Egyéb oldalak:
▼
2012. október 28., vasárnap
A Nyirkai Jóslat !
A Nyirkai Jóslat :
Hét rábaközi táltos, bácsa, tudó ember megidézte a 40-es évek végén Lápkumánja táltos szellemét, hogy miképpen alakul a jövő. Döbbenetes módon elővetítették a világ, s hazánk történéseit, s ráismerünk azokra a vezetőkre, akik idáig vitték az országot. Előre láttak mindenkit, jeleztek kínt, keservet, de a mostanra vonatkoztatva a sok-sok nehézség, vész és probléma után felvillantottták az ígéretesnek tűnő jövőt. Ajánlom mindenki figyelmébe!
„Hét táltos találkozott a nyirkai Hany-ban. Két asszonyember, meg öt férfi ember. Jó ha ennyén vannak, a „Nagy hívás”-hoz. Mert nagy SZELLEMET szándékoztak idézni, a nemzetre zúdult bajhalmaz miatt. Tudni akartak, meddig tart ez a nyomorúság, meg miképpeg alakul a jövendő. „Nagy hívás” akkor köll, ha az ÉG nem nyilatkozik magától.
A táltos asszonyok egyike „utaztatható” volt. (El lehetett küldeni testéből szellemét, károsodás veszélye nélkül, szerk.)
Fölmenének tehát a Rókadombra, az elhagyott csordakúthoz, az égés szélére. /…./
A „látó-halló” táltos asszony nekivetkőzött. A többiek bedörzsöltek maszlagbimbóval, hogy ne ostromoljak a szúnyogok. Mert nyár volt és alkonyodott. Nyakába kék ékkövet akasztottak.
Az áldozó tűz parazsára zöld borókagallyakat raktak. A táltos asszony füstöt lélegzett, a többiek meg rejtőztetőt dunnyogtak. Dobolni, furuglázni nem mertek, a határőrség miatt.
A táltos asszony révületbe esvén átadta fejében lakó szelleme helyét az idézett SZELLEM-nek, hogy az ő nyelvével szólalhasson.
Lápkumánja táltos SZELLEMÉT idézték, mert az idevalósi volt, a mi fajtánk. A táltos asszony először fölszökött, de a többiek körbe vették őt, nehogy báj érje. Először csak hebegett (ún. „szókábulatról” van szó…szerk.), aztán szóval szólta a régi nagy táltos üzenetét:
Egy. Egyből kettő, kettő meg egy…
Még öt-hét!
A medvebocsot lépre csalják (1953. Kelet-német lázadás K-Berlinben)
És elverik rajta a port.
Még nyolc-kilenc!
A Duna két partján
(1956. Magyar forradalom)
vérben úszik a hulló lomb,
És ösvények tapostatnak
a hanyatló nap palástján.
Nevet kiáltanak.
A nevén szólított Öreg tétovázik, (Nagy Imre) De vállalja sorsát.
Ifjak ragadnak fegyvert, (1956.okt.-nov.)
nők és férfiak egyaránt.
Közel a győzelem
Ekkor megelevenednek az árnyékok. (1956.nov.4.)
Az igaz harcosnak kedvét szegik (Maléter Pál)
Az ügyet nyugattól-keletig elárulják. (Szabad Európa Rádió és USA hitegetése):
Szerencsés, ki időben kereket oldhat.
(Tartsatok ki! Aztán cserbenhagytak.)
Nagy az érvágás!
(Sok magyar disszidált.)
A Négy Folyó Városának Igaz Emberét
(Győr lehet a 4 folyó városa:Duna,)
Kiejtik az ablakon.
(Rába, Marcal, Rábca)
A győzők eltanácsolják a kopasz zsarnokot, (Rákosi Mátyás)
És a Vasmacskák Városának fattyát (Kádár János törvénytelen gyerek volt.)
teszik meg helytartónak.
Ő megöleti a Tétovázó Öreget. (Nagy Imre és fiatal magyarok kivégzése)
Az ifjúságon bosszút áll.
Sokáig uralkodik, és rontja a nemzetet.(Kádár János hosszú regnálása)
Jutalmazzák az elvtelenséget,
mindent pénzben mérnek.
A lakás, a ház csak lakhely, nem otthon.
A gyerek nyűg. (Kádárista jelszó: Kicsi vagy kocsi.)
Még húsz-huszonegy!
A kétfarkú oroszlán elbődül,
(1968.csehszlovák forradalom)
De ugrani nem mer.
A mieink is átkelnek a Dunán, ősi földre. (Magyar híradósok és tankok is bevonultak)
A víg mosoly torz vigyorra változik.
Itthon a földművest már megtörték. (Tsz-esítés befejezése)
Még nevén a föld,
de cseléd sajátjában.
Lazul a lánc, rozsdásodik a bilincs
(Enyhül a kommunista diktatúra)
Még negyven és néhány!
A Nagykövet cselt vet, összeesküvést sző. (Horn Gyula)
Korábbi ellenfelek összefognak, (NSzK-NDK)
rést vágnak a kerítésen. (Közép-Európai piknik,magyar határzár )
Meglazítják a medvebocs láncát, (lebontása, németek egyesülése)
A kétfarkú oroszlán ketrecének láncát is. (Csehek elválnak szlovákoktól) Nem hálásak.
A vörös tüzet okádó sárkány ebbe belebetegszik. (Kádár János megzavarodik)
Harsona jelzi a szabadság kezdetét.
A szürke marhát napos legelőre engedik. (Ú.n. rendszerváltás)
A csorda megszédül a szabadságtól. (Reformkommunizmus)
A barmok egymást öklelik
A nép elkergeti a kapuk nyitogatóit (Német Miklós helyett MDF-kormány)
A Jóindulatú Beteg kerül az élre. (Antal József)
Mások intézkednek.
A földművestől elveszik örökét, (A hazug kárpótlás)
és dobra verik (Új nagybirtokok)
A senkiháziak vérszemet kapnak. (Külföldiek ingatlanvásárlásai)
Bitangok tékozolják a fényt. (Egy szűk réteg meggazdagodása)
Gyülekeznek a dögmadarak. (USA-beli vezető posztot betöltők)
A nagy tengert átrepüli (Atlanti óceánon át rendszeresen jönnek)
a Napból szálló, galambnak álcázott karvaly.
Megérkezik a Kánya is - osztozkodni.
Megint terelgetik a népet. (Pártok hazudozása)
Hiteket erőltetnek. (Kereszténység helyett más politikai)
Szaporodnak a pénzért fennhangon imádkozók. (és vallási felekezetek)
Boldogasszonyunkat elfeledik,
buta lúddá tekerítik
Jaj pedig, ha Istenünk Asszonyi-fele
elfordul tőlünk, vagy mink őtőle!
A Régi Nagy Csata Városában
Ezek papjai dűlőre jutnak, (Keresztény egyházak)
És új lovat nyergelnek.
Összeesküsznek Isten Képmása ellen
A Könyörtelenség Hatalmasaival.
A galambnak álcázott Karvaly, és a kánya, (Szabadkőműves páholyvezetők)
Égig érő fára segítik a Kiskanászt. (Orbán Viktort hatalomra segítik)
Szívében király, álmaiban császár.
Szépen szól rondán cselekszik.
(Kormányok eladósítják a hazát:)
Zsákja feneketlen.
(de kormánytagok vagyona nő.)
Letaszítják- újra mászik!
(Orbán Viktor)
A döglött sárkány kutyái új gazdát találnak!
Még ötvenöt-hatvan! (2oo3-2oo8) Az íjfeszítő sarja lukas hajóra száll.
(Magyarország a Natoban, EU-ban)
Az ő ingével- gatyájával tömítik a rést.
Messze jutnak a parttól,
már nem tud kiszállni.
A döglött sárkány kutyáit
a Koronázatlan Cár veszi pórázra. (Putyin)
A Szűkszavú Tárnokmestert tuszkolják az élre. (Medgyesi Péter báb)
Saját táborából ütnek pártot ellene, (Gyurcsány - Hiller puccs)
Mert a Koronázatlan Cár úgy akarja.
Paprikajancsiból csinál vezért. (Gyurcsány Ferenc)
A nemzet tűri. - nem látja meg rajta
a rángató madzagokat.
A csellel hatalomra segített Paprikajancsi
pofátlanul önkényeskedik, buzerálja a népet.
Nyegle és buta.
A Kiskanász malmára hajtja a vizet (Orbán - Gyurcsány: rossz és )
Jobb ellenfél nincs. A nép tűri őket. (rosszabb.)
Itt tartunk most, itt van a jelen és innen van elvileg a MI jövőnk!
Nemes lovag-ősök fehér liliomán (Európai lovag királyok: I.Szt László,)
tipródik a nemzet. (I.Nagy Lajos Anjou lilioma)
A csősz tolvaj, a bakter rabló, a bíró cinkos.
A különb nem viszi sokra, mert irigylik.
Ki-ki rántja lefelé a másikat - az országot együtt. Erkölcsben, gazdaságban hátul
Lenézett népek mögött kullog a magyar! kullogunk az EU tagok közül
A nemzet talpa alatt röpülő szőnyeggé válik a föld!
(Földért életjáradék,földeladások
2oo7-től korlátozás nélkül, idegenek betelepedése)
Még hatvan-hetven! (2oo7-)
A rátarti úr napszámért kunyerál.
Már mindent elkótyavetyéltek.
Csak alantas szolgálatok maradnak,
égbekiáltó árulások.
Lesznek, kik alattomos ellenséggel
fújnak egy követ.
Bevezetik a hét tevét,
hogy innen köpködhessen lángot,
a bikát nyergelő asszonyra.
Ebből viszály támad benn is, kinn is.
A Kost Áldozó (Ábrahámot közös ősüknek tartó zsidók)
két fia tovább marakodik (és arabok)
A tevék magyar hajcsárai
Manó bőrét húzzák Krisztus képére,
Hogy megtévesszék a népet,
és arannyá válthassák a félhold csillogását.
Ők a Kost Áldozó, tevét nyergelő
fiát segítik,
más magyarok meg a másikat.
Kettészakad a nemzet,
lángra lobban az ország. (Háború, testvérharc)
A lángot vér oltja.
Magyar magyart gyilkol,
de a bika hátáról is ide lőnek
a hét teve miatt.
A nép fele elpusztul
A szomszédok megmozdulnak,
de ugrásra kész a zenélő sivatagok tigrise is.
A megszeppent maradék UKKÓ-t híjja, a BOLDOGASSZONY-t.
A haragosok megbocsátanak egymásnak,
az irigy örül más szerencséjének
A rátarti nem rázza a rongyot,
a közönyös siet segíteni.
Ekkor a MAGYAROK ISTENE őrül állítja
a zenélő sivatagok tigrisét,És böcsületes alkuval
visszakerül, ami visszajár.
Új kor veszi kezdetét, minden égtáj felé
YOTENGRIT, az ŐS-TENGEREK ISTENE nevében.
A Jó Szomszédság Törvénye győzedelmeskedik
A táltosok közös gondolattal kérdezték: „Így van ez megírva _nem lehetne-e másképp?”
A SZELLEM erre azt felelé: „Minden jövendölés ókumálás (következtetés, szerk.), a múltat meg jelent összekötő vonás folytatásán, a jövő felé. Megírva semmi sincsen, mert minden megváltoztatható – ha nem fordultok el ISTENETEK-től és megszívlelitek az ősök intelmeit”
A táltosok megköszönték Lápkumánja táltos szellemének a jövendölést meg útbaigazítást. Ő távozott, a táltos asszony szelleme pedig visszatért testébe. Inni kért. Sokat ívott, és mély álomba merült azon nyomban. A többiek betakartak és strázsáltak hajnal hasadtáig. Akkor lemostak róla a maszlagot.
A férfi táltosok térdet, fejet hajtottak előtte, asszony táltos-társa pedig fejére tette kezét és rámondta az igaz nő-barátok áldását: „BOLDOGASSZONY oltalmazzon fehérben, zöldben, feketében!”
Ezek után ki-ki hazaméne és tette a dolgát.”
Hol és mikor történt ez? A hely leírása pontos. A Rókadombon, a Hanságban tényleg volt egy ó-kút. Téglait a szocializmus éveiben elhordták és beomlott. Az „égés” említése arra enged következtetni, hogy 1946 után zajlott az esemény. Akkor égett ki a Rókadomb mögött a tőzegréteg. A jóslat első eseménye föltehetőleg a berlini fölkelés (1953. június 16-19 között, három hónappal Sztálin halála után /március 5./). Ezt a jóslat öt-hét év multával vélte esedékesnek. Ha visszaszámolunk, 1947 vagy 1948 nyara jöhet számításba. Ekkor már bizonyos volt az is, hogy az orosz igát beláthatatlan ideig nyögni fogja a nemzet. Ezért akarták táltosaink tudni, hogy „középtávon” mi vár ránk.
A jóslat képletes, de nem érthetetlen. Ami már megtörtént azóta, azt könnyebb kibogozni, mint azt, ami még ezután történik.
Ki-ki értelmezze belátása szerint!
A nyirkai jóslat elolvasható Máté Imre Yotengrit című kétkötetes művében, amelybe a Rába-közi táltos hagyományokat gyűjtötte össze.
Címkék: magyarok, Nyirkai Jóslat, Táltosok, Yotengrit
Őstörténeti írás gyűjtemény.
Ezen az oldalon igyekszem mindazon írásokat és videókat összegyűjteni, melyek a világhálón szétszórva találhatók őstörténetünkről, a magyarság őstörténetéről. Hitvilágról, szokásokról, régészetről. Feltett szándékom, hogy az oldal a magyarság öntudatának felélesztését és felébredését szolgálja, szemben a méltatlan sehonnai-tudattal.
Nem vagyok történész, így nem célom egy történelmi irányvonal szerint bejegyezni az írásokat, ezért elképzelhető, hogy különböző ütközések léphetnek fel az egyes cikkek között...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése