Batu harminc levele:

A Habsburg történetírás „érdeme”, hogy a keletről érkező és velünk szövetséget kereső népeket vad barbárnak tartjuk. A 13. században a kelet felől érkező mongolok esetében sem történt másként. Talán alig akad olyan hazai történész, aki elfogadná, hogy  a mongolok nem pusztítani és rombolni akartak, hanem a nyugat-európai államok elleni hadjárathoz rokoni segítséget kértek.

 A mongol részeken, így Mongóliában és a Kínához tartozó Belső-Mongóliában kissé másként értékelik a 1241-1242-es közép-európai mongol hadjáratot, mint nálunk a finnugrista történészek. Mind az ulánbátori, mind a höhhoti kutatók egyértelműen állítják: Batu kán szövetséget akart kötni a magyar királlyal. Amikor értesültek Julianus barát által lemásolt mongol káni levélről, abból teljes bizonyosságot nyertek, hogy elméletük helyes. Mi is szerepel abban a levélben?

Batu kán kivár

A hatalmas, és a fél világot leigázó Batu kán, Dzsingisz kán unokája a következő levelet küldte IV. Béla királyunknak: „Én, a kán, az égi király küldötte, akinek hatalom adatott a földön a nekem meghódolókat felemelni és az ellenállókat elnyomni, csodálkozom feletted, Magyarország királya, hogy midőn már a harmincadik ízben küldöttem követeket hozzád, miért nem küldesz közülük senkit, de még követeidet és válaszlevelet sem küldesz nekem.”

A mongol kutatók ezt olvasva tényleg meglepődtek, hiszen a mongol kánok soha senkinek sem küldtek egynél több levelet, illetve követet. Ha az útnak indított megbízottuk nem tért vissza időben útjáról, az felért egy hadüzenettel és azt az országot a mongolok azonnal lerohanták, királyi nemzetségét kiirtották és az országot beolvasztották birodalmukba. Hogyan történhetett, hogy Batu ennyire megbocsátó volt a magyar királlyal? A sokszori próbálkozásnak valószínűleg nagyon komoly oka lehetett, melyet a keleti kutatók, köztük a belső-mongol Ucsiraltu, Bajartu és az ulánbátori Dzs. Boldbátor a következőképpen magyaráztak.

Szövetség nyugat ellen

A szkíta-hun államok ideológiája szerint az íjfeszítő népeknek egységet kell alkotni, ezért úgy vélték, hogy a történelem folyamán mindig születik egy nagyfejedelem, aki összefogja ezen népeket és az egész sztyeppei térség ezáltal újra és újra egyesülhet. Ez volt a nagy birodalmak születésének oka, ezért indultak el a szkíták, a hunok, a türkök és a mongolok keletről nyugatra, hogy az ősi egységet megteremtsék, nem pedig célok nélkül kóboroltak a pusztákon, vagy egymás elől menekültek népvándorlások sorozatában. A korai források egyértelműen leírták, hogy minden égi uralkodónak, vagyis Tengri kánnak az volt a küldetése, hogy az idegen uralom alatt élő, vagy szétszóródott népeket egyesítsék. Ezért történt a hunok európai hadjárata, majd az avar Baján kán Kárpát-medencei bejövetele, később pedig Árpád fejedelem hon visszafoglalása. A fenti mongol kutatók azt vallják, a mongolok között ismert volt, hogy a Magyar Királyság volt Hunnia központja és a magyarok a hunok leszármazottjai, ezért kerestek velünk szövetséget, hogy aztán közösen vezessenek hadat „Németország” ellen, ahogyan ez célként Julianus első levelében is szerepelt. Minden valószínűség szerint Batu azért várt olyan hosszan, azért küldött harminc követet Bélához. Miután nem érkezett meg a magyar király válasza, sőt Babenberg Frigyes csapatai folyamatosan támadták a határ menti mongol erőket, Batu elhatározta, hogy megindul a távoli, neki ellenszegülő rokonnép, a magyar ellen.

Európai diplomáciai húzás

Minden eseménynél meg kell vizsgálnunk, kinek állt érdekében, hogy a magyarokat keleti rokonaik ellen fordítsák. Két nyugat-európai hatalomnak is jól jött volna, ha a Magyar Királyság eltűnik a térképről, mint ahogyan a nyugati híradások a tatárjárás után örvendezve arról számoltak be, hogy Magyarország megszűnt létezni! Az egyik hatalom az európai politikában meghatározó szerepet játszó pápaság volt, aki éppen akkortájt keveredett pénzügyi vitába Bélával. Ő ugyanis nem nevezett ki püspököket és az egyházi kerületek bevételeit az országban tartotta, Róma így nem részesült a magyar javakból. Éppen ezért a pápaságnak érdekében állt, hogy az Európában egyedül ellene lázadó és a pápai rendeleteteket semmibe vevő magyar királyokat megbüntesse. Mivel Julianus révén pontos értesüléseik voltak a mongolokról, tudták, hogyan lehet a mongolokat és a magyarokat egymás ellen hangolni.

A másik ellenség nyugati szomszédunk, a Babenbergek voltak, akik meg akarták szerezni az Árpádok trónját. II. Frigyes akkori herceg minden eszközt bevetett, hogy célját megvalósítsa. Amikor Béla hozzá fordult tatár ügyben segítségért, ő azonnal Budára ment és tanácsokkal látta el a gyanútlan magyar királyt. Először is támadást javasolt a tatárok ellen, sőt csapataival folyamatosan bőszítette a magyar határ közelében állomásozó mongol őrséget. Nagy szerepe volt abban is, hogy Kötöny kun vezért megöljék, így a magyar haderő jelentősen meggyengült. Amikor „tanácsainak” hatására a mongolok betörtek Magyarországra, sietve eltávozott az országból, magára hagyta Bélát, sőt a nyugati határszélen három vármegyét magához csatolt, majd a menekülő Bélát és kíséretét kifosztotta.  

Bár a tatárjárással kapcsolatban még nem minden részlet teljesen tisztázott, annyi azonban bizonyos: a mongolok nem ellenséget, hanem szövetségest láttak bennünk.Éppen ideje lenne elavult és a Habsburg érdekeket szem előtt tartó történetírásukat gyökeresen átértékelni és egyes, magyar történeti eseményeket nemzeti szempontból megvizsgálni!

Obrusánszky Borbála


Forrás és Link: http://alfahir.hu/batu_harminc_levele-20110218#.UsqEizoi3UY.facebook nyomán!
2011. 02. 18. 09:39