A bolygó legnagyobb elméi és elméleti szakemberei fedik fel az emberi
tudás korlátjait és magyarázzák meg a mikrokozmosz titkait.
2021. december 28., kedd
Így működik a Világegyetem / Idegenek a mikrokozmoszban
Tabuk, Titkok, Tények - hatoscsatorna - Téma: EGYIPTOM TITKAI
2021.12.21. EGYIPTOM TITKAI I.
2021. dec. 30. EGYIPTOM TITKAI II.
2022.01.04. EGYIPTOM TITKAI III.
***
2021. december 21., kedd
2021. december 15., szerda
2021. december 12., vasárnap
Médiamanipuláció
Definíció: a médium tömegközlési és -tájékoztatási eszköz.
Definició : a vektor irányított hordozó, melynek jól definiálható kezdőpontja (küldője) és végpontja (címzettje, célja) van.
Definíció: A médium tömegközlési és -tájékoztatási vektor, mely kezdőpontjának érdekeit képviseli végpontjával szemben. (Tehát a kezdőpont érdekeinek megfelelően befolyásolja a végpontot.)
Válasszuk talán további szemlélődésünk tárgyául a televíziót, mint médiumot. (Kisebb módosításokkal az alábbiak más médiumokra is vonatkoztathatók, az analógiák nyilvánvalóak a nyomtatott sajtóval, rádióval, stb.)
Befolyásolás alapvető módszerei:
-indirekt: olyan műsorok sugárzása, mellyel a nézők igényeit elégítik ki. Ezek általában társadalmi vagy egyéb okok miatt elfojtott vágyak megtestesülései (pl. szexualitás, hatalom, dominancia, siker, vagyon, általános devianciák). Jellemzőik: könnyedség (általában irreális, naiv optimizmus), párbeszédesség (nem tartalmaznak mély filozófiai eszmefuttatásokat), cselekmény (az átlagnéző könnyen tudjon azonosulni a szereplőkkel). Jellegzetes műfajok: játékfilm, szappanopera, melyekben a mindennapi messiások megváltják a nézőt saját életének unalmától, értelmetlenségétől. Teljes mértékben populáris tévhiteket terjesztenek, hívjuk ezt talán "álomvilág" módszernek.
Legnagyobb veszélye a bújtatott propaganda, legfőképp a gyermekműsorokban, rajzfilmekben vagy akár vallási műsorokban találkozhatunk ezzel. Példák: rajzfilmek - amerikai hősmítosz (a skála széles a G.I. Joe-tól bármely, az amerikai életformát, társadalmat népszerűsítő alkotásig, melyek a hidegháború korszakától a hetvenes évek végéig készültek), - "a pénz boldogít" (a kapitalizmus társadalmához való csatlakozásra buzdít, jellegzetes példája a Beverly Hills Teens, de például hozhatnám akár a Denver csillogását is, sőt ne feledkezzünk el a Frédi és Béniről, vagy a Jetson-okról, mely a középosztálybeli fehér amerikai életmód kivetítése más korokba).
(!!!!) -direkt: olyan műsorok sugárzása, mely valamely érdekcsoport érdekeit szolgálja. Az elsődleges érdek mindig a médiumot birtokló monopólium érdeke. A monopólium általában egy államszervezet (érdek: az adófizető állampolgárt úgy befolyásolni, hogy a meglévő kormány hatalmon maradjon, hiszen tőle függ anyagi jólétük, ill. egyéb elfojtott vágyaik megtestesülésének tényleges lehetősége), vagy egy multinacionális konzorcium (érdek: teljes mértékben anyagi, a konzorcium hasznának növelése minden eszközzel). Jellemző a nagy számban jelenlevő reklám (szintén direkt vagy indirekt).
Mindkét módszer az elfojtott vágyakra alapoz (szexualitás, jólét, boldogság, stb.). Egyértelmű példái a csillogó, jómódú emberek (sztárok) és a női test használata. (Megjegyzés: a sztár mindig az elfojtott vágyak valódi megtestesülése, bálvány. Szép, jó, okos. Olyan dolgokat tehet meg, amire mi csak vágyakozhatunk.) Általános jelenség a bújtatott reklám jelentősége (pl. talkshow-ok ill. vetélkedők).
Az érdekek harcának legkomplexebb megnyilvánulása a hírek, különböző érdekszférák (állami és vállalati) üzleti összecsapásának színtere. Hiteles tájékoztatás nincs, hiszen a hírérték nagyban függ attól, hogy a hírt milyen kontextusban helyezzük.
Forrás:
***
2021. december 4., szombat
A GRAFÉN ÉLŐ SEJTEKRE GYAKOROLT HATÁSÁNAK "VIZSGÁLATAI"
*A teljes dokumentáció:
http://phys.chem.elte.hu/test/szakdolik/2015/2015_JuhaszZsofia_KemiaBSc.pdf
Bevezetés:
1.
A grafén a nanotechnológia egyik legígéretesebb anyaga, a szén egyik különleges
allotróp módosulata: egyetlen atomnyi vastagságú, sp2 hibridizációjú, egymással
szabályos hatszögeket formáló szénatomok hálóját jelenti, azaz egyetlen atom vastagságú
grafit1. Népszerűségét rendhagyó tulajdonságainak köszönheti, melyeket a tudomány
számos területén igyekeznek kamatoztatni, gyakorlati alkalmazásokban felhasználni2,3,4;
rendkívül szilárd, ugyanakkor nagyon rugalmas, könnyű, kiváló elektromos vezető,
áttetsző, stb.
2.
Napjainkban egyre több kutatócsoport dolgozik nap mint nap
grafénnel, sőt a grafén már megjelent prototípus mobiltelefonokban is5. A jelenlegi,
szilícium-alapú elektronikai eszközök kialakításában már a közeljövőben rendkívül
fontos szerepet tölthet be az anyag, ugyanis a jelenkori számítógépek fejlesztésének gátat
szab az, hogy a szilíciumból készült alkatrészek már nem kicsinyíthetők tovább,
grafénnel viszont ez megoldható.
grafénnel, sőt a grafén már megjelent prototípus mobiltelefonokban is5. A jelenlegi,
szilícium-alapú elektronikai eszközök kialakításában már a közeljövőben rendkívül
fontos szerepet tölthet be az anyag, ugyanis a jelenkori számítógépek fejlesztésének gátat
szab az, hogy a szilíciumból készült alkatrészek már nem kicsinyíthetők tovább,
grafénnel viszont ez megoldható.
3.
Az irodalomban ellentmondó állításokat fogalmaznak meg a grafén (és általában a
nanoszenek) élő anyagra gyakorolt hatásáról6
Bár találunk néhány cikket a
szakirodalomban, melyek a grafén egyes sejtcsoportokra, sejttípusokra vonatkozó hatásait
vizsgálják 6,7,8,9, még nem tudjuk pontosan, hogyan hat ez az anyag az emberi szervezetre,
az emberi sejtekre. Ez több szempontból is nagyon fontos információ lenne: egyrészt a
kutatók közvetlenül érintkeznek vele (bőrfelületen keresztül vagy belélegezve), másrészt
a biológiai felhasználása is releváns lehet; alkalmazható-e célzott gyógyszerbeviteli
eljárásoknál, bioszenzorként, esetleg a rákkutatásban, vagy más betegség gyógyítására?
További indoka a jelen munkának, hogy amennyiben a grafén-szerű anyagok
megjelennek fogyasztói tömegtermékekben, mint például a mobil kommunikációs
eszközök, esetleg ezek „viselhető” változatai, akkor nem csak a kutatók, hanem a
fogyasztók is közvetlen kapcsolatba kerülnek az anyaggal.
szakirodalomban, melyek a grafén egyes sejtcsoportokra, sejttípusokra vonatkozó hatásait
vizsgálják 6,7,8,9, még nem tudjuk pontosan, hogyan hat ez az anyag az emberi szervezetre,
az emberi sejtekre. Ez több szempontból is nagyon fontos információ lenne: egyrészt a
kutatók közvetlenül érintkeznek vele (bőrfelületen keresztül vagy belélegezve), másrészt
a biológiai felhasználása is releváns lehet; alkalmazható-e célzott gyógyszerbeviteli
eljárásoknál, bioszenzorként, esetleg a rákkutatásban, vagy más betegség gyógyítására?
További indoka a jelen munkának, hogy amennyiben a grafén-szerű anyagok
megjelennek fogyasztói tömegtermékekben, mint például a mobil kommunikációs
eszközök, esetleg ezek „viselhető” változatai, akkor nem csak a kutatók, hanem a
fogyasztók is közvetlen kapcsolatba kerülnek az anyaggal.
A kutatás során fontos volt, hogy a grafént és grafén-szerű anyagokat folyadékban
szuszpendálva állítsuk elő, hogy azután – imitálva a természetes úton történő felvételt – a
sejtek tápoldatához adagolva az oldatot vizsgálhassuk, hogy azok milyen mértékben
veszik fel „önszántukból” a részecskéket, illetve a sejten belül hová kerülnek, és ott
milyen hatásokat váltanak ki.
szuszpendálva állítsuk elő, hogy azután – imitálva a természetes úton történő felvételt – a
sejtek tápoldatához adagolva az oldatot vizsgálhassuk, hogy azok milyen mértékben
veszik fel „önszántukból” a részecskéket, illetve a sejten belül hová kerülnek, és ott
milyen hatásokat váltanak ki.
A széntartalmú szuszpenziók jellemzésre többféle mérést alkalmaztunk, hogy
morfológiailag jól körülírjuk a szuszpenzió szilárdanyag-tartalmát. Az egyes módszerek a
következők: optikai mikroszkópia, konfokális Raman spektroszkópia, atomerő-
mikroszkópia (AFM), pásztázó elektronmikroszkópia (SEM), illetve transzmissziós
elektronmikroszkópia (TEM). A módszerek alapvető különbözősége miatt az információ
sokrétű, bár nem alkalmaztunk minden mérési eljárást minden mintán. Ennek oka
egyrészt a keletkezett minták nagy száma – a Si/SiO2 lapkákra (hordozó; vékony SiO2-
réteggel bevont Si) felvitt nanoszenes minták száma 40 feletti –, másrészt, ha az egyik
módszer alapján megállapítható volt az exfoliálási eljárás kismértékű hatékonysága,
akkor többnyire nem vizsgáltuk más úton az adott mintát.
morfológiailag jól körülírjuk a szuszpenzió szilárdanyag-tartalmát. Az egyes módszerek a
következők: optikai mikroszkópia, konfokális Raman spektroszkópia, atomerő-
mikroszkópia (AFM), pásztázó elektronmikroszkópia (SEM), illetve transzmissziós
elektronmikroszkópia (TEM). A módszerek alapvető különbözősége miatt az információ
sokrétű, bár nem alkalmaztunk minden mérési eljárást minden mintán. Ennek oka
egyrészt a keletkezett minták nagy száma – a Si/SiO2 lapkákra (hordozó; vékony SiO2-
réteggel bevont Si) felvitt nanoszenes minták száma 40 feletti –, másrészt, ha az egyik
módszer alapján megállapítható volt az exfoliálási eljárás kismértékű hatékonysága,
akkor többnyire nem vizsgáltuk más úton az adott mintát.
Az így kapott eredmények alapján kiválasztjuk a legmegfelelőbb szuszpenziót,
melyből a sejtek tápoldatához adagolhatunk. A vizsgált sejtvonal a HeLa10, amely a
legrégebben és legáltalánosabban használt tenyésztett, és laboratóriumi körülmények
között folyamatosan fenntartott sejtek vonala. A sejttípust a mai, modern humán sejtes
kutatások szempontjából is meghatározó jelentőségű kísérletekben használták és
használják fel.
Az adagolást követően ugyancsak Raman spektroszkópia segítségével állapítható meg
az, hogy a teljes hozzáadott grafit / grafén mennyiségből milyen és mekkora részecskéket
vesznek fel a sejtek az oldatból, vagyis milyen affinitást mutatnak a nanoszenek felvétele
felé, továbbá, hogy átjutva a sejtfalon pontosan hova kerül a szén; a citoplazmában marad
vagy bekerül a sejtmagba?
az, hogy a teljes hozzáadott grafit / grafén mennyiségből milyen és mekkora részecskéket
vesznek fel a sejtek az oldatból, vagyis milyen affinitást mutatnak a nanoszenek felvétele
felé, továbbá, hogy átjutva a sejtfalon pontosan hova kerül a szén; a citoplazmában marad
vagy bekerül a sejtmagba?
Folytatás ábrákkal / Forrás:
*
Kapcsolódó cikkek:
Hivatalos orvosi tanulmány és nem “konteó” – Dr. Michael Roth : A grafén-oxid és a COVID-19 közötti kapcsolat. Átvitel és kiküszöbölés:
&
Olcsó módszert dolgozott ki a Carnegie Egyetem az emberi sejtek fénnyel való irányítására:
&
A Graphene önkötése a szén nanocsövek felületén:
https://hu.ovalengineering.com/self-assembly-graphene-carbon-nanotube-surfaces-781438
***
2021. december 3., péntek
A 22-ES CSAPDÁJA - December 4th, 2021.
„EZ (MÁR) NEM GYAKORLAT!
Szerintem viszonylag sokan ismerhetik Joseph Heller, A 22-es csapdája című könyvét (és az abból készült mozifilmet), de szerintem kevesen tudnánk azonnal felidézni, hogy mi az a bizonyos 22-es rendelkezés, ami valójában egy szörnyű csapdát rejt magában. Éppen olyat, mint a 2022-es esztendő… Nincs kiút, bármit is teszel, csak vesztes lehetsz… Eddig azt hittük, mindez, amit magunk körül látunk, az ÚJ VILÁGREND és a NAGY ÚJRAINDÍTÁS FŐPRÓBÁJA, de sajnos rá kell jönnünk, hogy MOST MÁR MINDEN ÉLESBEN MEGY! Elkezdődött a szörnyű terv megvalósítása az egész társadalom szintjén! Ahogy sokszor hallottuk a filmekben: „EZ NEM GYAKORLAT!...” Minden olyan folyamat, ami ideáig elvezetett itt zajlott a szemünk előtt, csak éppen nagyon kevesen voltak képesek átlátni a helyzetet, és az egymástól néha távol álló világtrendeket nem terelte senki egy mederbe, és a legtöbbször fel sem tűnt, hogy az összes ilyen dolog a NAGY GLOBÁLIS TERV egy-egy kis részeleme.
A videó elérhető (youtube)
vagy innen (bitchute) :
" https://www.bitchute.com/video/o49cvCdS8HmJ/ "
Forrás:
Hihetetlen Magazin
***