Titokzatos jelek a magyar ABC-ben.

A címben megbúvó félreérthetőség elkerülése végett mindjárt az elején szögezzük le, hogy természetesen nem a mai „magyar” ABC-re gondolok, mert az csak a latin ABC magyarossá turbósított változata, hanem az ősi, hun-magyar-székely rovásírás ABC-re, amely, persze a latin ABC kitalálásakor bőven ellátta azt jelformákkal, ha nem is ugyanazon hangzás és jelentéstartalom mellett.

Ezen magyar ABC-vel foglalkozó, a „JEL JEL JEL avagy az ABC 30.000 éves története” c. műve 209.- 211. oldalán Varga Csaba bemutat néhány hieroglif jelet, amelyek rovásírás jelkészletünk szerves részét képezik, nevüket onnan kapták, hogy geometriájukban hasonlítanak az ősi, egyiptomi írásjelekhez, hangi értékük pedig állandó összetételű betűcsoport, és nemcsak egy betű. Közülük az egyik azért érdekes, mert napjainkig megmaradt rovásírásos jelkészletünkben, ismerjük a hozzárendelt hangi értéket, betűsort, de nem tudjuk a jelentését, és eddig még nem került elő olyan magyar eredetű írásmaradvány, ahol értelmezhető szöveg környezetében, vagy akár önállóan is előfordulna. Mondhatjuk tehát, hogy ez egy rejtőzködő jel, míg a másik éppen azzal tűnik ki, hogy számtalan korban és helyen megjelent, mai szóhasználattal és némi túlzással élve, világkarriert futott be.

Próbáljunk meg a nyomába eredni a talányoknak, annak hangsúlyozásával, amit maga a szerző is kijelent a felmerülő lehetséges megoldások kapcsán: „Ha nem tudunk valamit, minden ötlet komolyan megfontolandó.”

A „rejtőzködő” jel származtatása, kezelése ligatúraként.

A rovásírás rejtelmeivel nem foglalkozó olvasóink számára jegyzem meg, hogy ligatúra alatt azokat az, egyedi rovásírás jelekből összeállított, rendkívül elmés építményeket értjük, amelyek általában eseti jellegűek, helymegtakarítás és szellemiképesség-próba céljából születnek, de közülük a sikeresebbek, mint állandósult ligatúrák, a „közírás” részévé is válhatnak.


A vizsgált jel grafikai képe:

A jelhez tartozó hangi érték vagy betűsor: TPRS



Mivel a magyar ABC hieroglif jelei (korukról, eredetükről szinte semmit sem tudunk) többségükben az egyiptomi szkarabeusz jelével való rokonságot mutatják, képi és hangi értékben egyaránt, feltételezhető, hogy a vizsgált jel is ezek egyikéből jött létre.
Kiindulásként fogadjuk el a szerző feltételezését, miszerint a vizsgált jel alapja, az alábbi magyar hieroglif jel, melynek hangi értéke:TPRu, míg a szkarabeusz jelé: HPR




Tehát az alapjel grafikai képe:

Meglátásom szerint, ez az alapjel vizuálisan mindenképpen, de talán gondolati síkon is, kell, hogy emlékeztessen bennünket kabar őstörzsünk alábbi NAP jelére is:




melyen a nap sugarainak görbülése, a nap forgását, kialakulásának körülményeit szimbolizálja. Nemsokára meglátjuk, milyen közel vagyunk az igazsághoz.
A továbbiakban, ellentétben Telegdi János elméletével (Rudimenta c. rovásírásos tankönyv: 1598 – hiv. irod. 210. old.), én abból indulok ki, hogy a vizsgált jelünk két hieroglif jel ligatúrájából keletkezett, követve ezután Varga Cs. (hiv. irod. 211.old) gondolatmenetét, az alábbi algoritmus szerint:



A ligatúra hangi értékének értelmezése.

A rovásírás jeleinek összeolvasása jobbról balra történik, nem feledve viszont, hogy itt valójában csak „két” jelünk van, így a megfejteni kívánt betűsor: USTPR Természetesen, a későbbi értelmezés során az sem okozna problémát, ha megmaradnánk az eredeti TPRUS betűsorrend mellett.
Ha feltételezzük, hogy a jel alkotója alkalmazta a hangugratás módszerét (egyértelműség esetén a magánhangzók elhagyásának lehetősége), és abból az egyik leggyakrabban alkalmazott szabályt, az e hangzó elhagyását vesszük figyelembe, akkor az értelmezni kívánt gyökök sorozata a következőképpen alakul: TePeRUS = USTePeR. Innen viszont, már egyszerű dolgunk van.

Az US jelentése (bővebb magyarázat a hiv. könyv 212. oldalán): név szerinti ős(üs), de teremtő értelmű is. Mint teremtő, tudjuk örökkön való, tehát a jel átvitt értelemben az örökkévalóságot, az idők végtelenségét is szimbolizálja.

A Te második jelentéscsoportja Czuczor G. – Fogarasi L. szerint: te = távolító ta. Ez azért jelentős, mert a fenti betűsornak, a magánhangzók harmonikus összecsengése mellett, USTaPeR olvasata is lehetne, de ezek szerint a ta gyök is ugyanazt jelenti. A jelentéstartalmakat a TEhát, TEgnap, TEnger, TAlán, TAszít, TÁj, Távol, Tova szavakon keresztül érhetjük meg, és általában a térbeli eltávolításra, messzeségre, tehát a körülöttünk lévő végtelen tér jelképezésére vonatkoztathatjuk.

A PeR jelentése többek között, a PERgés, forgás, keringés, körforgás szavakban fejeződik ki, de tegyük hozzá, hogy a PER = PÖR szógyökök nagy szóbokrokat építettek ki maguk körül a magyar nyelv sok részterületén.

Olvassuk össze ezek után a jelentéstartalmakat, miszerint:

USTePeR = USTaPeR = teremtője a távoli körforgásnak = világmindenség-teremtő = örök végtelen világ

Nem feltétlen szükséges, de az utolsó, világmindenség-teremtő = örök végtelen világ filozófiai tartalmú egyenlőségtételhez fűzzünk annyi magyarázatot, hogy amíg teremtmény nincs, maga a teremtő a végtelen világ. Teremtménye viszont, mint sajátja, Őt testesíti meg, keletkezése után, tehát vele együtt lesz a végtelen világ.
A ligatúra, mint képi jel értelmezése

Első közelítésben mondhatjuk, hogy a ligatúra alkotója azt fogalmazta meg, amit maga körül látott (örök, távoli forgás), tehát értelemszerűen kimaradt belőle ő maga, és vonatkoztatási pontja, helye, a Föld. Tegyük ezt annak ellenére, hogy bodorság lenne feltételezni nagy szellemi képességekkel rendelkező őseinkről, miszerint ők is beleestek volna kései utódaik hibájába, és EGO-, vagy GEO-centrikus világképben gondolkodtak, akár egy pillanatig is. Pótoljuk azonban még ezt a hiányosságot is, oldjuk fel e látszólagos ellentmondást!
Nézzük, tehát még egyszer magát a ligatúrát, és bontsuk fel, ugyan nem az eredeti összetevők irányába haladva, hanem egy egészen új értelmezés szerint!



Az egymás fölötti hármas csúcs (A), a szerző értelmezése szerint (hiv. könyv 200. oldal) a „hegyek hegyét”, vagyis az Északi-sarkot jelenti. Aki tudta, hogy létezik Északi - sark, az tudott a Déli - sarokról (C) is, közöttük értelemszerűen kapcsolatot teremt a Föld forgástengelye (T), amely mindkét irányban túlnyúlva, kijelöli az égi pólusokat, korunkban északon az északi Sark-csillagot, létrehozva ezzel jelképesen, a Földnek a világmindenséggel való kapcsolatát.
Az itt bemutatott T rovásírás jel önmagában is a tengely fogalommal azonosítható, lásd a hiv. könyv 221.old. található táblázatban Varga Géza összeállítása alapján.

Értelmezésem szerint, tehát e jel és hangi értéke, egymást kiegészítve, szimbolizálja a Földet, a körülvevő Univerzumot, az Örökkévalóságot és annak Örökkön Való Teremtőjét, mind egyszerre, mert ez valójában mind egy is.

Nem tudom véka alá rejteni azt a meglátásomat sem, hogy e hieroglif jel átmeneti állapotában mindenképpen, illetve stilizáltan végső kialakításában is a női nemi részt szimbolizálja, mégpedig kétszeres jelképezéssel (tessék csak jól megfigyelni!), amitől viszont nem különösen bonyolult eszmetársítás után azonnal eljutunk a születés, a minden létező anyag teremtése, az anyag örök körforgása fogalmához is.


A „világkarriert befutott” Isten szó fogalmának eredete és ligatúrája.

A másik titokzatos jel, amiről beszélni szeretnék, szintén két hieroglif és egy rovásírás jelből képezett ligatúra, de ellentétben az előbbivel:
- jelentését nagyon jól ismerjük, százezer évek óta őskultúránk szerves része
- mint jelkép, nyugodtan mondhatjuk, világkarriert futott be, úgy vallási, mint világi uralkodói körökben, vagy a népművészetekben egyaránt
Bővebben erről részletes leírást találunk Varga Cs. hiv. könyve 212.-220. oldalán.

A ligatúra származtatása, jelképi jelölése, hangi értéke és jelentése:

Ezt a gondolatmenetet mindenki elfogadja, jelentése levezetését, annak jogosságát számtalan írásos szöveg, művészi alkotás, régészeti tárgy és lelet bizonyítja.
Az US-TeN = ŐS-TeN = Ős-tevő = Ős-teremtő = Isten magyarázatához csak annyit, hogy az US = Ős (kiejtésben = Is) azonosságot a fentiekben is bizonyítottuk, a TeN = tenni, teremteni jelentéstartalom egyezéshez pedig gondolom, kétség sem férhet.

Az Isten szó, mint fogalom jelentéstartalmának kibővítése.

Mielőtt e nem könnyű feladat megoldását elkezdeném, előre bocsátom, hogy a több lehetőség, amely bemutatásra kerül, nem ellentmondóan, egymást kiegészíti és mindenképpen a teljesség irányába hat.

Az Isten szó, mint fogalom gyökökre bontása: ISTEN = IS Te N

A IS = US = Üs, Ős jelentéstartalmat mai vonatkozásában is, továbbra is fogadjuk el, azzal a kiegészítéssel, hogy az ŐS fogalma átvitt értelemben tartalmazza az egyre távolabbi régmúltat, örökkévalóságot, a végtelen időt is.

A Te = Ta = távoli messzeség jelentéstartalom azonossággal, szintén az előbbi levezetésnél ismerkedtünk meg, itt csak hangsúlyozzuk ki újra, hogy természetesen ebben a megközelítésben a fogalom magát a végtelen teret szimbolizálja.

Az N, mint mássalhangzó, gyökként nem állhat magánhangzó nélkül!

Első megoldásban egészítsük ki az N-t a legkézenfekvőbbnek tűnő „e” hangzóval! Kiejtésben ez nem hallatszik, jelentése pedig az összevonás után, magától értetődően, eN = én, mint első személy is lehet. Őseink, e jelentéstartalmat itt alkalmazva, bizonyára nem magukra vonatkoztatva, ezt úgy értelmezhették:

ISTeeN = ISTeN = Isten = első(egy) személyben a végtelen tér és a végtelen idő.

A TeeN = TeN = tenni, teremteni állandósult, önálló jelentésűvé vált gyökkapcsolat viszont azt is jelenti, hogy gondolkodó eleink a világmindenséget, a végtelen időben megvalósulva ugyan, de alapvetően a végtelen tér teremtményének tekintették.

A második megoldás abból adódik, hogy az eredeti hieroglif jel hangi értéke: aNT
Ebben a megközelítésben a TeN = TNa = TeNa azonosság feltételezhető, amelyből adódik, hogy Na = Nő, illetve Na = aNa (ezek evidenciák) = anyaistennő értelmezés mellett, az előbbi „semleges” istenség egyértelműen női alakot öltött, és kinek nem jut itt az eszébe azonnal a Mi Nagyboldogasszony Anyánk, mint a kereszténység előtt tisztelt főistenségünk.

Ezt az ISTeNa = ISTeaNa = Isten = (legfőbb)Nőistenség logikai és filozófiai értelmezési azonosságot elsősorban nőelvi őstörzseink, a szemerék (sumérok), besenyők vagy fekete jászok (nem bőrszínük, hanem a ruhaviseletük alapján) stb. fogadták el, illetve hirdették. Ezzel adták meg a választ arra az örök, eredetfilozófiai kérdésre is, hogy: mi volt előbb, az anyag vagy az energia (erő = lélek = szellem stb.)? Ekként való állásfoglalásuk egyértelműen az anyag elsődlegességére utal, hiszen mindenféle anyag, mint megtermékenyülő és életadó, tehát passzív, befogadó, nőiségi jelkép, míg a szellem, az erő, az energia, mint behatoló, életre keltő, tehát aktív, természetesen hímségi jelkép. Röviden és megfordítva, az anyag elsődlegességének tudata maga után vonta a legfőbb Istenség női mivoltát.

A harmadik megoldáshoz, amely nélkül a fentiek alapján komoly hiányérzetünk is lehetne, az Ister szó, mint Isten jelentésű fogalom felelevenítése és értelmezése vezet el bennünket.
Az Ister szó római kori jelenlétével (a Duna elnevezése volt abban az időben!) a „Visszaszereztük Pozsonyt, a Dunát és a Kárpátokat” c. tanulmányom még nem nyilvános, módosított változatában már foglalkoztam, ezért a bizonyítás ott elhangzott részét itt nem ismétlem meg.
Előzetes ismeretek nélküli vizsgálat esetén is elfogadható azonban, hogy az ISTEN = ŐsTeN = ŐsTeR = USTeR = ISTER egyenlőség fennáll, hiszen a TeR = TERemtő, tevő azonossághoz kétség sem férhet. Márpedig, az Isten szó fogalmi elemzésekor éppen az ősteremtő jelentéstartalom volt az egyik legfőbb „érvünk” állításunk igazolására, csak ez a változat az utóbbi 1500 évben egy kissé háttérbe szorult, valószínűleg a hun birodalom összeomlása következtében is, amely következtetést a végén majd jobban megmagyarázom.

Az Ister szó, mint fogalom gyökökre bontása: ISTER = IS Te R

Az IS és a Te gyök ugyanaz, mint előbb, magyarázatot tehát nem igényel.

Az R betűvel kapcsolatban is hasonló az eljárás, csak egyszerűbb a helyzet, mint az N betűnél volt. Itt elegendő a legkézenfekvőbb megoldás, az eR gyök vizsgálata.
Régről tudjuk, hogy az eR = embeR, eRő, féRfi stb. jelentéssel bír, érzelmileg minket mélyen érintő, legismertebb formája a magyar = megyer = mager = mag ember = minden emberi élet kezdete létfilozófiai összefüggésben nyilvánul meg.

Az eddigiekből következik, hogy az ISTeR = Isten = (legfőbb) Férfi Istenség értelmezés, tehát egyértelműen a hímelvű társadalmakban, hímelvű őstörzseinknél kellett, hogy az eredetfilozófiai elmélkedések és magyarázatok kiindulási pontjául szolgáljon. Közéjük tartoztak a magyarok, hunok valamint, ha már előbb is említettük, a fehér jászok, akiknél a gyász (= jász!) színe is a fehér volt. Így érthetjük meg a fenti, előre jelzett összefüggést, miszerint, az Ister elnevezés a hímelvi hunok európai jelenléte, Kárpát-medencei uralkodása idején elfogadott volt, de birodalmuk bukása után, a feltehetően nőelvi avarok inkább az Isten szót használták. A kereszténység térhódítása és magyarok általi elfogadása után, pedig már esély sem volt a hittérítők által is átvett fogalmak, elnevezések megmásítására. Végül, csak egy utolsó megjegyzés, ami ide kívánkozik: láthatjuk, hogy az a közösség biztosított elsődlegességet a teremtésben a szellemnek, az anyaggal szemben, amelyik ISTERben hitt. Hát, egy kicsit megzavarodtunk ezen a téren is, ellentmondás látszik felbukkanni a magyarság hímelvűsége, Isten-, és Nagyboldogasszony-hite között, csak nincs tudomásunk róla. Egyszerű megoldásnak látszik a hímelvűségre utaló következtetéseink „feladása”, de én azt hiszem, a kérdés ennél egy kicsit bonyolultabb. Őseink tudásának megismerése és átvétele igazíthat el bennünket ebben is, ha még jobban oda figyelünk rájuk.




http://hunhir.hu/index.php?pid=ony&id=000412

A turáni átok változatai== ===A táltosok átka===

A legismertebb változat szerint amikor [[I. István magyar király|Szent István]] államvallássá tette a [[kereszténység]]et, az ősi [[vallás]] papjai, a [[táltos]]ok megátkozták a magyarokat. Egyesek szerint az átok 1000 évig tart, más források szerint addig, amíg [[Magyarország]] a [[Római katolikus egyház|római egyházat]] követi. Ez komoly különbség, hiszen ha 1000 évig tartott, akkor csak nemrégiben szabadultunk fel az átok alól, míg a [[szekularizáció]]ra jóval régebben sor került. ===Átok az őshazában=== A magyarok ősei, jóval azelőtt, hogy a [[hét vezér]] a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencébe]] vezette volna népét, árulást követtek el. Szent jóslatokat kaptak, melyekkel a nép sorsát kellett volna jobbra fordítaniuk. A jóslatokat azonban nem a közösség javára használták fel, ezzel örök átkot vontak nem csak magukra, de a leszármazottaikra is. Innen származhat az átok neve is: [[Turáni-alföld]] a neve az [[Irán]]tól északra fekvő területeknek, ideértve a [[Kaszpi-tenger]] és az [[Aral-tó]] környékét, [[Türkmenisztán]] nyugati részét és a Kirgiz-sztyeppét is (Lásd még: [[Turán]], [[Turanizmus]]). ===A vérszerződés megszegése=== [[I. István magyar király|Vajk]] egy „német” lányt, [[II. Henrik bajor herceg]] leányát, [[Bajorországi Gizella|Gizellát]] vette feleségül, [[Géza fejedelem]] jóváhagyása nélkül. Amikor a fejedelem fülébe jutott, tanácskozást hívott össze. A tanács Vajk helyett [[Koppány (nemzetségfő)|Koppány]]t nevezte meg a hatalom örököseként. Vajk ezt nem fogadta el, és Géza halála után erőszakkal ragadta magához a hatalmat Koppánytól. Ezzel megszegte a [[vérszerződés]]t, ami átkot jelentett magára és követőire. Ez az átok tehát addig van érvényben, amíg nem [[Árpád fejedelem|Árpád]] (ill. Géza) szellemében uralkodnak Magyarországon. A legendának ez a változata hasonlít a táltos-átokhoz, de a történelmi pontatlanságok miatt valószerűtlenül hangzik. ===Nincs is legenda?=== Egyes források szerint a "legendát" a [[19. század|XIX. század]] második felében találták ki. Sokak szerint a magyarok hírhedt [[pesszimizmus]]a, a magas [[öngyilkosság]]i ráta, a [[politikus]]ok széthúzása és a sok történelmi csapás, mind az átok miatt van. Az átok azonban – írja Tófalvi Péter – csak olyanokon fog, akik hisznek is benne, de az ő esetükben is könnyen megtörhető. A varázsszavak egy-egy betűje minden magyarnál van elrejtve. Ha a betűket egymás mellé tesszük, kijön a varázsige, és az átok megszűnik. -------------------------------------------

A turáni átok Ősi legendáink szerint, midőn eleink István király akaratának engedelmeskedve felvették a kereszténységet és megtagadták ősi hitüket, a táltosok megátkozták a magyarságot. Legyen sorsuk széthúzás és belviszály, soha, semmiben ne egyezzenek, belső féreg rágja a nemzetet, lassú pusztulás végezzen vele. A kereszténység terjesztői persze ostobaságnak minősítették az átkot, mára mégis közhellyé vált a magyarok széthúzása. Ha közülük bárki bármilyen sikert ér el, honfitársai rögtön rátámadnak, gyalázzák, és gáncsot vetnek neki. Vajon mi ez, ha nem az ősi átok beteljesedése? Napjaink közélete aligha szorul bővebb magyarázatra. És még csak azt sem mondhatjuk, hogy új jelenség ez a magyar politikai életben. Elég, ha belelapozunk a történelemkönyvbe... A körülöttünk élő népek előszeretettel dörgölik az orrunk alá, hogy ötszáz éve minden megvívott háborújukat elveszítették. Mi ehhez nyugodtan hozzátehetjük, hogy azért veszítettünk, mert a magyarság vezetői ahelyett, hogy a külső ellenséggel hadakoztak volna, tehetségük javát az egymás elleni áskálódásra fordították. Ez vezetett közvetve a mohácsi vészhez, a Rákóczi-szabadságharc bukásához, az 1849-es kudarchoz stb. Úgy tűnik tehát, hogy az átok nagyon is működik. Vagy csupán saját gyengeségünket magyarázzuk vele? Lehet-e hibáinkért valamiféle természetfeletti erőt okolni? És egyáltalán elképzelhető, hogy felelősen gondolkodó vezetők, amilyenek őseink máguskirályai voltak, holmi vallási nézeteltérés miatt végzetes átkot mondjanak saját véreikre? A turáni átok a magyarság egyik feltételezett őshazájáról, az Aral-tó környéki Turáni-alföldről kapta a nevét. Az akkori idők magyar ősvallásáról alig tudunk valamit, mert kevés a hiteles forrás. Az bizonyos azonban, hogy szabad vallásgyakorlat működött a nép körében, azaz mindenki abban hitt, amiben akart. A magyarok hittérítők, kereskedők és utazók révén ismerték már a keleti és nyugati kereszténységet, az iszlámot, a zsidó hitet és más, kisebb ázsiai vallásokat is. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a magyaroknak nem lett volna saját hite. Az ősmagyar vallást általában a táltosokhoz kötik, pedig mint azt László Gyula professzor megállapította, a táltos voltaképpen csupán szolgája a felsőbb hatalmaknak, az igazi vallási réteg (a papi rend) felette áll, erről azonban szinte semmit nem tudunk. Ennek ellenére kevésbé valószínű, hogy holmi hitbeli vita miatt megátkozták volna saját népüket. A turáni átok kiváltó oka nem az új vallás, az új hit volt, hanem az, hogy az újnak mondott vallásnak idegen papjai voltak, s a nép engedte, hogy idegen urak üljenek a magyarság nyakára. Mágusaink úgy tartották, hogy az ősmagyar vallás minden más hit alapja, őse volt, belőle alakultak ki a nagy egyházak, amelyek azonban letértek Isten útjáról. Az pedig, hogy a magyarok egy ilyen egyháznak hódoltak be, azt jelentette, hogy Isten népét többé már nem Isten irányította a máguskirályokon keresztül, hanem más emberek. Még tovább sarkítva a dolgot: már nem Isten uralta az embereket, hanem azok akarták uralmuk alá vonni a teremtőt. Ez pedig már olyan vétség, amely kiválthatta a súlyos turáni átkot. Ha egy nép elhagyja Istenét, az Isten is elhagyja népét, s a népnek pusztulnia kell... Manapság pogánynak mondják az ősmagyarokat, s ezt a pogányságot úgy képzelik el, mint a kereszténység ellentétét. Isten eggyé lett a világmindenséggel, akinek neve van, de személyisége nincs, mivel Ő maga az egész világ. Isten maga az. Ez volt az ősvallás, melyből minden más hit kialakult, elferdítve az eredeti igét. Ezért nem harcoltak elég keményen a magyarok az erőszakos térítések ellen. A táltosok megérttették az emberekkel, hogy mindegy, melyik vallás jelét vetik magukra, ha Isten nevét mondják, a világmindenség erejével töltekeznek újra. Tulajdonképpen a kereszt jele sem Jézus halálára utal, mert ez is egy ősi szimbólum. Aki a világmindenséget akarja ábrázolni, az két vonalat mutat: egyet északról délnek, egyet pedig keletről nyugatnak. Esetleg felmutat az égre, majd le a földre, aztán körbe a látóhatáron. Ez is kereszt, amelyet a keresztény egyház felhasznált. István király 1000-ben a következő rendeletet adta ki: "...a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar keresztény papság által is használt régi magyar betűk és vésetek, a jobbról balra haladó pogány írás megszüntetődjék és helyette latin betűk használtassanak...Továbbá a templomokban található pogány betűkveli felírások és imakönyvek megsemmisíttessenek és latinra cseréltessenek. Valamint pedig azok, akik régi pogány iratokat beadnak, 1-től 10 dénárig jutalmat kapjanak. A beadott iratok és vésetek pedig tűzzel és vassal pusztíttassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék." Ez a rendelet lehetett a kezdete ezeréves balsorsunknak. Nemcsak vallásukat hagyták veszni a magyarok, de hagyományaikat, értékrendjüket és történelmüket is. Ezek nélkül pedig nem lehet igazi jövője egy nemzetnek még akkor sem, ha a turáni átok nem működik

. --------------------------------------------------

Mi is a turáni átok?

A válaszok A turáni átok ősi magyar legenda, sokféle változata terjedt el, de mindegyikben közös az átok: a magyarok közt legyen széthúzás, ellenségeskedés. A legismertebb változat szerint amikor Szent István államvallássá tette a kereszténységet, az ősi vallás papjai, a táltosok megátkozták a magyarokat. Egyesek szerint az átok 1000 évig tart, más források szerint addig, amíg Magyarország a római egyházat követi. Ez komoly különbség, hiszen ha csak 1000 évig tartott, akkor már felszabadultunk az átok alól, míg másik változat szerint még sokáig rajtunk lehet. " A turáni átok a gyakran elhangzó szófordulat arra utal, hogy a magyar nemzetre valamikor valakik valamilyen átkot mondtak, miszerint legyen a magyarok között ellenségeskedés, viszály, meg úgy egyáltalán, legyen erős diszkomfortérzetünk, ha magunk közt vagyunk. Amellett, hogy általános pesszimizmus lengi be a Kárpát-medencét, az átok jelenleg olyan gyakorlatias kihatásokkal befolyásolja történelmünket, hogy nagyon magas nálunk az öngyilkossági ráta, és alacsony a születések száma. Az átok keletkezéséről több legenda is terjeng. A legelterjedtebb verzió szerint a táltosok átkozták meg a magyarokat, amikor Szent István király feladta a régi vallást, és kereszténnyé tette népét. Ez az elmélet kettéágazik: némelyek szerint csak ezer évre szólt az átok (tehát már lejárt), mások szerint viszont addig hatályos, amíg a magyarok fel nem adják az új hitet. Olyan változatról is tudunk, miszerint István nem is a kereszténységgel hozta fejünkre az átkot, hanem azzal, hogy megtörte az örökösödési rendet, így megszegte a vérszerződést. Aztán az is lehet, hogy az átok még régebbről való, és Attila halála után keletkezett, amikor a fejedelem fiai megosztották a birodalmat. Esetleg tán még az őshazában indult az egész, valahol a Turáni-alföldön (jelenleg Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán területére esik) csinált valami ősünk valamit, vagy valami, és ezért. " Az átok valóban a római zsidókatolikus egyházzal jött a nyakunkra, mert a beteges hatalomvágyukkal ki akarták írtani az ösi Magyar kultúrát és szolganéppé tenni a Magyart. A mai napig próbálják az Ősi Magyar kultúrát sárbatiporni. Felégettették ösi fateplomainkat ahol rovát írással volt megörökítve multunk és ezt követöen azt mondták nincs is történelme a Magyarnak. Táltos soha nem átkozza saját nemzetét! Akik ezt állították az ősi kultúránkat mocskolják, mert a táltosok az ősi kultura őrzői és tovább adói. A széthúzást és ellentétet a római zsidó katolikus egyház által kikényszerített házasságokkal behozott idegenek kezdték szítani. Elnézést kérek, hogy nem a kérdésre válaszolok, de egyet bizton állíthatok. Mi magyarok kiválóan abszolváljuk a dolgot. Nézzünk csak szét a politikában, a közlekedésben, és az emberek egymás közötti viszonyaiban . Ha nem is létezik/létezett az átok, mi mégis aszerint élünk :( Teljesen egyetértek az előttem szólóval

-------------------------------------

A turáni-átok tévhite A napokban ismét elhangzott a rádióban, miszerint máig sújtja a magyarokat a turáni-átok, vagyis a nemzet pártoskodó hajlama. Kicsit utánajártam e hiedelemnek. A magyar értelmiség gyakran használja azt a történelmi fogalmat, hogy a magyar nemzet egy pártoskodó tulajdonságú nép. Hozzáteszik, hogy mindezt a befogadó nemzetgyakorlat is generálta. Mi lehet e tévhit kialakulásának az alapja? Sokan a turáni-átoknak tudják be, hogy országunk az összefogásra képtelenség okán, jelenleg különösen a szétesés felé halad. A dilemmára csak az igaz magyar történelemtudat ismeretében adható kielégítő válasz. Elsőként, hogy a magyarok pártoskodó tulajdonságúak volnának-e? Az egyszerű válasz az, hogy nem igaz! Ismét az indoeurópai tudósok fordított világszemléletéből ered ez az állítás. Miként tudjuk, hogy Árpád vezér egyesítette a medencében található úrnépeket. A hadműveletei során csak az itt élő népek hatalmi kérdéseinek eldöntésére alkalmazott katonai erőt. Ez azt is jelenti, hogy Laborc, Ménmarót, Zubur ellenállását megtörve, az itt lakó nemzetrészeink semmilyen katonai sérelmet sem szenvedett. Megjegyzem, hogy a Zalán futásában az utolsó szláv törzset verik ki az országból. Lényegében 10-12 év alatt teljes mértékben egységesült az ország vezetése. Ez onnan tudható, hogy 907-ban a Pozsonyi-csatában már az egész nemzet összefogásával egy emberként küzdve verik vissza a teljes Nyugat-Római Birodalom támadását. Ha a Kárpát-medence magyar népe pártoskodó jellemű lett volna, akkor nemhogy tíz év alatt, de sohasem válhatott volna országmegörző erővé a nemzet. Másodszor, azt a kérdést kell feltennünk. Egyáltalán befogadó nemzet-e a magyar? Az egyszerű válasz az igen. De a bonyolultabb válasz már a nem. A látszólagos ellentmondás úgy oldható fel, hogy egyszer befogadó volt a nemzetünk a magyarul beszélő, vagy magyarságukat még ismerő testvértörzseinkkel szemben. Ők azok, akiket még Szent István király az intelmeiben a vendégek megfogalmazással illet, csak példaként a besenyők, kunok, úzok, jászok stb. A többi népágaink már a bevándorlásuk sorrendjében lakói voltak a medencének: kelták, szkíták, hunok, avarok. Viszont a nagyhatalmak nyomása által kényszerrel beengedett idegeneket mindig idegeneknek tartotta, velük csak a legkissebb mértékben keveredett és fordítva is. Ilyenek a hittérítők, német lovagok, szászok, németek, szlávok stb. A hatalmi helyzetből kénytelen eltűrve éltek egymás mellett az idegenekkel. A fentiekből következik a turáni-átokkal kapcsolatban az első nagy ellentmondás. Hiszen a magyar hivatásos történetírók csak a 6. századig vezeti vissza a megjelenésünket a történelem asztalán. Igaz, a Magna Hungáriában i.e. 1000 körülre teszik a nemzet kezdeteit. Akkor honnan származhat ez a fogalmunk? Hol is található a Turáni tájegysége földünknek? A feltételezett magyar őshazától több mint ezer kilométerre délebbre, az Aral-tó és a Kaszpi-tenger déli felénél Turáni-alföld néven. De még egy nagyon fontos bizonyíték szól a pártoskodás fogalmunk eredetéhez. Milyen államalkakulatból eredhet ez a név? Bizony-bizony, a Párthus Birodalomból (i.e 247--i.u.226.), abból az időből amikor még magyarokat nem is ismeri a történelem. Felteendő kérdés: ha feltételezzük, hogy nemzetünk sohasem élt a Turáni-alföldön, akkor honnan keletkeztek a turáni-átok és a pártoskodó kifejezéseink? Onnan, hogy a totális történelemhamisítások ellenére, nemzetünk nem a Magna Hungáriában alakult ki, hanem a Párthus Birodalomban. És máris megfejtettük a népünk eredettörténetének egy fontos szakaszát, amiről már mások is sokféleképpen írtak. Megjegyezve, hogy a Turáni-alföld térségében sem a magyarok őshazáját, hanem egy fontos közbülső több ezer éves tartózkodási helyét találva meg. A Kárpát-medencében magyar nemzetté fejlődő népek talán egy népág (körös kultúra ősnépe) kivételével mindannyian ebből a térségből érkeztek hazánkba. Az igazi magyar őshaza ettől is 2-3 ezer kilométer távolságban délnyugatra keresendő, de ez majd egy másik történetem lesz. Kiemelten! Miként látjuk, a turáni-átok és a pártoskodó fogalmak eredettörténetével szinte teljes bizonyossággal meállapítható a magyar népeknek, mindenki előtt bizonyítható eredettörténetének közbenső valósága. Ha az utóbbi 200 év történelemhamisítói csupán e két bizonyítékot megvizsgálják, átírhatták volna az egész magyar történelmet az igazság szerint. De nem tették! Vakmerőségükben annyira bíztak hazugságaikban, hogy lenézték népünk tudását. Hogy meddig tart még a hamisítás gyakorlata, mindannyiunktól függ. Az előzőekből talán pontosan megérthető, hogy nem a magyarok voltak pártoskodó nemzet, hanem egyre növekedve az idegen erők pártoskodtak a magyar néppel szemben. És mi lehetett az egyetlen védekező magatartás az oly sokszor a nemzet ellen szervezkedő idegenek ellen? Ha a még magyarérzelmű néprészeink, vezetőink külön pártokat, vagyis önvédelmi egységeket alkottak a saját hazájuk megmentése érdekében. A pártoskodás legjobb példája a kuruc - labanc ismert szembeállása. Míg a kurucok az igaz nemzetmegmentő erőként a haza felszabadításáért küzdöttek, addig a labancok velük ellentétben pártoskodva a nemzetellenes, betelepített és más nemzetiségű főurak a lakájaikkal az idegen befolyás további fenntartásáért harcoltak. Az ilyen "kuruckodás" egyre csökkenő hatásfokkal, de a mai napig sem ért véget. Fogalmazhatom, a nemzet teljes elhalásáig fog tartani. Hogy pontosan értsük a leírtakat, rá kell világítanom, hogy a magyar nemzet ellen végrehajtott első pártütést, Aba Sámuel szent királyunk 1044. évi Ménfői csatavesztésében szenvedte el a népünk. A III. Henrikhez átpártoló áruló idegen főurak és csatlósaik ekkor áltak át elsőként a betörő németek győzelme érdekében. Pontosítva! Akkor miért vett fel pártoskodó jelleget nemzetünk? Hogy a haza megmentésének egyetlen, még megmaradt eszközével harcoljon a népünk szabdságáért. Vagyis a mai történelemhamisítók felcserélve az ok és okozat szerepét, az önvédelmünk hatékony gyengítését okozva tevőlegesen juttatták hazánkat a jelen helyzetébe. A pártoskodás szelleme végül is Szent István királyunk uralkodásával veszi kezdetét, felesége a bajor Gizella királynéval érkező idegenek következtében. A nyugati-keleti gyarmatosítás elleni nemzeti harc immár ezer esztendeje folyik, egyre gyengülő erővel. Ha minden így marad, a nemzetközi pénzvilág szította pártoskodásba bele is bukhatunk annak minden követkeményével

----------------------------------

A teljes Nyirkai Jóslat Nyirkai jóslat (Yotengrit 2.) Hét táltos találkozott a nyirkai Hany-ban. Két asszonyember, meg öt férfiember. Jó ha ennyien vannak a "Nagy híváshoz". Mert nagy szellemet szándékoztak idézni, a nemzetre zúdult bajhalmaz miatt. Tudni akarták, meddig tart ez a nyomorúság, meg miképpen alakul a jövendő. "Nagy hívás" akkor köll, ha az Ég nem nyilatkozik magától. A táltos asszonyok egyike "utaztatható" volt. Fölmentek tehát a Rókadombra, az elhagyott csordakúthoz, az égés szélére. Áldoztak vízzel UKKÓ-nak, tűzzel GÖNÜZ Istenapánknak. A "látó-halló" táltos asszony nekivetkőzött. A többiek bedörzsölték maszlagbimbóval, hogy ne ostromolják a szúnyogok. Mert nyár volt és alkonyodott. Nyakába kék ékkövet akasztottak. Az áldozó tűz parazsára zöld borókagallyakat raktak. A táltos asszony füstöt lélegzett, a többiek meg rejtőztetőt dunnyogtak. Dobolni, furuglázni nem mertek, a határőrség miatt. A táltos asszony révületbe esvén átadta fejében lakó szelleme helyét az idézett szellemnek, hogy az az ő nyelvével szólhasson. Lapkumánja táltos szellemét idézték, mert az idevalósi volt, a mi fajtánk. A táltos asszony először fölszökött, de a többiek körbe vették őt, nehogy baj érje. Először csak hebegett, aztán szóval szólta a régi nagy táltos üzenetét: Még öt-hét! A medvebocsot lépre csalják és elverik rajta a port. Még nyolc-kilenc! A Duna két partján vérben úszik a hulló lomb, és ösvények tapostatnak a hanyatló nap palástján. Nevet kiáltanak. A nevén szólított Öreg tétovázik, de vállalja sorsát. Ifjak ragadnak fegyvert, nők és férfiak egyaránt. Közel a győzelem. Ekkor megelevenednek az árnyékok. Az igazi harcosnak kedvét szegik. Az ügyet Nyugattól-keletig elárulják. Szerencsés, ki időben kereket oldhat. Nagy az érvágás. A Négy Folyó Városának Igaz emberét kiejtik az ablakon. A győzők eltanácsolják a kopasz zsarnokot, És a Vasmacskák Városának fattyát teszik meg helytartónak. Ő megöleti a Tétovázó Öreget. Az ifjúságon bosszút áll. Sokáig uralkodik és megrontja a nemzetet. Jutalmazzák az elvtelenséget, mindent pénzben mérnek. A lakás, a ház csak lakhely, nem otthon. A gyerek nyűg. Még húsz-huszonegy! A kétfarkú oroszlán elbődül, de ugrani nem mer. A mieink is átkelnek a Dunán, ősi földre. A víg mosoly torz vigyorra változik. Itthon a földművest már megtörték. Még nevén a föld, de cseléd sajátjában. Lazul a lánc, rozsdásodik a bilincs. Még negyven és néhány! A Nagykövet cselt vet, összeesküvést sző. Korábbi ellenfelek összefognak. Rést vágnak a kerítésen. Meglazítják a medvebocs láncát, a kétfarkú oroszlán ketrecének rácsát is. Nem hálásak. A vörös tüzet okádó sárkány ebbe belebetegszik. Harsona jelzi a szabadság kezdetét. A szürke marhát napos legelőre engedik. A csorda megszédül a szabadságtól. A barmok egymást öklelik. A nép elkergeti a kapuk nyitogatóit. A jóindulatú beteg kerül élre. Mások intézkednek. A földművestől elveszik örökét, és dobra verik. A senkiháziak vérszemet kapnak. Bitangok tékozolják a fényt. Gyülekeznek a dögmadarak. A Nagy tengert átröpüli a Napból szálló, galambnak álcázott karvaly. Megérkezik a Kánya is - osztozkodni. Megint terelgetik a népet. Hiteket erőltetnek. Szaporodnak a pénzért fönnhangon imádkozók. BOLDOGASSZONYUNK-at elfelejtik, buta lúddá tekerítik. Jaj pedig, ha Istenünk Asszony-fele elfordul tőlünk, vagy mink őtőle! A Régi Nagy Csata Városában EZEK papjai dűlőre jutnak, és új lovat nyargalnak. Összeesküsznek Isten Képmása ellen a Könyörtelenség Hatalmasaival. A galambnak álcázott karvaly és a kánya, Égigérő fára segítik a Kiskanászt. Szívében király, álmaiban császár. Szépen szól, rondán cselekszik. Zsákja feneketlen. Letaszítják - újra mászik! A döglött sárkány kutyái új gazdát találnak! Még ötvenöt-hatvan! A íjfeszítő sarja lukas hajóra száll. Az ő ingével-gatyájával tömik a rést. Messze jutottak a parttól, már nem tud kiszállni. A döglött sárkány kutyáit a Koronázatlan Cár veszi pórázra. A Szűkszavú Tárnokmestert tuszkolják élre. Saját táborából ütnek pártot ellene, mert a Koronázatlan Cár úgy akarja. Paprikajancsiból csinál vezért. A nemzet tűri - nem látja meg rajta a rángató madzagokat. A csellel hatalomra segített Paprikajancsi pofátlanul önkényeskedik, buzerálja a népet. Nyegle és buta. A Kiskanász malmára hajtja a vizet. Jobb ellenfél nincs. A nép tűri őket. Nemes lovag-ősök fehér liliomán tipródik a nemzet. A csősz tolvaj, a bakter rabló, a bíró cinkos. A különb nem viszi sokra, mert irigylik. Ki-ki rántja lefelé a másikat - az országot együtt. Lenézett népek mögött kullog a magyar! A nemzet talpa alatt röpülő szőnyeggé válik a föld! Még hatvan-hetven! A rátarti úr napszámért kunyerál. Már mindent elkótyavetyéltek. Csak alantas szolgálatok maradnak, égbekiáltó árulások. Lesznek, kik alattomos ellenséggel fújnak egy követ. Bevezetik a hét tevét, hogy az innen köpködhessen lángot - a bikát nyergelő asszonyra. Ebből belviszály is támad, meg külső viszály is. A Kost Áldozó két fia tovább marakodik. A tevék magyar hajcsárai Manó bőrét húzzák Krisztus képére, hogy megtévesszék a népet, és aranyra válthassák a félhold csillogását. Ők a Kost Áldozó, tevét nyergelő fiát segítik, más magyarok meg a másikat. Kettészakad a nemzet, lángra lobban az Ország. A lángot vér oltja. Magyar magyart gyilkol, de a bika hátáról is ide lőnek a hét teve miatt. A nép fele elpusztul. A szomszédok megmozdulnak, de ugrásra kész a zenélő sivatagok tigrise is. A megszeppent maradék UKKÓ-t híjja, a BOLDOGASSZONY-t. A haragosok megbocsátanak egymásnak, az irigy örül más szerencséjének, a rátarti nem rázza a rongyot, a közönyös siet segíteni. Ekkor a Magyarok Istene őrül állítja a zenélő sivatagok tigrisét, és böcsületes alkuval visszakerül, ami visszajár. Új kor veszi kezdetét, minden égtáj felé, YOTENGRIT, az Ős Tengerek Istene nevében. A Jószomszédság Törvénye győzedelmeskedik. A táltosok közös gondolattal kérdezték: "Így van ez megírva - nem lehetne-e másképp?" A Szellem erre azt felelte: "Minden jövendölés okumálás, a múltat meg jelent összekötő vonás folytatásán, a jövő felé. Megírva semmi nincsen, mert minden megváltoztatható - ha nem fordultok el Istenetektől és megszívlelitek az ősök intelmeit." A táltosok megköszönték Lapkumánja táltos szellemének a jövendölést meg útbaigazítást. Ő távozott, a táltos asszony szelleme pedig visszatért testébe. Inni kért. Sokat ivott, és mély álomba merült azon nyomban. A többiek betakarták és strázsáltak hajnal hasadtáig. Akkor lemosták róla a maszlagot. A férfi táltosok térdet, fejet hajtottak előtte, asszony táltos-társa pedig fejére tette kezét és rámondta az igaz nő-barátok áldását: "BOLDOGASSZONY oltalmazzon fehérben, zöldben, feketében!" Ezek után ki-ki haza mené és tette a dolgát. Hol és mikor történt ez? A hely leírása pontos. A Rókadombon, a Hanságban tényleg volt egy ó-kút. Tégláit a szocializmus éveiben elhordták és beomlott. Az "égés" említése arra enged következtetni, hogy 1946 után zajlott ez az esemény. Akkor égett ki a Rókadomb mögött a tőzegréteg. A jóslat első eseménye föltehetőleg a berlini fölkelés. Ezt a jóslat öt-hét év múltával vélte esedékesnek. Ha visszaszámolunk, 1947 vagy 1948 nyara jöhet számításba. Ekkor már bizonyos volt az is, hogy az orosz igát beláthatatlan ideig nyögni fogja a nemzet. Ezért akarták táltosaink tudni, hogy "középtávon" mi vár ránk.


http://magyarpolitika.5mp.eu

Lydiai nyelvemlékeink.

Magam is meglepődtem, amikor rájöttem, hogy a minószi kép- és vonalas írásokat tudom olvasni, vagyis beszélem a minószi, másnéven eteo-krétai nyelvet. Nem sokkal azután kiderült, hogy a többi eteo nyelvet is beszélem: a ciprusit és a lemnoszit is. Nem régen a tengeri népekről derítettem ki, hogy mindegyikének a neve kinézést, viseletet, harcmodort, fegyverzetet leíró magyar szó. Mivel ezek a leíró nevek nem a tengeri népek, hanem az őket leíró hatti és egyiptomi szövegek nyelvéről árulkodnak, így közvetlen igazolások után kezdtem kutatni. És már nem is okozott meglepetést, hogy a trákok (és a trójaiak), a károk, a lükik és, ime, a lüdek is magyarul beszéltek, amint erről írásos nyelvemlekeik tanúskodnak. Az utóbbi népek fonetikus írásjeleket, betű­ket használtak, így e szövegek olvasataiba lehet nagyképűen kételkedni, de azokat kétségbevonni, megcáfolni nem lehet.



Lüd betűk és hangértékeik az oldalon:

http://osmagyar.kisbiro.hu/modules.php?name=topics&file=nyomtat&cikk=tengeri-4f852e62cb976



A szövegek olvasata, ha nem is latin betűkkel és nem a mai helyesírással vésték, nem szabadna, hogy gondot okozzon bárkinek. Igen, vésett/rótt szövegekről van szó, tehát világos, hogy a jelekkel spórolós ugratásos, kihagyásos módszert alkalmazta a korabeli (ie. VIII.-II. századok) irnok/vésnök. Érdemes ezzel az ugratásos módszerrel közelebbről meg­ismerkedni, hiszen elsajátításával az ember azonnal többnyelvűvé válik: azonnal (ük)anyanyelvi szinten beszéli az eteo nyelveken kívül a trák, lemnoszi, lüki, lüd, kár és még kitudja hány nyelvet. (Ignacio Adiego a kihagyásos írásmódszert, (defective notation of vowels), a kár nyelvi emlékekben kimutatja, és háromszorosan is alátámasztja.)

Az alábbiakban három lüd nyelvemlék következik. Az első egy kétnyelvű, lüd (lydiai) – arameus felirat, melynek facsimile má­solatához is könnyű hozzáférni a világhálón. A másik kettőnek, melyeket a Jost Gippert által jegyzett Titus Didactica oldalairól töltöttem le, csak az átiratát sikerült megtalálnom a világhálón, de a forrás elég megbízhatónak bizonyult ahhoz, hogy ennek ellenére nekifogjak az olvasásuknak. Csupán néhány betű olvasata tűnik kétségesnek: a B és P/F betűk könnyen összetéveszthetők mind a vésésben, mind a kiejtésben, az e (E/É) és u (Ö/Ő) jelei közötti eltérést jelentő kis horgocska is könnyen elmosódhat.

Általában az egymáshoz nagyon hasonló lemnoszi, kár, lüki és lüd írásokban az S-SZ-Z-ZS hangok néha keverednek, a kutatók is bizonytalanok szétválasztásukban, olyannyira, hogy itt is ezt a négy hangot így adták meg ś: és s: , az olvasóra bízva a további szétválogatást. Ugyanilyen bizonytalan a T-TY és C-CS, valamint az L-LY-J hangok elkülőnítése. Az A-Á, E-É, O-Ó, Ö-Ő párosokat illetve az I-Í-Ü-Ű négyest egy-egy jellel jelölik, noha az Á és É önhangzóknak vannak külön jelei, de ez utóbbiakat csak a félreérthetőség elkerőlésére használják a vésnökök.

A kutatók a szövegeket nem csak átírták, hanem szavakba is tördel­ték, saját elgondolásaik alapján. Ez a tördelés teljesen önkényes, a kutatók ki sem fejtik, hogy mi alapján végezték el. Ezért ezek a tör­delések semmire sem köteleznek, és a sor végek sem jelentenek minden esetben szó vagy szótag véget. Előfordulhat, hogy a szó vagy mondat utolsó betűje kerül csupán át a következő sorba.

A mellékelt táblázatban megadott hangértéktől eltérő, de az értelmes olvasat megkívánta javításokat aláhúztam.



Lydisch-aramäische Bilingue (Sardes Nr. 1):



1 ...

2 [o]raλ is{l > ś}λ bakillλ est mrud eśśk [vãnaś]

[U]RAL ŰZéSSeL BAKa-ILLaL EZT MéRÖD E SáSKa [HaDDaL]

3 laqrisak qelak kudkit ist esλ vã{n > l}[aλ]

LAKóRa ÍZ AKiKKE’ LAKiK Ő DuKÍT ŰZőT EZZeL VÁLL[AL]

4 bλtarvod akad manelid kumlilid silukalid akit n[ãqis]

BaJT A’ RoVÓDó AKAD MANE LÜD KÖMLI LÜD SZÜLŐK ALJaDA KIT[őL]

5 esλ mruλ buk esλ vã{n > l}aλ buk esňaň

EZZeL MeRő ÖL BŐ KÉZZeL VÁLLAL BÖKÉSZő NYÁNYó
6 laqirisaň bukit kud ist esλ vã{n > l}aλ bλtarvo[d]

LAKó Ű őRIZ ANNYi BÖKIT KÓDIST EZZeL VÁLLAL BaJT A’ RoVÓ[Dó]

7 aktin nãqis qelλk fẽnsλifid fakmλ artimuś

AKiT INNeN ÁK ŰZ KELL LYuK FÉN(Y)-űZő LIBIDó VAKMaLY ARTIM ÖS[öN]

8 ibśimsis artimuk kulumsis aaraλ biraλk

Ű BőS(Z) IMe SZŰZ ARTIM Ő Ki KÖLLÖM SZŰZ A’ ÁRRAL BÍRÁJJáK
9 kλidaλ kofuλk qiraλ qelλk bilλ vcbaqẽnt
KéJI DAL KOFa ÖLeK KIRÁLY KELL LYuK BILaL VaZSBa AKKÉNT



[u]ral űzéssel, baka-illal. Ezt méröd e sáska [haddal]. Lakóra íz (rokonnak számít) akikkel lakik, ő dukít űzőt, ezzel váll[al] bajt a rovódó. Akad Mane, lüd, kömli lüd szülők aljada (aljasa), kit[ől] ezzel merő, öl bő kézzel. Vállal bökésző nyányó lakó, ű őriz annyi bökit, kódist (koldúst/csavargót), ezzel vállal bajt a rov[ódó] akit innen ák (ág) űz. Kell lyuk, fényűző libidó? Vakmaly! Artim ös[ön], ű bős(z), ime szűz Artim, ő ki köllöm, szűz a, árral bírájják: kéji dal, kofa ölek. Király kell, lyuk billal vazsba akként.



illa: am. fuss v. fut v. futott berken, nádakon, ereken keresztül. Fõnevül használva am. futás, szökés. Illára vevé a dolgot. (Heltai). CzF

íz: 4) Nemzetségi kor, idõszak. Harmadiziglen kiirtani valakit, azaz magát, fiait és unokáit. Negyediziglen számûzni valamely családot, nemzetséget. Különösen rokonsági, atyafisági ág v. fok. Másod ízbeli, harmad ízbeli atyafi. CzF

dukít: feljogosít, a dukál műveltető alakja.

rovódó: megrovandó személy.

aljad: (al-j-ad) önh. m. aljad-tam, ~tál, ~t vagy ~ott. Alyassá, a maga nemében hitványnyá lesz. Képzésre hasonlók hozzá: ger-j-ed, ter-j-ed. CzF

merő: bátor

böki, bökész: pika, dárda illetve ilyesmivel felszerelt egyén.

nyányó: mamlasz, együgyű

fẽnsλifid/ fẽnsλibid = FÉN(Y)-űZő LIBIDó. Marhaság! – kiáltanak fel sokan, a libidó latin eredetű szó! Hát persze, hogy az. Csakhogy ezt a lydök nem tudták, ezért többször is leírták mielőtt még a rómaiaktól átvehették volna. Ez egy összetett szó: lepke/lebke + idő > lipe/libe + idő > libeidő > libidó. Eredeti jeletése tehát: lebegő idő v. idő melyben az ember lepke könnyűnek érzi magát, olyannyira, hogy még a libegő lángot is megizélné... el is ég közben. Így, a két összetett szó együtt tökéletesen körülírja a libidó mai értelmét (a fényűző nem luxus, hanem fényt űző).

lipe: máskép: LEPE, l. LEPKE. CzF

lebke: (leb-ke, azaz leb-ìg-e, leb-ìg-õ) mn. tt. lebkét. A mi természeténél fogva, mint könnyü, vékony, hajlékony test, legkisebb mozgatásra megindúl és lebeg. Lebke pehely, levegõ. Lebke pókháló. Ez nem kicsinyezõ, hanem gyakorlatos név, s a lebeg igének módositott részesülõje: lebegõ, lebege, lebge, s könnyebb kiejtéssel lebke, melynél még könnyebb az ugyanazt is jelentõ lepke, mely saját értelemmel is bir. CzF

vakmaly: vakablak, falitéka. Így nevezik néhol a sírverem oldalán beásott üreget is, melybe a koporsót szokták tenni.

Artim: Artemisz (Ara-timmelő?) görög istennő, a vadon és a vadak védője, a római Diana megfelelője.

billal: bilókkal, bilyoggal, bélyeggel



Kissé megfiatalítva a szöveg valahogy így hangzana: … ural űzéssel, bakák általi zaklatással. Ezt érzékeled e sáskányi haddal. A lakó felel a vele együtt lakó, több ízigleni rokonokért, és feljogosítja az űzőket, bajt vonva magára. Akad egy lüd, Mane, kömli lüd szülők alja, akiktől bátorítva sokakat megöl (valószínűleg a satrapa emberei közül). A pikával/bökivel felszerelt, vagy ilyet rejtegető, bujdosó mamlasz bajt vall. Szerelmes enyelgés helyett vakmalyt, sírkamrát ígér neki a hatalom. A csupa kellem Artim oson, őt ártón bírálják, de ő bősz a vadonban rejtözőkre. A király vasba bilincseli elrettentésül az elfogottakat.

A szöveg tehát egy közérdekű kétnyelvű hivatalos közlemény, mely az uralkodóval szembeni lüd ellenállást hivatott felszámolni.



Inscription: 11 Sardes

1 est mruvaad saristrośλ śfarvad aśtrkoλ

ESZéT MéRi Ő eVVe’ A’ ADóSSÁRa ÖSZTöRÖS Jó SáFÁR VADAST áRKOL-

2 vãnτaś vicň areλ kaτaredkmś iskoś

-VÁN CSÁSZVa ICiNY ÁR ELe KACSA REDeK MáS ISZáKOSa
3 aňiś qidad savň vratuλ arśτãnsrś kasnod

ANNYI SoK IDeADáSSA’ VáNY VáRATOL A’ RoSTÁN SZóRáS oKKa’ SZáN ODa
4 kśbλtaλkś at{r > v}golλ tafaaλ fabaλkol

KiSBaLTa ALaKoS ÁTVáGi ÖLJéT A’ FA ALFÁBAL öKÖL
5 avka{ň > v} ẽtam{ň > v} uvedmaś varedtaλ śfatoś

AVVa’ oKKA’ VÉT AMiVe’ Ő VÉD MÁSéVA’ eREDeTi AJJaS FA-TOSZa
6 kotaś cat qe{d > l}kτad cfiśad isaaλal umňod

KÓTÁS CSAT éKKEL KuTYA oDa CSúF IS ADo(?) ŰZ A’ AJÁLÓ MoNY ODa
7 saristrośλ srkastuś katovalis śuλoś

ZÁR IS TáROSuL SZaRKÁZóT ŐS KATO(ná)VAL ŰZeSS EL ÓS
8 datrośis qaλmλad qis labtãnal atrokl

ó’DATRa ÓS ÍZeK AJJ MeLY AD KIS LÁB-TÁM ALÁT ROKKaL
9 śfardak artimuλ dãň caqrlaλ aśtrkoλ

SáFÁR óDÁK, ARTIM, Ő LaDÁNY (pajkos) CSAK RóLA aJJAST íRKa OLY
10 fakiτ est inal adalλ aksaakmλ iskod

FAKÍTó EZT ŰNÁLA DALóJJA KóSZA A’ KoMoLY ISZKi ÓDa
11 vãnτakt esňaň ifrol qis fakorfid katofn

VÁN(Y)aCCSÁG TESZ NYÁNYó Ű PíROL KIS Fi AKKOR FŰ De KAToVá Nő!
12 buk mruvaaλ fakmλataň viśśis vaarś nid kantrod

BŐ KiMéRŐ aVVA’ ÁJJa VAK-MaLYÁT ANNYI VISZoS ŰZi aVVA’ ÁRú SíNűDi KANTáROD

Eszét méri ő evvel: Az adósára ösztörös jó sáfár. Vadast árkolván, császva iciny ár ele kacsa, rétek más iszákosa annyi sok. Ideadással (kölcsönbe adással) vány váratol (esedékes). A rostán szórás okkal szán oda. Kisbalta alakos: átvági öljét a fa alfából. Ököl avval okkal vét amivel ő véd. Máséval eredeti ajjas fa-tosza, kótás csat ékkel. Kutya oda-, csúf is oda-űz, az ajáló mony: oda zár is tárosul. Szarkázót ős kato(ná)val űzess el. Ós óldatra ós ízek. Ajj mely ad kis láb-tám alát rokkal (rokkan). Sáfár ódák, Artim, ő ladány, csak róla ajjast írka oly fakító. Ezt űnála dalójja Kósza a komoly iszki-óda. Ván(y)accság tesz, nyányó ű pírol. Kis fi (fiú) akkor fű, de kato(ná)vá nő! Bő kimérő avval ájja vak-malyát, annyi viszos űzi avval, árú sínűdi kantárod.



ösztörös: ösztökélő, nógató

sáfár: felügyelő, gondnok

ele: élettere

rédek: rétek (ang. reed = nádas)

vány: használatból eredő kopás

alakos: 1) Aki holmi szemfényvesztõ ügyességgel mulattatja a közönséget. 2) Álarczot viselõ. 3) Alattomos képmutató, arczát változtató, nevét, kilétét titkoló, más név alatt járókelõ bujdosó ember. CzF

alfa: Erdõszeti nyelven azon csemetenemû vagy harasztféle bokrok az erdõben, melyek soha magasra nem nõnek. Jelenti akármely álló fának alsó részét vagy derekát, törzsét is. CzF

fa-tosza: fa-ajtókopogtató

tárosul: közös tárba/térbe van vele > társul

szarkázó: szarészó, (szar-ész-ó) mn. tt. szarészó-t. Baranyában mondják rideg disznóról, mely a szabadban ide-oda kalászol, kódorog. Törzse: szarész azon szar gyöktõl, mely a szarándok és szarahora szókban járáskelést jelent. Nógrád megyében szarkázó ugyanazt jelenti. CzF. Mai nyelven: bevándorló.

ős: itt = őshonos

ó’dat/oldat: bor, sör, gyümölcsből kioldott lé

ladány: aki LADÁZ, Gyõr tájékán am. pajkosan magát hányva vetve beszél. CzF.

kósza című iszki-óda, óda az iszkolásról, azaz szökésről?

ványaccság: VÁNYADSÁG, (vány-ad-ság) fn. tt. ványadság-ot, harm. sz. ~a. Bágyadt, beteges, fonnyadt állapot v. minõség. VÁNYADTSÁG, (vány-ad-t-ság) l. VÁNYADSÁG. CzF

pírol: elpirít, zavarba hoz

vak-maly: a polc sarka

viszos: Ellenkezõ irányzatu, hatásu; visszás, összevissza forgatott. Viszos állapot. CzF

sínűdi: megsínylődi



Azt kaptuk amit az irnok beígért az első mondatban: eszét, eszességét megmérendő, rövid eszme futtatásokat. Külön magyarázatra egyik sem szorul.


Inscription: 54 Manisa

1 [e]s anlol{a > v} atraśtal

[E] SZÁNaLÓ LóVA’ áTRÁSZTÁL
2 śakardal akad qis fisqãnt

S A KAR-DAL | AKAD | KIS FŰZ-KÁNTa

KARDDAL| A KÁD | KIS FŰZ aKÁNT (akantuszt)
3 bukaś fẽdanoλt fakτad

BUKÁS öVÉ | DANOLT á’VA KuTYÁD

BUK A SZíVÉ’ | DANi OLTi FAKuTYÁD
4 kabrdokid nãmλ qig dẽt

KABaRoDÓ | KI DaNÁMMaL HŰ GeDÉ’T

KÁBa RaDÓ |
5 nãkmλ [...]clλ akad

aNNÁ’ KoMáLó [BaRáT] CSáLéJa AKAD
6 artimuλ ibśimlλ fẽncãň

ARTIM ÖLIBe SÍMuLJ VÉN CSÁNGó



[E] szánaló (szán a ló!) lóval átráztál s a kar-dal - karddal; akad - a kád; kis fűz-kánta - Kis fűz akánt (akantuszt); bukás övé – buk(ik) a szívé(rt); danolt állva kutyád - dani olti fakutyád; kabarodó - kába radó (bujtogató). Ki danámmal hű, gedélt, annál komáló [barát] csáléja akad. Artüm ölibe símulj vén csángó.



gedél: (ged-e-el) áth. m. gedél-t. Valakit hizelegve, nyájasan, szerelmesen czirógat, csábitgat; túlságos kedvezéssel elront, megveszteget. Oktalan anya, ki gyermekét gedéli. CzF

csálé: Erkölcsi ért. jelent hamis, csaló módot, különösen hûtlenségi elsajátitást. A hütlen tisztek kezelése alatt a jövedelem nagy része csáléra ment. CzF

csangó, (2), csángó: (csa-ong-ó), talán am. csapongó, járókelõ, ellentétben a székely am. székelõ, azaz állandó helyen lakó szóval; így palócz valószinüleg am. balócz vagy ballócz = ballagó vagy bolócz, bolyongó, ellentétben a kún = hún-nak talán a hon szótól, mintegy honos honnal vagy állandó lakással biró, úgyhogy konmak a törökben is am. lak-ni, honol-ni, s khane am. lak, ház. Ezek szerént szónyomozólag csangó a palóczczal s kun a székelylyel azonos, vagy legalább hasonló jelentésüeknek látszanak, Vullers persa szótárában olvassuk: bolócs vagy bolóds. 1) nomen gentis barbarae, deserta inhabitantis, stolidae et fortis et latrociniis deditae. 2) nomen regionis, qua terra Boluziorum designari videtur stb.) fn. és mn. tt. csangó-t. Csangó magyarok jelennen a Moldvaországban lakó vagy oda költözött magyarok neve. Ezek általában a vastag s és cs betüket is vékony sz és cz hangon ejtik. Gazdag czángó volt az apám, kokojába járt az anyám; ugyan mért lennék én szegény, szósz-zászlói (sós-zászlói) czángó legény. Ez volt ám a czángó szine, a mig együtt vert a szive, de moszt nem ver együtt szive, azért szok (= sok) a czángó szine. Csangó dalok. CzF

Ez a humoros sírfelirat ékesen példázza az ugratásos módszer előnyét/hátrányát mai írásmódszerünk viszonylatában, noha a kétértelműség itt inkább az ömlesztett írásmód, a szavak egybeírásának a következménye. A feliratokon a „szóközök” valójában – a könnyebb áttekintés kedvéért – csak betűcsoportokra tördelik az írást nem (mindig) tényleges szavakba, noha szavakat sohasem törnek kettőbe. (A kutatók által végzett tördelés önkényes, figyelmen kívül hagyandó.)

Platón igazságai.

A bölcs emberek azért beszélnek, mert van mondanivalójuk; a bolondok azért, mert mondaniuk kell valamit.


Ha tükröt tartasz mások elé, ne felejts magad is tükörbe pillantani.


Az ember nem olyan hatalmas, hogy mások felett ítélkezzen. (...) Véleményed persze lehet, de abban a pillanatban, amint valakit elítéltél, valójában magadat ítélted el. Ha bántasz valakit, magadat bántod, senki mást. A bántalom nyila előbb-utóbb visszapattan rád, így rendelték az istenek... Gondolj csak a szeretetre... Kinek szeretsz, amikor szeretsz? Másnak, vagy magadnak?


Az értelem akkor kezd élesen látni, mikor a szem ereje tompulni kezd.


Többet megtudhatsz másokról egy óra játék, mint egy év beszélgetés alatt.


Van egy hely, amelyet neked kell betöltened, és amelyet senki más nem tölthet be rajtad kívül; valami, amit neked kell megtenned, amit senki más nem tehet meg.


Mindenki azzal törődik a legjobban, amit éppen szeret.


Légy kedves másokhoz - mindenkinek kemény csatákat kell vívnia.


Önmaga önmagától való önmagával való egyalakú örökkévaló.


A lélekben nem marad meg semmi beerőszakolt ismeret.


A túlságos szabadság szolgaságra vezet.


Mindenki természet szerint ahhoz vonzódik, aki hasonló hozzá.


A vizsgálódás nélküli élet nem embernek való élet.




Platón:

Legyőzni önmagunkat, barátom, minden győzelem között az első és a legszebb, viszont gyengének bizonyulni önmagunkkal szemben minden vereség között a legrútabb és a leghitványabb. Ez pedig arra vall, hogy mindnyájunkban háború folyik önmagunk ellen.

**
A legnagyobb hiba, amit az orvosok elkövetnek, hogy a testet anélkül próbálják meggyógyítani, hogy az elmét is gyógyítani próbálnák. Pedig az elme és a test egy, és nem szabadna külön kezelni.

A második idézetbe egy picit belejavítok:

A legnagyobb hiba, amit az orvosok elkövetnek, hogy a testet anélkül próbálják meggyógyítani, hogy a lelket is gyógyítani próbálnák. Pedig a lélek és a test egy, és nem szabadna külön kezelni.


http://www.thesecret.hu/blogok/diamyne/platon-igazsagai

Ott kell keresni a magyarokat, ahonnan származnak.

Egész őstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam a bécsi kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék. És akkor kitalálták azt a bohócságot (ma már annak vesszük, ma már elmúlt az ideje), hogy őseink valahol az Ob folyó alsó folyása mentén, az Uráltól keletre együtt éltek a finnekkel. Hál` Istennek a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket. Az új finn történelemtankönyvek így kezdődnek: "eddig az volt a nézet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. Mára kiderült: barátság van, de genetika nincs." Ennyi. Őszinték. Akkor került sor a nagy genetikai vizsgálat végére. Kiszely István jeles magyarságkutató a nagy közönségsikernek örvendő előadása szerkesztett, rövidített változatát olvashatják.

Ki kell ábrándítanom önöket, mert én nem vagyok történész. Biológus, orvosember vagyok. Soha nem akartam a magyar őstörténettel foglalkozni. Nagy alapkutatásom az volt, hogy a múltat hozzuk össze a jelennel. A csontkémia, a csontpatológia alapján a csontból meg kellett állapítani, hogy hány éves, milyen betegsége volt, milyen vércsoportba tartozott. Később a nagy mitokondriális DNS-kutatást végeztük egy jelentős nemzetközi kutatócsoporttal.

Amíg az egyetemen voltam, a természettudományi karon, untam magam és fölvettem a kínai szakot. Bejártam a kínai követségre: pechemre akkor éppen rossz elvtársaknak minősültek a kínaiak. Mindig azt tettem, amit nem illett tenni, mert tudtam, hogy az lesz később a jó. Amikor a kínai követségnél kiléptem, megpofoztak, megrugdaltak: a végén már pizsamát, fogkefét vittem magammal, így két napig kipihentem magam. Amikor Kína nyitott a világ felé, 1967-ben kaptam egy kínai útlevelet.

Eljuthattam oda, ahova európai ember mai napig sem juthat el. Azt a feltárást folytattam, amit Stein Aurélnak, 1915-ben kényszerűségből abba kellett hagynia. Azkanában találtam 1200 olyan embert, amilyenek mi vagyunk, magyarok. Ha egy biológustól azt kérdezik, hogy hol keresi a magyarság eredetét, őseit, akkor válasza egyértelmű: ott, ahol olyan emberek éltek és ma is olyanok élnek, mint
mi.

Ott kell keresni a magyarokat, ahonnan származnak

A Miskolci Egyetemen történt díszdoktorrá avatásom laudációjában az állt, hogy a magyarság eredetét ott keresem, ahonnan a magyarság származik. Ne nevessenek! A magyarságeredetről szóló történelmünk politika volt! Monarchikus politika. A mai napig a magyarságnak a Monarchia politikáját és a Monarchia történelmét tanítják.

Kossuthot, Széchenyit, Petőfit, Shakespeare-t szoktam idézni. Most mégis egy nyurga kortársunkat idézem: "hazudtunk éjjel, hazudtunk reggel és hazudtunk este". Ennek az embernek teljesen igaza van. Hazudtak reggel, éjjel és este. A nappalt kifelejtette. Ez a hazugság határozza meg a monarchiabeli magyar történelmet is.

Kérdezgették fiatalok, hogy mit szólok Szántai Lajoshoz, mit szólok egyik-másik előadóhoz? Kérem, mindenkit szeretek, mert mindenki ugyanazt mondja, csak más-más oldalról. Mi ma azért vagyunk itt, hogy a haza ügyeit megbeszéljük. Széchenyi azért hozta létre a Nemzeti Kaszinót, az országos kaszinót, a Nemzeti Társas Kört és a Kaposvári Kaszinót, hogy legyen egy hely, ahol a haza ügyeit megbeszélik. Azt hiszem, hogy ma Kolozsváron az Erdélyi Napló olyan hely, ahol a haza ügyeit beszélik meg. Ezért is örültem a meghívásnak, hogy a magyarság eredetéről kolozsvári közönség előtt beszéljek.

Egész őstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam a bécsi kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék. És akkor kitalálták azt a bohócságot (ma már annak vesszük, ma már elmúlt az ideje), hogy őseink valahol az Ob folyó alsó folyása mentén, az Uráltól keletre együtt éltek a finnekkel. Hál` Istennek a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket. Az új finn történelemtankönyvek így kezdődnek: "eddig az volt a nézet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. Mára kiderült: barátság van, de genetika nincs." Ennyi. Őszinték. Akkor került sor a nagy genetikai vizsgálat végére.

A Monarchia elmélete szerint őseink átkelnek az Ural-hegységen, majd ott éltek gyűjtögető, halászó életmódot. Hogy mennyi ideig, azt nem tudják. Onnan valamilyen oknál fogva őseink lemennek Levedi törzsterületére, ahol több száz évet kell tartózkodnunk. Nekünk mindent az oroszoktól, a szlávoktól kellett megtanulnunk: a mezőgazdaságot, az állattartást, a szőlőművelést. A hithő monarchikusok négy, öt, hatszáz éves ott-tartózkodást írnak. Akkor megjelennek délről a csúnya arabok, ugye, mert nekünk hátba támadt népnek kellett lenni! (Hál` Istennek az arabok erről semmit nem tudnak.

Tizennégy évet tanítottam Kairóban, meg az arab világban.) Onnan bekényszerülnek a Kárpát-medence előterébe. Az osztrák történészek nem tudták, hogy mennyi ideig voltak ott a magyarok. Mi pontosan tudjuk: negyvenöt évig. Jöttek a csúnya besenyők, és hátba támadták a magyarok őseit, akik asszonyainkat, barmainkat hátrahagyva betódultak a Kárpátmedencébe, mert más választásuk nem volt.

Európában egyedüli népként sokasodtunk harmincszorosára

Kérem, ha a pudingnak a próbája az, hogy megeszik, a magyar őstörténetnek a próbája az, hogy ezerszáz év után harmincszorosára megsokasodva tudtunk megmaradni. Meg tudtuk tartani nyelvünket, meg tudtuk tartani élettani tulajdonságainkat, szellemi-, tárgyi kultúránkat, táncvilágunkat, mesevilágunkat, népművészetünket, hitvilágunkat.

A honfoglalás idején a mai Franciaország területén hét millió ember élt, és ma Franciaországban csak ötvennyolc millióan vannak. Kilencszeresére sem tudtak sokasodni. Mi egy idegen világba érkeztünk. Egy más világból jövet meg tudtunk harmincszorosára sokasodni. Ezt a csodát egyetlen európai nép nem tudta megtenni. Gondolják végig! Mi, amikor beérkeztünk Európába, idegenek voltunk és – fogadjuk már el – most is idegenek vagyunk. Minden európai nép indoeurópai: a skandináv, a francia, az angol, az ibériai, az itáliai, a görög, a szláv mind indoeurópai. Mi egy másik világból jöttünk, és ennek a kultúrának minden részét meg tudtuk tartani. Nemrég egy etruszk temetőt dolgoztunk fel Olaszországban, utána az olasz kollégáimmal elmentünk egy pizzériába. Megkérdezi tőlem az olasz kollégám, hogy tudom-e, mi a különbség, az olaszok és a magyarok között? Valami
közhelyet mondtam.

Azt mondta: "amit ön itt lát, az semmi nem olasz. Mi átvettünk mindent. Átvettük a föníciaiaktól, a görögöktől, az illíréktől, venétektől. Itt semmi nem itáliai. Itt ülünk az asztalnál. Ott a Milánói dóm. A gótikát Franciaországból vettük át. Az asztalon itt a terítő. Az első szövést a kínaiak végezték el. Itt van a paszta, a tészta, ami Itáliának a jellegzetessége. Az első tésztát Telekurgesztánban négyezer éve találták fel. Ott, ahol Önök éltek. És mi van a Pizzában? Van tészta. Mi lepényt ettünk. Önök behozták a kovászt. Van rajta paradicsom. Közép-Amerikából vettük át. Van rajt formaggio, sajt. A szarvasmarhát, a juhot és a kecskét ott háziasították, ahonnan önök származnak. De mi mindent átvettünk, magunkévá tettük és kifejlesztettük. Önök egy sokkal magasabb kultúrából érkeztek, mint amilyen Európa kultúrája, és a történelem folyamán csak vesztettek, csak koptak, csak adtak. Kérem, önök többet adtak a világnak és Európának, mint amennyit kaptak belőle, vagy tőlük."

Olasz kollégám szavaira elgondolkoztam. Jézus Mária! Hát ez az olasz ismeri a magyar őstörténetet.
Ismeri azt a csodát, amit mi véghezvittünk?

A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk

Nagyon szeretem, hogy itt vagyunk a református kollégium épületében. Nagyon szeretem a református kollégiumok könyvtárát. Török időkben a török például nem jutott fel Észak- Magyarországra. A német választófejedelmek azt mondták, amennyiben a katolikus monarchia hozzányúl az új valláshoz, akkor vége a monarchiának. Osztrák volt három és félmillió, a németek pedig tizenöt-tizennyolcmilliónyian. A
sárospataki könyvtárban ugyanúgy megmaradt minden. Négyszázhatvan éves tankönyveket olvasok. Hál` Istennek nem katalogizálták. Nagyon vigyáznak rá, hogy ne katalogizálják, mert akkor a Széchenyi Könyvtár kiemeli, elviszi és csak kutatási engedéllyel kérhető ki. Elolvasom a négyszázhatvan éves tankönyveket és a következő áll benne: a magyarság három hullámban jött be a Kárpát-medencébe.

361-ben, mint hunok, 568-ban, mint avarok és 895. május 10-én, mint Árpád népe. Akikhez 1235-ben hozzáköltöznek a jászok, 1243-ban és `46-ban a kis és nagykunok. A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk. Ebbıl ki szokták emelni Árpád népének a vonulását és a vonulási területét. Ez a magyar őstörténet. A hunoktól a kunokig ez a népesség belső Ázsiából hozta magával kultúráját, nyelvét. Bejött.

Ezzel szemben mit tart Európa és mit tanítanak nekünk a Monarchia gondolatában? Attila pusztítva száguldott Európa, Ázsia és Afrika között és embervért ivott gyermekkorában és kutya szülei voltak meg szarvai. Mi a valóság? A hunokat 361-ben a római császár hívja be a Kárpát-medencébe, Meotisz vidékéről, hogy kordában tartsák a Duna-Tisza közén lévő szarmatákat és a Tiszántúlon lévő gepidákat. Attila 395-ben Tápiószentmártonban született. Meghalt 453-ban. A maradék hun elmegy Csiglemezőre, a Mezőségre és benépesíti Erdélyt. Ők a székelyek. Ezt jól tudjuk.

A magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorhoz

Kétféle történelem van. Az egyik történelmet a történész írja. De hát a történész nem miniszterelnök, nem agysebész: a történésznek mindig szüksége van a vajas-kenyerére egy kis szalámira, netán kaviárra. A történész mindig kiszolgálja az adott hatalmat. A másik oldalon van a nép, mi, akik az igaz
történelmet írjuk, mert egymásnak adjuk át az ismereteket, a kódolt ismereteket a vasárnapi ebédeknél, a kukoricafosztásnál, a beszélgetéseknél.

Mit tartottak a székelyek magukról? Csaba királyfi népe! Most végeztük el a nagy mitokondriális DNS vizsgálatot egymillió négyszázezer emberen. Kiderült: a székelyek Attila hunjainak az utódai. Rajta van a világhálón, el lehet olvasni!. Csak amíg a finnek átírták a tankönyveiket, nekünk a Science és
a Nature, azaz a világ legjelentősebb tudományos folyóiratait leszedték a könyvtárpolcokról, nehogy megtudjunk belőle egyet s mást. Nem én tettem a világhálóra a mitokondriális eredményeket, hogy a magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorokhoz, hogy genetikailag legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek. Nem én tettem a világhálóra, mert ha én teszem, akkor azt mondják, hogy Kiszelyi István soviniszta, nacionalista, újabban meg azt mondják, hogy fasiszta vagy antiszemita vagyok. Ez a szlogen, ha az ember magyar akar lenni saját hazájában. Ne beszéljünk mellé! Valahova tartozni kell! Mi ide tartozunk, ezt vállaltuk és vállaljuk.

Széchenyi írta a naplójában: "minden mag, amit elvetek, ki fog kelni. De úgy kell tennem, mintha idegen kertész művelné azt, mert engem nem szeretnek az emberek". Ezt a részt soha le nem fordították a naplójából. Széchenyi németül írta a naplóját. Történészválogatások jelennek meg: hogy jön ahhoz a történész, hogy az én történelmemből, az egyik legnagyobb magyar ember írásából ő válogasson?! Bocsánat, nem vagyok én amnéziás! El tudom olvasni és meg tudom érteni. A genetikai eredményeket az utrechti, a varsói rektor és a német akadémia elnöke tette a világhálóra tudatosan. Őrájuk nem lehet ráfogni, hogy fasiszták és antiszemiták.

Attila, az első évezred legnagyobb embere

Csodálatos imakönyvet nyomtatott a katolikus egyház a katonai tisztképzısök számára. Nem kenetteljes imakönyvet. Pont olyant, hogy befér a mellény bal zsebébe. Széchenyinek az imája van benne, az aradi 13-nak a kivégzés előtti imája és Rákóczi Ferencnek az imája. Az utolsóoldalon egy mondat szerepel vastag betűvel arról, hogy végszükség esetén, mielőtt meghal, mit imádkozzon a kiskatona. Egy ismerős katonatiszt, amikor hazajött, azzal fogadott: most volt kinn New York-ban és hozott egy könyvet. A könyv címe: Attila, hun király uralkodásának a titka. Odaát kötelező tankönyv a katonatiszteknek és a közgazdasági hallgatóknak. Sikerkönyv, hárommillió példányban kelt el. Előszavában a mostani elnök Bush, Bill Clinton, a Chrysler gyár, a Ford gyár igazgatói, a szenátorok beírták, hogy ennek a szellemében uralkodtam, vezettem, ahogyan Attila hun király uralkodott. Megjelent a U.S. News-nak egy különszáma a világ tíz legnagyobb uralkodójáról: az időszámítás utáni századokból csak Nagy Károly és Attila szerepel. Nálunk azt tanítják, hogy Attila csatát vesztett. Soha nem vesztett csatát Catalaunumnál! Azt mondta Aëtiusnak, a lovastiszt barátjának (mert Attila Aquileiában és Rómában nevelkedett), hogy: "te is vesztenél tizenkétezer embert, én is vesztenék. Nem ütközzünk meg!" És nem azért nem támadta és nem égette fel Rómát, mert félt a pestistől, hanem mert "te jöttél ki, Róma püspöke, aki apám lehetnél, és te kértél engem." Az első évezred legnagyobb embere volt.

Most építjük vissza Tápiószentmártonban a palotáját. Priscos Rhetor pontosan leírja. Amúgy megdöbbentő a kerítése, a székely kapu, a nagykapu, a kiskapu, a galambdúc, minden. Most
ötmilliárdba kerül, meg van a pénzünk: magyar beruházó, ha értelmét látja, akkor ad pénzt. Kocsi Jánossal, a tápiószentmártoni Kincsem Park tulajdonosával közösen építjük. Idén kezdjük, jövőre kész.

Háromezer éves magyar szakácskönyv

A kásaevő európaiaknak megmutatjuk a kultúránkat! Azért mondom kásaevő európaiaknak, mert a következő könyvem az Eleink lakomája címmel jelenik, meg. Sikerült fondorlatos módon megszerezni Belső-Ázsiából száz, háromezer éves hun receptet. A világ első szakácskönyvét. Az újgúrok mentették meg hun írással. Akkor, amikor Európa még köleskását evett, mi már tíz fűszerrel készítettük a kenget, a pörköltet és a takenget, a gulyást, valamint a csörögét és az öhömöt. Először angolul adjuk ki, hogy a kásaevők megismerjék a kultúránkat. Utána magyarul.

Kérem, a magyar ember nem ért a propagandához. A magyar ember túl szerény, befelé él, nagyon örül, de nem ért ahhoz, hogyan kell magát tálalnia. Meg kellene tanulnunk, de nem tudjuk. Nincs belénk kódolva a seft, az üzlet, a dizájn, a biznisz. Ezek nincsenek belénk kódolva.

A következők az avarok, 568-ban jönnek be. Ugyanabból a törzsszövetségből szakadnak ki, amelyből az őseink. Ugyanolyan kinézésűek, mint mi vagyunk, ugyanaz a motívumviláguk, ugyanaz az írásuk. Ugye az írással, a rovásírással nem volt szabad foglalkozni. Az székelyderzsi, meg a többi csodálatos ősi írásunkat levakarták. Nem volt szabad a tizenkilencedik században propagálni! Elolvastuk a szarvasi tőtartót. Először odaadtuk a Magyar Tudományos Akadémiának, annak az akadémiának, amelyben a magyar betűszót már csak idézőjelbe teszem. A tudományost is idézőjelbe teszem… Ilyen-olyan akadémia, de se magyar, se tudományos. Én huszonhét évet szolgáltam a "Magyar" "Tudományos" Akadémiát és 2000-ben otthagytam. Azt mondtam: nem óhajtok egy olyan testületben lenni, amely hazudik, reggel, éjjel, este. Nem óhajtok őstörténetben irányelveket és a Petőfi-ügyben hazugságokat mondani. Én olyat akarok tanítani, ami igaz.

Az avarok után, ugyanabból a második türk törzsszövetségből bejön Árpád népe. Kiszakadunk a második türk törzsszövetségből a negyedik század legelején. Onnan bemegyünk Közép-Ázsiába, arra a területre, amelynek a nevét sem volt szabad kiejteni: Turán. Aki a turáni magyarságról beszélt, az már megint mindenféle -ista volt. Ugyanis Turánban a szobdok, a bahtriaiak, a horejzmiek, délről a perzsák lejegyezték a kultúránkat, leírták az öntözéses gazdálkodásunkat, leírták a kereskedelmünket, leírták a hangszereinket.

Ezzel szemben a Monarchia történészeinek felfogásában nekünk űzött, hajtott, gyűjtögető, halászó népnek kellett lenni!

Nekünk gyűjtögető, halászgató népnek kellett lennünk

Tolsztov szovjet akadémikus írt egy könyvet 1973-ban Az ősi Chorezm címmel. Leírta a magyarok öntözéses gazdálkodását. Megjelent magyarul, de hamar betiltották, bezúzták, indexre tették (az én példányomat persze nem). Leírta, amit nem volt szabad, mert nekünk gyűjtögető, halászó népnek kellett lennünk.

Gondolják el történészeink magas agyi fejlettségét: mondjuk bejön félmillió ember a Kárpát-medencébe és akkor az asszonyok kimennek az erdőbe csiperkegombát gyűjtögetni és ebből
etetnek félmillió embert. Nem tudom, hogyan képzelik.

De folytassuk. Turán területéről, mivel ott voltak a szobdok, bahtriaiak, a nagy birodalmak, a Horejzmi Birodalom, átmegyünk a Kaukázus középső keleti részébe, Európa látókörébe kerülünk. Ott van Örményország, nyugatra Grúzia, délre az azeriek. Világosító Gergely, a nagy örmény szerző leírja a kultúránkat, a kereskedelmünket, a ruházatunkat. Egyetlenegy akadémikus kutatónk nem volt még Örményországban! Nem volt még a jereváni könyvtárban! Nekem őrült barátaim vannak csak –, mert őrült emberrel érdemes barátkozni. Az egyik ilyen Ucsek Árpád. Ucsek Árpád a sztálini időkben pravoszláv térítőként, mint szerb pap térített Örményországban és most Magyarországra jött. Ő örmény ember. Elküldtem Jerevánba, hogy jegyzetelje ki, mi az, amit az örmény írók írtak rólunk. (Örményország négyezer éves királyság. Ugyanúgy Grúzia is, hihetetlen magas kultúrával rendelkező két ország. Itt van az ellentét: ugye, az újgazdag oroszok, és az ősi örmények, grúzok között.) Három oldal könyvtár-jegyzetet írt ki abból, amit az örmény szerzők a magyarokról és a hunokról írnak.
Soha egy mondatot le nem fordítottak ebből!

1860-ban Iszpahánban (ez Perzsia délnyugati része, ma Iránnak hívják) előkerült egy érdekes lelet. Talán emlékeznek erre a helyre: Iszpahánban dúsítanak most az irániak uránt. Ha lenne egy értelmes vezetőnk, mi is dúsíthatnánk. Európa leggazdagabb uránbányája Pécs mellett van. Mennyire megijednének a környező országok attól, hogy Magyarország dúsít. Erre fel bezárták az uránbányánkat. Nos: találtak Iszpahánban egy ötödik századi hun-örmény szótárt és nyelvkönyvet. Ennek van egy hatodik századi másolata, a szerzetesek lemásolták Jerevánban és van egy kilencedik századi török fordítása.

Egy másik barátom, Detre Csaba húsz évig dolgozott Iránban, Perzsiában. Csaba nem a piacra járt, és nem a nőket hajtotta, hanem beült a pravoszláv könyvtárba és kiírta a hun-örmény szótárt. Benne van a teljes magyar nyelvtan, és benne van a teljes magyar szókincs, a 2500 alapvető szavunk. Ugye, 163 finnugor szavunk van és 2700 török szavunk. Ebből két évvel ezelőtt Csomakőrösön megjelentettek néhány oldalt az őstörténeti napok keretében.

Na, ott vagyunk a Kaukázus közepében, bekerülünk Európa látókörébe, mert Arménia és Grúzia már nagy európai királyság. De mivel nem tudunk a három nagy, örmény, grúz és azeri birodalom miatt tovább sokasodni, fölmegyünk Magna Hungaria területére. Ahonnan a monarchikus őstörténet indítja az őstörténetet. Ötven évet tartózkodunk ezen a területen. Ekkor vettük át ezt a százhatvanhárom finnugor szót.

Hát ötven év alatt mi is átvettünk százhatvanhárom szót az angolból: flopy, meg disc, meg winchester…

http://hunhir.info/index.php?pid=ony&id=000776

Indigenous Native American Prophecy.- Bennszülött Amerikai Indián Jóslat:

Bennszülött Amerikai Indián Jóslat:

Egy tengerentúli műsorból, melynek ez az első része. Floyd Red Crow Westerman Amerika sorsáról beszél, hova jutott, és hova tart.

"Floyd "Red Crow" Westerman, más néven Kanghi Duta (1936. augusztus 17. -- 2007. december 13.) sziú zenész, politikai aktivista, és színész. Miután country énekesként megalapozta karrierjét, később főszereplője lett az amerikai indiánokat bemutató amerikai mozifilmeknek, és TV filmeknek. Néha egyszerűen csak Floyd Westerman-ként említik. Politikai aktivistaként vett részt az indiánokat érintő ügyekben."

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Floyd_Re...

Hivatalos weboldala: http://www.floydredcrowwesterman.com/

Köszönet Floyd "Red Crow"-nak az üzenetért. Nagy megtiszteltetés, hogy hallhattuk.


in english:

"From an oversea's show, spliced to view the message from one elder (Floyd Red Crow Westerman)...how america has come and is destined to go."

"Floyd "Red Crow" Westerman, also known as Kanghi Duta (August 17, 1936 -- December 13, 2007) was a Sioux musician, political activist and actor. After establishing a career as a country music singer, later in his life, he became a leading actor depicting Native Americans in American films and television. He is sometimes credited simply as Floyd Westerman. He worked as a political activist for Native American causes."

Source: http://en.wikipedia.org/wiki/Floyd_Re...

His Official Website: http://www.floydredcrowwesterman.com/

Thank you to Floyd "Red Crow" for this message. It's a Great Honour for us to hear it.

I do not own this video!

A 907-es pozsonyi csata.

A 907-es pozsonyi csata tananyag a West Point Akadémián
2013. július 02. 09:09
Hunhír.info



907-ben egyesült európai haderő gyűlt össze a bécsi medencében (Bécs akkor még nem létezett semmilyen formában). A hadjáratot német-római vezetéssel szervezték meg és AZ akkori német király rendelete szerint azzal a céllal, hogy “… Decretum..Ugros eliminandos esse..” azaz ” elrendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak”

Ezt a nemes célt extra adag erő koncentrálásával akarták megvalósítani mai szóval élve, “biztosra mentek”. Az akkori Európa viszonyai között szinte elképzelhetetlen 100.000 fő körüli létszámban gyűlt össze a csapásmérő erő. Még a jóval későbbi keresztes hadjáratok idejére sem tudtak ilyen létszámú hadsereget megszervezni.

907 június derekán megindult a támadás, amely három oszlopban nyomult előre a Duna vonalán. A déli parton a ‘ gyengébb ‘ , kb. 40 ezres szárny; a Dunán hajókon egy kb. 10-12 ezres inváziós csoport+hadtáp míg az északi parton egy jó 45 ezres főerő az elit.

Árpád, a törzsszövetség fejedelme az egész Európára kiterjedő felderítő hálózata miatt jó előre tudott a készülő pusztító háborúról. A törzsszövetség egyesült főerejét – 40.000 lovas – négy részre osztotta. Az egyenként 10 ezer fős lovas egység neve tümen azaz magyarul tömény régi sztyeppei hadszervezési szokás. Az elsőt Ő maga vezette, a többit pedig fiaira bízta: Tarhos(43), Üllő(41), Jutas(35). Emellett természetesen az egész hadműveletet irányította.

Az ellenség átkelésének és ezzel egyesülésének megakadályozására elsőként az inváziós flotta sorsa pecsételődött meg: gyújtólövedékekkel tűzijáték és vízi parádé keretében szenvedett technikában 100%-os, élőerőben kb. 95%-os veszteséget a hajóhad. Másnap az elsáncolt déli szárny kapott koncentrált többirányú lovasrohamokat amelyek hatására maradéktalanul elpusztult/40.000 ember/ A csata utáni éjjel Árpád elrendelte az átkelést teljes csendben.Tehát átkelés a Dunán kb. 35.000 lovassal Az ellenséges sereg orra előtt éjszaka, teljes csöndben!!!

Az átkelés annyira sikerült, hogy hajnalban az ellenség a felkelő napból záporozó több tízezres nyílfelhőre ébredt majd túlereje ellenére ismét két nap öldöklő ütközet ellenére szó szerint halomra pusztult a Pozsony körüli síkságon. A néhány ezer fős túlélő csoport menekülés közben próbált rendeződni de a magyar könnyűlovasság üldözésben is hatékony volt: Ennsburg váráig meglepően kevesen jutottak el.

A vár alatti síkon felvonuló magyar haderőre rátört a királyi őrség és tartalék de a színlelt visszavonulással magyar részről a német üldözők csőbe futottak mert a környező erdőkből kitörő magyar lovasság a megforduló főerőkkel őket is legázolta. A német király olyan gyorsan menekült, hogy minden értékét /még a trónszékét is!/ hátrahagyta, seregvezéreiből pedig a flottavezetőn kívül mindenki meghalt /grófok, püspökök tucatjai/.

A csata következménye, hogy a magyar határ AZ Enns folyó lett (Ober Enns – innen a meséink ‘ Óperenciás tengere ‘), valamint hogy idegen sereg 130 évig nem mert Magyarország felé fordulni. Szent István idején először, de akkor ugyanígy jártak csak a Vértes hegységben. Árpád fejedelem két fiát vesztette és Ő maga is halálos sebet kapott és pár hét múlva meghalt – a hazáért. Eltemették tisztességgel titkos sírba őse, Atilla közelébe – a mai Nagykevély hegy rejtett völgyébe – nyugodjék örök békében!

A 907 -es pozsonyi csata hivatalos tananyag AZ Egyesült Államok összhaderőnemi katonai akadémiáján, ismertebb nevén a West Point-on. Tehát minden amerikai hivatásos tiszt évtizedek óta vizsgázik belőle.

tudatbázis

Osiris sírja Egyiptomban és a gízai piramisok.

A gizai piramisok építőjeként az - egyébként magyarul író-olvasó és beszélő - „egyiptomi” népet jelöli meg a tudomány, az épületek korára pedig 4500 évet ad meg. Az élet úgy hozta, hogy Boszniában is felfedeztek egy legalább 17.000 éves piramis-együttest, az egyikükön talált – hasonló korú – felirat pedig szkíta-székely-magyar rovásbetűket tartalmaz. Elismert és hiteles szakértők a Szfinx (arabul: Abu Hun = Hun Apu) korát legalább 10-13.000 évben, míg a Nagy Piramis, az eredeti alapkőzeten álló magjának korát, 70-100.000(!) évben határozzák meg. Ezek után mit gondoljunk az 1914-ben felfedezett, majd 1995-ig elhallgatott függőleges aknajárat koráról, melynek mélyén Osir (Osir = ŐS ÚR) Sírja található. Manapság már vízzel elárasztva. A lefelé hatoló aknából számos oldalfolyosó indul, keresztül-kasul beszőve a Gízai Platót. Akár egy teljes panteont is rejthet a felfoghatatlanul régi barlang- és járatrendszer.

A huszadik század elején sorozatban születtek a szenzációsabbnál szenzációsabb régészeti felfedezések. Gondoljunk csak pl. Tuth-Ankh-Amon sírkamrájának megtalálására, vagy a maya, azték és inka romvárosok nagyközönség előtti megismertetésére. Ezt követően, nagyjából a világgazdasági válság idején, a helyzet kezdett megváltozni, mind határozottabban uralomra került egy olyan, nemzetek felett álló csoport, melynek meghatározott céljává vált a régészeti leletek kisajátítása, olykor nyílt katonai akcióval történő elrablása, miként az pl. a Holt-tengeri tekercsek esetén történt.

A régészeti leletek megsemmisítése mindennapi gyakorlattá vált, gondoljunk csak az amerikai hadsereg iraki „tevékenységére”, ahol ennek „eredményeként” leletek tízezrei semmisültek meg örökre az emberiség számára, köztük rendkívül ősi hun települések is…

Ahol pedig nem sikerült a leleteket megsemmisíteni, lesöpörni a térképről, ott olyan embereket neveztek ki „régészeti vezetőknek”, akik az elvárt irányvonalat követik, híven engedelmeskednek a hazugságvár építőinek, legyenek akár Egyiptomban, akár Afganisztánban, akár Magyarországon….

Az idő azonban túlhaladja őket. A hazugságokat csak mindig újabb és újabb hazugságokkal lehet fenntartani, ehhez pedig igen jól szervezett rendszer kellene. Maga a rendszer természetesen lehet a végtelenségig jól szervezett, de mivel emberek alkotják, akik hibáznak is olykor, a hazugságvárnak erősen repedeznek bizony a falai. Olyannyira, hogy egyes bástyái már le is omlottak.
Giza Nagy Piramisai

Lassan megszámlálhatatlan tömegűvé duzzad a piramisok építési módját magyarázni próbáló elméletek száma. A legkülönbözőbb és olykor a legvadabb elképzeléseket olvashatjuk. Viszont minden magyarázat annyit ér, amennyit a gyakorlatban sikerül igazolni belőle, ilyen pedig egyetlen egy sincs. A ma űr- és atomkorszak technikájával nem tudnánk felépíteni a Nagy Piramist. Pláne ha tekintetbe vesszük a kövek olykor több száz km-ről történő odaszállításának módját is.

További problémát jelent a piramisok kora. Mivel megalkotásuk hihetetlen matematikai- és építészeti ismeretet feltételez, ezeket rögzítették is a követbe, meg kellett találni azt a kort, melyben ez egyáltalán lehetséges volt, hiszen a gízai piramisokról nem maradtak fent feljegyzések, nem tudni ki, mikor és milyen célból alkotta azokat. A „választás” a Nagy Piramis esetében Khufu fáraóra esett, rá ugyan semmiféle ilyen utalás ugyan nem létezik, ám kinek nevét vörössel felfestette az egyik, a királykamra feletti tehermentesítő kamrákat kutató régész. Ráadásul helyesírási szempontok szerint hibásan. Olyan jeleket alkalmazott, amelyek Khufu korában még nem is léteztek. A hivatalos tudománynak ennyi már elég is volt, hogy építtetőnek megjelölje…

A dolgot tovább bonyolítja, miszerint a mai napig sem sikerült eldönteni egyértelműen, hogy a kváderkövek tekintélyes részét valóban kibányászták és méretre faragták, vagy pedig egyenesen kiöntötték a helyszínen. Nem másból, mint betonból!


1. ábra. Khufu piramisa. Jól látható, a bejárat magasan a föld felett nyílik.
Ez azért van, mert az eredeti piramismagra számos további réteget húztak,
a földalatti lejárat szögét azonban nem akarták megtörni a későbbi ráépítők.
A piramis eredeti magassága a Királynő-kamráig tartott csak,
majd a következő építési szakaszban emelték fel a Királykamráig.


2. ábra. Khefren piramisa.
Jól látható, itt az eredeti bejáratot kétféleképpen is megtoldották.
Az egyik meghosszabbítás a Khufu piramisának szögét követi, míg a másik
a föld alá tesz egy kerülőt. Ez a piramis állítólag nem tartalmaz kamrákat.


3. ábra. Menkaure piramisa.
Az előző kettőnél jóval kisebb. Az ábrán a hajdani magot is feltüntettük.
Az eredeti kijárat helyett egy teljesen új folyosót és földalatti kamrát
alakítottak ki. Belső kamrákról nem tudunk.





4. ábra. Felülnézetben látható
Osir sírjának bejárati helye.

A legmegszállottabb dogmatikusok sem tudtak azonban mit kezdeni Bihari Gábor fényes bizonyításával, miszerint a Nagy piramisokat nem egyszerre, hanem különböző korokban építették, az egyes fáraókat esetleg „restaurátoroknak” lehet tekinteni, ám messze nem építőknek. Bihari Gábor igazolta, hogy a Királynő-kamra volt egykor a piramis csúcsán, maga a piramis lépcsőzetesnek épült (eredetileg tehát „peremes”-nek), és az alapjait nagyjából 100.000 (!) éve fektették le.

Az egyiptomi civilizáció rendkívüli ősiségére egyébként az egyiptomi királylisták is utalnak, ugyanúgy több százezer évnyi beláthatatlan régmúltba visznek bennünket vissza ahogy a sumérok megfelelő listái. A két lista ráadásul sok tekintetben egyezést mutat.

A gízai piramisok „ura”, Zahi Hawass mindenfajta más véleményt és vélemény-nyilvánítót legyaláz, mely az övétől eltér, és azon régészek számára még az országba lépést is megtagadtatja, akik eltérnek a hivatalos „dogmától”, mint pl. a „szellőzőjáratok” végén a rejtett kamrákat felfedező német professzortól, Gantenbrinktől. Neki (sem) engedte meg, hogy a „szellőzőaknából” kihozza az ott talált fadarabot, és kormeghatározást végezzen rajta. Az egyiptomi piramisokat minden áron az egyiptomiak alkotásának kell betudni…., Ami önmagában még nem lenne gond, de akkor meg kellene említeni az egyiptomiak őseit is, akik bizonyítottan kaukázusi népek voltak, és az ősi egyiptomiak nyelvét, ami magyar.

5. ábra. az egyiptomi "szárnyas napkorong"


Mind a nép nevére, mind a nyelvére utal a "szárnyas napkorong". A szárny, mint "befejezetlen madár", MAD hangértékkel bír, míg a napkoron Rá, vagy Ré azaz az Úr. Összeolvasva: MAD-ÚR, azaz MAD-AR! A "szárnyas napkorongról" pedig egyértelműen tudjuk, a sumérok is előszeretettel alkalmazták. Mivel pedig a sumér nyelv is lényegében azonos a magyarral, annak tulajdonképpen nyelvjárásának tekinthető, a nyelv, a kultúra és természetesen a nép útja ily módon - is - lekövethető.

6. ábra. Osir sírjának mélybenyúló aknájának és magának
a sírnak röntgenrajza. Figyeljük meg az egyes szinteken
szerteágazó járatrendszerek kiindulópontját, valamint azt,
hogy a sír körül víz található. (Emlékezzünk Atilla „Föld alá víz alá”
temetésére, ahol hasonló szisztémát követhettek, és a hármas koporsóra is!)
Ez az ábra az 1914-es feltárások alapján készült.
1995-ben aztán a sírhelyet a középső szintig elárasztották vízzel.



A piramisok építésének célja a következő, a megválaszolandó kérdések sorában. Itt is a legváltozatosabb elképzelések születtek. Kezdve a magtárolóktól, a napórán át a fáraósírokig. A hivatalos tudományt egyáltalán nem zavarja az a cseppet sem mellékes körülmény, miszerint a piramisban fáraót soha nem találtak, mert hogy a Királyok völgyébe temették őket.

Graham Hancock és Robert Bauval megsejtett valamit, amikor az „Orion övét” vélte felfedezni a három nagy piramis elhelyezkedésében. A hasonlóság azonban még nem magyarázza a célt magát. Akkor hát miért éppen az Orion?

Nos, a kérdések megválaszolásához minden esetre a kutatónak először is magyarul kell tudni. Nekünk ez szerencsére megadatott, így minden lehetőségünk megvan a helyes válaszadásra is.

Dr. Baráth Tibor professzor az 1950-es években igazolta, az egyiptomi hieroglifák magyarul olvashatók. Borbola János ezen a nyomon elindulva már több egyiptomi kódexet fejtett meg, olvasott el (mai) magyarul. Varga Csaba pedig az egyiptomi démotikus és az ősi szkíta-székely-magyar ábécé azonosságát bizonyította. Ha pedig két ábécé teljes mértékben azonos, akkor azonos a nyelv is, mely használja!


Olvassuk, együtt, magyarul!

Ismerkedjünk meg a témánk szempontjából fontos nevek helyes hangzósításával!

Vegyük az ősöket:

ORION = ÚRI HON

OSIR (Egyiptom Főistene) = ŐS ÚR - (szimbóluma a Nap –, a Napatya, Rá vagy Ré)

ISIS (Osir felesége) = ŐS ŐS (Mindenek Őse) – (Azonos a Földanyával -, csillaga a Vénusz, illetőleg a Szíriusz)

HORUS (Osir és Isis fia) = HOR (magas, kiemelkedő) ŐS – (Azonos a Holddal/?/)

Most nézzük a gízai piramisok neveit:

KHUFU = ÉG(I) FŐ

KHEFREN = ÉG(I) FŐ ÚR NŐ

MENKAURE = MÉN (férfi, aki az) ÉG URA

A nevek kifejezők, egyértelműek, és magyarul vannak…. ( K = G Az egyiptomiak a legősibb szövegeikben még csak a zöngétlen mássalhangzókat jelölték.)


Mit rejt a föld mélye?

Leírások, mondák és „mítoszok” szólnak a piramisokban lévő „titkos” kamrákról, a beléjük rejtett „titkos” iratokról, melyek az emberiség igaz történetét tartalmazzák. Khufu nagy piramisában számos kamrát találtak, és még számos létét titkolják…, Khefren piramisában egyetlen kamrát sem, Menkauréban úgyszintén. A nagy piramisok alatt is leltek rejtélyes üregeket, de ezek feltárásával sem jutottak semmivel előbbre.

7. ábra. 1914-ben készült vázlat
Osir sírjának legfelső szintjének feltárási munkálatairól.


1914-ben (miként arról az Illustrated London News 1914. május 30-i száma beszámolt), nagyjából félúton a Nagy Piramis és a Szfinx között sikerült felfedezni egy mélybe nyúló, szerteágazó kürtőt. Legmélyén egy barlangszerű kialakításban magára Osir sírjára is rábukkantak. A felfedezésről mélyen hallgattak egész 1995-ig amikor Zahi Hawass egyik tévés interjújában elszólta magát, miközben Graham Hancock könyve kapcsán kérdezgették. Akkoriban a Fox tévé be is mutathatott néhány felvételt. Hawass állítása szerint semmi különöset nem találtak ott…. Hogy, hogy nem, ezóta a teljes kamrarendszert elöntötte a talajvíz…

Teljesen logikus, hogy a legnagyobb piramis alatt Egyiptom Ősura, azaz Osir nyugszik. Azt is tudjuk, a Gizai Platót keresztül-kasul behálózzák a mesterséges és természetes földalatti járatok. Mindezt azokból a beszámolókból ismerjük, amikor még mindezekről írni is lehetett. Ha pedig a Nagy Piramis alatt a legnagyobb ős nyugszik, akkor rögvest magyarázatot találhatunk a teljes gizai piramis-együttes építésének céljára és eredetére. Khefren és Menkaure piramisa ugyanis pontosan ugyanilyen rejtélyes módon, több rétegben épült, alattuk egymással (is) összeköttetésben lévő, titkos kamra- és járatrendszer. A járatok és kamrák hihetetlenül bonyolult, sok-sok emelet mélységbe lenyúló rendszere több száz hektáron terül el. A törökországi földalatti városokkal ellentétben (a legismertebb közülük Derinkuyu), ezekben bizonyára sohasem laktak. Egyfajta Szent város lehetett, az „Istenek” földi nyughelye. A föléjük emelt piramisok egyrészt jelölésként, másként védelemként is szolgáltak.


8. ábra. 1914-ben készült vázlat Osir sírjának legfelső szintjének
feltárási munkálatairól.

Ha a dolog így áll, akkor a Khefren piramis alatt Isisnek kell nyugodnia, a Menkauré piramis alatt pedig Hórusznak. Azaz a piramisépítők az ősöknek, a „Szentháromságnak” emeltek emléket, miközben sírjukat egy-egy piramissal jelölték, „nagyságuknak” megfelelően. Akkor miért is éppen az Orion övét jelképezi a piramisok elhelyezkedése? Erre már a kérdésben is ott a válasz. Orion = URI HON, vagyis éppenséggel azt a csillagképet „építették fel” piramisokból a Földön, ahonnan az alattuk nyugvó ősök érkeztek!

Ez a fajta szentháromság-felfogás tökéletesen azonos a sumér szentháromság-felfogással, vagyis a még annál is sokkal ősibb magyar ősvallással. Ezért kell tehát hallgatni az alkotás céljáról, az alkotás mibenlétéről és az alkotók kilétéről….


9. ábra. Osir sírjának harmadik szintje.
A szemközti falon jól láthatók a szkíta-székely-magyar rovásjelek.

Pontosan ugyanezt a hármas piramisrendszert találjuk meg a kínai földpiramisok esetében, a boszniai, legalább 17.000 éves hármas piramisnál, és a Teotihuacanban is. Az ottani piramisok kb. 10.000 évesek. Az elrendezés azonban kissé eltér. Emellett valamennyi helyszínen hatalmas alagútrendszer is fellelhető.

Magyarországon, a Pilisben is megvoltak (megvannak?) a magunk piramisai is. Vajon valaha feltárhatók lesznek?


10. ábra. A FOX tévé röntgenrajza Osir sírjáról.
Az egyes szintekről elágazó járatok kiindulási pontjait
már csak részlegesen jelöli.

Tanulságként összefoglalhatjuk: amíg egy, a világűrből érkezett „isten” csak a helyi népek „legendáiban” él, addig nincs nagy baj, még akkor sem, ha netán ennek a legendának megtalálják a sírját (ugyanis maga Hérodotosz is megemlíti létezését), hiszen rá lehet fogni, „szimbolikus” sír. A gondok akkor kezdődnek, amikor kiderül, ennek a „Földre szállt istennek” a sírja esetleg százezer éves, azt pedig, hogy a sírjára magyarul van felírva a megjelölés, az már több mint kínos. Árasszuk hát el gyorsan vízzel, míg még nem késő, és netán kiderül a történelmi igazság…



11. ábra. A törökországi Derinkuyu földalatti városa.
Kora, építői, célja egyaránt ismeretlen.
13 emelet mélységbe nyúlik le. Félszáznál is több kisebb-nagyobb hasonló
települést fedeztek fel Törökországban eddig. Ezek egymással is
kapcsolatban állnak. Olykor kilométerek tucatjain át köti őket össze
a végtelennek tűnő földalatti járatok sora.


12. ábra. A turisták által is látogatható részleg Derinkuyuban.


Kutatási anyag - 2007
Aranyi László
Források

Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete

Vojtech Zamarovski: A felséges piramisok

Erich von Daniken: Bizonyítékok

Bihari Gábor: Atlantisz – az elsüllyedt birodalom nyomában

http://www.guardians.net/hawass/osiris1.htm

http://www.tribwatch.com/sphinx.htm

http://www.archaeology.org/0009/abstracts/crypt.html

http://www.bibliotecapleyades.net/piramides/tumba_osiris/shaftos1a.htm