Egyéb oldalak:
▼
2012. szeptember 12., szerda
Büün A Magyar Ősvallás.
A bűbáj rokonyai: bön, bükű, bögű, és a vu.
Ahogyan sok népnek, úgy például a tibetieknek is a buddhizmus felvétele előtt megvolt a saját hite amelyet bön-nek neveztek. A bőn hagyományt aztán később a buddhizmus rendszerezte....
Az általánosan elfogadott nézet szerint a bön vallás egy olyan természeti hit, életfilozófia volt, melynek sok eleme hasonlóságot mutat az ősi táltos hagyományokkal. „A nemzetközi szakirodalomban az ősi, szkíta-hun vallást sámánizmusnak nevezik. A Kínában élő mongol nyelvészek szerint a sámán elnevezés egy kései tudományos műszó, melyet a tunguzok szellemi vezető után ráhúztak minden népre, szerintük az eredeti ősvallást bükünek vagy bögünek hívhatták, mely rokon a mongol böge, szellemi vezető, mágus, vagy éppen a magyar bűbáj, vagyis varázslatos szóval. A külföldi orientalista nyelvészek továbbá azt is állítják, hogy a kínaiak varázslónőre alkalmazott „vu” szava és maga a varázslási praktikák mind az íjfeszítő, szkíta-hun népektől származott."
Őseinknek a természettudományokban járatos, tudós, gyógyító táltosaik voltak.Vata fia János "táltosokat gyűjtött maga köré, akik éneket zengtek az új hit ellen". A táltos perek folyamán sokszor felbukkan a vallató kérdés a pogány magyarság ünnepeire vonatkozólag, sokszor pedig a tanúvallomások egy-egy elejtett mondata világít rá a Karácsony fogalmára... Így vallotta 1245-ben Dala fia Undo perében Rufus segesvári polgár: Krisztus születése ünnepén a régi magyarok a sólyom ünnepét tartják. Obol várjobbágy szavai szerint pedig: Ekkor (Karácsonyról van szó) a sólymokat vadászatra eresztik és sok nép viszi oda madarait, amiket a táltosok megáldanak... Kisszer Mihály szerint: A régihitűek Urunk születése napján tartják a sólyom ünnepét... Ágota özvegy Ithe táltosról vallja a következőket: Amikor Karácsonykor a fiatalság az első új sólymokat felrepteti, szokott énekelni és buzdítani azt ifjúságot, hogy ezeket a dolgokat soha emlékezetéből kiveszni ne hagyja... Boksa táltos védelmére felsorakozott tanúk egyike, egy bizonyos Kozma a következőket mondja: A solymárok ünnepén, amelyet régi nyelven Karácsonynak neveznek." (Jegyzőkönyv részletek Fehér Mátyás Jenő Középkori magyar inkvizíció című könyvéből.)// LATÓD FIA HANIS SÁMÁN ÉS TÁRSAI ELLEN A GYŐR MELLETTI CSANAK FALUBAN FOLYTATOTT ELJÁRÁS JEGYZŐKÖNYVE 1272 OKTÓBER 23.-ÁN
Moys úr, Sopron ispánja, a kománok bírája, Simon mester a budai Szent Miklós kolostor Domonkos-rendi perjele, Magyarországon a hit-tisztaság védője és vizsgálóbiztosa szorgos vizsgálatából és inkvizíciójából leírt adatok, amelyeket a király úr kegyes orvos doktorainak és fizikusainak, Albert és Márkus uraknak jelenlétében Látód fia Hanis mágus és társai ellen felvettek Csanak faluban, a győri vár közelében, ahol a vádlottak laknak és vádoltatnak elméjük hamissága miatt, amellyel visszaélnek, énekekkel himnuszokkal akarják visszaadni a betegek testi erejét a hiszékeny emberek lelkeiben babonát terjesztve. Beszélik, hogy a vádlott a falvakban és az említett Győr külvárosaiban és telepein társaival együtt sok súlyos betegséggel küszködőt meglátogat, azoknak a vizeletét összegyűjtve, vagy külön-külön megvizsgálja, hasonlóképpen, hogy a betegeknek a testét és tagjait megtapogatja, majd a betegeknek szirupokat ad inni, hogy a gonosz lelkek ellen gyakorolja az ördögűzést, hasonlóképpen, hogy túllép a szeméremérzés határán azzal, hogy a női betegeket ágyaiknál meglátogatja, testüket, melleiket, hasukat megérinti, hogy a betegeknek mondta és mondja: "Én téged meggyógyítlak Hakit nevében, ha hiszel nekem ... ", hasonlóképpen, hogy a betegek gyógyításáért pénzt fogad el. - Királyi megbízásból és kifejezett parancsból, ha a vádak valónak bizonyulnának és Látód fia Hanis, a vádak valódisága alapján elmarasztaltatna, akkor ... örök hallgatásra kényszeríttetik, eszközei, jelvényei, írásai, ha ilyenek vannak, megégettetnek, nehogy a vádlott gyarlósága és merészsége büntetlenül maradjon. Az inkvizíció alatt megnevezett tanúk mindnyájan esküt tettek, hogy sem barátság, sem gyűlölet, sem félelem nem vezeti őket, hanem egyedül az igazság (577).
Első tanú: Mócs fia Márk, a győri püspök íjásza, megkérdeztetvén, hogy ismeri-e a vádlottat és társait a jelen ügyben, mire ő azt válaszolja, hogy Hanis mágust ismeri, de társait csak látásból. Arra a kérdésre, hogy mit tud a vádlott gyógyításairól, elmondja, hogy a nemrégiben végigszenvedett betegségében, Keresztelő Szent János születésének napja körül, Hanis sámán meglátogatta őt betegágyánál, megnézte és megvizsgálta vizeletét és oly szorgosan gondozta őt, hogy azt hiszi, ha Isten és az említett sámán nem lettek volna segítségére, az említett betegségből nem gyógyult volna ki. A megszűnt betegség szent Vitus (Vid) dühe volt, amelyet veszett kutya harapása okozott. Arra a kérdésre, hogy a gyógyításnak voltak-e jelenlevő tanúi, azt válaszolta, hogy jelen voltak felesége, fia Marcel, leánya Borbála, valamint Harsan, akit a nép nyelve bács (bachus) néven illet és Duru, az említett Hanis szolgája. A sámán bére felől a tanú azt vallja, hogy a vádlott semmiféle pénzről nem akart tudni, amit ajánlottak neki. A betegségek fajairól, melyeket a sámán gyógyítani szokott, a tanú nem tudta felsorolni, mert nagyon sokféle azok száma. A vádlott gyógyító művészeterőt úgy nyilatkozott, hogy a sámán, aki őt nagyon sokszor meglátogatta a vár melletti házában, jobban gyógyít, mint a várasban lévő orvosok. Az ördögűzésről nem tud semmit, sem nem, hallotta Hakit szellem nevét és természetét senkitől sem említeni. Az orvosságok mineműségéről csak annyit tud, hogy a sámán neki egy italfélét adott, egy világos színű folyadékot, amelyet népi nyelven Somának neveznek. Mielőtt őt megitatták volna, Harsan bács előzőleg megízlelte azokat. A mágus famulusainak a tennivalóiról a tanú azt mondatta, hogy egyikük litániákat énekelt, míg a másik, Duru nevezetű, a gyógyfű-keveréket készítette el és minden szükséges készség odanyújtásával segédkezett. A gyógyítás költségére vonatkozólag azt vallotta, hogy sem maga az említett Hanis, sem segédei semmiféle pénzt nem akartak elfogadni. Arra a kérdésre, hogy amiket elmondott barátságból, vagy gyűlöletből, vagy más valami okból mondotta-e el, azt válaszolta, hogy az esküje szerint csak a való igazságért mondotta.
Mani szintézisre törekedett a budhizmus egyes elemei, Zarathustra tanai, a tao és a jézusi tanítás között, mert az Egészet akarta megragadni a töredékek helyett.
Fölismerte a sumér-szkíta-pártus népek hiedelemvilágának folytonosságát, - hiszen Arszakida volt.
A képletes történet Maniról, amely szerint megörökölt egy könyvtárat, amely Buddászé volt, - aki tanítványa volt Skythianosz alexandriai bölcsnek, a könyvek szerzőjének, azt jelenti, hogy Buddha tanai a szkíta ősbölcsességből táplálkoztak .
Sakyamuni buddha előírásai: /Sakyamuni –szkíta herceget jelent/
"Menjetek ó szerzetesek, a világ iránti együttérzésből, az istenek és emberek hasznára és boldogulására.
Kettőtök ne vegye ugyanazt az ösvényt."
>
Az ókorban a mai Irán területén éltek a pártusok.
Birodalmuk Kr. e. 247 - től Kr. u. 228 -ig földrajzilag és politikailag meghatározó világhatalom.
Kr. e. 53-ban a karrhai csatában a pártusok olyan csapást mértek Rómára, amit az soha meg nem bocsátott, - de sem elfoglalni, sem elpusztítaniuk nem sikerült Parthiát.
A Pártus Birodalmat a történelmi munkák szinte meg sem említik.
Középkori német és bizánci források a magyarokat a hunokkal és az avarokkal egyetemben a pártusokkal azonosították.
A Magyarország megszállását, a magyarok tönkretételét századok óta szorgalmazó idegen érdekközösségek munkálkodásának eredménye, hogy népünk pártus elődeit elfeledte.
A pártusokat a médek, később az achaimenidák (óperzsák) uralták, majd makedóniai Nagy Sándor hódította meg őket.
Kr. e. 247-ben a Szeleukida uralom idején első királyuk Nagy Arszak megalapította a legnagyobb és a leghosszabb ideig fennálló közel-keleti birodalmat.
A római területszerző hadjáratok, a tartományurak hatalmi törekvései és a polgárháborúk perzsa hatalomátvételhez vezetett.
228 - tól a pártushű lakosság megöletett, vagy elismerte a perzsa főséget, vagy tömegével menekült a szomszédos szkítafajú népekhez. Az utódaik a szkíta - magyar nemzetségekkel együtt Dentu - Magyarián át a Kárpát - medencébe költöztek és a magyarság nemzetalkotóivá lettek.
Némely nemzetségük bizonyítottan a Felvidéken telepedett le.
Utódaik a barkók, a matyók, a tahók és a gányók.
A Párthus Birodalom tárgyi és szellemi műveltsége szkíta, - párosulva az Arszakida királyok erkölcseivel, szellemi és katonai erejével.
A kései magyar utódoknak kötelességük megismerni történelmüket, hazájuk megvédéséért vívott küzdelmeiket. Okulni kell a sorsukból, hogy a magyarság ellenálljon és felvegye a harcot a csomagolt idegen hódítás ellen, hogy Magyarország ne csak nevében maradjon magyar."
A legősibb eurórópai hagyaték M.I. nyomán Jun 10, '07 2:43 PM for everyone
"
A legősibb európai hagyaték M.I. nyomán
Tizenegy évszázaddal a Honfoglalást követően, ama hajdani magyarság szellemi értékeit adjuk vissza a nemzetnek, mely képes volt Hont foglalni, és államot alapítani. Nem hiányt akarunk mesterségesen pótolni, hanem fényrehozni az elveszettnek véltet,- őseink hagyatékát, mely egyben a legősibb európai hagyaték.
Ha nem maradt volna ránk szellemi örökség, abba is bele köllene törödnünk, hiszen nem tehet e nemzet arról, hogy tudatát szisztematikusan rombolták egy évezreden át, hol agyafúrtan, hol brutálisan, pusztítván emlékeit, tompítván emlékezetét. Végül is azt vetették szemére, hogy sem ős-eposza, sem mitológiája.
A „BÜÜN „ nem kötelező, nem államvallás, táltosai nem szúrnak szügyön ünnepélyesen fehér lovat, és nem égetik el ózsidó, vagy ógörög mintára rakott oltáron.
Nincsen „Hadúr”, hanem duális isten-pár van, mert az ős-istenség, aki egy istenférfival várandós istenasszony, férfivá és nővé „teremtődik”, primer azonban a nőstény, az élet ősforrása.
A Rába-közi hagyatékban a „szenzáció” az, hogy a BÜÜN-nek nevezett magyar ősvallás az ős-európai eszmeiség hordozója. Azé az etikáé, mely a német Michael Stolleis professzor szerint: az európai embert abban különbözteti meg más kultúrák népeitől, hogy „az elnyomást, a zsarnokságot nem fogadja el magától értetődőnek”, fatalistán természetesnek.
Szenzáció maga a világkép, az, hogy a világ mozog, örvénylik és az energia változó alakot ölt, nem veszik el. A teremtés mondák nem ölégszenek meg az isteni akarattal, hanem Isten eredetét is kutatják.
A magyar ősvallás egyedül álló, de nem rokontalan. A rokon uráli népeknél mindenütt kimutatható a dualista világkép, és a szálak elvezetnek a japán sintoista hagyomány alapjáig, a Ko Dzsi Ki világképig.
A ma föllelhető és rekonstruálható világképekből Hans Christian Meiser szerint, csak az uráli népeké igazi dualista világkép. A nősténység-hímség dualitása ez, ami a nemek egyenrangúságát, egyenjogúságát is garantálja, s ez a szabadság alapvető garanciája.
Az uráli népek, illetve vallások dualista fölfogása erősen hatott más északi népek, például a germánok hitvilágára, mindenekelőtt Skandináviában, ahol a germánok először csak a Kr.u.8-9. században jelentek meg és keveredtek össze, az ott talált uráli eredetű népekkel, például lappokkal.
Az ős-európai humánus eszmeiség az uráli népeknél élt legtovább. Őket érintették legkevésbé az elsősorban Dél felől bevándorló, de a népvándorlás későbbi hullámaiban Kelet felől is érkező, kegyetlen, rabszolgatartó népek, illetve az azok által hozott idegen eszmék (az embert áldozó, észak-afrikai eredetű kultúrákra, a pun, a gall és „mocsár-tetem” kultúrákra gondolok).
Az utolsó nagy, sivatagból érkező vallás, a judeo-kereszténység a magyar Honfoglalás koráig már megsemmisítette az antik kultúrát és megszilárdította a patriarchális feudalizmust Európában.
Mivel fundamentuma az Ószövetség- mely filozófiai eredetét tekintve, Jehovával és a sátánnal illetve az ördögökkel maga is a zoroasztrizmus, a zarathusztrista dualitás hajtása-, a kereszténység eleve összeegyeztethetetlen az ős-uráli eszmerendszerrel. A nő, a nősténység, a szerelem, a szexualitás mindkét vallásban az Istennel szemben álló sötét princípium, a „Rossz” tartozéka.
A keresztény egyház eszmei, filozófiai alapja az ó-iráni dualitás, melyben a nő, a nősténység, a nő által „provokált” nemi vágy a sátáni erők tartozéka. A nő a bűnök forrása. A keresztény észjárás szerint – nem a Jézusi -, hanem az egyház által formált keresztény szerint – a nő már azon tény által büntetést, bűnhődést, kárhozatot érdemel, hogy vonzó a férfi számára.
Ebben a megvilágításban érthetjük csak meg Szent Patrik, az írek védőszentjének nőgyilkolását.. nevezett meggyilkolt egy nőt, mert megkívánta. Azért, hogy a csábítás megszűnjék, vízbe fojtotta a gyanútlan asszonyt. Patrikot a mai napig sem ebrudalták ki a szentek „egyességéből”
Ezzel szemben az uráli „iker-örvénylés”dualitásában a nősténység-hímség az Istenség lényege, a szerelem, a vágy, a szexualitás az Isten teremtő erejének megnyilvánulása.
Az ős-európai eszmevilágban, - melyet az uráli lélek mindmáig megőrzött – a nő a kezdet, nő az első Isten, az őserő, az Ige teremtője és továbbadója.
A judeo-kereszténységben vannak „meghívottak” és „választottak”, tehát eleve fölé- és alárendeltek.
A magyar ősvallás, a „BÜÜN”,- az ős-európai szellemiség hordozója- ezzel szemben az egyén korlátlan szabadságát hirdette a végső határig, amíg az nem sérti mások korlátlan szabadságát. Nem fogadja el az elnyomást és a zsarnokságot.
A kereszténység gyors elterjedésének és szilárdan berendezkedni tudásának oka az ügyes szervezés.
Az omladozó Római Birodalomban és annak peremén a törzsfők léptek föl államalapító, egyben dinasztikus igénnyel.
A versengők közül az egyház a legesélyesebbeket támogatta. A papok szállították a logisztikát, a törzsfők a katonai erőt a vállalkozáshoz. Így jött létre a keresztény Egyház szimbiózisa a dinasztikus feudalizmussal.
A kontinuitás tudatának tetőfokán érte a feudális keresztény Európát az a kellemetlen meglepetés, hogy kellős közepén megjelentek a magyarok, egy, az övékénél fejlettebb haditechnika és logisztika birtokában, és mindemellett magukkal hoztak egy már megsemmisítettnek hitt eszmerendszert, mely az "asszony-állattá" alázott nőket és jobbágyokat egyaránt a „szabadság-tévútjára” csábítja.
A magyarok minden kétséget kizáró katonai fölényben voltak, de Európa urai és papjai jobban féltek a magyarok vallásától, mint a nyilaitól. Népeiket igyekeztek távol tartani a magyaroktól, ezért találtak ki róluk rémmeséket.
A probléma ezzel azonban, nem oldódott meg, a BÜÜN vallást ezzel még nem pusztították el. A bevált recepthez folyamodtak- kiszemeltek egy dinasztikus egyeduralomra törekvő magyar törzsfőt, név szerint Taksonyt.
A Rába-közi táltosok hagyományában ez színigazság.
Mennyire igaz, mennyire nem, ezt utólag nehéz eldönteni, ám a Lech-mezei eseményeket hadászatilag és főleg annak körülményeit politológiailag elemezzük, igen meggondolkodtató eredmény érünk el.
Valószínűleg el kell fogadnunk a Rába-közi „sámánok” véleményét, mely szerint a Lech-mezei csatában nem a magyarokat győzték le, hanem az ős-európai eszmeiséget, a szabadság és egyenlőség eszméjét vallásfilozófiává fejlesztő magyar vallást semmisítették meg.
Ám így, vagy úgy, de őseink csodálatos legenda anyagot és időtálló bölcseletet hagytak ránk örökségül!
Őseink katonai és gazdasági sikereinek okát vallásukban, társadalombölcseletükben köll keresnünk- és megszívlelnünk, ha mint nemzet, ismét egészséges gerinccel, saját lábon akarunk állni.
Mert nem igaz, hogy a magyarságot az akkori keresztény, feudális Európába integrálódás mentette meg a biztos pusztulástól.
A magyarok „kereszténnyé szelídítése” az - akkor már velejéig romlott - Egyházat és a fejlődésképtelen feudalizmust mentette meg.
A kínaiak ugyanígy „szelídítették” meg a mongolokat a buddhizmussal.
Lehetnek Olvasók, akikben zavart kelt, vagy visszatetszést szül, amikor olvasni kényszerülnek a keresztény hitre térítés, majd a Római egyház befolyásának megszerzése és fenntartásának érdekében elkövetett vétkekről.
A római keresztény egyház papjait már Szent Gellért is szigorúan bírálta:
„ Mert hogyan él Krisztusnak némely papja? Azt csak a vadászatok, perlekedések, rablások, elnyomások, komédiások, a sóvárgás, az isteni jog megszegése, és az ágyasok hadai mondhatják el. Erről beszélhet Germánia és Pannónia sem hallgathatja el.”
Nem feledhetjük II.János Pál gesztusát sem, – Jézus születésének 2000. évfordulója alkalmából- ünnepélyesen bocsánatot kért az egyház történelmi bűneiért Istentől, és mindazoktól, akik e mulasztások vagy vétkek emlékét hordozzák. Egyúttal kifejezte, hogy a katolikus egyház is megbocsátja a vétkeket, amelyeket mások őellene követtek el.
A magyarok az akkori európai technikánál fejlettebb technikával rendelkeztek és virágzó keleti kultúrák metszővonaláról léptek be, a legsötétebb korát élő Európába.
Vallásuk akkor is fölvette a versenyt a legkifinomultabb filozófiájú vallásokkal, és ma is a legkorszerűbb bölcselet képét nyújtja.
Egy kicsit több szerencsével az Európa közepébe települő magyarság visszaadhatta volna Európának eredeti, emberibb arcát.
A hiba az volt, hogy a nemes etikájú magyarság el sem tudta képzelni, hogy „testvér testvért elad”, ezért nem is számolt belső árulással.
Avval pedig mindig számolni köll- mai is!
Mivel ez s ehhez hasonló bajok a nemzet fönnmaradását ma tényleg veszélyeztetik, úgy gondolom, indokolt a nemzetnek visszaadnunk őseitől örökölt szellemi kincseit, hogy azokat fölhasználja épülésére-szépülésére, talpra állásához.
u.i
Az európai kereszténységtől független, önálló gyökerű vallásunk megtörésének és a nyugati judeo-christianismushoz csatolásának első lépéseként a mágus papi rendünket kellett a feltörekvő római Egyháznak megsemmisíteni, mert ez biztosította - az általuk megszüntetni kívánt - töretlen nemzeti identitását nemzetünknek.
Így az inkvizíció, amelynek végrehajtói a Domonkos rendi szerzetesek voltak (ld. Fehér Mátyás Jenő a mágusperekről szóló dokumentumait), feladatukat közvetlenül a Vatikántól kapták, és a nagy tudású mágusaink százait égették el máglyán, ami blaszfémiaként is érthető, mert a máglya szó a mágia szóból eredeztethető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése