Nem tudják felszámolni a magyarokat!

A Nemzeti Nagyvizit diagnózisa szerint nem vagyunk gyengék és elesettek, történelmünk során megharmincszoroztuk magunkat - Sinkovics Ferenc

Érdekes helyzet, mikor tudósokkal, írókkal vagy éppen filozófusokkal beszélget a magyarság sorsáról, ember és világ viszonyáról egy orvosprofesszor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. Ez Kásler Miklós műsora az M1-en, a Nemzeti Nagyvizit, melynek az a legfeltűnőbb jellegzetessége, hogy egymástól látszólag távol álló jelenségek között is keresi, s fel is fedezi az összefüggéseket.


– Ön ismert orvosprofesszor, ám jártas a történelemtudományban is, már-már annyira, mintha ez is a szakmája lenne…
– Mindig is nyitott voltam a világra, minden érdekelt. A biológia, a művészettörténet, az irodalom, s persze a történelem is. Sokat olvastam, ez töltötte ki a napomat, s nagyon intenzíven sportoltam is. Atletizáltam, futó voltam. Amikor egyetemre kerültem teljes mértékben lekötött az orvostudomány, de annyi időt mindig hagytam magamnak, hogy naponta olvashassak szépirodalmi és történelmi munkákat is. Hiszem, hogy minden mindennel összefügg a világban, ezért kicsit másként látom az eseményeket, mint mondjuk egy hivatásos történész.

– Van olyan korszak a történelemben, ami jobban érdekli önt, mint a többi?
– Az ókor. De rendkívüli módon vonz a magyar őstörténet is. Mert az nem úgy van, hogy hirtelen keletkezik egy nép, szinte a semmiből, azt sem tudjuk, honnan jött, mit akar, ide-oda vándorol a világban, közben űzik-hajtják is őt mások, aztán hirtelen teremt egy olyan államot, amely száz éven keresztül döntő módon belefolyik, meghatározza Európa sorsát. Sőt, négy-ötszáz éven keresztül pedig döntő tényező Bizánc és a Német–római Császárság közé ékelődve. És egyenrangú velük. Valaminek történnie kellett a tudományban, ha még én sem tanultam a pozsonyi csatáról, erről a fényes magyar győzelemről, csak véletlenül akadtam rá az olvasmá­nyaim során.

– Tudatos elhallgatásra gondol?
– Igen. Dezinformálásra, csúsztatásra, a tények meghamisítására. De miért is ne, hisz a Habsburgok trónra kerülésük után, fittyet hányva magyar királyi esküjükre, csak a birodalmuk érdekeivel foglalkoztak. Pedig az eskü abban a korban még fontos dolog volt. A magyaroknak korábban másfajta uralkodóik voltak. Szakrális királyok, akik az isteni eredetű törvények jegyében uralkodtak. Ez majd mindegyik Árpád-házi uralkodónkra igaz volt, de az Anjoukra is. És akkor ide kerülnek a svájci rablólovagok, akiket ráadásul a magyarok jutattak lehetőséghez, mert a morvamezei csatában a kun és a székely hadak képezték a nyolcvan százalékát Rudolf seregének. Ha a kunok és a székelyek nem nyerik meg neki az ütközetet, ott pusztul el a harc forgatagában. Már lenn volt a földön, le akarta fejezni az ellenség.

– Hogy jön ez a csúsztatásokhoz, dezinformációkhoz?
– Ha meg akarták őrizni a tekintélyüket és a fölényüket a Habsburgok, akkor ezeket a történeteket nem mondhatták el, sőt tudatosan át is írták a tényeket. A folyamat a Bach-korszakban kulminált, amikor megjelent Hunsdorfer finnugor elmélete. Azért az érdekes, az 1700-as évek végéig senki sem vitatta a hun–magyar rokonságot. A krónikák vagy a fuldai évkönyvek, az Altaichi évkönyvek is hol türknek, hol hunnak, hol magyarnak nevezik őseinket. Ez nem véletlen, akkor sem voltak ostobák vagy elmebetegek az emberek, a dinasz­tiák pedig pontosan ismerték és számon tartották az eredetüket.

– A hun rokonság sokaknak olyan, mint tüske a köröm alatt… Még idehaza is elkeseredetten harcolnak ellene.
– Igen mert a hun kapcsolat azt jelentené, hogy a magyar nemes eredetű nép, melynek több olyan korszak volt a történelmében, amikor a dicsőség csúcsain állt. Mást nem mondok, mint hogy Atilla szervezte birodalommá az egész barbár világot, egy közösségbe terelte például a germán törzseket, ott indul az igazi germán történelem, ahol Atilla színre lép. Olvastam egy összefoglaló kötetet az Atillához kötődő legendakörről. Ennek negyven százaléka germán, a másik negyven százaléka itáliai, szinte a magyar hagyománykör a legkisebb benne.

– Ez a nemes jelleg lenne az oka a ma is folyamatosan tapasztalható s látszólag ok nélküli magyarellenes támadásoknak?
– Ez és a mássága. Bizarr, hogy mostanság milyen jelentőséget kapott a másság tisztelete, csak éppen a másnak tekinthető magyaroknak nem jut ebből a tiszteletből. Miért különbözünk annyira? Mert a magyarságnak más volt az államszervezete, más volt a harcmodora, más volt a jogalkotó képessége. A Szent Korona-tan a világ legkáprázatosabb jog– és hagyomány­rendszere, a világi és a transzcendentális viszonylatok szintézise, s a demokrácia alapképlete a maga megosztott hatalmi rendszerével. Az ellenállás joga is benne van. De más a magyarok kultúrája, habitusa is. Hadik András, kicselezve Nagy Frigyes seregeit, Berlinig hatolt. Volt másfél nap előnye, tehát nála volt a meglepetés ereje. Ám ő megállt a város kapuinál, s beküldött egy futárt, hogy Nagy Frigyes felesége hagyja el Berlint, mert még baja történhet. Ezzel fel is adta a meglepetés erejét, csak másfél óra múlva lövettette szét a kaput, és sarcolta meg a várost. A királyné levélben válaszolt, mely szerint ő mindig is bízott a magyar nemesség jól ismert lovagiasságában, s köszönte a menekülés lehetőségét. Ilyen mozzanatokból áll össze a magyar történelem, ami nem jellemezte más népek történetét, akár az angolt, akár a frankot nézzük.

– Hol siklott ki a magyarság sorsa? A tatárjárásnál? Csak legenda lenne, hogy előbb üzentek, álljunk melléjük?
– Üzentek, egyben megszabták a feltételeket. Törvénykönyvük azt mondta, aki ellenáll, azt ki kell irtani. Aki nem áll ellen, az lehet szövetséges, de alárendelt szerepben. IV. Béla maradhatott volna a trónon, de alávetett uralkodóként. Ha Béla király ezt elfogadja, akkor Batu kán meg sem áll az Atlanti-óceánig. A törökökkel szemben is ugyanígy áldozta fel magát a magyarság.

– Megalázónak tartjuk azt a hosszú hódoltságot…
– Miért? Egy négyszer nagyobb és erősebb államról volt szó. Csoda, hogy a magyarok 130 éven át ellent tudtak állni neki korábban. Ez jól mutatja a magyar katonai képességeket. Bíztunk Európában, de csak csekély segítség érkezett. Az, hogy vérzik a magyarság? Nem számított. A mi mentalitásunk és a lengyeleké akkor is élesen elkülönült a tőlünk nyugatabbra élő népekétől.

– Ez már a jele volt annak, hogy kiveszőben a Nyugatból az annyira fontos spiritualitás?
– Igen, ekkor kezdődött el a folyamat, aztán a francia forradalmat követően rendkívüli módon felgyorsult.

– Volt-e olyan pont a magyarság életében, amikor már látszott, nem tud visszafordulni a lejtőn?
Hatott egyébként a sok dezinformáció és csúsztatás?
– Hogyne. Így tették tönkre a cári birodalmat is a nyugati hatalmak. Ott voltak például a Romanovok, sokat tettek az orosz népért a 19. században, egymás után hozták a reformokat, mégis egymás után követték el ellenük a merényleteket. Európában a 18. században indult el a hamisítás, minden szálon. Az egyházellenesség, a papok kifigurázása, az inkvizíciónak tulajdonított több tízezer áldozat regéje… Holott lehetett néhány száz ember. Ráadásul a végső ítéletet nem az egyház mondta ki sohasem, hanem a világi hatalom. Kevesen tudják, hogy Kapisztrán Szent János Itália főinkvizítora volt, mielőtt durva köpenyében, kezében fakereszttel megindult volna a török ellen. Főinkvizítorsága alatt egyetlen halálos ítélet sem született, mert addig magyarázott az eretnekeknek, míg azok meg nem tértek.

– A magyar történelem szomorú eseményei, a sok frusztráció hogyan befolyásolta az évszázadok során a nép pszichéjét és egészségét?
– Egyrészt nehéz történelmünk volt. És ez nem maradhatott hatás nélkül. Ráadásul még folyamatosan sulykolták is belénk, hogy mennyire sikertelenek, szerencsétlenek vagyunk.
De hát mennyivel voltak sikeresebbek a lengyelek vagy a balti népek?! Félmilliós lélekszámban érkezett ide a magyarság, s meg tudta harmincszorozni magát sok-sok háború, s a hatmillió abortusz ellenére! A hatmillió abortusz történelmünk legnagyobb katasztrófája. Mégis itt vagyunk. Tegyük hozzá, a környező országokhoz csatolt magyarságot sem tudták felszámolni, pedig szerették volna.

– Az mondják, a sok frusztráció miatt olyan rosszak európai össze­hasonlításban a daganatos sta­tisz­tikáink…
– Ezzel vigyázni kell. Az európai népesség 22 százaléka szerepel a nemzetközi rákregiszterben. A 78 százalék adatait a kórházi jelentések alapján vagy éppenséggel azok nélkül becsülik meg. Nincs egységes statisztikai módszer sem. 1994-ben a Free University Amsterdam vállalta fel, hogy kidolgoz egy egységes európai rákregiszter szisztémát, de azóta sem hallottam efelől semmit. Minden országban más statisztikai eljárásokat használnak, mindenki küld valamilyen adatot, ami vagy igaz, vagy nem. A román egészségügyi államtitkár előadást tartott egy konferencián, melyből az derült ki, hogy sokkal jobbak azok a statisztikáik, mint a miénk. Ekkor felállt egy erdélyi magyar orvos, mondván nem érti az egészet, hiszen Romá­niában se rákszűrés, se sugárterápia, s mégis jobbak az adatai? Annyit mondhatok, a magyar kimutatások pontosak. Igaz, az egyik évben lecserélték nálunk az addig használt statisztikai szoftvert egy másikra. Mindjárt ezerötszázzal csökkent a rákos halálozások száma, persze nem a valóságban, csak a kimutatásban.

– Tehát tévúton járnak, akik a frusztráció jelentőségéről beszélnek?
– A történelem rendkívüli módon befolyásolja a következő generációk életét. Őrült veszteségeink voltak, legalább ötször lefejezték a magyar értelmiséget, aztán jött ’56, amikor elvándorolt kétszázezer ember, s így tovább. Ha az ország úgy áll az élethez, hogy itt vagyunk, dolgozunk, s nem engedjük belénk törölni a lábát senkinek, mindjárt másként tekinthetünk magunkra. Nyelvünk egy csoda. A Nobel-díja­saink
is ezen a nyelven tanultak, gondolkodtak. Teller Ede meg sem tanult rendesen angolul, volt egy titkárnője, akinek csak az volt a feladata, hogy angolra fordítsa Teller mondatait.

– Miért éri ma is annyi támadás a magyarokat?
– Ez megy ezer éve. Folyton a vesztünkről, a megsemmisülésünkről folyik a szó. Arról, hogy eltűnünk. Miért, a baszkokat be tudták olvasztani? A bretonokról azt sem tudtuk, hogy élnek, most elkezdtek kelta nyelven beszélni. A történelem arra tanítja az embereket, hogy mindig eljön a kedvező pillanat a nemzetek számára, csak vannak nemzetek, akik ezt nem veszik észre. Vagy nincsenek felkészülve rá. Úgy érzem, ilyen volt az a magyaroknak 1990-ben, amikor fölkínálták számunkra Kárpátalját. De nem voltunk felkészülve a pillanatra. És nemcsak a történelem hordozhat sok frusztrációt, de a jelen is. Gondol-e komolyan arra valaki, hogy a mostani gyerekek fele elvált családban él? Vagy vizsgálja-e valami, mennyi kultúrszemetet önt a média ezekre az amúgy is kiszolgáltatott gyerekekre?

–   Ez nem az egészségügy terepe…
–   Szidják a hazai egészségügyet is. Egy disszidens magyar orvos jött ide hozzánk a Harvardról, hogy kezeljük a daganatos betegségét, mert nincs megelégedve a kinti orvosokkal. Négyszer volt vitánk szövettani kérdésben az egyik legfejlettebb s legnagyobb amerikai kórházzal. Mind a négy esetben a mi patológusainknak volt igazuk, akik huszadannyit keresnek, mint a kintiek, s háromszor annyit dolgoznak. Nyilván hasonló a helyzet más orvosi területeken is idehaza. Mi mégis mindig a külföldit csodáljuk. Gátolni lehet a tehetséget, de kikezdeni nem. Egy nép kumulatív genetikai állománya konstans.

– Egy népé. De mi keverékek vagyunk már…
– Akkor is konstans. Ha olyan generációk lépnek színre, mint a reformkorban, vagy Erdélyben a Szépműves Céh tagjai, akkor most is itt kell len­niük a rendkívüli tehetségeknek, csak mindig minden a lehetőségeken múlik és a hiten, hogy meg tudom csinálni. És ne féljünk az ellenünk indított akcióktól. Minden akcióra születik reakció. Az erdélyi magyarok is eltűntek volna már, ha nem támadják őket. Támadnak? Csak azért is összekovácsolódunk. Érdekes, de erre odakint nem gondolnak?


Forrás: http://www.magyarhirlap.hu/nem-tudjak-felszamolni-a-magyarokat#sthash.9xNF3c

A leglenyűgözőbb tény az Univerzumról.

Hagyaték - Állva meghalni - Budapest ostroma és a kitörés.

Megjelenés ideje: 2014 ápr. 26

A Hagyaték a magyar szellemi kulturális örökség átörökítésén munkálkodik. Leporolja a magyar múlt szellemi hagyatékának egy-egy darabkájáról a modern korokban rárakódott szennyeződéseket, hogy azok újra a maguk fényességében ragyogjanak. Ezek a mozaikdarabkák - épületek, tárgyak, könyvek, emlékek, történetek, tájak, gondolatok és mindenekelőtt az azokat alkotó és alakító szellemek - hétről hétre a képernyőre kerülnek, hogy végül a soha el nem évülő egyetemes magyar szellemtörténet egészévé, a megújuló magyar hagyománnyá álljanak össze a nézők lelkében.

Genetikusok szerint drámaian csökken az intelligenciánk és edzettségünk is.

Mezőpaniti B. János: Az értelem születése

Gondolat, hang, betű -
S talán sok mozdulat,
Az értelem útján
Kitűzött pillanat.
És közben rengeteg
Tévút és szakadék,
Nem elég, hogy elnyel:
Marad a szenvedés...
Kismadár, ha rászáll:
Hiheti, csicsereg -
Közben az ég szakad,
A föld is megremeg....
Mert más dimenzió:
Csak így ismerni fel -
Most lett más színű,
Így mást is érdemel...
A gondolat-csíra
Kipattan semmiből:
A semmi is, íme
Így lesz a mindenből!

De mindenek fölött
Te szólasz meg nekem:
Mert általad vagyunk
Emberek, Istenem !



A Stanford Egyetem vezető genetikusa szerint ijesztő mértékben hanyatlik az emberiség intelligenciája, mások a testi fittség hanyatlására figyelmeztetnek. A mai elit atléták néhány ezer éve még középszerű átlagemberek lettek volna.

Ki nyerné az olimpiát?

Világszerte megdöbbenést keltett, amikor ausztrál tudósok egy húszezer éve élt ember sárban megkövült lábnyomai alapján felbecsülték annak futósebességét. Számításaik szerint az egykor élt ember, teljes fegyverzetben és sárban olyan sebességgel futott, mint Usain Bolt a világrekorder atléta a pekingi Olimpián.

Az antropológusok számításai szerint modern pályán és cipőben őseink 45 km/órás sebességre is képesek lettek volna, és ezzel elképzelhetetlen fölénnyel vernék a mai elit atlétákat.

edzettségünk

Erősebbek és kitartóbbak

De a fenti példa csak a jéghegy csúcsa, antropológusok és történészek is számtalan hasonló bizonyítékot találtak már arra, hogy akár néhány ezer éve élt őseink, akár a mai természeti népek olyan fizikai teljesítményre képesek, amelyet ma az orvostudomány lehetetlennek tart.

A ma is hagyományos életmódot élő mexikói őslakók, a Tarahumarák, ősi labdajátékuk során tízezer kilokalória munkát végeznek el, még napjainkban is. Ez lényegesen több, mint a Tour de France kerékpárverseny doppinggal elért csúcsteljesítménye és orvosilag szinte az elképzelhetetlen kategória.

Érdekes kísérletet folytattak le angol tudósok történelmi leírások alapján. Az ógörög evezősökről gyakran leírták, hogy 6-7 csomóval napi 12-16 órát tudtak evezni és így közel 250 km is meg tudtak tenni evezőshajóikkal egyetlen nap alatt. Fiziológusok hasonló körülményeket teremtve hivatásos evezősöket kértek fel, hogy reprodukálják az eredményt, ám kudarcot vallottak. Az elitatléták az utazósebességet sem voltak képesek elérni, és legfeljebb egy óráig tudták tartani az alacsonyabb iramot is. Az ókori Görögországban 30 ezer evezős volt képes arra a teljesítményre, amit a mostani hivatásos sportolók még csak megközelíteni sem tudnak.

Edzettség, nem genetika

A meglepő edzettség mögött kutatók szerint nem elsősorban genetikai, hanem életmódbeli változások állnak. A történelmi időkben hároméves kortól a gyerekek már intenzív munkát végeztek, ami végigkísérte egész életüket. Csontjaik súlya és sűrűsége lényegesen meghaladja a mai emberekét, ami megteremti az alapot hihetetlen erőnlétükhöz. Ma egy wimbledoni tenisz győztes karcsontjai rendelkeznek azzal a súllyal, amivel egy átlag görögé volt, és ez a gyerekkor alap adja azt a fittséget, amit még az elit atléták sem tudnak elérni.

Kattints a képre a teljes mérethez!

Nem csak gyengébbek, butábbak is vagyunk

A legújabb tudományos eredmények szerint azonban nem csak edzettségünk, hanem értelmi és érzelmi intelligenciánk is hanyatlik, ami mögött már genetikai okok is meghúzódnak. Dr. Gerald Crabtree a Stanford Egyetem genetikusának friss tanulmánya szerint az emberi intelligencia néhány ezer éve érte el csúcspontját és azóta hanyatlik:

„Ha egy ókori görög polgár átlépne jelenünkbe, a társaság legragyogóbb elméje lenne, hihetetlen memóriával és tág asszociációs képességével”.

Az egyetem vezető genetikusa szerint az ember vadászó-gyűjtögető életmódja során erőteljesen működött a természetes szelekció, azaz csak a legéletrevalóbb egyedek élhettek túl, minden nap kiélezett helyzet volt. Ma a társadalom és a modern technika eltüntette ezeket a helyzeteket, és emiatt olyan genetikai mutációk halmozódtak fel az ember génállományában, amelyek csökkentik az emberi intelligenciát, és amely korábbi életmódunk során kiszelektálódott volna.
Crabtree professzor szerint: ”a modern technika még eltakarja, hogy agyunk működése és intelligenciánk hanyatlik.”

Forrás: losonczi-janos.hu / http://rejtelyekszigete.com

A magyar oktatásról.

„Engem mindig is kizárólag a gyerekek érdekeltek, a felnőttek hihetetlenül untattak. Voltak felnőttek, akik minden áron hozzám akartak jönni terápiára, ezeket általában elhessegettem” – Interjú Vekerdy Tamás magyarországi gyerekpszichológussal, íróval.

– Nemrég megjelent kötetének címe Jól szeretni. Ebből akár azt a következtetést is levonhatjuk, hogy rosszul is lehet szeretni. Milyen a jó szeretet?
– Vizsgáljuk meg a szerelmet Stendhal híres kristályosítási hasonlatán keresztül. Szerinte azért csalódás minden szerelem, mert kristályosítunk. Ahogy egy ágacskát tömény sós oldatba bemártunk, rácsapódnak a kristályok, s ha kiemeljük, egy gyönyörű kristályszobrot kapunk. Hasonlóképpen a szerelmes is rákristályosít a szerelmére mindent önmagából, s egy idő után csalódik, mert rájön, hogy egy ágacska van ott tulajdonképpen. Ő igazából önmagába volt szerelmes.
Jung azt mondja, hogy minden férfiben él egy anima, egy női lélekrész, s minden nőben egy animusz, férfilélekrész. Az éretlen szerelem az, amikor animánkat vetítjük a nőre, és nárcisztikusan önmagunkba vagyunk szerelmesek, olyannak látjuk a másikat, mint a mi női részünket. Ilyenkor elkerülhetetlen a csalódás, hiszen ő egy szuverén személyiség, s mihelyt ezt kinyilvánítja, nekünk csalódást okoz.
Ezzel szemben az érett szerelemben a másik ember személyiségét élvezzük, azt, hogy hasonlít hozzánk, s azt is, hogy más, mint mi vagyunk. Ilyen az érett szeretet is. Ha nekem egy bátor, erős vagy éppen bújós gyerek kell, s nem érdekel, hogy milyennek születik, mert tudom, hogy milyet akarok, akkor ez önzés, nárcizmus. Az volna az érdekes, hogy ki az, aki jött? Az egy új, ismeretlen személy, s a kérdés az, hogy őt tudom-e élvezni? Jól szeretni azt jelenti, hogy a másik szuverén individuumot élvezem, örülök neki.
Vekerdy Tamás
1935. szeptember 21-én született Budapesten. Pszichológiát oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Miskolci Egyetemen. Részt vett az első magyarországi Waldorf-óvoda és iskola megszervezésében. 1991 óta a Waldorf-tanárképzés szervezője és vezetője. Évtizedek óta a Nők Lapja munkatársa. Mintegy két tucat könyve jelent meg, pszichológiai, pedagógiai munkák és szépirodalmi művek egyaránt: A színészi hatás eszközei – Zeami mester művei szerint; Don Juan – a csábítás iskolája; Gyerekek, óvodák, iskolák; Családom történeteiből; A pszichológus válaszol; Érzelmi biztonság stb.
– Sajnos gyakori élethelyzet, hogy a szülőt nem érdekli, milyen a gyermeke, hiszen ő úgyis tudja, hogy milyennek kell lennie, milyenné kell vállnia.
– Akkor baj van. A kérdés az, arról van-e szó, hogy legyél, aki vagy, a demokráciák alapaxiómája szerint bontsd ki individualitásodat, vagy legyél akivé én akarlak tenni, amely a diktatúrák alapaxiómája. Szülői létünkben ebbe az alaphelyzetbe botlunk bele. És igen, szülőként meg kell ismernem a gyerekemet, hogy jól tudjak vele együtt élni. Nem egyből, mert az lehetetlen, de erre törekszem.
– Nemrég Nagyváradon és Szatmárnémetiben tartott előadásán is hangsúlyozta: nem azok lesznek sikeres emberek, akik a legjobban teljesítenek az iskolában. A közvélekedés ellenben a jó iskolai teljesítményt tartja az életben való boldogulás alapjának.
– Ez nem ilyen egyszerű. Egy átlagos hivatali pályafutáshoz jó, ha az ember az iskoláit minél rendesebben végzi el. A szabálytalan emberek azonban, akár híresek, akár nem, nem normál pályafutást járnak be, én pedig kétlem, hogy az átlagos hivatali pályafutás az emberi maximum, amire törekednünk kellene. Ismerjük számtalan nagy ember életét Churcillen és Edisonon át Petőfi Sándorig és Einsteinig, akiknek különböző bajaik voltak az iskolákkal. Nem voltak igazán jó tanulók, ez azonban nem akadályozta meg őket rendkívüli intellektuális teljesítmények létrehozásában. Arról nem is beszélve, hogy nem feltétlenül az eminens diák lesz a boldog ember a későbbiekben, a kutatások fényében úgy tűnik, hogy nincs ilyen korreláció.
Az iskola a nyolcfajta intelligenciából csupán az értelmi intelligenciát osztályozza, abból is csupán a verbalitást. Ez gyerekkorban mindig gyengébb, kivéve az értelmiségiek gyerekeinek esetében, akik kisebb-nagyobb neurotizálódás árán ebben túl korán megerősödnek, ami aztán az iskolában jól jön nekik. Az iskola nyolcfajta intelligenciából egy felet osztályoz, s annak öt faktorából is csak kettőt, a lexikális memóriát és a matematikai készséget. Ezért nem csodálkozhatunk, ha az életben való boldogulás nem korrelál az iskolai beválással.
– Lehet, hogy paradigmaváltásra volna szükség annak a felismerésére, hogy a siker, a sikeres élet nem mérhető jövedelemben, szakmai előmenetelben?
– Siker az, ha viszonylag kiegyensúlyozottan tudok élni, ha kibírom önmagamat, nem leszek magamtól depressziós, a családom sem lesz tőlem, és én sem a családomtól. Ezek valódi sikerek az életben. Létezik-e egy érzelmi közeg, amely megtart minket, van-e egy ember, aki megadja nekünk a napi egy simogatást? Mi megadjuk-e valakinek a napi egy simogatást, ami nélkülözhetetlen a többé-kevésbé kiegyensúlyozott élethez? Egyáltalán kibontakozik-e az érzelmi intelligenciánk, ami nélkülözhetetlen a sikeres élethez?
– Mit tehet a szülő, ha azt tapasztalja, hogy mindaz, ami az iskolában oktatás, nevelés címszavak alatt történik, árt a gyermekének?
– Először is keresek a gyerekemnek egy olyan iskolát, amelyik nekem tetszik. Ha kell, iskolát alapítok – az Európai Unióban ugyanis az iskolaalapítás szabad –, ha kell, magántanulóvá teszem a gyerekemet több más szülővel összefogva. Támogatom a gyerekemet, cinkosa vagyok. Ha helytelen módon hétvégére leckét adnak fel neki, habozás nélkül lediktálom, vagy beírom az üzenőbe, hogy sajnos családi okból nem tudtuk megoldani, és ez igaz, ugyanis családi ok, hogy együtt kell lennünk, és jól kell éreznünk magunkat.
A házi feladat értelmetlen dolog, gyakorolni az iskolában kell, délelőtt, amikor a gyerek vércukorszintje a legmagasabb. A házi feladatról jeles kutatók mutatták ki, hogy értelmetlen, az eminens könnyedén megoldja, őt nem fejleszti, a többi diák meg lemásolja szünetben az eminenstől. Bármilyen hihetetlenül hangzik, a gyerekek motiváltak, csak nem arra, amit mi akarunk tőlük az iskolában. Csapó Benő és munkatársai lemérték, hogy a magyar gyerekek érdeklődők, de ahogy belépnek az iskolába, az érdeklődés csökken, zuhan és eltűnik.
Az iskola nem kielégíti az érdeklődést, hanem kiöli. Nem arra kíváncsi, hogy mire motivált a gyerek, hanem arra, hogy ő mit akar a fejébe tömni. Egy nagy fizikus, egyetemi tanár, aki szenvedélyből lement az általánosba és a gimnáziumba tanítani, azt mondta, a magyar iskola ítélkezési dühben szenved, nem az érdekli, hogy mit tud a gyerek, hanem az, hogy mit nem tud. Ő azt állítja, hogy az észak- és nyugat-európai iskolák arra kíváncsiak, mit tud a gyerek.
– Mi a véleménye a kritikáról mint a gyereket motiváló pedagógiai módszerről?
– A kritika nem fejleszt, a kritika öl. A kritika nem jó eszköz, az ítélkezés tartományába tartozik. Nem visz előre. Jó példa Kazinczy kritikája Berzsenyi Dániellel szemben, aki ennek hatására nem írt több verset.
– Gyakran hangsúlyozza, hogy a gyermek, a serdülő fejlődése szempontjából a legfontosabb az érzelmi biztonság. Mit ért ez alatt?
– Azt, hogy tudom, szeretnek otthon, s én is tudok szeretni, mert kialakult az érzelmi kommunikációra való képességem. Sokat játszottam szabadon, sok mesét hallgattam, az iskolában pedig rengeteg művészettel foglalkoztam. Négyszáz évvel ezelőtt a rendkívül szigorú magyar iskolák – jezsuiták, kálvinisták, piaristák – rengeteg időt töltöttek iskoladrámák írásával, díszletezésével, kosztümözésével, előadásával, s emellett még volt iskolai énekkaruk, zenekaruk, retorikai önképzőkörük.
Ma már tudományosan bebizonyított, hogy a művészet fejleszti a szociális készségeket és az érzelmi intelligenciát, az iskolákból mégis eltűnnek a művészetek. Amit ott művelünk, az nem művészet még akkor sem, ha megmarad néhány ének- vagy rajzóra, hiszen az, hogy leosztályozom a gyerek rajzát ahelyett, hogy a szemét nyitogatnám, vagy dolgozatot írunk Beethovenből, nem művészet.
A világban ma már létezik az úgynevezett élménypedagógia. Kiderült, hogy működik. Kik fordíttatták le, és adták ki Magyarországon az első élménypedagógiai tankönyvet tanárok számára? A szegedi rendőr főkapitányság, mert kiderült, hogy ez egy nagyszerű prevenció, mert ahol élménypedagógia van, ott csökken az ifjúkori bűnözés. Ezt mi egyszerűen nem vesszük tudomásul.
– A szülők többsége szeretne jó szülő lenni, csak nem tudja, hogyan váljon azzá. Milyen a jó szülő?
– Vegyük meg Lippi Purvis magyarul is megjelent könyvét, melynek címe Hogyan ne legyünk tökéletes anyák? Ne legyünk tökéletes anyák, nem is tudunk azok lenni, ne szorongjunk, ne görcsöljünk ezen. Éljünk úgy, mintha többé-kevésbé normális emberek lennénk. Az élet nehéz, és együtt küzdjük magunkat végig ezen a gyerekeinkkel. Nem tökéletesnek, nem zseniálisnak kell lenni. Amikor lehet, jelen kell lenni. Kongruensnek, önmagammal azonosnak kell lenni.
Nagyon helytelen volna, ha visszafognám magam, amikor ki akarok törni otthon, mert pszichológus vagyok, vagy mert azt olvastam valahol, hogy ha ráordítok a gyerekemre, akkor abortív rángások futnak végig az idegrendszerén, mintha rácsaptam volna. Nem. Ha ordítanom kell, ordítok, nem szabályozom magam elvi okokból. Van, hogy a szobájába kergetem, előfordul, hogy rácsapok. Ha később ezt rossz néven veszem magamtól, azt mondom a gyerekemnek: ez nagy marhaság volt. Ettől nem csökken a tekintélyem, hihetetlen mértékben növekszik. Ha be tudom látni, hogy valamit elcsesztem, azt a gyerekek nagyon sokra becsülik.
– Mit gondol arról a rengeteg szülő által osztott vélekedésről, miszerint vannak tabutémák, melyekről nem kell, nem ajánlatos a gyermek előtt beszélni?
– Ez a képmutató társadalom tévedése, a gyerekkel mindenről lehet beszélni. A gyerekek önmagukkal szemben rendkívül tapintatosak, csak annyit kérdeznek, amennyit tudni akarnak, és mi anynyira válaszolunk. Remélhetőleg mi nem jövünk zavarba, és tudunk normálisan beszélgetni. A gyerek az anyja hasából jön ki, a gyerek ezt már tudja. Igen, de hogy megy oda be? A rémült szülő erre azt mondja: anyuka lenyel egy kis magot, abból lesz a gyerek. Ebből természetesen nem lesz gyerek, ez egy hülye válasz. Hol jön ki a gyerek? Rémült szülő: felvágják anya hasát és ott kiveszik.
Aki látott már mint pszichológus vértől csöpögő, hatalmas konyhakéseket a gyerekrajzokon, mert éppen kiveszik a kisgyereket az anyja hasából, az tudja, hogy ez is hülye válasz. A gyerek anya két lába között jön ki, van ott egy nyílás, szinte hihetetlen, úgy is hívják, hogy szülőcsatorna. Ezt nyugodtan meg lehet mondani. Erre a rémült szülő: igen, de mit mondunk, hol megy be? Tudod, egy gyerekhez kell egy apa és egy anya, ha ők szeretik és átölelik egymást, akkor az apa testéből leválik egy kis rész, átmegy az anya testébe, ebből lesz a gyerek. Rémült szülő: igen, de hol megy át? Ott, ahol a gyerek később kijön. Mindezekre a kérdésekre lehet normálisan válaszolni, ha én nem vagyok totál zavarban.
– Miért szakosodott a gyerekpszichológiára, s mi a titka annak, hogy a legismertebb magyar gyerekpszichológus lett?
– Engem mindig is kizárólag a gyerekek érdekeltek, a felnőttek hihetetlenül untattak. Voltak felnőttek, akik mindenáron hozzám akartak jönni terápiára, ezeket általában elhessegettem. Szerencsétlenségemre és az övékére, két-három esetben ez nem sikerült, elkezdtek járni hozzám, de iszonyatosan untam, aztán a lehető legrövidebb időn belül elküldtem őket. A gyerekek érdekelnek, rögtön érzek valamit, ahogy bejönnek a szobába undokul, nem néznek rám, és nem szólalnak meg, de nekem már az is öröm, élvezet.
Számomra gyerekekkel együtt lenni érdekes, szavak nélkül is közölnek valamit. Nem tudom, hogy milyen a jó gyerekpszichológus. Jobb kollégáim terápiás tervet csinálnak, megnézik a teamben, hogy hol tartanak, módosítanak rajta, én erre nem vagyok képes, nem is érdekel. Amit én produkálni tudok, az egy jelenlét. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy aki nem így csinálja, az nem jó. Abszolút jó lehet, mert ő sokkal jobban tudja, hogy mit csinál, s mitől gyógyul vagy nem gyógyul a gyerek. Én ellenben nem tudom, engem meglepetésszerűen ér, hogy jobban van, mert ő olyan ügyes volt, nem érzem azt, hogy én voltam a zseniális.

És a végére egy mottó, ami számomra sok mindent kifejez és pont ezért is foglalkoztam már sok cikkben az oktatással és azzal a témával, hogy nekünk embereknek, felnőtteknek hogyan kellene élnünk, viselkednünk, példát mutatnunk....

"Egyetlen napot sem élhetsz meg anélkül, hogy ne lennél hatással a körülötted lévő világra, másokra. Mert minden, amit teszel és nyújtasz másoknak, az számít! Egyedül Te döntöd el, hogy mi legyen az...."

Bővebben :

http://vilaghelyzete.blogspot.hu/2014/04/a-magyar-oktatasrol-vekerdy-tamas.html

(SBG Buddha - VilagHelyzete.com) nyomán!

The Mysterious Cities Of Gold Intro 1982 - Mysterious Cities of Gold 2012 intro

Thrive! - Növekedj! - magyar hanggal - teljes film.

2012 májusában készítettem el a film narrációját. Eddig csak részletekben volt fent az oldalon és a csatornán, de mostantól egészben is nézhető.

Egyéb csatornákon közel 400 ezren nézték meg

Magyar szöveg: Péter, Lívia, Mónika, Gergely, Józsi bácsi és Both Gábor.

Narrátor: Both Gábor (http://www.emberiseg.hu)

A Thrive egy rendhagyó dokumentumfilm, amely fellebbenti a fátylat arról, mi folyik valójában a világunkban. A pénz útját követve feltárja a globális hatalom azon szándékát, hogy miképp akarja megszilárdítani saját hatalmát az életünk minden területe felett. Bemutatja a tudományos áttörés lehetőségeit a tudat és az aktív cselekvés segítségével, amely megoldásokat kínál a valódi boldogulásra, és képessé tehet bennünket arra, hogy visszaszerezhessük az irányítást az életünk felett.

http://www.thrivemovement.com/

Ilyen lenne a világ a munkásosztály nélkül.

Ilyen lenne a világ a munkásosztály nélkül. - Das Handwerk - Werbespot (lange Version)

Üzenet a bőrfotelekbe pöffeszkedő vezetőknek, a beképzelt irodai dolgozóknak, a "föld felett járó" értelmiségieknek és mindenkinek akit többre becsüli magát, mint a kétkezi munkás.

Combination spawns

Relaxing Music deep Sleep #5 (432 Hz)+Delta Binaural Waves [Meditation & Relaxation] by Fred Bouchal

Spiri-magyar szótár - avagy humor nélkül nincs fejlődés...

Nagyon erős tükröt tartasz nekem. = Annyira kiakasztó vagy, hogy legszívesebben pofán dörgölnélek egy féltéglával!
Észrevettem, hogy benyomtál nálam pár nyomógombot. = Vérlázítóan paraszt módon viselkedsz velem!
El kell engedjelek, hogy külön-külön is meg tudjuk élni magunkat és fejlődhessünk. = Kicsit uncsi veled, jó lenne már mással is kavarni.
Szeretném megtapasztalni veled a közös energetikai rezgést és a kundalini áramlását. = Szexelni akarok veled!
Értem… = Az, amit mondasz akkora baromság, hogy inkább válaszra sem méltatom.
Komoly folyamat zajlik nálam éppen. = Annyira készen vagyok, hogy legszívesebben felkötném magam.
Mostanában rengeteget dolgozok magamon. = Mivel fogalmam sincs, hogy másszak ki a depressziómból, tekintélyes összegeket költök sámánokra, jósokra, gurukra és terapeutákra, hátha ők megoldják a problémáimat.
Rábízom magam a Teremtő intelligenciára. = Kifogytam az ötletekből, hogyan oldjam meg a gondjaimat.
Az új kapcsolatom még rámutat a régi mintáimra. = Már megint egy őstulokkal randizom…
Az új párommal minden szinten sikerült összehangolni a rezgéseinket. = Szex után még beszélgetni is tudunk…
A fentiek új kihívásokat küldtek, hogy fejlődhessek. = Dobott a párom / Kirúgtak a munkahelyemről / Elvitte a házam a bank / Elgázolt egy kombájn… stb.
Jó lenne összejönni, hogy kicsit dolgozzunk a fejlődésemen. = Lelki szemetesládának akarlak használni.
Teljes elengedésben vagyok. = Iszonyú pancsernek érzem magam, minden és mindenki kicsúszik a kezeim közül.
Érzem, hogy ettől a beszélgetéstől rossz irányba tolódik el az energetikám. = Egy rohadt energiavámpír vagy!
Mit mutat neked ez a helyzet? = Unom hallgatni az önsajnáltató dumádat.
Bennem rossz érzéseket vált ki, amit mondasz, de tudom, hogy ez az én csomagom. = Egy igazi fafejű barom vagy, és nincs kedvem veled tovább vitatkozni!
Meditálnom kell, hogy feltöltődjek a belső erőforrásaimból. = A t@k@m is tele van már veled, legalább egy órán át ne is szólj hozzám.
Új energia jelent meg a morfogenetikus mezőmben. = Totál rágerjedtem Gizikére a számvitelen.
A párom generációs mintái komoly kihívásokat jelentenek a kapcsolatunkban. = Az anyósom megérett egy boszorkányégetésre!
Mostanában az elfogadást gyakorlom. = Egész héten kizárólag retardáltak bírtak megtalálni.
Az Univerzum a türelem gyakorlására tanít. = Dögunalom az életem.
Egész hétvégén flow-ban voltam. = Képszakadásos tivornyát nyomtunk a haverokkal.
Sikerült megélnem a női oldalam. = Egyedül maradtam otthon, és a tükör előtt pózoltam az asszony fehérneműiben.
Hatalmas tanítóm vagy nekem! = Kevesen voltak még hozzám annyira szemetek, mint Te.
Jó kis programra számíthatsz, erőteljes oldásokkal. = Hozz magaddal egy százas pzs-t, mert órákon át fogsz ordítva bőgni.
Úgy látom neked a felsőbb csakráid vannak túlműködésben. = Egy álmodozó, életképtelen alaknak tartalak.
Elakadásaim vannak a bőség áramoltatásában. = Tragikusan csóró vagyok.
Mostanában úgy érzem jó lenne földelnem magam kicsit. = Brutál kocsmatúrára készülök a cimbikkel / unom a vega kosztot, ide a csülökkel!
A tisztulási folyamataim testi szinten is megmutatkoztak. = Hánytam, mint a lakodalmas kutya / rámtört a szapora.



forrás: Volner Miklós , life-coach, spirifirkász

A Tatárlakai korong titka.

Hagyaték - Halhatatlanok - Magyar mondák, magyar hősök .

10 ok, amiért naponta kellene mindenkinek olvasnia.

Mikor volt utoljára, hogy elolvastál magadtól egy könyvet, vagy egy hosszabb újságcikket, például egy elemzést? Most ne a Facebook frissítésekre gondolj, vagy arra, hogy a wc-n kiolvasod az illatosító használati utasítását…

Ha egy ember soha nem olvas, számtalan dolog marad ki az életéből. Az olvasás számos előnnyel jár, nézz meg közülük most néhányat.

1. Mentálisan stimulál.

Tanulmányok igazolják, hogy az olvasás mentálisan stimulál, egyes esetekben képes akár megakadályozni is az Alzheimer-kór és a demencia kialakulását, hiszen ha az agy elkötelezetten dolgozik, ez megakadályozza, hogy “elveszítse az erejét”.

Csakúgy, mint bármilyen izom a szervezetben, az agy is gyakorlatozást, edzést igényel: “Használd, vagy elveszíted!”. Agytornának tökéletes egyébként a rejtvényfejtés vagy a sakk is.

2. Csökkenti a stresszt.

Nem számít, hogy mennyire stresszes a munkád, a párkapcsolatod, vagy éppen milyen nehéz kérdéssel nézel szembe, ha képes vagy egy történetben elmerülni. Egy jól megírt könyv más birodalmakba, világokba kalauzol el, közben pedig a jelen pillanat feszültségeit hátra tudod hagyni, így pedig végre pihenhetsz.

3. Okosabbá tesz.

Minden, amit olvasol, a fejedet új információkkal tölti meg, ezekről pedig soha nem tudhatod előre, hogy mikor fognak jól jönni. Minél többet tudsz, annál inkább fel tudsz készülni a világ kihívásaira.

Továbbá, amin gondolkodj el: bármikor szörnyű körülmények közé kerülhetsz, elveszítheted mindenedet, a munkádat, pénzedet, egészségedet – azonban a tudásod megmarad. Ha valamiben nagyon képzett vagy, mindig képes leszel talpra állni.

4. Bővíti a szókincsedet.

Minél többet olvasol, annál több új kifejezést ismersz meg, ezzel pedig a szókincsed elkerülhetetlenül nőni fog. A gazdag szókincs minden élethelyzetben képes kisegíteni, önbizalmat ad, és növeli az önbecsülést is.

A karrierednek meg külön jót tesz, ha gyorsan tudsz olvasni és szöveget értelmezni, és mindenféle témákhoz hozzá tudsz szólni (irodalom, tudományos áttörések, globális események, történelmi tanulságok).

Az olvasás a nyelvtanuláshoz is létfontosságú, ha egy egy szót nem is értesz meg, vagy nem jut eszedbe, akkor körbe tudod írni, vagy éppen kontextusból is megértheted. Ehhez azonban sokat kell olvasni, mert ez magától nem fog csak úgy jönni.

5. Javítja a memóriádat.

Ha elolvasol egy könyvet, emlékezni fogsz a karakterekre, eseményekre, tájakra, párbeszédekre, árnyalatokra, cselszövésekre, amik átszövik a történetet. Ezeket ráadásul tanulás nélkül jegyzed meg, könnyedén.

Minden új “memóriaegység” születésekor új szinapszisok (agyi útvonalak) születnek, és a régiek is erősödnek, melyek segítik a rövid távú memória erősödését. Nem király?

6. Erősíti az analitikus készségeket.

Olvastál már úgy egy titokzatos könyvet, hogy mielőtt véget ért volna, te már tudtad, mi fog történni? Ha igen, akkor képes vagy a kritikus és analitikus gondolkodásra, az információk rendszerzésére, és helyes következtetésekre.

Ez az elemzői készség akkor is jól jön, amikor az életben kell átlátnod bonyolult dolgokat, és nehéz döntéseket kell meghoznod.

7. Megtanít jobban összpontosítani.

Az internet egyik következménye lett a multitasking életmód: több böngésző is meg van nyitva 5-10 külön weboldallal, közben szól a zene, a telefonon folyamatosan megy az üzenetváltás, és közben még tanulni, vagy dolgozni is próbálsz, vagy a tévén meccset nézel. Ez a fajta viselkedés azonban folyamatos stresszt okoz, és csökkenti a produktivitást.

Amikor egy könyvet olvasol, a teljes figyelmed középpontjába a történet kerül, az apró részletek külön világot alkotnak, amiben egy szempillantás alatt elmerülsz.

Próbáld ki például, hogy reggelente 15-20 percet olvasol (akár a buszon, a metrón) és meg fogsz lepődni, mennyivel fókuszáltabb leszel egész nap.

8. Javítja az íráskészségedet.

Ez kéz a kézben jár a szókincsed bővülésével: ritmusos, választékos és mégis érhető saját stílust alakít ki. Amit olvasol, az meg fog látszani a stílusodon is.

Ugyanúgy, ahogy a zenészek is hatnak egymásra, vagy ismert festők technikája között is fellelhető párhuzam, ugyanígy hat az írási készségedre az, akit sokat olvasol.

9. Nyugtat.

Egy jó könyv olvasása relaxál, és a témától függően belső békét ad, megnyugtat. A spirituális, lelki töltetű írások csökkentik a vérnyomást, az önsegítő könyvek pedig képesek bizonyos hangulati zavarok és kisebb mentális betegségek enyhítésére.

10. Ingyen szórakoztat.

Sokan szeretnének könyveket venni, azonban a jó könyvek nem olcsók. Erre viszont a helyi könyvtár szuper megoldás lesz, hiszen számtalan jobbnál jobb könyvhöz juthatsz itt hozzá. Elképesztő, hogy mennyi témában találhatsz izgalmas olvasnivalókat, ráadásul a könyvtárak állománya folyamatosan nő, így állandóan új könyvekhez jutsz, és soha nem fogsz kifogyni az olvasnivalóból.

Ha történetesen olyan helyen élsz, ahol nincs könyvtár, akkor is nagyon sok könyvet érhetsz el pdf, vagy epub formátumban, így akár egy okostelefonon, vagy éppen a számítógépeden is olvashatsz. Az internet tele van olyan helyekkel, ahonnan ingyen (és legálisan) tölthetsz le könyveket.

A bolygó minden egyes olvasni tudó embere talál a személyiségének való könyvet: klasszikus irodalmat, verseket, divatmagazinokat, életrajzokat, vallási könyveket, tini irodalmat, önsegítő könyveket, romantikus regényeket… bármit, amire csak kíváncsi.

Úgyhogy egy kicsit kapcsolj most ki, nyiss ki egy jó könyvet, és hagyd, hogy betöltse a lelkedet.

Jó olvasást!


Forrás: http://motivator.ma

27. Alcyon Plejádok - Hírek 2014, összeesküvések.

Ez a videó az alábbi nyelveken is elérhető: Spanyol - angol - portugál - német - francia - olasz - japán - görög

27. Hírek 2014
http://alcyonplejadok.blogspot.com/20...

Ahogyan már elmagyaráztuk az Alcyon Plejádok trilógiában, miközben arra várunk, hogy a Föld és az egész emberiség belépjen az Alcyone fotongyűrűjébe, valamint arra, hogy a Megmentő Csoport földönkívüli lényei megérkezzenek, különösen a Plejádokról (Fiastyúk) és a Szíriuszról, eközben számos esemény történik világszerte. Ezek a rendkívüli politikai, kormányzati, vallásos és társadalmi változások alapvető fontosságúak a látható kormány, az árnyékkormány és a betolakodó földönkívüliek elűzéséhez. és hatástalanításához.
Ezeken, a kulcsfontosságú kérdéseken kívül, szó esik még olyan tényezőkről is, amelyeknek a többsége rendkívül kedvezőtlen az emberiség számára. Olyan eseményekről van szó, amelyek egyre komolyabbá válnak, amelyek természeti és meteorológiai egyensúlytalanságokkal, a társadalmi helyzettel állnak kapcsolatban, amely egyre drámaibb és kritikusabb. számos országban háborút provokál ki, valamint kríziseket és konfliktusokat mindenfelé... Ezenfelül, ott vannak még az összeesküvések és a rejtett cselszövések is, valamint az ufó észlelések száma is, amely egyre növekszik, ahogyan a különös fényjelenségek is, amelyek egyre kézzelfoghatóbbak és egyre több helyen tűnnek fel, stb.
Mostantól fogva, szeretnénk rendszeresen tájékoztatni azokat, akik követték az Alcyon Plejádok sorozatot mindezzel kapcsolatban, azáltal, hogy összeállítást készítünk azokból az érdekes hírekből és dokumentumokból, amelyeket a hivatalos média nem tette közzé, vagy észrevétlenek maradtak, de mégis kulcsfontosságúak ahhoz, hogy megismerjük a valóságot, amelyben élünk.
KÉSZÍTETTE ALCYON

Milyen is egy kreatív elme? Íme, néhány árulkodó jel.

Egy amerikai pszichológus, Scott Barry Kaufman nyomán összegyűjtött 14 (időnként egymáshoz hasonló) tulajdonságot, ami a kreatív embereket jellemzi. A tudósok ugyanis lassan ráébrednek, hogy a kreativitás sokkal bonyolultabb annál, minthogy a jobb, vagy a bal agyfélteke dominál valakinél (az eddigi elmélet csupán az volt, hogy a bal agyfélteke a racionalizmusért felel, míg a jobb agyfélteke a kreativitásért és az érzelmekért).

Persze pszichológiai szemszögből nehéz a kreatív személyiség típusokat körülírni, pont azért, mert ők kerüljék a megszokott dolgokat, a rutint. Tehát nincs “tipikus” kreatív személyiség típus, de azért, ha az alábbiak jó esetben minden kreatív elmére jellemzőek:

1. Álmodoznak:

A művészek tudják, hogy álmodozni igenis kell, még ha a tanárok pont az ellenkezőjét próbálják a kisiskolásokba bele sulykolni. A legjobb ötletek látszólag a semmiből jönnek, pont akkor, amikor az agyunk éppen “máshol” jár.

2. Mindent figyelembe vesznek:

A kreatív emberek mindenben potenciált látnak, folyamatosan megfigyelnek mindent. Ahogy Henry James író mondta: “Az igazi író az, aki semmit nem hagy elveszni”.

3. Akkor dolgoznak, amikor a leghatékonyabbak:

Sok nagy művész állítja, hogy a legjobb időpont a munkára a kora reggel vagy a késő este. Mivel mindenki máskor kreatív, ezért nem érdemes sablonokban gondolkodni: meg kell találnunk, hogy mikor vagyunk a legtermékenyebbek.

4. Időt fordítanak az egyedüllétre is:

A művészek és a legkreatívabb emberek gyakran tűnnek magányosnak a társadalom számára, pedig az egyedüllét a kreativitás egyik kulcsa. A magány valójában az a helyzet, amikor időt hagyunk magunknak arra, hogy egyszerűen csak hagyjuk az elménket vándorolni.

5. Tragédiákból építenek csodákat:

A pszichológia szerint az élet korai szakaszában bekövetkező traumák hatására a kreativitás jelentősen nő. A kutatók szerint a trauma több területen segíti az emberek kibontakozását, de a legfontosabb ezek közül, hogy jobban felismerik az új lehetőségeket.

6. Új tapasztalatokat keresnek:

A kreatív emberek szeretnek új élményeket, érzéseket és lelkiállapotokat megismerni – és ez a nyitottság fontos előrejelzője a kreatív teljesítménynek. A sok különböző oldal összekapcsolódik egymással: az intellektuális kíváncsiság, az izgalom keresése, az érzelmek felé való nyitottság, a fantázia. A lényeg, hogy a belső és a külső világ egymással szinkronba kerüljön.

7. Nem adják fel:

A kreatív emberek hibáznak, ráadásul gyakran. Viszont nem adják fel, amíg nem érik el a kívánt eredményt.

8. Gyakran vetnek fel nagy kérdéseket:

A kreatív emberek telhetetlenül kíváncsiak – folyamatosan vizsgálják az életet, és még idős korukban is hajtja őket a kíváncsiság. Függetlenül attól, hogy magányosan töprengenek, vagy éppen intenzív beszélgetésben vesznek részt, szeretnék tudni, hogy mi, miért és hogyan működik.

9. Odafigyelnek:

A kreatív emberek folyamatosan figyelik az emberi természetet – mert ez alapján törnek a felszínre a legjobb ötletek.

10. Vállalják a kockázatot:

A kreatív munka része a kockázat is, sok kreatív ember vállalja fel a kockázatok különböző aspektusait. A kreativitás az a folyamat, amikor a semmiből valamit teremtünk. Ez pedig soha nem lehet félénk cselekedet.

11. Az életet az önkifejezés lehetőségének tartják:

Nietzsche úgy gondolta, hogy az emberi életet és a világot úgy kell tekinteni, mint egy műalkotást. A kreatív típusok nagyobb valószínűséggel látják a világot ilyen módon, és folyamatosan keresik a lehetőséget az önkifejezésre a mindennapi életben.

12. Követik az igazi szenvedélyeket:

A kreatív emberek nyitottak arra, hogy inkább a belső vágyaik motivációját kövessék, mintsem a külső jutalmakat, vagy az elismerést.

13. Összerakják a részleteket:

Ha van olyan dolog, ami igazán megkülönbözteti a nagyon kreatív embereket a többiektől, az a “látás”. Sok nagy művész és író mondja azt, hogy a kreativitás képes összekapcsolni olyan pontokat, amelyek közt mások nem veszik észre a kapcsolódást.

14. Tudatosan éberek:

A “tudatos éberség” az agy teljesítményét számos módon növeli. A meditáció csökkenti a stresszt, segít koncentrálni, érzelmileg jótékony hatású, és mentálisan is segít kitisztulni – ezek pedig mind hozzájárulhatnak a kreatív gondolkodáshoz.



***************************
Forrás: http://motivator.ma 14 dolog, amit a kreatív emberek másképp csinálnak
***************************

A kreativitás titokzatosan és gyakran paradox módon működik. A kreatív gondolkodás stabil, meghatározó jellemzője egyeseknek, de ez minden helyzetben és kontextusban változhat.

Az inspirációk és a jó ötletek gyakran látszólag a semmiből születnek, miközben a legnagyobb szükség esetén elrejtőznek előlünk. Ez azért van, mert a kreatív gondolkodás komplexitása teljesen különbözik az általános gondolkodási folyamattól.

A neurotudomány nagyon bonyolult képet fest a kreativitásról. A tudósok lassan ráébrednek, hogy a kreativitás sokkal bonyolultabb annál, minthogy a jobb-, vagy a bal agyfélteke dominál valakinél (az eddigi elmélet csupán az volt, hogy a bal agyfélteke a racionalizmusért felel, míg a jobb agyfélteke a kreativitásért és az érzelmekért).

Pszichológiai szemszögből nehéz a kreatív személyiség típusokat körülírni, főleg azért, mert ők bonyolultabbak, ellentmondásosak és arra törekszenek, hogy elkerüljék a megszokott dolgokat vagy a rutint.

14 dolog, amit a kreatív emberek másképp csinálnak.

És ez nem csak egy sztereotípia: gondolj csak a nagy művészekre, hogy mennyire ellentmondásos és bonyolult személyiségek. A modern kutatások azt mutatják, hogy a kreativitás számos dolog kölcsönhatásából születik meg, viselkedési, és társadalmi hatások egyvelege az egyénen belül.

Scott Barry Kaufman, a New York-i Egyetem pszichológusa szerint ráadásul a kreatív emberek önmagukat is nehezebben tudják megismerni, mert a “kreatív én” sokkal összetettebb, mint a “nem kreatív én”.

Bár nincs “tipikus” kreatív személyiség típus, van néhány árulkodó jellemzője és viselkedési mintája a nagyon kreatív embereknek.
Íme 14 dolog, amit a kreatív emberek másképp csinálnak

1. Álmodoznak.

A művészek tudják, hogy álmodozni igenis kell, még ha a tanárok pont az ellenkezőjét próbálják a kisiskolásokba bele sulykolni.

Kaufman és Rebecca L. McMillan 2012-ben közzétett “Óda a pozitív, konstruktív Álmodozáshoz” tanulmánya szerint az álmodozás afféle “kreatív inkubációs” folyamat.

Azt csak mellékesen említik meg, hogy a legjobb ötletek látszólag a semmiből jönnek, pont akkor, amikor az agyunk éppen “máshol” jár.

Bár az álmodozás értelmetlennek tűnhet, a 2012 tanulmány szerint ez egy olyan állapot, amikor a zavaró felszín alatt megbújó információkat képesek vagyunk felfedezni.

2. Mindent figyelembe vesznek.

A világ a kreatív emberek osztrigája – mindenben potenciált látnak, folyamatosan megfigyelnek mindent. Henry James idézete szerint például “Az igazi író az, aki semmit nem hagy elveszni”.

Joan Didion (író) is állandóan jegyzetelt mindent, ami vele történt. Azt mondta, hogy az emberek és az események megfigyelésének leírásával jobban meg lehet érteni a bonyolult és ellentmondásos dolgokat:

“Akárhogy is, de mindent rögzítünk, amit magunk körül látunk … szégyentelenül, kérlelhetetlenül.”

3. Akkor dolgoznak, amikor a leghatékonyabbak.

Sok nagy művész állítja, hogy a legjobb időpont a munkára a kora reggel vagy a késő este. Vladimir Nabokov (orosz származású amerikai író, fordító, sakkfeladványszerző) például rögtön írni kezdett az után, hogy reggel 6 és 7 óra között felkelt.

Frank Lloyd Wright hajnali 3 és 4 óra között kelt fel, több órán át dolgozott, majd visszafeküdt aludni. Mivel mindenki máskor kreatív, ezért nem érdemes sablonokban gondolkodni: meg kell találnunk, hogy mikor vagyunk a legtermékenyebbek.

4. Időt fordítanak az egyedüllétre is.

“Annak érdekében, hogy nyitottak legyünk a kreativitásra, képesnek kell lennünk a magány konstruktív használatára is. Ehhez pedig le kell győznünk az egyedülléttől való félelmet.” – írta az amerikai egzisztenciális pszichológus, Rollo May.

A művészek és a legkreatívabb emberek gyakran tűnnek magányosnak a társadalom számára, pedig az egyedüllét a kreativitás egyik kulcsa. Kaufmann szerint a magány valójában az a helyzet, amikor időt hagyunk magunknak arra, hogy egyszerűen csak hagyjuk az elménket vándorolni.

“Meg kell találnod az utat a belső kifejeződésedhez …, a belső hangot nehéz megtalálni … hacsak nem építesz kapcsolatot önmagadhoz…”

5. Tragédiákból építenek csodákat.

A legismertebb történeteket és dalokat torokszorító fájdalom és szívfájdalom ihlette – a vigasz keresése és a komoly kihívások a nagy művészet igazi katalizátorai.

A pszichológia szerint az élet korai szakaszában bekövetkező traumák hatására a kreativitás jelentősen nő. A kutatók szerint a trauma a következő területeken segíti az emberek kibontakozását: interperszonális kapcsolatok, spiritualitás, az élet megbecsülése, a személyes erő növekedése, és – ami a legfontosabb a kreativitás szempontjából – új lehetőségek felismerése az életben.

“Sok ember épít a perspektívából valóságot” (Kaufman).

6. Új tapasztalatokat keresnek.

A kreatív emberek szeretnek új élményeket, érzéseket és lelkiállapotokat megismerni – és ez a nyitottság fontos előrejelzője a kreatív teljesítménynek.

“A kreatív teljesítmény legerősebb előrejelzője az új dolgokra való nyitottság” – mondja Kaufman. “A sok különböző oldal összekapcsolódik egymással: az intellektuális kíváncsiság, az izgalom keresése, az érzelmek felé való nyitottság, a fantázia.” A lényeg, hogy a belső és a külső világ egymással szinkronba kerüljön.

7. Nem adják fel.

A rugalmasság gyakorlati előfeltétele a kreatív sikernek, mondja Kaufman. A kreatív munkát gyakran úgy írják le, mint egy olyan folyamatot, aminek újra és újra neki kell futni.

A kreatív emberek hibáznak, ráadásul gyakran. Viszont nem adják fel, amíg nem érik el a kívánt eredményt.

8. Gyakran vetnek fel nagy kérdéseket.

A kreatív emberek telhetetlenül kíváncsiak – folyamatosan vizsgálják az életet, és még idős korukban is hajtja őket a kíváncsiság.

Függetlenül attól, hogy magányosan töprengenek, vagy éppen intenzív beszélgetésben vesznek részt, szeretnék tudni, hogy mi, miért és hogyan működik.

9. Odafigyelnek.

A kreatív emberek folyamatosan figyelik az emberi természetet – mert ez alapján törnek a felszínre a legjobb ötletek.

“(Marcel) Proust szinte az egész életét más emberek megfigyelésével töltötte, leírta, amit látott, és végül így születtek meg a zseniális könyvei” – mondja Kaufman. A kreatív emberek (művészek, írók, tudósok) lelkes megfigyelői az emberi természetnek.

10. Vállalják a kockázatot.

A kreatív munka része a kockázat is, sok kreatív ember vállalja fel a kockázatok különböző aspektusait. “A kockázat vállalás és a kreativitás között mély és tartalmas a kapcsolat.” (Steven Kotler)

A kreativitás az a folyamat, amikor a semmiből valamit teremtünk. Ez pedig soha nem lehet félénk cselekedet.

11. Az életet az önkifejezés lehetőségének tartják.

Nietzsche úgy gondolta, hogy az emberi életet és a világot úgy kell tekinteni, mint egy műalkotást. A kreatív típusok nagyobb valószínűséggel látják a világot ilyen módon, és folyamatosan keresik a lehetőséget az önkifejezésre a mindennapi életben.

“A kreatív kifejezés önkifejezés … A kreativitás nem más, mint az egyéni szükségletek, vágyak és az egyediség kifejezése”.

12. Követik az igazi szenvedélyeket.

A kreatív emberek nyitottak arra, hogy inkább a belső vágyaik motivációját kövessék, mintsem a külső jutalmakat, vagy az elismerést.

“A kiváló alkotók azt választják, hogy olyan kockázatos problémákat, kihívásokat oldjanak meg, amelyek kiaknázzák a teljesítőképességüket és a tehetségüket” (MA Collins)

13. Összerakják a részleteket.

Ha van olyan dolog, ami igazán megkülönbözteti a nagyon kreatív embereket a többiektől, az a “látás”. Sok nagy művész és író mondja azt, hogy a kreativitás képes összekapcsolni olyan pontokat, amelyek közt mások nem veszik észre a kapcsolódást.

Steve Jobs szavaival:

“A kreativitás pusztán összekapcsol dolgokat. Ha megkérdezel kreatív embereket, hogyan alkottak meg valamit, kicsit zavarban lesznek, mert igazából nem csináltak semmit, csak észrevettek valamit, ami nyilvánvalónak tűnt egy idő után. Ők azok, akik képesek voltak összekapcsolni a meglévő tapasztalataikat és új dolgokat szintetizálni. Ők azok, akik felrázzák a dolgokat.”

A tapasztalat sokszínűsége fontosabb, mint bármi más. A kreatív ember szeretnék felrázni a dolgokat és új dolgokat alkotni; többet, mint a világ megszokott monoton dolgai.

14. Tudatosan éberek.

A kreatív emberek megértik, hogy micsoda érték a világos és koncentrált elme, mert a munkájuk függ tőle. Sok művész , vállalkozó, író és más kreatív szakember, mint például David Lynch, fordult a “mindfulness” meditációhoz, mint eszközhöz a leginkább kreatív lelkiállapot eléréséhez.

A tudomány pedig támogatja ezt az irányvonalat, mert a “tudatos éberség” az agy teljesítményét számos módon növeli. A meditáció ó csökkenti a stresszt, segít koncentrálni, érzelmileg jótékony hatású, és mentálisan is segít kitisztulni – ezek pedig mind hozzájárulhatnak a kreatív gondolkodáshoz.

Úgyhogy sok sikert, és légy minél kreatívabb!

Hihetetlen - A nemzetközi helyzet fokozódik.

Megjelenés ideje: 2014 ápr. 5

A műsorban ezúttal a legaktuálisabb, legfrissebb eseményekről, fejleményekről a világ sorsát alapvetően megváltoztató eseményekről beszélget Szűcs Róbert a Hihetetlen Magazin főszerkesztője és Dombóvári Gábor műsorvezető.

Cloaking spray in development at U-M | MconneX ... A "láthatatlanná" tevő spray.