2019. november 27., szerda
2019. november 24., vasárnap
A helyes konfliktuskezelés, mint a fejlődés lehetősége .
Mi az a "konfliktusosdi"? Sok konfliktusunk van nap mint nap, de melyik
közülük veszélyes?
Melyik okozhat szervi vagy mentális elváltozást, pl.
daganatot, elbutulást? S ha megvan, mit csinálunk vele?
Hogyan oldjuk
meg a konfliktusainkat? Mi van, ha nem tudjuk megoldani?
Barnai Roberto
és Jakab István beszélgetése a VNTV-ben.
2018
***
Hogyan ismerhetők fel a gyógyíthatatlan pszichopaták? ( VNTV )
Ha a gonosz nem létezik, akkor az emberek nagy földi kondérja miért
fortyog egyre jobban a haragtól, a gyűlölködéstől? Miért kap egyre
nagyobb és szabadabb teret a sértegetés, a másik magánéletébe való
belemászás?
Az emberek érezhetően egyre civilizálatlanabbul viselkednek
egymással.
A társadalmi rétegek között növekvő szakadék, az elnyomottság, a
megalázottság, a sok kudarc és sikertelenség hatására az emberek elméje
megzavarodik. A sok önértékelési konfliktus és összeomlás hatására
megborul az elme értékítélő képessége. Ez a jelenség már olyan gyakori,
hogy észre sem vesszük, hogy ezt fogadjuk el normálisnak.
Minden második ember különböző súlyosságú elmezavarban szenved. Sérült
az empátia, szociálisan egyre erősebb az érzéketlenség, jellemző az
együttérzés teljes hiánya és a piszkálódó, sértegető, másokat lenéző
viselkedés.
Ezek az emberek veszélyesek és közveszélyesek a
környezetükre.
Cselekedeteikre vakfoltosak, azaz nem látnak rá saját
magukra, nem fogják fel mit csinálnak, tetteik következményeivel
nincsenek tisztában.
Lehetséges-e ezeken az embereken segíteni, lehet-e velük együtt élni,
üzleti együttműködésbe kezdeni, vagy az egyetlen megoldás az elhagyásuk,
a tőlük való elhatárolódás, a messzire való elkerülésük? Honnan
tudhatjuk, hogy nem tartozunk-e mi is közéjük, hiszen lehet, hogy
vakfoltosak vagyunk rá?
Barnai Roberto és Jakab István beszélgetése:
2018
***
2019. november 20., szerda
2019. november 18., hétfő
Proxima Centauri: a második Föld? ( Spektrum )
Naprendszeren kívül eső bolygók utáni kutatás történelmi jelentőségű
felfedezést eredményezett: a Földünknél valamivel nagyobb bolygóét,
amely egy Proxima Centauri nevű csillag körül kering. A Naptól számított
40 trillió kilométeres távolságával a Proxima Centauri a galaxisunkhoz
legközelebb eső szomszédos csillag. Elképzelhető, hogy bolygója
légkörrel rendelkezik vagy akár életnek ad otthont? Hogyan tudnánk
közelebbről tanulmányozni? Mi kell ahhoz, hogy csillagközi utazásra
indulhassunk a "halványvörös pont" felé?
A FILM:
______________________________________
A Proxima Centauri (latin proxima: legközelebbi) vörös törpe a Kentaur csillagképben. A Földtől 4,24 fényév (4·1013 km) távolságra helyezkedik el. 1915-ben fedezte fel Robert Innes, a dél-afrikai Union Obszervatórium igazgatója. A Proxima Centauri a Naphoz legközelebbi csillag.[7] Az Alfa Centauri hármascsillag-rendszer tagja. A két fő csillagtól 0,21 fényév (15 000 ± 700 CsE) távolságra helyezkedik el.[9]
Közelsége miatt a csillag szögátmérője közvetlenül mérhető, a Nap átmérőjének mintegy hetedét teszi ki.[7] Tömege a Nap tömegének nyolcada, átlagos sűrűsége pedig annak 40-szerese.[m 1] Habár luminozitása nagyon alacsony, a Proxima Centauri flercsillag, mágneses tevékenysége folytán véletlenszerűen növekedik a fényessége.[10] A csillag mágneses mezeje áramlásokat hoz létre a csillag belsejében, ami flereket idéz elő; ennek eredményeképpen pedig a sugárzása lefedi a teljes röntgentartományt.[11] A Proxima Centauri fősorozatbeli csillag; figyelembe véve a relatív alacsony energiatermelési ütemét, valamint a hidrogén áramlását a magjában, még négy billió évig az is marad.[12] Ez az univerzum jelenlegi feltételezett életkoránál 300-szor hosszabb idő.[13]
A Proxima Centauri körül keringő égitestek létezésére irányuló kutatások sikertelenek maradtak, kizárva a barna törpék és a szupernehéz bolygók jelenlétét.[14][15] Precíz radiális sebességmérések szuperföldek jelenlétét is kizárták a csillag lakható övezetén belül.[16][m 2] Kisebb objektumok észlelése olyan új eszközöket igényel, mint a tervezett SIM PlanetQuest űrtávcső.[17]
Miután a Proxima Centauri egy vörös törpe és egyben változócsillag,
vitatott, hogy egy körülötte keringő bolygón lehetséges-e az élet.[18][19] A csillag – közelsége miatt – egy jövőbeni csillagközi utazás lehetséges célpontja.[20]
A Proxima Centauri vörös törpeként lett osztályozva, mert a Hertzsprung–Russell-diagram alapján a fősorozatban jár, színképosztálya
M5,5. További besorolása „késői M-törpe csillag”, amely arra utal, hogy
M5,5-ös értéknél tömege közelebb esik az M osztály alsó határához.[7] A csillag abszolút fényessége (vagyis látszólagos fényessége 10 parszek távolból nézve) 15,49.[2] Luminozitása a teljes hullámhossztartományban a Nap 0,17%-a;[6] az emberi szem számára látható fény tartományában azonban csupán a Nap 0,0056%-a.[30] A kisugárzott energiájának 85%-a az infravörös tartományba esik.[31]
2002-ben a VLT-vel optikai interferenciamérésekkel meghatározták a Proxima Centauri szögátmérőjét, amely 1,02±0,08 milliívmásodpercnek (mas) adódott. Mivel a távolság ismert, kiszámítható a valódi átmérője is, amely a Nap átmérőjének hetede, vagy másképpen a Jupiter átmérőjének a másfélszerese.[21] A csillag becsült tömege a naptömeg 12,3%-a, vagyis 129 szerese a Jupiter tömegének.[7] A fősorozati csillagok átlagos sűrűsége a tömegükkel fordítottan arányos.[32] Ez alól a Proxima Centauri sem kivétel, átlagos sűrűsége 56 800 kg/m³. Összehasonlításképpen a Nap átlagos sűrűsége 1409 kg/m³.[m 1]
A kis tömege miatt a csillag belseje teljes egészében konvektív, ennek eredményeképpen a kisugárzott energia nagyobbrészt a plazma áramlásának következménye, és nem a sugárzási folyamatoké. Ez az áramlás azt jelenti, hogy a hidrogén termonukleáris fúziójából visszamaradt hélium
nem halmozódik fel a magban, hanem a csillag belsejében cirkulál. A
Nappal ellentétben, amely hidrogénkészletének mintegy 10%-át fogja csak
elhasználni a fősorozat elhagyása előtt, a Proxima Centauri ennél jóval
nagyobb mennyiséget fog felhasználni, mielőtt a hidrogénfúzió leáll.[12]
Ezek az áramlások a mágneses mező jelenlétéhez köthetők. A mágneses energia a flernek
nevezett folyamat során szabadul fel a mezőből, rövid időre megnövelve a
csillag fényességét. A flerek a csillaggal megegyező méretre nőhetnek,
és hőmérsékletük elérheti a 27 millió kelvint is.[26] Ez a hőmérséklet elegendően forró röntgensugárzás kibocsátásához[33] A csillag fényessége a röntgentartományban „nyugalmi” állapotban 4–16·1019 watt között mozog; ami hozzávetőleg megegyezik a Nap fényességével. Nagyobb flerek esetén azonban elérheti a 1021 wattot is.[26]
A csillag kromoszférája aktív, és spektrumában erősen látszódnak az egyszeresen negatív magnéziumion 280 nm hullámhosszúságú emissziós vonalai.[34] A Proxima Centauri felszínének kb. 88%-a nagy valószínűséggel aktív; ez a Naphoz viszonyítva lényegesen magasabb érték, még a napciklus
maximumához képest is. Ez az aktivitás még azokban a „nyugodt”
időszakokban is 3,5 millió kelvin körüli hőmérsékletre fűti a koronát,
amikor alig, vagy egyáltalán nincsenek flerek. Összehasonlításképpen a
Nap koronájának hőmérséklete 2 millió kelvin.[35] Más M-törpékkel összevetve aktivitása alacsony,[11]
ami a csillag becsült életkorával magyarázható. Az évmilliók során a
csillag tengely körüli forgása lassul, ezzel együtt az aktivitási
szintje is csökken.[36] Az aktivitási szint periodikus változásokat mutat, egy ilyen periódus 442 napig tart; így rövidebb a 11 éves napciklusnál.[37]
A Proxima Centauri csillagszele viszonylag gyenge, az így vesztett tömeg alig éri el a Nap napszél
okozta tömegvesztési rátájának 20%-át. A csillag azonban lényegesen
kisebb a Napnál, így az egységnyi felületre jutó tömegvesztesége
nyolcszorosa a Napénak.[38]
Egy, a Proxima Centaurival megegyező tömegű vörös törpe
négybillió évig a fősorozatban marad. Ahogy a hidrogénfúzió
eredményeképpen nő a hélium mennyisége, a csillag egyre kisebb és
forróbb lesz, fokozatosan változva át vörösből kékké. A folyamat végéhez
közeledve a Proxima Centauri jelentősen fényesebbé válik majd, elérve a
Nap fényességének 2,5%-át, és néhány milliárd évre felmelegít minden
körülötte keringő égitestet. A hidrogén kimerülésével a vörös óriás fázist kihagyva fehér törpévé fog átalakulni, fokozatosan veszítve el a megmaradt hőenergiát.[12]
A Hipparcos által mért 772,3±2,4 milliívmásodperces és a precízebb Hubble, illetve a Fine Guidance Sensor általi 768,7±0,3 milliívmásodperces[4] parallaxis alapján a Proxima Centauri hozzávetőleg 4,2 fényévnyire található. Ez a távolság 270 000 csillagászati egység. A Földről nézve a Proximát 2,18° választja el az Alfa Centauritól,[39] ez a telihold szögátmérőjének négyszerese.[40] A Proxima Centauri ugyanakkor gyors sajátmozgással rendelkezik; évente 3,85 ívmásodpercet halad az égbolton.[41] Radiális sebessége –21,7 km/s; a csillag közelít a Naphoz.[1]
Az ismert csillagok között az elmúlt 32 000 évben a Proxima
Centauri volt a Naphoz legközelebbi csillag, és a következő 33 000 évben
az is marad; ekkorra a Ross 248 válik a legközelebbi csillagá.[42] A Proxima Centauri körülbelül 26 700 év múlva éri el legnagyobb közelségét, ekkor 3,11 fényévnyire lesz majd.[3] A Proxima Centauri a Tejútrendszerben kering a galaktikus mag körül. Távolsága a galaktikus magtól 8,3 és 9,5 kpc között változik. Pályájának excentritása 0,07.[43]
Felfedezése óta gyanítják, hogy a Proxima Centauri az Alfa Centauri kettőscsillag rendszer harmadik tagja. Ebben az esetben az Alfa Centauritól mindössze 0,21 fényév (15 000 ± 700 CsE)[9] távolságban keringő csillag keringési ideje
500 000 év lenne. Ennek okán sokszor hivatkoznak rá α Centauri C-ként
is. A modern számítások szerint – figyelembe véve a csillagok közti kis
távolságot és viszonyított sebességüket – a véletlenszerű egybeesés
valószínűsége egy a millióhoz.[44] A Hipparcos
adatait földi megfigyelésekkel egybevetve megalapozottnak látszik a
hipotézis, miszerint a három csillag valóban egy rendszert alkot. Ha ez
így van, akkor a Proxima Centauri közel jár az apasztronhoz, pályájának legtávolabbi pontjához. A feltételezés bizonyításához pontosabb radiálissebesség-mérések szükségesek.[9]
Amennyiben a Proxima Centauri kialakulása idején az Alfa Centauri rendszer része volt, a csillagok elemi összetétele feltehetőleg azonos. Lehetséges, hogy éppen a Proxima gravitációs hatása felelős az Alfa Centauri protoplanetáris korongjának felkavarásáért. Ez elősegíthette az alacsony forráspontú anyagok (pl. víz) eljutását a száraz belső régiókba. Egy Föld-típusú bolygó feltehetőleg nagy mennyiségben tartalmaz ilyen anyagokat.[9]
Az Alfa Centauri rendszeren kívül még hat csillag, két
kettőscsillag rendszer és egy hármascsillag rendelkezik a Proxima
Centaurihoz hasonló térbeli mozgással. E csillagok mindegyikének
sebessége a Proxima Centauri sebességének közelében van (±10 km/s). Ezek a csillagok feltehetőleg egy mozgási csoportot alkotnak, ami közös kiindulópontra utal,[45] például egy csillaghalmazra.
Ha bebizonyosodik, hogy Proxima Centauri nem az Alfa Centauri rendszer
tagja, akkor egy mozgási csoport magyarázhatja a csillagok relatív
közelségét.[46]
Bár a Proxima Centauri a legközelebbi valódi csillag, elképzelhető, hogy eddig felfedezetlen barna törpék közelebb találhatóak.[47]
Ha egy nagy tömegű égitest a Proxima Centauri körül keringene, akkor
ennek az égitestnek a gravitációja elmozdulásokat idézne elő a csillag
helyzetében (a pálya síkjában). Vagyis, ha ezeknek az égitesteknek a
pályasíkjai nem merőlegesek a látóirányra, akkor a csillag radiális
sebességében periodikus változásokat lehetne észlelni. A különböző
mérések eddig nem mutattak ki ehhez hasonló változásokat, így lecsökkent
a lehetséges kísérők maximális tömege.[4][14]
Sajnálatos módon a csillag aktivitása miatt a radiális sebesség pontos
mérése nem lehetséges, ez behatárolja a módszer jövőbeni kilátásait
esetleges kísérők felfedezését illetően.[48]
A Proxima Centauri 1998-as vizsgálata során, amit a Hubble űrteleszkópon található Faint Object Spectrograph-fal végeztek, bizonyítékot találtak egy 0,5 CsE távolságban keringő kísérő létezésére.[49] A Wide Field and Planetary Camera 2-val végzett későbbi keresések azonban nem tudtak lokalizálni egyetlen kísérőt sem.[15] A Proxima Centauri, az Alfa Centauri A-val és B-vel együtt a NASA tervezett Űr-Interferometriai Küldetésének (SIM) elsődleges célcsillagai közé (Tier 1) tartozik. Az űreszközzel elméletileg lehetségessé válik kis tömegű (3 földtömeg) égitestek észlelése 2 CsE távolságban a szóban forgó csillagok körül.[17]
Nagyon valószínűtlen, hogy 2–3 földtömegnél nehezebb bolygók keringenek a lakható övezeten belül.[50] Az Idegen Világok
dokumentumfilm-sorozat feltételezte, hogy egy élet számára alkalmas
bolygó létezhet a Proxima Centauri, vagy más vörös törpék körül. Egy
ilyen bolygó a lakható övezeten belül, 0,023–0,054 CsE közti távolságban
keringene a csillag körül, és keringési ideje 3,6–14 nap lenne.[51] Egy, a csillagtól ilyen távolságban keringő bolygón kötött tengelyforgás
lenne tapasztalható, vagyis a Proxima Centauri egyáltalán nem, vagy
csak alig mozogna a bolygó egén. Ebből adódóan a felszínének túlnyomó
részén örök nappal, illetve éjszaka uralkodna. Mindazonáltal egy
jelenlévő légkör képes lehet arra, hogy a napenergia egy részét a túloldalra is eljuttassa.[18]
A Proxima Centauri flercsillag,
a csillagból származó flerek zavart okozhatnak bármely, a lakható
övezeten belül keringő bolygó légkörében. Azonban a dokumentumfilm
tudósai szerint ez az akadály is legyőzhető. Gibor Basri, a Kaliforniai Egyetem
munkatársa egyenesen azt állítja, eddig senki sem talált olyan tényt,
ami kétségbe vonná a lakhatóságot. Például, az egyik elmélet szerint a
flerekből származó töltött részecskék özöne lefejheti egy közeli bolygó
légkörét. Ha azonban a bolygónak van mágneses mezeje,
akkor a mező eltérítené a töltött részecskéket, így védve meg a
légkört. Még egy M-törpe kötött tengelyforgású bolygójának lassú forgása
– egyszer fordul meg a saját tengelye körül, azalatt míg megkerüli a
csillagját – is elegendő egy mágneses mező generálásához, mindaddig,
amíg a mag olvadt marad.[52]
Más tudósok, különösen a Ritka Föld elmélet támogatói vitatják,[53] hogy egy M-törpe csillag fenn tudja-e tartani az életet. A kötött tengelyforgású bolygó rendkívül gyenge mágneses momentummal rendelkezne, ez pedig a légkör erős eróziójához vezetne, amit a Proxima Centauri koronakidobódásai okoznának.[19] Néhány szerző továbbá úgy véli, hogy a földi típusú élet valószínűtlen.[50]
A folyamatos megfigyelések és az egyre tökéletesedő észlelési technikák következtében 2016-ban nyilvánosságra került a Proxima b
léte, amely 1,3-szoros földtömegű, a csillagától 7,5 millió kilométer
távolságban keringő bolygó, amely 11,2 földi nap alatt tesz meg egy
keringést.[54]
A tovább gyarapodó adatbázis elemzésével 2019-ben újabb exobolygó jelölt
került elő, amely legalább hatszoros földtömegű, és másfél csillagászati egység távolságban helyezkedik el napjától.[55]
A Nap, ahogy az Alfa Centauri rendszerből látszana (Celestia)
A Proxima Centauri javasolt úti célja az első csillagközi utazásnak.[20] Alternatív megoldás, egy az Alfa Centauri rendszerben végrehajtott hintamanővert magában foglaló utazás, mivel így nincs szükség lassítási fázisra. A nukleáris impulzusmeghajtás
több olyan technológiát fog össze, amelyek a jövőben lehetővé tehetik a
csillagközi utazást. Egy ilyen út a következő évszázadban kezdődhetne,
és hozzávetőleg egy évszázadig is tartana. Az utazásnak ennek a módja
inspirálta a Daedalus tervet, az Orion tervet és a Longshot tervet.[56]
A Voyager-program
űrszondái az első olyan ember alkotta mesterséges tárgyak, amelyek
eljutnak a csillagközi űrbe; ám a szondák relatíve lassan mozognak,
mindössze 17 km/s-os sebességgel, így számukra jóval több mint 10 000
évig tart egyetlen fényév megtétele is.[57] Összehasonlításképpen a Proxima jelenleg 21,7 km/s-mal közeledik;[1] igaz, csak 3,11 fényévre fogja megközelíti a Napot, és 26 700 év múlva már távolodni fog.[3] Tehát egy alacsony sebességű űrszondának
már csak néhány tízezer év áll rendelkezésre, hogy akkor érje a
Proximát, mikor az a legközelebb található; ám a siker nem garantált,
hiszen egy ilyen út könnyen végződhet azzal, hogy a szonda már csak a
távolodó csillagot lesz képes megfigyelni. Az ionhajtómű előtérbe kerülésével lehetőség nyílt a Voyager szondáknál gyorsabb csillagközi űrhajók készítésére, ilyen a tervezett Innovative Interstellar Explorer. Ennek ellenére az ionhajtású űrhajókat még mindig túl lassúnak tartják egy működő próbaúthoz.[56]
A csillagközi utazást már a 2100-as évekre megvalósíthatónak
tartják nukleáris pulzus meghajtásos rakétamotorok segítségével. Ezek
tervezése már több projektet (Project Orion, Project Daedalus, Project
Longshot) inspirált. A „Project Breakthrough Starshot” az Alpha Centauri
rendszert 100 GW-os lézermeghajtásos mikroszondákkal tervezi elérni,
kb. 20 éven belül, ha a fénysebesség egy ötödével haladna.
A Proxima Centauriról nézve a Nap fényessége 0,4 magnitúdó lenne, és a Kassziopeia csillagképben látszódna.[m 4]
A jelenlegi hagyományos meghajtás használatával, egy több ezer éves
úthoz olyan méretű űrhajóra lenne szükség, amely képes elegendő embert
szállítani egy bolygó kolonizálásához.[58]
Adatok Forrása:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Proxima_Centauri
***
A nyugati társadalmak programozott hanyatlása. ( Enigma Világa)
EnigmaVilága:
A természetben számtalan példát láthatunk a kollektív tudat, illetve
viselkedés jelenlétére. Természetfilmekből ismerősek lehetnek olyan
jelenetek, mint a szentjánosbogarak szinkronizált felvillanása vagy a
tengeri halrajok örvénylő mozgása. A helyzet az, hogy az emberek
esetében is vannak kollektív mintázatok. Ezért elképzelhető, hogy ha egy
fajon belül bizonyos számú egyed (kritikus tömeg) kollektív szintre
továbbítja a "tudását", az a faj többi tagjának a gondolati mintáira is
hatással lesz...
Ellopták a szeretet Hz-ét: ( VNTV )
Tudják mi kell ahhoz, hogy valami értékeset el tudjanak lopni tőlünk…?
Alapvetően az szükséges hozzá, hogy tudják mi az, hogy érték. Milyen
tudás és tudatszintre van ahhoz szükség, hogy az emberek egy csoportja
rájöjjön, hogy a szeretet rezgéséhez kötődő alap modulusunkat
megváltoztatva sokkal könnyebben leszünk rávehetőek olyan cselekedetekre
is, amelyeket tiszta szívvel soha nem tennénk meg.
Ellopták a szeretet Hz-ét - Csefkó Pál Tamás, Kalmár János, Jakab István
2013.10.19-i VNTV műsor.
2019. november 15., péntek
2019. november 7., csütörtök
2019. november 6., szerda
2019. november 3., vasárnap
Az anyag, ami mindent megváltoztathat? - A grafén.
A grafént felfedező két tudós Andre Geim és Konsztantyin Novoszjolov 2010-ben egyáltalán nem meglepő módon fizikai Nobel-díjat kapott.
A grafén egyedülálló tulajdonságai:
- 200-szor erősebb az acélnál, ezzel a legerősebb ismert anyag.
- A keménysége ellenére olyan rugalmas, mint a gumi, jól hajlítható
- Az elektronok gyorsabban mozognak benne, mint más anyagban. 10-szer jobb vezető, mint a réz.
- Átlátszó
- Öntisztító, ellenáll a víznek, olajnak, zsírnak
- Jól keverhető. Csupán egy százaléknyi grafént keverve a műanyaghoz, kiváló elektromos vezetőt kapunk.
- A keménysége ellenére olyan rugalmas, mint a gumi, jól hajlítható
- Az elektronok gyorsabban mozognak benne, mint más anyagban. 10-szer jobb vezető, mint a réz.
- Átlátszó
- Öntisztító, ellenáll a víznek, olajnak, zsírnak
- Jól keverhető. Csupán egy százaléknyi grafént keverve a műanyaghoz, kiváló elektromos vezetőt kapunk.
Mire használható?
Olyan átlátszó, hajlítható, érintőképernyős eszközt lehet vele
készíteni, ami teljes szélességében tabletként, összehajtva
mobiltelefonként, a csuklón meghajlítva okosóraként/okoskarkötőként is
használható. Tud átlátszó is lenni, de át tud változni bármilyen színűvé
vagy mintájúvá. Ráadásul a grafénnel kevert műanyag erősebb és könnyebb
lesz. A zsírtaszító tulajdonsága miatt pedig nem lesz tele
ujjlenyomattal.
Grafén réteggel bevonva az asztalokat, falakat, mindenből kijelzőt varázsolhatunk. Nem kellenek többet fizikai kapcsolók és szabályozók a tűzhelyekre, a házfalakon távolról irányítva változtathatják a reklámokat, a buszmegállók tábláin az érkezési időpontokat, de kiválthatja a hagyományos televíziót, vetítőt is.
Áttörés az autóiparban.
A grafén forradalmi hatású lehet az elektromos autóiparra is, amelynek
legnagyobb problémája, hogy hatalmas súlyú elemeket cipelnek az autók,
mégis 80-100 kilométerenként lemerülnek. És ha egyszer lemerültek,
órákig tart a töltésük. A grafénnal dúsított elemek ezen problémák
mindegyikét megoldják, mert súlyra könnyebbek, sokkal nagyobb
kapacitásúak, és nagyságrendekkel gyorsabban töltődnek. Sőt, grafén
tartalmú kaszni esetén maga az autó is tudja tölteni energiával.
Ablaküvegből napelemek.
A jelenleginél többszörösen hatékonyabb napelemek építhetőek belőle, a
felhasználásával a napenergia megtérülési mutatói jóval meggyőzőbbé
válhatnak.
A lakás ablakai akár teljes méretükben bevonhatók grafénnel, így napelemként és képernyőként is használhatók. Mivel bármilyen színt meg tud jeleníteni, megszűnhet a függöny fényszűrő feladata. Vagy képzeljünk el egy kirakatüveget, amelyen reklámok futnak. És ha a járókelők már megőrülnek a sok reklámtól, semmi baj, mert a grafén törhetetlenné is teszi a kirakatüveget.
A lakás ablakai akár teljes méretükben bevonhatók grafénnel, így napelemként és képernyőként is használhatók. Mivel bármilyen színt meg tud jeleníteni, megszűnhet a függöny fényszűrő feladata. Vagy képzeljünk el egy kirakatüveget, amelyen reklámok futnak. És ha a járókelők már megőrülnek a sok reklámtól, semmi baj, mert a grafén törhetetlenné is teszi a kirakatüveget.
Törhetetlen járművek.
A grafén könnyűsége, hajlékonysága és törhetetlensége az autó- és
repülőgyártásban is óriási fejlődést jelent. Réz, illetve nikkel
rétegeket grafén rétegekkel keverve olyan kompozit anyagot állítottak
elő, amely a rezet 500-szor, a nikkelt 180-szor erősebbé tette,
ugyanakkor ellenállóvá az erózióval szemben. Járműveknél is előnyös
lehet az ablakoknál a vízlepergető hatás. A grafénnal vége lesz az
ablaktörlő-iparnak.
A torrentezés jövője.
Wifi-n vagy 3G-n
nagy fájlokat feltölteni máig idegőrlő tevékenység. Mivel az elektronok
szinte ellenállás nélkül hasítanak végig a kétdimenziós felületen, ezért
grafén antennával lehetséges akár másodpercenként egy terabites
sebesség elérése is. Ez kb. 50-80 darab közepes minőségű mozifilmnek
felel meg.
Telefontöltés 5 másodperc alatt.
Ha voltál már
olyan helyzetben, hogy egy kávézó pincérének kellett könyörögnöd 5 perc
telefontöltésért, mert egy fontos hívást vársz, akkor örülsz majd annak
az információnak, hogy a grafén alapú elemek 5 másodperc alatt 100
százalékra tölthetők.
Egyebek:
Aki irigyeli a fantasztikus
filmek lényeinek UV- vagy infravörös látását, az örülhet, mert grafén
alapú kontaktlencsével ő is képes lesz hasonlóra.
A gyógyászatban is nagy reményeket fűznek hozzá, elsősorban a bioszenzorok, és a célzott gyógyszerbevitel területén.
Az építészetben használható bevonó anyagként, erősebbé, ellenállóbbá, és vízlepergetővé teszi az épületeket, lehetetlenné teszi a graffitizést.
És ami a legfontosabb: az alapanyag, a szén óriási mennyiségben rendelkezésre áll, és nagyon olcsó.
A gyógyászatban is nagy reményeket fűznek hozzá, elsősorban a bioszenzorok, és a célzott gyógyszerbevitel területén.
Az építészetben használható bevonó anyagként, erősebbé, ellenállóbbá, és vízlepergetővé teszi az épületeket, lehetetlenné teszi a graffitizést.
És ami a legfontosabb: az alapanyag, a szén óriási mennyiségben rendelkezésre áll, és nagyon olcsó.
&
Szépséghibák!
Ahogy minden új technológiának, a grafénnak is vannak problémái. A
nanotechnológia – aminek egyik zászlóshajója lehet a grafén – lényege
ugyanis a felfoghatatlanul apró méret. Egy atom vastagságú, láthatatlan
réteggel nagyipari környezetben dolgozni nem triviális dolog.
A kutatók leggyakrabban az ún. hántolásos módszerrel állítják elő a grafént. Ez abból áll, hogy egy grafitdarabra ragasztószalagot nyomnak, majd letépik, a letépett rétegekre újabb ragasztószalagot tesznek, rétegről rétegre vékonyítva, míg csak egy atomnyi marad. Ez a módszer egy kutatólaborban elegendő, de tömeggyártásra nem alkalmas. Bár több irányba is elindultak a tömeggyártással, a szükséges gépek és ipari folyamatok kialakítása évekig tart.
Emellett léteznek egészségügyi félelmek. A láthatatlanul parányi, de nagyon erős nanorészecskék ugyanis az emberi (vagy más élő) szervezetbe kerülve komoly károkat okozhatnak. A szervezet képtelen ezeket lebontani, a sejtfalakat viszont könnyedén képesek átszúrni. Ez a tulajdonsága hasonló az azbeszthez, gyulladást alakít ki, és súlyos betegségekhez vezethet. A kutatók sem tartják lehetetlennek ezen problémák megoldását, de a kereskedelmi forgalomba kerülés előtt ezekre mindenképp megnyugtató megoldást kell találni.
A kutatók leggyakrabban az ún. hántolásos módszerrel állítják elő a grafént. Ez abból áll, hogy egy grafitdarabra ragasztószalagot nyomnak, majd letépik, a letépett rétegekre újabb ragasztószalagot tesznek, rétegről rétegre vékonyítva, míg csak egy atomnyi marad. Ez a módszer egy kutatólaborban elegendő, de tömeggyártásra nem alkalmas. Bár több irányba is elindultak a tömeggyártással, a szükséges gépek és ipari folyamatok kialakítása évekig tart.
Emellett léteznek egészségügyi félelmek. A láthatatlanul parányi, de nagyon erős nanorészecskék ugyanis az emberi (vagy más élő) szervezetbe kerülve komoly károkat okozhatnak. A szervezet képtelen ezeket lebontani, a sejtfalakat viszont könnyedén képesek átszúrni. Ez a tulajdonsága hasonló az azbeszthez, gyulladást alakít ki, és súlyos betegségekhez vezethet. A kutatók sem tartják lehetetlennek ezen problémák megoldását, de a kereskedelmi forgalomba kerülés előtt ezekre mindenképp megnyugtató megoldást kell találni.
Még a piaci robbanás előtt.
A legnagyobb kutatólaboratóriumokon keresztül a kormányok
dollármilliárdokat öntenek a grafénkutatásba (tavaly az EU is
megszavazott egy egymilliárd Eurós grafénkutatási programot). Ahogy
jönnek az eredmények, úgy kapcsolódnak be újabb és újabb szereplők, hogy
részesei lehessenek a jövőbeli piacrobbanásnak. A terület befektetői
3-5 éven belül várják a kereskedelmi forgalomban kapható grafén termékek
megjelenését, a szkeptikusabbak 7-10 évet mondanak. Várhatóan a
kijelzők és napelemek lesznek az első boltba kerülő termékek, a többi
felhasználási mód még a kutatásokon múlik.
Forrás:
Egész-ség ( facebook )
*
~ A jellem tükrei ~ ( Használd fel )
Szeretnéd valakinek a jellemét megismerni?
Nézd meg, mit tesz azokért, akik ki vannak szolgáltatva neki.
Gondoskodást ad, odafigyelést és szeretetet,
Vagy néha arról is megfeledkezik, hogy léteznek?
Ez jellemének első tükre.
Nézd meg, hogyan beszél azokkal, akikhez semmi érdeke nem fűződik.
Szavai kedvességgel és tisztelettel telnek meg,
Vagy közönyt, lenézést, hidegséget érezhetsz?
Ez jellemének második tükre.
Nézd meg, mit tesz akkor, ha hibázott, és ezzel szembesítik.
Magába néz, majd próbálja rendbe tenni a helyzetet,
Vagy csak mutogat és mindig kívül keresi a felelősöket?
Ez jellemének harmadik tükre.
Nézd meg, mit kezd a tudással, amivel jelenleg rendelkezik.
Megosztja azt alázattal és lelkesedéssel,
Vagy harsány arroganciával kérkedik vele?
Ez jellemének negyedik tükre.
Nézd meg, mit tesz akkor, ha a sajátjától eltérő igazsággal találkozik.
Elfogadja azt, hogy több út is vezethet fel a hegyre,
Vagy megpróbál elnyomni mindent, amivel nem ért egyet?
Ez jellemének ötödik tükre.
Vagy egyszerűen csak nézd meg, hogy mit fejeznek ki a legapróbb cselekedetei.
Szavaival következetesen alkotnak harmonikus egységet,
Vagy füledbe súgják mindazt, amit a beszédével elfedett?
Ez jellemének ezernyi apró tükre.
Forrás:
©️ Kocsis Gábor - Hasznaldfel.hu
***
A Mérgező Emberek Jellemzői - Hogyan Szabadulj Meg Tőlük - ( Kapcsoló )
A Mérgező Emberek Jellemzői - Hogyan Szabadulj Meg Tőlük
A mérgező emberek jellemző hatása mindannyiunk életét nagyon meg tudja
nehezíteni. Ebben a videóban azt foglaltam össze, hogy hogyan
azonosíthatod be az ilyen embereket az életedben és azt, hogy hogyan
semlegesítheted a hatásukat, illetve hogyan szabadulhatsz meg tőlük. Ez
egy régebbi videóm felújított változata. Újra felvettem hozzá a hangot,
illetve kiegészítettem, aminek köszönhetően négy percnyi extra tartalom
került bele.
Útmutató a Nárcisztikus/Önimádó Emberekhez - ( Kapcsoló )
Útmutató a Nárcisztikus/Önimádó Emberekhez
Egyre több nárcisztikus vagy önimádó ember szaladgál körülöttünk és a
dolgok jelenlegi állása szerint ez még egy darabig biztosan így lesz.
Viszont a nárcisztikus emberek is emberek és ezért, illetve amiatt, hogy
ezen változtatni tudjunk, nagyon fontos, hogy őket is megpróbáljuk
megérteni.
Ezért ebben a videóban arról beszélek, hogy miért alakul ki ez a
viselkedés bizonyos embereknél és mi készteti őket arra, hogy meg is
tartsák ezt a hozzáállást. Kitérek arra, hogy hogyan ismerheted fel az
önimádó embereket a különböző emberi kapcsolataidban, illetve beszélek
arról, hogy hogyan tud változtani egy nárcisztikus ember a viselkedésén.
Bónuszként pedig megtudhatod azt is, hogy én tapasztaltam e magamon
ilyen beállítottságot.
Mérgezett Föld / Poisoned Earth / HUN
Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel, és körülbelül 2 és fél ezer év mióta ekét is használ. 1950-re a világ termőföld készletének a felel termesztésre alkalmatlanná vált az egyre intenzívebb mezőgazdasági technológia miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre. A világ mezőgazdaságának egyre nagyobb ember tömegeket kell táplálnia, egyre rosszabb feltételek mellett. Az intenzív technológiának a legnyomósabb érve, hogy ennyi embert nem lehet máshogy élelemmel ellátni. A talajforgatás, a műtrágyák és vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata miatt a termőréteg elvékonyodik és a termőterület csökken. Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? Milyen összefüggések vannak a giliszták száma és a megtermelhető élelmiszermennyiség között? Létezik egyáltalán bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák kiváltására? A Mérgezett Föld ismeretterjesztő film, de a bemutatott példák, események ábrázolása dokumentarista módon történik. Ettől olyan drámai, ahogy a film a fenti kérdésekre keresi a válaszokat.
2019. november 2., szombat
2019. november 1., péntek
Miről ismerhetők fel a pszichopata, szociopata, antiszociális emberek? (biologika, vntv)
Ebben a műsorban Barnai Roberto és Jakab István a legveszélyesebb
elmezavart tárgyalják. Ha eddig nem tudtad, most megtudhatod, mik a
viselkedési és fizikai! tünetek, amiről ezt fel lehet ismerni! Miért
fontos NEKED ezt tudni? Mert ha önértékelési konfliktusoktól szenvedő
(=értékítéleti zavaros) embert engedsz a közeledbe - nem szándékosan -
de ártani fog neked. Nem azért, mert gonosz vagy rosszindulatú, hanem
mert az illető nem fogja fel mit tesz, nem látja be a tettei hosszú távú
következményeit. Ezek az emberek lassan tönkre teszik magukat, és a
környezetüket, és "maguk alatt vágják a fát".
Források:
Források:
David Icke az 5G katonai eredetéről, hatásairól és veszélyeiről tárja fel az igazságot!
________________________________________
Az 5G egy fegyver, ez egy katonai technológia, amit tömegoszlatásra
használtak, hiszen a bőr rétegeiben okoz égető érzést a magas
frekvencia. A DNS a tudomány mai állása szerint és mára bizonyítottan
frekvenciákat fogad és továbbít. De a mi szervezetünk is egy
elektromágneses frekvencián működő egység, benne az agyunk és a szívünk
is.
Vajon milyen hatással van rá, ha ezt az egységet és frekvenciát
megbontjuk és folyamatos zavarnak tesszük ki. Igen a válasz: mentális,
fizikai rendellenesség, betegség...
________________________________________
Videó:
________________________________________
________________________________________
Forrás:
***
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)