2013. augusztus 30., péntek
2013. augusztus 29., csütörtök
2013. augusztus 27., kedd
Vinnie Paz - "Végnapok" Ft. Block Mccloud [HUN SUB]
Megjelenés ideje: 2012.09.06.
Politikai és nem ide illő hozzászólások törlésre kerülnek.
Elnézést kérek, hogy néhol találni 1-2 helyesírási illetve nyelvtani hibát, ez az első fordításom.
A videó önmagáért beszél.
David Icke brixtoni előadása (megtekintése erősen ajánlott):
http://www.youtube.com/playlist?list=...
Fordította és feliratozta:
http://www.youtube.com/SzeretetCsatorna
WE DONT OWN THIS SONG
"Vinnie Paz-End of Days Feat. Block McCloud", hangrögzítés kezeli:
The Orchard Music
A Piri Reis térkép rejtélye,Antarktisz.
Mit rejt egy régi térkép?
A kutatók, akiknek az érdeklődése az Antarktisz ,,titokzatos városára" irányul, egy olyan régi térkép tanulmányozásában keresnek választ, amelynek elkészítése mindmáig szinte annyira rejtélyes, mint maga a legendás jég alatti település...
A térképre, a kétségtelenül izgalmas leletre, a Topkapi palota Oszmán Birodalmi Irattárában dolgozó kutatók 1929-ben bukkantak. A mappa, amely azóta számtalan találgatásnak szolgált alapul, az Oszmán Birodalomban, a XVI. század elején készült. Az 1513-as dátummal szignált térképen egy Piri Reis nevű oszmán kapitány neve állt. A felfedezésről Paul Kahle német orientalista adott hírt először 1931-ben, Hollandiában, az orientalisták 18. kongresszusán. Kahle beszámolója valósággal megdöbbentette a kongresszus részvevőit, Piri Reis térképén ugyanis ez volt olvasható: ,,A partok és a szigetek Colombo térképéről másoltattak át a térképre." Márpedig ha ez igaz, akkor ez a török térkép megoldhatná a századok óta tartó vitát, amely arról folyik: tudta-e Kolumbusz, hogy új kontinenst fedezett föl, vagy úgy halt meg, hogy azt hitte: csak egy új útvonalat talált Kína felé?
A térkép végül nem adott választ a kérdésre. Sőt: új, még bonyolultabb kérdéseket vetett fel. Olyanokat, amelyekre mindmáig egész sor tudományos és áltudományos feltételezés keresi a megoldást.
Több száz hipotézis:
1954-ben a New Hampshire-i Keene Egyetem tudománytörténeti professzora, Charles Hapgood egyik szemináriumi csoportjának éppen a Piri Reis-féle térkép részletes elemzését adta feladatul. A hallgatók előtt teljesen ismeretlen volt a téma, ezért előítéletek nélkül láthattak a kutatásokhoz. A csoport később elvégezte az egyetemet, és a kutatást mások vették át, így az elemzés összesen hét évig tartott!
,,Ez alatt az idő alatt száz meg száz föltevést vetettünk el, mielőtt megállapodtunk abban, amelyet -Az ősi királyok térképei- című könyvben hoztunk nyilvánosságra" - írja Hapgood professzor.
A térkép kétségtelenül, a többi között, az Antarktisz partvonalát ábrázolja - állapította meg a neves tudós -, holott a hatodik földrészt csak évszázadokkal a térkép elkészítése után fedezték fel. Sőt, szerinte a térképen az Antarktisz jégréteg alatti hegyvonulatai is láthatóak, márpedig ezeket csak a XX. századi tudomány mutatta ki.
Az Antarktiszt csak 1820-ban fedezték fel, vagyis 307 évvel azután, hogy Piri Reis megrajzolta a térképet, hogyan ábrázolhatta volna tehát a hatodik földrészt? Minthogy az Antarktiszt évezredek óta jég borítja, hogyan szerepelhet a térképen jégtakaró nélkül? Mivel magyarázható a térképen levő bejegyzés: ,,Ezen a vidéken semmiféle élet nem található. Minden puszta, és nagy kígyók vannak, emiatt a portugálok nem is szálltak itt partra, amely állítólag igen forró."
Kérdések és bizonyítékok
Hogy a térkép valójában a jég alatt levő Antarktiszt ábrázolja, a Hapgood-csoport egy brit-norvég-svéd kutatócsoport felméréseire is hivatkozik, amely 1949-ben ezen a területen egy tenger alatti hegyvonulatot mutatott ki.
,,Csúcsai közül néhány - a Hapgood-csoport szerint - a víztükör fölé emelkedne (tehát sziget lenne), ha nem volna ott a jégtakaró. Mi ez, ha nem annak bizonyítéka, hogy az Antarktiszt fölfedezték, és föl is térképezték, méghozzá abban a korban, amikor nem borította jég?"
Újabb bizonyíték:
Hapgoodot és tanítványait teljesen rabul ejtette a térkép rejtélye, ennek ellenére azonban csak rendkívül óvatosan haladtak előre, mérlegelve annak lehetőségeit is, hogy az antik idők térképészei, akik hittek a déli földrész létezésében, bizonyíték nélkül is berajzolhattak egyet-mást pusztán szóbeszédre alapozva, sőt akár csupán az esztétikai egyensúly kedvéért is...
1959-ben Hapgood a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban kutatott, és egy olyan térképre bukkant, amely szinte egy csapásra elsöpörte minden kételyét.
Ez a térkép vitathatatlanul az Antarktiszt ábrázolta. 1531-ben, vagyis 290 évvel az Antarktisz felfedezése előtt Oronce Finé (latinosan Oronteus Finaeus) francia térképész készítette!
2013. augusztus 9., péntek
2013. augusztus 5., hétfő
2013. augusztus 2., péntek
A hála az, ami lehetetlenné teszi a boldogtalanságot.
http://www.pozitivnap.hu
Légy hálás! Mert „A hála lehetetlenné teszi a boldogtalanságot. Ez az egyik legfontosabb titok, amit meg kell tanulnod.” (Osho)
Milyen kézenfekvő, mégis sokszor mennyire elsikkad a hétköznapok során! Hacsak nem gyakorolja az ember tudatosan és rendszeresen, nehéz folyamatosan hálásnak lenni azokért az emberekért és dolgokért, melyeket szeretünk az életben, vagy akár csak a létezésünk tényéért.
Miért jó a hála?
Ha a puszta tényeket, azaz kutatási eredményeket nézzük, azok is abszolút a hála mellett kardoskodnak. Ugyanis a hálás emberek (vagyis akik rendszeresen gyakorolják a hála érzését) boldogabbak, elégedettebbek az életükkel. Miért is?
Mert a hálás emberek egészségesebbek: alacsonyabb a vérnyomásuk, jobban bírják a fájdalmat, erősebb az immunrendszerük, több energiát fordítanak testmozgásra, továbbá többet alszanak.
Aki hálás, több örömöt és vidámságot talál, sokkal inkább tudatában van napi szinten az élet szépségeinek, így optimistább a hozzáállása is.
Ha hálát érzünk, embertársainkkal is sokkal barátságosabbak, kedvesebbek, nyitottabbak vagyunk. Segítőkészebbek, nagylelkűbbek, megbocsátóbbak vagyunk másokkal.
A hála segít, hogy a jelen szépségeit észrevegyük és értékeljük. Ezáltal sokkal több pozitív érzés keletkezik bennünk a mindennapok folyamán, ami újabb és újabb pozitív élményekhez vezet. Mennyi minden van, amihez az ember teljesen hozzászokott (pl. a civilizáció nyújtotta előnyök és kényelem). Ha egy pillanatra megállunk, és a magától értetődő dolgokat is értékeljük, akkor sokkal elégedettebbé válunk a jelenünkkel kapcsolatban.
A hála segít kizárni a negatív gondolatokat (irigység, megbánás, düh). Ez teljesen logikus, hiszen elég nehéz egyszerre hálásnak és irigynek lenni. A kettő valahol kioltja egymást. Ha örülünk annak, amink van, akkor nem azzal foglalkozunk, mi az, ami másnak van, nekünk pedig nincs.
A hálás emberek jobban tűrik a stresszt is, mivel az élet negatív eseményeit kevésbé sötéten látják, hiszen tudatában vannak annak, mi az a sok pozitívum, amit viszont kaptak az élettől.
Mi a hála?
Egyrészt, amikor felismerjük a jó dolgokat a világ(unk)ban. Ez persze nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk az élet árnyoldalait. De mikor megvizsgáljuk az életünket nagy egészében, akkor hálát adunk bizonyos dolgokért.
Légy hálás! Mert „A hála lehetetlenné teszi a boldogtalanságot. Ez az egyik legfontosabb titok, amit meg kell tanulnod.” (Osho)
Milyen kézenfekvő, mégis sokszor mennyire elsikkad a hétköznapok során! Hacsak nem gyakorolja az ember tudatosan és rendszeresen, nehéz folyamatosan hálásnak lenni azokért az emberekért és dolgokért, melyeket szeretünk az életben, vagy akár csak a létezésünk tényéért.
Miért jó a hála?
Ha a puszta tényeket, azaz kutatási eredményeket nézzük, azok is abszolút a hála mellett kardoskodnak. Ugyanis a hálás emberek (vagyis akik rendszeresen gyakorolják a hála érzését) boldogabbak, elégedettebbek az életükkel. Miért is?
Mert a hálás emberek egészségesebbek: alacsonyabb a vérnyomásuk, jobban bírják a fájdalmat, erősebb az immunrendszerük, több energiát fordítanak testmozgásra, továbbá többet alszanak.
Aki hálás, több örömöt és vidámságot talál, sokkal inkább tudatában van napi szinten az élet szépségeinek, így optimistább a hozzáállása is.
Ha hálát érzünk, embertársainkkal is sokkal barátságosabbak, kedvesebbek, nyitottabbak vagyunk. Segítőkészebbek, nagylelkűbbek, megbocsátóbbak vagyunk másokkal.
A hála segít, hogy a jelen szépségeit észrevegyük és értékeljük. Ezáltal sokkal több pozitív érzés keletkezik bennünk a mindennapok folyamán, ami újabb és újabb pozitív élményekhez vezet. Mennyi minden van, amihez az ember teljesen hozzászokott (pl. a civilizáció nyújtotta előnyök és kényelem). Ha egy pillanatra megállunk, és a magától értetődő dolgokat is értékeljük, akkor sokkal elégedettebbé válunk a jelenünkkel kapcsolatban.
A hála segít kizárni a negatív gondolatokat (irigység, megbánás, düh). Ez teljesen logikus, hiszen elég nehéz egyszerre hálásnak és irigynek lenni. A kettő valahol kioltja egymást. Ha örülünk annak, amink van, akkor nem azzal foglalkozunk, mi az, ami másnak van, nekünk pedig nincs.
A hálás emberek jobban tűrik a stresszt is, mivel az élet negatív eseményeit kevésbé sötéten látják, hiszen tudatában vannak annak, mi az a sok pozitívum, amit viszont kaptak az élettől.
Mi a hála?
Egyrészt, amikor felismerjük a jó dolgokat a világ(unk)ban. Ez persze nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk az élet árnyoldalait. De mikor megvizsgáljuk az életünket nagy egészében, akkor hálát adunk bizonyos dolgokért.