Egyéb oldalak:

2012. október 28., vasárnap

A Nyirkai Jóslat !

A Nyirkai Jóslat :
Hét rábaközi táltos, bácsa, tudó ember megidézte a 40-es évek végén Lápkumánja táltos szellemét, hogy miképpen alakul a jövő. Döbbenetes módon elővetítették a világ, s hazánk történéseit, s ráismerünk azokra a vezetőkre, akik idáig vitték az országot. Előre láttak mindenkit, jeleztek kínt, keservet, de a mostanra vonatkoztatva a sok-sok nehézség, vész és probléma után felvillantottták az ígéretesnek tűnő jövőt. Ajánlom mindenki figyelmébe! „Hét táltos találkozott a nyirkai Hany-ban. Két asszonyember, meg öt férfi ember. Jó ha ennyén vannak, a „Nagy hívás”-hoz. Mert nagy SZELLEMET szándékoztak idézni, a nemzetre zúdult bajhalmaz miatt. Tudni akartak, meddig tart ez a nyomorúság, meg miképpeg alakul a jövendő. „Nagy hívás” akkor köll, ha az ÉG nem nyilatkozik magától. A táltos asszonyok egyike „utaztatható” volt. (El lehetett küldeni testéből szellemét, károsodás veszélye nélkül, szerk.) Fölmenének tehát a Rókadombra, az elhagyott csordakúthoz, az égés szélére. /…./ A „látó-halló” táltos asszony nekivetkőzött. A többiek bedörzsöltek maszlagbimbóval, hogy ne ostromoljak a szúnyogok. Mert nyár volt és alkonyodott. Nyakába kék ékkövet akasztottak. Az áldozó tűz parazsára zöld borókagallyakat raktak. A táltos asszony füstöt lélegzett, a többiek meg rejtőztetőt dunnyogtak. Dobolni, furuglázni nem mertek, a határőrség miatt. A táltos asszony révületbe esvén átadta fejében lakó szelleme helyét az idézett SZELLEM-nek, hogy az ő nyelvével szólalhasson. Lápkumánja táltos SZELLEMÉT idézték, mert az idevalósi volt, a mi fajtánk. A táltos asszony először fölszökött, de a többiek körbe vették őt, nehogy báj érje. Először csak hebegett (ún. „szókábulatról” van szó…szerk.), aztán szóval szólta a régi nagy táltos üzenetét: Egy. Egyből kettő, kettő meg egy… Még öt-hét! A medvebocsot lépre csalják (1953. Kelet-német lázadás K-Berlinben) És elverik rajta a port. Még nyolc-kilenc! A Duna két partján (1956. Magyar forradalom) vérben úszik a hulló lomb, És ösvények tapostatnak a hanyatló nap palástján. Nevet kiáltanak. A nevén szólított Öreg tétovázik, (Nagy Imre) De vállalja sorsát. Ifjak ragadnak fegyvert, (1956.okt.-nov.) nők és férfiak egyaránt. Közel a győzelem Ekkor megelevenednek az árnyékok. (1956.nov.4.) Az igaz harcosnak kedvét szegik (Maléter Pál) Az ügyet nyugattól-keletig elárulják. (Szabad Európa Rádió és USA hitegetése): Szerencsés, ki időben kereket oldhat. (Tartsatok ki! Aztán cserbenhagytak.) Nagy az érvágás! (Sok magyar disszidált.) A Négy Folyó Városának Igaz Emberét (Győr lehet a 4 folyó városa:Duna,) Kiejtik az ablakon. (Rába, Marcal, Rábca) A győzők eltanácsolják a kopasz zsarnokot, (Rákosi Mátyás) És a Vasmacskák Városának fattyát (Kádár János törvénytelen gyerek volt.) teszik meg helytartónak. Ő megöleti a Tétovázó Öreget. (Nagy Imre és fiatal magyarok kivégzése) Az ifjúságon bosszút áll. Sokáig uralkodik, és rontja a nemzetet.(Kádár János hosszú regnálása) Jutalmazzák az elvtelenséget, mindent pénzben mérnek. A lakás, a ház csak lakhely, nem otthon. A gyerek nyűg. (Kádárista jelszó: Kicsi vagy kocsi.) Még húsz-huszonegy! A kétfarkú oroszlán elbődül, (1968.csehszlovák forradalom) De ugrani nem mer. A mieink is átkelnek a Dunán, ősi földre. (Magyar híradósok és tankok is bevonultak) A víg mosoly torz vigyorra változik. Itthon a földművest már megtörték. (Tsz-esítés befejezése) Még nevén a föld, de cseléd sajátjában. Lazul a lánc, rozsdásodik a bilincs (Enyhül a kommunista diktatúra) Még negyven és néhány! A Nagykövet cselt vet, összeesküvést sző. (Horn Gyula) Korábbi ellenfelek összefognak, (NSzK-NDK) rést vágnak a kerítésen. (Közép-Európai piknik,magyar határzár ) Meglazítják a medvebocs láncát, (lebontása, németek egyesülése) A kétfarkú oroszlán ketrecének láncát is. (Csehek elválnak szlovákoktól) Nem hálásak. A vörös tüzet okádó sárkány ebbe belebetegszik. (Kádár János megzavarodik) Harsona jelzi a szabadság kezdetét. A szürke marhát napos legelőre engedik. (Ú.n. rendszerváltás) A csorda megszédül a szabadságtól. (Reformkommunizmus) A barmok egymást öklelik A nép elkergeti a kapuk nyitogatóit (Német Miklós helyett MDF-kormány) A Jóindulatú Beteg kerül az élre. (Antal József) Mások intézkednek. A földművestől elveszik örökét, (A hazug kárpótlás) és dobra verik (Új nagybirtokok) A senkiháziak vérszemet kapnak. (Külföldiek ingatlanvásárlásai) Bitangok tékozolják a fényt. (Egy szűk réteg meggazdagodása) Gyülekeznek a dögmadarak. (USA-beli vezető posztot betöltők) A nagy tengert átrepüli (Atlanti óceánon át rendszeresen jönnek) a Napból szálló, galambnak álcázott karvaly. Megérkezik a Kánya is - osztozkodni. Megint terelgetik a népet. (Pártok hazudozása) Hiteket erőltetnek. (Kereszténység helyett más politikai) Szaporodnak a pénzért fennhangon imádkozók. (és vallási felekezetek) Boldogasszonyunkat elfeledik, buta lúddá tekerítik Jaj pedig, ha Istenünk Asszonyi-fele elfordul tőlünk, vagy mink őtőle! A Régi Nagy Csata Városában Ezek papjai dűlőre jutnak, (Keresztény egyházak) És új lovat nyergelnek. Összeesküsznek Isten Képmása ellen A Könyörtelenség Hatalmasaival. A galambnak álcázott Karvaly, és a kánya, (Szabadkőműves páholyvezetők) Égig érő fára segítik a Kiskanászt. (Orbán Viktort hatalomra segítik) Szívében király, álmaiban császár. Szépen szól rondán cselekszik. (Kormányok eladósítják a hazát:) Zsákja feneketlen. (de kormánytagok vagyona nő.) Letaszítják- újra mászik! (Orbán Viktor) A döglött sárkány kutyái új gazdát találnak! Még ötvenöt-hatvan! (2oo3-2oo8) Az íjfeszítő sarja lukas hajóra száll. (Magyarország a Natoban, EU-ban) Az ő ingével- gatyájával tömítik a rést. Messze jutnak a parttól, már nem tud kiszállni. A döglött sárkány kutyáit a Koronázatlan Cár veszi pórázra. (Putyin) A Szűkszavú Tárnokmestert tuszkolják az élre. (Medgyesi Péter báb) Saját táborából ütnek pártot ellene, (Gyurcsány - Hiller puccs) Mert a Koronázatlan Cár úgy akarja. Paprikajancsiból csinál vezért. (Gyurcsány Ferenc) A nemzet tűri. - nem látja meg rajta a rángató madzagokat. A csellel hatalomra segített Paprikajancsi pofátlanul önkényeskedik, buzerálja a népet. Nyegle és buta. A Kiskanász malmára hajtja a vizet (Orbán - Gyurcsány: rossz és ) Jobb ellenfél nincs. A nép tűri őket. (rosszabb.) Itt tartunk most, itt van a jelen és innen van elvileg a MI jövőnk! Nemes lovag-ősök fehér liliomán (Európai lovag királyok: I.Szt László,) tipródik a nemzet. (I.Nagy Lajos Anjou lilioma) A csősz tolvaj, a bakter rabló, a bíró cinkos. A különb nem viszi sokra, mert irigylik. Ki-ki rántja lefelé a másikat - az országot együtt. Erkölcsben, gazdaságban hátul Lenézett népek mögött kullog a magyar! kullogunk az EU tagok közül A nemzet talpa alatt röpülő szőnyeggé válik a föld! (Földért életjáradék,földeladások 2oo7-től korlátozás nélkül, idegenek betelepedése) Még hatvan-hetven! (2oo7-) A rátarti úr napszámért kunyerál. Már mindent elkótyavetyéltek. Csak alantas szolgálatok maradnak, égbekiáltó árulások. Lesznek, kik alattomos ellenséggel fújnak egy követ. Bevezetik a hét tevét, hogy innen köpködhessen lángot, a bikát nyergelő asszonyra. Ebből viszály támad benn is, kinn is. A Kost Áldozó (Ábrahámot közös ősüknek tartó zsidók) két fia tovább marakodik (és arabok) A tevék magyar hajcsárai Manó bőrét húzzák Krisztus képére, Hogy megtévesszék a népet, és arannyá válthassák a félhold csillogását. Ők a Kost Áldozó, tevét nyergelő fiát segítik, más magyarok meg a másikat. Kettészakad a nemzet, lángra lobban az ország. (Háború, testvérharc) A lángot vér oltja. Magyar magyart gyilkol, de a bika hátáról is ide lőnek a hét teve miatt. A nép fele elpusztul A szomszédok megmozdulnak, de ugrásra kész a zenélő sivatagok tigrise is. A megszeppent maradék UKKÓ-t híjja, a BOLDOGASSZONY-t. A haragosok megbocsátanak egymásnak, az irigy örül más szerencséjének A rátarti nem rázza a rongyot, a közönyös siet segíteni. Ekkor a MAGYAROK ISTENE őrül állítja a zenélő sivatagok tigrisét,És böcsületes alkuval visszakerül, ami visszajár. Új kor veszi kezdetét, minden égtáj felé YOTENGRIT, az ŐS-TENGEREK ISTENE nevében. A Jó Szomszédság Törvénye győzedelmeskedik A táltosok közös gondolattal kérdezték: „Így van ez megírva _nem lehetne-e másképp?” A SZELLEM erre azt felelé: „Minden jövendölés ókumálás (következtetés, szerk.), a múltat meg jelent összekötő vonás folytatásán, a jövő felé. Megírva semmi sincsen, mert minden megváltoztatható – ha nem fordultok el ISTENETEK-től és megszívlelitek az ősök intelmeit” A táltosok megköszönték Lápkumánja táltos szellemének a jövendölést meg útbaigazítást. Ő távozott, a táltos asszony szelleme pedig visszatért testébe. Inni kért. Sokat ívott, és mély álomba merült azon nyomban. A többiek betakartak és strázsáltak hajnal hasadtáig. Akkor lemostak róla a maszlagot. A férfi táltosok térdet, fejet hajtottak előtte, asszony táltos-társa pedig fejére tette kezét és rámondta az igaz nő-barátok áldását: „BOLDOGASSZONY oltalmazzon fehérben, zöldben, feketében!” Ezek után ki-ki hazaméne és tette a dolgát.” Hol és mikor történt ez? A hely leírása pontos. A Rókadombon, a Hanságban tényleg volt egy ó-kút. Téglait a szocializmus éveiben elhordták és beomlott. Az „égés” említése arra enged következtetni, hogy 1946 után zajlott az esemény. Akkor égett ki a Rókadomb mögött a tőzegréteg. A jóslat első eseménye föltehetőleg a berlini fölkelés (1953. június 16-19 között, három hónappal Sztálin halála után /március 5./). Ezt a jóslat öt-hét év multával vélte esedékesnek. Ha visszaszámolunk, 1947 vagy 1948 nyara jöhet számításba. Ekkor már bizonyos volt az is, hogy az orosz igát beláthatatlan ideig nyögni fogja a nemzet. Ezért akarták táltosaink tudni, hogy „középtávon” mi vár ránk. A jóslat képletes, de nem érthetetlen. Ami már megtörtént azóta, azt könnyebb kibogozni, mint azt, ami még ezután történik. Ki-ki értelmezze belátása szerint! A nyirkai jóslat elolvasható Máté Imre Yotengrit című kétkötetes művében, amelybe a Rába-közi táltos hagyományokat gyűjtötte össze. Címkék: magyarok, Nyirkai Jóslat, Táltosok, Yotengrit Őstörténeti írás gyűjtemény. Ezen az oldalon igyekszem mindazon írásokat és videókat összegyűjteni, melyek a világhálón szétszórva találhatók őstörténetünkről, a magyarság őstörténetéről. Hitvilágról, szokásokról, régészetről. Feltett szándékom, hogy az oldal a magyarság öntudatának felélesztését és felébredését szolgálja, szemben a méltatlan sehonnai-tudattal. Nem vagyok történész, így nem célom egy történelmi irányvonal szerint bejegyezni az írásokat, ezért elképzelhető, hogy különböző ütközések léphetnek fel az egyes cikkek között...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése