2018. december 1., szombat

Evolution of BOSTON DYNAMICS ROBOTS

Több ezer éves titkok - 2018.12.02.








*

A Mars tavai | National Geographic

Above Majestic magyarul HD HUN




Az Above Majestic minden idők egyik legnépszerűbb dokumentumfilmje. Az emberiség egyik legfontosabb titkáról szól, a titkos űrprogramokról és az ezek mögötti hálózat életünkre és világunkra gyakorolt hatásáról.

A film fejezetei sorrendben:
✔ Hadiipari komplexum
✔ Titkos társaságok
✔ A programok
✔ Adósrabszolgaság
✔ Elnyomott technológiák
✔ Egy mozgalom elindul

Részletesebb bemutatás:
A "Majestic 12" egy elit katonákból és vállalatokból álló szupertitkos csoport, ami több trillió dolláros programokat működtet, melyek keretében mérnöki visszafejtéssel sikerült földönkívüli technológiákat lemásolni, azokkal a Földön és Naprendszeren kívül titkos katonai kolóniákat létrehozni.

Ezeknek a programoknak az alábbi következményeit ismerjük:

✔ Az intelligens földönkívüli élet valósága
✔ Földönkívüli bázisok és emberi és idegen civilizációk
✔ Olyan fejlett technológiák, amelyek véget vetnének a fosszilis üzemanyagok használatának
✔ Egészségügyi technológiák, amelyek képesek minden betegséget gyógyítani
✔ Az a tény, hogy titokban az adófizetők pénzéből finanszírozzák ezeket a programokat egy szűk elit javára
✔ Az emberiség eredetének valósága
✔ Az a nagyon feltűnő és mindennapi valóság, hogy a kormányaink hazudtak nekünk, és rabszolgává tettek minket

A nézők egy igazi mély betekintést kaphatnak, és megismerhetik az emberiség eredetét, az eltitkolt technológiákat és elhazudott történelmet, eltussolásokat, összeesküvéseket, tanúvallomásokat és azokat a kutatásokat, amelyek megmagyarázzák a titkos űrprogramok működését.

Hihetetlennek hangzik a titkos űrprogramok léte? Íme öt tény:
>> A világ első, amerikai atombombáját kifejlesztő Manhattan Project 2,5 évig működött titokban (a bevetésig), 125.000, tehát százhuszonötezer alkalmazottal, anélkül, hogy kiszivárgott volna a híre a nagyközönségnek.


>> A híres amerikai B-2 lopakodó bombázót 10 évig, tíz évig fejlesztették titokban, addig senki nem tudott róla.


>> Az NSA, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség 23 évig, huszonhárom évig működött titokban, míg a szenátusban nyilvánosságra került a léte '75-ben. Senki nem tudott róla a világban.

>> A National Reconnaissance Office, az amerikai Nemzeti Felderítő Hivatal 25 évig, huszonöt évig működött teljes titokban, huszonöt évig senki nem tudott a létezéséről.


>> A National Geospatial-Intelligence Agency, az amerikai Nemzeti Geoinformációs/Térinformatikai Hírszerző Ügynökség a mai napig olyan közfinanszírozású, multimilliárd dolláros költségvetésű hírszerző (kémkedő) ügynökség, melynek működéséről a nyilvánosság alig bármit tud.

A fenti projektek és hivatalok titkosságának hossza és mértéke alapján miért lenne olyan meglepő, ha lennének olyan el nem ismert, titkos űrprogramok?


A FILM az alábbi linken elérhető:





A témáról bővebben itt olvashat: 




***

2018. november 14., szerda

NASA Voyager Space Sounds - 8h Journey Ambient Mix

 

"Recordings from the planets and moons of our Solar System Be prepared to experience a new dimension of our Solar System through the most exiting journey ever undertaken by the human kind. The epic space flights of Voyager 1 & 2 across our Solar System. This unique series of recordings is created from original Voyager recordings of the electromagnetic "voices" of the planets and moons in our Solar System. Although space is a virtual vacuum, this does not mean there is no sound in space. Sound does exist as electronic vibrations. The specially designed instruments on board the Voyagers performed special experiments to pick up and record these vibrations, all within the range of human hearing (20-20,000 CPS)."

 Video:

 

 "Feljegyzések a Naprendszerünk bolygóiról és holdairól. Felkészültek arra, hogy a Naprendszerünk új dimenzióját tapasztalhassuk az emberi faj által valaha vívott legkiválóbb utazáson keresztül. A Voyager 1 és 2 epikus űrhajói a Naprendszerünkön keresztül. Ez az egyedülálló felvételi sorozat a Naprendszerünk bolygóinak és holdainak elektromágneses "hangja" eredeti Voyager felvételeiből származik. Bár a tér egy virtuális vákuum, ez nem jelenti azt, hogy nincs hang a térben. A hang az elektronikus rezgéseknél létezik. A Voyager-ek fedélzetén készült különleges eszközök speciális kísérleteket végeztek, hogy felvehessék és feljegyezzék ezeket a rezgéseket, mind az emberi hallás tartományában: (20-20 ezer CPS)."





***


2018. november 13., kedd

" Hanyatló Kultúra " dokumentumfilm-sorozat. ( TZM ) / A kultúra fogalma és értelmezései:

Hanyatló Kultúra - 1.rész: "Milyen Demokrácia?" (felirattal):

 


 Ha azt hinnénk, hogy demokráciában élünk, vagy hogy a képviseleti demokrácia is demokrácia, sajnos tévedünk. Manapság minden demokratikusnak csúfolt politiai rendszer "plutokrácia", azaz a gazdagok uralma, a képviselőkre való szavazás pedig csak azért van, hogy úgy érezzük, van választásunk. Ez nem meglepő, hisz manapság pénzért mindent meg lehet venni, beleértve a jogszabályokat is. Mindenhol ez megy, csak van, ahol illegális (korrupció), és van, ahol legális keretek között (lobbi). Az USA-ban, és az Európai Parlamentben az utóbbi érvényesül, azaz a vállalatok és bankok megbízottai nyíltan lefizethetik a képviselőket; éljen az EU... Szerencsére van kiút: a rendszertől való függetlenedés. Hogyan? Helyi közösségek szervezése révén, közösségi mezőgazdálkodás, és non-profit közösségi vállalkozások révén, valamint kamatmentes helyi pénz révén. Ezek mindegyike létező, legális módjai annak, hogy egy közösség függetlenedjen a rendszertől, és egyre többen élnek is ezekkel a lehetőségekkel. És ha az ilyen önellátásra törekvő közösségek hálózatba szerveződnek egymás segítése céljából akkor megelőzhető, hogy egy-egy közösség olyan banális okok miatt összeomloljon, mint pl. jégeső, vagy fagykár. Megjegyzés: Nem kell föladnunk a kényelmet, hiszen a közösségen belül megvalósítható a munkamegosztás, és egyébként is célszerű, ha néhányan továbbra is megtartják fizető állásukat, mivel vannak olyan termékek és szolgáltatások, amiket egyelőre még csak pénzért lehet hozzájutni (pl. internet). Ha netán nem látnád a feliratot, próbáld meg egy másik böngészőben. Ez a videó több részlet egy hosszabb videóbó. A teljes epizód itt látható (29 perc): https://www.youtube.com/watch?v=bTbLslkIR2k
 
 *

Hanyatló Kultúra - 2.rész: "Közgazdaság-hittan" (felirattal):

 

 

 Ha azt hinnénk, hogy a Közgazdaságtan egy tudományág, sajnos tévedünk. Bár a Közgazdaságtant a társadalomtudományok egyik ágának csúfolják, mai formájában csupán egy filozófiai ág, mivel nem tudományos tényekből, hanem a priori feltevésekből indul ki, amik többségéről ráadásul a tudomány már rég bebizonyította, hogy tévesek (bár a legtöbb esetben puszta józan ész is elegendő ahhoz, hogy ezt belássuk). A Közgazdaságtan pl. abból indul ki, hogy minden jószágból örökké szűkösség lesz, az embereket tökéletesen önző, tökéletesen racionális, és mindentudó lényekként kezeli. Nem tesz különbséget szükségletek és vágyak között, a Föld erőforrásainak véges voltát pedig egyszerűen figyelmen kívül hagyja számításaiban. Egyébként a génjeink biztosan nem hibásak; képesek vagyunk a kooperációra, és a természettel való harmóniára, ugyanis az emberiség történetének legnagyobb részét úgy töltöttük, és csak a letelepedés, valamint a szűkösség megjelenése óta siklottunk vakvágányra. Ám a II. Ipari Forradalom, és a Zöld Forradalom révén már újra meg tudjuk teremtetni a bőséget, még letelepedett életmód mellett is, így már csak mentalitásunkat és értékrendünket kell újra a bőséghez igazítani. Ez a kommunikációs feladatot tűzte ki célul Mozgalom, és ha szertnéd segíteni munkánkat, látogass el honlapunkra (http://tzm.hu/), vagy írj nekünk hivatalos facebook-oldalunkon (https://www.facebook.com/tzmmagyarorszag) Ez a videó több részlet egy hosszabb videóból. A teljes epizód itt látható (33 perc): https://www.youtube.com/watch?v=KEC0GT_8l_I

 *

Hanyatló Kultúra - 3.rész: "Fogyasztói Hiúság Szindróma" (felirattal):

 

 

 Az emberek szükségletei (élelem, víz, lakhatás, társadalmi kapcsolatok) adottak, vágyainkat viszont elsősorban a technikai fejlettség és kultúra alakítja (beleértve az éppen uralkodó értékrendet, és a manipulatív reklámokat). A vállalatok ezért elsősorban az utóbbival foglalkoznak, mert azt lehet a legkönnyebben manipulálni. A II. ipari forradalom hatására a 20.sz. elején közel kerültünk ahhoz, hogy kielégítsük az emberek szükségleteit, és nem volt sok vágyuk azon felül; puritának voltak. Aztán a profit, és a kapitalizmus megmentése érdekében a gazdasági döntéshozók kitalálták, hogy ha az emberek hiúságára hatva felturbózzák vágyaikat, még a haszontalan termékeket is eladhatják, így megmarad a status quo. Az ötletgazda ugyanaz az Edward Bernays propagandista volt aki nagybátja, Sigmund Freud elméletére alapozva hatékonyan segítette a kormányt abban, hogy elhitesse az amerikaiakkal, jó az, ha az USA megtöri a "be nem avatkozás" elvét, és belép az I. VH-ba. Majd kiderült, hogy még ez sem elég, mert a technikai fejlődés hatására egyre tartósabb cikkeket tudtak előállítani, így csökkent a forgalmuk. Így aztán a piacvezető vállalatok és a kartellek elkezdték mesterségesen korlátozni termékeik élettartamát, hogy megőrizzék profitábilitásukat. Ez az ötlet pedig bizonyos Bernard London nevéhez fűződik. Később pedig arra is rájöttek, hogy újabb eladás-hullámokat eszközölhetnek, ha a már kész technikai vívmányoktat csepegtetve, egyenként tárják a vevők elé (ne gondoljuk, hogy az iFos 1-be ne tudták volna beleépíteni azoknak a funkcióknak a többségét, amiket a későbbi verziókba beleraktak, beleértve a legújabbat). Ezek a gyakorlatok nagyban hozzájárultak a "fogyasztói kultúra" megteremtéséhez, amely értékrend pedig a szisztematikus környezetromboláshoz, a nyersanyagok kimerítéséhez, és az emberi kapcsolatok szétzilálásához. A tőketulajdonosok tehát gyakorlatilag az aránytalan gazdagságuk megőrzése és növelése érdekében nem átallottak feláldozni a Föld véges erőforrásait, a környezetet, és a társadalmat, így megmentve azt a rendszert, ami eleve biztosítja számukra a lehetőséget, hogy aránytalanul meggazdagodjanak. Jó, nem? Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy megvegyük azt a sok felesleges baromságot, akár hitelre is. Szerencsére van kiút; a rendszertől való függetlenedés. Hogyan? Helyi közösségek szervezése révén, közösségi mezőgazdálkodás, és non-profit közösségi vállalkozások révén, valamint kamatmentes helyi pénz révén. Ezek mindegyike létező, legális módjai annak, hogy egy közösség függetlenedjen a rendszertől, és egyre többen élnek is ezekkel a lehetőségekkel. És ha az ilyen önellátásra törekvő közösségek hálózatba szerveződnek egymás segítése céljából akkor megelőzhető, hogy egy-egy közösség olyan banális okok miatt összeomloljon, mint pl. jégeső, vagy fagykár. Megjegyzés: Nem kell föladnunk a kényelmet, hiszen a közösségen belül megvalósítható a munkamegosztás, és egyébként is célszerű, ha néhányan továbbra is megtartják fizető állásukat, mivel vannak olyan termékek és szolgáltatások, amiket egyelőre még csak pénzért lehet hozzájutni (pl. internet). 


*
  

Hanyatló Kultúra - 4.rész: "Háború a Természet ellen" (felirattal):

 

 

 Ez a rész azt taglalja, hogy a gazdasági elit érdekeit kiszolgáló politikusok hogyan veszik rá a lakosságot a tömegmédián keresztül átlátszó fenyegetések, és hisztériakeltés révén újra és újra arra, hogy támogassák az éppen soron következő háborút - mely valójában mindig az elit gazdasági érdekeinek megőrzéséről, vagy éppen annak kiterjesztéséről szól.. Ugyanakkor nincs nehéz dolguk, hisz eleve egyfajta konstans háborús szemlélet határozza meg a hétköznapok ránk kényszerített nyomorát, mert hagyjuk, hogy ők élvezzék munkánk gyümölcsét (Napjainkra 1% bitorolja a globális javak 50%-át). Mindeközben romboljuk társadalmunkat, és a környezetet is. Szerencsére van kiút: a rendszertől való függetlenedés. Hogyan? Helyi közösségek szervezése révén, közösségi mezőgazdálkodás, és non-profit közösségi vállalkozások révén, valamint kamatmentes helyi pénz révén. Ezek mindegyike létező, legális módjai annak, hogy egy közösség függetlenedjen a rendszertől, és egyre többen élnek is ezekkel a lehetőségekkel. És ha az ilyen önellátásra törekvő közösségek hálózatba szerveződnek egymás segítése céljából akkor megelőzhető, hogy egy-egy közösség olyan banális okok miatt összeomoljon, mint pl. jégeső, vagy fagykár. Megjegyzés: Nem kell föladnunk a kényelmet, hiszen a közösségen belül megvalósítható a munkamegosztás, és egyébként is célszerű, ha néhányan továbbra is megtartják fizető állásukat, mivel vannak olyan termékek és szolgáltatások, amiket egyelőre még csak pénzért lehet hozzájutni (pl. internet). 

*

Hanyatló Kultúra - 5.rész: "Terrorizmus és Mogyoróallergia" (felirattal):



 A videónak nem az a célja, hogy elbagatellizálja a terrorizmus, vagy a tömeggyilkosságok jelentette veszélyt, hanem az, hogy rámutasson, törvények és védekezés ide vagy oda, ha valaki ártani akar másoknak, megtalálja a módját, ezért a kiváltó okokat kell megszüntetni. Az okok pedig szinte mindig visszavezethetők egyes társadalmi rétegek vagy népek megfosztottságának gazdasági (pl. kamat, munkanélküliség), vagy katonai úton történő előidézésére. Az emberek ugyanis jellemzően nem jódolgukban radikalizálódnak, hanem kétségbeesésükben, és nem boldogságukba őrülnek bele, hanem nyomorúságukba. A megfosztottság, akár relatív, akár abszolút, óriási stresszt jelent, amit az ember kétféleképpen tud levezetni; menekülés, vagy agresszió révén - ha pedig egyik módon sincs lehetősége levezetni, idővel megbomlik az elme.

 Teljes videó magyar felirattal:



 *

Hanyatló Kultúra - 6.rész: "Két világ története" (felirattal)

 

 

 A gazdaság esztelen növekedése miatt a múlt század vége felé túlléptük a bolygó erőforrásainak megújulási kapacitását, és a túlhasználat révén ráadásul elkezdett csökkenni a megújulás mértéke. Az MIT kutatása alapján az elsivatagosodás miatt 15 éven belül kompromittálódik az emberiség élelmiszer-termelő képessége, aminek következtében összeomlik a világgazdaság. Emellett persze egyre csökken a rendelkezésre álló kőolaj, ám a termelés átmeneti jellegű megnövekedése miatt egyre inkább függővé válunk tőle, így a mostani nagy olajmezők elkerülhetetlen összeomlása felkészületlenül éri a világgazdaságot, és katasztrofális energatikai vonatkozású következményekkel fog járni. Emellett az exponenciális mértékben terjedő automatizálás miatt a piacgazdaság rövidesen szembesül a legnagyobb önellentmondásával, ugyanis az automatizálás költséghatékony a vállalatnak, de a munkanélküliek aránya drámaian megemelkedik, és a bértömeg csökkenésével a gazdaságban egyre kevesebb pénz fog forogni, így az folyamatosan szűkül, emiatt még több embert küldenek el, mert csökken a fizetőképes kereslet. Így lényegében a piacgazdaság lényegében saját magát emészti fel, csak ez drámai társadalmi feszültségekhez vezet, hacsak az emberek nem kezdenek el a rendszer keretein kívül gazdálkodni (pl. közösségi alapú mezőgazdálkodás, non-profit közösségi vállalkozás, kamatmentes helyi pénz, stb.). A harmadik tényező, ami miatt a gazdaság a vesztébe rohan, a pénzügyi szektorból ered, ugyanis pár évszázada a világon általánossá vált, hogy a pénzt hitel formájában teremtik a bankok, amiért cserébe kamatot kérnek, ám így az az abszurd helyzet állt elő, hogy több a teljes tartozás, mint a teljes pénzmennyiség. A gazdaság lassulásával és beszűkülésével Görögországhoz hasonlóan egyre több ország jut csődbe, és hacsak nem kapnak észbe a kormányok, és térnek át időben a saját, nem tartozás alapú pénz használatára, akkor hamarosan összeomlik a globális méretű piramisjáték. A közösségek persze saját pénzt is használhatnak, ami szintén nem tartozás alapú, és kamatmentes, ezáltal függetleníthetik magukat a világgazdaság pénzügyi viharaitól. Minden jel arra mutat, hogy a növekedés-központú gazdaság kezdi elérni a bolygó véges erőforrásainak határait, miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy a piacgazdaság összeegyeztethetetlen a szükséges lépésekkel, azaz a fogyasztás visszafogásával, valamint a termelési és elosztási folyamatok drasztikus hatékonyság-növelésével. Ezért most az emberiség egy válaszút előtt áll, ám sokan még azt sem tudják, hogy van alternatíva a piacgazdaságra. Ez a videó arról szól, milyen lenne a világ, ha a fenntarthatóságra irányuló aktivizmus elbukik, ill. ha sikerrel jár az emberek informálása és értékrendjük megváltoztatása terén. A mostani társadalmi-gazdasági rendszer ugyanis nem holmi természeti törvény miatt olyan, amilyen, hanem azért, mert majdnem száz évvel le van maradva az értékrendünk és a világképünk. A múlt században ugyanis elértük a bőséget az alapvető javakból (pl. élelmiszer, lakás), így a verseny-alapú gazdasági rendszer elavulttá vált.


[ Megjelenési idő : 2012 : English language  /  Magyar fordítás : 2015 : Hungarian text ]

Forrás: 

TZM - Magyarország




***



A kultúra fogalma és értelmezései





  A kultúra szó eredete:  a latin „agricultura” = földművelés szóból származik, s később önállósodott, vált az emberi gondolkodás  fogalmi rendszerének részévé.
A kultúra fogalma a filozófia, a művelődéstörténet és általában az emberi gondolkodás egyik központi kategóriája, és mint ilyennek, rendkívül sokféle megközelítése, értelmezése létezik.  A kultúra fogalma állandóan változott az emberi gondolkodás történetében. A különböző filozófiai irányzatok, a különböző korok gondolkodói mást és mást értettek a kultúra fogalma alatt, s ma is különböző felfogások élnek egymás mellett.  Azt feltétlenül elfogadhatjuk, hogy a kultúra soha nem statikus jelenség: az emberiség története során állandó változás jellemezte, az adott társadalom fejlettsége, berendezkedése, objektív valósághoz való viszonya, s mindennek a folyamatos változása  feltétlenül befolyásolta az emberiség mindenkori kultúráját.
A gondolkodás korábbi történetében általában elválasztották, sőt bizonyos korokban szembeállították egymással a kultúra anyagi és szellemi oldalát. Anyagi kultúraként értelmezve a termeléshez, a létfenntartáshoz és a mindennapi élethez szükséges ismereteket, szellemi kultúraként pedig minden egyebet: tudományt, művészeteket, vallást, jogrendet, stb. Bizonyos filozófiai irányzatok és gondolkodók a szellemi kultúrára a „magas kultúra” kifejezést is használták. (A marxista filozófia a kultúra e kettősségét az alap és felépítmény viszonyaként értelmezte: a társadalom alapjaként az anyagi kultúrát, a társadalmi felépítményként a szellemi kultúrát értve.)
A mindennapi élet és a gondolkodás fejlődése egyaránt háttérbe szorította a kultúra fentebb vázolt értelmezését, és napjainkban a kultúrát egységesen értelmezzük. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a kultúra részterületei nem választhatók el egymástól, s csak az egységes értelmezésnek van létjogosultsága. Hiszen kétségkívül vannak a kultúrának különböző területei, de ezek szoros kölcsönhatásban vannak egymással. Elég említenünk a tudományos felfedezések termelésre gyakorolt hatását, vagy a technika fejlődésének a szórakozásra, szórakoztatásra gyakorolt hatását, hogy belássuk: a kultúra anyagi és szellemi oldala nem választható el egymástól.  Napjainkban ezért a kultúra egységes és tág értelmezését fogadjuk el és használjuk  A tág értelmezés feltételezi, hogy nemcsak az úgynevezett magas kultúra jelenségeit tanulmányozzuk, hanem a mindennapi élet jelenségeit is. Hiszen ma már ki vonhatná kétségbe, hogy a kultúrához nemcsak a tudományos és művészeti élet, nemcsak a vallás és más „magas szellemi szférába” tartozó jelenségek tartoznak, hanem pl. az is, hogyan dolgozunk, élünk, tisztálkodunk, szeretkezünk, neveljük gyerekeinket, vagy éppen hogyan étkezünk, lakunk. (Gondoljunk pl. a pedagógiai kultúra, lakáskultúra, munkakultúra, szexuális kultúra, stb. kifejezésekre!)
A kultúrának ezt a tág és egységes értelmezését - egyebek mellett - Józsa Péter fogalmazta meg az alábbiak szerint: a kultúra mindazon ismeretek, értékek, reflexek, viselkedési modellek és sémák, szokások és hiedelmek összessége, melyeket az egyén az őt felnevelő közegben, a szocializáció során részint megfigyelhető, részint észrevétlen módon elsajátít. A kultúra fogalmaként tehát Józsa Péter szerint egy dinamikus, komplex rendszert  kell feltételeznünk, amelybe az esztétikai alkotások éppúgy beletartoznak, mint a mindennapi viselkedés, a termelési, vagy épp a szerelmi kultúra. Ebben az értelemben a kultúra nemcsak a felhalmozott ismeretek, értékek összessége, hanem a viselkedési modellek, szokások és hiedelmek  rendszere is, melyet az egyénnel, a társadalmat alkotó személyiséggel összefüggésben kell vizsgálnunk. A kultúra rendszere csak akkor és annyiban nyer értelmet, ha azt az egyén a saját szocializációja során elsajátítja, s ez részint személyisége részévé válik, részint a környezetéhez, az őt körülvevő valósághoz való viszonyában realizálódik.
A kultúra egyes területeit azonban nemcsak a fentiek szerint, hanem történelmi eredetük alapján is csoportosíthatjuk.  Ennek alapján megkülönböztetünk tradicionális, autonóm és heteronóm kultúrát. Ezek részint ma is a kultúra egyes részeit képezik, részint a történelem során egymást követően alakultak ki. A kultúra fejlődésével eltérő súllyal és jelentőséggel vannak abban jelen.
A tradicionális kultúra a kultúra fogalmának legősibb, legrégebbi része. A közösségi alkotáshoz, a hagyományok megőrzéséhez kapcsolódik. A kultúra a kapitalizmus előtti időkben tulajdonképp ebből állt: a közösség által, a közösség számára létrehozott alkotásokból, melyek a közösség hagyományozó ereje által maradtak fenn. Mai kultúránkban már csak egy meglehetősen szűk területet, a folklorisztikus, népi hagyományokat értjük alatta, melyek kétségkívül fontos részét képezik a kultúrának, de nem meghatározóak a modern társadalomban.
Az autonóm kultúra a kapitalizmus, a modernizáció időszakában alakult ki. Ekkor már felértékelődik az egyén szerepe, s a közösségé némiképp háttérbe szorul. A kultúra különböző alkotásai az autonóm egyénhez kapcsolódnak. Leginkább a művészetek területén látszik ez, hiszen a művek nem a közösség által, illetve a közösség számára jönnek létre, hanem az egyén, a művész önkifejezéseként. A mű az alkotóhoz kötődik, az ő opusza, és szerzői jogvédelem alatt áll. Persze ez nemcsak a művészeteknél látható, gondoljunk például a tudósokra, feltalálókra, stb. ahol a személyiséghez kötődnek a kultúra értékei, az ő dicsőségét növelik, vagyonát gazdagítják, akkor is, ha természetesen a közösség használja fel a létrehozott értékeket. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy az autonóm kultúra csakis a tradicionális kultúra alapjain jöhet létre, abban gyökerezik, s ahhoz viszonyítva létezik. (Jó példa erre Bartók és Kodály művészete, akik kézzelfoghatóan használták fel a népi kultúra értékeit autonóm művészetükben, de gondolhatunk a tradicionális népi elemeket felhasználó modern építészetre, iparművészetre, de a korábbi, tradicionális tapasztalatokat felhasználó modern gazdálkodásra is.)
A heteronóm kultúra a legújabb ebben a történelmi megközelítésben. A modernizáció, az urbanizáció során kialakult városi rétegek ugyanis már nem hozzák magukkal a tradicionális kultúrát, legfeljebb csak egyes elemeit, ugyanakkor az autonóm kultúrához csak mint befogadó, vagy felhasználó képesek kapcsolódni. A városi tömegek mindennapi életét, létfenntartását, szórakozását jelentő kultúrát nevezzük heteronóm kultúrának. Ez többféle hatást tartalmaz, és a tömegek sajátja. Jellegzetes megnyilvánulása a szórakoztató ipar.
Az autonóm és a heteronóm kultúrát más megközelítésben szokás az elit és tömegkultúra megnevezéssel is illetni. (L. Szirmai tanárnő előadása.)

A kultúra és a kommunikáció összefüggései:

Ha Józsa Péter fentebb idézett kultúra értelmezésére gondolunk, ki kell emelnünk azt a mozzanatot, mely szerint az egyén a kultúra értékeit elsajátítja, magáévá teszi. Hogyan lehetséges ez? A kommunikáció segítségével!  A kommunikáció az az eszköz, melynek segítségével a kultúra mindenkori tartalmát az egyik generáció a következőre hagyományozhatja, illetve ezen belül az egyén elsajátíthatja. A kultúra és a kommunikáció feltétlenül szoros kapcsolatának értelmezésében néhány megközelítés egészen odáig megy, hogy magát a kultúrát a társadalmi kommunikáció rendszerének fogja fel.  (Újabb kultúra értelmezés!) Ebben az összefüggésben az anyagi javak előállításához és a társadalom önértelmezési rendszerének kialakulásához szükséges információk értendők a kultúra fogalma alatt. Ennek a megközelítésnek az alapján fogadhatjuk el Lotman kultúraértelmezését, aki szerint a kultúra: valamennyi nem örökletes információ, és az információ szervezési és megőrzési módjainak az összessége. Ez a kultúraértelmezés nincs ellentmondásban a Józsa-féle értelmezéssel, ellenkezőleg, a kettőt összekapcsolhatjuk. Valamennyi nem örökletes információ = ismeretek, értékek, reflexek, viselkedési modellek és sémák, szokások és hiedelmek összessége. Az információ szervezési és megőrzési módjainak összessége = az egyén az őt felnevelő közegben részint megfigyelhető, részint észrevétlen módon elsajátítja a kultúrát.
A két értelmezés tehát szorosan kapcsolódik egymáshoz, csak Lotman nagyobb hangsúlyt fektet a kultúra és kommunikáció kapcsolatára.
Összefoglalva: a kultúra és a kommunikáció egymástól elválaszthatatlan, a kommunikáció a kultúra hordozója. Kultúra = egy adott pillanatban az emberiség birtokában levő információhalmaz, kommunikáció = ennek megőrzése és továbbadása. 


*** 

"KULTÚRA, ÉRTÉKEK, NORMÁK, DEVIANCIA"

 





1  KULTÚRA, ÉRTÉKEK, NORMÁK, DEVIANCIA
2 KULTÚRA Mindazon szellemi és anyagi javak összessége, amit az emberiség története során felhalmozott: tárgyak, tudás, értékek, normák minden emberi közösségnek van kultúrája Eltérések: ugyanazok társadalmi jelenségek, intézmények különböző formái
3 SZUBKULTÚRÁK A társadalmakon belül önálló szubkultúrák léteznek
Anyanyelv, etnikumhoz tartozás, vallási hovatartozás, életkor, vagy egyéb jellemző alapján Több kultúra egy társadalmon belüli együttélése: kulturális pluralizmus
4 NORMÁK A társadalmak működőképességét biztosító viselkedési szabályok
Szokások, illemszabályok, jogi, erkölcsi normák Koronként és társadalmakként eltérőek lehetnek Sokszor ellentmondásosak lehetnek
5 ÉRTÉKEK Olyan kulturális alapelvek, amelyek megmutatják, hogy az adott társadalomban mit tartanak fontosnak, illetve jónak Társadalmakként és koronként eltérő lehet Az egyén életmódját meghatározza, befolyásolja a társadalmi hovatartozás, életkor, nem stb. Vizsgálata: cél- és eszközértékek , pl. Rokeach-teszt
6 Deviáns viselkedés A szocializáció során a gyermek megismeri környezete kultúráját, elsajátítja a normákat és értékeket De: eltérhet az egyén a normák követésétől DEVIÁNS viselkedés
7 Mi is a deviancia? Becker: A „kívülállók” – a devianciát a társadalom okozza úgy, hogy szabályokat hoznak, melyeket meg lehet sérteni; fontos, hogy miképpen reagál a többi ember Durkheim: A deviancia jelensége normális; a büntetés erősíti a normakövetést és a kohéziót Erikson: közösség csak deviancia által létezhet; kijelöli a közösség határait
8 Mi is a deviancia? A deviánsok, törvényszegők és a rend őrei mindig vonzzák a nyilvánosságot Régen pl. nyilvános akasztás, ma médiaszenzáció De: elsősorban magáról a deviáns eseményről, kevésbé az érte járó szankcióról tudósít
9 DEVIANCIÁK BŰNÖZÉS ÖNGYILKOSSÁG ALKOHOLIZMUS DROGFOGYASZTÁS
ELMEBETEGSÉGEK PROSTITÚCIÓ HOMOSZEXUALITÁS
10 ELMÉLETEK BIOLÓGIAI – Lombroso; XYY; Sheldon
PSZICHOLÓGIAI – frusztráció-agresszió; feszültséghelyzet szorongás oldása; pszichoanalitikus megközelítések Szocializációs zavarok SZOCIOLÓGIAI – kulturális elmélet; anómiaelmélet; minősítési elmélet.








Milyen esélyei lennének egy ma élő Spartacusnak? - VNTV


Villanypásztor előtt ülünk és azt csinálnak velünk, amit akarnak. Az emberek elméjével már nagy a baj. Az elme lánca olyan erős, hogy nem lehet feloldani, a szellemi béklyó pedig mivel láthatatlan, nem tesznek ellene az emberek. Mi lenne egy mai, modern Spartacus legfontosabb feladata? Hol van ez a felszabadító Spartacus és kik állnának mellé? Magyarország legnagyobb része roncstársadalom. Az emberek fásultak és igen nagy lendületet adhatna nekik, ha elkezdenének felelősséget vállalni a saját életükért. Ha nem jönnek ki ebből a nagyon mélyre süllyedt mentális bénultságból, a fasiszta diktatúra elkerülhetetlen. Vezér-Szörényi László és Jakab István beszélgetése.

Videó:




2018. november 4., vasárnap

(2018) A (A.I) mesterséges inteligencia jövője:

A mesterséges intelligenciát (AI) egyesek az emberiség megmentőjének, mások meg az elveszejtőjének tartják. Szakértők és tudósok elemzik az AI kihívásait és lehetséges veszélyeit.

 

VIDEÓ:

 

 

 

***

Mit tud a bal és mit tud a jobb agyfélteke?

 

Agyunk szerkezetileg leginkább egy nagyra nőtt dióhoz hasonlít. A két agyféltekét alulról „egy hatalmas agyközi kábelrendszer”, vagyis az idegrostokból álló kéregtest (corpus callosum) kapcsolja össze. Ezek az idegrostok szállítják az üzeneteket a két félteke között. (Egyes kutatok szerint a beszéddel kapcsolatos készség azért fejlettebb a lányoknál, mivel a kéregtest vastagabb, több rostból áll a női agyban, mint a férfiaknál.)

Első pillantásra talán úgy tűnik, hogy agyunk két féltekéje teljesen egyforma, valójában nem szimmetrikusak, mivel a két agyfélteke különböző funkciókat lát el.

 

 

 

A jobb agyfélteke rendkívül fogékony és befogadó. Gondolkodása holisztikus, azaz egységben ragadja meg az információkat, de a hangulat és a benyomások alapján ítél, emiatt ítéletes szubjektív és irracionális. A jobb agyfélteke erősen vizuális, gazdag képzelőerővel bír, és igencsak kreatív. Folyamatosan új ötletekkel és hipotézisekkel áll elő, amelyeket legszívesebben azonnal megvalósítana.
Ám ekkor jön a bal agyfélteke, a kontroll és a logikus, tudatos ellenőrzés bajnoka  – és azt mondja: „Várjunk csak! Nézzük csak meg ezt közelebbről, alaposabban!” A bal agyfélteke a külvilágból és a testből érkező információkat, valamint a jobb agyfélteke hipotéziseit és ötleteit mélyreható, elemző vizsgálatnak veti alá. Először mindent szétszed elemeire, majd kiválogatja a számára fontos adatokat, keresi az ismétlődő mintákat, törvényszerűségeket, összefüggéseket, és végül egy logikus rendszert állít fel.
Ésszerű következtetéseit a bal agyfélteke szabatosan képes fogalmazni, bár hangja kissé gépies, monoton. Pontosan használja a fogalmakat, de mindent szó szerint vesz. A bal agyfélteke beszélgetés közben nem érzékeli a neki mondottak érzelmi töltését, nem veszi a metakommunikatív jeleket. Mondhatnánk: „érzelmileg süket” és híján van a humorérzéknek is.
Ellenben a jobb agyféltekének remek a humora. Ő társalgás közben nem arra figyel, hogy mit mondtak neki, hanem inkább arra, hogyan mondták, milyen hangsúllyal, és persze milyen arcot vágtak közben. A jobb agyfélteke képekben, hangokban gondolkodik, és mivel beszélni kevésbé tud, inkább a zene vagy a művészetek nyelvén fejezi ki magát. Ezért van az, hogy üzeneteit sokkal inkább csak érezzük, mintsem értjük.
A bal agyfélteke realista és praktikus módon kezeli a dolgokat. A múlt tapasztalataira támaszkodva terveket, stratégiákat készít, amit híven követ. Ezzel szemben a jobb agyfélteke intuitív módon dönt és ötletszerűen cselekszik. Bátrabban kockáztat, mint bal oldali társa, aki biztonságra törekszik.
A bal agyféltekének az időérzékelése, a jobb agyféltekének a térérzékelése a jobb.
A keresztezett idegpályák miatt agyunk bal agyféltekéje irányítja testünk jobb oldalát, a jobb agyfélteke a test bal oldalát. Attól függően, hogy melyik agyféltekénk a domináns leszünk jobb vagy balkezesek.
Kutatások bizonyítják, hogy ha a szülés során valamiért sérül az agy, az ép agyfélteke gyakran sikeresen helyettesíti a károsodott agyfélteke működését. Olyan csecsemőknél pedig, akiknél műtétileg eltávolították az egyik agyféltekét, viszonylag normális szellemi és testi fejlődést tapasztaltak.
Bár a különálló agyféltekék önmagukban is működőképesek, rendes körülmények között a két agyfélteke egymással kölcsönhatásban működik – mint a jó csapatjátékosok munkamegosztásban dolgoznak. Hámori József szavaival élve:” Az eltérő tulajdonságok nemcsak kiegészítik a két féltekét egységes aggyá, hanem hatalmas pluszt is jelentenek. Itt 1+1 nem egyenlő 2-vel, hanem 1+1= 3. Ebből jön ugyanis létre az, amit személyiségnek nevezünk.”

Forrás:

























***

 

Már nem úgy olvasunk, mint régen, és ez az ember elhülyüléséhez vezet!





Mindössze öt-hat ezer éve jött létre az emberi agyban az a „kapcsolási kör”, amely lehetővé teszi az olvasást. Ennek alapját a legegyszerűbb információk feldolgozása adta, például már akkor sem ártott tudni róla, hogy hány kecske van éppen a birtokunkban. Ebből fejlődött ki a mélyolvasás képessége, amely Maryanne Wolf, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) idegkutatója szerint hozzájárult a legfontosabbnak tartott intellektuális és affektív képességeink fejlődéséhez. Épp ezt sodorta veszélybe a technikai fejlődés és a jellemzően netes tartalmak fogyasztása, ugyanis hiába olvasunk online is, mégsem ugyanúgy olvasunk, mint annak idején.
Wolf, aki irodalomrajongóként nem csupán azon kesereg, hogy mivé lesz a világ, ha mindenki csak lektűröket olvas a tabletjén, saját magán is aggasztó változásokat figyelt meg: észrevette, hogy nem köti már le igazán Hessétől Az üveggyöngyjáték, sőt, már azon tűnődik, hogy hogyan kaphatott egyáltalán irodalmi Nobel-díjat egy ennyire unalmas könyv, holott régebben a kedvencei közé tartozott. Valami megváltozott, és ez mindannyiunkra kihat.

Máshogy olvasunk

Meglepő lehet az a panasz, hogy senki sem olvas, hiszen tulajdonképpen egész áldott nap mást sem csinálunk: olvassuk a híreket, görgetjük a Facebookot, és még akkor is, ha több multimédiás tartalmat fogyasztunk, abban megegyezhetünk, hogy a net nem analfabétának való vidék.
Ami változik, az az olvasó szöveghez való hozzáállása és a befogadás módja, és itt nem csak arról van szó, hogy többek szerint már azzal is elvész valami az olvasás aktusának teljességéből, hogy a monitoron már kimarad az a fizikai kapcsolat, amellyel egy könyvhöz közelítünk, illetve hogy a hallás, a szaglás és a tapintás, amelyek egy nyomtatott könyv olvasásakor szerephez jutnak, itt már nem részei a folyamatnak. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy az online tartalmaknál általában már nem kap szerepet a „betűk, szavak és mondatok helye”.
Egy kutatás során a résztvevők egy körülbelül harmincoldalas történetet kaptak kézhez két példányban: az egyiket egy Kindle-re töltötték fel, a másikat hagyományos, papíralapú könyvként olvashatták. A kísérletben részt vevő ötven diáknak ezek után kérdéseket tettek fel a történetről. Kiderült, hogy a hagyományos könyv olvasói jobban fel tudták idézni az események sorrendjét, és pontosabb válaszokat is adtak arra, hogy tulajdonképpen miről szólt a történet. Azok, akik e-book formájában kapták meg a sztorit, arra hivatkoztak, hogy nem tudták pontosan felmérni, hol tartanak a könyvben, ezért is okozott nekik nehézséget az események felidézése.

És akkor mi van, ha nem olvasunk Hessét?

Semmi – de miután a mélyolvasás nem csak Hesse miatt érdekes, könnyen lehet, hogy több forog kockán, mint egy német író ismerete vagy a lektűr megvetése. Wolf szerint a mélyolvasás empatikusabbá, műveltebbé és kritikusabbá tesz bennünket, ha pedig lemondunk róla, és maradunk a felületes befogadásnál, végső soron elveszítünk valami olyasmit az életünkből, amit már Arisztotelész is nagyra tartott, és egyre kevesebb időnk jut rá: a szemlélődés képességét. A kutató szerint fordulóponthoz érkeztünk, és ahogy egyre több digitális tartalmat fogyasztunk, egyre többen fejezik ki aggodalmukat a változásokkal kapcsolatban.
Wolf egy tanulmányában arra is felhívja a figyelmet, hogy a mostani fordulópont kapcsán nem véletlenül merülhetnek fel párhuzamok az antikvitásból: hasonlóan drámai váltást jelent a feldolgozásban a mostani digitális fordulat, mint a görögök életében az írásbeliség elterjedése – Szókratész egyenesen az olvasás veszélyeire figyelmeztette az ifjúságot.
Az olyan bonyolult tevékenységek esetében, mint az olvasás (vagy akár a beszéd), az agynak sosincs egy előre megírt, kész receptje arra, hogy pontosan milyen neuronhálózatot hozzon létre a feladat megoldása érdekében, hanem több, már meglévő hálózat között teremt összefüggéseket, Wolf ezeket nevezi „kapcsolási köröknek”.
Annak ellenére, hogy ez egy igen rugalmas és hasznos módja például annak, hogy az ember megtanuljon beszélni (minden általunk ismert nyelvnek saját köre van az agyunkban), az egyes hálózatok pedig egymásra épülnek, újabb és újabb kapcsolódási pontok kerülnek elő – az egyszerű betűtanulási folyamatból hatalmas, bonyolult rendszer bontakozik ki.

Mindannyian elhülyülünk?

Ennek a rendszernek ugyanaz a legnagyobb erőssége, mint ami az Achilles-sarkát is jelenti; éppen az, hogy adaptív. Az olvasás módja is aszerint alakul, hogy mit olvasunk: a digitális tartalmak befogadásakor általában rövid idő alatt rengeteg adatot kell feldolgoznunk, ez pedig a lassabb, nagyobb koncentrációt igénylő befogadástól veszi el az időt. A UCLA pszichológusa, Patricia Greenfield szerint ez tulajdonképpen magát a tanulást is veszélyezteti: ha nem jut elég idő a mélyolvasásra, az többek között a kritikai gondolkodás rovására is mehet, ennek pedig a fake news korában már túlmutat a jelentősége azon, hogy ki milyen klasszikus szerzőt kedvel.
Ziming Liu, a San Jose State University könyvtártudományi professzora szerint a digitális fogyasztás hatására a mélyolvasást felváltotta a skimming vagy átfutó olvasás: ilyenkor az ember egyes kulcsszavakra vadászva csak átszalad a szövegen, ez a befogadási mód pedig nem teszi lehetővé a komplex cselekmény feltárását, a kreatív befogadást, az álláspont kialakítását és az empátia létrejöttét.

Mit tehetünk?

Wolf azt javasolja, hogy lassítsunk. A szemlélődés sem egy gyors műfaj, ahogy a mélyolvasás sem az: ez nem jelenti azt, hogy mindent ugyanúgy kell befogadnunk, egyes tartalmaknak jobban áll az átfutó olvasás alkalmazása – de ha minden esetben ezt használjuk, hajlamosabbak leszünk elsiklani a részletek felett, és minden mérlegelés nélkül az egyszerűbb forrásból tájékozódni.
Van még egy hátránya annak, ha elveszítjük a mélyolvasás készségét: amellett, hogy így képtelenek leszünk valaki más bőrébe bújni egy regény olvasásakor, bizonyos szempontból az olvasás öröméről is le kell mondanunk.


 FORRÁS:



 Kapcsolódó cikk:






















***