Definíció: a médium tömegközlési és -tájékoztatási eszköz.
Definició : a vektor irányított hordozó, melynek jól definiálható kezdőpontja (küldője) és végpontja (címzettje, célja) van.
Definíció: A médium tömegközlési és -tájékoztatási vektor, mely kezdőpontjának érdekeit képviseli végpontjával szemben. (Tehát a kezdőpont érdekeinek megfelelően befolyásolja a végpontot.)
Válasszuk talán további szemlélődésünk tárgyául a televíziót, mint médiumot. (Kisebb módosításokkal az alábbiak más médiumokra is vonatkoztathatók, az analógiák nyilvánvalóak a nyomtatott sajtóval, rádióval, stb.)
Befolyásolás alapvető módszerei:
-indirekt: olyan műsorok sugárzása, mellyel a nézők igényeit elégítik ki. Ezek általában társadalmi vagy egyéb okok miatt elfojtott vágyak megtestesülései (pl. szexualitás, hatalom, dominancia, siker, vagyon, általános devianciák). Jellemzőik: könnyedség (általában irreális, naiv optimizmus), párbeszédesség (nem tartalmaznak mély filozófiai eszmefuttatásokat), cselekmény (az átlagnéző könnyen tudjon azonosulni a szereplőkkel). Jellegzetes műfajok: játékfilm, szappanopera, melyekben a mindennapi messiások megváltják a nézőt saját életének unalmától, értelmetlenségétől. Teljes mértékben populáris tévhiteket terjesztenek, hívjuk ezt talán "álomvilág" módszernek.
Legnagyobb veszélye a bújtatott propaganda, legfőképp a gyermekműsorokban, rajzfilmekben vagy akár vallási műsorokban találkozhatunk ezzel. Példák: rajzfilmek - amerikai hősmítosz (a skála széles a G.I. Joe-tól bármely, az amerikai életformát, társadalmat népszerűsítő alkotásig, melyek a hidegháború korszakától a hetvenes évek végéig készültek), - "a pénz boldogít" (a kapitalizmus társadalmához való csatlakozásra buzdít, jellegzetes példája a Beverly Hills Teens, de például hozhatnám akár a Denver csillogását is, sőt ne feledkezzünk el a Frédi és Béniről, vagy a Jetson-okról, mely a középosztálybeli fehér amerikai életmód kivetítése más korokba).
(!!!!) -direkt: olyan műsorok sugárzása, mely valamely érdekcsoport érdekeit szolgálja. Az elsődleges érdek mindig a médiumot birtokló monopólium érdeke. A monopólium általában egy államszervezet (érdek: az adófizető állampolgárt úgy befolyásolni, hogy a meglévő kormány hatalmon maradjon, hiszen tőle függ anyagi jólétük, ill. egyéb elfojtott vágyaik megtestesülésének tényleges lehetősége), vagy egy multinacionális konzorcium (érdek: teljes mértékben anyagi, a konzorcium hasznának növelése minden eszközzel). Jellemző a nagy számban jelenlevő reklám (szintén direkt vagy indirekt).
Mindkét módszer az elfojtott vágyakra alapoz (szexualitás, jólét, boldogság, stb.). Egyértelmű példái a csillogó, jómódú emberek (sztárok) és a női test használata. (Megjegyzés: a sztár mindig az elfojtott vágyak valódi megtestesülése, bálvány. Szép, jó, okos. Olyan dolgokat tehet meg, amire mi csak vágyakozhatunk.) Általános jelenség a bújtatott reklám jelentősége (pl. talkshow-ok ill. vetélkedők).
Az érdekek harcának legkomplexebb megnyilvánulása a hírek, különböző érdekszférák (állami és vállalati) üzleti összecsapásának színtere. Hiteles tájékoztatás nincs, hiszen a hírérték nagyban függ attól, hogy a hírt milyen kontextusban helyezzük.
Forrás:
***
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése