Ahol a tudomány és a spiritualitás találkozik . / Tudomány és Spiritualitás = Objektivitás és Szubjektivitás = Racionális és Reális = Tudás és Bölcsesség.

A tudomány és a spiritualitás egyazon valóság két aspektusa. Nincs közöttük kibékíthetetlen ellentét.

A tudományos keresés és a spirituális keresés az emberiség két nagy útkeresése volt. De úgy tűnik, egyesek azt gondolják, a tudomány kibékíthetetlen ellentétben van a spiritualitással. A tudományos keresés a külső tér, idő és anyag világában fedez fel rendet, a spirituális keresés pedig a tudatunkban. Mivel azonban a teljes valóság mind anyagból, mind tudatból áll, miért kellene a külső világ rendjének megértését célzó keresésnek kibékíthetetlen ellentétben lennie a belső világ rendjének megértésére irányuló kereséssel?

Mindkét keresés az emberi kíváncsiságban gyökerezik. Mi, emberi lények ki akarjuk nyomozni, mi történik bennünk és körülöttünk. Azért akarunk megfigyelni, hogy rájöjjünk a dolgokra. Természetünktől fogva kíváncsiak vagyunk, bármiről van is szó. Például a technológia a tudomány terméke és nem magyarázata. A tudományos keresés jóval azelőtt megvolt, mielőtt bármilyen technológia kifejlődött volna. Rákérdeztünk, hogy miért kék az ég, miért kel fel és nyugszik le a nap, miért van olyan sok faj körülöttünk, miért következnek be fogyatkozások, s mindezt jóval azelőtt, mielőtt bármilyen technológia létrejött volna.

Ugyanígy a Ki vagyok én? Mi az élet célja? Miért van bennem oly sok konfliktus és harc? Lehetséges-e valami más rendet elérni tudatomban? Mi a halál? Van-e valami a halálon túl? kérdések a spiritualitás területének kérdései. Ebből a keresésből fejlődtek ki a különböző vallások. Voltak nagy kérdezők, akik eljutottak egy bizonyos igazsághoz és rendhez. Ezt a rendet nevezhetjük szeretetnek, együttérzésnek, harmóniának, bárminek. Ebből az állapotból próbálták meg közvetíteni az igazságot, amelyet megláttak, és szellemi vezetőkké váltak, akik köré a szervezett vallások épültek. Ily módon az intézményesült vallások a spirituális keresés melléktermékei, mint ahogyan a technológia a tudományos keresés melléktermékeként fejlődött ki.

Miért van az, hogy a tudományos keresés annyira sikeres volt, de amikor tudatunk megértésére kerül a sor, az emberiség mint egész kudarcot vall? Az egyik ok, amiért a tudományos keresés annyira előrehaladt, az, hogy a természetben, amely a tudomány területe, hatalmas rend uralkodik. A természet valamilyen mértékben bizonyos törvények szerint működik, és a tudomány képes volt felfedezni ezeket a törvényszerűségeket. A tudományos keresés sikerének másik oka, hogy a megfigyelő és a megfigyelt elkülönülése többé-kevésbé lehetséges. Viszonylag könnyű objektív lenni azzal kapcsolatban, amit az ember lát. Ez csak a kvantumfizikában dől meg, ahol egy olyan részecskénél, mint az elektron, a megfigyelés puszta aktusa kihat a részecske állapotára. A tudományban az emberi tévedéseket gyorsan kiderítik, mert a konklúziókat más emberek ellenőrzésére bízzák. A tudomány ezúton próbálja kiküszöbölni az egyes megfigyelő szubjektivitását. De amikor a spirituális kereséshez érkezünk, magunkba nézünk, és a megfigyelő maga a megfigyelt. Itt nincs dualizmus.

A tudományos keresésben tudásunk összeadódik. Amin Newton egész életében munkálkodott, ma két-három év alatt meg tudjuk tanulni, és építeni tudunk rá a további kutatásban. A spirituális keresésben a tudás nem segít. Valójában inkább akadály. Amit Buddha felfedezett és kinyilatkoztatott, el tudom olvasni, és eljuthatok oda, hogy ismerem a buddhizmust. Mindez a tudás a buddhista filozófia professzorává emelhet engem, de a buddhista filozófia professzora nem Buddha! Pusztán ismereteken keresztül nem tudom elérni azt a rendet, ami Buddha tudatában volt. Így Buddha tanítványainak annak érdekében, hogy rendet teremtsenek saját tudatukban, mindent újból meg kell figyelni és újra felfedezni, amit Buddha felfedezett. Az ember nem tudja egyszerűen megtanulni. Valami másra van szüksége az ismereten túl, nevezetesen az igazság szellemi meglátására.

A tudomány területén szintén alapvető fontosságú valamilyen szellemi meglátás, bepillantás, de csak az első ember esetében, aki felfedezi az igazságot. Ha Einstein nem látja meg a tér, idő, anyag és energia kérdéseinek mélyét, akkor elméje nem teremt egy teljesen új felfogást. De miután a tudósok eljutottak egy meglátáshoz, egyenlet formájába öntik, logikusan levezetik és igazolják azt. Ettől kezdve a tudást nem bepillantáson, hanem racionális logikán keresztül tanítják. A spirituális keresésben ha valakinek nincsenek mély rálátásai, csak a hamut matatja.

Tehát a spirituális keresés lényegéből adódik néhány probléma. Ahogyan voltak nagy tudósok, mint például Einstein, Newton, Galilei, Darwin és így tovább, ugyanúgy voltak nagy spirituális tanítók. Az emberek azért tisztelik ezeket a tanítókat, mert elértek egy bizonyos tudatállapotot. De mit tettek követőik? Azt mondták: “Ez a tanító a mi gurunk, a mi megváltónk, a vezetőnk, ezért imádjuk hát őt.” Átvették szavait és terjesztették azokat. Egy szervezetet fejlesztettek ki, amiből a vallás kialakult. A követők nem jutottak el az igazsághoz; megelégedtek azzal, hogy terjesztik az “Igét”.

Tegyük fel, hogy a tudósok ugyanezt tették volna: ha építettek volna egy templomot Newton-nak, és azt mondták volna: “newtoniánusok vagyunk, Newton a vezetőnk, bármit mond is Newton, az az egyedüli igazság, és mi terjeszteni fogjuk. A tudósok egy másik csoportja pedig Einsteinnel tette volna ezt, és azt mondták volna: “einsteinisták vagyunk” -- vajon tudósoknak neveztük volna-e őket?

Ám a spiritualitás területén nagyon könnyen rászedhetők vagyunk. Első problémánk a rituálékhoz való kötődés volt. Ha egy személy bizonyos ruházatot visel, bizonyos szertartásra eljár és elvégzi azt, egy bizonyos módon gyújt mécsest és így tovább, elfogadjuk, hogy ő szent ember. Szem elől veszítettük azt a tényt, hogy a spiritualitás: keresés és kérdezés. Ha az emberi lények nem érnek el egy rendet tudatukban, nem spirituálisak. Ennek pedig semmi köze sincs a szertartásokhoz, az öltözékhez, a kiejtett szavakhoz vagy elolvasott könyvekhez. Semmi köze sincs a fejünkben található némi ismerethez.

A másik tényező, amely nagyon megakasztotta a spirituális keresést, a hit. Mit jelent a hit egy ember számára, aki az igazságot keresi? Ugyanolyan módon el kell vetnünk, mint ahogyan a tudós elvet egy teóriát. A teória nem az igazság: a modell nem a valóság. Hogy megtudjuk, mi az igazság, kísérleteket kell végeznünk. De amikor van egy hitünk, egyszerűen kérdezés és megértés nélkül elfogadunk valamit. Annak sincs értelme, hogy azonnal elutasítsunk egy nézetet. A vak elfogadás ugyanúgy rossz, mint a vak elutasítás.

Csak akkor tehetünk szert bölcsességre, ha figyelünk és megfontolunk, nem fogadunk el s nem utasítunk el, hanem együtt élünk a kérdéssel, és saját megfigyeléseink segítségével feltárjuk azt.

A spirituális keresés azért nem jutott messzire, mert úgy értelmeztük, hogy az a hitet jelenti. Azt gondoljuk, a "hit" elhozza majd számunkra az elme megnyugvását, hogy elhoz valami istenit. Ez illúzió. A hit ideiglenesen adhat számunkra bizonyos békét, de ugyanaz, ami tegnap nyugtalanította az elmét, holnap is nyugtalanítani fogja, mert ugyanazok az okok továbbra is működnek. Ha a problémák nem forrásuknál szűnnek meg, az ok és a hatás is feltétlenül fennmarad.

A harmadik megfontolandó dolog az erkölcsi kódex kérdése - mi a jó, mi a rossz, mit tegyünk és mit ne tegyünk. Meg kell megvizsgálnunk, vajon az ember elérhet-e erkölcsi tisztaságot előre meghatározott törvények gyakorlásán keresztül? Amikor megismételnek egy bizonyos tettet, hamar szokássá válik, és az ember erkölcsileg tisztának érezheti magát, anélkül, hogy elérte volna az erkölcsi tisztaságot. Ez a spirituális keresés komoly problémája. Ha agresszív, erőszakos, gyűlölködő vagyok, képes vagyok-e gyakorolni az erőszakmentességet? Egy elképzelést vetítek ki, hogy az erőszakmentesség azt jelenti: nem ütök meg egy másik embert, ezért visszatartom magam. Dühbe gurulok, úgy érzem, megütném a másik embert, de nem teszem, mondván, hogy az “erőszakmentességet gyakorlom”. De a tudatomban ettől még van gyűlölködés, még van agresszió. Pusztán megakadályoztam külső megjelenését. Bizonyosan csak akkor létezik erőszakmentesség, amikor a tudatban vége szakad az erőszaknak. Amíg belül erőszakos vagyok és azt gondolom, hogy az erőszakmentességet gyakorlom, addig ez csupán “kontroll”. Az önkontroll valami egészen más dolog, mint az önmegvalósítás, mely véget vet bennünk az erőszaknak.

Az erkölcsi tisztaság tudatállapot. Akkor van erkölcsi tisztaság, amikor véget ér a zűrzavar. Az erőszak, a félelem, a féltékenység, a bírvágy mind a tudatunkban uralkodó zűrzavar része. Az ember fegyelemmel nem tud rendet teremteni a rendetlenségben. Csak akkor támad szükség belső rendteremtésre, amikor a tudatban zűrzavar van. Ezért a teremtett rend valójában rendetlenség. Az erőszak elnyomása nem erőszakmentesség.

Természetesen a külső tett is számít, és bizonyos mértékű önkontroll szükséges lehet, de semmit sem változtat meg alapvetően. Belül még mindig konfliktusban vagyunk, amikor csak kifelé kontrollálunk. Ha harcolunk önmagunkkal, akkor amit egyik nap kontrolláltunk, mindennap kontrollálnunk kell, ami azt jelenti, hogy az egész élet egy csatamezővé válik. Nem spirituális élet az, ha valaki állandóan harcban áll önmagával. Minden zűrzavarnak oka van, és amíg az ok létezik, a zűrzavar is létezni fog. A spirituális keresés tehát rákérdezés a belső zűrzavar okaira; az önismeret keresése. Az erkölcsi tisztaság ennek a keresésnek a mellékterméke.

A spiritualitás ilyen megközelítése bármilyen felekezettől független, ezáltal, csakúgy, mint a tudomány, univerzális. Éppúgy, ahogyan nincs indiai vagy brit vagy amerikai tudomány, csak egyetlen féle spirituális elme van - a szeretethez, az együttérzéshez, a békéhez és harmóniához eljutott elme. Nincs olyan, hogy hindu spiritualitás vagy keresztény spiritualitás vagy buddhista spiritualitás. Illúzióink azok, amelyek különálló vallási közösségekre osztanak bennünket. A különböző intézményesült vallások a spirituális keresés történelmi melléktermékei, és különbséget kell tenni köztük, valamint önmagában a keresés között. Hasonlóképpen különbséget kell tennünk a tudomány és a technológia között. A tudomány az igazság keresése, míg a

technológia az emberi hatalom-, kontroll- és komfortvágyból származó melléktermék. A hatalom zabolátlan használata okozta a világ minden ökológiai, társadalmi és politikai problémáját, amelyekkel ma szembenézünk. Az emberiségnek anélkül kell tovább folytatnia a tudományos és spirituális keresést, hogy túlságosan belebonyolódna ezek melléktermékeibe.

A spirituális és tudományos keresés valójában a valóság két, egymást kiegészítő faggatása. Bármiféle antagonizmus-érzet közöttük a szűklátókörűség terméke. A tudomány a mérhetővel, a spiritualitás a

mérhetetlennel foglalkozik. A két keresésnek kéz a kézben kell haladnia. Az emberi megértés nem lesz teljes, ha nem fogja át a valóság mindkét aspektusát. A valóság egyetlen, osztatlan teljesség, amely mind az anyagot, mind a tudatot magában foglalja. Tapasztalataink által korlátozottak lévén, gondolataink jórészt ugyanolyan módon választják el a külső világot a belsőtől, mint ahogyan elménk választja el az időt a tértől, noha ezek egyetlen kontinuum különböző aspektusai. A felekezeti oktatás ellenzése nevében minden spirituális keresést az összes vallásos hittel együtt félredobni olyan lenne, mintha a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntenénk.

[P. Krishna professzor a Rajghat Oktatási Központ

(Krishnamurti Alapítvány, Varanasi, India) rektora.]

Fordította: Schmidt Sára

Forrás: 

Resurgence, 1998., szeptember-október

 http://ujvilagtudat.blogspot.hu

____________________________________________________________________________________

 

Tudomány és Spiritualitás = Objektivitás és Szubjektivitás = Racionális és Reális = Tudás és Bölcsesség Igor Kononenko Ljubljanai Egyetem Számítástechnikai.

* Az előadások a következő témára: "Tudomány és Spiritualitás = Objektivitás és Szubjektivitás = Racionális és Reális = Tudás és Bölcsesség Igor Kononenko Ljubljanai Egyetem Számítástechnikai." — Előadás másolata:

Dia 1

Tudomány és Spiritualitás = Objektivitás és Szubjektivitás = Racionális és Reális = Tudás és Bölcsesség Igor Kononenko Ljubljanai Egyetem Számítástechnikai és Informatikai Kar Igor.Kononenko@fri.uni-lj.si

Dia 2

TUDOMÁNY Tapasztalati, mérhető adatokat modellez; Az elméletek (modellek) méréseket írnak le; Ismételhetőség/megbízhatóság/objektivitás; Statisztikák; A kísérletezőt és annak szándékait ki kell zárni a kísérletből.

Dia 3

A TUDOMÁNY KORLÁTAI A tudomány leírható/kiszámolható/ levezethető modellekre korlátozódik; Formalizmusok: 1.Algoritmusok, 2.Rekurzív függvények, 3.Formális grammatikák, 4.Matematikai logika Kiszámolhatóság elve:  A különönálló, racionális világ (Q) részben leírható  A folytonos, reális (irracionális) világ (R) nem leírható

Dia 4

SPIRITUALITÁS: AZ ÖSSZES HAGYOMÁNYBÓL ERED, AMELYEK UGYANAZOKKAL AZ ALAPVETŐ PROBLÉMÁKKAL FOGLALKOZNAK Az élet célja túlmutat az anyagi világon; Minden létező egy, és ugyanabból a forrásból ered, illetve ugyanazt a célt szolgálja; Az igazság nem leírható és nem megfogható a logikus értelem számára, szükséges, hogy mindenki megpróbálja azt saját maga megérezni közvetlen szubjektív tapasztalatok útján; Az élet célja a tanulás, a végcél az ego korlátainak leküzdése, illetve az, hogy közvetlenül és szubjektív módon felismerjük az igazságot és bölcsességre tegyünk szert; A spirituális élet a spirituális erények gyakorlásán alapszik.

Dia 5

Tudósok TUDÁS Misztikusok BÖLCSESSÉG intellektusBelső érzék, szív objektivitás, mérhető, leírható szubjektivitás, nem mérhető, nem leírható A realitás leírásaTudatos érzékelés, A realitás tudatában levés logikus, racionális elme intuitív elme HOGYAN? leírásMIÉRT? a cél kutatása az anyagot tanulmányozza a tudatot tanulmányozza TUDOMÁNYSPIRITUALITÁS

Dia 6

TUDOMÁNYSPIRITUALITÁS az élet véletlenszerűen bukkant fel az élet esély kételkedés, igazoláshit logika, kísérletek, statisztikák relaxáció, meditáció, szertartások elemzés, megkülönböztet redukál, részek szintézis, összekapcsol holisztikus, egész Különálló, racionális világ (Q) Folytonos, reális világ (R), irracionális, transzcendentális

Dia 7

TUDOMÁNYSPIRITUALITÁS objektív, közvetett tapasztalatok szubjektív, közvetlen tapasztalatok elmélet, a realitás megközelítése gyakorlat, a realitás maga aktív, erőszakos szabad akarat passive, harmonikus szabad akarat alárendelés, kontrollegyüttműködés elvétel, profit, egoadás, megosztás elkülönítés, tér-idő dimenzió minden egy, spektrális dimenzió okszerűség, múltban és jövőben gondolkodás nincs okszerűség, MOST!

Dia 8

TUDOMÁNYSPIRITUALITÁS tudásbölcsesség tudományos elméletek: - kvantumfizika - relativitáselmélet - termodinamika - Evolúció-elmélet … Spirituális erények: - szeretet, együttérzés - türelem, tolerancia - alázat, szerénység - őszinteség, spontaneitás - hit, bátorság … Tudományos szakterületek: - matematika - természettudományok (fizika, kémia, biológia,…) - szociológiai tudományok, filozófia - Műszaki tudományok … Spirituális mozgalmak: - jóga, tantra - tao, zen - alkímia, cabbala, - theozófia, - antropozófia - szufizmus - intézményesített vallások - new age …

Dia 9

Tényszerű összefüggés: magába foglalás a szubjektivitás magába foglalja az objektivitást a folytonos magába foglalja a különállót a realitás magába foglalja a racionalitást a spiritualitás magába foglalja a tudományt a bölcseeég magába foglalja a tudást a tudat magába foglalja az intelligenciát

Dia 10

A BÖLCSESSÉG TANÍTÓI Spirituális lények vagyunk: mindenkinek (egyszer) teljes mértékben kifejezésre kell juttatnia spirituális természetét Önmegvalósító, öntudatra ébredt, megvilágosodott, üdvözült, megváltott, szabad, a szeretet és bölcsesség mesterei: Túlléptek minden ragaszkodáson és illúzión, megszabadultak minden kívánságtól, elvetették az előítéleteket és minden félelmet, és felismerték az ego összes játékát. Az ide sorolás kritériumai (szubjektív és nem teljes lista): 1. Történelmi dokumentumok az életükről és tanításaikról; 2. Nem feltétlenül az igazság megvilágosodott szószólói; 3. Jelentős befolyás a küövetők spirituális fejlődésére; 4. Különböző tradíciókból/kultúrákból; 5. Az én szubjektív bölcsesség-érzésem. 79 bölcsesség-tanító (9 nő, 29 Indiából)

Dia 11

A bölcsesség-tanítók felsorolása: 1. Legendás, ókori; Közel- és Távol-Kelet: - Sri Rama (kb. i.e. 45. század), legendás indiai megvilágosodott mester, király és bölcs. - Sri Krishna (kb. i.e. 32. század), legendás indiai megvilágosodott mester, herceg és bölcs. - Hermes Trismegistos (? i.e. 3. évezred), legendás master és spirituális tanító. - Zarathustra (Zoroaster) (? i.e. 2. évezred), legendás perzsa megvilágosodott mester és spirituális tanító, a zoroaszter vallás alapítója. - Lord Mahavir (i.e. 599?-527?), megvilágosodott mester és spirituális tanító, a dzsainizmus megújítója - Lao Tsu (i.e. 570?-490?), kínai bölcs, filozófus, a taoizmus alapítója - Siddhartha Gautama Buddha (i.e. 560?-480?), megvilágosodott mester és spirituális tanító. - Zhuang Zi (i.e. 369?-275?), kínai bölcs, filozófus, a taoista bölcsesség írója

Dia 12

A bölcsesség-tanítók felsorolása : 2. Görög és római ókoriak: - Pitagórasz (i.e. kb. 569-475), görög filozófus, matematikus, bölcs és spirituális tanító. - Heraclitus (i.e. kb. 535-475), görög filozófus és bölcs. - Szókrátész (i.e. 470?-399?), görög filozófus és bölcs. - Jézus Krisztus (i.e. 6? – i.sz. 29?), megvilágosodott mester és spirituális tanító. - Seneca (i.e. 3? – i.sz. 65), római filozófus és drámaíró. - Tyanai Apollonius (2?-98?), görög filozófus és bölcs. - Plotinus (kb. 205-270), görög filozófus, bölcs és spirituális tanító, a neoplatonizmus alapítója.

Dia 13

A bölcsesség-tanítók felsorolása: 3. Európai középkoriak: - Assisi Szt. Ferenc (1182?-1226), boldog, az alázat mestere, a ferences rend alapítója. - Magdeburgi Mechthild (1209?-1282?), keresztény misztikus. - Meister Eckhart (1260-1327?), keresztény teológus, filozófus és misztikus. - Marguerite Porete (1255?-1310), misztikus, bölcs, spirituális tanító. - Nicholas of Cusa (1400?-1464), keresztény filozófus, bíboros, diplomata, matematikus és metafizikus. - Paracelsus (1493-1541), orvos, alkímista, misztikus, laikus teológus és filozófus. - Avilai Szt. Teréz (1515-1582), keresztény apáca, szent, misztikus, a karmelita rend megújítója. - St. John of the Cross (1542-1591), misztikus teológus, szent, a Mezítlábas Karmeliták alapítója.

Dia 14

A bölcsesség-tanítók felsorolása: 4. Szufizmus: - Omar Khayyam (kb. 1048-1131), perzsa matematikus, csillagász, költő és a szufizmus tanítója. - El-Ghazali (1058-1128?), iszlám filozófus, teológus és szufi. - Nishapuri Attar (1142?-1220?), perzsa szufi- költő, a szufizmus tanítója. - Rumi, Jalal ad-Din (1207-1273), perzsa költő és szufi, a táncoló dervisek alapítója. - Hafis (1325?-1389?), perzsa költő és szufi. - Jami, Nur ad-Din Abd ar-Rahman (1414- 1492), perzsa szufi-költő és misztikus.

Dia 15

A bölcsesség-tanítók felsorolása : 5. India és Távol-Kelet: - Bodhidharma (470?-539?), megvilágosodott mester és spirituális tanító. - Kanachi Sosan (510?-606?), megvilágosodott mester és spirituális tanító, a kínai Zen 3. pátriárkája. - Sri Adi Shankara (788?- 820?), megvilágosodott mester és spirituális tanító, filozófus, költő, vallási reformer. - Huang Po (1st half of 9th century), a Zen mestere és spirituális tanító. - Rinzai (?-866), a Zen megvilágosodott mestere, spirituális tanító. - Naropa (1016-1100), megvilágosodott mester, spirituális tanító. - Jetsun Milarepa (1052-1135), tibeti jógi, költő, mágus, megvilágosodott mester és spirituális tanító. - Dogen Zenji (1200-1253), a Zen japán mestere és spirituális tanító, költő, a Soto-Zen alapítója. - Kabir (1440?-1518?), misztikus költő, indiai szeint, megvilágosodott mester és spirituális tanító. - Guru Nanak (1469-1539), megvilágosodott mester és spirituális tanító, a Sikh vallás alapítója. - Mira Bai (1498-1547), indiai szent, bölcs, misztikus költő.

Dia 16

A bölcsesség-tanítók felsorolása : 6. 19. század: - Lahiri Mahasaya (1828-1895), megvilágosodott mester és spirituális tanító. - Helena Petrovna Blavatsky (1831-1891), parapszichológiai médium és a Teozófiai Társaság alapítója. - Sri Ramakrishna Paramahamsa (1833-1886), megvilágosodott mester és spirituális tanító. - Sri Sai Baba of Shirdi (1840?-1918), megvilágosodott mester és spirituális tanító. - Sri Yukteswar (1855-1936), megvilágosodott mester és spirituális tanító. - Ohiyesa, Charles Alexander Eastman (1858-1939), amerikai indián író, orvos, az indián bölcsesség írója. - Rudolf Steiner (1861-1925), osztrák filozófus és természettudós, az antropozófiai mozgalom alapítója. - Swami Vivekananda (1863-1902), Indian filozófus, bölcs és spirituális tanító.

Dia 17

A bölcsesség-tanítók felsorolása : 7. A 20. század első fele: - Rabindranath Tagore (1861-1941), indiai költő, filozófus, Nóbel-díjas. - Mahatma Gandhi (1869-1948), az igazságért és emberi jogokért folytatott erőszakmentes harc mestere. - Sri Aurobindo (1872-1950), megvilágosodott mester és spirituális tanító. - Carl Gustav Jung (1875-1961), svájci pszichiáter, pszichológus és filozófus. - George Gurdjieff (1877-1949), görög-örmény spirituális tanító és misztikus. - Bhagavan Sri Ramana Maharshi (1879-1950), megvilágosodott mester és spirituális tanító. - Edward Bach (1886-1936), angol orvos, a (Bach) virág-esszenciák alapítója, bölcs. - Mikhail Naimy (1889-1988), libanoni spirituális író, költő, filozófus. - don Juan Matus (1891?-1973?), amerikai indián sámán, látó és bölcs, spirituális tanító. - Paramahansa Yogananda (1893-1952), a jóga mestere és spirituális tanító. - Meher Baba (1894-1969), megvilágosodott mester és spirituális tanító.

Dia 18

A bölcsesség-tanítók felsorolása : 8. A 20. század második fele - Jiddu Krishnamurti (1895-1986), megvilágosodott mester. - Sri Nisargadatta Maharaj (1897-1981), megvilágosodott mester és spirituális tanító. - Omraam Mikhael Aivanhov (1900-1986), bolgár filozófus, misztikus és spirituális tanító. - Martin Kojc (1901-1978), szlovén parapszichológus, filozófus, publicista, bölcsesség-tanító. - Shunryu Suzuki (1904-1971), japán Zen-mester, az USA-beli Soto-Zen közösség alapítója. - Peace Pilgrim (1908-1981), megvilágosodott mester, zarándok és bölcs. - Teréz Anya (1910-1977), albán keresztény apáca, boldog, a megszemélyesedett szeretet, a Szeretet Misszionáriusai Rend alapítója, Nobel békedíjas nő. - Alan Watts (1915-1973), teológus, misztkus filozófus és spirituális tanító. - Idries Shah (1924-1996), szufi író és tanító. - Elisabeth Kübler-Ross (1926-2004), orvos, pszichiáter, tanatológus, az együttérzés mestere. - Ifj. Martin Luther King (1929-1968), a feketék jogaiért való erőszakmentes küzdelem mestere, Nobel békedíjas férfi. - Anthony de Mello (1931-1987), indiai jezsuita, misztikus és spirituális író. - Osho - Bhagwan Sri Rajneesh (1931-1990), megvilágosodott mester

Dia 19

A bölcsesség-tanítók felsorolása : 9. Napjainkban - Bhagavan Sathya Sai Baba (born 1926), megvilágosodott mester és spirituális tanító. - Sri Chinmoy (1931-2008), megvilágosodott mester és spirituális tanító, költő, író, zenész, festő, atléta. - 14. Dalai Láma, Tenin Gyatso (sz.: 1935), a tibeti nép spirituális vezetője, Nobel békejíjas. - Eckhart Tolle (sz.: 1948?), megvilágosodott mester és spirituális tanító. - Sri Sri Ravi Shankar (born 1956), megvilágosodott mester és spirituális tanító, az Élet Művészete Alapítvány („Art of living foundation”) alapítója. - Malidoma Patrice Some (born 1956), afrikai sámán, író és spirituális tanító. - Meera Anya (sz.: 1960), megvilágosodott mester és spirituális tanító.

Dia 20

A bölcsesség-tanítók közös tanításai 1. NINCS HALÁL: A fizikai test halála pusztán átmenet a lét egyik formájából egy másik realitásba, a spirituális fejlődés egy következő lépcsője. 2. NINCS GONOSZ: Abszolút értelemben nem lehet semmilyen gonosz, mivel mindenben Isten lakozik, és minden dolog Isten maga: az univerzum minden szörnyű megjelenése csak az ő álarca. 3. NINCS ÖRÖK ELÁTKOZOTTSÁG: sem a világ, sem a Föld nem örök életű. Minden dolog a kozmikus megjelenés végtelen folyamatában kel életre, tűnik el, illetve jelenik meg újból. 4. MINDEN ÖSVÉNY ISTENHEZ VEZET: A lélek Istenből emelkedett ki, és előbb vagy utóbb biztosan vissza fog térni Istenhez. Az emberek mindig és minden ösvényen az ő útját járják, mivel minden út hozzá vezet. 5. Minden létező EGYSÉGE: MINDEN ISTEN; MINDANNYIAN ISTEN VAGYUNK, csak a tudat szintjei változnak. Ha az ember felismeri az Igazságot, ráébred, hogy mindenkivel egy. 6. SEMMIT NEM KELL MEGVÁLTOZTATNI, CSAK MAGAMAT: Minden úgy tökéletes, ahogy van – ezt meg kell tanulnunk elfogadni. Az egyetlen valódi változás bennünk magunkban van. 7. AZ ÚT AZONBAN NEM KÖNNYŰ: Tele van csapdákkal, és csak kevesen érik el a Célt viszonylag gyorsan; a többség hosszasan körben forog, kipróbál különböző vonzó egérutakat, és zsákutcákba kerül...

Dia 21

A bölcsesség-tanítók közös tanításai 8. AZ IGAZSÁG NEM LEÍRHATÓ: ezért a mesterek tanításait nem csak az elménkkel kell olvasni, hanem azokat igazolni is kell és azokra intuitív módon rá kell érezni – a szívünkkel. 9. AZ ELME KORLÁTOZOTT: Elkülönültséget és az igazság hiányát hozza létre; bár hasznos eszköz lehet, nem szabad uralkodnia; a szív és elme harmóniája nélkülözhetetlen. 10. A DOGMÁK A TUDATLANSÁGBÓL FAKADNAK: a tanításban nincs helye végső szabályoknak és dogmáknak. Ettől függetlenül minden koncepció, vallási irányzat és vallás hasznos és szükséges is lehet. 11. BÁRKI RÁJÖHET AZ IGAZSÁGRA SAJÁT MAGÁTÓL, KÖZVETLENÜL: Isten valós megismerése azután lehetséges, hogy felülemelkedünk minden koncepción, és megértésen, egy élő és közvetlen misztikus megtapasztalásba. 12. MOST: Az egyetlen realitás a jelen pillanat, most és csak most lehet az Igazságot felismerni. Múlt és jövő nem létezik – ezek csak emlékek. 13. AHHOZ, HOGY EGY LEGYEN, AZ EMBERNEK MEG KELL HALNIA SAJÁT MAGA SZÁMÁRA: az ego (személyiség) akadályt jelent az Úton, bár az ego nélkül nem lehet követni az Utat. Ha az ember készen áll, feláldozza az egot, hogy MINDENT megnyerjen. 14. AZ IGAZI SZABAD AKARAT CSAK A MEGVILÁGOSODÁS ÁLLAPOTÁBAN LÉTEZIK: Minden egyéb állapot feltételes, és ezért nem szabad.

Dia 22

A bölcsesség-tanítók közös tanításai 15. EGY TANÍTÓ (szinte) SZÜKSÉGES: A tudás csak akkor hasznos, ha azt a tanítvány szintjére adaptálják. Egy Tanító azonban nem tehet semmit a tanítvány helyett. 16. A SZENVEDÉS ÉS A MEGPRÓBÁLTATÁSOK (szinte) SZÜKSÉGESEK A HATÉKONY TANULÁSHOZ: a dualitás világa a fájdalom, szenvedés és megpróbáltatások világa – hosszú távon az ‘ideális’ élet ebben a világban lehetetlen. Ha az ember megadja magát, a szenvedés eltűnik, mivel nincs már rá szükség. 17. A RAGASZKODÁS ÉS A KÍVÁNSÁGOK FÉLREVEZETNEK: ezek eltérítenek bennünket az Igazságtól. A legnehezebb, de szintén szükséges dolog KITANULNI mindenből, amit megtanultunk. 18. A NEM MEGVILÁGOSODOTTAK ÉLETE ALVÁS – A TUDAT HIÁNYA: csak a megvilágosodásban ébred fel az ember az álomból és válik tudatossá. 19. ÉN VAGYOK a végső felismerés – annak felismerése, hogy csak Isten (Én egyedül) létezik, és hogy az elkülönültség csak képzelt volt – a játék része. 20. AZ ÉLET CÉLJA A MEGTAPASZTALÁS: Az egyetlen cél maga az élet, és semmiképpen nem bárminek a megszerzése. Az út a fontos, nem a cél. Ahhoz hogy megtapasztalja magát, Isten elfelejti magát – azért, hogy képes legyen önmagát megtapasztalni.

 Az élet játék. 21. A VÉGSŐ CÉL A MEGVILÁGOSODÁS; FELISMERÉS; MEGVÁLTÁS; ÖNTUDATRA ÉBREDÉS; SZABADSÁG; ÖNMEGVALÓSÍTÁS; ELMERÜLÉS AZ ABSZOLÚTBAN, ISTENBEN; EGGYÉ VÁLÁS; HAZATÉRÉS (A JÁTÉK VÉGE).

Dia 23

Összefoglalás  A bölcsek listája nem (és nem is lehet) teljes  A bölcsek ugyanazt az üzenetet közvetítik  Egybehangzóak – függetlenül az időtől, helytől, kultúrától, illetve hagyománytól  mindnyájan ugyanazt az Igazságot hirdetik, bár mindegyikük saját terminológiát használ --------------------------------------------------------------------------

 A Tudomány és a spiritualitás az Igazságot keresi. Mindkét pólusra, a szívre és az intellektusra elkerülhetetlenül szükség van e folyamat során. Az emberiségnek a tudomány és a spiritualitás összekapcsolására (egységére) van szüksége. 

Albert Einstein: »A tudomány hit nélkül béna, a vallás tudomány nélkül vak.«

Dia 24

Igor.Kononenko@fri.uni-lj.si http://lkm.fri.uni-lj.si/xaigor

http://slideplayer.hu