HIHETETLEN - ATLANTISZ ÖRÖKSÉGE II. - ŐSKORI ŰRÁLLOMÁSOK (2016.01.29.)

Enigmák - HUN X-akták - 2016.01.30.

600 évvel ezelőtt a magyaroké volt a legerősebb hadsereg Európában.

Legalábbis a 15. század első harmadában a velenceiek így látták. Egy 1423 körül, a városállam vezetésének megbízásából készült jelentés az akkori Európa összes jelentősebb országának helyzetét összefoglalta. A szerzők különös hangsúlyt fektettek az egyes államok katonai erejére. Történészek szerint a dokumentum elsősorban azt a célt szolgálta, hogy tisztában legyenek lehetséges szövetségeseik és ellenségeik képességeivel.

A velencei diplomáciai és kereskedelmi hálózat a középkor CIA-ként működött, a dúsgazdag kereskedőváros nem csak pénzügyi, és katonai, de információs nagyhatalomnak is számított. Vezetői rendelkeztek a korabeli Európa elitjében a legpontosabb képpel a hatalmi viszonyokat illetően. A jelentés adatai így valószínűleg legalábbis nagyjából helytállóak.

A dokumentum részletesen elemzi a kor legfontosabb és legvéresebb konfliktusának, a franciák és angolok közt dúló százéves háborúnak a következményeit, amely ekkor már több mint nyolcvan esztendeje zajlott, és még nagyon messze volt a vége. Megállapítja, hogy mindkét országot nagyon megviselte a vérontás, katonai erejük jelentősen csökkent. (Különösen Franciaországnak, amely a jelentés szerint a háború előtt még 100 ezer katonát volt képes fegyverbe szólítani, míg 1423-ra már csak 30 ezret.) Hasonló erővel rendelkezett Anglia is.

A jelentős katonai hatalmak közt említik Grúziát (Georgiát), Kasztíliát, és a Német Lovagrendet, amelyek 30-30 ezer, illetve Havasalföldet, amely 20 ezer fegyveressel bírt.

A kontinens harmadik legerősebb országa Lengyelország volt 50 ezer harcossal.

„Németország” (ez nyilván ebben a korban Német-Római Birodalmat jelenti), „a világi és egyházi főurak, az összes város, Dél-és Észak-Németország, valamint a császár” együttes erejével is

a második helyre szorult

60 ezer katonával.

A dokumentum tanúsága szerint a korabeli

Európa katonailag legerősebb állama a Magyar Királyság volt,

amely az ország védelmére 80 ezer embert,

külföldi hadjáratokra 40 ezer harcost tudott mozgósítani.
Ez az előkelő helyezés csak az elő látásra annyira meglepő. A Zsigmond király vezette Magyarország a korszak egyik legjelentősebb hatalma volt. Zsigmond a magyar mellett a cseh és a német-római birodalmi trónon is ült. Az elsők között ismerte fel, hogy a gyorsan terjeszkedő Oszmán Birodalom a jövő legnagyobb veszedelmét fogja jelenteni a kereszténység számára. Európai összefogással vezetett balkáni hadjárata 1396-ban ugyan kudarcba fulladt, ám a tanulságokat levonva ezt követően korát megelőző haderőreformba fogott. Az ekkor bevezetett telekkatonaság intézményének lényege az volt, hogy

a földbirtokosoknak minden 20 jobbágytelek után egy lovasíjászt kellett kiállítania.

Ezzel nem csak Európa legerősebb hadseregét sikerült létrehozna, de évtizedekre megálljt parancsolt a török hódításnak, és megvetette Hunyadi János fényes hadi sikereinek alapját is.


Forrás: http://alfahir.hu

1456: Nándorfehérvári diadal (Animáció)

Magyar korridor: Varsó 1944 trailer

KGB ügynök a nemzetek agymosásáról

A magas érzelmi intelligencia 12 jele:

Már egy ideje tudjuk, hogy a magas IQ még nem jelent garanciát sem a sikerre, sem a boldog életre. Az érzelmi intelligencia az, ami befolyásolja viselkedésünket, személyes döntéseinket, ez az a titok, ami a vizsgálatok szerint a sikeres emberek 90 százalékának birtokában van.
  

Mutatunk néhány jelet Travis Bradberry ismert pszichológus, író útmutatása alapján, hogy honnan ismerszik meg a magas EQ-jú ember.
Jókora szótár az érzelmek kifejezésére
Meg tudod mondani, most hogy érzed magad? Jól? Rosszul? Mi van a kettő közti skálán? Minden ember tapasztal érzéseket, de csak kevesen tudják érzékletesen megfogalmazni, hogy pontosan miket, és még kevesebben adnak nevet is nekik. Minél specifikusabban tudjuk megfogalmazni és elmondani másoknak, hogy mit élünk, hogy milyen érzelmet élünk át, annál inkább tudunk rá megoldást is találni – már ha kell.
Kíváncsiság
Függetlenül attól, hogy introvertált vagy extrovertált, a magas érzelmi intelligenciájú ember kíváncsi a körülötte történő, létező dolgokra és emberekre. A kíváncsiság mögött általában nagy adag empátia lapul, ami szintén a magas EQ jele.
Bátorság a változások előtt
Amikor valami változás áll be az életünkben, akkor arra rugalmasan kell reagálnunk ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki belőle. A magas érzelmi intelligenciájú embereket ritkán bénítja meg a félelem, ők az akadályokban is a lehetőségeket és a kihívást látják, nem pedig a gátat és a problémát.

Önismeret
Megfelelő önismeret, saját gyengeségeink és erősségeink ismerete nélkül elég nehéz élni ezt az életet. Beismerni, hogy valamiben az átlag alatt teljesítünk, nem jelent belenyugvást, sőt, legalább tudjuk, melyik az a terület, amit fejlesztenünk kéne, az erősségeinket pedig kihasználhatjuk a munkánkban, kapcsolatainkban.
Emberismeret
Nem összekeverendő az előítéletekkel. Nem arról van szó, hogy eleve tudjuk, hogy az adott ember attól, ahogy kinéz, beszél, vagy áll, már azonnal biztosra vesszük, hogy milyen. A már említett empátia és kíváncsiság azonban hosszú távon elvezethet odáig, hogy felismerjük az emberek mozgatórugóit.
Magabiztosság
Ez sem törtetést vagy nagyképűséget takar igazából, hanem azt a képességet, hogy ha sértegetnek, és lekicsinylő kritikákat kapunk, akkor sem veszítjük el az önbecsülésünket, vagy támadunk rá a másikra.
A nemet mondás képessége
Sokkal több stressz éri azokat az embereket, akik nehezen mondanak nemet. A magas EQ-val élő emberek tudják mikor, és hogyan mondjanak nemet, akár önmaguknak is. Ahhoz is értenek, hogy hogy kerüljék el  a mérgező, frusztráló, energiavámpír embereket.
A hibák és a harag elengedése
Az érzelmileg intelligens emberek nem rágódnak évekig saját múltbéli hibáikon. Nem felejtik el őket, próbálják elkerülni, hogy újra megtörténjen, de nem ez határozza meg az önképüket és a jövőjüket. Ugyanez érvényes a haragra is. A magas EQ-jú embereket is érik sérelmek, őket is bántják, de nem dédelgetik évekig harcra és bosszúra készen haragjukat, és nem annak alapján élik az életüket.
Spontán adni
Ahhoz, hogy erős érzelmi kapcsolataink legyenek, tudnunk kell feltétel nélkül adni – ez persze nem megy a kíváncsiság, az empátia, és a többi erősség nélkül.

Örülni annak, ami van
Bár folyamatosan törekszünk a többre, jobbra szebbre, azt is észre kell vennünk, ami már a miénk. Sőt, Simone Weil szerint meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk. A magas EQ-jú emberek nem kergetik a tökéletességet, mert tudják, hogy olyan nem létezik, közben pedig hálásak azért, amit már elértek, és erőt merítenek belőle. A Kaliforniai Egyetem kutatói kimutatták, hogy azok, akik napi szinten gyakorolják a hálás gondolkodásmódot,  energikusabbak és kiegyensúlyozottabbak, kortizol-szintjük (stresszhormon) is alacsonyabb.
Kikapcsolódás
Hiába sikeres valaki a munkájában, időnként el kell szakadnia a stresszforrástól, pihennie kell, kikapcsolni minden gépet, kütyüt, és ebben az érzelmileg intelligens emberek nagyon jók. Felügyelik saját stressz-szintjüket, és tudják, mikor kell engedniük a gyeplőn.
Negatív gondolatok
Hasonlóan a haraghoz vagy a fájdalomhoz, a magas EQ-val élő emberek nem ragaszkodnak negatív gondolataikhoz. Nekik is éppúgy vannak, mint másoknak, de felismerik, és helyükön kezelik őket ahelyett, hogy eltúloznák jelentőségüket. Boldogságuk egyébként sem mások véleményei, visszajelzései alapján teremtődik, hanem saját magukból, ezért nehéz is elvenni az örömüket.

Források: Themindunleashed / LEMON.HU

HIHETETLEN - ATLANTISZ ÖRÖKSÉGE I. A SZFINX MÁGIÁJA (2016.01.22.)

Olvasási gyakorlat.

MEDVEÁLLATKÁK - PARÁNYI IDEGENEK?

Több mint 30 éven keresztül volt -20°C fokon lefagyasztva két medveállatka (Tardigrada) mégis túlélték közelmúltban történt felolvasztásukat amit követően egyikük még szaporodni is képes volt, még ahhoz sikeresen!
Többen kétségbe vonják, hogy ezek a parányi állatkák valóban földiek-e hiszen mi értelme lenne jó feltételekkel rendelkező bolygónkon olyan extrém túlélési praktikákra amikkel ez az állat bír. Elviselik egy darabig a -272°C-os hőmérsékletet (gyakorlatilag az abszolút nullát) és a +151°C-ot is. Elviselik, ha 15 perc alatt -190°C-ról +151°C-ra melegítik fel őket, nem pusztulnak el folyékony hidrogénben és nitrogénben sem. 570 000 rad röntgensugárzást is képesek kibírni (Az emberi szervezet 500 rad sugárzás hatására már halálos sérüléseket szenved). Vákuumban, azaz légüres térben, teljes oxigénhiányban 7 teljes hónapig is életben maradnak. Kibírják a földi légnyomás 300-szorosát, de extrém alacsony légnyomáson is megvannak. Túlélik a savakban, oldószerekben való fürdetést és az ember számára halálos mérgek számukra gyakorlatilag ártatlanok.
A legelképesztőbb viszont az, hogy a világűrben is életben maradtak, mindenféle védőeszköz nélkül amivel teljesen egyedülállóak az általunk ismert fajok körében. Ezt egy 2007-es kísérlettel bizonyította az Európai Űrhivatal a svéd Kristianstadti Egyetem vezetésével.

Adódik a kérdés, hogy mi szükségük ezekre az egyedi tulajdonságokra. A Föld régen sokkal mostohább állapotokkal rendelkezett mint ma, de még azokban az időkben sem lett volna szükség ehhez hasonló túlélési képességekre és végképp nem maradtak volna meg ezen túlélési képességeik az evolúció folyamata során. Egyesek ezekből arra következtetnek, hogy a medveállatkák nem a Földön alakultak ki éppen ezért kitűnő bizonyítékai lehetnek arra, hogy a földi élet egy része vagy egésze nem itt alakult ki, csak ide érkezett, meteoritoknak köszönhetően.(pánspermia elmélete). Tekintve, hogy bolygónk minden területén megtalálhatók (a Himaláján és több mint 4000 méteres mélységben az óceánokban egyaránt) többen is arra következtettek, hogy szándékosan küldték őket a Földre idegen lények, hogy milyen célból azt persze nem tudhatjuk. Az mindenesetre biztos, hogy a medveállatkák nem hasonlíthatók egyetlen földi élőlényhez sem.
Világszerte 1000 fajuk ismert, Magyarországon kb. 100 fajuk fordul elő!

Forrás: Facebook/

Az igazság mögött

17 tény amit a második világháborús Magyarországról eddig nem, vagy rosszul tudtál.

1. Magyarország és Németország nem voltak katonai értelemben szövetségesek. Magyarország 1940. november 20-án csatlakozott a Háromhatalmi Egyezményhez és 1941. november 25-én aláírta az Antikomitern Paktumot, de ezek mind belbiztonsági, gazdasági és politikai együttműködésről szóltak. Katonai együttműködésről csak akkor volt szó, ha valamelyik felet „olyan hatalom támadja meg, amely jelenleg nem vesz részt az európai háborúban vagy a kínai-japán konfliktusban”. Mivel Németország, Japán és Olaszország támadtak először, ez a feltétel nem teljesült, így hivatalosan a német és magyar fegyveres erők között semmilyen szövetség nem volt, pusztán fegyvertársként harcoltak egymás mellett. Igazándiból egyedül Németország és Olaszország voltak katonai értelemben szövetségesek, hála az Acélpaktumnak.

2. Magyarország nem volt se fasiszta, se nemzetszocialista állam. Magyarországot a háború alatt az Egységes Párt (1939 után Magyar Élet Pártja) kormányozta, akiknek az ideológiája a konzervativizmus volt, politikai elhelyezkedése pedig jobboldali. 1944. október 16-án Magyarországon a hatalmat a Nyilaskeresztes Párt ragadta meg puccsal, és körülbelül fél évig tartott az uralma. A Nyilaskeresztesek ideológiája a hungarizmus volt, ami ugyan rokon a német nemzetszocialista és az olasz fasiszta ideológiákkal, de nem volt velük azonos, noha igen radikális eszközöket alkalmaztak ők is. A Nyilasok politikai elhelyezkedése szélsőjobboldali volt.

3. A magyar nép egy kis hányada kivette a részét az európai partizán mozgalmakból 1940-44 között.Franciaország megszállását követően az országban élő, magyar származású emigráltak partizán csoportokat alkottak és harcoltak a náci megszállás ellen. Továbbá különböző jogi- és magánszemélyek, egyesületek, társaságok támogatták a francia ellenállókat. 1942-ben néhány kórház Szegeden és Budapesten titokban Jugoszláv partizánokat ápolt.

4. Magyarország nem vett részt tudatosan a zsidó lakosság tömeges mészárlásában 1944-ig. A Kamjanec-Pogyilszkij mellett 1941. augusztus 27-28-án kivégzett zsidókat a magyar kormány nem likvidálásra küldte ki. 1941-re a környező országokból (Lengyelország, Ausztria, Románia, Németország, Csehország) rengeteg zsidó menekült Magyarországra. A magyar hatóságok parancsra elkezdték a zsidó lakosság összegyűjtését és a megszállt Ukrajnába szállították őket, hogy ott telepedjenek le. Ezt a német megszálló erők nem nézték jó szemmel, mert a terület élelmezési lehetőségei nem tették lehetővé az újonnan érkezett zsidók ellátását is a megszálló csapatokén túl. Miután a magyar hatóságok nem engedték vissza a deportált zsidókat, a németek táborba gyűjtötték őket és kivégezték, mindezt a magyar hatóságok tudta nélkül. Miután Magyarországnak ez a tudomására jutott, a tömeges deportálásokat azonnal leállították és Magyarország megszállásáig több nem is volt. Miután a Német csapatok megszállták az országot és se Horthynak, se a kormánynak nem volt számottevő hatalma, megkezdődött a zsidók gettókba zárása, illetve ismét elkezdődtek a tömeges deportálások. A nagyobb, tömeges helyi népirtások a Nyilaskeresztes Párt hatalomra jutásával kezdődtek meg.

5. A magyarországi munkaszázadok ellátása és a velük való bánásmód általánosságban véve megfelelőnek és emberinek volt mondható 1944-ig. Magyarországon a zsidó törvények miatt 1940-től zsidók nem láthattak el fegyveres katonai szolgálatot, ezért munkaszázadokba osztották a sorköteles zsidókat. Ugyanez volt érvényben a fegyveres szolgálatra alkalmatlan minősítést kapó állampolgárokra is, illetve később a különböző etnikumokra, kommunistákra és politikailag megbízhatatlan személyekre is. Negatív megkülönböztetésben természetesen az utóbbiak és a zsidók részesültek. A velük való negatív bánásmódot azonban intézkedések keretein belül megtiltották és szigorúan ellenőrizték. Ezt azonban sajnos az Ukrajnában szolgálatot teljesítő munkásszázadok esetében nem lehetett eredményesen ellenőrizni, így az itt lévő, főleg antiszemita keretlegénység által őrzött munkaszolgálatosok sokat szenvedtek. Az Ukrajnában uralkodó helyzetet Horthy István kormányzó-helyettes nyíltan ellenezte, leveleiben többször kitért rá és kérte édesapját, hogy tegyen az ügy érdekében. Nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter is ellátogatott ide és itt is intézkedéseket tett a munkaszolgálatosokkal való bánásmód megváltoztatására, amit később ugyanúgy nem tudtak kellő eredménnyel ellenőrizni. A bori rézbányákba 1943-ban küldött zsidó munkaszolgálatosok ellátása is megfelelőnek volt mondható és a velük való bánásmód is emberséges volt egészen 1944-ig, amikor a Magyarországon megváltozott politikai helyzet miatt itt is erős antiszemita nézeteket valló személyek kerültek vezető pozícióba.

6. A náci Németországgal önszántukból együttműködő országok közül a magyarok segítették a legnagyobb mértékben a zsidókat. A német megszállásig, de még utána is több egyesület, társulat, jogi- és magánszemély segített a Magyarországra érkezett zsidóknak menedéket találni, megkeresztelkedni, vagy külföldre szökni. 2015. január 1-i kimutatások alapján 823 magyar állampolgárt tüntettek ki az Igaz Ember (Righteous Among the Nations) címmel. Ezzel Magyarország a cím tulajdonosainak számát tekintve világszinten a 7., a Tengelyhatalmak és szövetségeseik között pedig 1. helyen áll.

7. Az újvidéki vérengzést nem a magyar kormány rendelte el. 1942 januárjában a magyar kormány a területen megbújó partizánok elleni razziára adott utasítást. A felelős vezetők szándékosan megtévesztő és nem részletes jelentései következtében a kormánynak nem volt tiszta képe a helyszínen történő eseményekről és amikor tudomást szereztek a törvénytelenségekről, utasították a vezető tiszteket azok beszűntetésére amik nem történtek meg azonnal. A magyar kormány vizsgálatot indított az eset ügyében és a felelős vezetőket bűnösnek ítélte, akik azonban Németországba menekültek, így az ítéletet nem lehetett rajtuk végrehajtani. A bűnösök csak 1944-ben, a német megszállást követően tértek vissza, a háború után azonban elfogták őket és kiadták Szerbiának.

8. Az ippi és ördögkúti vérengzéseket nem a magyar kormány rendelte el. 1940-ben a második bécsi döntés során Magyarországhoz csatolt Észak-Erdélyben a román Vasgárda többször is kisebb fegyveres összetűzésbe keveredett a bevonuló magyar csapatokkal, amelyeket többnyire a Vasgárda provokált ki. Ezek tükrében történtek Ippon és Ördögkúton a magyar túlkapások. Ippon a mészárlást megelőzően baleset következtében meghalt két honvéd, de a csapatok között az a pletyka terjedt el, hogy pokolgép robbant. Ördögkúton a vérengzés előtt valódi fegyveres konfliktus történt. Mindezen tényeket figyelembe véve azonban a magyar kormány is felelősségre vonható olyan szinten, hogy a vérengzések után nem indított vizsgálatot.

9. Magyarországnak nem állt szándékában a Szovjetunióval harcolni. Magyarországnak területi követelései a Kisantant és Ausztria országai felé voltak, háborús fejlesztéseit is ezen elv szerint folytatta. A Szovjetunióval szemben sem fegyverzet, sem létszám tekintetében nem rendelkezett kellő számmal, illetve korszerű felszereléssel. Az 1941-es hadüzenetet a Szovjetunió felé Kassa bombázása provokálta ki, amely esemény körülményei a mai napig tisztázatlanok. 1941-ben a Kárpát-csoportot és a Gyorshadtestet első sorban azért küldte a kormány a frontra, mert úgy érezte, hogy az első és a második bécsi döntések után törlesztenie kell Németország felé az adósságát. Azonban az év végén a csapatok kivonásába a németek csak abban az esetben egyeztek bele, ha megszálló csapatokat küldenek Ukrajnába. Mivel a harcoló alakulatok elfáradtak és szükség volt rájuk itthon, a magyar kormány belement a cserébe. 1942-ben a 2. hadsereget a kormány kényszer hatására küldte ki a frontra. Úgy gondolták, hogy amennyiben Németország nyeri meg a háborút, az új európai határokat a háborúban nyújtott teljesítmények alapján fogják meghúzni és Magyarországnak még mindig voltak területi követelései, főleg Románia irányában. Mellékesen a németeknek is érdekében állt a magyar csapatok bevetése, mert Románia leszögezte, hogy csak abban az esetben hajlandó több csapatot küldeni, ha Magyarország is küld ki. A Magyar-Román kormányok között még ekkor is igen kiélezett volt a viszony, ezért Magyarország igyekezett a saját területein belül tartani csapatait, egy Magyar-Román háború kitörésének esetére. Nem mellesleg Ribbentropp német külügyminiszter és Keitel vezértábornagy a tárgyalások során burkolt fenyegetéseket is eleresztettek. 1943-ban a megtépázott 2. hadsereget a kormány mindenképpen haza akarta hozni, de ezúttal is csak megszálló erők adásával lehetett kiváltani a csapatokat. 1944-re a harcok elérték Magyarországot, így a Honvédség bevetése ekkorra már szükségszerű volt.

10. A frontszolgálatot teljesítő magyar katonák körében nem volt elterjedt a helyi lakossággal szembeni méltatlan bánásmód. A világháború utáni időszakban a megkérdezett helyi orosz lakosok többsége jó szívvel emlékezett vissza a fronton harcoló magyar katonákra, akik orvosi segítséget nyújtottak nekik, élelmiszert adtak és egyéb módon is segítettek. Az atrocitások ellenben elterjedtek voltak a logisztikai, megszálló és Csendőr egységek köreiben akik messze voltak a frontvonaltól. Ezek a katonák többnyire „vagyonszerzési kirándulásnak” tekintették a szolgálatot. Súlyos atrocitásokra azonban nem sűrűn került sor a magyarok részéről. Az erről beszámoló orosz források többségében szándékosan, politikai célból eltúlzott, kitalált vagy hamis vallomásokból származnak.

11. Magyarország megpróbált kiugrani a háborúból. A kormány már 1942-43 során tárgyalásokat folytatott az Angolokkal, amely alapján Magyarország beszüntetné a harcokat, ha az Angolszász csapatok a Balkán felől elérnék Magyarországot. Mivel erre azonban 1944-ben sem látszódott semmi esély, a meglehetősen kommunista ellenes Magyarország végül felhagyott a büszkeségével és az oroszokkal kezdett el tárgyalni. Addigra azonban Hitler tudomást szerzett Horthy kiugrási szándékáról, ezért elrendelte a Margarethe hadműveletet.

12. Magyarországot 1944. március 15-én megszállták a német csapatok. A március 12-én kiadott Margarethe hadművelet keretében Klessheimbe kérették Horthy Miklós kormányzót, hogy az országtól elszigetelve tartsák, így ne tudjon parancsot adni a Honvédségnek. Horthy-t március 15-től 18-áig tartották Ausztriában, miközben Hitlerrel tárgyalt a német csapatok birtokba vették a fontosabb magyar létesítményeket. Mikor Horthy visszatért az országba a német csapatok fogadták. Horthy-nak két lehetősége volt: vagy együttműködik és egy német párti kormányt nevez ki, így Magyarország megőrizheti „függetlenségét”, vagy ellenáll, de akkor a létszámban és fegyverzetben is túlerőben lévő német, horvát, szlovák és szerb csapatok szinte azonnal legyűrik az alulfegyverzett magyar csapatokat és Magyarország a megszállt országok sorsára jut.

13. A német megszállásba nem törődött bele a magyar nép. A márciusi megszállást követően több partizán csoport is alakult katonákból és polgárokból, akik mind a német, mind a Nyilaskeresztes csapatok ellen harcoltak és segítették a Szovjet csapatokat és az általuk beszivárogtatott orosz partizánokat. Néhány csoport ezek közül már 1939-40-ben működött, de ekkor még békés demonstrációkkal, sztrájkokkal ellenezték a háborút. A háború után az ellenálló sejtek vezetőit a szovjetek internálták vagy kivégezték, a magyar partizán csoportokról pedig majdnem minden adatot eltüntettek, hogy úgy tűnjön Magyarországot teljes mértékben a Szovjetunió „szabadította fel”.

14. A Nyilaskeresztes Párt puccsal került hatalomra 1944-ben, nem választás útján. A márciusi német megszállás ellenére Horthy Miklós továbbra is ki akarta léptetni Magyarországot a háborúból. Ennek következtében lépett életbe a német Panzerfaust hadművelet, mely során Waffen-SS kommandósok 1944. október 15-én elrabolták és túszul ejtették ifj. Horthy Miklóst. Apja idő közben rádióközleményben szólt a katonákhoz, hogy a szovjetekkel megállapodás született. Ebben a beszédében felszólította a magyar katonákat, hogy szüntessenek be minden fegyveres tevékenységet a szovjet csapatokkal szemben. Az üzenet sosem ért el a csapatokhoz, mert a rádióállomásokon ekkorra már német és Nyilaskeresztes tisztek kerültek, akik az eredeti üzenet helyett további harcra szólították fel a katonákat a vezérkari főnök nevében. Ezután német Tigris II páncélosok és csapatok érkeztek a Budai Várhoz, ahol Horthy tartózkodott. Noha Horthy arra utasította a Palotát védő egységeket, hogy ne szálljanak szembe a németekkel, egy kis csapat magyar katona 30 percen keresztül tűzharcot vívott a németekkel, mivel hozzájuk nem ért el a parancs. A tűzharcban heten meghaltak, többen megsebesültek. Horthy Miklós kormányzót megfenyegették, hogy amennyiben nem nevezi ki a németekkel szimpatizáló Nyilaskeresztes Pártot a kormány élére, megölik a fiát. Horthy beleegyezett, ezután letartóztatták és házi őrizetbe vették Schloss Hirschberg-ben, Németországban. Fiát, ifj. Horthy Miklóst a dachau-i koncentrációs táborba zárták és a háború végéig ott tartották. A hírhedt Szálasi-kormány ennek a puccsnak a végterméke.

15. A Szent László-hadosztály katonáira a Szovjetek vérdíjat tűztek ki. Ezek a katonák olyan makacsul harcoltak a Szovjetek ellen a magyarországi harcokban, és olyan súlyos veszteségeket okoztak, hogy a Szovjetek vérdíjat tűztek ki minden egyes katona fejére aki a hadosztály tagja volt, sőt az elfogott katonákat ugyanolyan bánásmódban részesítették, mint a Waffen-SS katonáit. Erről szintén parancsban utasították a Szovjet katonákat, ami miatt később az terjedt el a köztudatban, hogy a Szent László-hadosztály egy SS alakulat volt.

16. Magyarország nem kapitulált. 1945. január 20-án fegyverszüneti szerződést írt alá a Szovjetunióval, az Egyesült Királysággal és Észak-Írországgal, és az Egyesült Államokkal, de hivatalos megadási szerződést nem.

17. Magyarország a mai napig hadban áll Nicaraguával. Magyarország 1941.04.06-án hadat üzent Jugoszláviának, 1941.06.27-én a Szovjetuniónak, 1941.12.13-én pedig az Egyesült Államoknak. Magyarországnak 1941.12.06-án hadat üzent az Egyesült Királyság, 1941.12.07-én Kanada, Új-Zéland és Ausztrália, 1941.12.19-én Nicaragua, 1942.06.05-én az Egyesült Államok viszont hadat üzent, Románia pedig 1944.08.25-én üzent hadat. Az 1947.02.10-én aláírt párizsi békeszerződés értelmében Magyarország, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália, a Dél-afrikai Unió, India, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia és az Egyesült Államok között helyre állt a béke. A szerződésben Nicaragua nem szerepelt, így a két ország között a mai napig hadüzenet van érvényben.

forrás:https://forum.warthunder.com/index....

Facebook:

Magyarország 1944-1945.

Társasági/kulturális oldal

Tudományos istenkedés - Dienes István, Jakab István

Pap Gábor - Az ősi magyar vallás (hangfelvétel)

Hun szótár került elő Iránból. - Miért is Hungária Magyarország.

Szavak:

Nap = napi
víz = vezi
tenger = tengir
rengeteg, tengernyi = tegngirdi
só = sava (v.ö. sava borsa)
tó = tava
hó = hava, havas
szél= szele
száraz = sziki (Ég a napmelegtől a kopár szík sarja)
lejtő = lüthü
völgy = vüldi
folyómeder = tur (hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek
anyja kebelére;)
erdős hegyvidék = kert
hegyalja = soprun
ország, uralom: urruság
lakatlan határsáv = gyepű (v.ö. honfoglalás utáni gyepű rendszer)
kapu = kapu
vár = vara
szó = szava
had = hada
kard = szurr (szúr is dőf is)
nyil = neil
tegez = thegisz
balta = balta
sisak = sisak
sarló = sarlagh
harcos = vitesi
kincs = küncse
kéz = kézi
szem = szöm, szüm
száj = szá(h)
kopasz, tar = tar
ősapa = ise ( a halotti beszédben:terümtevé miü isemüköt,Ádámut = teremté ősapánkat Ádámot)
felmenők = elüd (előd)
úrnő = aszuni ( asszony: a korábbi emelkedettebb jelentésű szó módosulata)
halotti) tor = tor
bor = bor
sör = ser
vásár = vásár
por = poura
göröngy = bog
sár = sár
szar = sara
út = utu
kút = kutu
lyuk = liku
szag = szaghu
gömb = theke (nincs nálam boldogabb e földtekén)
piramis = gula
vm.-nek a fele = vele
ma = ma
szám = szán
nem = nen
igen = éjen
kicsi = kücsü
baj = bű (bűbáj mint rossz irányú báj)
ész = esze
eszes, okos = eszisi
régi = avesi (avitt, avas)
kettő = keltü
tíz = tíz
tizenkettő = tiz hen keltu
húsz = khuszi
hatvan: hotu ben tiz
én = ejn
mi = minkh
ti = tikh
engem(et) = inkmüt
minket = minkhüt
nekem = nikhüm
én leszek = ejn leszim
mi leszünk = minkh leszinkh
te leszel = ti leszil
ti lesztek = tikh lesztikh
ez = ejsz
az = ajsz
ez itt = hit
az ott = hot
az ott távol = oti
kívül = küivüle
belül = béivüle
külön = klün
élő, eleven = eleved
bogár = mütür (v.ö. mütyür)
ló = lú
kutya = kutha
sáska = saska
légy = ledzsi (madzsar)
béka = béka
bagoly = bagialu
sas = sas
hal = kala
teve = tüve
sás = sás
virág = viragh
moha = muha
alma = alma
árpa = árpa
fa = fo(a?)
tő (növény töve) = tüvi
fű = föve (föveny)
falevél = zize ( hangutánzó szavak)
menni = menin
jönni = jüven
járni = járin
teremni = termin
tűrni, elviselni: türen
szagolni = szaghin
tudni = tondin
(fel)avatni, felkenni = kenin
fújni = fuvin
közösülni = batten ( b@-ni)
ha = cha
hol? = chol
hová? = chowrá
mi? = mi
ki? = ki
hány? = kháni
be = béh
át, által = alta
szét = szeit
rá = wra
Ragozás:
-on, -en, -ön = hen
-ban, -ben = ben
-ba, -be = be
-ra, -re = wra

A főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tő + -ekh. A mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh.
A tárgy ragja: magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés;
mássalhangzóra végződő szavaknál -et végződés.
A birtokjel: magánhangzóra végződő szavaknál -je végződés;
mássalhangzóra végződő szavaknál -é végződés.
A részeshatározó ragja: egyes szám: -neki; többes szám: szótő +
-ekhneki. A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül szóvégződés.

nyilam = neilim nyilaim = neiliam
nyilad = neilit nyilaid = neiliat
nyila = neilej nyilai = neiliaj
nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh
nyilatok = neilitekh nyilaitok = neiliathakh
nyiluk = neilekh nyilaik = neiliakh

A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot. A fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza, amelyek most 1500 évvel később a mai magyar fülnek egyértelműen beazonosíthatóak. A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján készült. A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az őstörténet kutatásnak hatalmas lökést adhat.

Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége.

A Magyar Tudományos Akadémia hallgat a témáról.

Minden követ meg kell mozgatnunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a föld alól is elő kell keríteni őket. Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást ez ügyben.

Zs.M.

Forrás: (hunhir.info)

2012

A Kapitalizmus Vége - Peter Joseph (felirattal)...

 

A monetáris-kapitalista gazdasági rendszer működése (a verseny) egy önző, racionális emberképen alapul. Alapvetően a versengés miatt nem engedheti meg az emberek többsége magának azt, hogy törődjön az egyre nagyobb környezeti károkkal (pl. klímaváltozás, biodiverzitás csökkenése), a társadalmi (pl. növekvő egyenlőtlenség), és gazdasági problémákkal (pl. adósság, nyersanyagok fogyása) amiket maga a kapitalizmus okoz.

A kapitalista gazdaságmodell túlontúl leegyszerűsített, és olyan régi, hogy számos technológiai jelenséggel nem számolt.
Ilyen pl. az Ipari Forradalom, és a Zöld Forradalom, melyek megteremtették a bőséget az ipari, ill. mezőgazdasági javakból, ám a bőséggel a malthus-i alapokon nyugvó kapitalista rendszer képtelen mit kezdeni, mivel eleve úgy definiálja magát, mint egy modell, ami a szűkös javak elosztását szervezi.
A másik tényező amivel nem számolt, az efemeralizáció, azaz a képességünk, hogy egyre többet állítsunk elő egyre kevesebb anyagi (és energia-)ráfordítással. Ez teljesen ellentétes az alap-ideológiával, ugyanis a termelékenység növekedése a GDP csökkenésével jár. Ha úgy vesszük, a GDP azt mutatja, mennyire alacsony egy gazdaság hatékonysága, és így lényegében azon versenyzünk, hogy melyik ország a legkevésbé hatékony.
A harmadik pedig az automatizálás és komputerizálás exponenciális növekedése, ami a 90-es évek óta kezd látható méreteket ölteni, ugyanis azóta a termelés teljesen elszakadt a foglalkoztatottsággal, és egyre csak nő az olló. Ez problémát jelent a kapitalizmus számára, mivel a fizetések össztömegének csökkenése által csökken a fizetőképes kereslet, ezáltal a fogyasztás, ami recessziót okoz, az pedig további elbocsátásokat, és így további gazdság-szűkülést.
Az előrejelzések szerint 2033-ra az amerikai munkahelyek 46%-át automatizálni/komputerizálni lehet, 2025-re pedig az ausztrál munkahelyek 40%-át. Összehasonlításképpen: az 1929-es világválság idején "csak" 25%-os volt a munkanélküliség.
Ez átmenetileg talán kiküszöbölhető az alapjövedelem bevezetésével, ám ez a rendszerszintű környezetszennyezést, hulladék-gyártást, a nyersanyagok kimerülését, és az eladósodást nem akadályozza meg.

Lehet találgatni, hogy a kapitalizmus végső bukását a környezetszennyezés, a középosztály (és ezáltal a fizetőképes kereslet) eltűnése, vagy a társadalmi feszültségek (pl. államcsődök, bevándorlás) okozta káosz fogja előidézni.

A kérdés tehát nem az, hogy a kapitalizmus örökké tart-e, hanem hogy a végét egy összeomlás, vagy az Erőforrás Alapú Gazdaságba történő fokozatos átmenet fogja jelenteni. Mad Max, vagy Star Trek - lehet választani.

Facebook-oldal: https://www.facebook.com/tzmmagyarorszag
Hivatalos honlap: http://tzm.hu/

Egyenlőtlenség: Ideje megváltoztatni a szabályokat! (magyar szinkronnal)

Paradicsom vagy pusztulás (magyar szinkronnal)

Zeitgeist: Haladjunk Tovább (magyar szinkronnal)

Mit tennél, ha a pénz nem számítana?

Érdekes tények nyelvünkről: magyar rovásírás Észak-Amerikában. / A magyar nyelv egy kódolt kozmikus ősnyelv!

 

 

1. Tudtad-e, hogy a magyar nyelv legrégibb emlékei közül egy kőbevésett magyar rovásírás található az észak-amerikai Újfundland (Új Skócia) Yarmout öblénél?

Ezt a 992-ben állított, ma 1005 éves nemrég megfejtett emléket Amerika első felfedezőiről dokumentálta Tyrkir, aki a vikingekkel együtt végrehajtott tettett magyar rovásírással, kőbe vésve örökítette meg. Samuel Laing (1844 London) állapította meg elsőként, hogy Tyrkir magyar volt. Az izlandi nyelvben a “Tyrkir” a “Turk” megfelelője, amelyet arab, görög és török források egyöntetűen turkok-ként a magyarok jelölésére használtak.
Ezt az 1700-as években megtalált követ (181 kilós) ma a Yarmout Country Museum-ban őrzik. A szöveget nem skandináv rúnákkal írták, hanem magyar rovásírással. Ezt a szöveget 1984-ben Budapesten fejtette meg Szilva Lajosné és így szól: “Ericson járt e hejen is sok társával”.


2. Tudtad-e, hogy a British Museum könyvtárában a legértékesebb közép-európai ősnyomtatvány szövege így kezdődik: “Az Ephesom helyeknek yrth Zent Pál levelének elsew capitoliuma”? Keletkezésének időpontja 1533, és magyarul íródott.


3. Tudtad-e, hogy a Sorbonne egyetem nyelvészei, akik összehasonlításokat végeztek számítógépek segítségével, a nyelvek ősiségének vizsgálata kapcsán, hogy mely nyelv őrzött meg legtöbbet az ősműveltség elemeiből, az ős-etimonokból, alapszavakból, a következő eredményre jutottak: a mai angol nyelv 4 % etimont, a latin 5 %, a csendes-óciáni nyelvek 7 %, az indiai mundakhol 9 %, a tibeti szanszkrit 12 %, az őstörök, türkmén 26 %, a mai magyar nyelv 68 % ős-etimont tartalmaz!”


4. Tudtad-e, hogy ma tudományos kutatásokat végeznek az ősnyelv kérdésében?
Mi magyarok már 200 éve foglalkozunk ezzel, olyan kutatók, nyelvészek, történészek mint az 1812-ben elhunyt Keresztesi Józseftől, Horváth Istvánon, Kőrösi Csoma Sándoron, Táncsics Mihályon, Varga Zsigmondon keresztül az 1973-ban elhunyt Pass Lászlóig. Ma Baráth Tibor is “A magyar népek őstörténete” című munkájában, vagy Kemény Ferenc nyelvész (Oslo), aki negyven nyelvet ért és tizenötöt beszél, az állítja, hogy a legősibb eurázsiai nyelv a magyar.


5. Tudtad-e, hogy magyar családnevek, földrajzi nevek ezerszám fordulnak elő a világ különböző helyein?
A Hawaai-i szigeteken élő Dr. Vámos-Tóth Bátornak és munkatársai gyűjtésének köszönhetően az azonosított magyar szavak gyűjteménye egy új tudományágat képvisel, amelyet TAMANA névvel jelölnek. Eszerint mintegy hatezer eredeti magyar név és névszerkezet fordul elő szerte az egész világon. Csak egy példa: “Magyar családnevünk, helységnév Indiában, egy dombvonulat elnevezése Irakban és Libanonban, továbbá hét földrajzi helyet jelöl Máltán,, települést Tuniszban, Burkina Fasoban, a Fülöp szigeteken, egy város neve Indiában, településnév a Kaukázusban és az udmurtoknál, ezen utóbbiaknál éppenséggel az “Almás”, “Káldi”, “Kocsis”, és “Vajas” települések szomszédságában.”
Való tény, hogy bizonyos szavak azonos módon előfordulnak különböző nyelvekben, de itt nem erről van szó csupán, hanem a feltűnően nagy számú előfordulásban.


6. Tudtad-e, hogy nyelvünk ősiségét egy angol nyelvész és irodalmár, Sir John Bowring, aki sok nyelv mellett magyarul is beszélt, emígyen jellemzett az 1830-ban megjelent “Poetry of Magyar” című verses kötetének előszavában: “A magyar nyelv messze magasan áll, magában. Egészen sajátos módon fejlődött, és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis, erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával.
E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke… A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény! Aki megfejti, isteni titkot boncolgat, annak is az első tételét: …”?


7. Tudtad-e, hogy a magyar nyelv tömörítő hatása szinte egyedülálló?
Hogy hihetetlenül gazdag, képalkotó képessége van szavainknak, hogy “tárgyas ragozásával, harminchat mozzanatos, negyvenhat gyakorító, sok-sok kezdő, müveltető, ható igékkel, főleg pedig igekötőink előre és hátravetésivel, amivel a cselekvés és az idő boszorkányos árnyalatait és mozzanatait jelölhetjük. Ilyen bravúrra a világ egyetlen más nyelve nem képes!” Példa a “néz” ige módozataira: néz, nézeget, nézelődik, nézőben, nézve, nézvést, nézetlen, nézhetetlen, néztében, nézetében, stb.


8. Tudtad-e, hogy míg a nagy nyugati világnyelvek legjobb esetben is csak 7 magánhangzót ismernek (az olasz például csak 5-t), addig a magyar nyelv 14 magánhangzót ismer és használ: a-á, e-é, i-í, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű?


9. Tudtad-e, hogy a nyelvek összehasonlításában mint a legdallamosabb az első helyen álló olasz és a második helyen álló görög után a magyar következik?
Ezt nem kisebb nyelvtudós, mint Giuseppe Mezzofanti bíboros állította (1774-1849), aki 58 nyelven írt és 103 nyelven beszélt. Ő maga mondotta, Ludwig August Frankl költőnek: “Tudja, melyik nyelvet tartom az olasz és görög után minden más nyelv előtt leginkább dallamosnak és a verselés szempontjából a leginkább fejlődésre képesnek? A magyart. Ügyeljen, mert egy feltündöklő költői lángész még igazolni fogja nézetemet. A magyarok, úgy látszik, még nem is tudják, micsoda kincs lakozik nyelvükben…”

Valóban nem tudják, vagy csak kevesen!
Hiszen akkor nem sietnének olyan gyorsasággal átvenni az angolszász szavakat, miközben mindennapi nyelvhasználatukban fájdalmasan hagyják zsugorodni gazdag szókincsünket, helyet adva a szlengnek, az új zsargon kifejezéseknek.

Irodalom: Kiss Dénes: “ŐS-nyelv nyelv-Ős”, Antológia Kiadó Lakitelek 1993 ; *Cúth János: “A magyarságtudat kézikönyve” 1999.

http://www.napilap.ro


________________________________________________________________________________

A magyar nyelv egy kódolt kozmikus ősnyelv! 

 

 

 Európai ősgén kutatás területén meg van a térkép, ami 35-40.000 éves, az a Kárpátmedencei magyarság, és a székelység hordozza.

Franciaországban, nyelvészeti kutatás szerint keresték az ősnyelvet, és vizsgálták az összes élő és volt nyelvet.
68%-ban a magyar nyelv tartalmazza az ős gyököket, Türk nyelv 27%-ban, utána a Szanszkrit majd az Indiai 12% ban és a Germán Latin mindössze 5%-ban. 

 

Matsumoto Hideo japán génkutató felfedezte a gének szerepét a népek őstörténetében és megtalálta a japánok génjét, amit kimutatott több eurázsiai népben és a magyarban is. 
A Sciense 2000 nov.-i számában 17 élenjáró genetikus az USA-tól Ukrajnáig közzétette az európai génkutatás eddigi eredményét.

A princetoni egyetem génkutatóinak összefoglaló munkájában szintén érdekes dolgokkal találkozunk. És most pillantsunk bele együtt, hogy mely népek is állnak hozzánk legközelebb a gének alapján és melyek a távoliak. 

A kisebb számok a legközelebb álló népeket jelenti, míg a nagyobbak a messzebb állókat: 

lengyelek 7,  svájciak 14,  skótok 26, németek 8, hollandok 15, spanyolok 27, osztrákok 9, 
angolok 16, finnek 29, oroszok 9, belgák 17, baszkok 30, olaszok 11, dánok 17, svédek 31, 
portugálok 11, norvégok 18, írek 35, franciák 12, csehek 22, lappok 52.

A sátáni hatalom által finanszírozott politikai báb kormányok, vallási dogmák és a média, a megosztásra, a hazugságok megvédésére, a totális butításra, és a történelem hamisításra épül, hogy megalázhassanak, bűntudatba tarthassanak, kifoszthassanak és uralkodhassanak rajtunk.

A krisztusi tanítás alapja a Szkíta-Magyar Biblia Kr.e. 4000-ből, amely Jézus anyanyelvén, a kaldeusok arámi nyelvén íródott.
Részletek: http://szkitahun.wordpress.com/2011/03/25/kaldeusi-biblia-kaldeusi-osi-szovetseg/

  Folytatás: http://napitema.blogspot.hu/2014/05/osisegunk-paratlan-osnyelvunk.html

 

http://napitema.blogspot.hu/2014/05/osisegunk-paratlan-osnyelvunk.html

Szüntesd meg az okot !

Hagyaték - A magyarok nyilai - A honfoglaló magyar harcos

Stephen, the King (István, a király) - Hungarian rock opera from the Mil...

Enigmák - Koppány, az eredet - 2015.12.11.

István a király (2003. Csíksomlyó)

Keresztény ősmagyarok:

… A magyarság számára nem volt idegen a kereszténység, hiszen Lebédiában olyan sok keresztény volt közöttük, hogy Konstantinápolyban külön püspököt szenteltek számukra. Sőt a kereszténységgel már dél-kaukázusi őshazájukban megismerkedtek a “szkíták” közt térítő András és Fülöp apostolok révén, örmény szomszédaik pedig a világ összes népei közül elsőként tették államvallásukká a kereszténységet a 4. században. Örmény mintára (? K.M.E.) épültek az új hazában az első magyar keresztény templomok is a 10. század vége felé. A magyarság tehát még a Kaukázusban megismerkedett ezekkel, ott magáévá is tette azokat, és nyilván vándorlásai különböző állomásain épített is ilyeneket, különben évszázadokkal később már nem emlékezett volna erre az építkezési formára.
Honfoglaláskori magyar sírokban számos díszes, gyakran ereklyéket is magukban foglaló keresztet is találtak, különösen az előkelő hölgyekében, akik ezeket a nyakukban hordták. Ezek az úgynevezett “szentföldi típusú” keresztek nem az egyenlőszárú görög, azaz bizánci formát követik, hanem hosszúszárúak és a rajtuk látható Krisztus és szentek stílusa és megmunkálási módja dél-kaukázusi, sőt szíriai eredetre utal. A magyarság legfelsőbb köreiben tehát már akkor számos hívőre szert kellett tennie a kereszténységnek, amikor őseink még dél-kaukázusi őshazájukban, már, velük rokon kultúrájú keresztény népek szomszédságában éltek. Ezeket a nem-bizánci és nem-római keresztény kapcsolataikat őseink nyilván nyugatra költözésük során is fenntartották, és feltehetően még a Kárpát-medencében ápolták.
Az egyszerű vitézek asszonyaink ilyen díszesen megmunkált keresztekre természetesen nem telt. A köznép sírjaiban talált, különböző méretű keresztek viszont egymáshoz rendkívül hasonlítanak és viszonylag primitív formájúak és kivitelűek, ami azt mutatja, hogy ezek valósággal sorozatban, tömegesen készültek és voltak használatban.
A Kárpát-medencében évszázadokkal Álmos és Árpád magyarjai előtt megtelepült avar-magyarok közt is sok volt a keresztény, az utolsó avar kagánok maguk is keresztények voltak. A Hódmezővásárhely közelében fekvő székkutasi nagy avar temető férfisírjaiban talált, vasból készült, hosszúkás (szintén nem görög formájú) keresztek arról tanúskodnak, hogy ezek az avar-magyarok is még a kaukázusi őshazából hozták magukkal a kereszténységet.
A kereszténységnek ez az ősi, honfoglalás előtti formája természetesen a latin és a görög rítusú kereszténységtől egyaránt különbözött: mindkettőnél közelebb állt a magyarság saját hagyományaihoz, vallásos fogalmaihoz, mítoszaihoz és formavilágához. Azonos szellemi talajból táplálkozott a manicheizmussal, annak Krisztus tanításától való későbbi elhajlásai nélkül. Perzsa-pártus eszmei alapokra épült, ugyanazokra, amelyekre maga Jézus is alapozta tanítását földi életében. Ezért igazabb és mélyebb volt, mint a kereszténység két nagy fő áramlata, amelyek később ketté is szakították Jézus Krisztus egyházát. Nem állt mereven szemben az ősi “pogány” kultúrával és életformával, és nem zárkózott el annak gyakorlati megnyilvánulásaitól. Mindenben megfelelt a magyarság nyílt és toleráns életszemléletének; mondhatnánk, nemzeti szempontból testreszabott volt.

(Endrey Antal, Az ország koronája, Boldogasszony Könyv- és Lapkiadó, Hódmezővásárhely, 1999, 33-36. old.)

—————————–


 Keresztek honvisszafoglaláskori magyar sírokból:

---

---

… A magyarság számára nem volt idegen a kereszténység, hiszen Lebédiában olyan sok keresztény volt közöttük, hogy Konstantinápolyban külön püspököt szenteltek számukra. Sőt a kereszténységgel már dél-kaukázusi őshazájukban megismerkedtek a “szkíták” közt térítő András és Fülöp apostolok révén, örmény szomszédaik pedig a világ összes népei közül elsőként tették államvallásukká a kereszténységet a 4. században. Örmény mintára (? K.M.E.) épültek az új hazában az első magyar keresztény templomok is a 10. század vége felé. A magyarság tehát még a Kaukázusban megismerkedett ezekkel, ott magáévá is tette azokat, és nyilván vándorlásai különböző állomásain épített is ilyeneket, különben évszázadokkal később már nem emlékezett volna erre az építkezési formára.
Honfoglaláskori magyar sírokban számos díszes, gyakran ereklyéket is magukban foglaló keresztet is találtak, különösen az előkelő hölgyekében, akik ezeket a nyakukban hordták. Ezek az úgynevezett “szentföldi típusú” keresztek nem az egyenlőszárú görög, azaz bizánci formát követik, hanem hosszúszárúak és a rajtuk látható Krisztus és szentek stílusa és megmunkálási módja dél-kaukázusi, sőt szíriai eredetre utal. A magyarság legfelsőbb köreiben tehát már akkor számos hívőre szert kellett tennie a kereszténységnek, amikor őseink még dél-kaukázusi őshazájukban, már, velük rokon kultúrájú keresztény népek szomszédságában éltek. Ezeket a nem-bizánci és nem-római keresztény kapcsolataikat őseink nyilván nyugatra költözésük során is fenntartották, és feltehetően még a Kárpát-medencében ápolták.
Az egyszerű vitézek asszonyaink ilyen díszesen megmunkált keresztekre természetesen nem telt. A köznép sírjaiban talált, különböző méretű keresztek viszont egymáshoz rendkívül hasonlítanak és viszonylag primitív formájúak és kivitelűek, ami azt mutatja, hogy ezek valósággal sorozatban, tömegesen készültek és voltak használatban.
A Kárpát-medencében évszázadokkal Álmos és Árpád magyarjai előtt megtelepült avar-magyarok közt is sok volt a keresztény, az utolsó avar kagánok maguk is keresztények voltak. A Hódmezővásárhely közelében fekvő székkutasi nagy avar temető férfisírjaiban talált, vasból készült, hosszúkás (szintén nem görög formájú) keresztek arról tanúskodnak, hogy ezek az avar-magyarok is még a kaukázusi őshazából hozták magukkal a kereszténységet.
A kereszténységnek ez az ősi, honfoglalás előtti formája természetesen a latin és a görög rítusú kereszténységtől egyaránt különbözött: mindkettőnél közelebb állt a magyarság saját hagyományaihoz, vallásos fogalmaihoz, mítoszaihoz és formavilágához. Azonos szellemi talajból táplálkozott a manicheizmussal, annak Krisztus tanításától való későbbi elhajlásai nélkül. Perzsa-pártus eszmei alapokra épült, ugyanazokra, amelyekre maga Jézus is alapozta tanítását földi életében. Ezért igazabb és mélyebb volt, mint a kereszténység két nagy fő áramlata, amelyek később ketté is szakították Jézus Krisztus egyházát. Nem állt mereven szemben az ősi “pogány” kultúrával és életformával, és nem zárkózott el annak gyakorlati megnyilvánulásaitól. Mindenben megfelelt a magyarság nyílt és toleráns életszemléletének; mondhatnánk, nemzeti szempontból testreszabott volt.

(Endrey Antal, Az ország koronája, Boldogasszony Könyv- és Lapkiadó, Hódmezővásárhely, 1999, 33-36. old.)




A nagy átállás Taksony fia Géza és annak fia István alatt történt, amikor az országot a nyugat római kereszténység felé fordították. A kereszténység nyugati változata a magyarság számára ismeretlen volt. Felvétele egy teljesen idegen kultúrkörbe való beilleszkedést is jelentett.
A magyarság számára csak a nyugati kereszténység volt idegen. Az ősi kereszténységet gyakorló ősmagyaroknak semmiképpen nem új és ismeretlen vallás volt Jézus tanításának követése. Bizonyítja ezt Luitbrandt cremonai püspök állítása is 910-ben: “gens hungarorum videlicet christiana”… azaz “a Magyar Nemzet nyilvánvalóan keresztény”. Luitbrandt ezt a kijelentést azután tette, miután a Lombardiát megszálló magyarokkal egy évig állandó érintkezésben volt.
Izsák ben Ábrahám Tróki, lengyelországi rabbi (1533-1594), a kereszténység nagy ellensége, a “Chizzúk Emuná” c. könyvében ezt írja: “Ahogyan Izraelt megbüntette az Úr a ‘bálványimádás’ miatt, ugyanez lesz a sorsa a katolikusoknak is, mert bálványimádást űznek. Ahogyan Izraeltől elvétetett – Isten büntetése képpen a királyság – ugyanúgy vetette el a görög keresztényeket is az Isten a színe elől, mert nekik sincsen már királyságuk, hanem a török császár alattvalói lettek… Ugyanez a helyzet a Magyarokkal is, akik a NÁZÁRI JÉZUS VALLÁSÁT KÖVETTÉK, de kiestek a méltóságukból és ők is elvesztették a királyságukat…” mondja Tróki Izsák – félreérthetetlen emlékezésül a magyarok ősi vallására… Miért veszi külön említésre Tróki a magyarokat…? Nyilván azért, mert szerinte az Ó-szövetségi alapon álló római és görög kereszténység nem volt ‘Jézus vallása’.” (Idézet Badiny Jós F., “A Káld-Pártus hagyomány és a magyarok Jézus-vallása” (1999) című könyvéből, 190. oldal)

Badiny Jós Ferenc szerint a “szentföldi típusú” mellkereszteken látható személyek “pártus-jellegű öltözetben vannak. Az egyik oldalon az “Elő Jézus” látható, hiszen lábai sebzetlenek, a másik oldalon Boldogasszony, aki két tenyerét pártus királynői módon felénk fordítja. Mindkét alakot 4-4 apostol veszi körül, szintén pártus-jellegű ruhában. Képek az említett keresztekről és az Árpád-kori kerektemplomokról a “képek” címszó alatt láthatók. (K.M.E.)


A nagy átállás Taksony fia Géza és annak fia István alatt történt, amikor az országot a nyugat római kereszténység felé fordították. A kereszténység nyugati változata a magyarság számára ismeretlen volt. Felvétele egy teljesen idegen kultúrkörbe való beilleszkedést is jelentett.
A magyarság számára csak a nyugati kereszténység volt idegen. Az ősi kereszténységet gyakorló ősmagyaroknak semmiképpen nem új és ismeretlen vallás volt Jézus tanításának követése. Bizonyítja ezt Luitbrandt cremonai püspök állítása is 910-ben: “gens hungarorum videlicet christiana”… azaz “a Magyar Nemzet nyilvánvalóan keresztény”. Luitbrandt ezt a kijelentést azután tette, miután a Lombardiát megszálló magyarokkal egy évig állandó érintkezésben volt.
Izsák ben Ábrahám Tróki, lengyelországi rabbi (1533-1594), a kereszténység nagy ellensége, a “Chizzúk Emuná” c. könyvében ezt írja: “Ahogyan Izraelt megbüntette az Úr a ‘bálványimádás’ miatt, ugyanez lesz a sorsa a katolikusoknak is, mert bálványimádást űznek. Ahogyan Izraeltől elvétetett – Isten büntetése képpen a királyság – ugyanúgy vetette el a görög keresztényeket is az Isten a színe elől, mert nekik sincsen már királyságuk, hanem a török császár alattvalói lettek… Ugyanez a helyzet a Magyarokkal is, akik a NÁZÁRI JÉZUS VALLÁSÁT KÖVETTÉK, de kiestek a méltóságukból és ők is elvesztették a királyságukat…” mondja Tróki Izsák – félreérthetetlen emlékezésül a magyarok ősi vallására… Miért veszi külön említésre Tróki a magyarokat…? Nyilván azért, mert szerinte az Ó-szövetségi alapon álló római és görög kereszténység nem volt ‘Jézus vallása’.” (Idézet Badiny Jós F., “A Káld-Pártus hagyomány és a magyarok Jézus-vallása” (1999) című könyvéből, 190. oldal)

Badiny Jós Ferenc szerint a “szentföldi típusú” mellkereszteken látható személyek “pártus-jellegű öltözetben vannak. Az egyik oldalon az “Elő Jézus” látható, hiszen lábai sebzetlenek, a másik oldalon Boldogasszony, aki két tenyerét pártus királynői módon felénk fordítja. Mindkét alakot 4-4 apostol veszi körül, szintén pártus-jellegű ruhában.

Endrey Antal  

Forrás: http://arpad.org/osmagyarok/kereszteny-osmagyarok/
http://arpad.org/

A magyarság őslakos Európában.

A magyarság őslakos Európában...
 

Őseink évezredek óta itt laktak- néhány csoportjuk szétrajzott, majd évszázadok múlva hazatalált
Az utóbbi két évtizedben a genetika rendkívül sokat fejlődött. Az eredmények egyre megbízhatóbbak lettek, az elvégzett vizsgálatok száma pedig nagyságrendekkel nőtt a korábbiakhoz képest.

 

 

Mindez bennünket, magyarokat is érint, mert ugyan a hazai források ezen a területen is szűkösek, de a nagy nemzetközi populációgenetikai vizsgálatokba legtöbbször minket is bevontak. Ezek révén egyre több adat áll a rendelkezésünkre. Sokaknak talán meglepő, de ezek az adatok éles ellentétben állnak "hivatalos" történelmünkkel. A genetikai vizsgálatok ugyanis egyáltalán nem igazolják se "finnugor", se "török" eredetünket. Azért nem, mert mi nem vagyunk se finnugorok, se törökök, és a genetika a finnugrizmussal és a turkológiával ellentétben valódi tudomány.

A külföldi vizsgálatok közül a legismertebb a Semino-féle, 2000-ben elvégzett sorozat, mondhatni mérföldkő a nemzetközi összehasonlítások területén. Az általuk elvégzett Y-kromoszómás vizsgálatok szerint: "A magyar férfiak 60 %-a az EU-19-es - őskőkorszakbeli - ősapa leszármazottja. ...A magyar férfiak további 13,3 %-a az EU-18, 11 %-a az EU-7, és 8,9 %-a az EU-4 ősapa utóda. Mindez azt jelentheti, hogy a jelenlegi magyar férfiak 93,3 %-a négy ősapától ered, és 73,3 %-a már az őskőkorszakban itt élt férfiak utódja."

További fontos megállapítása volt a Semino-féle vizsgálatnak az, hogy az urali népekre jellemző TAT (EU13+EU14) a magyarokból teljesen hiányzik!

"2000-ben, a világ egyik legautentikusabbnak elismert folyóiratában, az USA-ban megjelenő Science-ben, Semino és 16 genetikus munkatársa közös közleményt tettek közzé. Kiterjedt összehasonlító populációgenetikai vizsgálataik alapján állást foglaltak az európai népek genetikai rokonsági kapcsolatairól... E vizsgálatok keretében, reprezentatív mintákon, genetikailag a magyar népességet is elemezték. Népünk vonatkozásában az alábbi megállapításokat tették:

1. A magyar nép ősei a napjainktól számított 40-35 ezer évvel ezelőtt Európában elsőnek megjelent europoid őstelepesek között voltak.

2. A magyar nép populációgenetikai szempontból ma Európa egyik legkarakterisztikusabban elhatárolható népessége (amire az Eu19 haplotípus - őskőkori genetikai marker - igen magas, kontinensünk népei között a magyarokban legmagasabb százalékarányban kimutatható jelenléte utal).
3. A magyar nép legközelebbi - genetikai szinten igazolható - rokonai a lengyel, az ukrán, továbbá a horvát nép.

Semino és társainak közlése az első olyan nyugat-európai tudósoktól származó kollektív állásfoglalás, mely a magyarság őseurópai származását ismeri el."

A modern tudomány a magyar népemlékezetnek ad igazat. A mai magyarság elődei őslakosok saját hazájukban. Az elmúlt évezredekben több csoportjuk hagyta el ezt a területet, majd tért vissza több évszázadnyi barangolás után a világ Aranyos Szegeletébe.

Forrás: http://www.baranta.org