(Gondolatok fogalmazódtak meg bennem egy egyedi színes történelmi videó előkerülése kapcsán, mely Berlinben készült 2 hónappal a város eleste után 1945 júliusában. Látható a Brandenburgi Kapu és a Reichstag is, de legfőképp az, ahogy a hétköznapi emberek próbálnak visszatérni a rendes kerékvágásba. https://vimeo.com/126267047
Ami viszont nekem ilyenkor eszembe jut - és ráébreszt a háború eszméletlen ostoba mivoltára - az az, hogy a videón látható emberek szinte többsége már nincs is az élők sorában.
Leélünk egy életet és úgy tűnünk tova, mint porszem a levegőben.... Még az a 18 éves fiatal is, aki legszebb éveit taposta akkor, szerelmes volt, élvezte a napsütést és végre a béke illatát..... Nos ma már Ő is 88 éves....
Ennyi az élet és az emberek mégsem veszik észre valós értékét mindaddig, amíg az utolsó óra el nem jön....
Törtetnek, harcolnak, harácsolnak, begyűjtenek minden tárgyat, ami csak létezik, vezetők akarnak lenni és mindenkin felülemelkedni, majd egyszer csak rádöbbennek, hogy mindenki pont ugyanannyit visz majd magával, amennyit hozott,....
És igazán az számított volna, amit közben tesz és azokért, akiket szeret és akik igényelték volna .... Nincs annál nagyobb veszteség, mint háborúba menni, rendkívül ostoba célokért másokat megölni, majd meghalni..... És sajnos képletesen igaz ez a hétköznapi életünkre is, ha bárki végiggondolja, mi az, amiért a napi harcokat vívja, tapos előre, rohan, siet, gyűjt és halmoz..... Hová is ? És mire is gyűjt ? .....Az élet talán ennél sokkal többet is jelenthetne és adhatna...... Persze ez mindig rajtunk múlik, hogy mivel töltjük meg)....... (SBG Buddha saját megjegyzés volt - VilagHelyzete.com) Cikk: http://rt.com/news/255613-berlin-ww2-aftermath-video/
►http://www.VilagHelyzete.com/ ►
https://www.facebook.com/AWAKENINGtheWORLD
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése