2025. augusztus 7., csütörtök
A képernyőfüggés nemzeti sport lett? Magyarország az offline pihenés sereghajtója (HR)
A magyarok az európai átlagnál kevésbé nyitottak arra, hogy tudatosan csökkentsék az online jelenlétüket – mutatják a STADA Health Report 2025 eredményei.
A 22 országot lefedő reprezentatív kutatás szerint a magyarok 58%-a egyenesen elutasítja az okoseszközök időszakos mellőzését.
Leginkább az elszigetelődéstől félünk, attól, hogy lemaradunk valamiről és persze sokakat a digitális póráz is a képernyő előtt tart.
A nyári időszak viszont ideális lenne arra, hogy apró lépésekkel csökkentsük a képernyőidőnket.
A STADA gyógyszeripari vállalat megbízásából készült STADA Health Report 2025* reprezentatív kutatás 22 – többségében európai – országban vizsgálta a lakosság egészségtudatosságát, beleértve az online jelenlétet. Az eredmények alapján az európai lakosság átlagosan 36%-a már kipróbálta a digitális detoxot vagy érdeklődik iránta.
- Szerbiában (45%),
- Írországban (44%) és
- Bulgáriában (42%)
a legnépszerűbb a digitális detox.
Magyarországon ez az arány csupán 30 százalék, amivel a mezőny alsó ötödében foglalunk helyet. A helyen Portugáliával osztozunk (30%), míg mögöttünk már csak Franciaország (29%), Belgium (29%) és Hollandia (21%) szerepel.
Tízből hat magyar elutasító, pedig a hatás pozitív
A magyar válaszadók 58%-a kifejezetten elutasítja az okoseszközök időszakos mellőzését. A leggyakoribb indokok között szerepel a félelem az elszigetelődéstől és attól, hogy lemaradnak az aktuális információkról. Kiemelt indok az is, hogy szakmailag szükséges a folyamatos elérhetőség. Minden tizedik magyar pedig bevallotta, hogy szabadidejének nagy részét digitális médiatartalmakkal tölti.
Ugyanakkor azok, akik már kipróbálták a digitális detoxot, pozitív hatásokról számoltak be. Több minőségi időt töltöttek szeretteikkel, javult az alvásminőségük, csökkent a stressz-szintjük, és összeszedettebbé váltak a mindennapokban.
„A kutatás egyértelműen rávilágít arra, hogy Magyarországon alábecsüljük a digitális túlterheltség következményeit. Ez azért különösen aggasztó, mert a túlzott digitális jelenlét nemcsak a mentális jóllétet rombolja, hanem hosszú távon a társas kapcsolatok, az alvásminőség és az általános életminőség rovására is megy. Ennek a kezelése ma már nem opció, hanem egyre sürgetőbb egészségügyi feladat” – hívja fel a figyelmet a túlzott online jelenlét kapcsán dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.
Nők, fiatalok és egészségtudatosak: ők a legfogékonyabbak a digitális pihenésre
A STADA Health Report 2025 eredményei alapján a nők és azok, akik leginkább figyelnek az egészségükre, nagyobb valószínűséggel érdeklődnek a digitális detox iránt. Az érdeklődés az életkor előrehaladtával csökkenő tendenciát mutat, ami arra utalhat, hogy az idősebbeknek kevésbé van szükségük erre. Mindez összefügghet azzal, ami a riportból is kiderül, hogy a fiatalabbak sokkal nagyobb valószínűséggel használják túlzott mértékben a közösségi médiát.
A nyár a legalkalmasabb időszak a digitális pihenésre
A nyári hónapok különösen alkalmasak a képernyőidő tudatos csökkentésére. A szabadság, a kevesebb munkaterhelés és a szabadtéri programok ideális feltételeket kínálnak arra, hogy akár néhány órára, akár napokra is félretegyük az okoseszközöket. A digitális jelenlét csökkentése nem feltétlenül jelent radikális lemondást, hanem lehet egy egyensúlykeresés, ami hosszú távon a testi-lelki egészséget szolgálja.
8 nyári ötlet a digitális jelenlét csökkentésére
- Alakíts ki offline zónákat otthon és/vagy a nyaraláson – például ne legyen mobiltelefon az étkezőasztalon vagy a hálószobában
- Jelölj ki heti egy digitális szünnapot – legyen egy nap, amikor nincsen közösségi média, hírportál vagy értesítés
- Hagyd otthon a telefont a megszokott sétáid során – például boltba menet vagy kutyasétáltatáskor
- Használj analóg alternatívákat – ébresztőórát, térképet, könyvet, így kevesebbszer nyúlsz a mobilodhoz
- Tölts időt vízparton – strandolásnál, evezésnél kevésbé viszed magaddal a készülékeket
- Menj ki a természetbe – az offline környezet természetes képernyőcsökkentő hatású
- Állíts be digitális ablakokat – csak meghatározott időpontokban ellenőrizd az üzeneteket
- Indítsatok családi vagy baráti kihívást – például mindenki félreteszi a telefont napi 2 órára
Miért lenne fontos tiltani 13 éves kor alatt az okostelefont? Globális korlátozást javasolnak a szakértők
Kikapcsolódás felsőfokon: így kell pihenés közben a munkára gondolni
Forrás: https://www.hrportal.hu/hr/a-kepernyofugges-nemzeti-sport-lett-magyarorszag-az-offline-pihenes-sereghajtoja-20250807.html
2025. augusztus 5., kedd
Budapest 1930 (Fox hangos híradó)
A Munka Nevében Elkövetett Emberkísérlet- avagy a munka gyilkol...
Az
emberi agy — ez a csodálatos, plasztikus, érző, kíváncsi szerv — a
természet által szabad mozgásra, felfedezésre, társas kapcsolódásra,
ritmusos ciklusokra lett tervezve.
És mit adunk neki helyette?
Excel-táblákat.
Kutatások
szerint a legtöbb modern foglalkozás szembemegy az emberi idegrendszer
evolúciósan kialakult igényeivel. A prefrontális kéreg, amely a
döntéshozatalért felel, napi 4-6 óránál hosszabb „összpontosított
figyelmet” nem bír el károsodás nélkül.
Mit csinál
egy irodai dolgozó? 9-10 órát ül, egy neonfényes börtönben, miközben a
testének az egész immun- és emésztőrendszere homeosztázisos
összeomlásban szenved.
De sebaj, a kávé majd megoldja.
A Foglalkozások Listája, avagy Pszichégyilkos Szerepek:
Bróker:
3 monitor, 17 adatfolyam, 180/120-as vérnyomás. Ha jó napod van, 8
embert gazdagítasz, 800-at tönkreteszel. A lelkedet apránként darabolja
fel a profit.
Tanár: Átlag 27
különböző pszichés és szociális igényű gyereket kellene egyszerre
fejlesztened – miközben a rendszer rád omlik, a szülő rád üvölt, a
gyerek pedig csak néz, mintha te lennél az utolsó analóg ember a
digitális középkorban.
Iktató:
Naponta 243-szor kattintasz ugyanarra a mezőre. A szürkeállományod
közben szó szerint visszafejlődik: MR-vizsgálatok szerint 2 év alatt
csökken az idegi kapcsolatok sűrűsége.
Gratulálunk, egy lassú neurológiai öngyilkosság főhőse lettél!
Sebész:
A kezed remegni nem remeghet, de a szíved minden műtét után egy kicsit
jobban megkeményedik. Mert nem vagy gép — csak annak akarnak látni.
Kommandós:
300 ezer forintos életbiztosításért cserébe belépsz a pokolba.
Stressz-szinted vetekszik egy háborús túlélőével. Amikor hazamész, nem
tudsz aludni. Nem azért, mert félsz. Hanem mert már nem tudod, mit
jelent nyugalomban lenni.
Stb....
Tudományos lábjegyzet:
– A Harvard Medical School kutatásai szerint az irodai dolgozók 65%-a mutatja a „szubklinikai kiégés” jeleit már 6 hónap után.
– A WHO 2019-ben hivatalosan is mentális egészségügyi problémaként ismerte el a „burnout” jelenséget.
–
A NASA szerint a légiirányítók figyelmi rendszere 30 perc után kezd
összeomlani, ezért ott váltás van. A Föld nevű bolygón viszont… 8 órás
műszak minimum.
Záró gondolat: Az ember nem munkára született. Hanem létezésre.
Az, amit „hasznos munkának” nevezünk, valójában önként vállalt civilizált önkizsákmányolás.
A
modern foglalkozások nagy része nem a lélekből szól, hanem a rendszer
parancsára mozdul — és az ember, mint érző-lélegző-mozgó lény, nap mint
nap feladja önmagát egy bérszámfejtési sorért.
Az egész egy kollektív Stockholm-szindróma.
Ahol már szeretjük a bilincsünket.
Sőt: versengünk érte.