Arvisurák régészeti bizonyitéka.

Az Arvisurák régészeti bizonyitéka /1 a sok közül/!

Vajon milyen titkokat öriznek a föld ősi elfeledett rétegei? Vajon milyen bizonyitékok lehetnek amik megvilágítják történelmünk több tízezer éves rétegeit. Az egyik titok már napvilágra került ami bebizonyíthatja az Arvisurák igazát. A megfejtetlen írású agyagtáblák komoly dilemmát jelentenek a nemzetközi történettudomány számára. A táblákon látható írásjelek meglepően hasonlítanak a korai elámi és korai sumer ékírásos táblákhoz. A két terület közötti kapcsolat azonban nagyon is kérdéses, nemcsak a nagy távolság miatt, hanem egyrészt azért, mert a mezopotámiai írás első emlékei legalább 1000 évvel később jelentek meg, másrészt mivel a korai vonalas-geometrikus írások egymástól függetlenül is hasonlóak. Ez mit jelent? Vajon mit? Azt jelenti hogy mi magyarok már azelőtt itt éltünk a Kárpát Medencében hogy a rómaiak és más népek itt voltak. Ez egy komoly bizonyiték az Arvisurák igazára. Ugyanis ezeket a táblákat időszámításunk előtt 5.évezredben égették ki. ősi rovásírásunknak legalább négy betűje az F, Z, NY és Gy felismerhető. A korong által alkotott kör és az azt négy részre osztó kereszt megfelel a rovásírás F betűjének, egyúttal a Föld jelének. A bal felső negyed következő jele megfelel a rovásírás Z betűjének. A bal felső negyed harmadik jele a rovásírás NY betűjének felel meg. A fésű szerű rajzolat alatt két rovás NY-hez hasonló jel (párhuzamai a bal felső negyed NY jelénél) és két kisebb karika van. Mind a rovásírás NY betűhöz hasonló jelek, mind a karikák megtalálhatók sumér és elámi számjegyek között. A bal alsó negyedben alul látható jel megfelel a rovásírás GY betűjének. Ez vajon mit jelent? Az Arvisura erre választ add. A daliás Kerka 100 kiképzett sámán-pappal és tárkánykézművessel érkezett a Hun tó melletti Hunnorba. A csatlakozó kísérő lovasokkal együtt már 400 főre emelkedett a lélekszámuk, hogy az Ataiszban felvázolt melegvíz-forrásokat felkeressék, kiderítsék, vajon milyen élet van a jégár megszűnése után, hogy tudják öntözéses földmegmunkálással és állatok szelídítésével biztosítani a megélhetést. A Sajó folyó nagy kanyarjánál, egy hegyen füstöt láttak gomolyogni, amelyet megközelítettek. Szurdok vitéz elfogott egy leányt fagyűjtögetés közben. Nehezen értették meg egymást. Mivel ezek hajlott-nyakú, vastag izomzatú, erős emberek voltak, a kalandozók őket a tapolcai törzshöz hasonlóan Tarkósoknak nevezték. Három holdtölte után Szurdok és vitézei megértették, hogy a férfinépség az ún. medvesekkel vívott harcokban esett el. Ezért az úz harcosokat szívesen fogadták. Jelekkel elmondották, hogy a völgy belső településein is igen nagy a férfihiány. A Kőtetőn egy nyári ünnepélyen vettek részt, ahol minden kalandozó elkelt, s így mindnyájan házasságra léptek. Az ellenséges törzset medveseknek nevezték, míg a hadifogoly medvesek őket bolhádoknak csúfolták. Három medves ifjú halála után az ellenfél belátta, hogy a jobb fegyverekkel érkező úzok náluk erősebbek. A bolhádokkal ezért kénytelenek voltak egyezséget kötni, amely szerint soha nem fogják észak felől a Rima folyó vonalát átlépni. Tehát soha nem fognak az Agaba feleségéről elnevezett Rima-asszony síkságra vonulni, s így a bolhádok is sokkal inkább biztonságban érezhetik magukat. Mivel Úzonnak kedve támadt egy időre itt megtelepedni, a Kőtetőn egy talpas házat készíttetett, amelyet nyáron napos helyre görgettek, míg télen egy sziklafal barlangjába lehetett görgőn begurítani, ahol a havazás nem temette be. Ilona aranyasszonynak nyári lakásként a Sajó melletti szent forrásnál építettek egy boldoganyás házat, amelyiknek padlásán őrség tartózkodott. Ezt a házikó típust is átvették mind a medvesek és a bolhádok, s még a tarkós hegységiek is kimerészkedtek a barlangok és lakógödrök világából. Sőt a faragható kövek barlangjai alápincézésszerűen boldoganyás házak alá kerültek. A kabarok vaddisznók háziasításával, az úzok vadjuhok szelídítésével, a kazahunok pedig nyulak ketrecezésével értek el szép eredményeket. Kerka csatlakozói megpróbálták a lovakat szaporítani a széki hunoknak gondos vezetésével, hogy azokat a felmelegedett vidékek megművelésére használják. Kerka egyetértésével szamárcsikókat is hagytak itt, amelyeket Gula pateszi igyekezett uruki módon földek megmunkálására betanítani. Biring bacsa-sámán a talpas és boldoganyás házak építésére oktatta a tarkósokat. Minden gerendát az erdőségekből úsztattak le a nagy esőzések alkalmával és a gázlóknál azokat kifogták. A folyócskának is a Hangony, azaz Sárga folyó nevet adták, mivel az ott bővelkedő vörösagyagból való habarcs sárga színű volt. A függőhidas gázló melletti torkolatvidéken összerakott talpasházak csoportjának az Ordosz nevet adták. A harmadik medvetoros év végeztével már csak akkor kellett vadászatra menniük, ha a megszelídített háziállatok nem látták el friss hússal a kis közösségeket, amelyek egyre szervezettebbek lettek. 5 évet engedélyeztek arra, hogy 240 hátrahagyott ifjúval építsék ki a 24 Hun Törzsszövetség melegvíz források környéki új szállásait, hogy a szellemi áramlatok elől való kitérés során később legyen hová áttelepülni. Parajd ulcsák-sámán, aki a székihunok fővárosából indult el, egész otthonosan érezte magát a részére kijelölt hegyvidéken és sok boldoganyás házat építtetett díszes kapukkal mind a száz vitéze részére, s a nevéről Parajdnak nevezte el a települést. Felesége, a Hunnor városi ősistenanya nevét viselő Ilona aranyasszony kisleányával, Uzonykával visszamaradt. Ezen hegyes vidéket elnevezték “Ilona országának". Ilona aranyasszony Parajdon épített központi sátorpalotát, Ilona aranyröges országában. Biked birodalmában Pilis, Harkács, Salsa és Tapolc gyermekei annyira elszaporodtak, hogy az őslakó tarkósok az ordoszi kalandozók beszédét elsajátították, mivel azok nagyobb szókinccsel rendelkeztek. Így későbbi kalandozó lovasaink a nyelvüket mindig megértették. Ez egy bizonyiték ha valaki mégis megakarná kérdőjelezni az Arvisurák jelentését. > ... Az Arvisura egy nagy terjedelmű, összefüggő, térben és időben igen nagy távolságot átfogó, jelentős irodalmi alkotás, amely a magyarság évezredes regevilágán keresztül mutatja be a magyar nép régmúltját. Közelebbről: a 24 Hun Törzsszövetség sámánjainak rendszeresen írt és őrzött hagyománya. Műfaját nehezen lehetne beazonosítani, leginkább a rege világához áll közel. A monumentális, mégis egységes történeti rendszer, amely e munkát olvasva elénk tárul, a történelem előtti, számunkra már mitologikus időkből szinte napjainkig vezet. Az Arvisura története az elsüllyedt őshaza földjén, Ataiszon kezdődik, amely ősföld hasonló a Platón által leírt Atlantiszhoz, azzal mégsem ugyanaz. A rege szerint innen kerültek a hunok Mezopotámián keresztül Ordoszba, ahol időszámításunk előtt 4040-ben megalapították a 24 törzsből álló szövetségüket. A "Palócok Regevilága" a 24 Hun Törzsszövetségbe tömörült törzsek életét írja le nemzedékről nemzedékre, Kr.e. 4040-től Kr.u. Mátyás királyig, illetve Mária Teréziával bezárólag. E hatalmas ívű mestermunka évezredeket fog át, logikus rendbe sorolva azokat az eseményeket, amelyek a minket ma körülvevő világot létrehozták, bár némiképp más alapállásból, mint ahogyan azt az iskolában tanulhattuk. Másrészről az Arvisura egy beavatott ember különös hagyatéka. Az Arvisura-ban egy olyan őstörténet tárul elénk, amely évezredeket átfogó krónikát ad azokból az időkből, amelyekből nincsenek írásos emlékeink, vagy ha vannak is, egészen más alapállásból mutatkoznak meg nekünk. A mű egy különös őstörténete a magyarságnak. Természetesen ez az őstörténet is - jellegéből fakadóan - mitológiai szinten kezdődik, ha nem is a sokat vitatott Nagy Bumm-tól, de mindenesetre a világot jelenleg irányító intelligencia születésétől. Ezután megismerkedhetünk az emberiség őstörténetével, amely az elsüllyedt földrészen kezdődik - ezt ismerjük már valahonnan, ugye? Innen követi az elmenekülők útját, azokét az emberekét, akik a világ különböző helyein partot érve birtokba vették a mai kontinenseket. Az egész monumentális történet természetesen előtérbe helyezi a magyarokat, illetve elődeiket, a magyarokkal rokon népeket, törzseket, így elsősorban a hun törzs-szövetséget, de foglalkozik minden olyan néppel, amellyel az évezredek során valamilyen kapcsolatba kerültünk. (...) >... A 24 Hun Törzsszövetség Az oldal egyes részeihez forrásként használtuk Molnár Gábor: "A palócok regevilágának vázlatos ismertetése" című írásának egyes részeit, amely az Arvisura 1998-as kiadásában szerepel. A 24 Hun Törzsszövetség fejlett és rendezett közösségi, társadalmi életforma volt. E rendszert Agaba főpap és fővezér építette fel. Az ősi társadalmak közül ez az egyedüli közösség, amely a 24 törzs életét alkotmányos pontokba foglalt, összefogó és irányító életforma jellemez. Időszámításunk előtt 6000-ben, az életképesen működő "Káll alkotmányos intézmény"-ének létrejöttekor három pontban határozták meg alkotmányukat: 1. A káll köteles mindenki panaszát meghallgatni és uralkodni. 2. Földmunkát végzőket cselekedetükben békén kell hagyni. 3. Várakban dolgozó tárkányok, böszörmények békében éljenek. Ezt a három pontot még Ataiszban alkották. E földrész elsüllyedése előtt a 24 Hun Törzsszövetség fővárosában, Dorozsmában a 24 hun törzs "Vezéri Tanácsá"-nak, az "Öregek Tanácsá"-nak, valamint a "Fejedelmek és Királyok Tanácsá"-nak ajánlatára, tanácsára, javaslatára hozták. A közösen választott káll, a nagy káll a három pont alapján uralkodott. Helyettese a kis káll volt, aki mindenek fölött álló személy volt. Döntése megváltoztathatatlan. Ez a három pontból álló alkotmány Debrecenben Kr.e. 3870-ben öt pontra bővült. Agaba főpap még az életében leolvasta az agyagtáblákról: a Melegvizek Birodalma volt a 24 Hun Törzsszövetség ősi otthona az utolsó jégkorszak előtt. Ez elől menekült és szóródott szét a 24 hun törzs a föld különböző részeire, nagyobb részük Ataiszban talált otthonra. Részlet az Arvisurából: A Melegvizek Birodalmában a KÁLL intézmény elterjedtté vált. Ez volt az alapja a pannón-rasna kenyérmag segítségnyújtásnak is. Az egyiptomi ellátás sokszor veszélyeztetve volt, de Kortonváron és Pisina etruszk kikötőn át az élelmezés Eturiában így mindig biztosítva volt. A KÁLL intézmény másik alapja a tizedes falvak szervezete volt. Erdőtüzek, tetőtüzek, vagy falvak égése esetén kereplővel és dudákkal jelezték azokat. Ilyenkor a tizedes falvak legénysége lóra kapott és a segítségadást kürtök jelzésével tudatták. Ha a népvándorlás során betörések történtek, akkor véres kard körbehordozásával és kürttel tudatták a Káliságok az ezredes és a százados településekkel a veszélyt és a hadrakelt sereg kivonult a Káliságok védelmére. A legtöbb esetben azonban a vándorlók inkább a békés átvonulást kérték, vagy az üldöztetések elől a lakatlan részeken való megtelepedést, s így később összeházasodtak. Ezen KÁLL intézmény szabályozta Nándorfehérvár (avar), Szerémvár (saka-szkíta) térségétől a gabonatermés begyűjtését, ellenséges betörések elfojtását és a tűzgyújtással kezdődő területfoglalás elleni közös harcot, mely során a mindenkori fejedelemmel az élén védelmi harcot indítottak. Ezen Káliságok szövetségben állottak a Nagypályiban székelő Saka-szkíta nagyfejedelemséggel és a jászvásári Kálisággal. A Melegvizek Birodalmának fejedelmét mindig Pusztaszer térségében választották meg. Ezen Káliságok a következők voltak: 1) Első Káliság a Pozsony nemzetség volt. A rómaiak csupán sikuloknak nevezték őket. Szövetségben álltak az itáliai sikulokkal. 2) Második Káliság az úzok nemzetsége volt. A római birodalomban oskuszoknak nevezték őket. Ezen oskuszok királysága menedékhelynek számított a pannóniai oskusoknak és itáliai oskuszoknak is a katonai behívások és üldözések ellen. 3) Harmadik Káliság a Veszprém-pannon nemzetség volt. Kövezsd és OctáviánusAugusztus császár megegyezett a Sziszek-Siscia városi szerződésben, hogy a pannónrasna kenyérmag kereskedelem érdekében Pannonföld középső része mindig független és szabad lesz vallási és légiós behívások szempontjából. Káli itt csak egyházi személy lehet! 4) Negyedik Káliság az Eger-Gyöngyös saka-szkíta királyság volt, amelyik összeköttetésben állott Nagypályival és Ordosszal, és a Sziszek-Siscia-Segestike szerződés ellenőrző központja lett. 5) Ötödik Káliság a Hangony torkolatánál, Sajó-Ordoszban volt az ordoszi úzokkal való összeköttetésben. Területük a nyugati Kabar-földtől a Pozsony nemzetségig tartott. Arany-ezüst és vasművesek voltak. 6) Hatodik a Kabar-Káliság volt Kassa fejedelmi katonasággal és védett irányító központtal. Innen lehetett összefogni leginkább a Melegvizek Birodalmát. Osszeköt tetésben állottak az Etil-hun és Magyar Törzsszövetséggel. Sok szellemi irányzatnak adott helyet. 7) Hetedik Káliság a kazahunokkal állott összeköttetésben, Kálijai Debrecen és Szabolcsváron székeltek. Feketehunok voltak. 8) Nyolcadik Káliság Bíkís Birodalma volt, a Körösök partjain a Tiszáig, ahol nem pusztított árvíz, az egész Melegvizek Birodalmát ellátták gabonafélékkel. Anyasági szobrocskáikat mindenütt árulták. 9) Kilencedik volt a Tardos Káliság, akik Tömös-síkságtól a Tardos és Aranyosszékig fegyvergyártással, arany-ezüst ékszerek készítésével és uruki-ummai magvak termelésével foglalkoztak. Fazekas edényeik, tokos bronzbaltáik elterjedtek voltak. 10) Tizedik Káliság a székihunokat tartotta össze Parajd székhellyel, akik még az itáliai sikulokkal is összeköttetésben állottak. Szekereikkel a Pozsony nemzetségtől Szöged városáig és Szikamberija váráig mindenütt megtalálhatók voltak. 11) Tizenegyedik Káliság a jász-szarmata szövetségi kálija volt. Szerződésben állottak a római császárokkal, akik a "Selyem-út" postaállomásokat szerveztek a 300 éves szerződések alapján. Kísérő lovascsoportokat adtak Tabán és Szöged kiindulással boroson át Magyarkőig. 12) Tizenkettedik Káliság a dahák Kálisága volt, akik Derbenttől Déváig és Sziszektől Kortonvárig, vagyis a kaukázusi dahákkal Déva környékéig, majd egészen a kortonvári dahákig az utakat és hidakat javították. Déli telephelyük Bosenában (Bolonya) volt a hegyi avarokkal együtt, akik az etruszk-rasna szövetség kereskedői voltak. A Jégkorszak kimelegedése után Agaba ismeretszerző kalandozókat küldött Kerka ifjúsági fővezér vezetésével a Melegvizek Birodalmába Kr.e. 4020-ban. Még találtak visszamaradt hunokat, akiket "tarkós"-oknak, "biked"-eknek neveztek és akikkel még megértették egymást. Ezek az emberek a hegyek melegvizű barlangjaiban vészelték át a jégkorszakot. A Kárpátok övezte síkságon, völgyekben, mely területeket a hegyek láncolata védte az eljegesedéstől, időszakos termelés biztosította a megélhetést. Az ősi leírások az utolsó jégkorszak előtt 120 hőforrásról számolnak be. Amikor Balog lovasfejedelem -Agaba előírásainak megfelelően- mintegy 140 fővel Kr.e. 3880-ban megérkezett a Melegvizek Birodalmába, ott már 7 törzset talált. Később Balog lovasfejedelmet választották a Melegvizek Birodalmának nagy káll-jává, ekkor bővítették ki az alkotmány 3 pontját 5 pontra. Ebben az időben már Balog lovasfejedelem az akkor létrehozott, már "vásárjoggal felruházott" Debrecenből irányította a Melegvizek Birodalmát. A Pusztaszeren alkotott, azaz kibővített alkotmány 5 pontját így határozták meg: 1. A mindenkori káll köteles a nép panaszát meghallgatni. 2. A káll várában mindenki köteles hun-törzsi nyelven beszélni. 3. Paraszti munkát végző embereket munkában békén kell hagyni. 4. Tárkányok, böszörmények munkáját védelmezni kell. 5. Veszély esetén a bők minden férfit 44 éves korig seregbe való szolgálatra szólíthatnak fel a káll rendelkezése szerint. A pusztaszeri vérszerződéskor a Magyar Birodalmat alapító 12 törzs egyenként 2-2 javaslatot terjesztett elő. Ezzel az alaptörvény 24 cikkelyessé vált, ez volt az alapja az Aranybullának. Az Aranybulla 31 pontját Budavára Avarbástya, Kurszán vára és az új kancellária vezető emberei 1222. év húsvétjára összeállították. A 31 pont, az egykori Kövezsd (a hun törzsszövetségből származó kínai császár) 30 törzsének és a kasszuk, etruszkok és hikszosziak összes törvényei figyelembe vételével jött létre. A pusztaszeri alkotmányból született Aranybulla 31 pontja változatlanul fennmaradt. Ebből az időből az 1222-es népszámlálás adatai alapján Magyarország külső vármegyéivel együtt 72 vármegyét számlált és egészen az ujgur területekig (Magyarka fővárossal együtt), valamint az Aranybulla pontjaiban szereplő üzbég tartományokig terjedt. Érdekességképpen az ősi települések szerkezetéről: Az ősi település szerkezete a tízes egységen alapult. Tíz családból álló település egy tizedes vezetésével; tíz tizedes család települése egy százados vezetésével százados községet alkotott. Tíz százados községből ezredes város létesült. A palóc regevilág Az oldal egyes részeihez forrásként használtuk Molnár Gábor: "A palócok regevilágának vázlatos ismertetése" című írásának egyes részeit, amely az Arvisura 1998-as kiadásában szerepel Paál Zoltán az Arvisurában Szalaváré Turától kapott Regevilágának tartalmát változtatás nélkül, hűen ismertette. A "Palócok Regevilága" elnevezést a palócok a 24 Hun Törzsszövetségben betöltött szerepük után kapták. A "Palócok Regevilága" a 24 Hun Törzsszövetségbe tömörült törzsek életét írja le nemzedékről nemzedékre, Kr.e. 4040-től Kr.u. Mátyás királyig, illetve Mária Teréziával bezárólag. Ismerkedjünk itt meg néhány úgynevezett alap-fogalommal, fogalomkörrel, amelyek nagyban segítik az Arvisura rovásainak értelmezését, és magát az olvasást. A műben szereplő neveket is itt tüntetjük fel, szeretnénk elérni, hogy az Arvisura webhelye teljesen hypertextes legyen, azaz: ha bármely névre, fogalomra rákattint az olvasó, annak leírását, fogalmát, illetve magyarázatát el tudja olvasni. Jelenleg ez az oldal szolgál erre a célra. Agaba: Úz bölcs, főpap és vezér volt az, aki a 24 hun törzset újból összefogta. Agaba építette fel a 24 Törzsszövetség rendszerét, mely mindvégig érvényben is maradt. Ezen rendszer alapos, az élet minden területére kiterjedő volt. Miután ősi alapokból táplálkozott, idő-állóságát is bebizonyította. Agaba főpap és fővezér nemcsak az úzoknak, de minden hunoknak is bölcs vezetője volt, őrzője az "Élet Templomá"-ban 48 ezer évtől kezdve tárolt kincseknek. Írott agyagtáblák, téglák, papiruszok képjeleinek tudó-, megfejtő olvasója, a 48 ezer éves írások történelmének, a feljegyzéseknek az ismerője. Az Agaba alkotta rovás ABC-je 32 betűs, a mai napig helytálló betűsor, a későbbi, úgynevezett latin betűk kialakulásában is szerepet jászott. Agaba további intézkedései közé tartozott a 10 évenkénti un. ismeretszerző kalandozások indítása, melyek során később lóháton vagy hajón, de szinte az egész világot bejárták, s melynek alapvető célját az Ataiszról menekülő népek esküje határozta meg, vagyis hogy a túlélők és utódaik minden időkig keresni fogják egymást. Agaba alkotó szellemi nagysága 270 év alatt újból benépesítette a hunok ősi otthonát, a Melegvizek Birodalmát. Arvisura sokszög: Egy teljes gráfot képező sokszög Agaba fősámán hagyatékából, az elsüllyedt Ataisz kultúráját jelképezve. Elsőnek hazánk területén alkalmazta Atilla temetése előtt Nekese fősámán és helyettese, Szanka sámán. Ekkor Szöged és Arad sámánok ültek Szanka feje és háta elé, hogy Atilla nyughelyét megállapítsák. Ataisz: Ataisz, a mediterrán éghajlatú földrész. A hunok ezt a gazdagon termő földrészt ezen a néven nevezték. Magas kultúrát teremtettek. Lépcsőzetesen kialakított, csatornázott öntözéses területein minden megtermett. Itt három szinten kialakított mesterséges kultúrszigetet teremtettek. A sík területen, valamint a dombok és hegyek lejtős területein lépcsőzetes talajművelést folytattak. Földalatti alagútjaikban, melyek az egész földrész területét, különösen a hegyeket összekötve behálózták, földalatti raktárakat létesítettek. Ez háború esetén azt a célt is szolgálta, hogy hadsereget tudtak észrevétlenül az ország egyik végéből a másikba átcsoportosítani. Hegyeiken voltak a szent Kegyhelyek és a különböző törzsek vezéri székhelyei. A földrészek különböző területein kolóniákat létesítettek. 24 lapátos vitorlás hajóikkal az egész világot, illetve a világtengereket bejárták. Ezen utakról az egyes Arvisurák számolnak be. Beavatottak, karéjos beavatottak: A beavatott pateszik, sámánok, bátok és papok azt vallják: minden embernek 2 lelke van: az egyikkel és és gondolkozik, a másikkal álmában dönt, hogy mit fog másnap dolgozni, hogy az emberiségnek és családjának hasznára váljon. Sokan álmodnak éjjel, tehát a lélek nem alszik. A beavatottak a lelkükkel még haláluk után is vánndorolnak és a népüket harcaikban támogatják. Ezért vannak 3, 5, 7, 9, 11, 13, 15, 17, 19, 21, 21, 22, 23, 24, és 25 karéjos lelkek, akik haláluk után beavatott erejükkel hatni tudnak népük több beavatottjára. Abacilről tudták, hogy 11 karéjos beavatott, ezért Zseliz kislányával közel 11 éves koráig tudott gondolatot közölni. A názáreti Jézus 25 karéjos beavatott Istenfia volt, ezért a keresztény beavatottakkal még 25 évig tudott gondolatokat cserélni. Az akkor ismert világ összes beavatottjával megértették egymást. Bát-ok: Legfontosabb feladatuk az volt, hogy békességet és szeretetet hirdessenek, és az Avar Birodalomban egyesült törzsek védelmét megszervezzék. Dorozsma: A hun törzsek fővárosa Ataiszon Az Élet Temploma: A Távol-Keleten, főleg a kolostorokban ismert név és "Szellemi Központ". Sajátos és egyedi fogalom. Művelődési értékeket és leleteket tároló központi gyűjtőhely. Mint szellemi központ, ide tartozott többek között Karnak, Nippur (Mezopotámia), Hetevarett (Egyiptom). Megszűnésekor minden értéket átszállítottak Ordoszba, az új szellemi központba. Paszametik fáraó volt az, aki Hetevarett megszűnésekor a Szövetség Ládáját a többi kincsekkel együtt a szkíta hadsereggel átszállíttatta Ordoszba. Az Élet Templomának jelentősége a mindenkori keleti bölcsek abban látták, hogy az esztelen háborúk rombolásaitól a jövő számára megőrizzék a minden idők állandó értékeit jelentő, a szellemi haladás vívmányait szolgáló bizonyítékokat, iratokat, a tudást. Az Élet Temploma hivatást tölt be az emberiség fejlődésének történelme során éppúgy, mint ahogyan a szent kegyhelyek, kolostorok, melyek a különböző korok, emberi alkotások emlékeit őrzik az utókor számára. Ezen helyeken sokáig megfelelő képzettségű emberek maradnak őrzőül vissza. Hun törzsek: türk, kaza-hun, bolgár, jász, lett, manysi, mari,komi, csuvasz, vepsze, tatár, kun, manzsu, kabar, mordvin, úz, suoma, vót, baskír, észt, ujgur, mongol, avar Jádé: Az égiek megbízásából minden terület megművelésének istene. Feladata volt még a legbelsőségesebb harmóniát megteremteni az égi hatalmasságok és az emberek között Joli-Tórem: Föld-istennő, Föld-anyánk. Az Arvisura hitvilágának meghatározó alakja. Ünnepe évenként az aratás utáni vásárnapot követő holdtölte Kemi asszony: A medvék anyja. Kosztroma: Armogur fejedelemségének törzsi központja Ataiszon, a Bálvány-hegy alatt. Kosztroma és Dorozsma között húzodott és húzódik az ún. dátum-vonal Kukulkán: A Nagyszellemek rovódeákja, aki Manitu Nagyszellem tanácsára Ataiszban meghonosította az Égiek tudását és bölcsességét Melegvizek Birodalma: A 24 Hun Törzsszövetség őshazája (a mai Erdély területe), ahonnan a beköszöntő hideg miatt el kellett menekülniük, szétszóródva a föld különböző pontjain. Legnagyobb részük a kedvező éghajlatú Ataiszon lelt otthonra Nagyvíz: A Csendes-óceán. Nagy Süán: A 24 Hun Törzsszövetség lovas versenye. A gyerekek 3 napos versenyt, a Női-istenségek hívői 4 naposat, a Férfi-istenségek hívői 5 napos lovassági versenyt tartottak. - gyermek-versenyek: lóápolás, lovasverseny, szekérverseny - Női-istenségek hívői: lóápolás-betörés, lovas akadályverseny, lovasverseny, szellemi vetélkedés - Férfi-istenségek hívői: ugyanaz, mint eddig, csak hosszútávú lovasversennyel gazdagítva Nazir: Jézus, Istenfia, 25 karéjos beavatott, aki Ordoszból Tibeten és Indián át érkezett a Közel-Keletre Öregek Tanácsa: Az elsüllyedt Ataiszból hozott intézmény volt. Minden szumér és hun szövetségi népnél megalakult, legtovább az udmurtoknál maradt fenn Palóc: A "palócok" elnevezést a kabarok adták az úz nép fajtái után: Felső-úz, Fel-úz: Pal-úz, azaz Palóc. Ezenkívül a Duna-Tisza közén és részben a Tiszán túl is voltak úzok, akiket alsó úzoknak hívtak, de az idők folyamán feledésbe merült ez az elnevezés Rasna Szövetség: Avarok által alapított nyolcszáz esztendeig életképes, Vanisten-birodalmi rész. Jellemzője például: ha a szövetséget csak a legkisebb támadás is érte, véres kardot hordoztattak meg 12 város között és a Rasna-had közösen védte meg a birodalmat Szíriusz: Kaltes asszony fia Tárkány: Tárkány, úz fősámán, Kusán utódja 2945-2955 m.t.é. 2955-ben (Kr.e.1085-ben) halt meg, és Ózdon temették el. Három fia a temetésén megfogadta, hogy az ordoszi úz-földet soha nem hagyja el. Világhónap: A világhónapokról szólva nem haszontalan, ha néhány percet szánunk időnkből arra, hogy megismerjük ezt az asztrológiai fogalmat. A tulajdonképpeni Világhónap addig tart, amíg a Tavaszpont, az a pont, amelyen a Nap március 21-én áll, egy állatövi jegynyit továbbhalad. Egy Világhónap tartama 2200 év körül van, tehát nem földi ember-léptékű a dolog. Asztrológiai szempontok szerint a Világhónap ez: a gondolatban meghosszabbított Föld-tengely 25900 év alatt egyszer futja át az állatövet, mégpedig visszafelé. Ezt a körmozgást a Föld-tengely elmozdulása okozza, amelyet precessziónak nevezünk. A Nap és a Hold vonzerejének következtében ugyanis a Föld-tengely eltolódik az állócsillag égbolthoz viszonyítva, mégpedig évenként 50 ívmásodperccel, tehát 70 év alatt 1 fokkal, és körülbelül 25900 év alatt egy teljes körrel. Egy teljes körfutam neve Platonikus év, azaz Világév. Ha ezt 12-vel elosztjuk (ennyi állatövi jegy van), akkor 12 Világhónapot kapunk eredményül. Az Arvisura rovója Paál Zoltán ózdi munkáscsaládban született 1913-ban. Ősei palóc emberek voltak, mint sokan arrafelé. Paál Zoltán élte az ózdi gyári munkások életét, megnősült, családot alapított, s úgy látszott, hogy a háborút is megússza. Azonban 1944 decemberében a szovjet front elérte Ózd környékét és 1945 januárjában a munkások közül sokat behívtak munkaszolgálatra, s elindították őket Szlovákián keresztül Németország felé. Behívót kapott Paál Zoltán is. Már a Vág völgyében jártak, a zsolnai országúton, mikor Sztrecsnó mellett egy útkereszteződésben pihenőt vezényeltek a menetoszlopnak. Éppen ott, ahol egy szovjet partizáncsoport tanyája volt, akik azt a feladatot kapták, hogy minél több embert próbáljanak megszöktetni az összeterelt emberek közül. Egy légiriadó zűrzavarában erre jó alkalom nyílt, így menekült meg a munkaszolgálattól Paál Zoltán is. Ezen a bizonyos partizán tanyán ismerkedett meg egy Szalaváré Tura nevezetű manysi származású fiatalemberrel, aki mint később kiderült az utolsó manysi fősámán unokája volt. Tura az Ob vidéki Vezsakoriban, a manysik szent városában született. Nagyapja nevelte fel, s közben mindenre megtanította, amit egy fősámán fontosnak tartott. Így megismertette a Tórem-hitvilággal, megtanította a sámán szertartásokra, és sokat mesélt a rokon népekről, törzsekről. Elmondta, hogy él egy nép messze napnyugaton, akik nagyon régen elvándoroltak a közös szállásterületekről, más rokon törzsekkel együtt. Ezek közt találhatók az úzok egyik törzsének leszármazottai, a palúzok vagy felső-úzok (palócok) népe. Az ősi sámánhit szerint a világhónapok váltása idején (kétezer évenként), az egyes rokoni népek át kell hogy adják egymásnak a szellemi- és hitélet központját, illetve azt a feladatot, hogy gondoskodjanak ezen hitvilág fennmaradásáról és a múltban felhalmozott szellemi örökség megőrzéséről. Tura tehát küldetéssel érkezett Magyarországra, hiszen most volt itt az ideje annak, hogy ezt a feladatot átadja egy úznak, vagy magyarnak. Tura végtelenül boldog volt, mikor kiderült, hogy Paál Zoltán is palóc származású, s már a megismerkedésük elején mesélni kezdett a küldetése céljáról, a népük közös őstörténetéről. A két fiatalember között aztán nagyon erős barátság, majd szövetség alakult ki Ez a találkozás határozta meg Paál Zoltán további életútját, s így vette kezdetét az a folyamat, melynek során ő maga is a közel 1000 rovósámán egyikévé, s e világhónap beszélőjévé vált 1982. szeptember 29-én halt meg. Az Arvisura hitvallása 349 (B).Arvisura - Kövek beszélgetnek - Karcolatok Pandjaleh rovása nyomán. Kr.e. 1705-Kr.u.1980. (2335 - 6020.m.t.é.) A csillagjósok az évezredek során az égbolt helyzetéből néha meg tudták állapítani valakinek a szerencsés helyzetképeit, de gyakran tévedtek. Egy azonban bizonyos, hogy Kaltes-asszony Földjéhez hasonlóan a nagy Mindenségből szárzmazó emberiség minden 2160. évben bekövetkező új Világhónapban változtatott jó vagy rossz sorsán, s ilyenkor mindig gyökeres változások következtek be. A Halak Világhónapja a nagy háborúskodások jegyében zajlott le. A földünket borító Nagyvizekben a nagyhalak felfalják a kishalakat, de a Vízöntő Világhónapjának beszélője azt hirdette: "Legyen a Földön béke!" Ez annyit jelent, hogy Kaltes-asszony Földjéhez hasonlóan nálunk is szűnjenek meg az embeirtó háborúk! Ha a tízezer évvel műveltebb társbolygónkon már 1 tömény évvel ezelőtt beszüntették a háborúkat és az emberek a természet titkait kutatva gondtalan jólétet teremtettek Földjükön, nekünk is követni kell a példájukat, s így tíz, ötven vagy százmillió ember kiirtását megakadályozhatjuk. Ne legyenek a mi Földünkön az örök győzők és az örök legyőzöttek közötti ellentétek! A Társföldünkről vendégségbe jött emberek a mi Földünkön lévő emberekkel fokozatosan keveredve átvették a beavatottak nagy műveltségét és hatalmas építkezéseikkel megmutatták, hogy minden korban lehet alkotni. Ha gyűlölködés helyett az ő eszméjüket átvesszük, a Földünkön soha nem lesz gyilkos háború! Ez volt Szalaváré Tura végakarata és velük együtt a világ minden beavatottjának leghőbb kívánsága. Jelenleg minden tízmillió ember között születik egy-egy beavatott. 4122-ig a gondolat-rezgéseket minden embernek elérhetően kifejleszthetjük, és akkor minden ember békeszerető beavatottá válik. A gondolkozóvá fejlődött új emberiség bizonyár le tudja győzni a gyilkos hajlamokkal született emberiséget. Legyen a Földön Béke! Ahhoz azonban, hogy a Szent-Korona körül hullámzó gondolatok valósággá váljanak, a három, 1960-as évek után született óm-jelzésű beavatottnak nagykorúvá kell lenniük. Így a "Négyfolyó" vízgyűjtő területén megtelepedett Magyar Törzsszövetséget békességgel fogják átvezetni a krisztusi idők harmadik évezredébe. Szalaváré Tura nemcsak elhozta a 24 Hun Törzsszövetség hatezer éves regevilágát, az Arvisurát, hanem azt akarta, hogy a köztudatba átmentett regevilág erejével a szellemi és művészeti világunk továbbfejlődjön. A keszthelyi, az egri és a balassagyarmati múzeumokban az Arvisuráknak a palócok regevilágában lerótt "Igazszólásait" a három ifjú beavatott olvashatja. A Kőrösi Csoma Társaságnak adományozott Palócok-Regevilágát bárki lefényképezheti, hogy őseink mondavilága a Földünkön elterjedhessen, s abból erőt kapjon a jobb sorsra érdemes magyarság. Arvisuránk nem magántulajdon. Ez lesz az éltető erőnk az újabb Vízöntő Világhónapban, amelyik 4122-ig tart. Igazszólásunkat az a cél hatja át, hogy Kaltes-asszony Földjéhez hasonlóan a mi Földünkön se legyen többé háború, hiszen a társbolygónkon minden háborúskodást tízezer évvel ezelőtt megszüntettek. Az Élet-Kegyhelyén leszállott, társbolygónkbeli beavatott is azt hirdeti az új beavatott, felnövekvő nemzedéknek, hogy valósítsuk meg a náluk megvalósult emberséges életet. Szent-Koronánk beszélő kövei is hangoztatják: "Ne legyenek többé győzők és legyőzöttek, mert mindenkinek joga van az emberséges élethez." Egy kis kövecske siránkozik: "Ne legyenek örökös jóllakottak és örökös nyomorgók!"