Dorchesterben (Massachusetts, USA) egy díszítet fémvázát találtak egy olyan rétegben, melyet 600 millió évnél idősebbre becsültek.
A franciaországi Saint-Jean-de-Livet-i mészkőrétegben, melynek korát 65 millió évre becsülik, fémcsövet találnak.
Illionis északi részében egy bányában a 260-320 millió éves korúra becsült szénbe zárva egy aranyláncot találtak.
Dél-Afrikában egy, a legnagyobb átmérőnél rovásokkal rendelkező vasgolyót találtak egy pirofilit rétegben, melynek korát 2,8 milliárd évre becsülték.>>>>>>>>>>>>>>>>>
Geológia és paleontológia
Csak akkor volt elég idő az élet spontán kialakulására, ha földünk valóban évmilliárdokban mérhető. De az azt alátámasztani látszó radiometriai mérések eredményei többféleképpen értelmezhetők. A geológiai formációk vizsgálata sem támasztja alá a sok milliós életkort. Az őslénytani leletek vizsgálata sem igazolja Darwin elméletét. A sok milliárd átmeneti forma helyett egyetlen egy vitathatatlan evolúciós láncszemet sem sikerült találni.
17, Folyamatosság az őslénytani leletekben
Darwin teóriájának közreadásakor is komoly bírálatokat kapott a paleontológusoktól. Ennek oka az volt, hogy az általa szükségesként feltételezett átmeneti formák szisztematikusan hiányoznak az őslénytani leletekből. A fajok lényegében változatlanok létezésük egész ideje alatt.
Amit viszont megfigyelhetünk: A fajok folyamatossága, illetve robbanásszerű megjelenésük.
Niles Eldredge paleontológus egy belső titkot árult el, amikor kijelentette, a paleontológusok közt köztudott volt, hogy nem léteznek a köztes formák, kifelé viszont ennek ellentmondóan nyilatkoztak.
Az evolúciós elmélet értelmében nem is létezhetnének fajok folyamatosan. Evvel szemben a következő fajok állandóságát tanúsítják a leletek:
élőlények mióta van jelen
vírusok, baktériumok, penészgombák prekambium
szivacsok, csigák, medúzák kambrium
moszatok, tengeri csillagok, férgek ordovícium
skorpiók, korallok szilur
cápák, tüdős halak devon
páfrányok, svábbogarak karbon
bogarak, szitakötők perm
fenyők, pálmák triász
krokodilok, teknősök jura
kacsák, pelikánok kréta
patkányok, sünök paleocén
lemurok, orrszarvú eocén
hódok, mókusok oligocén
tevék, farkasok miocén
lovak, elefántok pliocén
A folyamatosság itt arra utal, hogy nem keletkeztek új formák és fajok, hanem az alaptípusok a földtörténet során állandóak maradtak.
18, Kövületek gyors kialakulása (tafonómia)
A kövületek jóval gyorsabban alakultak ki, mint azt korábban feltételezték. Ezt laborkísérletek igazolták.
Találtak továbbá 60 millió évesnek gondolt dinoszaurusz maradványokat, amelyekből fehérje maradékot mutattak ki, ami az egy milliónál fiatalabb korra utal.
19, Hiányzó láncszemek, missing links
A halakból a kétéltűekbe, a kétéltűekből a hüllőkbe, a hüllőkből a madarakba történő fokozatos átalakulás átmeneti formáit 150 éves intenzív keresés után sem találták meg.
A bojtosúszójú hal egyértelműen hal. Nem használja lábként erős uszonyait mozgásra a tengerfenéken.
Az evolucionisták makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy az Archaeopteryx egy átmeneti forma. Mára egyértelművé vált, hogy az Archaeopteryx száz százalékig madár volt: tollas, melegvérű, és speciális madártüdővel rendelkezett.
20, Robbanás a kambriumban
A kambrium előtti rétegekből csak mikrofosszíliákat tártak fel. Evvel szemben a kambriumban hirtelen megjelent számos magasabb rendű élőlény. A legtöbb törzs a rendkívül rövid 5-10 millió éves időszakban jelent meg. Az evolúciós elmélet szerint feltételezett morfológiai elődök csaknem minden esetben hiányoznak.
21, A kontinensek eróziója
Ariel A. Roth geológus kiszámolta, hogy mennyi iszapot, homokot, hamut, kőzúzalékot visznek a folyók az óceánokba. Ennek alapján a felső rétegekben sohasem lehetne kövületeket találni, melyek régebbiek 10 millió évnél. ezért kritikusan kell kezelnünk minden geológiai korszámítást, mely több száz millió éves leleteken nyugszik.
22, Deltatorkolatok, tengerpart, sziklák
A folyamok által tengerbe szállított anyagokból következtetni lehet a folyamok életkorára. Nagyon érdekes, hogy egyetlen tízezer évnél idősebb folyamot sem ismerünk Földünkön.
A Niagara sziklái évente 1,5 m-t kopnak. Az Ontario-tótól mért távolságából (11,5 km) ki lehet számolni, hogy a vízesés max. tízezer éves lehet.
Nagy-Britannia partjaiból hat évenként átlagosan egy métert koptat az erózió. Ebből következik, hogy a szigetnek néhány millió év alatt teljesen el kellett volna tűnnie. Eközben számtalan leletet találtak a szigeteken, amelyeket a hagyományos becsléssel több száz millió évesnek tartanak.
23, A Szent Ilona hegy vulkánjának kitörése
A Szt. Ilona hegy (USA ) vulkánjának kitörésekor 1980-ban néhány nap alatt olyan geológiai formáció keletkeztek, amelyekről eddig azt hitték, hogy azok évezredek- évmilliók folyamatainak eredményei. A kitörés következtében az iszap, törmelék és organikus massza (fa) 150 km-es sebességgel zúdult le a 3000 m magas hegyről és teljesen új formákat hozott létre.
24, Modern szedimentológia
A modern szedimentológia megerősíti, hogy a szemmel látható rétegek rövid és intenzív ülepedési szakaszokra utalnak. A megfigyelt formációk nem támasztják alá a több száz millió éves kialakulási időszakokat.
A szedimetológia a ferde rétegződéseket, a graduált rétegeket és a vékony üledékrétegeket vizsgálva jutott arra az eredményre, hogy a korábban feltételezett százmillió évek helyett évszázadok alatt alakulhattak ki a vizsgált formációk.
25, Sérülésmentes réteghatárok
A geológiai formációk réteghatárai (amelyek között több ezer vagy még több év különbséget feltételeznek) általában csak csekély felületi eróziót, bioturbációt vagy aljazatképződést mutatnak. Hogy a rétegek évezredeken keresztül mentesek lettek volna az időjárási behatásoktól, nem elképzelhető. Ezért feltételezhető, hogy az ismert rétegek napok, évek vagy évtizedek alatt keletkeztek.
26, Polisztratikus kövületek
Időről időre találnak olyan fatörzseket, növényi és állati kövületeket, melyek több geológiai rétegen átérnek. Ezen rétegek között több ezer vagy még ennél is több év különbséget mérnek radiometriával. Így például a svájci Hauenstein-ben egy halkövületet találtak, amely 3 rétegen ér át. Az evolucionista magyarázat a kövületre: Belső robbanás vitte tovább. Az sem zavarja az elmélet híveit, hogy a három rétegre kiterjedő lelet teljesen ép.
27, Élő kövületek
Az élővilág legtöbb fajának (növények és állatok) lenyomatát megtaláljuk a kövületekben. Nem egy faj kövületeit megtaláljuk egyes korábbi rétegekben, majd a fiatalabbakból hiányoznak, és végül felbukkannak a még fiatalabb rétegekben, illetve még ma is élnek.
A kézenfekvő magyarázat az volna, hogy felül kellene vizsgálnunk a geológiai rétegek hozzárendelését az egyes földtörténeti korokhoz. Az evolucionista magyarázat erre egy diffúz, meghatározatlan fogalmat talált ki: eszerint ezek a fajok „geológiailag nem meghatározott életterekben” élték túl azokat az időszakokat, amelyekből teljességgel hiányoznak.
Ilyen élő kövületek például:
növények
- páfrányfa (Cyatheales)
- ginkgofa (Ginkgo biloba)
- ezüstkataja (Cathaya argyrophylla)
- velvícsia (Welwitschia mirabilis)
- wollémia (Wollemia nobilis, araukáriafélék családjába tartozó fenyőféle)
- mamutfenyő (Metasequoia glyptostroboides)
állatok
Bojtosúszójú hal
- krokodilhal (Cociella crocodila)
- hidasgyík (Sphenodon punctatus)
- aligátorhal (Atractosteus tristoechus)
- lila béka (Nasikabatrachus sahyadrensis
- bojtosúszójú hal (Latimeria)
28, Százmillió évnél korábbi emberi alkotások (artefaktumok)?
Időről időre találnak – 100 millió évnél régebbire becsült rétegekből – olyan régészeti leleteket, melyeket emberi kéz alkotásának tekintenek. Egy-egy ilyen lelet megtalálásakor különböző teóriák születnek a leletek megmagyarázására: Földönkívüliek alkotásaival állunk szemben? Jóval korábbi az emberiség, mint azt feltételeztük? Időutazók jártak ott? Csak egy valamit nem kérdőjeleznek meg: a geológiai korszakok helyességét.
Néhány példa:
Vasszöget találtak egy skóciai homokkő rétegben, melynek korát 360-410 millió évre becsülték.
Dorchesterben (Massachusetts, USA) egy díszítet fémvázát találtak egy olyan rétegben, melyet 600 millió évnél idősebbre becsültek.
A franciaországi Saint-Jean-de-Livet-i mészkőrétegben, melynek korát 65 millió évre becsülik, fémcsövet találnak.
Illionis északi részében egy bányában a 260-320 millió éves korúra becsült szénbe zárva egy aranyláncot találtak.
Dél-Afrikában egy, a legnagyobb átmérőnél rovásokkal rendelkező vasgolyót találtak egy pirofilit rétegben, melynek korát 2,8 milliárd évre becsülték.
29, Több millió éves mikrobák?
Nem ritkán találnak 500 millió évesre becsült só- és szénrétegekben életképes mikrobákat. Izolálásukról és életre keltésükről számos dokumentáció létezik. Bár elképzelhető, hogy ezek a mikrobák néhány ezer évesek, de évmilliók alatt a nukleinsavaknak és a sejtalkotóknak régen el kellett volna pusztulniuk.
30, Nussplingeni (Németország) mészkőréteg
A Nussplingeni mészkőréteg képződésének idejét a mai élővizek mészkőkiválasztási sebességéből számolták ki. Kiderült azonban, hogy a Nussplingeni mészkőréteget elsősorban a még ma is élő, mészvázhordozó aranyalga (Emiliania Huxleyi) építette föl. Ha ez az algafaj elegendő táplálékhoz jut, tíz nap alatt 0,5-1 cm vastag mészkőréteget képez. A mikroevolúciós fejlődés újabb ismeretei szerint a Nussplingeni mészkőréteg tengeri állatainak faji sokasága néhány évtized alatt kialakulhatott.
Különböző tanulmányok rámutattak arra, hogy a környezeti feltételek megváltozásának hatására a fajok (guppik, egerek, tarka sügérek) igen gyorsan, már 18 generáció elteltével új populációkat hoztak létre. A mikroevolúciós változások sebessége evvel milliószor gyorsabbnak bizonyult, mint azt a paleontológusok állították.
31, Gyorsan fölszálló gránitdiapirok
A közelmúltig a legtöbb geológus meg volt győződve róla, hogy a gránitmagmák csak nagyon lassan, felszálló diapirok formájában jutottak végleges helyükre az alsó kéregtől végleges helyükre a gránittömbökbe (pluton). A földkéreg kőzetösszetételének, struktúrájának vizsgálata, valamint folyadékdinamikai számítások arra engednek következtetni, hogy a magmák százezerszer gyorsabban szállnak föl, mint azt feltételezték. Így kézenfekvő, hogy a több millió évesnek tekintett diapirok a valóságban jóval fiatalabbak.
Kémiai evolúció
A kémiai evolúció egyrészt az életfontosságú molekulák (aminosavak) keletkezésével foglalkozik, másrészt a biológiailag aktív molekulák (proteinek) keletkezésével ezekből az építőkövekből. Hogy hogyan szerveződhettek ezek a proteinek életképes sejtekké, teljesen nyitott marad.
Ősleves elmélet
A hagyományos világkép szerint az első sejt (az első élőlény) egy folyadékban (ősleves) képződött, amelyben minden kémiai alkotó megvolt. Az első sejt keletkezésének nincs köze az evolúcióhoz. Laboratóriumi körülmények között teremthetők és vizsgálhatók prebiotikus feltételek. Az eredmények azonban kijózanítóak. Többek között megállapítható, hogy egy víztartalmú őslevesben és/vagy oxigéntartalmú atmoszférában sohasem képződhet hosszabb szénláncú molekula. A víz bontja ezeket, az oxigén pedig oxidálja.
32, Vivum ex vivo
Élő csak élőből fakadhat. Ez a Pasteur által megfogalmazott kijelentés ma is érvényes. Darwin idejében még azt hitték, hogy mikroszkopikus élőlények spontán keletkezhetnek hulladékokon vagy rohadó rongyokon. Ezt ősnemzésnek (abiogenezis) nevezték. Pasteur tudta bebizonyítani, hogy a baktériumok nem maguktól keletkeznek.
33, Miller kísérlete
Stanley L. Miller biológus és kémikus 1953-ban egy kísérleti berendezést hozott létre, melyben az ősleves feltételeit próbálta szimulálni, hogy így az aminosavak spontán keletkezését bizonyíthassa. Ennek során több napos elektromos kisülés sorozat után valóban sikerült neki egy gázkeverékből egyszerű aminosavakat előállítani. Kísérlete azonban a jelenlegi molekuláris biológia számára több okból is elvesztette jelentőségét: A víz megakadályozza a hosszabb szénláncú molekulák képződését Miller őslevesében. Az őslevesben ezen kívül mérgező vegyületek képződnek. A kísérletet oxigén kizárása mellett folytatták le, és egyéb szempontok szerint sem felelt meg az ősatmoszféra ma ismert összetételének.
Klaus Dose az élet eredetével foglalkozó 8. Nemzetközi Konferencia során egy ma is érvényes, kijózanító megállapítást tett: A szimulációs kísérletek termékei nem állnak közelebb az élethez, mint a kátrány alkotói.
34, DNS (dezoxiribonukleinsav)
A DNS-modell computer rajza
1953-ban sikerült Francis Cricknek és James Watsonnak az átörökítő anyagnak, a dezoxiribonukleinsavnak egy háromdimenziós modelljét elkészíteni. Azóta világos, hogy DNS nélkül élet nem lehetséges. Másrészt viszont ez azt jelenti, hogy a DNS nélkül nem képződhettek proteinek. Ezért próbálkoztak többen is avval, hogy bebizonyítsák, a DNS spontán keletkezhetett. A DNS kémiailag egy nagyon hosszú láncú molekula (polimer), melynek építőkövei három csoportba oszthatók: cukrok, nukleinbázisok, és foszforsavanhidrid. Kísérletekben sikerült a négy bázis közül kettőt igen kis kihozatallal előállítani. De ezek élettartama is nagyon rövid. Foszfor a természetben csak nehezen oldódó ásványok formájában van jelen, amiből nem épülhet be foszforsav a DNS-be.
Összefoglalás: Sem a cukor, sem a nukleinbázisok, sem a foszforsav nem keletkezhettek a DNS-molekula számára megfelelő módon. A továbbmenő kérdés a DNS láncmolekula képződését illetően ezért teljesen értelmetlen. DNS csak a megfelelő mátrixban, élő sejtben képződhetett.
35, Polimerkémia
A ma kémikusa nagy műszaki háttér mellett képes aminosavakat előállítani. Az élőlények számára szükséges hosszú láncok előállítása csak nagyon tiszta körülmények közt lehetséges. A legkisebb szennyeződések a lánc megszakításához vezethetnek. Ráadásul az aminosavláncok felbomlanak, amint vízzel érintkeznek. Mivel egy feltételezett őslevesben víznek is kellett lennie, lehetetlen, hogy abban aminosavláncok, netán komplett fehérjék (proteinek) képződhettek volna.
Az élő sejtekben a proteintermelés során felszabaduló vizet egy finom mechanizmus során erre rendelt speciális enzimek távolítják el. Láncképződésben csak olyan molekulák tudnak részt venni, amelyeknek két aktív csoportja van. Ha egy olyan molekula épül be a láncba, amelynek csak egy helyen tud kapcsolódni, akkor megszakad a láncképződés. Nos, az állítólagos őslevest nem lehet egy jól fölszerelt laboratóriumként elképzelni, amelyben minden szükséges alkotó rendelkezésre áll, a zavaró tényezőket pedig kizárják. Az egyetlen hely, ahol DNS-láncok képződhetnek, az élő sejt, amelyek maguk is proteinekből állnak. Protein nélkül nincs sejt, sejt nélkül nincs protein. Vivum ex vivo – élet csak élőből fakadhat. Az alapelv itt is megerősítést nyer.
36, Kiralitás
Ha egy laboratóriumban óriási ráfordítással aminosavakat és cukrokat tudnak előállítani, ebben a folyamatban ugyanolyan mennyiségű a (polarizált) fényt jobbra fordító és balra fordító molekula keletkezik. Élő sejtek felépítéséhez azonban csaknem kizárólag balra fordító molekulák alkalmasak. A jobbra fordító molekulák azonban viszont méregként hatnak a sejtre. Mivel már a legegyszerűbb élőlények genomjai körülbelül félmillió vegyületből épülnek föl, a szükséges mennyiségű balra fordító alapvegyületek spontán találkozása is elképzelhetetlen.
Jobbra fordító és balra fordító molekulák elválasztása laboratóriumi körülmények között igen körülményes, és feltételezi a kiralitás ismeretét. Amennyiben a természetes kiválasztódást tekintjük az élet fejlődése motorjának, elképzelhetetlen, hogy egy olyan vegyületből, amely ugyanannak az anyagnak a jobbra és balra fordító komponenseiből áll, az egyik legyen kizárólagosan előnybe részesítve. Nem meggyőző az az érvelés sem, amely a problémát az aminosavaknak a világűrből a meteorittal történő Földre jutásával igyekszik megmagyarázni, amelyek aztán olyan kozmikus sugárzásnak lettek volna kitéve, amely egyszer a jobbra fordító, másszor a balra fordító aminosavat roncsolta volna szét teljes mértékben.
37, Proteinek felgöngyölítése
Ahhoz, hogy egy protein betöltse funkcióját a sejtben, egy meghatározott térbeli formát kell fölvennie. Bár a sejtben a szükséges térbeli elrendezés kialakulása a másodperc törtrésze alatt végbemegy, évmilliárdokig tartana, ha a természet az összes lehetséges elrendezési formát ki akarná próbálni. Ehhez még azt is tudni szükséges, hogy a hibás elrendezésű protein általában hátrányos, néha halálos az élő szervezetre. Egyetlen egy sejt fölépítéséhez több ezer proteinnek kell a megfelelő elrendezéssel rendelkeznie. Így nem sok játéktér marad a véletlen folyamatok számára.
protein struktúra (hemoglobin)
A sejt proteinjeiben az aminosavaknak a megfelelő sorrendben kell elhelyezkedniük (primer struktúra). Ezeknek egy jól definiált három dimenziós struktúrával kell rendelkezniük (szekunder struktúra). Ezeknek van egy további, magasabb szintű térbeli elrendezésük (tercier struktúra). Ismertek továbbá a proteineknek efölötti térbeli halmazai (kvaterner struktúra).
38, Proteinek megcímzése
Egy protein átlagosan ezer betűből áll. Miután a sejt előállított egy proteint, fölhasználásának helyére kell kerülnie. Ehhez minden protein egy komplex címzéssel rendelkezik. A címzés véletlen keletkezése nem elképzelhető. Ráadásul a rosszul címzett proteinek nemcsak haszontalanok az adott helyen, de sokszor károsak is. Emberi létünk minden percében proteinek milliói keletkeznek és jutnak a megfelelően címzett helyre. Az elképzelés, hogy ilyen folyamatok egy véletlen által vezérelt lépcsőzetes folyamatban alakultak ki, csakugyan idegen a valóságtól.
39, Proteinek termelése
A sejt működéséhez nem elegendő, hogy a sejtben termelt proteinek a megfelelően legyenek felgöngyölítve és megcímezve. A sejtnek minden proteinből a szükséges mennyiséget kell termelnie. Ha a sejt egy bizonyos protein termelését nem tudná a megfelelő időben leállítani, olyan hatása lenne, mintha házban lévő kályhában nem csak a tűzifát, hanem az egész házat égetnénk el. A mechanizmusnak, amely a proteinek gyártását elindítja és megállítja, minden sejtben ott kell lennie kezdettől fogva teljesen működőképesen.
DNS szabályzó szekvencia és szabályzó proteinek
A proteinelőállítás kezdetének és befejezésének legfontosabb eszközei a DNS szabályzó szekvenciái. Ezeknek a szakaszoknak a feladata, hogy megmondja a sejteknek, mikor kezdjék és hagyják abba a különböző proteinek gyártását. De a DNS önmagában nem tudja a proteingyártást sem elkezdeni, sem leállítani. Ehhez az úgynevezett szabályzó proteinekkel való együttműködés szükséges, amelyek pont úgy vannak felgöngyölítve, hogy illeszkedjenek a DNS-nek a megfelelő szakaszához.
Azaz: A DNS szabályzó szekvenciának és a szabályzóproteinnek kölcsönösen szüksége van egymásra. Ez is egy tovább nem redukálható komplex rendszer, amely nélkül az élet nem létezhet.
40, Sejten belüli ellenőrző mechanizmusok
A sejten belüli ellenőrző mechanizmusok gondoskodnak arról, hogy a hibás proteinek lebontásra kerüljenek, és más módon hasznosuljanak. Ezek a berendezések az esedékes makroevolúciós fejlődéssel szembeni hatást fejtenének ki, mert a szervezetnek előnyt hozó módosulásokat is kiküszöbölik, mivel nem passzolnak a sémába. A DNS-lánc is folyamatosan ellenőrzés és javítás alatt áll a másolási folyamat során a sejt osztódásakor. Úgy tűnik, az élet a meglévő proteinek megőrzésére van berendezkedve.
Következmények az evolúciós elmélet számára:
Az evolúciós elmélet ma elterjedt tanítása szerint a mutáció az egyetlen mechanizmus, amely új genetikai információkat képes létrehozni. Így az ismert ellenőrző mechanizmusok az élet fejlődésének nagy akadályát jelentik.
Ha viszont abból indulunk ki, hogy Földünk különböző élőlényei mind fajuk szerint lettek teremtve, akkor van értelme az ellenőrző mechanizmusoknak a teremtett alapstruktúrák védelmére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése