Az utolsó jégkorszak nem olyan rég ért véget, a Kárpát-medence viszont nem fagyott be. Az utolsó jégkorszak körülbelül 10-15 ezer éve ért véget. Ez az időszak majdnem 30 ezer éven keresztül zajlott. Ezt a területet északtól egészen a Földközi-tengerig egy 2-3 kilométer vastag jégtakaró fedte. Ez az időszak az emberiséget nagy számban kipusztította. Ebben a hatalmas jégrétegben volt egy lyuk, a Kárpát-medencét ugyanis nem fedte be ez a jégpáncél. Ezt geológusok is alátámasztják.
Az a magyarázata, hogy itt a föld kérge sokkal vékonyabb, mint bárhol máshol. 6-7 kilométer a földkéreg máshol 70-80 kilométer. Ezt ma is láthatjuk, hisz akárhol lefúrunk, itt mindenhol tör fel a termálvíz. Ez az egyik legnagyobb kincse hazánknak. Mivel itt hő volt, nem alakult ki a jégréteg, és az emberek nagyobb hányada tudta túlélni a jégkorszakot. Mikor visszahúzódott a jég, óriási területek váltak ismét szabaddá. Ekkorra a népesség és az állatvilág ezen a területen túlszaporodott. Az állatok is új vidékekre tértek, amiket követtek az emberek is. Ezeknek az embereknek, mivel zárt közösségekben éltek a Kárpát-medencében, kialakult egy viszonylag közös nyelv (valószínűleg ragozó nyelv) és írás. Kisebb eltérések persze lehettek, sőt biztos, hogy voltak is. A kirajzást követően szétszéledtek a világ minden részére és létrehoztak hatalmas civilizációkat egybeolvadva az adott terület őslakosságával.
Az első ilyen nagyobb kirajzás az kb. 6-8 ezer éve történt nyugati irányba. Ők voltak a kelták. A kelták mai leszármazottainak ma briteket, skótokat, íreket tartják, és ők maguk vallják azt, hogy kelta őseik a Kárpát-medencéből vándoroltak el. A keltákra is jellemző volt a rovásírás, a fehér ló tisztelete, és az ő druidáik szerepe megegyezett a mi táltosainkéval. Tudjuk, hogy a római impérium szinte teljesen kiirtotta és ellatinosította a keltákat.
Ezzel a vándorlással egy időben nemcsak nyugat, hanem délkelet felé is történt egy nagyobb vándorlási hullám. Ezek a Tigris és az Eufrátesz folyónál telepedtek le, és megalapították a sumér civilizációt. Azt mondták, hogy a suméroknak volt a legősibb írásuk, az ékírás. Ez addig volt így, ameddig meg nem jelentek a tatárlakai korongok. Erről már volt szó, de nem árt feleleveníteni. Ezeken a korongokon rovásírás és ékírás is megfigyelhető. Időben pedig 1500 évvel megelőzi a legrégebbi sumér írásos leleteket. Az is bizonyított, hogy helyi agyagból készültek a korongok. Ha megnézzük, az ékírás is egy leegyszerűsített rovásírás. Azt már bebizonyították, hogy 90%-ban megegyezik a sumérok nyelvtana a magyarokéval. Kb. 6000 szó azonosságot is találtak már a nyelvben. Gondoljunk csak bele a finnugor kapcsolatot 300 szóhasonlat alapján dolgozták ki.
Nem állt meg mindenki itt Mezopotámiában. Valószínűleg több törzs jöhetett ebben a hullámban, majd szétváltak. Ezek a törzsek továbbhaladtak a Nílus felé, ők voltak az óegyiptomiak. Egyiptomot Kr.u. 600-ban rohanták le a szemiták (arabok) és létrehoztak egy etnikai és nyelvi keveredést. Rájöttek már arra, hogy a magyar nyelv logikájával megfejthetőek a hieroglifák. Ma már az egyiptológusok magyarul tanulnak ahhoz, hogy olvasni tudják ezeket az írásokat. A sumér és az óegyiptomi nyelv között majdhogynem csak dialektikus különbségek voltak.
A harmadik és egyik legnagyobb hullám kelet felé indult. Ezek a népek voltak a későbbi hun és sztyeppei népek alapjai. A görögök ezeket a népeket szabíroknak nevezték. Ebből alakult ki a Szibéria név is. Később ugyan ezeket a népeket szkítáknak és még később hunoknak is nevezték.
Ezek után voltak újabb kisebb vándorlások. Ilyen volt pl. dél felé, akik megalapították az Ógörög birodalmat. Ugye szépen megtanulta mindenki az iskolában, hogy kezdetben voltak az akhájok, majd jöttek a dórok és leigázták őket. Valószínű, hogy az akhájok voltak ezek a Kárpát-medencéből kivándoroltak. Az ógörög nyelvben 4000 szóhasonlatot találtak.
Kb. 3000 évvel ezelőtt délnyugatra volt egy kisebb kivándorlás, és Itáliában telepedtek meg. Ők voltak az etruszkok. Érdekes, hogy az etruszk-magyar kapcsolatról nem mi kezdtünk először beszélni, hanem olasz történészek. Ők állítják, hogy az etruszk szobrokon lévő rovásírás az azonos a magyarral, illetve a nyelv is nagyon hasonlított.
Érdekes, hogy ezekkel a népekkel nem csak Eurázsiában és Észak-Afrikában találkozunk, hanem Amerikában is. A dakota indiánok azt állítják, hogy hun leszármazottak. Ez úgy lehet, hogy amikor a hun-kínai konfliktus elindult, a hunok egy része hajóra szállt és elindult Japán északi része felé. Itt a mai napig az úgynevezett ainuk japánok élnek, akik elütnek a délebbi japánoktól. Az ainuknak erős szőrzetük, nagy szakálluk van és testfelépítésben is eltérnek a déli japánoktól. Innen hajókkal tovább mentek Kanadába. Erre bizonyíték is van. A bizonyítás úgy történt, hogy Japán északi részéről ahonnan a feltételezés szerint továbbhajóztak, nagyon sok vörös festéket dobtak az óceánba. A sodrás föl Kanada irányába ment, itt van egy áramlat. Ahol a vörös csík volt, lementek a búvárok és végig az áramlat vonalában nagyon régi hajóroncsokat találtak. Olyan tárgyakat is találtak, amin egyértelműen hun kultúrát lehetett látni.
Dél-Amerikában találtak magyar kutatók olyan indián törzset, ahol ragozó nyelven beszéltek. Teljesen magyar hangzású neveket találtak az indiánok között. Ezeknek az indiánoknak van egy szent barlangjuk, ahova senki sem mehet be. Mégis bementek ebbe a barlangba, de az indiánok nem nézték ezt jó szemmel és mivel megsértették a szent helyüket, halálos ítélet érte őket. Ezek az emberek az ítélet előtt elkezdtek magyarul imádkozni, és akkor az indiánok felkiáltottak, hogy az ősök nyelvén beszélnek. Az indián főpap leállította a kivégzést, majd később a bizalmukba kerültek. Le is mehettek ezek utána a barlangba és félelmetes dolgokat láttak. Tízezres nagyságban találtak rovásírásos aranylemezkéket. Ez még mindig megkérdőjelezhető. Azonban ugye ma már meg tudják azt állapítani, hogy az aranyból kinyert szennyezettség honnan való. Az egyiptomi fáraók aranykincseikben is, és ebben is tellurium szennyezettség van, ami csak egyedül az erdélyi aranyban van. Ezek mellett fafaragványokat, csontokat találtak.
Valószínűsíthető, hogy mindig, amikor ezek a népek háborúba kerültek más népekkel, akkor élt bennük az az ősi ösztön, hogy vissza kell térni az őshazába. Ez magyarázná, hogy minden vándorlási hullámhoz tudjuk kötni a magyarokat, hisz van köztük rokoni kapcsolat. A magyar szótárak felépítése siralmas. Ha megnézzük, mindenhova odaírják, hogy milyen eredetű. Pedig a magyar nyelv a gyökrendszerre épül, és ebből meg lehet állapítani, hogy melyik az átadó és átvevő nyelv. Semmiképpen sem a magyar. Ezeket a dolgokat nem lehet semmiféle más hivatalos magyarázattal megmagyarázni. Érdekes elgondolkodni a dolgokon.
sptanacs.blog.hu
Az sptanacs.blog.hu blog cikke.
ttp://www.magyarfoldre.hu/cikkek/3207/karpat-medencei_oskirajzas_-_az_elet_innen_csirazhatott_ki
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése