Amíg a természettel szimbiózisban éltünk, határtalan szabadságban élő
lények voltunk. Beleszületve ebbe a bőrkabátba, elveszítettük a teremtő
képességünk zömét. Mi tartjuk fent a mátrixot, amiben élünk. Saját
magunkat tesszük birodalmi alattvalóvá. A belénk kódolt félelem azonban
bármilyen nagy úr, az embernek a teremtés megértésére és megismerésére
irányuló vágya sohasem fogja hagyni teljesen elveszni őt. Az embert
mindig hajtani fogja a belső vágy, a legbelső ösztön, ami a
legreménytelenebb időkben is lökdösni fogja egy jobb, élhetőbb élet
megteremtésének irányába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése