Nem volt telefonunk, se számítógépünk. Internetről még nem hallott a világ.
Tévénk, még ha volt is, ahogy leesett a hó, nem volt kérdés, hogy rohanunk hógolyózni, ki a fehér utcára.
De a legjobbak a nyarak voltak. Amikor késő estig játszhattunk.
Telefon híján mindig megígértük, hogy világosban hazaérünk. Kihasználtuk az utolsó perceket is, és ha később értünk, legfeljebb kaptunk egy nagy letolást. Na és? A játék a haverokkal így is felejthetetlen volt.
Néha sárosan, néha nagy, vérző sebbel a térdünkön, könnyes szemmel értünk haza. De egy cseppet sem bántuk.
Hogy fogják-e ismerni ezt a mai gyerekek? Aligha. Vagy csak nagyon kevesen....
( folytatás/forrás az alábbi oldalon! )
ez a fotósorozat visszahozta a gyerekkorunkat:
Link az oldalhoz:
https://player.hu/eletmod/ilyen-boldog-is-lehet-az-elet-tv-es-internet-nelkul
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése