2019. március 31., vasárnap

This Planet May Have Alien Life! NASA

2019. március 30., szombat

TERMINATOR and SKYNET ARE REALITY. PART-1

Tudomány vagy áltudomány - Szkeptikusok és alternatívok háborúja. ( HIHETETLEN MAGAZIN / EXTRA )

Közzétéve:

( A HIHETETLEN MAGAZIN, 2019-es márciusi számából! )

************************

FORRÁS:

2019. március 24., vasárnap

Mit jelent a felébredés - Alan Watts

2019. március 22., péntek

From the ESO Supernova to the end of the Universe

"Mindent az 5G-ről". ( Érvek és Ellenérvek ) :

( 5. generációs, vezeték nélküli mobilhálózat )

Tudósok az 5G őrület ellen. (hup.hu)

Egy 2017-ben megalakult, mérnökökből, tudósokból és értelmiségiekből álló csoport arra kéri az EU-t, hogy állítsák le az 5G hálózatok kiépítését, amíg nem sikerült azonosítani annak valós egészségügyi kockázatait egy, a hálózat kiépítésében érdekeltektől független vizsgálatban.

Az alapproblémát az jelenti, hogy a sok különálló eszköz egy cellán belüli forgalmazására optimalizált 5G sokkal sűrűbb cellafelosztást igényel, amit csak tovább súlyosbít a 3 GHz-es frekvenciatartomány hullámterjedése, ugyanis hasonlóképpen nem fog átmenni a vastag falakon, mint ahogy a WiFi sem, így még sűrűbben kell majd, szinte minden oldalról lefedni a házakat, lakásokat, köztereket. Ez egyértelműen megnövekedett rádiófrekvenciás háttérsugárzást jelent majd a mikrohullámú tartományban, mely nem igazán arról híres, hogy az egészségre jótékony hatást gyakorolna.

A rövidtávú profitcélok hajszolásában érdekelt mobilszolgáltatók természetesen (értsd: önző üzleti érdekeiknek megfelelően) nyilván mit sem törődnek majd olyan kockázatokkal, melyek minimum középtávon, de inkább csak hosszabb távon okozhatnak megbetegedéseket.

Valami hasonló leszaromtablettát vettek be a hírközlési hatóságok is. Hazánkban is már tavaly megkezdődött a frekvenciák kiosztogatása, a szokásos innovációs, technológiai sokszínűséges marketing bullshittel megspékelve. A jelenleg kialakult helyzet kísértetiesen emlékeztet az atomkorszak első időszakára, mikor fittyet hányva az emberek egészségére, illetve a technológia egészségügyi kockázataira, halomra robbantgatták fel az atombombákat Las Vegas mellett, amiből az ottani pénzemberek turistalátványosságot csináltak, és hatalmas összegeket kaszáltak be az oda látogatóktól, miközben gyakorlatilag megbetegítették őket. Isten tudja, hány tízezer, százezer ember fizetett az életével ezért hosszú távon. Mindenképp hasonló a történetben, hogy a mobilszolgáltatókat rohadtul nem érdekli a technológiájuk emberekre, vagy a minket körülvevő élővilágra gyakorolt káros hatásai, még akkor sem, ha a tudósok is egyetértenek abban, hogy káros. Multiékat az érdekli, hogy minél hamarabb kész legyen, és minél több profitot beszedhessenek a tapicskoló birkáktól, akik szerint okostelefon nélkül nem élet az élet. Vagy legalább is, akikkel ezt elhitették az agresszív reklámhadjáratokon keresztül és a pszichikai függőséget okozó alkalmazások (pl. Facebook) termékkapcsolásával.

Az is érdekes, hogy a magyar tech-lakájmédia nem tűnik késznek vagy hajlandónak tényszerű, a bulvárnál valamivel színvonalasabb cikket lehozni ebben a témában. Persze, ez egy új iPhone-ról vagy Samsung Galaxy-ról szóló cikkeket gyűjtő ajánló mellett nem is igazán meglepő. Mindezért kiemelten ajánlott elolvasni az eredeti felhívást és az abban leírtakat.

http://www.5gappeal.eu/scientists-and-doctors-warn-of-potential-serious-health-effects-of-5g/

A rádiófrekvenciás sugárzásoknak való kitettségen túlmutat, hogy az 5G esetében sem csak a fizikai egészségről van szó, hanem egy olyan tendencia csúcsra járatásáról, ami egy egész generációt tett lelki beteggé, okostelefonfüggővé, divatmajommá és idegenített el a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatoktól vagy akár a saját józan eszüktől. Lehetővé tette, hogy a technológiát hirtelen (átfogó tanulási folyamatokat nélkülözve) adoptáló felhasználókból egységsugarú digitális fogyasztókat neveljenek, mindeközben a gatyájukat kifizettetve, a privát szférájukat és a felhasználói szabadságot lábbal tiporva. Az 5G kiváló táptalaj lesz az Internet of Things nevű tech-oligarchák uralta szépújvilághoz is, ahol az embernek nem hogy privát szférája nem lesz, de nagyjából az életvitelével kapcsolatos dolgok feletti döntési szabaságát is elveszíti, hiszen úgy fognak élni, ahogy az okos eszközök ezt előírják, mindezt nyilvánvalóan öncélú üzleti érdekek mentén, ahogy már eddig is megszokhattuk.

Amikor az okosautó majd a McDonald's-hoz önvezet, mert ők többet fizettek (értsd: kartelleztek) érte az autógyártónak. Amikor az okoskonyha és az okoshűtő helyettünk rendeli meg a termékeket, amit az okosdrón hoz majd ki, emberi beavatkozás nélkül. Amikor az okostévé és a rajta futó szolgáltatók eldöntik helyettünk, hogy milyen sorozatot akarunk látni (értsd: milyen sorozattól érdemes minket függővé tenni, a további előfizetési díj beszedésének érdekében), korábbi nézői szokásaink alapján. Amikor az okostelefon automatikusan megrendeli majd saját maga soron következő szériáját. A végtelenségig lehetne sorolni az üzleti arrogancia a kényelem illúziójával, mint fegyverrel támadó, társadalomellenes gyakorlatait. Legyen elég annyi, hogy én nem szeretnék ilyen világban élni.

Az elbirkásított csődület éllovasai (értsd: early adopterek) és a véleményúttörők persze itt is majd bőven meglesznek. Itt is meglesznek azok a konzumidióta mintapolgárok, akik majd ki ha én nem stílusban megmondják, hogy nekik igenis szükségük™ van okoshűtőre, mert "a faszom se fog szarakodni a bevásárlólistával". Akik barlanglakónak fogják azokat nézni, akik képesek memorizálni a hűtőjük tartalmát és beérik egy kellemes telefonbeszélgetéssel a barátaikkal, 0-24 Messengeren való csüngés helyett. Akik arra lesznek büszkék, hogy mit nem tudnak, pl. nem tudják, mit tárol a saját hűtőjük, a saját otthonukban, mert a hűtő helyettük tudja. Aztán majd jön a mindent elsöprő, megkérdőjelezhetetlen kifogás, hogy annál többet tud dolgozni, meg annál többet foglalkozik a gyerekeivel, ami kimerül egy családi Netflixezésben az okostévén, ahol ha épp unalmas film megy, a gyerekek nekiállnak tapicskolni az okostelefont, mert "épp most írt vissza a haverom, meg a csaj aki tetszik". Szükségük™ lesz majd okoskonyhára, mert szeretnék azt a látszatot kelteni a családnak, hogy ők készítették el fáradságos munkával a finom reggelit, vacsorát (értsd: aromákkal és ízfokozókkal teleadagolt feldolgozott ételek, melyeket általában élelmiszeripari oligarcháktól vásárolnak). Szükségük™ lesz okosWC-re, mert milyen undorító már a saját szarodat letakarítani róla, inkább takarítsa le ő maga, meg ha bent ülsz se kell unatkoznod, amikor a WC-ajtón vetítik ki a reklámot, hogy épp milyen okostelefont, meg önvezető autót érdemes™ megvenned, még az idén.

Jó kérdés továbbá, miért akarunk egy életképtelen társadalmat felnevelni, akikkel elhitetjük, hogy úgy lesznek a leghatékonyabbak™, a legsikeresebbek™, ha már azt sem képesek megjegyezni, mi van a hűtőben és mit kell otthonra vásárolni. Az én szimbolikámban az 5G sokkal inkább a tech-oligarchák uralta digitális analfabéták robotizált utópia társadalmához vezető utat jelenti, mintsem bármiféle valódi fejlődést.

2019. március 2.

Forrás:

https://hup.hu/node/163245?fbclid=IwAR0cqIs_ebYSOo1neMM2A0h23a79biTJMKLAGfDq8YttTARGgtvPXGYm9_E

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából:

5. generációs mobil hálózat vagy 5. generációs vezeték nélküli hálózat, az angol név alapján rövidítve 5G, a mostani 4G/IMT-Advanced standardok után következő, jelenleg javasolt telekommunikációs rendszer.^[1]

A Qualcomm cég által 2016. októberben bemutatott kezdetleges csipje, a Snapdragon X50 5G modem, támogatja a 28 GHz-es sávban való üzemelést, melyet már milliméteres hullámsávnak is neveznek. A 800 MHz-es sávszélesség mellett lehetővé válik akár 35,46 gigabit per másodperces adatsebesség elérése is.^[2]

A tervezett 5G hálózat nagyobb kapacitással működne, mint a jelenlegi 4G, ezzel nagyobb lefedettséget biztosítana a széles sávú mobilos hálózatoknak, és támogatja az eszközök közötti, az ultra elérhető és a kiterjedt gépi kommunikációt is.^[3]

Az 5G-s kutatás és fejlesztés céljai között szerepel, hogy a 4G-hez képest csökkentse a szerverhez viszonyított késleltetést és az akkumulátorhasználatot, így teremtve meg a lehetőséget a tárgyak közötti internet kifejlődéséhez.^[4]

A Next Generation Mobile Networks Alliance meghatározása szerint az 5G standardnak a következő előírásoknak kell megfelelnie:^[3]

Több tízezer felhasználónál az adatsűrűség tíz megabit másodpercenkénti nagyságrendű kell legyen.
Nagyvárosi környezetben 100 megabites másodpercenkénti forgalmat kell biztosítania.
1 gigabites adatátvitelnek kell elérhetőnek lennie az egy irodai szinten tevékenykedő dolgozók között.
Vezeték nélküli szenzoros hálózatnak több százezres tagja is lehessen.
A lefedettség növelése
Jelentős hatékonyságnövekedés
Az LTE-hez képest jelentősen csökkenő késleltetés.^[4]

A The Next Generation Mobile Networks Alliance azt mondja, az ületi és felhasználói igények kielégítése végett a rendszert 2020-ig ki kell fejleszteni.^[5] Azon kívül, hogy nagyobb sebességet kell biztosítani, új használati esetekre is fel kell készülni.^[6] Ezen kívül ez lehet a tárgyak internetének az alapja, valamint természeti katasztrófák idején életmentők kommunikációjában lehet alkalmazni.^[7]

Bár még megbeszélés tárgyát képezi a 4G-t követő hálózattól elvárt képességek, az új lehetőségeket tartalmazza már a felújított ITU-T 4G standardrendszer. 2016. július 14-én az USA Szövetségi Kommunikációs Bizottsága elfogadta az 5G hálózatok számára a 28 gigahertz, 37 GHz és a 39 GHz sávok kijelölését.^[8]^[9]

&

Jelenből a Jövőbe :

Mai 4G LTE kapcsolattal egy óra alatt tölthetünk le okostelefonunkkal egy teljes HD filmet, következő, ötödik generációs hálózati technológiával (5G) ez az idő viszont a századrészére csökkenhet.

Több hónapos tanácskozást, mérlegelést követően a világ legnagyobb telekom cégei által alkotott 3GPP csoport végre megegyezett egy önálló 5G szabványban. Az 5G New Radio (NR) specifikáció célja egyértelmű – a vezeték nélküli adattovábbító technológia drasztikus mértékű felgyorsítása.

A teljesen új 5G hálózat jóval több a meglévő 4G LTE infrastruktúra frissítésénél, és a letöltési sebesség mellett számos más előnyt is jelent.

Autonóm járművek könnyebben küldhetnek egymásnak fontos információkat, amellyel például enyhíthetnek dugókon, vagy elkerülhetik azokat. A virtuális valóság (VR) vezeték nélkül is elérhető lesz, lehetőségünkben áll majd távirányítva használni. Mesterségesintelligencia-rendszerek úgy futhatnak vezeték nélküli protokollok felett, hogy nem lesz szükségük központi komputerre. Az 5G-vel ma még elképzelhetetlen, teljesen új számítási eszközök is megjelenhetnek.

Az előnyök mellett természetesen kételyek is felmerülnek.
Az ausztrál kormány például megállapította, hogy az 5G hálózat sok esetben ugyanazokat a frekvenciasávokat fogja használni, mint egyes kormányügynökségek eszközei – az időjáráselőrejelző-rendszer vagy katonai radarok. Mivel egyre közelebb kerülünk az 5G-hez erőteljesen szorgalmazza is a saját ügynökségei és az internetszolgáltatók közti megállapodást. Utóbbiak viszont tartanak attól, hogy új frekvenciákon összeomolhat a hálózat. Például az időjárási radarrendszer a szolgáltatóknak megítélthez közeli frekvencián működik, így viszont fennáll az interferencia veszélye, adatai védtelenebbé válhatnak.

Cyberbiztonsági kérdések szintén megfogalmazódtak. A saját hálózatát elsőként kialakító ország valószínűleg előnyben lesz a többivel szemben. Mivel az ottani cégek előrébb járnak a fejlesztésben, speciális adatgyűjtő chipeket, kémprogramokat integrálhatnak más államoknak értékesítendő eszközeikbe. Az Egyesült Államok kormánya legalábbis ettől, egész pontosan a kínai elsőbbségtől tart.

Az amerikai 5G hálózat fejlettsége állítólag jócskán lemarad a kínaitól és a dél-koreaitól.
Egyelőre azonban ez csak spekuláció, azt viszont biztosan tudjuk, hogy a technológia fogyasztóknak, iparágaknak, vállalatoknak, telekom cégeknek és kormányoknak rengeteg új lehetőséget kínál.

Forrás:

https://jelenbolajovobe.blog.hu/2018/06/18/az_5g_elonyei

Az 5G átgázol mindenen. (computerworld.hu)

"Úgy hiszem, az amerikaiak megérdemlik, hogy tudják, milyen a hatása az egészségre... Megérdemlik, hogy szülessék egy kutatás a fontos kérdések tisztázására. Az ipar mennyi pénzt szán független kutatás támogatására (...) ennek az új technológiának a biológiai hatásairól?" Az ipar egyik képviselőjének a válasza: "Egyelőre tudomásom szerint nincsenek ipar támogatta tanulmányok".

Blumenthalnak hívják azt az amerikai szenátort (Richard Blumenthal), aki 2011 óta képviseli Connecticut államot a szenátusban, és aki idén február 6-án, a kereskedelmi, tudományos és szállítási bizottság szenátusi meghallgatásán az ipar embereinek szegezte

a kérdéseit, aggódva az 5G technológia egészségre káros hatásai miatt.

A szenátor és egy kaliforniai körzetet képviselő Anna Eshoo, az amerikai képviselőház tagja, tavaly december 3-án fordult levélben a szövetségi kommunikációs biztoshoz (az FCC vezetőjéhez), Brendan Carrhoz a tárgyban. Két hét múlva meg is érkezett az illetékestől a válasz, amelyben egyetlen szó sem esik arról, hogy bármilyen vizsgálat vagy akár csak teszt is történt volna. Carr levele egyébként kiváló példája a politikai mellébeszélésnek, megnyugtató mondatok sorjáznak arról például, hogy az illetékes állami intézmények (arrafelé: ügynökségek) folyamatosan figyelemmel követik az egészséggel és biztonsággal kapcsolatos kérdéseket, és mérlegelik a releváns tudományos, technológiai változásokat, és így tovább és tovább - árad a rendkívüli professzionalizmussal megkonstruált bódító blabla.

A bevezetőmben idézett párbeszéd a szenátor és az ipar képviselői között Blumenthal e kijelentésével összegezhető: "...tehát vakrepülést hajtunk végre, ami az egészséget és a biztonságot illeti."

Egyébként a február 6-án megrendezett meghallgatás fókuszában ez állott: "a kulcsfontosságú lépések annak érdekében, hogy megőrizzük az Amerikai Egyesült Államok globális vezető szerepét a következő kommunikációs technológia terén, spektrumszükségletek a bevezetés felgyorsítására és új applikációk és szolgáltatások, amelyeket a fogyasztók elvárhatnak az 5G-s rendszerektől".

A Computerworldnél 2019 az egészség éve, ezért ezúttal a meghallgatás szakmai részleteire itt nem térek ki, mindössze azt jegyzem meg, hogy Blumenthalon kívül senki sem hozta szóba az új technológiával kapcsolatos egészségügyi félelmeket. Gondolom, ezen nincs mit csodálkozni, hiszen az utóbbi évtizedekben hozzászoktunk ahhoz, hogy egy ígéretes technológia, platform elterjedésének útjából könnyű kézzel és szívvel vagyunk képesek elsöpörni minden akadályt és mindenkit, aki akadékoskodik - még ha egészségünket érintő veszélyeket emleget is.

Nem kell sokat keresgélnünk a világhálón, hogy rátaláljunk olyanokra, akik erős szavakkal hívják fel a figyelmet az 5G potenciális veszélyeire. Egy 2017. szeptember 13-án kelt dokumentum szerint 36 ország 180 tudósa és orvosa beadványt fogalmazott meg, amelyet az Európai Unióhoz juttattak el (nem sikerült kiderítenem, pontosan melyik szervezetnél landolt a dokumentum). A szöveg végén ott van a 180 aláíró neve, munkahelye, az ország, ahol tevékenykedik - nem tudom megállapítani, hogy rangos társaság-e, amelyik ezt a címet adta dolgozatának: "Tudósok és orvosok figyelmeztetnek arra, hogy az 5G potenciálisan súlyos egészségi hatású". Nem vagyok teljesen biztos abban, hogy a "warn of potential seriuos health effects of 5G" szövegnek a legjobb fordítását produkáltam, ám az a gyanúm, hogy ez nem teljesen az én korlátaimnak tudható be.

Mindösszesen 13 alkalommal olvasható az aláírások nélkül háromoldalas dolgozatban a "független" szó, amely olyan összefüggésben is előfordul, amelyből kitűnik: a dokumentum szerzői tartanak attól, hogy az "ipar" hatással lehet az 5G veszélyeit vizsgáló kutatások kimenetelére. Ugyanakkor nincs példa a dolgozatban olyan kutatásra, tesztre, tanulmányra, amelyre a magukat függetlennek tartó tudósok és orvosok szerint az ipar hatással volt.

Az 5G jönni fog, úgy tűnik, nincs, ami az útjába állhatna.

(A 180 tudós és orvos között nincs senki Magyarországról.)

Forrás:

https://computerworld.hu/maestro/az-5g-atgazol-mindenen-260677.html?fbclid=IwAR1BHtaRbLh0fIsoJbS9FkC4ToSQtEcy9B4Sgp-8AqoD_eVRDoDgXgu2bEg

***

&&&

* További információk erről a témáról :

( sg.hu / hvg.hu / vilaghelyzete.blogspot.hu / medicalonline vs. wikipedia / pcworld / ign.hu / index.hu / 24.hu / telekom.hu ) ......

https://sg.hu/cikkek/it-tech/134518/egeszsegugyi-kockazatot-jelent-az-5g?fbclid=IwAR0NKQZCd9jIlMVfxP1xqV2fWRVJ6MgWSxbneVQXOLF_yz-X5YBZ6cGphPc

https://hvg.hu/tudomany/201908__mobilok_es_egeszseg5ghalozatokhullamzo_teljesitmeny__sugarzo_orommel?fbclid=IwAR1i0zK2J83m1GW1iYERs__kkCPwTh9EUr9pARP6-AnKqcsRwZ3m5E9S2eY

https://www.vilaghelyzete.com/2019/01/az-5g-technologiaert-folyik-haboru-de.html?fbclid=IwAR0N3Xjkz2sh4TRmsW5fCWvoOW1tbRII3cPQBB4qeotdSvntvFNDKffcoTI

http://medicalonline.hu/informatika/cikk/5g__ez_igy_emberkiserlet?fbclid=IwAR0LyB2O3v0IE5TnP1JS5TInw_6_QWEVD9k8ubY7VxWh6tqD9pzagl89Iug

https://www.idokep.hu/hirek/az-elorejelzeseket-ronthatja-az-5g-mobilkommunikacio?fbclid=IwAR3fLBMJa4uhgD_62hgH3JHEpfCOvbEQZL3_v3b0WsBc-a7jMBTbe-kzhDQ

https://ujvilagtudat.blogspot.com/2019/06/lengyelorszag-miniszterelnoke-is.html?m=1&fbclid=IwAR16v5gHk4ADGMJk1xqt3EKr0RNoWGwAOGhIzpJsaXM6X1gA8KusVZN0Qko#.XQDQcQEjj2Y.facebook

...

vs.

https://hu.wikipedia.org/wiki/5G

https://pcworld.hu/pcwpro/mwc2019-5g-indulas-telekom-vodafone-260052.html

https://hu.ign.com/5g-halozat-1/25309/feature/mi-az-az-5g-miert-van-ra-szukseg

https://index.hu/techtud/2019/02/26/nem_az_5g_sem_okoz_rakot/

https://24.hu/tech/2019/02/25/deutsche-telekom-5g-halozat-magyarorszag-150-antenna-mwc-2019/

https://www.telekom.hu/lakossagi/szolgaltatasok/internet/mobilinternet/5g

https://24.hu/tech/2019/05/23/5g-vodafone-bazisallomas-bekapcsolasa-budapest-nmhh-frekvenciasavok/

...

&

KIEGÉSZÍTÉS:

2019

JÚNIUS

5G - Ki tudja az igazságot?

Sokakat foglalkoztat az 5G, amit olyan nagy erővel próbál lenyomni a torkunkon a távközlési ipar. A napokban Győrben 5G-s teszthálózatot kapcsolt be a Telenor, miközben Brüsszel nem kér belőle. Céline Fremault, Belgium környezetvédelmi miniszterének aggályai miatt leállították az 5G technológia telepítését mindaddig, amíg a távközlési ipar teljességgel bizonyítani nem tudja, hogy az 5G technológiának nincsenek káros egészségi hatásai. De vajon nincsenek? A tudósok véleménye megoszlik. Egy ilyen horderejű kérdésben pedig nem lehetnek kételyek, mert a mi életünk van kockán. Ahogy Céline Fremault fogalmazott: nem vagyunk kísérleti nyulak, egészségünk nem váltható profitra.

SEVASTER1

&

https://www.elektroszmogstop.hu/az-elektroszmog-noevekedese-2017-2022/?fbclid=IwAR0W_eJHOaUEgxASCVGTJeIuBhhWkuBo3lm1lemHuW59jJeexoQD9EgoUHY

Az elektroszmog növekedése 2017 – 2022
Változtatások, tervek

5G, Dolgok Internete, önjáró autók, stb. –
ez csak néhány a technológiai fejlesztésekből, amelyek megváltoztatják az életünket.

A tudósokkal együtt, nem akarunk felesleges pánikot kelteni. A jelenlegi kommunikációs technológia fejlesztési csodája még csak most kezdődik. Röviden összefoglaljuk az irányt:

A vezeték nélküli technológia az élet minden területén sokkal gyorsabban terjed,
mint ahogyan azt képzeltük.

Ezt a fejlődést az ipar működteti, ami érthető, hiszen a jelenlegi gazdasági modell a növekedésre épül. Nehéz megérteni, hogy ezt a fejlődést a politikai oldal ösztönözni, sőt törvény által előírják. Látva ezt a tendenciát, cinikusan azt mondhatnánk: “Nem rossz, mert a Harmonizer készülékre a kereslet erőteljesen növekedni fog.” A valóság viszont az, hogy ezt a fejlődést nagy aggodalommal figyeljük. Összehasonlítva a jelenlegi értékeket, a jövőben tervezett vezeték nélküli technológia terheléssel, az aktuális terhelést még mindig alacsonynak tekintik. Az orvosok azt nyilatkozták, hogy ez az úgynevezett “legnagyobb átfogó orvosi kísérlet az emberiség történetében”.

&

új cikk

2019.jún.11.

Másodpercek alatt lehet majd letölteni egész estés filmeket az 5. generációs (röviden 5G) mobilszolgáltatások bevezetésével. Az okosautók és távműtétek működését is lehetővé tevő hálózatot 2025-ig tervezi kiépíteni az Európai Bizottság. Örömre azonban semmi okunk: nagynevű tudósok szerint olyan elektroszmogban fogunk élni ezután, ami megbetegíti a testünket és a lelkünket. Ki véd meg minket az üzleti érdekekkel szemben?

Folytatás az alábbi linken:

https://divany.hu/vilagom/2019/06/11/5g-karos-hatasai/?fbclid=IwAR22e0neUkHhrN60L8PcULYBWSnTRWkPiTmrMV9vykI7JhSQ46OkWyiAKGI

VS.

https://24.hu/tech/2019/02/28/huawei-5g-kovetkezo-generacios-mibilhalozat-egyesult-allamok-kitiltas-europa/?fbclid=IwAR2eUlka_9e4g3SdpU-d30R6izrwIN5UmZDstnv42vOfnGDesa0y_qZriiM

Ezért nem akarja Amerika, hogy a kínai Huawei uralja az 5G piacát.

MIÉRT OLYAN FONTOS AZ 5G?

Habár az kétségtelen, hogy az 5G-nek köszönhetően minden korábbinál gyorsabb lesz a net a telefonokon, de a következő generációs mobilhálózatoknak sokkal nagyobb a jelentősége, hiszen az elterjedésük alapjaiban változtatja majd meg az életünket. Egyáltalán nem túlzó megállapítás, hogy sokan az internet és a mobilnet megjelenésénél is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki.
A 3G-nél és a 4G-nél jóval magasabb frekvenciasávokon működtethető 5G előnye leegyszerűsítve így foglalható össze: nagyobb sávszélesség (minimum 1, maximum 10 Gb/s), nagyobb lefedettség, alacsonyabb energiafogyasztás, akár 10 milliszekundumra csökkenő késleltetés, minden korábbinál több (alsó hangon is milliós nagyságrend) eszköz zavartalan kiszolgálása.

Mindez elsősorban az úgynevezett IoT (Internet of Things, avagy a dolgok internete) eszközök, a hálózatba kötött gépek szempontjából rettentően fontos. Ide tartoznak a hamarosan valósággá váló önvezető autók és légi járművek, az egyre hétköznapibbá váló okosotthonok mindenféle berendezései, az okosvárosok és modernizált gyárak villámgyors adatforgalmat igénylő különböző megoldásai. Az 5G elterjedése ráadásul hatalmas előrelépést hoz a robotikában, az egészségügyben, a mezőgazdaságban, az iparban és a polgári és katonai technológiák terén is.
Egymással és a közlekedési rendszerekkel kommunikáló járművek, távolról sebészeti beavatkozásokat végző orvosok, teljesen automatizált gyárak, egészen új közvetítési technológiák a szórakoztatóiparban, a virtuális- és kiterjesztett valóság terjedése, egyre kisebb, egyre kevesebb energiát fogyasztó és komolyabb számítási kapacitás elvégzését nem igénylő eszközök –
a fejlesztések listája lényegében a végtelenségig folytatható lenne.
Mindennek a villámgyors, minimális késleltetéssel működő, a felhőalapú adatfeldolgozást lehetővé tévő 5G technológia az alapja, és itt kell megjegyezni, hogy az új hálózatok elterjedésének gazdasági jelentősége egyáltalán nem elhanyagolható. Nem véletlen például, hogy Németország az elsők között igyekszik bevezetni az 5G-t, hogy ezzel is megőrizhesse versenyképességét a világban.

VS.

NEW INFO:

Arthur Firstenberg szerző, kutató és a környezetből érkező rádiófrekvenciás kitettség korlátozásának szószólója már 2002-ben elmagyarázta az 5G sugárzás mibenlétét.
Amikor egy normál elektromágneses mező belép a testbe, a töltések és az áram mozgását okozzák.
De amikor rendkívül rövid elektromágneses impulzusok lépnek be a testbe (5G), valami más történik: a mozgó töltések önmagukban kis antennákká válnak, amelyek az elektromágneses mezőt újra kisugározzák és mélyebben behatolnak a testbe. Ezeket a sugárzott hullámokat Brillouin prekurzoroknak nevezik.
Akkor válnak jelentőssé, ha a hullámok teljesítménye vagy fázisa elég gyorsan változik.
Az 5G valószínűleg mindkét követelményt kielégíti. Ez azt jelenti, hogy az az indok, hogy ezek a milliméteres hullámok túl rövidek ahhoz, hogy túlságosan behatoljanak a testbe, nem igaz."

Folyt...

https://www.alternativhirek.com/2019/08/az-5g-tornyok-kornyezeteben.html?fbclid=IwAR1HzPUj6Z6x3acasjBvFQ5NCwiELU20MgWnKsILX8rVAlQezp-aG3GKu04

(2019.júl-aug)

&

Az új 5G hálózatok mikrohullámú sugárzásának veszélyei

https://www.youtube.com/watch?v=opecxRKhpyo

&

https://tenyekerodje.blogspot.com/2019/10/hogyan-tudunk-vedekezni-az-5g.html

https://tenyekerodje.blogspot.com/2019/11/david-icke-az-5g-katonai-eredeterol.html

&

"Frissített" anyag:

„A magasabb frekvenciák nem jelentenek fokozottabb veszélyességet.” („Higher frequencies do not mean higher exposure levels.”), illetve: „Kutatásunk azt mutatja, hogy nincs olyan megalapozott bizonyíték, mely a mobil telekommunikációban használt rádióhullámok egészségügyi hatásaira utalna. Ez érvényes a bevezetés alatt álló 5G-s hálózatokra is. Az ARPANSA értékelése szerint az 5G biztonságos.”

A jelentés azt is tartalmazza, hogy a 4G és 5G technológiák által használ frekvenciák esetében a rádióhullámok által keltett energia egy részét valóban elnyeli az emberi test, ám ez az energia túlságosan kicsiny ahhoz, hogy a szöveteket „felfűtse”, vagyis káros legyen a szervezetre.
A vizsgálat során megállapították, hogy ha az emberi testet az ausztrál szabványt 50-szeresen meghaladó terhelésnek teszik ki, akkor valóban tapasztalhatóak elváltozások – a szövetek felmelegednek –, de – teszik hozzá –, épp arra valók ezek a szabványok, hogy megelőzzék az egészségkárosodást. (Ilyen extrém terhelések speciális körülmények között - pl. egyes távközlési munkafolyamatok során - egyébként előfordulhatnak, de csak extrém esetben, ám ezek ellen is lehet védekezni.)

Forrás :

https://itcafe.hu/hir/5g_egeszseg_ausztralia.html?fbclid=IwAR1QyjUlXAIBQjJonEceeCcdANON5DqgRHMG3DQElUWYxQDUNgExjjFZBVs

https://divany.hu/vilagom/2019/06/11/5g-karos-hatasai/?fbclid=IwAR1w5aSqkMpbqdOfPfQt4mexPjgFYYPd7L1rtfu7vsv95-3wChT1T1c6jgA

&

https://index.hu/techtud/2019/02/26/nem_az_5g_sem_okoz_rakot/?fbclid=IwAR3pejZWDGSv1BIl-OLJYRCthfvJUbSf-sVBr-spB8OxFCdk8TLld6TqxN4

&

Kapcsolódó témák:

Masaru Emoto - Mi a csodát tudunk a víz titkairól?

http://tgy-magazin.hu/arckepcsarnok/masaru-emoto-mi-a-csodat-tudunk-a-viz-titkairol?fbclid=IwAR3SSV0t-6vM5IEZcGwaTduGpK8XY37AHRuKmBsLcDTRNqTSJVBcuPMrpZw

A víz szerkezete:

https://tisztaviz-uzlethaz.hu/a-viz-szerkezete/?fbclid=IwAR1PdKpyyXRkrR8DG6jbBB849w2ytJP27eNqYxbOjRrYAYNyYkc2vyFZtn4

A víz üzenete:

http://albamineral.hu/erdekessegek/a-viz-uzenete/?fbclid=IwAR2jcEXJXXI3xTs_bEL6-8_UvqYZEYFScjlz-kTIqdu9Jd5zOws8lxEkdHs

"Akit érdekel a téma ,

az úgyis kutatja tovább...

Itt,

ennek a felsorolásnak

vége."

***

******

Petőfi, Szent-Györgyi, Kabos - nem tudott mit kezdeni velük az iskola / "Az iskola egy marhaság" :

Petőfi, Szent-Györgyi, Kabos - nem tudott mit kezdeni velük az iskola! ( HVG )

Soha nem kedvezett a magyar iskola a zseniknek. Rengeteg, azóta klasszikussá vált írónk, költőnk, színészünk és tudósunk bukdácsolt, és utált iskolába járni. A helyzet ma is az, hogy a kiugróan tehetséges gyerekeket sokszor szellemi fogyatékosnak tartja a rendszer.

Petőfi Sándor: elégtelen, iskolaelhagyó. Gárdonyi Géza: elégséges. Krúdy Gyula: elégséges. Kosztolányi Dezső: eltanácsolva a gimnáziumból. József Attila: elégtelen. Rejtő Jenő: elégséges, kimaradt. Kabos Gyula: elégtelen. Jávor Pál: iskolaelhagyó. Csontváry Kosztka Tivadar: elégséges. Eötvös Lóránd: elégséges. Szent-Györgyi Albert: elégtelen.
És még sokáig folytathatnánk a sort. Nagyjából így nézne ki egy később elismert írókká, képzőművészekké, színészekké, tudósokká váló nebulókból álló képzeletbeli osztály tanulmányi eredménye. A nemrég megjelent „Magyarázom a bizonyítványom” – Ismert emberek az iskolában című kötetben 82, a maga műfajában zseniálisat alkotó ember iskolai pályafutásának járt utána Csiffáry Gabriella. A levéltáros mintegy félszáz gyűjteményben kutatott öt évig az ismert alkotók iskolai dokumentumai iránt.

A gyűjteményből kirajzolódó kép cseppet sem meglepő. „A későbbi zsenik betöretlen csikólelkének, kreativitásuknak nem felelt meg az adott kor iskolarendszere” – foglalja össze a hvg.hu-nak a szerző a kötet tanulságait. Azt is hozzáteszi, hogy a rossz iskolai eredmények mögött társadalmi és családi traumák is állhattak, de összességében leginkább az mutatkozik meg, hogy az iskola soha nem tudott mit kezdeni az átlagostól eltérő, kiugróan tehetséges, szerteágazó figyelemmel bíró, esetleg későn érő gyerekekkel.

A Nobel-díjas is bukdácsolt.
„Nagyon buta gyerek lehettem. Velem szinte semmi nem történt. Az iskolában állandóan csak magoltam. A könyveket gyűlöltem. Senki nem tanított arra, hogyan éljek. Senki nem mutatta meg, milyen csodálatos dolog tanulni, megérteni a körülöttünk lévő világot, alkotni valamit… A kudarcok elvették a kedvemet a tanulástól. Kimaradtam az iskolából.”
Így emlékszik vissza például Szent-Györgyi Albert az iskolás éveire. Később magántanárt fogadtak mellé, a családban hülyének nézték, végül 1911-ben csak elvégezte a középiskolát (az érettségin egy sor elégségessel). Nagy nehezen megengedték neki, hogy ezután laborba menjen dolgozni. Közben beiratkozott az orvosi egyetemre – itt viszont leckekönyve szerint végig kitűnő volt. És 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért.
Csiffáry Gabriella a korábbi könyveihez végzett kutatásaikor figyelt fel arra, hogy az általa csodált zsenik jó része nagyon nehezen indult az életben. „Már gyerek-, és kamaszkorukban igen sok sérelem érte őket, és különösen az iskolában. A kötetben szereplő 82 író, színész, tudós döntő többsége nem eminens tanuló volt, nehezen lehetett őket betörni, sőt nem is lehetett. A könyv arról szól, hogy bár mély traumák érték őket, ennek ellenére talpra tudtak állni, és lám, utat tört a tehetségük.”
A tehetség deviáns
A levéltáros hozzáteszi, ilyen szempontból semmit nem változott az iskolarendszer. Az ő fiai is végigszenvedték a református gimnáziumot, nagyon kemény dolgoknak kellett megfelelniük. „Egy művész, egy író, költő hogy tudna ezeknek megfelelni?”
Ehhez hasonló érvekkel ostorozza gyakran Vekerdy Tamás is a már megint egyre inkább egységesítésre törekvő, a devianciát sem pozitív sem negatív irányba nem tűrő magyar iskolát. „Hülyeség megkövetelni, hogy például az első év végére mindenki olvasson, nem minden gyerek ugyanabban jó” – fakadt ki korábban.

Vekerdynek is vannak „zseni-példái”. A világhírű fizikus Stephen Hawkingot szokta például emlegetni, aki nem tudott megtanulni alsó tagozaton írni-olvasni. Picasso szintén nem, ő ráadásul matekból is nagyon gyengén teljesített. „Zseni volt, de a mai magyar oktatási rendszerben értelmi fogyatékosnak mondanák, mert későn tanult meg olvasni és számolni” – jegyezte meg a pszichológus. De Sir Winston Churchillt is „butácska gyerekként” emlegették, többen meg akarták buktatni. Vekerdy szerint a tehetség deviáns, gondolkodása eltér a megszokottól, divergens. Ám a jelenlegi oktatási rendszer a gondolkodás egy másik típusát támogatja: a konvergens gondolkodást, azaz egyetlen lehetséges úton, az egyetlen lehetséges válasz visszaküldését.

De térjünk vissza a Csiffáry-kötetre, ami azt bizonyítja, hogy nem csak a mai, hanem a korábbi magyar iskolarendszerek sem kedvezetek a tehetségeknek. A kötetből nemcsak megismerhetjük minden abban szereplő művész, tudós iskolai karrierjét, hanem a bizonyítványaikról fotókat is böngészhetünk. Ez azért is érdekes, mert kiderül, milyen tantárgyakkal kínozták az adott kor nebulóit.

Például Gárdonyi (akkor még Ziegler) Géza a Pesti Református Főgimnázium 1876/77-es tanévében a következőkkel birkózott: vallástan (elégséges), magyar (elégséges), latin (jó), német (jeles), földrajz (jó), mennyiségtan (elégséges), szépírás (jó), természetrajz (jó), és rajz (elégséges).
Talán a legjobb részek a kötetben azonban azok, ahol egy-egy vallomásban, önéletrajzi részletben maguk a kötet alanyai írják le, milyen élményeik voltak az iskoláról. „Kétszeresen bizonyítom így az igazamat: a levéltári okmányok mellett ők maguk mondják el, hogy nem voltak jó tanulók, hogy csődöt vallottak” – teszi hozzá Csiffáry.
„A tanulás csak rabmunka volt”

Móricz Zsigmond például a sárospataki kollégiumi éveiről a Nyugatban így írt magáról harmadik személyben. „Sose tanult életében annyit, mint ott, de tanulás csak rabmunka volt, semmi lelkesedés nem volt benne, mert már megnyílt a szeme, s a figyelme nagyobb dolgok iránt, és művészettörténelmet tanult, s történelmi munkákat olvasott… Memóriája nem volt, könyvnélkülit nem tudott bevágni, pedig abban az időben az iskolában csak biflázással lehetett sikert elérni.”
Weöres Sándor a soproni reálgimnáziumi éveire így emlékszik: „Egyáltalán nem voltam könnyen kezelhető diák. Enyhe alkoholizmusban szenvedtem már abban az időben, és nemigen tanultam. Csak azt tanultam, ami érdekelt. És amelyik tantárgy nem vonzott, azokról szinte sejtelmem sem volt. Nem volt a tanáraimnak könnyű dolga velem, és hát a középiskolás pályám ennek megfelelően elég viharos volt.”

„Az iskolában nekem egy jó percem nem volt. Hogy miért nézel ki az ablakon? Hát miért ne néznék? Hova nézzek? Rád? Nem fogtam fel. Azt hiszem nekem egyetlen igazán jó tanárom volt, még a Lónyai református gimnáziumban, de hát azt Áprily Lajosnak hívták. Az tanár volt. A többi úgy püfölt, mint a répát. Ez nagyon hozzátartozott az iskolához” – Mándy Iván visszaemlékezése is jellemző iskolaélmény a deviáns diákoknak. Egyébként az is visszatérő elem az életrajzokban, hogy ha akadt egy-két jó tanár, az addig bukdácsoló diákok megtáltosodtak.
De a tudósok sem voltak nagy rajongói az iskolának, erről írt, mint láttuk Szent-Györgyi Albert, de Szentághotai János is hírhedt rossz tanulónak írja le önmagát („a sikert nem feltétlenül az iskolapadban ácsolják. Valljuk be, több abban a családi kondicionálás.”), és a golyóstoll feltalálója, Bíró László József is („…bele se lapoztam a könyvekbe, és ezer hadicselt alkalmaztam, hogy feleltetésnél le ne leplezzenek”).

Tényleg Horger Antal volt a mumus?
Csiffáry Gabriella a kötetben egy sor legendát is igyekszik cáfolni, amiket sokszor maguk a művészek keltettek. „Egy befutott, híres színésznő miért vallotta volna be, hogy bukdácsolt az iskolában? Snassz lett volna” – mondta a szerző.
A levéltári dokumentumokból például kiderült, hogy a József Attila által a Születésnapomra című művében megverselt Horger Antal-ügy sem egészen úgy volt, mint ahogy mindannyian ismerjük. Csiffáry korábban a költő pereit kutatta, így a 18 éves korában ellene a Lázadó Krisztus című verséért vallásgyalázásért indított pert is. Ezt 1925. március 24-én zárta le a Kúria, és felmentette a költőt a vádak alól. Másnap, március 25-én jelent meg a Tiszta szívvel, amiből a Horger Antal-József Attila purparlé lett.
„Gondoljunk bele, egy másfél évig tartó, egészen a Kúriáig jutó per nem rettentette meg József Attilát, hogy kiadja a verset. És ezután, egy egyetemi tanár azt mondja, hogy emiatt nem lehet belőle soha tanárember. Dehogynem! És lehetett volna bölcsész is. Mellesleg a gonosz oktató elmélet ellen szól az is, hogy József Attila négy felsőoktatási intézménybe járt, és egyiket sem fejezete be. Én egy kicsit legendagyártásnak vélem ezt a Horger-ügyet” – magyarázza a levéltáros-kutató.

Petőfinek is van egy hasonló, önmítosznak tűnő visszaemlékezése a selmeci líceumból. A költő szerint az egyik tanára, Lichard Dániel a „magyarellenessége” miatt buktatta meg. Ezt azonban semmi nem támasztja alá, sőt a levéltári dokumentumok szerint több más tárgyból is megbukott. Sokkal valószínűbb, hogy az apja ezért vette ki az iskolából.
Mint ahogy önlegenda az is, hogy Bródy Sándor Egerben befejezte a középiskolai tanulmányait. Valójában nem jutott el soha az érettségiig. Szabó Lőrinc viszont az egyetemista éveiről beszél, de kiderült, ugyan bejárt az egyetemre néhány előadásra, de soha nem iratkozott be.
Ugyanígy Jávor Pálnak, vagy Rejtő Jenőnek is tele van csúsztatással az életrajza. „De hát nem lett volna Jávor és Rejtő az, aki, ha nem lettek volna ilyen nagyotmondók!” Utóbbi azt írja az önéletrajzában, hogy orvosi egyetemre járt. „Egy bánatot járt orvosi egyetemre! Kibukott egy gimnáziumi osztályból, átment egy polgári iskolába, de azt sem fejezete be.”
A Csiffáry által felsoroltak döntő többsége kudarcos iskolai pályát futott be, de van azért néhány kivétel is. Ady Endre (bár őt lumpolás miatt majdnem kicsapták a zilahi kollégiumból), Heltai Jenő, Soós Imre, Major Tamás például kitűnővel vagy jó tanulmányi eredménnyel zárta az iskolai tanulmányát. Több olyan életút is van, amiből az derül ki, hogy a kezdeti kudarcos iskolai évek után később akár kitűnő tanulókká is váltak a nagyjaink, ezt ma úgy mondanánk, hogy sokan „későn érő típusúak” voltak.
A kötetben szereplő egykori „iskola rémei” ma a tankönyvekben köszönnek vissza, a kulturális, tudományos kánon részei. Azaz a mai iskolások az ő életüket, műveiket „nyögik” a tanórákon.

(2017)

Forrás:

https://hvg.hu/kultura/20171117_tudos_kolto_iskola_zseni_bukas_bizonyitvany_tanterv_csiffary_gabriella

"Az iskola egy marhaság" (demokrata)

Ez a Radnóti Miklóstól származó mondat is szerepel Csiffáry Gabriella legújabb, Magyarázom a bizonyítványom című gyűjteményes kötetében. Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa ezúttal nyolcvankét magyar híresség iskolai kudarcaival, ritkábban sikereivel ismerteti meg az olvasót.

– A negyven magyar és határon túli közgyűjteményből, iskolai irattárból és családi hagyatékból előkerült dokumentumok, levelek, illetve saját visszaemlékezések alapján összeállított gyűjtemény igazolja-e azt a közkeletű vélekedést, miszerint a zsenik már gyermekkorukban kilógnak a sorból?

– Történész-levéltárosként közel harminc éve kutatom a magyar hírességek életét, minden olyan tárgy, apró levél, személyes dokumentum érdekel, ami tőlük származik. Jó néhány kötetem megjelent már az ő rejtett arcaikról, kevésbé ismert oldalukról, és hamar felfigyeltem arra, hogy a legtöbb nagy emberünk hivatalos, iskolában tanított életrajza kisebb-nagyobb pontatlanságokat tartalmaz. Így kezdtem el még a korábbinál is alaposabban kutatni az elsődleges forrásokat – születési és halotti anyakönyvek, visszaemlékezések, önéletrajzok, levelek, stb. –, amelyekből kirajzolódott még valami: szinte az összes nagy tehetségű ember szenvedett az iskolában, gyakran már az elemiben átlagon alul teljesítettek. Nagyon izgatott, mi lehetett ennek az oka, így kezdődött az az ötéves nyomozás, amelynek eredménye most került a könyvesboltok polcaira.

– És mi lehetett ez az ok?

– Nincs új a nap alatt. A nagyon okos, tehetséges, ezért gyakran hiperérzékeny, öntörvényű gyerekek ma is ugyanazt élik át: a pedagógusoknak nincs idejük külön foglalkozni velük, ezért vagy csendben unatkoznak, vagy izgágaságuk miatt a hátsó padokba kényszerülnek. Hogy ez hasonló módon történt akár több száz évvel ezelőtt is, legjobban a személyes visszaemlékezések bizonyítják. Bessenyei György írja például sárospataki professzorokhoz írt levelében, hogy milyen jó volt gyereknek lenni, „léppel fogni az aranyos stiglicet, mely dolog több örömet adott szívemnek, mintha most országot nyernék”. Csontváry Kosztka Tivadar konkrétan kifakad a visszaemlékezéseiben, mennyire utálta a tanulást, inkább a virágokat bámulta, vagy madarakat gyűjtött helyette. Mándy Iván ájulásig fokozódó rosszullétről beszél az iskola kapcsán, míg Illyés Gyula arról ír, hogy öt elemibe járt és három középiskolába, ami nem világlátottá, hanem világriadttá tette, pláne, hogy sehol nem akadt egyetlen tanár sem, aki egy jó szót szólt volna hozzá. Még Szent-Györgyi Albert is csak az utolsó évben kapta össze magát, saját bevallása szerint az volt a probléma, hogy nem tanították meg tanulni, nem mutatták meg neki a világot, hanem beszuszakolták a padba valaki mellé, és végiggördítették a gyárszalagon. A legérdekesebb mégis talán a kitűnő tanuló Arany esete, aki fogta magát, és szintén az unalomra hivatkozva 1836-ban önszántából, az iskolai tanulmányai befejezése előtt elhagyta a debreceni kollégiumot, és vándorszínésznek állt.

– A kötetben szereplő bizonyítványmásolatok többsége sem a legjobb jegyekről tanúskodik.

– Pontosan. Pláne már az egyetemi évek alatt, mert azért voltak néhányan, akik valahogy csak elvergődtek odáig, ott nem volt ritka a folyamatos bukdácsolás. Persze mindezért nemcsak az akkoriban nagyon szigorú iskolai regulák voltak a hibásak. Sokuknál családi tragédiák szóltak közbe, nem beszélve a különösen a XX. században sorozatos történelmi kataklizmákról. A nemzetet ért rengeteg pusztítás, veszteség természetszerűleg beszivárgott a gyermekek mindennapjaiba. Ezt is akartam mutatni ezzel a könyvvel: hogyan lehet ilyen áldatlan állapotok közt, sorstragédiák árnyékában, a sok személyes kudarc – eltanácsolások, megszégyenítések, kirúgás, iskolaváltások, szegénység – ellenére mégis a tehetségünk meghatározta saját utunkra lépni. Gondoljunk csak Adyra, aki négyszer ugrott neki a jognak. Majd amikor ennek hátat fordított, és azt kezdte csinálni, amihez alkata, tehetsége volt, tudott csak zsenivé válni.

– Nagyon érdekes Petőfi esete is, aki a középiskolát a pesti evangélikusoknál kezdte, aztán átment a piaristákhoz, járt az aszódi, a selmeci, végül a sárospataki gimnáziumba is. Gyakran emlegetik, hogy Selmecbányáról azért kellett eljönnie, mert túlzott magyar érzelmei miatt megbuktatta a tanára. Vándorlását tekintve gyanús, hogy ez a történet ebben a formában mégsem lehet teljesen igaz…

– Mi volt, hogy volt pontosan, ma már nehezen deríthető ki, de az biztos, hogy végignéztem a korabeli iskolai anyakönyveket, abban az évben nyolc másik diákot is megbuktatott az a tanár… Ráadásul Petőfi maga írta német nyelvű önéletrajzában, „hogy mindenféle szubordinációval szemben ellenszenvet érzett”, „ezért többször megszökött az iskolából”. Ez olyasfajta legendagyártás lehet inkább, mint József Attila és az őt a közhiedelem szerint a szegedi egyetemről eltanácsoló Horger Antal ügye. Semmilyen irat nem bizonyítja ugyanis, hogy József Attila ellen bármikor is hivatalos fegyelmi eljárás indult volna a Tiszta szívvel című verséért. Hogy az egyébként kitűnő nyelvészprofesszor és a közte folyó irodai beszélgetés miként zajlott le, amelynek későbbi utóéletét meghatározta a költő szuperérzékenysége, sosem fogjuk megtudni. Egy biztos: József Attila más egyetemet sem végzett el soha. Ahogyan például Móra Ferenc is abbahagyta felsőfokú tanulmányait, igaz, ő a szegénység miatt, és Mikszáth, Móricz, Karinthy vagy Rejtő sem szerzett diplomát. Még ha utóbbi azt is állította egy álláspályázathoz írt önéletrajzában, hogy az orvosi karra járt.

– Egyfajta hőstelenítés volt tehát e könyv célja?

– Egyáltalán nem akarok és nem is akartam soha senkit leszállítani a piedesztálról. Inkább úgy mondom, hogy számomra, talán a szakmám miatt is, nagyon fontos, hogy ha már József Attila szóba került, mindig az „igazat mondjam, ne csak a valódit”. A rosszul berögződött nemzeti és önlegendáriumokat igenis szét kell törni, hogy helyükre kerüljenek a dolgok. Egyszerűen csak annyit szerettem volna ezekkel a szigorúan a tényekre alapozott írásokkal megmutatni, hogy a tehetséget nem lehet elfojtani. Ezek az emberek nem az iskola miatt, hanem a saját belső erejük, bátorságuk, kitartásuk révén lettek azok, akik. Itt van például Karinthy. A gyerekkori, kamaszkori naplói helyesírása szörnyű, a mondatok befejezetlenek, mintha súlyos diszgráfiában szenvedett volna. Miközben már szinte gyerekként olyan verseket firkantott, hogy az állunk leesik. De hogyan lett volna belőle az, aki, ha hisz a tanárainak, megadja magát és beáll a sorba?

– Senki a több mint nyolcvan ember közül nem említi jó szóval egyetlen volt tanítóját sem?

– Egy kezemen meg tudom számolni a pozitív példákat. Mándy Iván Áprily Lajost hozza fel, aki tanította és akinek az óráira legalább érdekes volt bejárni. A közröhejjé válástól való félelmében feleltetéskor szinte katatóniába eső Feleki Kamill is megemlékezik egy végtelen türelmű tanáráról, aki hajlandó volt végighallgatni a nyögdécselését, ahogy a rettenetesen mélyről jövő, kitűnő bizonyítványaival mindig megfelelni akaró, súlyosan dadogó Őze Lajos szintén említ egy hasonló esetet.

– Vagyis, a kötet egyszerre üzenhet a tehetségeket ma sem mindig felismerő pedagógusoknak és a rosszul tanuló kamaszgyerekeik miatt aggódó szülőknek?

– Azért vigyázni kell, hiszen nem minden bukdácsoló diákból lesz Kassák Lajos, Jávor Pál, Bíró László, Honthy Hanna, Hajnóczy Péter. Függetlenül az egyébként sokszor félresikerült egyéni sorsuktól. Semmiképpen nem arra biztatnám tehát a gyerekeket, hogy ne tanuljanak. De örülök, ha a könyvem érzelmeket vált ki az ilyen kérdésekkel kapcsolatban. Mert az felráz minket abból a fajta irigységből, hogy aki tehetséges, híres, okos, szép, annak minden olyan könnyen megy. Miközben éppen ezekből az iskolai példákból látható: a legtöbbjük már gyerekként nehezített terepen mozgott, bőven akadnak az életükben hibák, hiányosságok, kudarcok. Ezeket megismerve viszont kicsit közelebb kerülnek hozzánk, átlagemberekhez – és velük együtt talán az életművük is.

(2017)

Forrás:

http://www.demokrata.hu/hir/kultura/az-iskola-egy-marhasag