Sokan jeleztétek felém vagy kérdeztétek, hogy amikor a társadalom olyan
rosszul működik, a szűk elit óriásvállalataikon és a pénzügyi
rendszerükön keresztül kizsákmányol bennünket, akkor mi, átlagemberek
mit tudunk tenni. A tudatosság növelése rendkívül fontos, ezért minden
felébredt ember feladata, hogy terjessze az ébresztő információkat, mert
így érhetjük el a kritikus tömeget, amelynek lépései már komolyan
számítanak. Ha pedig rájövünk arra, hogy igazából a mi kezünkben van a hatalom, akkor az egész világot képesek vagyunk megváltoztatni.
A 2011-ben készült filmben többek között szó esik a FED-ről, a
nagyvállalalatok, a politika és a média összefonódásáról, hazugságairól,
a háborúk igazi okáról, az emberek tudatának manipulálásáról, a
tervezett a világkormányról és új világrendről.
Szent-Györgyi Albert véleménye a gondolkozásról, tanulásról, magolásról a
Fabula: Mire való a fejünk című epizódjában.
Videó:
Tudtad, hogy a neves tudóst felkérték, hogy vizsgálja meg, vajon a
magyar iskolarendszer megfelel-e a modern kor követelményeinek?
Vizsgálatainak eredményeit egy sokkoló, kijózanító évnyitó beszédben foglalta össze.
Olvasd el, mert kíváncsi vagyok a véleményedre!
Mit gondolsz? Elég aktuális 2013-ban is?
A konklúziók:
A beszéd hosszú, így a 4 legkeményebb részt és a konklúziót kiemelem Neked:
1. "Ma nálunk minden 6 éves gyermekkel az történik, ami szokott történni minden apagyilkossal, hogy elítélik 12 év szabadságvesztésre és szigorított kényszermunkára. … A gyermeki lélek tudásra való szomját magolással és fenyegetéssel, élettelen tanítással elégítik ki."
2. "És amikor az után további 5 év alatt
végleg megfosztottuk őket a szabad cselekvés és gondolkodás minden
képességétől, akkor hirtelen kilökjük őket az életbe, és még a
végén azon csodálkozunk, hogy ott nem tudnak a saját lábukon megállni,
és hogy ez a szegény ország nem tud a maga nyomorúságából kivergődni."
3. "Hogy az iskola mit ad a mi elvett drága kincseinkért, a kivert érdeklődésért, a megcsonkított egészségért, az elnyomott szabadságért és önállóságért, azt nekem, sok érdeklődésem ellenére sem sikerült kinyomoznom."
4. "Mi nem embereket nevelünk, hanem a tudálékosság mázával
megkent féltudósokat, akik a közéletre alkalmatlanok és a tudományhoz
nem értenek. Az iskolának végre meg kell értenie, hogy alá kell
rendelnie magát az állam céljainak. Az államnak pedig első sorban
tetterős polgárokra van szüksége és ezeket kell az iskolának nevelnie.
Ez fontosabb, mint az összes rendhagyó igék, évszámok és képletek együttvéve."
De a vizsgálatainak eredményét egyetlen mondatban is összefoglalta:
„Vizsgálatom eredményét rövid
szavakban bocsájtva előre úgy foglalhatnám össze, hogy a mai
iskolarendszerünk nem felel meg az idők új és súlyos követelményeinek.”
Szent-Györgyi Albert évnyitó beszéde 1930-ból:
(Teljes.)
Szent-Györgyi Albert évnyitó beszéde 1930-ból
Hazánk ma legválságosabb óráit éli, melyekben szüksége van
fiainak minden szikrányi képességére, ha nem akarja, hogy neve az élők
soraiból kitöröltessék. Ez a súlyos megpróbáltatás iskolarendszerünk elé
is új célokat, új követelményeket állít. Az iskola, mint a jövő építője
és formálója döntően szól bele nemzeti létért való küzdelmünk
kimenetelébe.
Ezért örömmel vettem a Testnevelési Kongresszus bizottságának
megtisztelő felszólítását előadás tartására, mely alkalmat adott nekem
arra, hogy a testnevelés kapcsán megvizsgáljam azt, hogy a mai
iskolarendszerünk, mely a régi jó idők öröksége, megfelel-e az új és
megváltozott idők követelményének. Vizsgálatom eredményét rövid
szavakban bocsájtva előre úgy foglalhatnám össze, hogy a mai
iskolarendszerünk nem felel meg az idők új és súlyos követelményeinek.
Ha az iskolának a testneveléshez való viszonyát akarjuk megvizsgálni,
először arra kérdésre kell felelnünk, hogy mi tulajdonképpen az iskola.
Mi az iskolának a célja és hivatása? Engedjék meg, hogy mint egyetemi
tanár, ezt a kérdést a hozzám legközelebb álló intézmény, az egyetem
példáján világítsam meg kifejtvén azokat az elveket, melyek nézetem
szerint minden iskolát kell, hogy irányítsanak az elemitől az egyetemig.
Mi tehát az egyetem célja és hivatása? Ebben a kérdésben a vélemények
a különböző országokban igen eltérőek. Az egyetem, mint minden iskola, a
tanítványaival két dolgot tehet: taníthatja és nevelheti őket. Az
európai kontinensen a legtöbb egyetemnek az a felfogása, hogy ő nem
nevelő, hanem tisztán tanító intézmény, szakiskola. Ha ezt az
álláspontot tesszük magunkévá, akkor nem sok mondanivalónk van a
testnevelésről. Ebben az esetben az egyetem egyetlen célja, hogy a
kötelező tanítási idő alatt hallgatói fejébe 100 vagy 200 kilónyi könyv
tartalmát átpréselje, ez után ismét szabadlábra helyezvén őket. Ebben az
esetben az egyetemnek csak arra kell vigyáznia, hogy hallgatóit éppen
csak annyra terhelje meg, hogy ne mindjárt az egyetemen roskadjanak
össze a tanítás terhe alatt. Ezt a célt mi a mai tanítási rendszer
mellett már el is értük, ami a magyar nép bámulatos szívósságáról tesz
kétségtelen tanúbizonyságot. Ha körülnézek itthon, ha számot
adok magamnak rövid tanári működésem tapasztalatairól: legnagyobb
szomorúság és a legnagyobb keserűség tölt el.Az a
hallgatóság, amelyet a kezem alá a középiskola küld, minden vele
született tehetsége mellett is, kevés kivétellel, nem csak tudós
képzésre, hanem minden nemű felső kiképzésre teljesen alkalmatlan. Annak
az előzetes kiképzéséről el lehet mondani a rövid orvosi jelentés
szavait: az operáció seikerült, a beteg meghalt. A tanítás jó volt, a
gyermeket megökték, abból a 12 évi magolás és drukkolás kivert,
kigyilkolt minden eredetiséget, minden érdeklődést. Azt már
semmi más nem érdekli, minthogy hányadik lap aljától hányadik lap
tetejéig kell a leckét megtanulni, hogy a vizsgán átcsúszhasson és
egyetlen vágya és reménye az, hogy megszerezvén a diplomát valami állami
álláshoz jusson és ilyen módon a saját életének a terhét és nyűgét az
állam nyakába varrja. Ma nálunk minden 6 éves gyermekkel az történik, ami szokott
történni minden apagyilkossal, hogy elítélik 12 év szabadságvesztésre és
szigorított kényszermunkára. Az iskolában a gyermeki lélek minden erénye, a pajkosság, a vidámság, az elevenség bűn. A gyermeki lélek tudásra való szomját magolással és fenyegetéssel, élettelen tanítással elégítik ki. És
mikor 12 év után ilyen előkészítéssel a serdülő ifjút hozzánk küldik az
egyetemre, mi az után tanítjuk, tanítjuk és tanítjuk őket. És
amikor az után további 5 év alatt végleg megfosztottuk őket a szabad
cselekvés és gondolkodás minden képességétől, akkor hirtelenül kilökjük
őket az életbe, és még a végén azon csodálkozunk, hogy ott nem tudnak a
saját lábukon megállni, és hogy ez a szegény ország nem tud a maga
nyomorúságából kivergődni.
Hogy csak az lehet igazán ember, aki igazán gyermek is tudott lenni,
régi igazság. Hogy csak az egészséges ember lehet igazán hasznos tagja a
tásadalomnak, ahhoz kétség nem fér. Mi nem embereket nevelünk,
hanem a tudálékosság mázával megkent féltudósokat, akik a közéletre
alkalmatlanok és a tudományhoz nem értenek. Az iskolának végre
meg kell értenie, hogy alá kell rendelnie magát az állam céljainak. Az
államnak pedig első sorban tetterős polgárokra van szüksége és ezeket
kell az iskolának nevelnie. Ez fontosabb, mint az összes rendhagyó igék,
évszámok és képletek együttvéve. Hogy az iskola mit ad a mi
elvett drága kincsinkért, a kivert érdeklődésért, a megcsonkított
egészségért, az elnyomott szabadságért és önállóságért, azt nekem, sok
érdeklődésem ellenére sem sikerült kinyomoznom.
Az egyetemen a kémia tanításánál szerzett tapasztalataim mutatják,
hogy a középiskolából kikerült ifjúság a természethez vagy a
természettudományhoz nem ért. Modern nyelvet úgy, hogy egy egyszerű levelet lennének képesek megfogalmazni, vagy egy idegennek beszélni, nem tudnak. A
klasszikus nyelvekből, amire a legtöbb időt fordították, annyit sem
tudnak, hogy a saját passziójukra képesek legyenek egy klasszikust
elolvasni. Az ókor szelleme tőlük távol áll, és az igazi történelemből
pedig, abból, hogy az emberiség hogyan emelkedett a mai tudásának és
gondolkozásának magaslatára, abból annyit tudnak, hogy egy hollandi
hasonlattal éljek, mint a tehén tud abból, hogy hogyan kell tojást
rakni. Irodalmi műveltségről szó sincs, és ha legalább az érdeklődésük
maradt volna meg, hát megvígasztalalódnék.
Szavaimat rövidre akarom fogni. Az én legmélyebb meggyőződésem
szerint az egyetlen út egy nemzeti megújhodás felé csakis mélyre szántó,
tág lelkű tanügyi reformon át vezethet, amely tanügyi reform nem csak a
tanítás anyagát és mennyiségét, de egész szellemét változtatja meg a
legtetejétől a legaljáig, az elemitől egészen az egyetemeig. Egy ilyen
új tanrendszerben a sportnak, mint a test, és a testen át a lélek
nevelőjének tág tere kell, hogy nyíljék, amely összhangban áll nem csak a
pedagógia, de az egyszerű emberi ész és természet követelményeivel is.
De íly reformot ne tessék tőlünk várni. Mi tanárok és tanítók,
pedagógusok vagyunk. A mi szellemességünk a reform körül ki fog merülni
abban, hogy még néhány tantárgyat beszorítunk a tanrendbe. Mi, ha
tornáról és sportról lesz szó, mindig csak azt fogjuk mondogatni, hogy
nekünk a tanítás céljaira az ifjúság minden percére szükségünk van. És
ha majd megnyújtjuk a kötelező tanidőt a mainak duplájára vagy
10-szeresére, mi akkor is csak azt fogjuk mondani, hogy felfedeztünk még
egy tárgyat mely nincsen kellő terjedelemben tanítva, és amelyből az
ifjúság még mindig kevesebbet tud, mint a szaktanár és időt most sem
nélkülözhetünk.
Szomorú, hogy ezt kell mondanom, de aktuálisabb, mint Hofi, nem?
A Unity
azoknak készült, akik képesek meglátni magukban és a világban a hibát.
Képesek kritikusan gondolkozni, tisztán látni a világ problémáit és
tenni azért, hogy jobb legyen minden. Eltűnjön a szegénység,
megváltozzanak az étkezési szokások (vegán életmódra), ne bántsák sem az
embert, sem az állatot, sem a környezetet. Ehhez azonban ki kell
lépnünk a komfortzónánkból és meg kell értenünk a világ működését,
egymást, önmagunkat és Egységben kell gondolkoznunk. Hisz az Univerzum (Universe) jelentése: Minden eggyé válik.
Az előzetes betekintést nyújt a filmbe. Ezután INGYEN, HD minőségben nézheti meg minden érdeklődő, a kicsivel lentebbi videón.
Mi az életed végső célja? Csupán egyetlen embernek minden tízmillióból a válasza erre az, hogy megvilágosodás. Csupán egynek... tízmillióból. Mindenki más számára a válasz valami ehhez fogható: ... És mégis, minden csak átmeneti ezen a világon. Mindannyiunk végzete a nem-fizikai. A
halál szemmel láthatóan tökéletesen egyértelművé teszi ezt. Miért
küzdünk akkor teljes életünkön át, olyan dolgokért, melyek végül
romjaikba hullanak? Végezzük inkább erőfeszítéseinket örök értékekért. ... Egység - a film, Shaun Monson, a Földlakók (Earthlings) rendezőjétől.
Természetesen
az "ébredő oldalon álló", Matrix-ból kilépett emberek már "nyitott
szemmel és tudattal" látták az Éhezők Viadala trilógia részeit.
Észrevették és értették a benne lévő szimbólumokat, melyek jelen
világunkra és a világunkat irányítókra vonatkoztak...
Pontosan
ezért szerettük a filmet is.... A nyitott tudattal álló emberek ilyenkor
azt kérdezik magukban és kívánják belül a lelkükben, vajon a moziban
körülötte ülők is értik ezt ? ...vagy látták ? .... felfogták
egyáltalán...? Vagy ők tényleg azt hiszik ez csak egy szimpla mozifilm,
amin jót szórakoztak.....
Nos
a film főszereplője, vezéralakja, Snow, alias Donald Sutherland is
elárulta burkoltan miről szól a film és miért próbálták felnyitni az
emberiség szemét... Felébreszteni az 'alvókat'.....
A VilagHelyzete.com
igazságkereső oldal rengeteg tényfeltáró és filmelemző cikket írt már
ebben a témában, de így is lesznek sokan, akik most találkoznak
feltehetően az egész IGAZSÁGGAL és a TUDATOSSÁG fogalmával....
Azaz még csak most kezdik emelgetni a 'Matrix fátyolát', hogy mögé nézzenek....
"Ha
valaki felteszi a kérdést, hogy az 'Éhezők viadala' mit jelképez,
elárulom, az Amerikai Egyesült Államokban a hatalmon lévőket.A nyerészkedőit.
A
háború a profitért folyik. Nem azért, hogy megmentse a világot, nem a
demokráciáért, egy királyságért vagy egy országért folyik.
Nem! Ez baromság! Azért folyik, hogy profitot hozzon a felső 10%-nak.
És azoknak a fiataloknak, akik megnézik a filmet, rá kell jönniük,
hogy ha a jövőben vakon hisznek a vezetőiknek, ahogy Springsteen
mondta: 'Holttá lesznek' !" (Donald Sutherland)
Mostani műsorunkban igyekszünk rávilágítani arra, hogyan működhet a
háttérhatalom globális léptékben. Milyen eszközöket vet be akarata
érvényesítésére, hogyan mozgatja szinte érzékelhetetlen módon a
szálakat, és milyen sokféleképpen épül be a társadalmakba. Hiszen az illuminátusok több száz éves ténykedésük során sikeresen elérték, hogy
hatalmas vagyonra és elképesztő gazdasági-politikai-kulturális
befolyásra tegyenek szert, ez által pedig tényleges a világ szinte
mindenható uraivá váltak. Terveik számunkra sötétnek tűnnek, ami nem is
csoda, hiszen a legtöbbünkkel nem számolnak a jövő megformálása során…
Francesco Nitti, olasz miniszterelnök, 1924. szeptemberében:
"Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint
Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik
nem nyugosznak bele hazájuk rombolásába. Magyarország megcsonkítása
annyira becstelen, hogy senki nem vállalja érte a felelősséget. Mindenki
úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat. A népek
önrendelkezési jogára való hivatkozás csak hazug formula... a
leggonoszabb módon visszaéltek a győzelemmel... Nincsen olyan francia,
angol vagy olasz, aki elfogadná hazája számára azokat a feltételeket,
amelyeket Magyarországra kényszerítettek.."
Herbert Henry Asguit, aki 8 évig volt angol miniszterelnök, 1925-ben: "Ez a béke nem államférfiak munkája, hanem súlyos és végzetes tévedések eredménye."
Vladimir Iljics Lenin:
"Rájuk erőszakolták a békét, de ez a béke uzsorás béke, gyilkosok és
mészárosok békéje... hallatlan béke, rabló béke...ez nem béke, ezek
olyan feltételek, amelyeket útonállók késsel a kezükben diktálnak a
védtelen áldozatoknak."
Lloyd George, angol miniszterelnök, 1929. október 7-én mondott beszédében: "Az egész dokumentáció, melyet szövetségeseink a béketárgyaláson rendelkezésünkre bocsátottak, csaló és hazug volt."
Artur Neville Chamberlain, angol miniszterelnök: "A trianoni szerződés eredménye Európában nem béke, hanem az új háborútól való félelem."
André Tardieu, háromszoros francia miniszterelnök, a La paix című könyvében:
"Azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást
tartani, mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia a lakosság
ellenszavazata következtében."
Tomás Garrigue Masaryk, Csehszlovákia első elnöke: "Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése vagy a népszavazás között."
Andrej Hlinka páter, a legnagyobb szlovák párt, a Szlovák Néppárt vezetője 1925. június 4-én a következőket mondta:
"Mindannyiunk
lelkében lobogjon a magyar haza emléke, mert ezer esztendős magyar
uralom alatt nem szenvedtünk annyit, mint a cseh uralom hat éve alatt."
Lord Viscount Rothermere, a Daily Mail kiadója és főszerkesztője, 1927.
június 21-i számában megjelent (Magyarország helye a nap alatt -
Hungary s Place in the Sun) című cikkében a következőket írta:
"Két fiam esett el a háborúban. Nemes eszmékért áldozták az életüket és
nem azért, hogy e dicső nemzettel ilyen igazságtalanul elbánjanak.
Addig nem lesz nyugalom Európában, amíg revízió alá nem veszik a galád
és ostoba trianoni szerződést."
Stanley Baldwin, angol miniszterelnök: "Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg." *
Az első világháború végkifejletei: 1918. folyamán a központi hatalmak már mindenütt védekezésre szorultak. 1918.
január 8-án Wilson - még Amerika hadbalépése előtt - közzéteszi a
szenátushoz intézett tizennégy pontból álló üzenetét, mely az igazságos
békekötés feltételeit tartalmazza. Az üzenet 10-es pontja az alábbiak szerint szól: "Ausztria-Magyarország
népeinek, amelyeknek helyét a népek között megoltalmazni és biztosítani
kívánjuk, legelső alkalommal lehetővé kell tenni önálló fejlődésüket." 1918.
február 11-én Wilson újabb négy pontban foglalja össze álláspontját,
mely szerint a népek akaratuk ellenére nem tolhatók egyik államból a
másikba. Ezzel egy időben a külföldre szökött cseh emigránsok
vezérei (Masaryk és Benes) "megpecsételik" a monarchia és az ezeréves
Magyarország sorsát. 1918. május 30-án az amerikai csehek és
szlovákok megkötik a pittsburgi szerződést, mely kijelenti, hogy a
szlovákok ha megfelelő autonómiát kapnak, akkor csatlakozni kívánnak
Csehországhoz. Wilson aki Masaryk rokona volt, a pittsburgi szerződés
ürügyén, pártfogásába veszi a tervezett államot. Ennek következtében az
antant hatalmak elismerik, az ekkor még NEM IS LÉTEZŐ Csehszlovákiát,
hadviselő félnek. 1918. szeptember 18-án a szaloniki antant hadsereg
áttört a bolgárok frontján, és ezzel megnyílt az út az Osztrák-Magyar
Monarchia déli határai felé. A központi hatalmak sorsa ezzel
megpecsételődött. A szeptember 26-i antant-seregek támadásának
Németország nem tud ellenállni. A német vezérkar a kormányt fegyverszünet megkötésére ösztönzi. 1918.
október 5-én az antant-hatalmak felkérik Wilsont, hogy az általa
elkészített dokumentum alapján, melyet ők már elfogadtak, kezdjen
béketárgyalásokat. Az antant-hatalmak valójában kivártak, arra
számítva, hogy a központi hatalmak országain belül, a frontok
megroppanását követően belső összeomlás fog bekövetkezni. Ez be is
következett. 1918. október 17-én Tisza István miniszterelnök a
parlamentben bejelenti: "elvesztettük a háborút". Megszerveződik a
Károlyi Mihály féle Nemzeti Tanács. 1918. október 29-én Zágrábban, a horvát tartománygyűlés kikiáltja a Magyarországtól való elszakadást. 1918. október 30-án a Nemzeti Tanács magához veszi a hatalmat. Másnap meggyilkolták Tisza Istvánt. 1918.
november 1-én Károlyi kormánya elrendeli a magyar csapatok
fegyverletételét, mely végzetes hatással van az október 24.-én megindult
olasz offenzíva ellen védekező magyar csapatokra. 1918. november
3-án megkötik az olaszokkal a padovai fegyverszünetet, amely
Magyarország régi határait tekinti demarkációs vonalnak. Károlyi
Mihályék megkötik a belgrádi fegyverszünetet, mely a Maros-Dráva
vonaláig kiszolgáltatja Magyarországot a megszállásnak. 1918. november 13-án Károlyi lemond az államügyek vezetésében való részvételről. 1918. november 16-án Károlyi Mihály elnökségével kikiáltják a köztársaságot.
Az antant semmit nem tesz, hol vannak a wilsoni elvek: A csehek betörnek a Felvidékre, a románok az alsó vidékeinken kalandoznak.
1918.
október 30-án a tót, november 25-én a szerb és december 1-én a román
"népgyűlések" részvevői kimondták a Magyarországtól való elszakadást.
Valójában népgyülésnek nem minösülö események voltak. A megszállók az elrabolt területeket - a békekonferencia döntését be sem várva - mindjárt impériumuk alá veszik. A
kormányunk fegyveres erővel nem tud ellenállni, mert saját
hadügyminisztere, Linder is azt hirdeti, hogy „Nem akarok katonát
látni!" A kormányban uralkodó viszájok, elősegítették a köztársaság összeomlását. 1919.
március 21-én a Vix jegyzék - újabb országrészek kiürítését követelő
antant jegyzék - hatása alatt Károlyi átadja a hatalmat a
szociáldemokratáknak, kik Kun Bélával egyeznek meg, és megnyílik az út a
bolsevizmus felé. 1919. május elején egészen a Tiszáig vonultak. 1919. június 25-én a ludovikások és a dunai monitorok ellenforradalmi fölkelése következett be, melyet vérbefojtottak. 1919. június végén a vörös hadsereg megtámadta a cseheket, azonban Clemenceau fenyegető jegyzéke vissza parancsolta őket. A vörös hadsereg ezután a románok ellen fordult, de a kezdeti sikerek ellenére, vereséget szenvedtek. 1919.
július 31-én a népbiztosok megszöknek, és a románok harc nélkül
megszállják Budapestet és a Duna vonalát. Ezután három és fél hónapon
keresztül, zavartalanul fosztogatják az országot. Az antant
államokban, mára már senki sem vette komolyan a Wilsoni elveket.
Mindenki természetesnek találta, hogy a legyőzött államokra minden
feltételt rá lehet és rá kell kényszeríteni. A győzők vezetői a
legyőzött államok meghallgatása, részvétele nélkül határoztak, majd
kijelentették, hogy a meghozott határozatok megváltoztathatatlanok. Magyarország
helyzetét különösen nehézzé tették a szerbek, románok és csehek
Párizsban tevékenykedő képviselői és ágensei. Különösképpen mert az
antant Franciaország érdekkörébe tartozó területnek tekintette a közép
Duna völgyét. A kommunista kormányzat bukása után Peidl Gyula alakított kormányt. A
román megszállás alatt álló Aradról, Szegedre tette át székhelyét
Károlyi Gyula gróf, ki május 5-én kormányt alakított, melynek
hadügyminisztere Horthy Miklós lett. Horthy szervezte meg a nemzeti
hadsereget. Károlyi lemondása után, Ábrahám Ernő került a helyére, de lemondva róla mint fővezér megszállta a Dunántúlt. 1919. november közepén, az antant hatalmak sürgetésére a románok kiürítették Budapestet, és a Duna-Tisza közét. 1919.
november 16-án Horthy Miklós a nemzeti hadsereg élén bevonult
Budapestre, majd megszállta az ország többi - román uralom alól
felszabadult - részét is. 1919. november 22-én Sir Clerk antant
kiküldött segédletével, Huszár Károly vezetésével koncentrációs kormány
alakult. Ez a kormány kapott meghívást a Párizsi béketárgyalásokra. 1919.
év folyamán a békét diktáló nagyhatalmak kisebbségi szerződéseket
kötöttek Csehországgal, Szerbiával és Romániával, mivel maguk is
érezték, hogy Közép-Európa új rendezése nemzetiségi szempontból
veszélyes helyzetet teremt. Az utódállamokban megnyilvánuló féktelen
nacionalizmus is aggodalmat keltett bennük. 1920. január 7.-én
Párizsba érkezett a magyar delegáció, Apponyi Albert gróf vezetése
alatt, Bethlen István gróf és Teleki Pál gróf segédletével. 1920.
január 15-én Apponyi gróf lehetőséget kapott arra, hogy ismertesse a
magyar álláspontot. Apponyi gróf több nyelven is próbálkozott a
konferencia tagjait meggyőzni a Magyarországnak szabott feltételek
igazságtalan és esztelen voltáról, mind hiába. Hiába bizonygatta a
delegáció a feltételek történelmi, gazdasági, néprajzi képtelenségeit,
hiába a wilsoni - be nem tartott - elvek. 1920. március 1-én a már létrejött nemzetgyűlés, Horthy Miklóst választotta meg kormányzónak. 1920. tavaszán az antant hatalmak többszöri felszólítása után, a románok kiürítették a Tiszántúlt is. 1920.
május 5-én kapta kézhez a magyar delegáció a konferencia elnökének,
Millerandnak levelét, melyben közölte, hogy a feltételek változatlanok,
követelte az abban foglaltak véglegesítését. Millerand kísérőlevele
ezenkívül kilátásba helyezte, hogy a határok legkirívóbb
igazságtalanságait annak idején orvosolni fogják, és a Csehszlovákiához
csatolt ruténföld autonómiát kap, és maga dönthet sorsának irányítása
felől. Már tudjuk, hogy ezekből az ígéretekből, SEMMI NEM VALÓSULT MEG! 1920.
június 4-én Apponyi lemondása után, a versaillesi kis Trianon
kastélyban, Bénárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche Lázár Alfréd
írták alá a szerződést. 1920. november 13-án a nemzetgyűlés iktatta törvénybe. Kihirdetése után mint 1921: XXX. törvénycikk került a magyar törvények tárába. A
trianoni békeszerződés, hogy éket verjen a magyar és osztrák nemzet
közé, Nyugat-Magyarországot Ausztriának ítélte, de egyenlőre
Magyarország kezében maradt. 1921. július 26-án vált kötelező jellegű nemzetközi okirattá a szerződés. Ezzel
egy időben az osztrákok követelni kezdték a nyugati magyar terület
átadását, melyet a csehek fenyegető fellépése is támogatott. Az
osztrákok megkísérelték a terület megszállását, de minden felé magyar
csapatok ellenállása fogadta őket. Bethlen visszautasította az illetéktelen cseh beavatkozást, azután a mindig magyarbarát Olaszország közvetítését kérte. 1921. október 12-én Velencében aláírták az osztrák-magyar megegyezést. Ennek
értelmében a Nyugat-Magyarország nagyobb része az osztrákoké lett, de
kimondta, hogy Sopronban és környékén népszavazást kell tartani. 1921. december 14-én a NÉPSZAVAZÁSON FÖLÉNYESEN GYŐZÖTT A MAGYARORSZÁGHOZ VALÓ HŰSÉG GONDOLATA! Ezért is szokták mondani, hogy Sopron a leghűségesebb magyar város!
A
14 részből és 364 cikkelyből álló trianoni szerződés rettentően
megcsonkította Magyarországot. A háború előtti 325.411
négyzetkilométernyi területből, csak 92.833 négyzetkilométernyi maradt. A 20.900.000 lakosból, csak 7.980.000 maradt. Vagyis ELVETTÉK AZ ORSZÁG TERÜLETÉNEK HÁROMNEGYED RÉSZÉT, 72 százalékát, NÉPESSÉGÉNEK KÉTHARMADÁT, 64 százalékát. Sok
egyéb igazságtalanság mellett, a győztes államok zálogjogot kaptak
Magyarország minden állami jövedelmére, amit aztán 1930-ban a hágai
konferencia rendezett.
Az utódállamokat végtelenül
nyugtalanította, hogy Magyarország a trianoni szerződést nem tekinti
véglegesnek s az első pillanattól annak revízióját követeli. Ezért
Magyarországgal szemben állandóan a legrosszabb indulatú politikát
folytatták, ádáz propagandába kezdtek ellenünk.
A Magyarországra
rótt békefeltételek olyan súlyosak voltak, hogy azokat még a győztes
nagyhatalmak országaiban sem fogadta egyhangú helyeslés.
A
magyar közvélemény első visszahatása az ország feldarabolása ellen abban
a jelszóban fejeződött ki, amely azóta már világhírű lett: "NEM! NEM! SOHA!"
Megalakult a Területvédő Liga, majd Revíziós Liga s igyekezett lelket
önteni az elcsüggedt magyarságba, megkísérelte, hogy az első összekötő
szálakat megteremtse a külföld felé. Mindenfelé szavalták, majd
megzenésítették és énekelték is Pap-Váry Elemérné örökszép imádságát, a
Magyar "HISZEKEGY"-et. A külföldi propaganda első komoly kísérletének érdeme a Pesti Hírlapé. A
lap a békefeltételek megismerése után, több nyelven külön számot
jelentettet meg a tervezett országcsonkítás igazságtalanságainak,
képtelenségeinek kimutatására, és ezt a számot 1920 februárjában sok
ezer példányba juttatta el külföldre. Ezt követöen 1927-ben Lord
Rothermere Igazságot Magyarországnak "Justicer for Hungary " mozgalma
elindította a magyarok jogsértéseinek elismeréséért vívott harcot
nemzetközi porondon.Ennek eredeménye az lett,hogy 160 brit alsóházi
képviselö részvételével megalakult az angol parlamentben egy "parlamenti
bizottság a trianoni békeszerzödés módosítására ",majd négyhatalmi
bizottság ült össze a vitás határkérdések rendezésére, de itt ekkor még a
német igények kerültek elötérbe,majd késöbb 1938-ban a müncheni
megállapodás utáni idöszakban vette kezdetét a magyar revízió elör
Felvidék nagyobb részének ,majd Kárpátalja, Erdély egy részének és végül
1941-ben Délvidék egy részének visszacsatolásával ért véget. A II.világháborút követö Párizsi
békeszerzödés 1947-ben egy a trianoninál is csonkítóbb határokat szabott
meg elszakítva magyarok millióit egymástól . A következmények ma is
érezhetök a "trianon szindróma" létezik és negatív hatássát az egész
nemzetre fejti ki, függetlenül attól, hogy határ melyik oldalán élö
nemzetrészröl van szó. (Irodalom: Az Ezeréves Magyarország, Pesti Hírlap RT nyomán)
