A
mongol részeken, így Mongóliában és a Kínához tartozó Belső-Mongóliában
kissé másként értékelik a 1241-1242-es közép-európai mongol hadjáratot,
mint nálunk a finnugrista történészek. Mind az ulánbátori, mind a
höhhoti kutatók egyértelműen állítják: Batu kán szövetséget akart kötni a
magyar királlyal. Amikor értesültek Julianus barát által lemásolt
mongol káni levélről, abból teljes bizonyosságot nyertek, hogy elméletük
helyes. Mi is szerepel abban a levélben?
Batu kán kivár
A hatalmas, és a fél világot leigázó Batu kán, Dzsingisz kán unokája a következő levelet küldte IV. Béla királyunknak: „Én,
a kán, az égi király küldötte, akinek hatalom adatott a földön a nekem
meghódolókat felemelni és az ellenállókat elnyomni, csodálkozom
feletted, Magyarország királya, hogy midőn már a harmincadik ízben küldöttem követeket hozzád, miért nem küldesz közülük senkit, de még követeidet és válaszlevelet sem küldesz nekem.”
A
mongol kutatók ezt olvasva tényleg meglepődtek, hiszen a mongol kánok
soha senkinek sem küldtek egynél több levelet, illetve követet. Ha az
útnak indított megbízottuk nem tért vissza időben útjáról, az felért egy
hadüzenettel és azt az országot a mongolok azonnal lerohanták, királyi
nemzetségét kiirtották és az országot beolvasztották birodalmukba.
Hogyan történhetett, hogy Batu ennyire megbocsátó volt a magyar
királlyal? A sokszori próbálkozásnak valószínűleg nagyon komoly oka
lehetett, melyet a keleti kutatók, köztük a belső-mongol Ucsiraltu,
Bajartu és az ulánbátori Dzs. Boldbátor a következőképpen magyaráztak.
Szövetség nyugat ellen
A
szkíta-hun államok ideológiája szerint az íjfeszítő népeknek egységet
kell alkotni, ezért úgy vélték, hogy a történelem folyamán mindig
születik egy nagyfejedelem, aki összefogja ezen népeket és az egész
sztyeppei térség ezáltal újra és újra egyesülhet. Ez volt a nagy
birodalmak születésének oka, ezért indultak el a szkíták, a hunok, a
türkök és a mongolok keletről nyugatra, hogy az ősi egységet
megteremtsék, nem pedig célok nélkül kóboroltak a pusztákon, vagy egymás
elől menekültek népvándorlások sorozatában. A korai források
egyértelműen leírták, hogy minden égi uralkodónak, vagyis Tengri kánnak
az volt a küldetése, hogy az idegen uralom alatt élő, vagy szétszóródott
népeket egyesítsék. Ezért történt a hunok európai hadjárata, majd az
avar Baján kán Kárpát-medencei bejövetele, később pedig Árpád fejedelem
hon visszafoglalása. A fenti mongol kutatók azt vallják, a mongolok
között ismert volt, hogy a Magyar Királyság volt Hunnia központja és a
magyarok a hunok leszármazottjai, ezért kerestek velünk szövetséget,
hogy aztán közösen vezessenek hadat „Németország” ellen, ahogyan ez
célként Julianus első levelében is szerepelt. Minden valószínűség
szerint Batu azért várt olyan hosszan, azért küldött harminc követet
Bélához. Miután nem érkezett meg a magyar király válasza, sőt Babenberg
Frigyes csapatai folyamatosan támadták a határ menti mongol erőket, Batu
elhatározta, hogy megindul a távoli, neki ellenszegülő rokonnép, a
magyar ellen.
Európai diplomáciai húzás
Minden
eseménynél meg kell vizsgálnunk, kinek állt érdekében, hogy a
magyarokat keleti rokonaik ellen fordítsák. Két nyugat-európai
hatalomnak is jól jött volna, ha a Magyar Királyság eltűnik a térképről,
mint ahogyan a nyugati híradások a tatárjárás után örvendezve arról
számoltak be, hogy Magyarország megszűnt létezni! Az egyik hatalom az
európai politikában meghatározó szerepet játszó pápaság volt, aki éppen
akkortájt keveredett pénzügyi vitába Bélával. Ő ugyanis nem nevezett ki
püspököket és az egyházi kerületek bevételeit az országban tartotta,
Róma így nem részesült a magyar javakból. Éppen ezért a pápaságnak
érdekében állt, hogy az Európában egyedül ellene lázadó és a pápai
rendeleteteket semmibe vevő magyar királyokat megbüntesse. Mivel
Julianus révén pontos értesüléseik voltak a mongolokról, tudták, hogyan
lehet a mongolokat és a magyarokat egymás ellen hangolni.
A
másik ellenség nyugati szomszédunk, a Babenbergek voltak, akik meg
akarták szerezni az Árpádok trónját. II. Frigyes akkori herceg minden
eszközt bevetett, hogy célját megvalósítsa. Amikor Béla hozzá fordult
tatár ügyben segítségért, ő azonnal Budára ment és tanácsokkal látta el a
gyanútlan magyar királyt. Először is támadást javasolt a tatárok ellen,
sőt csapataival folyamatosan bőszítette a magyar határ közelében
állomásozó mongol őrséget. Nagy szerepe volt abban is, hogy Kötöny kun
vezért megöljék, így a magyar haderő jelentősen meggyengült. Amikor
„tanácsainak” hatására a mongolok betörtek Magyarországra, sietve
eltávozott az országból, magára hagyta Bélát, sőt a nyugati határszélen
három vármegyét magához csatolt, majd a menekülő Bélát és kíséretét
kifosztotta.
Bár a tatárjárással
kapcsolatban még nem minden részlet teljesen tisztázott, annyi azonban
bizonyos: a mongolok nem ellenséget, hanem szövetségest láttak
bennünk.Éppen ideje lenne elavult és a Habsburg érdekeket szem előtt
tartó történetírásukat gyökeresen átértékelni és egyes, magyar történeti
eseményeket nemzeti szempontból megvizsgálni!
Obrusánszky Borbála
Forrás és Link: http://alfahir.hu/batu_harminc_levele-20110218#.UsqEizoi3UY.facebook nyomán!
2011. 02. 18. 09:39
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése