2015. augusztus 27., csütörtök

Piramis építése . Az ősi egyiptomi építéstechnika titka képekben:


Ha nem megy kézzel ,csináld ésszel! /Mr.Fusion/
Egy több ezer éves titok, melyet még senki nem tudott megfejteni eddig
Az Egyiptomiak a követ nem sokat faragták ,találtak gyorsabb megoldást :ÖNTÖTTÉK .
Úgy mint mi a betont ,csak nem cementel csinálták hanem saját anyagával .
Öntötték :
-a mészkövet a piramisokhoz ,a templomokhoz... bekristályosítás vízüveggel
-az alabástromot 2mm vastagságban vitték fel a falra
-a gránitot akár 340 tonnás obeliszk tömbbé ,szarkofággá ...
A gránit alapanyag eredeti gránit a radioaktív sugárzás is igazolja ?
-a dioritot 5 mm vastagsággal 60cm átmérőjű tál három helyen ívesen felnyúló nyelvel ,a középen egy 70mm belső átmérővel 2mm falvastagságú csővel ami 12cm magas u.n "tálaló edénnyé"(az egyiptomológusok szerint)
Bámulatos ahogy lemásolták a természetet és észrevettek egy effektust ami zseniálisan egyszerű .
A követ SZÉT szedi majd ÖSSZE rakja ,saját anyagával Isteni technikával.
Még a Szfinx is rétegekből van öntve zsaluba, mögötte a fal (Szfinx árok) a piramis méretű tömbök vannak összeoldva.A templomoknál és a királyok völgyében is ugyan ezt alkalmazták.
Az utolsó képen látható ,hogy a mesterek nem gatyáztak. Nem verték szét a mészkövet ,hanem rá öntötték.
Nem használtak hozzá napbárkát ,sem rámpát ,nem a faragott köveket vitték oda a Níluson ,sem darut és nem az U.F.O.-k építették. A kételkedőknek ajánlanám a figyelmükbe,hogy a bányászott gránit tömbben nincsenek levegőbuborékok és nincs benne emberi hajszál és fonal darab sem !!! Míg az öntöttben előfordul.

Kárpát-medencei őskirajzás - Az élet innen csírázhatott ki.




Az utolsó jégkorszak nem olyan rég ért véget, a Kárpát-medence viszont nem fagyott be. Az utolsó jégkorszak körülbelül 10-15 ezer éve ért véget. Ez az időszak majdnem 30 ezer éven keresztül zajlott. Ezt a területet északtól egészen a Földközi-tengerig egy 2-3 kilométer vastag jégtakaró fedte. Ez az időszak az emberiséget nagy számban kipusztította. Ebben a hatalmas jégrétegben volt egy lyuk, a Kárpát-medencét ugyanis nem fedte be ez a jégpáncél. Ezt geológusok is alátámasztják.

Az a magyarázata, hogy itt a föld kérge sokkal vékonyabb, mint bárhol máshol. 6-7 kilométer a földkéreg máshol 70-80 kilométer. Ezt ma is láthatjuk, hisz akárhol lefúrunk, itt mindenhol tör fel a termálvíz. Ez az egyik legnagyobb kincse hazánknak. Mivel itt hő volt, nem alakult ki a jégréteg, és az emberek nagyobb hányada tudta túlélni a jégkorszakot. Mikor visszahúzódott a jég, óriási területek váltak ismét szabaddá. Ekkorra a népesség és az állatvilág ezen a területen túlszaporodott. Az állatok is új vidékekre tértek, amiket követtek az emberek is. Ezeknek az embereknek, mivel zárt közösségekben éltek a Kárpát-medencében, kialakult egy viszonylag közös nyelv (valószínűleg ragozó nyelv) és írás. Kisebb eltérések persze lehettek, sőt biztos, hogy voltak is. A kirajzást követően szétszéledtek a világ minden részére és létrehoztak hatalmas civilizációkat egybeolvadva az adott terület őslakosságával.



Az első ilyen nagyobb kirajzás az kb. 6-8 ezer éve történt nyugati irányba. Ők voltak a kelták. A kelták mai leszármazottainak ma briteket, skótokat, íreket tartják, és ők maguk vallják azt, hogy kelta őseik a Kárpát-medencéből vándoroltak el. A keltákra is jellemző volt a rovásírás, a fehér ló tisztelete, és az ő druidáik szerepe megegyezett a mi táltosainkéval. Tudjuk, hogy a római impérium szinte teljesen kiirtotta és ellatinosította a keltákat.



Ezzel a vándorlással egy időben nemcsak nyugat, hanem délkelet felé is történt egy nagyobb vándorlási hullám. Ezek a Tigris és az Eufrátesz folyónál telepedtek le, és megalapították a sumér civilizációt. Azt mondták, hogy a suméroknak volt a legősibb írásuk, az ékírás. Ez addig volt így, ameddig meg nem jelentek a tatárlakai korongok. Erről már volt szó, de nem árt feleleveníteni. Ezeken a korongokon rovásírás és ékírás is megfigyelhető. Időben pedig 1500 évvel megelőzi a legrégebbi sumér írásos leleteket. Az is bizonyított, hogy helyi agyagból készültek a korongok. Ha megnézzük, az ékírás is egy leegyszerűsített rovásírás. Azt már bebizonyították, hogy 90%-ban megegyezik a sumérok nyelvtana a magyarokéval. Kb. 6000 szó azonosságot is találtak már a nyelvben. Gondoljunk csak bele a finnugor kapcsolatot 300 szóhasonlat alapján dolgozták ki.



Nem állt meg mindenki itt Mezopotámiában. Valószínűleg több törzs jöhetett ebben a hullámban, majd szétváltak. Ezek a törzsek továbbhaladtak a Nílus felé, ők voltak az óegyiptomiak. Egyiptomot Kr.u. 600-ban rohanták le a szemiták (arabok) és létrehoztak egy etnikai és nyelvi keveredést. Rájöttek már arra, hogy a magyar nyelv logikájával megfejthetőek a hieroglifák. Ma már az egyiptológusok magyarul tanulnak ahhoz, hogy olvasni tudják ezeket az írásokat. A sumér és az óegyiptomi nyelv között majdhogynem csak dialektikus különbségek voltak.

A harmadik és egyik legnagyobb hullám kelet felé indult. Ezek a népek voltak a későbbi hun és sztyeppei népek alapjai. A görögök ezeket a népeket szabíroknak nevezték. Ebből alakult ki a Szibéria név is. Később ugyan ezeket a népeket szkítáknak és még később hunoknak is nevezték.



Ezek után voltak újabb kisebb vándorlások. Ilyen volt pl. dél felé, akik megalapították az Ógörög birodalmat. Ugye szépen megtanulta mindenki az iskolában, hogy kezdetben voltak az akhájok, majd jöttek a dórok és leigázták őket. Valószínű, hogy az akhájok voltak ezek a Kárpát-medencéből kivándoroltak. Az ógörög nyelvben 4000 szóhasonlatot találtak.

Kb. 3000 évvel ezelőtt délnyugatra volt egy kisebb kivándorlás, és Itáliában telepedtek meg. Ők voltak az etruszkok. Érdekes, hogy az etruszk-magyar kapcsolatról nem mi kezdtünk először beszélni, hanem olasz történészek. Ők állítják, hogy az etruszk szobrokon lévő rovásírás az azonos a magyarral, illetve a nyelv is nagyon hasonlított.



Érdekes, hogy ezekkel a népekkel nem csak Eurázsiában és Észak-Afrikában találkozunk, hanem Amerikában is. A dakota indiánok azt állítják, hogy hun leszármazottak. Ez úgy lehet, hogy amikor a hun-kínai konfliktus elindult, a hunok egy része hajóra szállt és elindult Japán északi része felé. Itt a mai napig az úgynevezett ainuk japánok élnek, akik elütnek a délebbi japánoktól. Az ainuknak erős szőrzetük, nagy szakálluk van és testfelépítésben is eltérnek a déli japánoktól. Innen hajókkal tovább mentek Kanadába. Erre bizonyíték is van. A bizonyítás úgy történt, hogy Japán északi részéről ahonnan a feltételezés szerint továbbhajóztak, nagyon sok vörös festéket dobtak az óceánba. A sodrás föl Kanada irányába ment, itt van egy áramlat. Ahol a vörös csík volt, lementek a búvárok és végig az áramlat vonalában nagyon régi hajóroncsokat találtak. Olyan tárgyakat is találtak, amin egyértelműen hun kultúrát lehetett látni.



Dél-Amerikában találtak magyar kutatók olyan indián törzset, ahol ragozó nyelven beszéltek. Teljesen magyar hangzású neveket találtak az indiánok között. Ezeknek az indiánoknak van egy szent barlangjuk, ahova senki sem mehet be. Mégis bementek ebbe a barlangba, de az indiánok nem nézték ezt jó szemmel és mivel megsértették a szent helyüket, halálos ítélet érte őket. Ezek az emberek az ítélet előtt elkezdtek magyarul imádkozni, és akkor az indiánok felkiáltottak, hogy az ősök nyelvén beszélnek. Az indián főpap leállította a kivégzést, majd később a bizalmukba kerültek. Le is mehettek ezek utána a barlangba és félelmetes dolgokat láttak. Tízezres nagyságban találtak rovásírásos aranylemezkéket. Ez még mindig megkérdőjelezhető. Azonban ugye ma már meg tudják azt állapítani, hogy az aranyból kinyert szennyezettség honnan való. Az egyiptomi fáraók aranykincseikben is, és ebben is tellurium szennyezettség van, ami csak egyedül az erdélyi aranyban van. Ezek mellett fafaragványokat, csontokat találtak.

Valószínűsíthető, hogy mindig, amikor ezek a népek háborúba kerültek más népekkel, akkor élt bennük az az ősi ösztön, hogy vissza kell térni az őshazába. Ez magyarázná, hogy minden vándorlási hullámhoz tudjuk kötni a magyarokat, hisz van köztük rokoni kapcsolat. A magyar szótárak felépítése siralmas. Ha megnézzük, mindenhova odaírják, hogy milyen eredetű. Pedig a magyar nyelv a gyökrendszerre épül, és ebből meg lehet állapítani, hogy melyik az átadó és átvevő nyelv. Semmiképpen sem a magyar. Ezeket a dolgokat nem lehet semmiféle más hivatalos magyarázattal megmagyarázni. Érdekes elgondolkodni a dolgokon.

sptanacs.blog.hu

Az sptanacs.blog.hu blog cikke.

ttp://www.magyarfoldre.hu/cikkek/3207/karpat-medencei_oskirajzas_-_az_elet_innen_csirazhatott_ki


2015. augusztus 9., vasárnap

Davide Swarup Playing Hang and Ortal Pelleg Playing BElls INSEN @ Katun

A Duna-műveltség földrajzi kiterjedése:



A Duna-műveltség földrajzi kiterjedése:

"Gordon Childe, ausztrál őstörténész figyelt fel arra, hogy kb. Kr.e. 7000-3500 között a Duna mentén a világ többi nagy folyamához hasonlóan igen jelentős és messzeható műveltség jött létre. A folyam vonalában gyöngysorszerűen sorakozó őskori műveltségek összességét találóan „Duna-műveltségnek[2], Marija Gimbutas meg „Régi Európá”-nak nevezte. Központja a Kárpát-medence, de a kisugárzott a Balkánra, Törökország nyugati, Németország keleti részére és Szicíliával együtt az olasz csizma végére. Bizonyítéka a sok-sok azonos vagy hasonló eljárással készített tárgyi emlék, építmény-maradványok stb.


A „Régi Európa”-ához tartozó, az ásatások mai földrajzi névéről elnevezett helyi műveltségek korát (a görögországi Sesklo, a szerbiai Lepenski Vir, a magyarországi Körös-Tisza a bánáti Starčevo/Tárcsó, a bulgáriai Karanovo stb.[5]) Kr.e. 6200/5400-3000 körüli időre becsülik. A legrégebbi, Kr.e. 7000-6000 körüli időből való a Torma Zsófia felfedezte Maros menti Tordosi műveltség, amit a leletek hasonlósága miatt összekapcsolnak a Pancsova közelében feltárt Vinca-i, továbbá a Tatárlaka-i leletekkel (Vinca-Tordos műveltség).

A réz-kőkori Duna-völgyi lakosság egyazon nyelvű népességhez tartozhatott. Jöhetett égszakadás-földindulás, lehetett háború, népirtás, a föld népe túlélte. Az idegen hódítók jöttek-mentek, a háborúk és az elvándorlások miatt megfogyatkozott népesség maradt. Egy-egy csoportjuk a túlnépesedés miatti megélhetési nehézségek miatt távoli vidékekre indult szerencsét próbálni, hogy aztán megerősödve hazatérjen. Miként Árpád vezér „Zemplin” váránál szétnézvén mondta: „…az én ősapám, a nagyhatalmas Attila király, bírta vala a földet, melly a Duna s Tisza között a bolgár határszélig terjed…”[6]
A tudósok egy-egy ilyen visszavándorolt csoport egyikének-másikának megtalálták a nyomát, távoli vidékek, más népek műveltségére utaló tárgyi emlékeket. Mondván, íme a bizonyíték a Kárpát-medence távoli tájakról, több hullámban való benépesítésére. Ti. az őshaza emlékével felvértezett elvándorlókat óhatatlanul idegen hatások érték, az új szállásterületükön szerzett ismeretekkel gazdagodva tértek vissza.
„A magyar nép a Kárpát-medencében őslakos, vagyis bejövetele minden más nép bejövetelét megelőzte… A Kárpát-medence eredeti lakossága nem pusztult el az idők folyamán, hanem megmaradt és a helyszínen folytatta életét, megszakítás nélkül egészen a mai napig, időközben megerősödve a Kelet-Európából hozzájuk telepedett törökös műveltségű turáni magyarokkal (szkítákkal, hunokkal, avarokkal és árpádi magyarokkal).”[7]
A magyarországi kutatók jobbára különállóan, esetleg más műveltségekre való némi utalással tárgyalják a Duna-menti őskori települések régészeti anyagát. Holott ha Torma Zsófiához[8] hasonlóan kiemelnék az ősi Duna-menti települések egymás közti és a keleti magasműveltségek közti kapcsolatokat és hasonlatosságokat, kiviláglana, hogy a leletek ugyanazon népre, a magyarok elődeire utalnak.
A Duna-műveltség hatással volt a régi európai népekre, a pelazgokra, a mínosziakra, a lelegekre, az ibérekre, az etruszkokra és a baszkokra, továbbá Szicíliát a föníciai-görög gyarmatosítás idején benépesítő sicanokra[9], sicelokra (székelyekre) és elymianokra. Meglepő módon e népek nyelvét „besorolhatatlannak” tartják, vagyis hivatalosan egyetlen nyelvcsaládhoz sem tartoznak, holott mindegyik népcsoport nyelve toldalékoló (ragozó), miként a magyar. Marija Gimbutas szerint a „Régi Európa” népeinek szinte azonos írása (képírása) az egynyelvűség bizonyítéka lehet.[10]

A Duna mentén folyamatosan lakott, 10-15 ezer lakost befogadó településeket, „mezővárosokat” tártak fel. Az emberek földszintes, 2-3 emeletes, erkélyes vagy inkább teraszos házakban, sorházakban éltek. Az egyik szintről a másikra létrán közlekedtek. A házaik, szentélyeik sárral vakolt vályogtéglából épültek, bár kőházaik is voltak. (Magyarországon még ma is vannak vályogtéglából épült, sárral tapasztott falú házak, bár ez a föld kínálta lehetőség kihasználása.) Mezőgazdasággal foglalkoztak, cseresznyét, borsót, kölest, olívabogyót termesztettek, bort készítettek. Kiváló kézművesek, takácsok, fémművesek, fazekasok voltak. Eleinte kézzel formált, később korongolt, kemencében égetett agyagedényeket készítettek. A használati tárgyaikat hasonló eljárással, mintázattal és formában készítették. Rézszerszámaikat, edényeiket hidegen kalapálták. Kr.e. 4500 táján már fémet, rezet és aranyat olvasztottak. A talált pecsétnyomatok igazolták, hogy írtak és számoltak.[12]

Az egyes telepek és a távolabbi vidékek közti közlekedési útvonal a Duna és mellékfolyói voltak. Kijutottak az Adriai-, az Égei- és a Földközi tengerre. Hajón szállították más vidékek lakosainak az obszidiánt, a sót, az erdélyi bányákból a rezet.
A Duna-műveltség évezredekkel megelőzte az első európai magasműveltségnek tartott görög, közelebbről a mínoszi (Kr.e. 2800)[14] és a mükénei műveltséget (Kr.e. 3500). Az iskolai tankönyvek szerint az elsődleges görög (-római) műveltség, a „görög csoda”, az őskori Duna-tájról táplálkozott[15], s nem elsődlegesen Mezopotámiáből[16], ahogy mostanság tartják. Már csak azért sem, mert a Tigris és az Eufrátesz közén létrejött sumir műveltség kezdetei nem nyúlnak Kr. e. 3600-nál régebbi időre, az egyiptomi magasműveltség kezdetét pedig rendkívül határozottan Kr. e. 3000-nél nem tartják régebbinek. Eszerint nem „Keleten kél a Nap”, mert az emberiség műveltsége a Duna völgyéből indult Keletre, majd onnan sugárzott szét a világ négy tájára. "






Forrás:
http://martonveronika.blog.hu/2014/08/27/a_fold_nepe_mindig_marad_i_resz?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook_share&utm_campaign=blhshare