloomberg.com/news/articles/2015-08-09/india-robot-invasion-undercuts-modi-s-quest-to-put-poor-to-work


Okosmobil...

Az átlag amerikai átlag napi 5 órát tölt az okostelefonja nézegetésével és nyomkodásával (a metrón, az utcán az ágyban, stb.)
Ha mindenféle szociális hálót érintő apróságról azonnal értesülünk, az hihetetlenül nagy figyelem-elterelő hatással bír. Tulajdonképpen megszűnik az életünk (a virtuális szociális élet a valódinak csupán gyenge paródiája, ami nem elégíti ki az a közösségi szükségleteinket).

Az az igazság, hogy a szociális network oldalakon semmi sem annyira sürgős, hogy ne legyen elég egy nap egyszer végignézni a fejleményeket. Vannak, akik szándékosan úgy döntenek, hogy nem használnak okostelefont, így marad idejük egymásra, önreflexióra, önfejlesztésre, gondolkodásra, stb.

Az emberek túlnyomó többségének konkrétan nincs "szüksége" okostelefonra (hacsak nem kell a munkájához folyamatos internetkapcsolat), a legújabb márkás cuccra pedig senkinek (csak esetleg a megszerzésére irányuló beteges kényszer-érzete).

Ez igaz a tinédzserekre és a kicsikre is. És minél hamarabb sikerül velük megértetni, hogy azoktól úgysem érdemes elismerést és befogadást várni, akik annyira felszínesek, hogy egy ilyen dísztárgy alapján ítélnek, annál jobb. Akár szülői értekezleten is föl lehet hozni a témát, hogy a gyerekek értékrendjének fejlesztésével elkerülhessük a felesleges konfliktusokat és áruhiteleket (minden szülőnek érdeke, hogy ne kelljen rendszeresen felesleges baromságokra kidobálni a pénzt egy patologikus szociális nyomás miatt).



 *** Folyt...


























 ...Folyt...



***

* Az előző  részek tartalmából:  

1.rész:

http://tenyekerodje.blogspot.hu/2016/07/tzm-zeitgeist-movement.html

2.rész:

http://tenyekerodje.blogspot.hu/2017/08/tzm-zeitgeist-movement-korszellem.html 

3.rész

http://tenyekerodje.blogspot.hu/2017/12/tzm-zeitgeist-movement-korszellem.html 

&

Egyéb, kiemelt téma:

******

* Időnkénti friss cikkek és a bejegyzés forrása az alábbiakon feltüntetve!!!:

* A válogatott cikkek forrása: http://tzm.hu/

 honlap és a facebook oldala:  https://www.facebook.com/tzmmagyarorszag