Sokat gondolkodtam, hogy mivel kezdjem jegyzetem bevezető sorait;
ebben az átfogó, sokrétű és kényes témában. Amit leírok a saját
elgondolásom és kutatásom során fellelt adatok alapján írom le, ami
igazán nem teljes. A kutatás során különböző lexikonokra, Strabón Geógraphika című
művére támaszkodtam és Badiny J. Ferenc, Zajti Ferenc, valamint más
külföldi és magyar kutatók munkáit is felhasználtam. Az általam leírtak
változhatnak, hiszen a kutatás folyamatos. A kapott információkból
elveszek és azokhoz hozzáteszek, álláspontomon módosítók annak
tudatában, amit találok a témában. (Győri Tünde írása.)
Hogy miért is
boncolgatom ezt? – kérdezhetik sokan, hiszen rengetegen foglalkoznak már
magyarság kutatással és sok információ él a köztudatban, de mint mindig
tartsuk szem előtt, hogy egy hatalmas tortáról beszélünk – mint
tudásanyag – és ennek a tortának egy-egy szeletét tudja feltárni valaki.
Hát ezzel próbálkozom én is.
Egy népnek így a magyarnak is van külső és belső elnevezése.
A külső elnevezés alatt értjük azt, ahogy más nemzetek hívnak minket különböző szempontok alapján. Ezek a szempontok a következők:
Ezek
alapján minden korban minden egyes nép más-más néven nevezett meg
minket. Egy időben többféle képpen is megemlítik a magyarságot a kódexek
és krónikák.
Ezzel szemben a belső elnevezés azt jelenti, ahogyan az adott nép saját magát hívja.
Kevésbé ismert elnevezései Európa, Ázsia és Amerika területéről:
Aditák,
adamiták, ázik/ázok/, amoriták, dákok/dahák, elámiták, eraviszkuszok,
faliscusok, frízek, géták, ilérek, jugurok, khamiták, kazárok, kusánok,
kassuk/kassiták, nabateusok, oszkok, piktek, scordiscus, luzitánok,
ligurok, sicanusok/szikánok, kimerek/kimérek, krétaiak, luwiaiak,
massagéta, messapiai, szabinok, roxolánok, trójaiak, umberek, venetek,
wirók, maorik, mórok. Valamint a gravetti, bükki, Duna I.-II. kultúra és
még sorolhatnánk.
Nem beszélve Észak-Amerika és Dél-Amerika indián törzseiről.
Történelmi alátámasztások külső és belső elnevezésekre:
Az Avarok más
néven várépítők/várlovagok, valamint Menander és Theophylactus
történetírók szerint az avarok hunoknak sőt nyugati hunoknak
neveztetnek. Valószínűleg a hunok egyik törzse és zsuan-zsuanok
leszármazottjai.
Aditák/Adamiták J.D.Baldwin
Történelem előtti népek (1871) című könyvében hogy 12 nemzetségük van
és az Arab félsziget történelem előtti uralkodóját Sed-Ad-ben-Ad-nak
hívták és innen lettek az aditák elnevezés. Arámiak másképpen
káldeusok/káldok.
Az Alánok szláv
nyelvű elnevezése a jászok megnevezés, egyébként magyar elnevezésük
varsány. Újgur nyelven a besenyő erdei embert jelent és a törökök pedig
kipcsákokként tartják számon őket. Stabón Geóraphikájában több helyen a
szkítákat hol keltákként, hol méz és tejívókként emlegeti
Az Etruszk népet a rómaiak punoknak nevezték, de a punok azonosak a főníciaiakkal, a görögök pedig türrhénaiakként említik őket.
Hettita /hurrita,
wiro alakban ismert és a kánaánitákkal , amoritákkal azonos nép,
valamint rokonaik a luwiaiak. Azok a luwiaiak akik a krétai és
knósszoszi,Minószi civilizációval mutatnak rokonságot.
A Sumerek magukat KU-MAH-GAR-oknak vagy EME-KU-GAR-nak nevezik.
Továbbgondolás:
Ahogy
a nevek földrajzi helyek és népek szerinti sokfélesége mutatja, a
magyarság nem csupán nemzet, hanem szellemi csoportosulás is. Más népek,
melyek eredetileg nem Magyar/Hun származásúak, szintén felvették
valamelyik megnevezésünket, ezáltal magukévá téve a szellemiséget,
bevonva magukat e közös-ős szellemiség/erőtér alá. Az egyes elnevezések
átvétele megszokott volt az elmúlt évezredek során, és sajnos
visszaélések is történetek. Magyar alatt tehát nem mindig egyetlen nép
értendő, erre mutat rá, hogy vannak rokonnépeink is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése