* Úgy döntöttem a blogot lezárom. Túl sok már az információ, túl sok a politikailag befolyásolt hírözön. Túl sok, (2020-tól főleg) a deep fake, hamis hírek és értelmetlen, semmitmondó tudományos cikkek, videók, amik közül már válogatni sem sok kedvem maradt, és bevallom nem is olyan könnyű már! Sosem volt az mondjuk....
* Régebbi bejegyzésekhez alkalmanként lehet rakok ki frissített, vagy a témához kapcsolódó tartalmat. Benne van a pakliban a folytatás, ha értelmét látom. Blogon kérdéses, de alapjába véve önmagamnak folytatom."The Show Must Go On".
* Ha mégis folytatnám a blogot, azt úgyis észreveszitek. Természetesen továbbra is érdekel sok hasonló téma ,ami a blogon is megjelentek. Inkább azért magamnak olvasom, vagy nézem meg, esetleg a facebookon megosztom. A forrásokat úgyis ismerik már a látogatók. Böngészni meg bárki tud. Remélem kicsit megkönnyítettem az "igazságkeresést" azoknak, akik elég nyitottak ehhez.
**Elköszönök, de még mielőtt megtenném, azt leközlöm, hogy néha napján azért felnézek, ahogy fentebb meg is írtam. Összességében jó volt itt a blogon, de igazán élvezni kell a kutatómunkákat, és aki ezt nem tudja élvezni ,annak a keresgélés, ellenőrzés, szerkesztés ,összefüggések keresése... stb , nem is igazán megy. Élvezni kell, ahogy mindent amit szeret az ember. Én ezt csak egy hobbyként csináltam, nem kerestem vele semmi betevőre valót. A blog lényege az elrejtett és szabad információkhoz való hozzáférés, olyan adatokhoz, amiket vagy eltávolítottak egyéb oldalakról, vagy "elvesztek " az idők folyamán. Gyűjtött infók oldala is egyben. A világban zajló események, fontosnak tartott információk bemutatása, lehetőleg többféle nézőpontból.
Érdekességek és egyéb ismerős vagy épp még ismeretlen tartalmak leközlése volt a cél, a nagyérdeműnek. Igazából nem is akartam írni semmit, csak felnéztem de ha már itt vagyok, annyit mégis megteszek hogy idefirkálgatok valamit azoknak, akik néhanapján felnéztek ide! :D Ennyit tudtam elérni, eddig a pontig. Kedv kérdése a folytatás, de szerintem aki eddig itt járt , annak már minden ismerős, ami TÉNYEK ERŐDJE.
Az ipari forradalom egy radikális átalakulás időszaka volt, amely Nagy-Britanniában a 18. század közepén kezdődött és a következő évszázadokban terjedt el a világon. Ez a jelenség jelezte, hogy a mezőgazdaságon és a fizikai munkán alapuló gazdaságból az ipar és a gépek uralta gazdaságra váltott át.
A 18. század második felében kezdődhet az ipari forradalom, James Watt gőzgép feltalálásával. Ez az innováció lehetővé tette számos iparág gépesítését, mint például a textil, a kohászati és a bányászat. A gőzgépek hatékonyabb és erőteljesebb erőforrást biztosítottak, mint az ember vagy az állat, ami tömeggyártást és költségcsökkentést eredményezett.
A textilipar az elsők között tapasztalható jelentős változások. Az olyan újítások, mint a mechanikus szövőszék és a Jenny spinner jelentősen növelték a textilgyártás sebességét, csökkentve a költségeket és a termékek elérhetőbbé téve Ez nemcsak a textilipart alakította át, hanem a szociális és munkaerő dinamikát is megváltoztatta, mivel sok dolgozó hagyta ott a mezőgazdasági munkát, hogy gyárakban dolgozzon.
Az ipari forradalom másik kulcsfontosságú szempontja a közlekedési rendszerek fejlesztése volt. A csatornák, majd később a vasutak építése megkönnyítette az áruk és emberek gyors mozgósítását. Ez nemcsak a termékforgalmazás hatékonyságát javította, hanem a kereskedelmet és a piac bővülését is ösztönözte.
Az ipari forradalom azonban jelentős kihívásokat is hozott. Rendkívül kemények voltak a munkakörülmények számos gyárban, hosszú munkaidővel, alacsony bérezéssel és egészségtelen feltételekkel. Ez vezetett a munkajogokért és a jobb munkakörülményekért harcoló első munkaerő mozgalmak kialakulásához.
A környezeti hatás is jelentős volt. Az iparosodás fokozott levegő- és vízszennyezéshez, valamint a természeti erőforrások intenzív kiaknázásához vezetett.
Röviden, az ipari forradalom nemcsak gazdasági és technológiai átalakulás volt, hanem a társadalmi struktúrában, a munkakörnyezetben és a környezetben bekövetkezett mély változás is. Hatásai a mai napig érezhetőek, miután lefektette a modern világ alapjait, amelyben élünk.
A magyar influenszerek előszeretettel menőznek azzal, hogy milyen jól élnek. Az életük látszólag csak smink, bevásárlás és utazás. De vajon tényleg ilyen egy influenszer élete?
A 2023-as év az influenszerek éve volt. Ők a modern kor porszívóügynökei.
Ideológiát, életmódot, politikai nézeteket és természetesen végtelen sok terméket próbálnak meg eladni nekünk.
Mit eladni, lenyomni a torkunkon! Merthogy a létezésük célja nem más, minthogy rádtukmáljanak valami, amire semmi szükséged. Mottójuk: vásárolj és fogyassz! Végtelen mennyiségben!
Mindeközben ők folyamatosan a környezetvédelemről, a bolygó megmentéséről prédikálnak!
A Netflix új prediktív programsorozata, „Hagyd hátra a világot”
- Menedéket keresni egy KIBERTÁMADÁS elől, amely percről percre ijesztőbbé válik, és arra kényszerít mindenkit, hogy megbékéljen a helyével egy összeomló világban.
Megjegyzés: A Leave the World Behind produkciós csapatában Barack Obama volt elnök és Michelle Obama volt First Lady is szerepel vezető producerként a Higher Ground Productions nevű cégükön keresztül...
Barack Obama forgatókönyv-jegyzeteket küldött a Netflix új katasztrófafilmjéhez, amely az áramszünetről szól.
A Netflix közelgő katasztrófafilmje, a Leave the World Behind, amely Rumaan Alam azonos című, 2020-as regényén alapul, Barack és Michelle Obama Higher Ground Productions cégének első kitalált filmje. Barack felvette a regényt 2021-es nyári olvasmánylistájára, és személyesen a filmadaptáció tökéletesítésébe fektetett bele, olyannyira, hogy forgatókönyv-jegyzeteket küldött Sam Esmail író-rendezőnek (a legismertebb a „Mr. Robot” alkotója)
A Mr. Robot alkotója azt mondta:
„Azt írok, amit fikciónak tartok, többnyire megpróbálom a lehető legélethűbben tartani, de túlzásba viszem és dramatizálom. És hallani egy exelnököt, aki azt mondja, hogy néhány részlettől eltévedsz… azt hittem, sok mindentől elakadtam! Az a tény, hogy ezt mondta, megijesztett.
Prediktív programozás?
Ebben semmi gyanús, tekintve, hogy az áramszüneteket és a Cyber Polygont nagyon is napirenden tartja az „uralkodó osztály”...
Egy friss felmérés szerint a magyarok 25%-a egyáltalán nem olvas már könyveket.
Az internet korában egyre nagyobb hangsúlyt kap a mesterséges intelligencia, és egyre kevesebbet a hosszútávú memória.
De vajon szüksége lesz-e még lexikális tudásra a jövő emberének?
Zsírok, fehérjék és szénhidrátok. Hova juttatta az ipari termelés a nap, mint nap fogyasztott élelmiszereink tápértékét? Milyen mérgeket hozott be a "gazdaságos" tömeges előállítás? Prof. Dr. Bardócz Zsuzsannával beszélget Bedő Imre az egészséges táplálkozás utolsó kapaszkodóiról.
„Csak akkor van esélyünk a felkészülésre, ha nyíltan beszélünk a civilizációnk összeomlásának lehetőségéről” – hangzik a tudósok figyelmeztetése az éghajlatváltozás és a kimerülőben lévő erőforrások jelentette fenyegetések kapcsán. De hogyan kell beszélni ezekről a témákról? És – ami még fontosabb – hogyan kell reagálni mindarra, ami ránk vár? Ebben ad nekünk iránymutatást a mélyalkalmazkodás keretrendszere. Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatóval beszélgettünk:
A beszélgetésben elhangzott információkról többet az alábbi honlapokon tudhat meg:
- A Deep Adaptation Hungary - Készülj & Alkalmazkodj Facebook csoport: https://www.facebook.com/groups/deepa...
- A Mélyalkalmazkodás magyar nyelvű honlapja: https://deepadaptation.hu/
- A Betyáros Világ szemléletformáló podcast honlapja: betyarosvilag.hu/
- A Cassandra Program honlapja: https://cassandraprogram.info/
Bevezetés a New World Order összeesküvésbe - mely már nem elmélet, hanem gyakorlat .. Tudásanyag arról, ahogy a háttérhatalom, az Illuminati megpróbálja létrehozni az Új Világrendet (New World Order)...
A történelmi és a mai Magyarország területén az ókor óta
ismeretesek aranylelőhelyek. Írásos és régészeti adatok alapján tudjuk,
hogy a Kárpát-medencében az aranyat már az ókorban is ismerték és
termelték az itt élő népek. Az első írásos adatunk Hérodotosztól
származik, aki a Maros mentén élt agatiriszekről említi, hogy “Erdély
területén” aranyat bányásznak. Feltehetően a görög mondavilágban
szereplő, hősként tisztelt Jászon aranygyapjúja is Erdély földjéről
származott.
A rómaiak i. sz. I-III. századi
aranybányászata Dácia provincia területén, a mai Erdélyben nagyon gazdag
tárgyi emlékeket hagyott maga után. Írásos emlékek alapján van
tudomásunk arról is, hogy Pannónia földjén – a mai Mosonmagyaróvár és
Győr közötti Duna szakaszon – rabszolgákkal évente mintegy 800 kg
fövenyaranyat mostak. Feljegyzések maradtak fenn arról is, hogy a Mura
hordalékából hasonló mennyiségű fövenyaranyat mosta ki. A kora
középkorból származó régészeti adatok alapján tudjuk azt is, hogy a
germán népcsaládhoz tartozó kvádok Selmecbánya környékén a VI. században
aranyat és ezüstöt bányásztak.
Honfoglaló "blog.szerk.:(hazatérő)" őseink az új hazába való
érkezésükkor művelés alatt álló nemesfémbányákat találtak, amelyeket az
őshazákban szerzett ismereteik alapján kezdettől fogva tovább műveltek.
Biztos ismereteink vannak arról, hogy a szatmári bányavidékhez tartozó
Selmecbányán ezüstöt és aranyat bányásztak. Az erdélyi aranylelőhelyek
műveléséről csak jóval későbbi időből vannak biztos adataink.
A nemesfémekről szólva érdemes
megjegyezni, hogy honfoglaló őseinknek kiváló ismereteik voltak a
korabeli fémárakról. Egyáltalán nem véletlen az, hogy kalandozásaik
során főként az ezüstben gazdag német városokat rabolták ki, az így
szerzett ezüstzsákmányból ( korabeli pénzmosás ) szent királyunk, István
1002-ben Európa legjobb pénzét verette. Ez a pénz akkor a Lappföldtől,
Rómán keresztül egész Nyugat-Európában elterjedt volt, a szó igazi
értelmében a kincsképzés szerepét töltötte be. Árpád-házi királyaink
Szent István törvényeit szentesítették, szabályozták a bányászatot,
különös hangsúllyal a nemesfémbányászatot. Kimondták, hogy a föld méhe a
királyé, a kibányászott nemesfémeket a kincstárnak kell beszolgáltatni.
Kivételt ez alól az esztergomi
prímással, az ország második közjogi méltóságával tettek. A Szent
István-i “bányatörvény” a prímásnak megengedi, hogy birtokain bányákat
műveljen és bírja azok hasznát. Ide tartozik az is, hogy Európa első –
jogi értelemben vett – bánya-jogát IV. Béla királyunk adta ki 1245-ben,
amelyet “Selmeci Városi Bányajogkönyv” néven ismerünk.
Középkori pénzverést ábrázoló fametszet, ( A kép forrása: WIKIPEDIA /HANS BURGKMAIR )
Bölcs királyaink intézkedései
egyedülállóan gyors növekedést eredményeztek a magyar aranytermelésben.
Ebben az időben, és egészen a XVI. századig az európai aranytermelésben
Magyarország volt az első helyen. A XIII. század második felében
aranytermelésünket az európai termelés öthatodára, a világtermelés
kéthatodára becsülik. Ezüsttermelésünk pedig az európai termelés
egynegyedét adta. Ekkor évente körülbelül 1000 kg aranyat és 10 000 kg
ezüstöt termeltek a magyar bányák.
Az Anjouk, Zsigmond és Mátyás királyunk
korában a kitermelt arany mennyisége meghaladta az 1500 kg-ot, ami a
XIV. század végére 2500 kg-ra emelkedett. Az ezüsttermelés a XV. század
végére ( Amerika felfedezése miatt ) 3000 kg-ra csökkent, majd a XVI.
század elején évi 6000 kg-ra emelkedett. A Magyarországon ebben az
időszakban termelt nemesfémek jelentőségét megítélhetjük abból a
becslésből, amely szerint az ókortól Amerika felfedezéséig összesen 13
millió kg arany került forgalomba. Jelenleg évente 2,5 millió kg arany a
világtermelés, az emberiség által eddig kitermelt arany mennyiségét 110
millió kg-ra becsülik.
A középkori magyar ércbányászat
hanyatlását a felszín közeli gazdag telepek kimerülése mellett
jelentősen befolyásolta az ország középső területének török kézre
jutása, illetve ennek eredményeként az ország három részre szakadása. A
törökök kiűzése után még hosszú időre volt szükség az ércbányászat
talpra állításához.
A nemesfémbányászat újabb virágkora
Mária Terézia uralkodásának idejére tehető. A királynő intézkedései
nyomán jelentős technikai újításokat vezettek be a magyarországi
ércbányákban, melyekkel csökkentették a vízveszélyt, növelték a
termelékenységet. Az egész magyar bányászatra kiható intézkedése nyomán
alakult meg a Selmeci Bányászati Akadémia. II. József uralkodása idejére
esik Born Ignác amalgámos aranykinyerési módszerének bevezetése,
mellyel az arany kinyerése az ércekből hatékonyabbá vált. Módszerét
Selmecbánya melletti Szklenón mutatta be.
Selmecbánya Marsigli szerint: 1726-ban készült rajz az aranybányáról, ( A kép forrása: WIKIPEDIA / LUIGI FERDINANDO MARSIGLI )
A bemutatóra számos országból érkeztek
érdeklődő szakemberek, ez adott alkalmat arra, hogy itt alakítsák meg a
világ első nemzetközi tudományos társaságát a “Societat der
Bergbaukunde”-t. Born Ignác felfedezése nemcsak a magyar, hanem az egész
világ aranytermelésére is hatással volt még századunkban is. A
felvidéki, a szatmári és az erdélyi nemesfém-bányászat a XIX. század
végén megközelítette az évi 2000-3000 kg arany- és a 20 000-30 000 kg
ezüsttermelést. Körülbelül ezt az évi termelési lehetőséget vesztettük
el a trianoni békediktátummal. Ezzel Magyarország sok más mellett
elvesztette az összes működő színes- és nemesfémbányáját és az ezekhez
tartozó feldolgozóiparát is. Az csak a későbbiek során derült ki, hogy a
feldolgozó-ipari háttér elvesztése még nagyobb csapás volt az ország
gazdasági életére, mint a bányák elvesztése.
Aranybányászok, 1906 – Körmöczbánya, ( A kép forrás: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum, Erdélyi Mór cége )
1933-ban került állami kezelésbe a
recski ércbánya, amely a két világháború között az ország egyetlen
nemesfémbányája volt. Itt az ércek dúsítására flotáló mű is létesült. A
recski ércbánya nemesfémtermelése az 1970-es évek elejéig, a bánya
bezárásáig évente átlagosan 80 kg arany és 800 kg ezüst volt. Az 1950-es
években megnyitott gyöngyösoroszi ércbánya jelentős cink- és
ólomérc-termelésével ( évi 100.000-200.000 tonna érc ) 1985-ig a
Kárpát-medence legnagyobb termelésű ércbányája volt. A bánya bezárásáig
illetve szüneteltetéséig – amelyre a feldolgozó-ipari háttér (
színesfémkohó ) hiánya miatt került sor – évi 30- 40 kg aranyat és
800-1000 kg ezüstöt szolgáltatott, de ez a mennyiség mindenkor a
bérfeldolgozást vállaló külföldi feldolgozó haszna lett.
A mai Magyarországon, már nem bányásznak
sem aranyat, sem ezüstöt, de vannak még pár 100-an, akik aranymosással
keresik ezt a csodás nemesfémet. Megélni belőle már nem lehet, hobbinak
tekintik. Az így megtalált aranyat, a Magyar Nemzeti Bank váltja be, ez
az egyetlen legális út amivel pénzé tehető az így talált nemesfém.
( MTI-fotó: Varga György )
Illetve még tavaly szeptemberi hír, hogy: a
nagyirtáspusztai területen megkutatott ércvagyonban 1075,8 tonna
termésarany és 909 tonna termésezüst van, míg Rózsabánya térségében 18,6
tonna arany és 98,85 tonna ezüst földtani vagyon vehető számba. Vagyis
lehetséges, hogy nemesfémbánya nyílhat újra a Börzsönyben. A szándékot a
Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. fogalmazta meg,
amely terveit és számításait tavaly elküldte a Magyar Bányászati és
Földtani Szolgálathoz ( MBFSZ ), azt kérve, hogy végezze el a
koncessziós bányászati engedély kiírását megelőző érzékenységi és
terhelhetőségi vizsgálatot.
A munka egy 44,23 négyzetkilométeres
területen folyna, a Nagyirtás és a Rózsa-hegy kutatási zónában. A
területen már a késő Árpád-kor óta termeltek ki nemesfémet, geológiai és
geofizikai megkutatottságának bőséges az irodalma, de most nincs rajta
egyetlen hatályos érckutatási terület sem.
Forrás: Nagy Béla, Természet Világa, 1998. II. különszám, 57-60. olda,l / MTI, / wikipedia.org
Állítólag olyan mennyiségű aranyat és ezüstöt rejt a Börzsöny, amely a világ legnagyobb aranybányáját jelentené, és a világ egyik leggazdagabb országává tenné Magyarországot. Mennyire valós ez a lehetőség?
A VILÁG LEGNAGYOBB ARANYBÁNYÁJÁT REJTHETI A BÖRZSÖNY?
Tulajdonképpen hány generáció is él egymás mellett egy országban, egy kisebb közösségben vagy egy családban, ők hogyan viszonyulnak egymáshoz, hogyan érthetnék meg egymást a boldogabb élet reményében? Az elmúlt ötven-hatvan évben rohamtempóban változott meg szinte minden: az élet várható hossza, a társadalom korösszetétele, a jövőkép, de például a tisztelet fogalma, a várakozás jelentése vagy az agy leterheltsége is.
Ennek az átalakulási folyamatnak az egyes korcsoportokra gyakorolt hatása jelentős, mert nem az van, ami eddig volt - és ez igen gyakran feszültségekhez vezet a különböző generációk között.
Steigervald Krisztián a generációk kutatásával foglalkozik több mint húsz éve, e témában három éve és az idén két nagyon hasznos könyve is megjelent, többek közt azért, hogy szüleink, nagyszüleink, gyerekeink és unokáink ne furcsa idegenként tekintsenek egymásra és hogy a generációk között gyakran fennálló repedésekből ne legyenek árkok vagy szakadékok, hanem sokkal inkább hidakat építsünk föléjük.
Friderikusz Sándor podcastjába ezúttal Steigervald Krisztián generáció-kutatót hívta meg, hogy nagyon sok olyan témáról beszélgessenek, amelyek a generációk megértését egymással kapcsolatban nagyban segíthetik. Igazán hasznos értelmezéseket és együttélési tanácsokat lehet kapni a szakértő válaszaiból.
