2019. szeptember 30., hétfő
Mit tesz a húsipar a férfiak lelkével? (merce.hu) - URALOM 2018 - ( VEGANOSZAURUSZ )
Sokan gondolják, hogy a vegetáriánusok és a vegánok
elrontották a fontossági sorrendet – miért fontosabbak az állatok, mint
az emberek? Pedig a nagyüzemi állattartás ellen nagyon komoly emberi
jogi szempontok szólnak: tönkreteszi a benne dolgozókat, olyannyira,
hogy a vágóhidak környékén az erőszakos bűnözés is bizonyíthatóan
nagyobb.
Voltam húsfeldolgozó üzemben, és voltam vágóhídon. Azt gondolom, hogy
ha eszem állati eredetű termékeket, akkor minimum azzal tartozom az
állatoknak, hogy tájékozódom életük és haláluk körülményeiről. Így
amikor adódott a lehetőség, örömmel éltem vele. Szerencsém volt, ezekben
a gyárakban csak szárnyasokat dolgoztak fel, az állatok beterelését,
ölésre való előkészítését és feldolgozását marhákkal és sertésekkel
sokkal nehezebb lett volna végignézni.
Megérkeztek a kedves és ijedt kacsák és libák, kiszedték őket a ládákból, a lábuknál fogva felakasztották őket egy futószalagszerűen haladó fogasra, kb. 60 másodperc múlva belemerültek egy medencébe, ahol az áram elkábította őket, és további 10-20 másodperc múlva elvágták a torkukat. Ők a szerencsésebbek, a nagyobb testű emlősöknél mindennapos, hogy az érzéstelenítés és kivéreztetés elégtelen, és percekkel később, még a pörzsölésnél, nyúzáskor, daraboláskor is élnek, eszméletüknél vannak.
Megérkeztek a kedves és ijedt kacsák és libák, kiszedték őket a ládákból, a lábuknál fogva felakasztották őket egy futószalagszerűen haladó fogasra, kb. 60 másodperc múlva belemerültek egy medencébe, ahol az áram elkábította őket, és további 10-20 másodperc múlva elvágták a torkukat. Ők a szerencsésebbek, a nagyobb testű emlősöknél mindennapos, hogy az érzéstelenítés és kivéreztetés elégtelen, és percekkel később, még a pörzsölésnél, nyúzáskor, daraboláskor is élnek, eszméletüknél vannak.
Meglepett, hogy nem az állatok sorsa érintett meg a legjobban, hanem az embereké. A torokelvágó kád fölött ketten álltak, nagyjából két másodpercenként vágták el egy állat torkát. Napi 8-10 órában, amiben összesen két szünet volt, egy fél és egy negyed órás, ha jól emlékszem.
A feldolgozás során viszonylag hamar lesz könnyebb az egykori, az
életét féltő élőlény helyén a húsárut látni, de a folyamatos gyilkolás
szaga a vágóhídtól ötszáz méteren belül mindent átitat, és ezt nem
képletesen értem. A dolgozókkal beszélgetve kiderült: meg lehet szokni.
Jobban szeretik a folyamat legelején az „akasztást”, mert akkor még
élnek az állatok, de igazából mindegy. Egy ilyen munka során nem csak az
állatok halnak meg folyamatosan, hanem valami belül az emberben is.
Tehát meg lehet szokni.
Mindez a kutyákkal azonosan értelmes disznók és a végtelenül jámbor
tehenek, borjak vágásánál ezerszer rosszabb. Többek között azért, mert
nekik már van fizikai erejük a rendszer adta minimális keretek közötti
ellenállásra, tehát az értelmes és kedves lények leölésének tudata mellé
még bekerül az is, hogy egyszerű mozdulatok helyett a fizikai harc,
agresszió, bántalmazás is szükségszerű lesz. Így még kevésbé őrizhető
meg, hogy az ember mentálisan legalább valamennyire rendben maradjon.
Meg lehet szokni. Mint a katonák a háborúban. Meg lehet szokni a
gyilkolást, ám ennek komoly feltétele van. Nem fogalmaztam pontosan az
imént, hogy valami belül meghal az emberben. Azt a valamit nekik
maguknak kell megölni.
Upton Sinclair már 1905-ben megfigyelte, hogy a munka után sokszor kezdenek verekedni a vágóhídi munkások: „férfiak, akik egész nap állatok fejét vágják le, úgy tűnik, rászoknak arra, hogy a barátaikon gyakoroljanak”.
Vannak, akik szerint ezt az úgynevezett Sinclair-effektus nem annyira a
vágóhídi munkából, mint inkább a vágóhídi dolgozók szociológiai,
fizikai jellemzőiből következik: itt jellemzően alacsony
jövedelmű, jó fizikumú fiatal férfiakat alkalmaznak. Vagy a bevándorlás
és az instabilitás okozza, amit az újonnan jövők beáramlásával függ
össze a vágóhíd-városokban. Vagy egészen egyszerűen maga a
munkanélküliség és annak a közelsége, ami azokon a környékeken gyakran
jellemző, ahol a vágóhidak megtelepednek.
Ezt tesztelte egy amerikai kutatás. Az „Organization & Environment” című szaklapban Sinclair megfigyelése után majdnem száz évvel később publikált tanulmány
összehasonlította a bűnügyi statisztikákat kb. hatszáz hirtelen
benépesült amerikai megyében 1994 és 2002 között. A megyék egy
csoportjában vágóhidak voltak a fő munkaadók, a másik csoportban pedig
vas+acél kohók vagy autógyártó cégek. Azt vizsgálták, hogy csupán a
hirtelen tömegesen beáramló munkások meg tudják-e magyarázni az
erőszakos bűncselekmények számának megnövekedését.
Azaz: hogy a vágóhídi munka önmagában fokozza-e a bűnözést – vagy ez is ugyanolyan ipari tevékenység-e csupán, mint a többi.
A következő faktorokat kontrollálták a kutatásban: fiatal férfiak,
szegénység, hazai és nemzetközi bevándorlók, munkanélküliség és
népsűrűség. (A kontrollálása azt jelenti, hogy vigyáztak arra, hogy
ezekből a szempontokból csak ugyanolyan adatokat hasonlítsanak össze.
Tehát hogy például ne hasonlítsanak össze egy olyan települést, ahol sok
a fiatal, életerős férfi egy olyannal, ahol inkább idősek élnek.)
A kutatás célja az volt, hogy olyan vidékekkel vesse össze a
vágóhídak által dominált körzetek bűnügyi statisztikáit, amelyek a
lehető legjobban hasonlítanak a vágóhidasokra – csupán abban
térnek el, hogy a lakók munkaidejükben nem állatokat vágnak le, hanem
valami más, hasonló nehézségű és presztízsű fizikai munkát végeznek.
A vágóhidakat fenntartó megyék igazolták a Sinclair-effektust. Itt
szignifikánsan magasabb számban tartóztattak le bűnelkövetőket erőszakos
és szexuális bűncselekmények miatt. A nemi erőszakok száma is magasabb
volt azokban a megyékben, ahol nagy számú vágóhíd működik.
A probléma természetesen nem csak az Egyesült Államokban van jelen. 2012-ben egy brazil kutatás összehasonlította
a munkahelyi stressz mentális egészségre gyakorolt hatását két
különböző munkaterületen: baromfi telepek vágóhídi részlegén és
ugyanezen vágóhidak adminisztráció részlegén. Az ugyanannál a cégnél, de
irodai munka helyett tényleges ölésben és feldolgozásban résztvevő
dolgozók stressz szintje szignifikánsan magasabb volt (87% az 51%-hoz
képest). A depressziós tünetek is jóval magasabbnak bizonyultak a
vágóhidon dolgozóknál, mint ugyanazon cég adminisztrátorainál (56% a
34%-hoz képest).
Az Egyesült Királyságban rejtett kamerás felvételek kerültek
napvilágra bio és humánus vágóhidakról, ahol a férfi dolgozók olyannyira
érzéketlenné váltak az erőszakra, hogy az állatok fejét ütötték és
rúgták, cigarettákat nyomtak el az arcukon, tompa késsel csapkodták a
torkukat, dobálták őket, nevettek és káromkodtak, miközben megölték
őket. Egy nagy amerikai kormányzati állatjóléti felmérés azt találta,
hogy a felmérésre önként jelentkező vágóhidakon, az előre bejelentett
ellenőrzések során, az ellenőrök fizikai jelenlétében a munkások
egyharmada rendszeresen és tudatosan kegyetlenkedett, okozott plusz
fájdalmat az állatoknak.
Egészen biztosan értjük ennek a jelentőségét? Az ellenőrzésben
önkéntesen részt vevő vágóhidakon, előre bejelentett időpontokban
végzett, kormányzati megbízásra készülő ellenőrzésen a dolgozók
egyharmada tudatosan kegyetlenkedett az állatokkal.
Mi történhet ott egyébként?
Vajon ezek az emberek már azelőtt is gonoszak voltak, mielőtt a
vágóhídon kezdtek dolgozni? Vagy az deformálta ennyire a viselkedésüket,
hogy megélhetésük érdekében vállalták, hogy napi 8-10 órán keresztül
állatokat öljenek és daraboljanak?
Szerintem bőven van okunk azt feltételezni, hogy ha kertészetekben
vagy a ruhaiparban dolgoznának, nem válnának gonosszá – és a kutatás,
amely a minden egyéb szempontból hasonló jellemzőjű iparú városokkal
vetette össze a vágóhidak által dominált helyek bűnözési statisztikáit,
szintén ezt erősíti meg.
A vegánizmus felé való elmozdulás mellett, úgy tűnik, az állatok
jóléte mellett egyéb fontos érvek is szólnak. Nem megtakarítható két
mondat erejéig a klímaváltozás sem: a legtöbbünk ökológiai lábnyomának
messze, messze legnagyobb részét az állati eredetű élelmiszerek
fogyasztása teszi ki. Még azét is, aki nem eszik húst hússal, de még a
vécére is autóval megy. Ennek oka kettős: a kérődzők emésztésekor
felszabaduló metán a szén-dioxidnál sokkal károsabb éghajlatváltoztató
gáz, másrészt az állatok táplálásához nagyon sok vízre és takarmányra
van szükség, ami a rendszer rossz hatékonysága miatt menet közben
„elvész”. Ugyanazon a területen termelt növényi alapú élelmiszerek
sokkal több embert képesek táplálni, mint ha ugyanott takarmányt
termelnénk, és etetett állatokkal táplálnánk az embereket.
Emlékeztetőül: az éghajlatváltozás már most ott van szinte minden háború
és fegyveres konfliktus mögött, így például a mostani szír háború és az
azt követő menekültkrízis mögött is.
Ezek mellett egy újabb okunk is van a vegánizmusra, vagy legalábbis
az afelé való elindulásra. De miért nem elég a vegetáriánusság?
Azért, mert a tejükért és tojásukért tartott állatok élete nem jobb,
mint a húsukért tartott társaiké, ugyanott és ugyanúgy végzik. Csak
előtte még többet szenvednek.
A tehén azért ad tejet, mert szült egy borjút, és azért tudjuk mi
meginni egy másik állat anyatejét, mert a bocit levágták. Egyes
országokban előtte pár hétig egy olyan szűk ketrecben tartják, ahol nem
tud mozogni, az izomzata nem erősödik meg, és így a borjúpöri még
finomabb puha lesz. Ha a boci fiúnak születik, a gyors vágóhíd egész
biztos, ha lánynak, és épp szükség van a tejére, akkor később: a tehén,
ha már nem ad elég tejet, ugyanúgy megy a vágóhídra, mint az eleve a
húsukért tartott állatok.
A kiscsibék közül a hímek a tojásból kikelés után mennek a darálóba,
vagy egy zsákban gyűjtik őket, ahol az alul levőket a többiek nyomják
agyon, a felülre kerültekkel valószínűleg majd a gáz végez. A „letojt”
tyúkok természetesen szintén a vágóhídon végzik, csak előbb egy
hangárban összezsúfolva, bizonyára egy A4-esnél kisebb területű ketrecen
élnek.
Tojásgyárban, nagyüzemi tehenészetben élni nem jobb, mint a
vágóhídon. Az állatok borzasztóan össze vannak zsúfolva, és azért, hogy a
feszültségtől megőrülve ne tegyenek egymásba kárt, érzéstelenítés
nélkül szokás levágni a disznók farkát, kihúzni a fogaikat és levágni a
tyúkok legérzékenyebb szervét, a csőrüket. Ez a munka ugyanúgy megeszi
az ember lelkét. Ha egy biofarmon érzéstelenítést alkalmaznak, akkor az
már olyan nagy szám, hogy minden szórólapra nagy betűkkel kiírják, mint a
humánus állattartás oltárán hozott hatalmas áldozatot.
A biotartás és biovágás általában ugyanúgy teljesen megfeleltethető
az állatkínzás hétköznapi meghatározásának, még ha pár ponton enyhébb
is, mint a több mint 90 százalékban jellemző nagyüzemi tartás és
feldolgozás.
Egy átlagos kutatás szerint a megkérdezettek 85%-a jelentette ki,
hogy nem ölne meg állatot azért, hogy megehesse. Húst vásárolni azonban
azt jelenti, hogy mások kényszerülnek ölni a megélhetésükért. A
brutalitást száműzzük a vágóhidakra, hogy ne kelljen szembenéznünk az
ellentéttel, ami aközött feszül, hogy húsra van gusztusunk, csak a hozzá
vezető úthoz nincsen. Ez pedig lehetővé teszi számunkra, hogy vagy ne
foglalkozzunk a vágóhídi dolgozók testi-lelki jólétével, vagy ami még
rosszabb, megvetéssel gondoljunk rájuk, amiért elvégzik a munkát, amit
mi magunk nem akarunk megtenni.
Alapvető emberi jog, hogy a munkakörnyezet ne veszélyeztesse a mentális egészségünket, a tények azonban azt mutatják, hogy a húsipar jellegénél fogva, elvben is képtelen erre.
A jelenségnek első körben inkább a férfiak az áldozatai. Még a libás
és kacsás vágóhidakon is, ahol az állatok súlya és a tanúsított
ellenállás hiánya miatt nem volt a fizikai erőnek nagy jelentősége, az
ölésnél és utána is kizárólag férfiak dolgoztak. A folyamat vége felé
lett egyre több a nő, ahogy az állat kezdett hasonlítani egy konyhai
félkész termékre. Ahol lovakat, disznókat vagy marhákat vágnak, a
nagyobb darabok miatt értelemszerűen a folyamat során végig magasabb
marad a férfiak aránya. Így a vágóhídi munka elsősorban az ő lelki
egészségüket veszélyezteti.
Az ő rossz mentális állapotuk már azonban elsősorban a náluk gyengébb
és nekik kiszolgáltatottabb nőket fogja veszélyeztetni. Jó okunk van
feltételezni, hogy a vágóhidas megyékben a nemi erőszakok magasabb
aránya mögött még nagyon sok szenvedés és fájdalom rejtőzhet. Közben egy
döntően növényi táplálkozásra épülő társadalomban ugyanezeknek az
embereknek a munkájára sokkal jobb körülmények között ugyanekkora
szükség lenne.
Van, aki szerint a vegetáriánusok és a vegánok olyan
„szentimentális” emberek, akik nem gondolnak az olyan nyilvánvalóan
fontosabb dolgokra, mint az emberek jóléte, az emberi jogok. Valójában
ennek pont az ellenkezője igaz.
A vágóhídak és a húsipar bűnözésre és a benne dolgozók lelki egészségére való hatásáról az Open Democracy oldalán olvastunk.
A cikk megírásában közreműködött Bonifert Anna, Kalóczkai Eszter és Pataki Lilla.
Forrás:
Kapcsolódó téma:
*
URALOM (2018) TELJES dokumentumfilm [Dominion]
URALOM
2018
Előzetes:
&
Teljes film:
Film-leírás:
Drón-, és rejtett-kamerás felvételek segítségével betekintést nyerhetünk
a modern állattenyésztés legsötétebb titkaiba, megkérdőjelezve az ember
állatok felett gyakorolt felsőbbrendűségének létjogosultságát.
A magyar szinkron a Magyar Vegán Egyesület és a Vegán Állatvédelem Egyesület közös projektjeként jött létre.
( Feliratos ) : https://www.youtube.com/watch?v=RS-D8W_QgYA
Forrás:
**
VEGANOSZAURUSZ / facebook
Válogatott Képes üzeneteken:
...
Facebook:
Forrás és Folytatás:
https://www.facebook.com/pg/veganoszaurusz/about/?ref=page_internal
"A VEGANOSZAURUSZ elhozza neked azokat a válaszokat, amelyeket mindig is
tudni akartál, de sose mertél megkérdezni. Tudomány. Etika. Humor."
Logo:
&
Vegán Állatvédelem
https://www.facebook.com/veganallatvedelem/?__tn__=kC-R&eid=ARAy8PCg7TAKhrzeR1-3jVMJtWpsRog8Loqc0zkJ_LlZ_eQJIe3LNEMLRBQZLHaO2j7mh5IkkD2lcN62&hc_ref=ARSIAQKflcnKaWRZ0ibQS-R-kbW_w4kE4cHumcrOVkcsib4TjI53U5Sg9JKK4DtaCZA&fref=nf&__xts__[0]=68.ARB1PziQtXVCXUNt8X_NSM-HdBkTiZ09O76w9znYyyWCPQEqhqNZcU8fLHTJKHYB7NXiAWPCt2nCWxnYlwjcnAXnUOoTqur8hY0d2KRTlMeIWVQnmLhZIYFY4BtQhgURtGpKdvCMPSkP7lQXMECTUHpT8K-D5klCp7z6B4NpRwZ2nxTJWAU3WWoD8tOTgthxbx0iyjy2C_qDWcPBIr-qav8iGKDIJPGLByrp3RZ51xScJc6DGJePc6eXhlocTQalyEFMwYvHJcazYK_ATli8NySxD-BMZL48GXd7M4uFaZ3-TKMpLzKD2mjr__8YQ0zER3MQzk97FZuLAtjfWe8a4nCS_jIZ-hiVJXfZPQw_kirFudeL5Mkx3Mw
***
2019. szeptember 23., hétfő
2019. szeptember 22., vasárnap
A PÁRTUS ÁLDÓ KÉZ, NEM MEGFESZÍTETT!
A PÁRTUS ÁLDÓ KÉZ, NEM MEGFESZÍTETT!
Máriát és Jézust ábrázoló Árpád-kori ereklyetartó mellkereszt két része - Tiszaeszlár-Sinkahegy, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye.
A korabeli történészek mind leírták, hogy a Hunok körosztények voltak. Ami nem „judeo-római”!
Így például a Corpus Scriptorum Ecclesiasticorum Latinorum írja: „Az evangélium hirdettetik a szkíták és a dákok [pártus nemzetség] között”. (30,2,92-93.)
Egy másik így ír: „Az észak-dunai nemzetségek mind keresztények”. (Zeiler: Des Ori gines Chrétiennes dans les provinces danubiennesde l'empire romain. Paris 1918.)
Kr. u. 399. évben Szent Jeromos határozottan írja: „A hunok zsoltárokat énekelnek és Szittyaország hidegét a hit melege tölti be”. (Ambrose milánói pap írása: Epistulae 107.)
Orosius pedig Kr. u. 418-ban arról emlékezik, hogy: „Hunok töltik be a nyugati és keleti templomokat”. (Historiae AdversumPaganos VII. 41. 8.)
Ez az írás azt bizonyítja, hogy a Hun Birodalomban voltak keresztény templomok. Művészettörténeti tény, hogy a pártus-magyarok akkoriban újszerű művészeti stílusa a később keletkezett bizánci díszítőművészet előfutára volt.
TURUL NemzetsÉg: A Pártus Hun-magyarok: naphun.blogspot.com/2018/
EgyeTemes FényKöröszténysÉg:
naphun.blogspot.com/2018/
A magyar ősvallást őrző Árpád-kori magyarokhoz látogató bizánci és nyugati misszionáriusok a magyar vallás papjait „mágusok” néven említették: naphun.blogspot.com/2018/
Forrás:
***
2019. szeptember 21., szombat
2019. szeptember 20., péntek
Az 5G vezeték nélküli nem biztonságos a kanadai microsoft volt elnöke, Frank Clegg
Film:
*{Szöveg: Google fordító által...}
*Az egész világ lassan lassan hatalmas technológiai átalakuláson megy
keresztül, amely „intelligens otthonokat”, „intelligens városokat” és a
sokat hirdetett „tárgyak internetét” hoz létre nekünk. Az átalakítás
járműve az 5G, az ötödik generációs mobilszolgáltatás.
Az 5G lehetővé
teszi számtalan készülék és mindennapi tárgy csatlakoztatását az
internethez. Ez vezető nélküli autókkal, videó helyett hologram képeket,
intelligens hűtőket, pelenkákat, mosógépeket, áramköröket, kávéfőzőket,
vércukorszintjét, gyógyszeres bevitelét stb. Hozza be. Az ilyen szintű
kapcsolat sokkal több bázisállomást igényel, ami egyre növekvő
aggodalomra ad okot, hogy az elektromágneses mező sugárzása nagyon káros
lehet az egészségre.
Senki sem manipulálhatja, félrevezetheti, becsaphatja, indoktrinálhatja,
agymoshatja stb. Készítsen saját kutatást ...
További bizonyítékok a valós világunkról, amire nem mi programoztunk
hinni. Hol húzza a vonalat a szórakozás és a hazugság és a megtévesztés
rendszere között? Ezek az ellentmondásos témák nemcsak érdekes
felfedezni, hanem túl fontosak ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják ...
Megjegyzés: A videó összes klipjét más yoububerok vonják el a Creative
Commons Attribution licenc alapján. (újrafelhasználás megengedett)
*{Szöveg: Google fordító által...}
Hórusz szeme: A Szfinx - a láthatár őre
Lényeges részlet a filmből:
"a Szfinx nem Kheopsz idejéből származik"
&
TELJES film:
A sorozat a Spektrum tévén volt látható a 2000-es évek elején, azóta az
ismétlések mellett a netre is felkerült, s máig töretlen a népszerűsége.
Nem a „mai tudomány” feltételezgetéseivel foglalkozik, hanem a Hórusz
szeme misztériumiskola tanításait, tudását, ősi ismereteit mutatja be. A
sorozat egy spanyol-kolumbiai dokumentum–ismeretterjesztő filmsorozat,
amely 2000-2001-es kiadású és 10 epizódból áll.
***
2019. szeptember 17., kedd
2019. szeptember 5., csütörtök
2019. szeptember 4., szerda
2019. szeptember 1., vasárnap
10 ÉRDEKESSÉG AZ AMAZONASI ESŐERDŐRŐL:
Tényleg leég a Föld tüdeje?
Az amazonasi esőerdő vagy Amazónia a világ legnagyobb trópusi esőerdője,
Dél Amerika szívében. Folyamatos pusztulása és a jelenlegi tüzek sok
ember figyelmét hívták fel a Föld tüdejét érintő problémákra, így hát mi
is körüljárjuk kicsit a témát, az erdő érdekességein át, annak emberek
általi pusztulásáig.
Az istenek kézjegyei / Az istenek mágusai ; ( könyvismetetők és videók ) .
( borítókép )
Istenek kézjegyei
Graham
Hancock egyik legnagyobb hatású könyve az Istenek kézjegyei. A
heves vitákat kiváltott munka egy nagyszabású nyomozás
krónikája, amelyet Hancock arra az elméletre épít fel, hogy a
prehistorikus időkben létezett egy ismeretlen, virágzó
civilizáció. Úgy véli, a titokzatos jelek és írások a múltból
üzenni akarnak nekünk. Apránként, mint egy óriási kirakós
darabkáit illesztgeti össze egyesével a világ nagy rejtélyeit -
többek között a Nazca-vonalakat, az egyiptomi és közép-amerikai
piramisokat, az Antarktisz alatt húzódó elveszett kontinenst -, és
egy olyan új tablóképpé kovácsolja, amely gyökereiben
kérdőjelezi meg az emberiség őstörténetéről alkotott eddigi
tudásunkat.
Hancock mindeközben nagy mesélő is, könyve igazi kalandregénybe oltott tudományos munka, amely lélegzetelállító utazásra invitálja az olvasót. A több mint húsz éve töretlenül népszerű Istenek kézjegyei új kiadása a szerző kiegészítéseivel, egy vele készült BBC-interjúval és a radiokarbonos kormeghatározásról szóló tanulmánnyal egészül ki.
( a bővített kiadás , hátlapja )
&
( régi változat, hl.)
///////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////
( borítókép )
Istenek mágusai
A
rendhagyó gondolkodásáról elhíresült Graham Hancock húsz évvel
az Istenek kézjegyei kirobbanó sikere után megírta annak
folytatását. Tovább nyomozva civilizációnk valódi gyökerei
után, a legújabb tudományos kutatások eredményeire támaszkodik.
12 800évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén egy hatalmas
üstökös több darabra törött. Ezen darabok közül néhány
eltalálta a Földet, olyan mértékű globális kataklizmát okozva,
amilyen nem fordult elő a dinoszauruszok kihalása óta.
A
becsapódás hatására hatalmas mennyiségű keletkezett, ami
azonnal megolvasztott több millió köbkilométer jeget, és
hatalmas árvizet indított, amire a világon mindenfelé mítoszokban
emlékeznek. A becsapódások második hulláma, ami nem kevésbé
volt pusztító erejű, és további katasztrofális árvizekhez
vezetett, 11 600 évvel ezelőtt következett be; ez pontosan az a
dátum, amelyet Platón Atlantisz elpusztulásának és
elsüllyedésének idejeként jelöl meg. A könyvben felvonultatott
bizonyítékok is azt mutatják, hogy egy fejlett civilizáció
virágzott a jégkorszak alatt, amelyet ezek a világméretű
kataklizmák teljesen eltöröltek. A csillagászok úgy gondolják,
hogy az eredeti, hatalmas méretű üstökös egy több mint 32
kilométer szélességű "sötét" töredéke azóta is a
törmeléksávban rejtőzik, és a Földet fenyegeti...
( a könyv hátlapja )
*Több információ a könyvről , magában a könyvben keresendő!!!
&
New Graham Hancock the Evidence Mainstream Archaeology Does Not Want You to See
Remarkable Giza Pyramid Discoveries Reveal an Ancient Secret, Hidden for 1000's of years
A precessziós és galaktikus ciklus
Precession of the earth
***
Teremtés elmélet VS evolúciós elmélet:
Photo:
video:
Van teremtő? Azoknak akik látnak és nem csak néznek, ez teljesen
egyértelmű tény. Hát íme, ne csak nézz, hanem láss is!
Az Evolúció Akhilleusz sarkai (halálos pontjai) című könyv 3.
fejezetének címe: Az élet eredete.
Az evolúciómodell egyik legismertebb kudarca az élettelen és az élő
közötti szakadék. E szakadék egyik oldalán a tudomány egyre jobb
eszközei és lehetőségei tornyosulnak, a másik oldalán az elvégzett
kísérletek rohamosan növekvő száma található. Ennek ellenére az
evolúciómodell támogatói nem a megoldáshoz jutnak közelebb, hanem
hónapról-hónapra a probléma nagyságát és megoldhatatlanságát tárják föl.
Többek között ezért növekszik az ID és a teremtésmodell támogatottsága,
miközben csökken az evolúciómodell népszerűsége.
A XX. század végének leghíresebb ateistája Antony Flew ezt írta Richard
Dawkins-nak:
„Úgy tűnik, hogy Richard Dawkins folyamatosan figyelmen kívül hagyja azt
a tényt, hogy Darwin a Fajok eredetének tizennegyedik fejezetében az
egész érvelését arra építi fel, hogy léteznie kell egy szaporodási
képességgel rendelkező élőlénynek. De egy valóban hihető elméletnek egy
ilyen élőlény kialakulására is feltétlenül magyarázatot kell adnia.
Darwin azonban jól tudta, hogy nem adott erre magyarázatot. És úgy tűnik
számomra, hogy több mint ötven évvel a DNS felfedezése és az ismert
kutatási eredmények alapján új, megbízható és erős bizonyítékok állnak a
tervezettség mellett.”
Dr. Flew halála előtt az ateisták legnagyobb megdöbbenésére elvetette az
ateizmusba vetett hitét. Fő érve a legegyszerűbb önreprodukáló sejt
elképesztő bonyolult felépítése. Flew professzor döntése érthető:
„Ha az evolúciós elmélet egyetlen pontjáról is bebizonyosodik, hogy
lehetetlen, az elegendő bizonyíték arra, hogy az egész elmélet teljesen
hamis és érvénytelen. Például ha bebizonyítjuk, hogy a fehérjék
véletlenszerű kialakulása nem lehetséges, azzal cáfoljuk az evolúció
összes ez után következő lépését. Ezután már teljesen értelmetlen
összeszedni néhány emberi és majomkoponyát, és feltételezéseket gyártani
róluk.” Harun Yahya
Az élet eredete fejezetben többek között az alábbi témákról olvashatunk:
A DNS építőelemeinek kémiájában nincs semmi, ami magyarázná azok előre
meghatározott kapcsolódási sorrendjét, legalábbis semmivel sem több mint
a tintamolekulák közötti erők, amik által a betűk és szavak
formálódnak. Polányi Miklós (1891-1976), a Manchester Egyetemen (UK)
fizikai kémiai tanszékének egykori vezetője, aki a filozófia felé
fordult, ezt állapította meg:
Amint a nyomtatott lapnak az elrendezése (bekezdések, mondatok)
független a papír és tinta kémiájától, úgy a DNS molekula szekvenciája
is független a DNS molekulában működő kémiai folyamatoktól. Például: az
információ ebben a könyvben nem függ a tintamolekulák tulajdonságaitól a
papíron (vagy a pixelekétől a monitoron, ha elektronikus formában
olvassa), de mégis betűkké, szavakká, mondatokká és bekezdésekké
rendeződnek. Ha a tinta kifolyik, nem képes egy Shakespeare darabot
létrehozni!
Az információ minden mai formájában intelligens eredetű, hogy az
üzenetet továbbítani tudja.
o – o
Paul Davis napjaink egyik elismert fizika professzora:
„Hogyan lehetséges, hogy buta atomok spontán megírják saját
programjukat?” Azt válaszolja, „Senki nem tudja...” majd elismeri,
„Ismeretlen az a fizikai törvény, ami képes a semmiből információt
létrehozni.”
Az információ eredete egy hatalmas gyenge pontja az evolúciós
elméletnek.
o – o
Sir Karl Popper (1902–1994):
„Mi teszi az élet eredetét és a genetikai kódot egy igazán zavarba ejtő
rejtvénnyé? A genetikai kód nem rendelkezik semmilyen biológiai
funkcióval, amíg le nem fordítódik; vagyis amikor szintetizálódnak a
fehérjék, melyeknek a szerkezetét kódolja. De ... ez a gépezet, amikkel a
sejtek ... a fordítást végzi, legalább ötven makromolekula összehangolt
működését igényli, amelyek szerkezetét szintén a DNS kódolja.
A kód nem
fordítható le, csakis a fordítás egyes termékeinek felhasználásával.
Ez egy olyan zavarba ejtő kör, egy igazán makacsul feloldhatatlan kör,
ami próbára tesz mindenféle elméletet a genetikai kód eredetére
vonatkozóan.”
o – o
Dawkins 2009-ben elismerte:
„Ez az élet eredetének ’22-es csapdája’: A DNS képes másolódni, de
szükségesek fehérjék, enzimek, amik katalizálják ezt a folyamatot.
Fehérjék képesek a DNS szintézist katalizálni, de szükségük van DNS-re a
helyes aminosav sorrend kialakításához.”
o – o
A kémiai evolúcióval foglalkozó kutató, Robert Shapiro, miután
kimutatta, hogy az RNS egyik építőköve valószínűtlen alkotóeleme az
őslevesnek, ezt mondta:
A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá azt az
elképzelést, hogy RNS, vagy a jelenlegi RNS bázisokat használó
replikátor jelen lett volna az élet keletkezésénél.
Az evolúció-propaganda többsége a következő autó-keletkezési elmélethez
hasonlít:
A tervezés egy tudománytalan...
Photo: