2019. december 30., hétfő
Társas magány: a digitális világ pszichológiája. ( TED )
Podani Krisztina - Társas magány: a digitális világ pszichológiája - TEDxSzeged 2019
Videó:
Az első TEDx Szeged konferencián megtartott
“Társas magány a digitális
világban” című beszéd az internet pszichológiájáról (kiberpszichológia)
szólt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a mindannyiunk számára
természetes online világ úgy szippant be bennünket, hogy az valójában el
sem jut a tudatunkig. Három konkrét eset feldolgozásával a pszichológus
rámutatott arra, hogy a túlzott online jelenlét milyen észrevétlenül
vezethet kapcsolati bizalmi válsághoz, téves énképhez disszociatív
személyiség zavarhoz, esetleg depresszióhoz, illetve egyéb mentális
problémához.
Forrrás:
2019 - Legnagyobb tudományos felfedezései:
0:42 #10 - Kép egy fekete lyukról
2:08 #9 - Mesterséges élet
3:23 #8 - Az AI újra győz
4:20 #7 - Irányított génmódosítás
5:39 #6 - Víz egy idegen bolygón
6:24 #5 - Kvantumszámítógépek
7:40 #4 - A napvitorla működik
8:53 #3 - A tárgyak DNS-e
10:29 #2 - Az első nyomtatott szerv
11:16 #1 - Mágneses áramkörök.
A víz üzenete, a víz szerkezete: Masaru Emoto - Mi a csodát tudunk a víz titkairól?
Masaru Emoto - Mi a csodát tudunk a víz titkairól?
Beszélgetés Masaru Emoto professzorral:
Nem könnyű egy japán embert rávenni
arra, hogy magáról, életéről meséljen. Pedig biztosan sokan lennének
kíváncsiak arra, hogy Masaru Emoto, A víz rejtett bölcsessége című
világsikerű könyv szerzője hogyan jutott el ahhoz a felfedezéshez,
amelynek eredményei talán csak most fognak szárba szökni. S ahogy a
világ rejtett szabályaiban, szépséges törvényeiben gyönyörködő ember
számára is sok minden érthetővé válik a vízkristályok kutatásának
megismerése által, hiszen ezek képszerűvé, láthatóvá teszik azt, amit
olykor szavakba is nehéz belefoglalni, úgy nyílik meg annak törvényszerű
meglátása is, hogy miért épp ő, Emoto professzor tárta fel a víz
titkait, és miért küzd voltaképpen egész életében a világbékéért. Mert
számára a víz és a béke ugyanannak a dolognak az egymástól
elszakíthatatlanul egymáshoz tartozó két oldala. Emoto professzor
immáron másodszor látogatott hazánkba a Víztérítő Kiadó meghívására, és
tartott előadást A víz világnapja rendezvényen.
-
Jokohamában születtem, a második világháború közepén, 1943-ban. A
tengerparton nőttem fel, nagyon szerettem egyedül úszni, de ötévesen kis
híján belefulladtam a tengerbe. Hazatérve ijedten és sírva panaszoltam,
hogy majdnem meghaltam. Az én végtelenül bölcs édesanyám pedig ekkor
azt mondta: "Ne próbálj ellenszegülni a víznek, csak tedd, amit a víz
akar tőled!" Örökre belém vésődtek ezek a szavak, erre az életre szóló
tanítására mindig emlékezem. Attól kezdve sosem tettem a víz ellen,
hanem igyekeztem mindig vele áramlani.
- Mintha már ez is a béke megteremtéséről szólt volna...
- Ha jól belegondolok, valóban... Mint
ahogy valamiképpen az is, hogy amikor befejeztem az egyetemet, miként
házasodtam meg. Az egyetemen rögbiztem, ami nem éppen békés sport, de
nagyon jól ment, viszont mellette zenéltem, autodidakta módon tanultam
meg játszani a hangszereken. Miután végeztem a Jokohamai Egyetem
bölcsészettudományi kara nemzetközi kapcsolatok szakán, elhelyezkedtem
egy cégnél, ahol huszonhárom évesen megismerkedtem egy csodálatos nővel,
s azonnal beleszerettem. Addig soha nem éreztem ilyet, teljesen magával
ragadott a lénye. Amikor megpillantottam, észrevettem, hogy nem japán.
Mint hamarosan kiderült, szülei észak-koreai származásúak, de ő már
Japánban született. Megígértem, hogy gyermekeimet nem japán, nem koreai,
hanem, hadd fogalmazzak így, nemzetközi gyermekekként nevelem fel, és
hogy minden tőlem telhetőt megteszek, hogy béke legyen a két ország
között. Feleségemmel máig tart a nagy szerelem, és háború sem tört ki
Japán és Észak-Korea között... Mindenesetre ez volt a kezdete annak,
hogy tegyek a világbékéért.
- Amennyire az egyébként elég szűkszavú életrajzát ismerem, meglehetősen sokára jutott el a víz titkainak kutatásáig.
- Igen, negyvennégy éves voltam, viszont
előtte hosszú ideig nagyon fegyelmezetten képeztem, készítettem fel
magam terveim megvalósítására. Része, sőt kiemelkedő állomása volt ennek
a folyamatnak életutamon az, hogy Srí Lankán a colombói egyetem
alternatív gyógyítás témájára szakosodott International Open University
részlegében tanulhattam.
- Miért épp ezt a képzést választotta?
- Egy vietnami származású, Amerikában élő, a Dél-Karolinai Egyetemen patológiát tanult ismerősöm, Hang Van Duc
ajánlotta. Az egyetemen lényegében az akkorra már megszületett első
téziseimet kellett bemutatnom, amelynek A száznyolc negatív vágy az
emberben és kapcsolatuk a különböző méreganyagokhoz volt az összefoglaló
címe. Buddhista szemléletben íródott, ezért is vettem alapul a
rendszerem kialakításához a buddhisták szent számát. Mindez éppen húsz
éve történt, ekkor kaptam meg a doktori fokozatomat az egyetemen. Az az
igazság, hogy ezután néhány évig, 1992-ig lényegében semmi jó, azaz
lényegi előrelépés nem történt az életemben. Kiadtam egy könyvet a
hadóról, de nem volt nagy sikere. A hado japán szó, első fele hullámot, a
második fele mozgást, azaz hullámzást jelent. A hado nem más, mint az
életenergia gyógyító és anyagokat átalakító képessége. A hado ereje
által érzékelhetjük az egyes emberek és tárgyak, illetve a környezetük
energiáit. Szerettem volna, ha az emberek felismerik a hado fontosságát,
és akkor, tizenöt éve gondoltam ki a fagyasztott vízzel végzendő
kísérleteket.
- A hado japánul voltaképpen az,
amit Kínában csinek, Indiában pránának neveznek, vagyis egyetemes
életenergia. De hogy függ össze a hado a vízzel?
- A víz az egyetlen dolog, ami képes
megmutatni a hado képét. Kezdetben azt kutattam, mi az oka annak, hogy a
jó minőségű vízben a jégkristályok szép és igen összetett rácsszerkezet
szerint alakulnak ki, szemben a rossz minőségű vízzel, amelyben
nehezebben jön létre szabályos kristályszerkezet. Később a különböző
gondolati vagy zenei hatásnak kitett vizet, vagy folyók, tavak mintáit
kezdtem vizsgálni. Amikor megértettem az összefüggést a víz és a zene,
az érzések, a kimondott vagy papírra írt szavak, például imák és áldások
között, azt, hogy a negatív és a pozitív üzenetekre másképpen fagy meg a
víz, felfedeztem, hogy az ember mentális és emocionális állapota
befolyásolja a jégkristályok képződését. Az volt bennem: "Végre,
rájöttem!" Azt is éreztem, hogy ez a felismerés korábbi
életszakaszaimból, tapasztalataimból, a sok nehézségből is származik,
amin átmentem. Olyan, mintha ez lenne az utolsó lépés számomra a
megvilágosodáshoz. Ezután tehát öt éven keresztül fotókat készítettem,
mígnem 1999-ben, éppen tíz éve kiadtam A víz üzenetei című könyvet.
- A könyv világsikerét végül is a Mi
a csodát tudunk a világról? című, gondolkodásunkban, életmódunkban
egyaránt paradigmaváltást sürgető film fokozta tovább. Szereti ezt a
művet?
- Nagyon! Tetszett a film, hiszen olyan
tág látókört és szárnyaló gondolkodást feltételez, amelyre valóban nagy
szüksége van most az emberiségnek. A lehető legjobbkor készült, hiszen
rengeteg olyan dologról ad információt, amiről az emberek tudni akarnak.
Hivatalosan is kifejeztem tiszteletemet az alkotóknak bátorságuk és
jövőbe látásuk miatt. Jó kapcsolatom alakult ki a rendezőkkel, William
Arntzcal, Betsy Chasse-vel és Mark Vicentével. Igazán értékeltem a
filmet, mivel sokat tett az oktatásért, az új gondolatok, világkép
jelentőségének a felismertetéséért. Abban bíztam ugyanakkor magam is,
hogy ez gyorsan meg fog történni, ennek érdekében indítottam el néhány
éve az Emoto Béke projektet. Ám csalódásomra a felnőttek mégsem
bizonyultak eléggé befogadónak… Nem úgy a gyerekek! Amikor először
beszéltem kisgyerekeknek a vízről, ők tisztán megértették a fontosságát,
az üzenetemet. Ettől kezdve kerestem az alkalmat, hogyan mondhatnám el
minél több gyereknek a felfedezést, hogyan juttathatnám el minél
többükhöz a könyvem. Csodák csodájára a felnőtteknél is fordult a kocka:
világszerte elkezdtek érdeklődni programjaim iránt. Ezeket fogja össze
az általam 2005-ben létrehozott International Water For Life Foundation
(Víz az Életért Nemzetközi Alapítvány). Ez persze nekem is egyre több
elfoglaltságot nyújt, amit azért annyira nem bánok.
- Nemrégiben egy orosz producer készített önnel egy filmet.
- Igen, az új film címe egyszerűen: Víz,
s nagy sikere van Oroszországban, négymillió DVD fogyott el belőle.
Tavaly ősszel kezdték a terjesztését angol nyelvterületen, Amerikában
is, most júliusban pedig Japánban. A film kapcsán nemrég hivatalosan
meghívtak Oroszországba, maga Lavrov külügyminiszter mondott köszönetet a
kutatásaimért, s felajánlotta minden segítségét. Az orosz vízügyi
minisztérium mellett Szentpétervár polgármestere is foglalkozik a
témával.
Videó:
Miért képes a víz hosszú távon megőrizni az információt? Mi is az a víz?
Hogyan befolyásolhatjuk a víz „emlékeit? Hogyan lehet
vízkristály-képeket készíteni? Ilyen, és még számos egyéb érdekes
kérdést feszeget előadásában a világhírű japán professzor, Masaru Emoto.
- Lehetséges a vizet nagy mennyiségben programozni, például egy vízműn keresztül, amely egy város lakosait látja el ivóvízzel?
- Erre is vonatkozik Einstein tétele: E =
mc2. Az E jelenti az emberek számát, a c a tudatosságot, azaz ha az
emberek tudatossága nő, akkor lehetséges.
- Ön szerint intelligens a víz?
- Alapvetően nem, de abban hiszek, hogy a
víz az emberi tudat tükre. Vagyis ha az emberi természet jó, akkor a
víz is jó. A víz tudatossága az, amit Isten kódolt nekünk a DNS-be, s
csak három százalékát hasznosítjuk ennek. Meggyőződésem, hogy azért,
mert az emberek még nem tudatosították a víz üzenetét. A víz Isten
hírvivője. Ha megértjük a víz üzenetét, akkor megértjük Isten szándékát
is. Ekkor a DNS titkai és a benne rejlő lehetőségek is aktiválhatók
lesznek.
- Van egy dolog, ami miatt igazán
izgalmas ez a vízkristályokkal kapcsolatos felfedezés, s ez el is
hangzik a filmben: testünk kilencven százaléka víz.
- Így van, víz vagyok, s amikor boldog
vagyok, szeretet van bennem, akkor köszönetet mondok ezért a víznek, így
az közvetíti mások felé is. Ha beszélünk a vízhez, mielőtt innánk, és
megkérjük, hogy gyógyítson minket, akkor az működni fog, ezt nagyon
sokszor megtapasztaltam.
- Mit mondjunk a víznek, hogy a leghatékonyabban gyógyítson?
- Ezeket a szavakat: "Szeretlek, víz", "Köszönöm, víz", "Tisztellek, víz".
- Megváltoztathatjuk a vízzel a világot?
- Igen! Még a csapvízzel is
megváltoztathatjuk, ha tiszta energiát és jó érzéseket alkalmazunk. Ez
azt is jelenti, hogy pozitív gondolatainkkal csökkenthetjük a víz
szennyezettségét. Ezért gyógyítja az embereket a szent források vize,
vagy a hindukat a Gangesz, ami egyébként szennyezett, de mivel a hinduk
szentként tisztelik és úgy fordulnak hozzá, meg is van rájuk a hatása.
- Milyen vizet szokott inni?
- Sört - mosolyodik el, s még hozzáteszi: - Ha tehetem...
Forrás:
A rezgések szerkezetformáló hatása:
Videó:
Ez a videó egész jól szemlélteti, hogyan hozza létre a rezgés a formát,
szerkezetet az anyagban. Hasonló történik bennünk, a testünkben is, az
atomméret szintjén és a spirálgalaxisokban is. A tonoszkóp (dobon homok
rajzolat) az emberek számára talán nem meglepő. De amit az eltérő
sűrűségű folyadékban látunk az valószínűleg újdonság a biologika.tv
nézői számára. Azon már meg sem lepődünk, hogy a film tudományos részei
VHS videófelvételek (kb húsz évesek). A címre visszatérve, egy költői
kérdés: milyen frekvencia lehet az, ami a dns spirálunkat "kirajzolja" a
térben, az anyagban? (Megfejtés a filmben.)
Forrás:
&
A víz üzenete:
A víz minden információt elraktároz, amellyel érintkezésbe kerül. Az
általa tárolt információkat képes az emberi szervezetre is átvinni,
ezért olyan fontos hogy milyen vizet iszunk. Masaru Emoto japán
professzor új módszerrel kezdte tanulmányozni a víznek ezen képességét,
amellyel a gondolatok, a szavak, a hangok és a zene vízre való hatása
megjeleníthető.
Emoto desztillált vizet használt kísérleteihez, amelyen
mondhatni semmilyen információ nincs. Erre az információ nélküli vízre
különböző rezgéseket vitt fel. Mozart, Beethowen, Chopin műveket, heavy
metal zenét, népdalokat hallgattatott a vízzel, különböző szavakat
helyezett rá, majd mindegyiket lefagyasztotta, és mikroszkóp alatt
megvizsgálta. Az eredmény megdöbbentő volt. A normál állapotban lévő
vízkristályok hatszögletű kristályszerkezetet alkotnak, mint a hópihe.
Emoto kísérlete bizonyította, hogy amennyiben bármilyen negatív
tartalmú utasítást adnak a víznek, pl: csináld magad, hagyj békén,
megöllek, akkor ez a kristályszerkezet azonnal szétesik. Abban a
pillanatban azonban, amint pozitív információt sugároznak felé, mint pl.
szeretlek, gyönyörű vagy, a hatszögletű kristályszerkezet azonnal
létrejön.
Emoto kipróbálta a különböző forrásokból, szent kutakból
származó vizeket is, melyek gyönyörű, határozott formát mutattak. Ha egy
ilyen tökéletes szerkezetű víz bekerül a szervezetünkbe, az átformálja a
testünkben lévő vizet, mert egy erősebb rezgés mindig átformálja a
gyengébbet.
”Ha létezik lélek és az Isten, akkor a bizonyosságért nem kell messzire menned, mert ott van a lüktető anyagban, a szürke hétköznapjaidban, a kezedben, és ha már elég bölcs vagy, hogy a saját érzékeiddel fedezd fel a mindenséget, hamar észre fogod venni, hogy a mindenség felfedezésének egyik legkézenfekvőbb útja a víz.”
Forrás:
&
A víz szerkezete:
A rendezett víz és a piramis geometriája hasonlít egymásra.
“Az oxigén- és hidrogénatomok elektronjai egyidejűleg
mindkét elemhez tartoznak. Az így létrehozott kötés a kovalens kötés,
ez tartja össze az oxigén- és hidrogénatomokat. Tehát az oxigénatom
körül négy elektronpár található. Ebből két kötő (amit a hidrogénekkel
közösen használ), és két nemkötő elektronpár. Mivel az azonos töltések
taszítják egymást, ezért ezek az elektronpárok igyekeznek a lehető
legnagyobb szöget bezárni egymással. Teljesen szimmetrikus molekula
esetén ez a szög 109,5º.
A vízmolekulában azonban van két nemkötő elektronpár is, ami csak az oxigénatomhoz tartozik, így kissé rálapul arra, tehát nagyobb helyet igényel. Következésképpen a H-O kötéseknek kisebb hely jut. Számítások szerint a két H-O kötés által bezárt szög kb. 105º (104,7 º).
A vízmolekulában azonban van két nemkötő elektronpár is, ami csak az oxigénatomhoz tartozik, így kissé rálapul arra, tehát nagyobb helyet igényel. Következésképpen a H-O kötéseknek kisebb hely jut. Számítások szerint a két H-O kötés által bezárt szög kb. 105º (104,7 º).
Minden atomnak más az elektronszerkezete, és így
más-más erővel vonzza a kémiai kötésekben lévő, a többi atommal közösen
használt elektronokat. Ezért a kémiai kötésekben lévő elektronok a
legritkább esetben helyezkednek el szimmetrikusan. A kapcsolódó atomok
egyikén általában elektronfölösleg, a másikon elektronhiány lép fel. A
vízmolekulában az oxigénatomon van az elektronfölösleg, és a
hidrogénatomon az elektronhiány. Így az O enyhén negatív, a H enyhén
pozitív töltésű lesz. Az oxigén részleges negatív töltéséhez a nemkötő
elektronpárok is hozzájárulnak a maguk negatív töltésével. Így kialakul
egy olyan alakzat, melynek egyik vége negatív töltésű, míg a vele
szögben álló két végen pozitív töltés található.
A pozitív és negatív pólust tartalmazó rendszerek
(hasonlóan a mágnesek két pólusához) dipólusok, melyek (szintén a
mágnesek analógiájára) kölcsönösen hatnak egymásra.
A különböző
pólusok vonzzák, az egyneműek taszítják egymást, ami a molekulák
elfordulásához, rendeződéséhez, összekapcsolódásához vezethet.” (Dr. Szász)
A víz dipólus-szerkezete:
Már egy
vízmolekula tetraéderes szerkezete is képes hasonló geometriai formákkal
összeköttetésbe lépni. A piramisok dehidrációt előidéző tulajdonságai
kapcsán feltehetik a kérdést, hogyha az azonos, illetve közel azonos
geometriai formák hatnak egymásra, akkor a piramisok miért oktaéderek,
és már eredetileg miért nem tetraéderes, háromszög alapúra építették
őket?
A víz körforgása:
"Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet
meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy
megismernének.
Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy."
(Antoine de Saint Exupéry)
Az irodalmi megfogalmazás híven tükrözi a víz lényegét. Nem véletlen: a művészetek, a tudományok minden ága foglalkozik a vízzel. Jelentősége abban van, hogy a Föld felszínét 70,8 százalékban borító víz a legnagyobb tömegben előforduló anyag, mennyisége gyakorlatilag állandó, becslések szerint körülbelül 1,4 milliárd km3.
Ennek 97,3 százaléka sós tengervíz, a többi édesvíz, de ebből több, mint 2 százalék jég formájában van jelen a Földön, jelentős mennyiség van a légkörben és a talajrétegekben, ami azt jelenti, hogy az úgynevezett iható édesvíz, a folyók és édesvizű tavak vízkészlete és a felszín alatti vízkészlet csupán mintegy 0,6 százalék, de bolygónkon ennek elosztása sem egyenletes.
meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy
megismernének.
Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy."
(Antoine de Saint Exupéry)
Az irodalmi megfogalmazás híven tükrözi a víz lényegét. Nem véletlen: a művészetek, a tudományok minden ága foglalkozik a vízzel. Jelentősége abban van, hogy a Föld felszínét 70,8 százalékban borító víz a legnagyobb tömegben előforduló anyag, mennyisége gyakorlatilag állandó, becslések szerint körülbelül 1,4 milliárd km3.
Ennek 97,3 százaléka sós tengervíz, a többi édesvíz, de ebből több, mint 2 százalék jég formájában van jelen a Földön, jelentős mennyiség van a légkörben és a talajrétegekben, ami azt jelenti, hogy az úgynevezett iható édesvíz, a folyók és édesvizű tavak vízkészlete és a felszín alatti vízkészlet csupán mintegy 0,6 százalék, de bolygónkon ennek elosztása sem egyenletes.
A víz szerkezete és a piramis szerkezete közötti hasonlóság:
A víz kvázi-kristályos tulajdonságú, ami azt jelenti, hogy képes
változtatni a szerkezetén. A hidrogénkötések folyamatos változása
eredményezi az eltérő geometriai alakzatok, így az információk
felvételének lehetőségét is. Ennek köszönhető, hogy a víz tökéletesen fel tudja venni a rezgéshullámok formáit. A két térszerkezet közti hasonlóság talán legfontosabb eleme a geometriai középpontban elhelyezkedő súlypont.
A rendezett víz a súlypontja mentén képes jobbra vagy balra elforogni
annak függvényében, hogy szerkezetét tömöríteni, rendezni, információval
ellátni akarjuk, vagy pedig kémiai, kaotikus jellegét kívánjuk
erősíteni (jobbos vagy balos spinű).
Forrás/folytatás:
***
2019. december 26., csütörtök
Tudomány és technológia – Forradalom a 21. században
Tudomány és technológia – Forradalom a 21. században: ( Videó )
Forrás:
= Könyvről =
Prof. Dr. Kroó Norbert (Budapest, 1934.) magyar fizikus,
kutatóprofesszor a XXI. század tudományának jelen eredményeiről,
lehetőségeiről, az emberiség előtt álló feladatok és kihívásokra adandó
lehetséges válaszokról írta meg ezt az izgalmas könyvet.
Egy olyan széles látókörű, hiteles forrástól tájékozódhat hát a tisztelt olvasó a XXI. század technológiai forradalmáról, aki nemzetközi tudományos kapcsolatai révén naprakész információkkal rendelkezik e témát tekintve.
"A kvantummechanika nemcsak a technológiákra, hanem a biológiai, sőt, a társadalmi folyamatainkra is nagy hatást gyakorol, s ez egyre nyilvánvalóbb! Az Olvasóknak a mától a holnapig vezető úton pedig, intellektuális élmények sorát kívánom!"
A szerző 1965-ben védte meg a fizikai tudományok kandidátusi, 1968-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Szilárdtestkutatási Komplex Bizottságának lett tagja, később annak elnöke lett, ezt a tisztségét 1994-ig viselte. Bekerült többek között az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsába, a Lézerfizikai és Spektroszkópiai, illetve a Szilárdtestfizikai Bizottságba is.
1985-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben rendes tagjává. 1999-ben az akadémia főtitkárává választották, tisztségében 2002-ben megerősítették. 2005-től 2011-ig az MTA egyik alelnöki pozícióját töltötte be. 1993-ban a londoni Európai Akadémia is felvette tagjai sorába, itt később osztályelnök is volt.
1991 és 1993 között az Európai Fizikai Társaság alelnöki, majd 1995-ig annak elnöki posztját is betöltötte. Rövid közigazgatási kitérőt is tett: 1998 és 1999 között az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára volt, amiről az MTA főtitkárává történt megválasztása után mondott le. 2001-től az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság munkájában is részt vesz.
Forrás:
Nincs hová hátralépni! ( VNTV )
Amíg szép a háttér, csillognak a színfalak, tetszik a tükörkép,
meggyőződéssel valljuk, hogy boldogok vagyunk.
Úgy gondoljuk, hogy az
életben nincs tanulnivaló, hiszen a sorsunk nem több, mint egy
éjjel-nappal nyitva tartó kaszinó.
Szépséged, eszed, gazdagságod a
világfi pompájával vesznek körül.
És ha ez egy bónusz élet, életed ebben
ki is merül.
Ha ez valóban így lenne, meg sem látnád ezeket a sorokat.
Azért vagy
itt, mert megérteni szeretnéd sorsodat.
A legizgalmasabb színjáték az élet, hiszen csak szerepet kaptál, de nem
ismerheted előre az egészet, ráadásul több felvonásnak van akadálypálya
része, és csak ha jól megugrod, akkor léphetsz a következő részbe.
Amikor a tükörkép csúnya, de megszépíti a lélek, akkor megérzed igazi
értéked.
És mi az élet célja?
A pillanat maga. Nem az számít, hány évet éltél,
hanem az, hány percet, órát voltál képes jelen lenni az életedben.
Jakab István 2019. év végi monológja.
Videó:
***
2019. december 22., vasárnap
20 illemszabály:
Az etikett egy olyan művészet amelyben a tisztelettudás és a figyelem a
legfontosabb szempont, ezt gyereknek és felnőttnek egyaránt tudni
kellene.
Ma megismertetünk benneteket néhány olyan fontos szabállyal amit érdemes megtanítani a gyerekeknek.
" Az etikett a társadalmi viselkedési szabályok egy bizonyos korra
és nemzeti kultúrára jellemző összessége, régebben az előkelő társadalmi
érintkezés formáinak merev rendszere, történelmileg az egyes királyi
udvarok viselkedési szabályainak összessége. A diplomáciai protokoll az illemtani szabályokon túlmenően a diplomáciai érintkezés részletesen szabályozott területe. "
1. Csukott szájjal rágj.
2. Kopogj mielőtt be akarsz lépni egy ajtón.
3. Amikor tüsszentesz, tedd a tenyered az orrod és a szád elé.
4. Mindig add vissza azt amit kölcsönkértél.
5. Amikor vendégségbe mész, mindig vigyél valami csekélységet.
6. Ne játssz az étellel.
7. Akkor is mosolyogj, ha nem tetszik az ajándék amit kaptál és köszönd meg azt.
8. Ne beszélj teli szájjal.
9. Tiszteld a felnőtteket.
10. Moss kezet miután kijössz a toalettről.
11. A hölgyeknek nyisd ki az ajtót.
12. Amikor kérsz valamit, mondd azt hogy kérlek.
13. Ne mutogass az újaiddal, mert tiszteletlenség.
14. Ne vedd el a más holmiját anélkül, hogy elkérnéd azt.
15. Ne beszélj csúnyán.
16. Ne rúgd be az ajtót.
17. Nézz a beszélgetőpartnered szemébe.
18. Amikor találkozol valakivel mindig köszönj.
19. Ne könyökölj az asztalnál.
20. Ne szakítsd félbe a beszélgetőpartneredet.
Forrás: ketkes.com
Így ismerheti fel nárcisztikus embereket a Facebookon...
A nárcisztikus személyek általában szebbnek, okosabbnak és sokkal
fontosabbnak tartják magukat a többi embernél. De hogyan fedezheti fel
az ilyen személyeket a Facebookon lévő ismerősei között? Netalán tán Ön
is az? Sokat posztol, keveset lájkol? Nyíltan dicsekszik eredményeivel?
Ismerősei száma kiugróan magas?
Van egy rossz hírünk…
Egy korábbi posztban
már megismerkedtünk a nárcisztikus személyekre jellemző fő vonásokkal,
illetve a nárcizmus két típusával. Ezúttal azt nézzük meg, az ilyen
típusú személyek hogyan viselkednek a Facebookon, illetve hogy mindezt
miért teszik.
Az emberek többségének alapvető igénye, hogy figyeljenek rá,
dicsérjék, szeressék őt vagy különlegesnek tartsák. Külső megerősítésre,
visszacsatolásra van szükségük van – nagyon sokra, mert máskülönben nem
hiszik el, hogy valóban értékesek. A közösségi oldalak korszakában ez
még inkább felerősödött. Az emberek mániákusan vágynak az elismerésre,
arra, hogy az ismerősök minél többször nyomják meg a lájk-gombot, ha
valamit kitesznek az üzenőfalra. Ez persze nem véletlen: a Facebook
felülete éppen ezt támogatja és használja ki, tulajdonképpen azt is
mondhatjuk, hogy nárcizmusra serkent. De vajon megállapítható az
ismerőseink Facebook-viselkedéséből (és a sajátunkból), hogy
nárcisztikusak-e?
A kép forrása:
Egy angol nyelvű, pszchológiával kapcsolatos blog egyik bejegyzése
szerint igen, méghozzá egészen könnyedén. Nincs más dolgunk, mint a
következő 12 pontot leellenőrizni, és ha többet is igaznak
vélünk ismerősünkre vagy magunkra nézve, akkor jó eséllyel nárcizmussal
van dolgunk:
-
Gyakran posztol az üzenőfalán, de csak nagyon ritkán reagál mások posztjaira.
-
Ám ha az adott poszt érinti, akkor szinte azonnal reagál valamilyen formában (lájk, hozzászólás stb).
-
Addig reagál aktívan a visszacsatolásokra/visszacsatolást küldő
személyek dolgaira, amíg ők is, aztán inaktívvá válik (hiszen nem nyer
semmit a „kapcsoaltból”)
-
Szeret szelfiket posztolni, ám nem akármilyeneket, hiszen csak a
legelőnyösebb képeket teszi ki magáról. Így igen ritka, hogy spontán
fotókat láthatunk az oldalán.
-
Posztjai gyakran grandiózusak és ismétlődőek. Amire büszke vagy
valamilyen pozitív tulajdonságáról ad tanúbizonyságot, azt az összes
ismerősének tudnia kell – azonnal.
-
Lehetetlenül magas az ismerőseinek száma. Ez nem véletlen, hiszen
bárkit bejelöl és bárki ismerősnek jelölését elfogadja (a legdurvábbak
még hirdetést is képesek feladni ismerősszerzés végett)
-
Ám nem mindenkinek a mennyiség számít. Egyes nárcisztikus személyek a
minőségre hajtanak, hiszen mennyivel jobb és kielégítőbb, ha egy stabil
rajongói kör lelkesedik értünk.
-
Ha hiányolja a pozitív megerősítéseket, visszacsatolásokat, akkor nemes egyszerűséggel kiköveteli magának.
-
Egyenlőtlen kommunikációt folytat: rengeteg információt oszt meg
magáról, de ugyanezen fajta információk a másikról nem érdeklik (vagy
egész egyszerűen csak nem reagál az üzenetekre és kommentekre)
-
Felkéri a barátokat/követőket, hogy közösen utáljanak, támadjanak valakit, akit kevésbé kedvel.
-
Nyíltan dicsekszik, valójában kérkedik az eredményeivel,
teljesítményével, legújabb tárgyaival – gyakorlatilag bármivel, ami
számára jelentőséggel bír.
-
A kedvelései arra szolgálnak, hogy a „közönsége” a legjobb arcát
láthassa, vagyis csak azt lájkolja, ami jó színben tünteti fel. Persze a
való életben ezekhez vajmi kevés köze van.
+1 Ordít a posztjairól, hogy azt akarja velük elérni:
„figyeljetek rám és szeressetek!” Ha jobban megvizsgáljuk a
bejegyzéseit, gyakorlatilag azt látjuk, hogy mindig minden jó, tökéletes
az életében (meg természetesen ő is)....
Ezek közül nyilvánvalóan nem szükséges mindnek teljesülnie, hogy
nárcisztikus személyiségről beszélhessünk: már 5-6 a fenti
tulajdonságokból is árulkodó. Egyes szakemberek szerint ilyen ismerősök
esetében érdemes a legradikálisabb eszközökhöz folyamodni: törölni az
illetőt. Mások megengedőbbek, és csupán az érintettek külön csoportba
sorolását javasolják, azaz, hogy minél kevesebb információt osszunk meg
velük, és kapjunk tőlük. Miért? Mert az ilyen emberek könnyedén
felhasználhatják a rólunk gyűjtött információkat ellenünk, illetve
hozzájuk viszonyítva sokkal rosszabb képet festhetünk magunkról és az
életünkről, mint ami a valóság. Úgyhogy érdemes erre is figyelnünk!
Forrás:
Így ismerheti fel nárcisztikus ismerőseit (és önmagát) Facebookon
***
2019. december 18., szerda
2019. december 15., vasárnap
Kell-e félnünk a kvantumszámítógépektől? ( VNTV )
Mennyiből lehet ma megépíteni egy kvantumszámítógépet? Mire jó az? Bele
lehet-e tenni az emberi intelligenciát? Az emberi agy is egy
kvantumszámítógép?
Ha igen, akkor tudhatjuk-e, hogy hogyan működik?
Az emberi tudatosság egy komoly, belső információs rendszer, ami önmaga
számára is érzékelhető. Az emberek tudatossági szintje meg van rekedve,
már több, mint állat, de az esetek túlnyomó többségében, a viselkedését
tekintve még az emberit sem éri el.
Mit akar tenni ezen az alacsony
tudatossági szinten tengődő emberi egy ilyen ember feletti tudatosságú
eszközzel? Milyen tudati szinten vannak a vezetőink? Mekkora veszélybe
tudjuk magunkba sorolni? Ha a kvantumszámítógéppel gondot okozunk
magunknak, lesz-e az a tudatosság, ami helyrehozhatja?
Dienes István és Jakab István beszélgetése.
VNTV
"Ez a Dunning–Kruger-hatás"
Tényleg olyan jó vagy
a dolgokban, mint hiszed? Jól bánsz a pénzzel? Jól olvasol az emberekben? Milyen az egészségi állapotod
az ismerőseidhez képest? Jobb vagy nyelvtanból az átlagnál?
Tudni, mennyire értünk valamihez és hogy milyenek a képességeink
másokhoz képest nem csupán önbizalom-növelés. Segít eldöntenünk, mikor bízhatunk
saját döntéseinkben és ösztöneinkben, és mikor szorulunk tanácsra. Ám pszichológiai kutatások azt mutatják,
hogy nem vagyunk túl jók saját képességeink felmérésében. Valójában gyakran túlbecsüljük
képességeinket. A kutatók nevet is adtak a jelenségnek: ez a Dunning–Kruger-hatás. Ez megmagyarázza, miért mutatja
száznál több tanulmány, hogy az emberek jobbnak hiszik
magukat másoknál. A jelenség annyira gyakori, hogy az már ellentmond
a matematika törvényeinek. Amikor szoftverfejleszőket kértek
saját teljesítményük értékelésére, az egyik cégnél a válaszadók 32%-a,
míg a másiknál 42%-uk a legjobb 5%-ba sorolta magát.
Nem csupán elszigetelt esetekről van szó. Az emberek általában másokénál
jobbnak tartják egészségi állapotukat, vezetői
készségeiket, erkölcseiket és sok mást. Különösen érdekes, hogy gyakran
a legkevésbé jól teljesítők becsülik túl leginkább a képességeiket. A gyenge logikai készségekkel, nyelvtani, pénzügyi és matektudással, érzelmi intelligenciával, laborvizsgálatokban való jártassággal és sakktudással rendelkező emberek mind majdnem olyan
jónak tartják magukat, mint a profik.
Ki hajlamos leginkább
az efféle téveszmékre? Sajnos, mindannyian, hiszen mindenkinek
vannak tudásbeli hiányosságai, amelyeket nem vesz észre.
Amikor Dunning és Kruger, a két
pszichológus először írt erről 1999-ben, azt állították, hogy a hiányos tudással
és képességekkel rendelkezőket kettős átok sújtja. Először is, gyakran hibáznak
és hoznak rossz döntéseket. Másodszor, a hiányos tudásuk miatt
nem ismerik fel saját hibáikat. Azaz a rosszul teljesítőknél
pont a szakértelem hiányzik, amely segítségével felismerhetnék
rossz teljesítményüket. Amikor pl. a kutatók egyetemi vitakörök résztvevőit vizsgálták, azt látták, hogy a selejtezőkön részt vevő
csapatok leggyengébb 25%-a minden ötből majdnem négy kört elvesztett.
Ám azt hitték, hogy az esetek
60%-ában nyertek. Mivel nem értették jól a vita szabályait, a diákok nem vették észre,
mikor és milyen gyakran omlott össze az érvelésük. Ez nem azt jelenti, hogy az egónk miatt
nem vesszük észre gyengeségeinket. Az emberek általában elismerik
hiányosságaikat, amint felismerik őket. Az egyik tanulmány során a logikai kvízben
először rosszul teljesítő diákok, akik utána részt vettek
egy rövid logikai kurzuson, nagyon is készek voltak borzasztónak
minősíteni korábbi teljesítményüket. Ez lehet az oka, hogy a közepes
tudással és átlagos tapasztalattal bírók gyakran kevésbé bíznak képességeikben. Eleget tudnak ahhoz, hogy tudják,
mennyi mindent nem tudnak.
Ők másféle hibára hajlamosak: azt hiszik, mindenki más is
épp annyit tud, mint ők. Az eredmény, hogy mind a tudatlan,
mind a nagy tudású emberek gyakran tévesen ítélik meg önmagukat. Ha nem elég kompetensek valamiben,
nem látják meg a hibáikat.
Ám ha nem vesszük észre, amikor
a Dunning–Kruger-hatás alatt állunk, hogyan tudhatjuk meg, mennyire vagyunk
valójában jók valamiben? Először is, kérj visszajelzést emberektől, és gondold végig, amit hallasz,
akkor is, ha nehéz. Másrészt, s ez még fontosabb:
folyamatosan tanulni kell. Minél többet tudunk, annál kisebb az esélye, hogy láthatatlan
hiányosságok lesznek a tudásunkban.
Forrás / Videó:
&
John Cleese a hülyékről:
A
Dunning–Kruger-hatás az a jelenség, amikor minél kevesebbet tud valaki
egy adott dologról, annál inkább hajlamos túlbecsülni a saját tudását.
A jelenséget a Cornell Egyetem két kutatója, Justin Kruger és David Dunning mutatta ki. Az eredményeiket 1999 decemberében publikálták a Journal of Personality and Social Psychology folyóiratban.
A jelenséget a Cornell Egyetem két kutatója, Justin Kruger és David Dunning mutatta ki. Az eredményeiket 1999 decemberében publikálták a Journal of Personality and Social Psychology folyóiratban.
Kruger és Dunning szerint számos tanulmány sugallja, hogy a legkülönfélébb területeken, az olvasott szöveg megértésétől a gépjárművek használatán át a sakkozásig és teniszezésig, az amatőrök magabiztosabbak a szakértőknél. Azt feltételezték, hogy egy tipikus jártasság esetében a hozzánemértők:
- hajlamosak túlbecsülni a saját képzettségüket,
- nem képesek felismerni, ha más ért hozzá,
- nem képesek felismerni, hogy ők maguk mennyire nem értenek hozzá,
- ha fejlesztenek a saját szakértelmükön, képessé válnak annak
felismerésére, hogy korábban nem értettek hozzá.
***
Ember a Holdon? Nem kamu!
Ötven évvel ezelőtt az egész világ Neil Armstrong, Buzz Aldrin és
Michael Collins sikeres küldetését ünnepelte: azt, hogy 1969. július
20-án ember lépett a Holdra. Aztán teltek-múltak az évtizedek, és mintha
a holdkráterek árnyékos lejtőiről kúsznának elő, egyre több fórumon
jelentek meg olyan vélekedések, hogy a holdra szállás nem is történt
meg, egy globális összeesküvésben hazudik a NASA az egész emberiségnek.
Videó:
Csakúgy mint a laposföld-hívők, az oltásellenes konteósok, a
holdraszállós hoaxosok is leginkább az internetnek köszönhetően tudják
hallatni a hangjukat, újabb és újabb elméleteket kovácsolva arról, hogy
miért volt átverés az Apollo–11 és az azt követő öt holdra szállás.
A fotelszakértőket nagyban segíti, hogy az Apollo-program szinte teljes
írásos és képi dokumentációja, minden fotó- és filmfelvétel szabadon
kereshető és kutatható, és javarészt meg is található a NASA internetes
archívumában. Semmi erőfeszítésbe nem telik egy-egy fotót vagy
videórészletet a kontextusából kiragadni, és olyasmit belemagyarázni,
ami nincs ott. Az a szerencséjük a hoaxvadászoknak, hogy ugyanez az
eszköz számukra is rendelkezésre áll, így a józan ész mellett a saját
fegyvereiket is a konteógyártók ellen tudják fordítani.
A hívőket persze nehéz meggyőzni, nem hatnak rájuk az észérvek és
bizonyítékok: meggyőződésüket, hogy az amerikai kormány csal és hazudik,
szinte lehetetlen lebontani, annak ellenére, hogy mindig cáfolható az
összes bolondság, amivel újra és újra előállnak. Mindet persze
lehetetlenség egy pár perces videóban megmutatni – nincs is igazán
koherens rendszerük, inkább csak ebbe-abba belekötnek –, úgyhogy csak a
legviccesebb és legnépszerűbb elméleteket vesszük most sorra, és persze
azt, hogy melyik miért ordas nagy butaság.
A videó 2019.07.20-án jelent meg az Index.hu oldalán.
&
Restored Apollo 11 Moonwalk - Original NASA EVA Mission Video - Walking on the Moon
***
2019. december 6., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)