Magyar jóslatok
Nostradamus magyar vonatkozású jóslatai :
/ Részlet, a kronológia keverve. /
.
.
.
"Akinek mindezt írtam rendelésre,
három hónappal él tovább mint magam.
Csatát veszít, de a harcak nem lesz vége,
minden ledőlt toronynak súlya van.
.
A pogány még százhúsz évig itt lesz,
de egyre jobban gyengül-
személye két nemzet közt híd lesz,
s utódja nagy művet ír a kütdelemről."
.
.
.
Hóbagoly:
.
Köpcös fogadós képtelen
a Történész helyére lépni,
Bagolynak csúfolják, de nem
Madarak segítségét kéri,
nem vár rá dicsőség, sem őrség,
csak elmulasztott lehetőség.
.
.
.
Antall:
.
A történész csak három évre
lehetett ország doktora,
idegen hadak elmennek végre,
s majdnem megtörténik a csoda.
.
Nyugat kapuja félig nyitva áll,
de gyűlölik sokan a beteg férfit,
kit népéhez bilincsel lassú halál,
s késő, mire szerepét megértik.
.
A kapu a temetés után bezárul,
beszélni fognak róla, nagy királyról.
.
.
.
Csurka:
.
Jön egy kövér bölény, ki félti népét,
s úgy szónokol, akár a szinpadon,
nem tudni, vajon szolált e kémként,
akikért szólni fog, azoknak árt nagyon.
.
Egyedül van, s ereje nem lohad,
folytonos küzdésre termett,
maga mellé állít még másokat,
kik Istent ismernek, s nem kegyelmet.
.
.
.
Torgyán:
.
Pufók kis ember a bölcs tanácsban,
bolondnak tartják, s az is talán,
mindig az igazság oldalán van,
csak az igazság nincs az oldalán.
.
Sokat nevetnek rajta majd,
de a vidék népe nagyra tartja,
s aki korán nevet, magára hozna bajt,
lesújt reá a csörgősipkás kardja.
.
.
.
Bős:
.
Akkor a nagy folyó majd visszafelé folyik,
rettentő monstrum a folyót elzárja,
s a legnagyobb várost fenyegeti árja,
.
Háború fenyeget a nagy folyó miatt,
elfogy az ivóvíz, a föld is kiszárad,
Az emberi gonoszság ettől visszariad,
a két nép mégis megmarad barátak.
.
.
.
Széchenyi:
.
Nemes család sarja, mégis a köz
érdeke nyűgözi le életében,
folyókat redszabályoz, partot összeköt,
s tudósokat növel rég elfecsérelt pénzen.
.
Királya híveként szít forradalmat,
népe szolgájaként magába réved,
s midőn egész Pannónia reszketve hallgat,
egyetlen lövéssel vet önmagának véget.
.
.
.
Trianon:
.
Királyi kastély Párizs mellett,
lészen magyarok szégyene,
kik kényszerű békét szereznek,
hazát árulnak el vele.
.
Mit Árpád vére vérrel szerzett,
vesztik egyetlen perc alatt,
jövevények mindent megesznek,
hegyek leválnak, a síkság marad.
.
.
.
Horthy:
.
Nagy hajós, ki tengerét elveszti,
régens, de felette nincs király,
helyette nem kormányoz senki,
s vérző ország lassan talpraáll.
.
Germánia véres hatalmát gyenge
hazájától erővel távoltartani,
s bár Ruszföldtől békét szeretne,
szétfoszlanak szép álmai.
.
Száműzve hal meg, csaknem elfeledve,
Vesztes országnak nincs győztes vezére,
hosszú az áryéka, és erős a fénye.
.
.
.
Szálasi:
.
Ki germánoktól kap gonosz hatalmat,
lerombolt ország, és vérző város felett,
meghosszabbítja kínjait minden magyarnak,
és sötétségbe taszítja majd a nemzetet.
.
Nyugatot kívánja védeni kelet
vörös hordái ellen utolsó csepp vérig,
de visszájára fordul haza és becsület,
a győztesek a gonosztevőt kivégzik.
.
Reménytelen harcban hozott bármely áldozat
a vezér fejére visszahulló örök kárhozat.
.
.
.
56:
.
Eljön a nap, a kövér törpét
elsöpri a népharag,
sok sebet rövid szabadság feltép,
s emléke örökre fennmarad.
.
Keletről jönnek nagy ármádiák,
mögöttük szürke, olcsó árulók,
saját anyjukat is megtagadják,
kitüntetik a rosszat, gyilkolják a jót.
.
.
.
Nagy Imre:
.
Zsarnoki eszme katonája sokáig,
keleten nevelik hazája ellen,
hűsége idegen mezben kiviláglik,
helytartó nem lesz a szabad szellem.
.
Élére áll a reménytelen forradalomnak,
bár sejthető : nem lesz számára kegyelem,
gyilkosai négy évig hazudnak,
temetik jeltelenül a díszhelyeken.
.
Ki vállalná örökét, nem akad senki,
népe emlékezni nem tud, csak temetni.
.
.
.
Rákosi:
.
Kelet helytarójaként kövér kis ember
jön Pannonföldre, telve gyűlölettel.
Hosszú börtönévek disznóvá hízlalják,
rövid országlása csúfos véget ér.
.
Erőszakos halálát sokan kívánják,
hamis nevét kisérik átkok,
a nép sosem felejti gyászos országlását,
száműzetésben hal meg kárhozottan.
.
Emlékművét ledöntik, képeit elégetik,
az Úr írmagját is kiirtja onnan.
Nevetség, szégyen tárgya lesz ki követte,
s kénköves pokolra jut, ki hitt neki.
.
.
.
Mindszenty:
.
Kemény főpap börtönben töretik,
meg nem alázkodik pribékek előtt,
Két hét boldog szabadság után a hit
sem elég, levágnak minden hit nevelete főt.
.
Ismét tömlöcben, de mégis szabadon,
otthon de idegenben, hosszú évekig,
idegen oltalomban lelketlen oltalom,
már életében szentként tisztelik.
.
.
.
Kádár:
.
Börtönben ült sokáig,
s kezéhez vér tapad,
kisértette a másik,
kit gyáván elárult, súly alatt.
.
Lázadás juttatta trónra,
amelyet eltiport,
király lehetett volna,
de Ruszföld bolondja volt.
.
.
.
Orbán:
.
Lett volna nagy világcsodája
a Kárpátok középső részén,
a szittyák sokasága várta,
több nációnak sarja rá lenézvén.
.
Nem vala ugyan elég arany,
de a cselekvés is hibádzik,
gyönge vezérek érte hasztalan
küzdenek, győz a fukar másik.
.
A Duna mellett elmarad az ünnep,
a vidékről sokan elmenekülnek.
.
.
.
Habsburg Ottó:
.
Nagy dinasztia utolsó sarja,
az utolsó király fia nem lesz király,
könnyen vált nyelve germánról magyarra,
nyomdokaiba nem lép senki már.
.
Soká tagadja őshazája,
ám keblére fogadta őt Pannónia,
az ősök bűne nem hull vissza rája,
s jogar nélkül is büszke lesz fia.
.
.
.
Tőkés:
.
Magyar főpap, magyar, s mégsem magyar,
az erdőn túl bátor tanulságot teszen.
Mindkét nép megérti a pap mit akar,
testével védi őt, s gyűlik utcán-teren.
.
A zsarnok hatalma, undorító gőgje
megrendül. Gyorsan elfogják s kivégzik,
a nép örvendezik, ám összefogni dőre,
szabadságát már rég elnyomói védik.
.
.
.
Fletó:
.
Sanyarú fiskális, szamárfülekkel,
kétszer akarja Pannónia vesztét,
másodszor székéből önként felkel,
s vigyorog azokon, kik vesztét keresték.
.
Gyűlölt adószedő, pokolra szállván
diszhelyre invitálja a sátán.
.
.
.
A jövő:
.
Jön majd egy ember, a második
milleneum után, ki felette áll
minden torzsalkodásnak: Ő lesz az itt,
ki Pannonföldről Istenhez kiált,
és Isten meghallgatja imádságait.
.
Ő lészen az, kinek uralkodása folytán
Pannónia ismét erős lesz, és gazdag,
nagyobb lesz, mint akármely szultán,
az ő szavára minden országban adnak,
s önként kezére bíznak minden hatalmat.
>>>
A Nyirkai jóslat és annak "hét tevéje"
Megjelentette: johannes
Dátum: 2008 okt 10 - 03:20
[0]
Máté Imre Yotengrit címen jelentette meg a Rábaközi tudó-emberek hagyatékát. (A "tudókat" az újra népszerűvé vált elnevezéssel ma sámánoknak vagy táltosoknak nevezhetnénk.) A több kötetes gyűjteményben (2007-ben jelent meg a harmadik kötet) egy összefüggő eszmerendszer erkölcsi tanításait, történetei, mondáit találjuk. A második kötet végén egy függelék tartalmazza a "nyirkai jóslat" néhány oldalát.
A történet szerint 1947. vagy '48. nyarán (ez utóbbi a valószínűbb) hét táltos találkozott, hogy a jövőbe tekintsenek, mert úgy látszott, hogy a dolgok egyre rosszabbra fordulnak. Egy asszony segítségével, akinek a lelke "utaztatható" volt, megidézték az árpádkori nagy táltos, Lápkumánja szellemét (a név jelentéséhez: láp - mocsár, kumán - kun). Az üzenet a következő évek időtartamára rendkívül érzékletes képeket ad. 1956-ból például: "A nevén szólított Öreg tétovázik, / de vállalja sorsát." Vagy 1968: "A mieink is átkelnek a Dunán, ősi földre. / A víg mosoly torz vigyorra változik." És egy jelen korunkra vonatkozó kép: "A nemzet talpa alatt röpülő szőnyeggé válik a föld!" A legérzékletesebb képek, mint ez az utóbbi is, mintha egy mese (pontosabban: rémmese) világát idéznék. Az első pillantásra teljesen félreérthető képek valójában rendkívül tömören képesek megfogalmazni egy-egy helyzetet, az azokkal kapcsolatos érzés-komplexumok ábrázolásán keresztül. Az ilyen ábrázolások azonban többnyire csak akkor azonosíthatók, ha már bekövetkeztek - ebben is hasonlítanak a Nostradamus-féle próféciákra. A "repülő-szőnyeg" képe például a föld-eladásokra alkalmazható (esetleg egy munkaerő-elvándorlásra).
A 2006. első felében megjelentetett jóslat puszta érdekesség lenne, ha csak a korábbi időszakra vonatkozna. Az utolsó szakasz (a jóslattól eltelt "még hatvan-hetven" év) azonban pontosan a mostanában kezdődő időszakunkat írja le. Már az előző szakasz vége sem fest pozitív képet: "Lenézett népek mögött kullog a magyar!" - ami sajnos több szempontból, akár számadatokkal is bizonyítható.
Most pedig lássuk a jóslat szövegét:
A NYIRKAI JÓSLAT
Az alábbiakban olvasható jóslatot hét magyar táltos kapta 1946-47 körül Lápkumánja táltos szellemétõl. Maga az idézet pedig Máté Imrének, a rábaközi táltos hagyományok õrzõjének Yotengrit címû könyvébõl származik (második kötet).
A jóslatban igen találó leírást kapunk az elmúlt ötven év eseményeirõl. Magában foglalja az 53-as berlini felkelést, az 56-os magyar és a 68-as csehszlovákiai forradalmat is. Ami ennél is figyelemreméltóbb, az a jelen politikusaink meghökkentõen pontos leírása. Azonban szerepelnek a szövegben olyan események is, amelyek még a mai magyar ember számára is a jövõt jelentik. S ami a szomorú, hogy ezek a jövendölések cseppet sem szívderítõek, hiszen egy meglehetõsen véres háború képét festik elénk. Természetesen a jövõ mindig mozgásban van, tehát még megvan a lehetõsége annak, hogy ezt az elõre felvázolt eseményt valamelyest megváltoztassuk.
(A címben szereplõ számok éveket jelölnek, s értelemszerûen a közlés idejétõl, azaz 1946-47-tõl kell számítani.)
Még öt-hét!
A medvebocsot lépre csalják
és elverik rajta a port.
Még nyolc-kilenc!
A Duna két partján
vérben úszik a hulló lomb,
és ösvények tapostatnak
a hanyatló Nap palástján.
Nevet kiáltanak.
A nevén szólított Öreg tétovázik,
de vállalja sorsát.
Ifjak ragadnak fegyvert,
nõk és férfiak egyaránt.
Közel a gyõzelem.
Ekkor megelevenednek az árnyékok.
Az igazi harcosnak kedvét szegik.
Az ügyet Nyugattól-Keletig elárulják.
Szerencsés, ki idõben kereket oldhat.
Nagy az érvágás!
A Négy Folyó Városának Igaz Emberét
kiejtik az ablakon.
A gyõzõk eltanácsolják a kopasz zsarnokot,
és a Vasmacskák Városának fattyát
teszik meg helytartónak.
Õ megöleti a Tétovázó Öreget.
Az ifjúságon bosszút áll.
Sokáig uralkodik és megrontja a nemzetet.
Jutalmazzák az elvtelenséget,
mindent pénzben mérnek.
A lakás, a ház csak lakhely, nem otthon.
A gyerek nyûg.
Még húsz-huszonegy!
A kétfarkú oroszlán elbõdül,
de ugrani nem mer.
A mieink is átkelnek a Dunán, õsi földre.
A víg mosoly torz vigyorra változik.
Itthon a földmûvest már megtörték.
Még nevén a föld,
de cseléd sajátjában.
Lazul a lánc, rozsdásodik a bilincs.
Még negyven és néhány!
A nagykövet cselt vet, összeesküvést szõ.
Korábbi ellenfelek összefognak.
Rést vágnak a kerítésen.
Meglazítják a medvebocs láncát,
a kétfarkú oroszlán ketrecének rácsát is.
Nem hálásak.
A vörös tüzet okádó sárkány ebbe belebetegszik.
Harsona jelzi a szabadság kezdetét.
A szürke marhát napos legelõre engedik.
A csorda megszédül a szabadságtól.
A barmok egymást öklelik.
A nép elkergeti a kapuk nyitogatóit.
A Jóindulatú Beteg kerül élre.
Mások intézkednek.
A földmûvestõl elveszik örökét,
és dobra verik.
A senkiháziak vérszemet kapnak.
Bitangok tékozolják a fényt.
Gyülekeznek a dögmadarak.
A Nagy Tengert átröpüli
a Napból szálló, galambnak álcázott karvaly.
Megérkezik a kánya is - osztozkodni.
Megint terelgetik a népet.
Hiteket erõltetnek.
Szaporodnak a pénzért fönnhangon imádkozók.
BOLDOGASSZONYUNK-at elfelejtik,
buta lúddá tekerítik.
Jaj pedig, ha ISTENÜNK ASSZONY-FELE
Elfordul tõlünk, vagy mink õtõle!
A Régi Nagy Csata Városában
EZEK papjai dûlõre jutnak, és új lovat nyergelnek.
Összeesküsznek Isten Képmása ellen
a Könyörtelenség Hatalmasaival.
A galambnak álcázott karvaly és a kánya
Égigérõ fára segítik a Kiskanászt.
Szívében király, álmaiban császár.
Szépen szól, rondán cselekszik.
Zsákja feneketlen.
Letaszítják - újra mászik.
Még ötvenöt-hatvan!
Az íjfeszítõ sarja lukas hajóra száll.
Az õ ingével-gatyájával tömítik a rést.
Messze jutottak a parttól,
már nem tud kiszállni.
A döglött sárkány kutyáit
a koronázatlan Cár veszi pórázra.
A szûkszavú Tárnokmestert tuszkolják élre.
Saját táborából ütnek pártot ellene,
mert a Koronázatlan Cár úgy akarja.
Paprikajancsiból csinál vezért.
A nemzet tûri - nem látja meg rajta
a rángató madzagokat.
A csellel hatalomra segített Paprikajancsi
pofátlanul önkényeskedik, buzerálja a népet.
Nyegle és buta.
A Kiskanász malmára hajtja a vizet.
Jobb ellenfél nincs. A nép tûri õket.
Nemes lovag-õsök fehér liliomán
tipródik a nemzet.
A csõsz tolvaj, a bakter rabló, a bíró cinkos.
A különb nem viszi sokra, mert irigylik.
Ki-ki rántja lefelé a másikat - az országot együtt.
Lenézett népek mögött kullog a magyar!
A nemzet talpa alatt röpülõ szõnyeggé válik a föld!
Még hatvan-hetven!
A rátarti úr napszámért kunyerál.
Már mindent elkótyavetyéltek.
Csak alantas szolgálatok maradnak,
égbekiáltó árulások.
Lesznek, kik alattomos ellenséggel
fújnak egy követ.
Bevezetik a hét tevét,
hogy az innen köpködhessen lángot -
a bikát nyergelõ asszonyra.
Ebbõl belviszály is támad, meg külsõ viszály is.
A Kost Áldozó
két fia tovább marakodik.
A tevék magyar hajcsárai
Manó bõrét húzzák Krisztus képére,
hogy megtévesszék a népet,
és aranyra válthassák a félhold csillogását.
Õk a Kost Áldozó, tevét nyergelõ
fiát segítik,
más magyarok meg a másikat.
Kettészakad a nemzet,
lángra lobban az Ország.
A lángot vér oltja.
Magyar magyart gyilkol,
de a bika hátáról is ide lõnek
a hét teve miatt.
A nép fele elpusztul.
A szomszédok megmozdulnak,
de ugrásra kész a zenélõ sivatagok tigrise is.
A megszeppent maradék
UKKÓ-t híjja, a BOLDOGASSZONY-t.
A haragosok megbocsátanak egymásnak,
az irigy örül más szerencséjének,
a rátarti nem rázza a rongyot,
a közönyös siet segíteni.
Ekkor a MAGYAROK ISTENE õrül állítja
a zenélõ sivatagok tigrisét,
és böcsületes alkuval
visszakerül, ami visszajár.
Új kor veszi kezdetét minden égtáj felé,
YOTENGRIT, az ÕS-TENGEREK ISTENE nevében.
A JÓ SZOMSZÉDSÁG TÖRVÉNYE gyõzedelmeskedik.
A jóslat értelmezéséről több dokumentum is található az Interneten. Máté Imre is többször - például a 2006. őszén tartott előadásai során - elemezte a jóslat képeit. A múltra vonatkozó részek viszonylag egyszerűen azonosíthatók, illetve az utolsó, a (2007)2008 - (2017)2018-ra vonatkozó időszak legtöbb szóképe is viszonylag könnyen értelmezhetők. Máté Imre közlése szerint a "Kost Áldozó két fia" a muzulmán és az izraeli népeket jelenti, a "zenélő sivatagok" pedig az Észak-Kínában fekvő Tárim-medence megnevezése.
Az utolsó időszak egyik központi képe a "hét teve", amely egy polgárháborúhoz vezető viszály okaként jelölődik.
Bevezetik a hét tevét,
Hogy az innen köpködhessen lángot -
a bikát nyergelő asszonyra.
Ebből belviszály is támad, meg külső viszály is.
A hét tevét többnyire fegyverrel, általában atomfegyverrel azonosítják, amely "a bikát nyergelő asszonyt", azaz Európát fenyegeti.
A véletlen egy sokkal egyszerűbb értelmezési lehetőséghez segített. A "hét teve" itt a gáz tranzit-vezetékként, illetve a gázelosztóként értelmezhető. Az "innen köpködhessen lángot" pedig a rejtélyes fegyver helyett mindössze a fűtést, illetve a gáz felhasználását jelenti.
2006. október 15-én több helyen is - például a Menedzsment Fórumban (www.mfor.hu [1] ) - megjelent egy cikk, "Magyarország lehet a régió gázelosztó központja" címmel. Kóka János gazdasági miniszter szerint "Magyarország abban érdekelt, hogy minél több gázelosztó hálózat épüljön Európában". Az EU által támogatott Nabucco az azeri, kazah és iráni gázt szállítana Törökországból Ausztriába. A "Kék Áramlat" (hivatalos nevén: Dél-európai Gázvezeték) ugyancsak Törökországtól vezetne Ausztriáig orosz-türkmén gázt szállítva, illetve tervbe van még véve egy horvát kikötőből induló vezeték is. A magyarországi tárolás céljára egy tízmilliárd köbméteres gáztárolót létesítenének.
A "hét teve" így vonatkozhat a tároló kinézetére, esetleg a vezetékek (amelyek a tevéhez hasonlóan hordozók) számára vagy elrendezésére. A következő sorokban, ezt találjuk: "A tevék magyar hajcsárai (...) aranyra válthassák a félhold csillogását." A félhold így Törökországra vagy tágabban értelmezve a muzulmán világra vonatkozik; az "arannyá váltás" pedig a tárolás, illetve kereskedelem nyeresége.
2007. márciusában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Nabuccót "álomnak", viszont a Gazprom orosz állami konszern tervét, a Kék Áramlatot realitásnak nevezte. Ez az EU-ban "némi csodálkozást keltett", illetve az ellenzék akcióját is kiváltotta. A Kék Áramlat elleni egyik ellenérv, hogy lehetőséget ad arra, hogy az oroszok a későbbiekben politikai célokra használják gazdasági befolyásukat. Németh Zsolt ellenzéki politikus szerint Gyurcsány "leértékeli a Nabuccót", míg a rivális orosz gázvezeték, a Kék Áramlat problémáit pedig leegyszerűsíti. A külső és belső nyomás hatására 2007. szeptemberében Kóka János már a Nabucco támogatásáról beszélt. Viszont 2008. február végén Gyurcsány Ferenc aláírta, hogy Magyarország részt vesz az orosz Déli Áramlat nevű gázvezeték építésében. Ez szinte közvetlenül az után volt, hogy a kormány szétküldte a Nabucco építéséről a megállapodás-tervezetet.
A "tevék magyar hajcsárai", azaz működtetői a jóslat szerint ugyancsak fontos szerepet kapnak:
A tevék magyar hajcsárai
Manó bőrét húzzák Krisztus képére,
hogy megtévesszék a népet,
és aranyra válthassák a félhold csillogását.
Ők a Kost Áldozó, tevét nyergelő
fiát segítik,
más magyarok meg a másikat.
Kettészakad a nemzet,
lángra lobban az Ország.
A lángot vér oltja.
A "hajcsárok" szempontjából érdekes a Magyar Nemzet 2008. márciusi híre, melyben "kormányhoz közeli körök" információi szerint Gyurcsány Ferenc nyáron távozik a posztjáról - ez mint tudjuk végül csak tudatos álhír volt - és a Déli Áramlat gázvezetéket felügyelő vállalat vezetője lesz. Ez a játszma azonban még koránt sincs lezárva. A jóslat szerint a "tevék" "hajcsárai" a gázt adó hatalmat támogatják, "más magyarok meg a másikat", s mindez polgárháborúhoz vezethet.
Magyar magyart gyilkol,
de a bika hátáról is ide lőnek
a hét teve miatt.
A nép fele elpusztul
A jóslat, illetve a "hét teve" értelmezése szerint a gázelosztó miatt olyan európai érdekeltséggé válik az ország, hogy az uniónak be "kell" majd avatkoznia, hasonlóan az USA és a Közel-Kelet viszonyához, vagy konkrétan az Iraki-Kuvaiti eseményekhez. Aki látta a Kurtlar Vadisi (Farkasok völgye) c. filmet, annak számára nem üres fenyegetés, hogy a "nép fele elpusztul", még ha - Máté Imre közlése alapján - ezt nem is számszerűen kell érteni.
Ha igaz ez az értelmezés, akkor egy rendkívül különös eseménysorozatra vonatkozik. Egy látszatra nagyon jó, gazdaságilag is hasznosnak tűnő (jó üzlet, megtérülés, "diverzifikálás", "munkahelyek") tervről van szó, amit tehát racionálisan követnünk is kellene. Mégis, egy ilyen terv (még egyszer: ha jó az értelmezés) - talán a "megtérülés" valódi számai, talán emberi, talán politikai, talán nemzetközi okok miatt, vagy bármely olyan ok miatt, amit még csak nem is sejtünk - végül rendkívül káros következményekhez vezethet.
2006. őszén egy előadása után Máté Imre a "hét teve" ezen értelmezési lehetőségéről mondta: ennek a jelentését nem is próbálta megfejteni - ha megtörténik, akkor majd megláthatjuk, hogy pontosan mit is jelent, ahogy az a múltra vonatkozó jóslatoknál is történt. 2007. őszén, errol az értelmezésről azt mondta, hogy az "nagyon plauzibilis" (hihető, elképzelhető).
"Nem lehetne-e másképp?" - kérdezték a tudó emberek Lápkumánja szellemét. "Megírva semmi sincsen, mert minden megváltoztatható, - ha nem fordultok el ISTENETEK-től és megszívlelitek az ősök intelmeit." - hangzott a válasz.
A dolognak van még egy érdekessége a Jóslat vége a hírek szerint megváltozott, más idősávra kerültünk:
A megújult nyirkai jóslat [2]
1947 nyarán hét táltos találkozott a nyirkai Hanyban, a Rókadomon. Nagy híváshoz mentek, ősök szellemét idézni a nemzetre zúdult bajok halmaza miatt.
Tudni akarták, meddig tart a nyomorúság, meg miképpen alakul a jövő.
Áldozó tüzet raktak, s segítették a lélek útján járót, ki szóval szólta az égiek üzenetét.
A nyirkai jóslat bizonyossággá vált. Szavait igazolta az idő 2007 végéig - az utolsó rész ("még hatvan-hetven") kezdetéig.
Ám 2007 telén nagy hívás érkezett a nyirkai Hanyba. A nemzet szellemi örökségének tanítói gyűltek egybe a hívásra a Rókadombon, s áldozó tüzet raktak.
Szert tartottak, s segítették a lélek útján járót, ki szóval szólta a lélek üzenetét.
2007 telén új irányt vett a folyamat árja, s az emberi cselekedetek fényében az égi szándék átírta a jóslat végét.
Új lehetőséget kapott a nemzet, hiszen visszatért Istenéhez, s kezébe vette jövendőjét.
Így hangzott a szó a nyirkai Hanyban a Rókadombon:
Már csak a tetteinken múlik.
A Duna két partján megszületik a szeretet áldott fehér köre.
A nemzet felemelkedik, és magával emel minden más nemzetet a Kárpát Hazában.
Böcsületes alkuval visszakerül, ami visszajár.
Új kor veszi kezdetét, minden égtáj felé,
az Ős-ten, - a mi bennünk élő Isten nevében.
Isten gyermekei, Teremtő nemzette Magyar nép
igazságra juttatja a Szeretet tanítását.
A táltosok egy akarattal mondották: "Így van ez - így legyen."
Megköszönték a jövendölést, őrizték még egy ideig az áldozó tüzet, s áldást mondtak.
Ezek után ki-ki elindult, és tette a maga dolgát.
Úny. Jézus születése után 2008 esztendővel.
Isten áldásával. Egy Fehér Magyar atya:
Berhidai Tamás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése