A Világegyetem - (42) KÜLÖNÖS DOLGOK.

Óriások a titok és a mítosz.avi

Piramis építése . Az ősi egyiptomi építéstechnika titka képekben.

Ha nem megy izomból ,csináld ésszel! /Mr.Fusion/
Egy több ezer éves titok, melyet még senki nem tudott megfejteni eddig
Az Egyiptomiak a követ nem sokat faragták ,találtak gyorsabb megoldást :ÖNTÖTTÉK .
Úgy mint mi a betont ,csak nem cementel csinálták hanem saját anyagával .
Öntötték :
-a mészkövet a piramisokhoz ,a templomokhoz...
-az alabástromot 2mm vastagságban vitték fel a falra
-a gránitot akár 340 tonnás obeliszk tömbbé ,szarkofággá ...
A gránit alapanyag eredeti gránit a radioaktív sugárzás is igazolja !
-a dioritot 5 mm vastagsággal 60cm átmérőjű tál három helyen ívesen felnyúló nyelvel ,a középen egy 70mm belső átmérővel 2mm falvastagságú csővel ami 12cm magas u.n "tálaló edénnyé"(az egyiptomológusok szerint)
Bámulatos ahogy lemásolták a természetet és észrevettek egy effektust ami zseniálisan egyszerű .
A követ SZÉT szedi majd ÖSSZE rakja ,saját anyagával Isteni technikával.
Még a Szfinx is rétegekből van öntve zsaluba, mögötte a fal (Szfinx árok) a piramis méretű tömbök vannak összeoldva.A templomoknál és a királyok völgyében is ugyan ezt alkalmazták.
Az utolsó képen látható ,hogy a mesterek nem gatyáztak. Nem verték szét a mészkövet ,hanem rá öntötték.
Nem használtak hozzá napbárkát ,sem rámpát ,nem a faragott köveket vitték oda a Níluson ,sem darut és nem az U.F.O.-k építették. A kételkedőknek ajánlanám a figyelmükbe,hogy a bányászott gránit tömbbe nincsenek levegőbuborékok és nincs benne emberi hajszál !!! Míg az öntöttben előfordul.

Vinnie Paz - "Végnapok" Ft. Block Mccloud [HUN SUB] - Block McCloud & Vinnie Paz - Igaz Hazugságok / True Lies [HUN SUB]

Használd és dobd el: fenntartható ez a fejlődés?

Tavaly júniusban a Rio de Janeiróban megrendezett fenntartható fejlődés konferencián, mely 20 évvel az 1992-es ugyancsak riói Föld-konferencia, és 10 évvel a hasonló témájú johannesburgi találkozó után került megrendezésre, a világ országainak konkrét, számszerű célkitűzéseket kellett volna tenniük a bolygó erőforrásainak hatékonyabb kihasználása érdekében.
Itt hangzott el José Mujica, Uruguay 2010-ben beiktatott elnökének, akit a világ legszegényebb államelnökének kiáltottak ki, alábbi beszéde.

UruguayJosé Mujica egyike volt az uruguayi diktatúra által fogva tartott politikai túszoknak, mivel aktívan részt vett a baloldali Tupamaro gerillaszervezet fegyveres akcióiban. Az egyszerű életviteléről híres, és a fogyasztói kultúrát mélyen elítélő jelenlegi elnök összesen 15 évet volt börtönben embertelen körülmények között politikai fogolyként – életfilozófiáját nagyban befolyásolták a rács mögött töltött évek.

mujicaA Rio +20 konferencián elhangzott beszéde:

Valamennyi kormányszervnek, akik itt jelen vannak az összes régió és szervezet képviseletében, nagyon köszönöm a részvételt! Köszönöm a brazil népnek és az elnöküknek. Köszönöm a jóhiszeműséget, amelyet minden előttem felszólaló kétség kívül kinyilvánított.

Most mi, az ország irányítói kinyilvánítjuk azt a legbenső óhajunkat, hogy tartsunk be minden olyan megállapodást, aminek megkötésére boldogtalan emberiségünknek lehetősége lehet. Mindemellett ragadjuk meg a lehetőséget és hangosan tegyünk fel néhány kérdést.

Egész délután a fenntartható fejlődésről beszéltünk, arról, hogyan mentsük meg a tömegeket a szegénység karmaiból.
Mi az, ami ott motoszkál a fejünkben? A fejlődés és a fogyasztási modell az, ami a bővelkedő társadalmakat uralja?

Azt kérdezem magamtól: mi történne ezzel a bolygóval, ha Indiában az emberek családonként ugyanannyi autóval rendelkeznének, mint a németek? Mennyi oxigén maradna nekünk, hogy belélegezhessük?

eating the worldMég világosabb leszek. Van a világon jelenleg annyi erőforrás, ami lehetővé teszi, hogy 7 vagy 8 milliárd ember ugyanolyan fogyasztási szintet és pazarlást élvezhessen, mint a leggazdagabb nyugati társadalmak? Lehetséges lesz ez valaha is? Vagy egy napon egész másfajta párbeszédet kell megkezdenünk?

Mert mi hoztuk létre ezt a civilizációt, amiben élünk: a piac, a verseny termékeit, ami egy elképesztő és kirobbanó anyagi folyamatot indított el. A piac azonban piacközösségeket hozott létre. Ennek lett a végeredménye ez a globalizáció, ami azt jelentette, hogy az egész bolygót átlátjuk.

Mi irányítjuk a globalizációt vagy a globalizáció irányít bennünket?

Lehet a könyörtelen versenyen alapuló gazdaságban szolidaritásról és arról beszélni, hogy „mindannyian egyek vagyunk”? Milyen messzire terjed a testvériességünk?

Nem azért mondom ezt, hogy megkérdőjelezzem ennek az eseménynek a fontosságát. Épp ellenkezőleg, az előttünk álló kihívás roppant horderejű, és a nagy válság nem gazdasági válság, jóval inkább politikai válság. Ma már nem az emberek uralják azokat az erőket, amelyeket szabadjára eresztettek, sokkal inkább ezek az erők uralják az embereket, és az életet.

fogyaszto_tarsadalomMert nem azért jöttünk erre a bolygóra, hogy egyszerűen csak fejlődjünk, tekintet nélkül mindenre. Azért jöttünk erre a bolygóra, hogy boldogok legyünk. Mert az élet rövid, és pillanat alatt véget ér. És egyetlen anyagi holmi sem olyan értékes, mint az élet, ez mindennél fontosabb. De ha az élet úgy csúszik ki az ujjaink közül, hogy dolgozunk, folyton csak dolgozunk azért, hogy még többet fogyaszthassunk, és a fogyasztói társadalom a motor, hiszen végül is, ha a fogyasztás megbénul, a gazdaság leáll, ha pedig leáll a gazdaság, a stagnálás kísértete jelenik meg mindenki előtt, pedig éppen ez a túlfogyasztás az, ami a bolygóra veszélyes. Ezt a túlfogyasztást pedig azzal tudják fenntartani, hogy rövid ideig használható eszközöket gyártanak, mert úgy sokat lehet eladni. Így aztán egy izzó élettartama alig, 100 óra. Pedig vannak olyan izzók, amelyek 100.000 órát égnek! De ilyeneket nem szabad gyártani, mert az problémát okoz a piacon, mert dolgoznunk kell, és fenn kell tartanunk a „használd és dobd el” civilizációt, így aztán egy gonosz csapdába kerülünk.

Ezek a problémák politikai természetűek, és azt mutatják, ideje, hogy megkezdjük a harcot egy új kultúráért. Nem arról beszélek, hogy menjünk vissza a barlangember idejébe, vagy magasztosítsuk a visszamaradottságot. De ezt nem folytathatjuk a végtelenségig, nem irányíthat mindig bennünket a piac, épp ellenkezőleg, nekünk kell uralnunk a piacot. Ezért mondom azt, hogy a probléma, amivel szemben állunk, politikai probléma.

Alázatosan azt mondom, amit a régi gondolkodók, Epicurus, Seneca és az ajmara indiánok is megfogalmaztak: „szegény ember nem az, akinek kevés vagyona van, hanem az, akinek a végtelenségig többre van szüksége, és végtelenségig többet és többet kíván”.

Ez egy nagyon fontos kulturális dolog.

american_dream3Örömmel fogadom az erőfeszítéseket és a megkötött megállapodásokat. És be fogom tartani őket, mint az ország egyik irányítója.
Tudom, hogy bizonyos dolgokat, amiket mondok, nem könnyű megemészteni. De rá kell jönnünk, nem a vízkészletek válságos helyzete és a környezettel szembeni erőszak az igazi ok. Az igazi ok az a civilizációs modell, amit mi hoztunk létre. És az életmódunk az, amit felül kell vizsgálnunk.

Egy olyan kis országban élek, amely bővelkedik a természeti erőforrásokban. Kis országom lélekszáma alig több mint 3 millió. De van kb. 13 millió tehén, a világ legjobbjai. És van kb. 8 vagy 10 millió kiváló birka. Országom élelmiszert, tejtermékeket és húst exportál. Síkvidék, és a föld csaknem 90%-a termékeny. Munkatársaim keményen harcoltak a 8 órás munkanapért. És most ezt 6 órára csökkentik. De az az ember, aki 6 órát dolgozik, két állást vállal, ezért hosszabb ideig dolgozik, mint azelőtt. De miért? Mert havonta kell fizetnie az autóért, amit megvett, a motorkerékpárért, amit megvett, és fizetnie kell és fizetnie kell, és amikor mindezzel végzett, rájön, hogy reumás öregember, mint én, és már vége az életének.
boldogság1És akkor megkérdezhetjük: hát ez az emberi sors?

Azt mondom, ezek a dolgok a legfontosabbak: a fejlődés nem lehet a boldogság ellen. Az emberi boldogságot kell szolgálnia, a Föld szeretetét, az emberi kapcsolatokat, a gyermekek nevelését, barátságok ápolását, az alapértékek őrzését. Pontosan azért, mert ez a legértékesebb kincs, amink van: a boldogság.

Amikor a környezetért harcolunk, nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy a környezet első eleme az emberi boldogság. Köszönöm!

Mujica elnök nem vizet prédikál és bort iszik: megválasztása után nem költözött be az elnöki palotába – viszont felajánlotta az üresen álló épületet a montevideói fedélnélkülieknek, arra az esetre, ha ítéletidő esetén betelnének a város hajléktalanszállói.
Mujica mind a mai napig vidéki házában él, a szintén ex-Tupamaro feleségével, Lucía Topolanskyval. Farmja, három traktora és egy régi Volkswagenjének piaci értékét 44 millió forintban állapította meg az uruguayi adóhivatal. Ezen felül az elnök fizetésének – mintegy 2,6 millió forint – 90 százalékát civil szervezeteknek adományozza (csak a maradék 10%-ot tartja meg -azaz körülbelül 900 eurót-, mert az felel meg egy általános uruguayi munkabérnek). Elnöki terminusa végén az ex-államfőknek járó tiszteletdíjból iskolát kíván építtetni.

Cikk megjelent http://komlomedia.wordpress.com által!
http://komlomedia.wordpress.com/2013/02/20/hasznald-es-dobd-el-fenntarthato-ez-a-fejlodes/

2014 es Ébersztő ( Tömör és igaz ) VNTV. - ISIS és a III. világháború - David Icke .

HOLIDAY for EVER :) Rock Of Ages - Rock You Like A Hurricane scene featuring Tom Cruise & Julianne Hough :D

Magyar nyelv: Az ős-örökös.

Aki vizsgálni kezdi megalapításától kezdve mindmáig tartóan a Magyar Tudományos Akadémiának a magyar nyelvrol (és a magyar történelemrol) alkotott hivatalos véleményét, bizony nagyon meglepodik.

Ugyanis gyökeres fordulatot fedez fel a 48-as forradalom leverését követoen. Igaz, már 48 elott is eros volt a magyar nyelvet megsemmisíto igyekezet. Például Blaha Lujza részint azért maradt meg emlékezetünkben, mert a magyar fováros magyar: színpadán magyarul merészelt megszólalni. Ez akkor "skandalum" volt. Hasonló, halált megveto bátorságról tett tanúbizonyságot Széchenyi István is; o pedig a magyar parlamentben vette magának azt a bátorságot, hogy magyarul szólaljon fel. Ám ez csak a politikai elnyomás része volt, a Habsburgok magyar-gyulöletébol fakadt. A magyar nyelvrol és történelemrol magyar tudományos fórumon kialakított vélemény a Kiegyezés után lendült át teljesen az ellenkezo oldalra: mégpedig a magyarokra megalázóvá, s vált aztán ez a vélemény egyeduralkodóvá.

Itt tehát az a nagy kérdés, hogy vajon mi volt a Magyar Tudományos Akadémai hivatalos véleménye a Nagy Fordulata elott?

Erre a Magyar Tudományos Akadémiának az 1860-as években már csak nagy-nagy nehezen, de mégiscsak megjelent szótárában az úgynevezett Czuczor-Fogarasi értelmezo szótárban, melynek elokészítésében Vörösmarty Mihály is részt vett - könnyen találunk választ. Nem is kell tehát porosodó tudományos szakmunkákban kutakodnunk.

A magyar nyelvrol alkotott magyar hivatalos vélemény tehát a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos véleménye pedig az volt akkoriban még, hogy az ókon nagy nyelvek (és nyomukban a mai európai nyelvek is) a magyar nyelv "leány-nyelvei", vagyis a magyar romlott változatai. Részint az osi magyar muveltség és nyelv egykori elsöpro hatása hagyott bennük: kitörölhetetlen nyomokat, avagy a különbözo helyeken élok- feladva az osi, tiszta gondolkodást - különbözo módon rontották le az osnyelvek azt az osnyelvet, amelyet ma magyar nyelvnek nevezünk. Még a romlás okát is megfogalmazza az MTA szótárak írója:
"E leánynyelveken azt tapasztaljuk, hogy az anyanyelv szavaival jobbára úgy bánnak, mint mero lelketlen anyaggal, melyet majd megcsonkítva, majd megtoldva, néha kisimítva, majd összevisszahányva saját szerveikhez és ízlésükhöz idomítanak anélkül, hogy gyökeiket és képzoiket épségben hagynák, .s alapérteményökrol öntudatok volna. Ezeken a szoros értelemben vett nyelvalkotó érzék és szellem kihalt, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség muködik."

Tehát a leány-nyelvek (ógörög, latin, mai európai nyelvek) keletkezésének oka: kihalt e népekbol a nyelvalkotói érzék, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség muködött. (Könnyu belátni, hogy ez nem csak a nyugati nyelvek, hanem a nyugati társadalmak látlelete is: bonnok csupán az idomítási hajlam és ügyesség muködik. Merenghetünk azon, hogy vajon mikor állítanak Czuczor Gergelynek szobrot korszakalkotó felfedezésért - alapvetoen a magyar gyökrendszer felfedezésért -, mondjuk Brüsszelben, az EU székháza elott?)

Nagy költonk, Berzsenyi Dániel önmaga is kutatta a magyar nyelvet, s eredményérol így ír: "Bukdozásaim haszon nélkül nem maradtak, sot örömest tapasztaltam, hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja".

Az MTA akkori szótára a magyar szavak mellé természetes módon rendre megadta ahol volt párhuzam -, hogy mely nyelvek vették át azt a magyar szót: latin, ógörög, szanszkrit, német, angol stb. Csak néhány kis példát említek. A gyémánt színtiszta magyar szó, alapja: göm, gyöm, mint gyöm-gy melybol a gyön-gy szó. Ám a diamart nem gyémant-e? (A gy régiesen:-di.) A francia, angol semmit sem tud mondani arról, hogy mit jelent ez a szó, tehát átvették. Honnan? Avagy ógörög pi=víz, folyadék (lásd pióca, pisi, pisás, pisil, "pössent", pityók, pityókás), ebbol ógörög: piosz=piás, pioszisz=piázás, s kérdem: ismeretlenek-e ezek a szavak? A ferde tornyú város, Pisa (Piza) neve is forrást jelent, a brüsszeli híres Piss nevu szobor pedig egyszeruen pisilo. Avagy ógörög fain=fény, fainosz=fényes, faino(1)=fényel pür=pír, pürrosz=piros, pürroszisz=pírozás (pirítás, pirosít), pürin=píron, mint pironkodik, de a piromária sem egyéb, mint pír (azaz tuz) mánia, s az ógörög pur- azaz purparléról ne is beszéljünk. S még egy példa: pisztosz=biztos,
-aligopisztosz=alig biztos. Már ennyibol is megállapíthatjuk: nem csak az alapszavak azonosak a megfelelo magyar szavakkal, hanem az ógörög ragozás is magyar, csak a helyesírás szokatlan nekünk kissé így több ezer év múltán, s az, hogy akkoriban minden sziszego hangot sz-nek ejtettek, így az s-t is, mint jobbára még ma is a csángók! Hadd idézzek még néhány ógörög szótári szót a fentiek megerosítésére: kopasz, bosz, kotorék, patália, pikrosz=pokróc, büsszo=bosszú, szüszmatia=csizmadia, édesz=édes, megasz=magas, mogisz=mégis, mokézisz=mókázás, takarosz=takaros, tarhion=tarhonya.

Ám fordult a kocka, kitették a magyar nyelvészeket és történészeket a Tudományos Akadémia vezeto posztjairól, s helyettük németekel (idegen szívueket) hoztak. Volt ki akkor kezdett magyarul tanuhú, mikor a Magyar Tudományos Akadémián már magas rangot betöltve volt a magyar nyelv teljhatalmú nyelvésze. (Pl. Josef Budenz, Paul Hunsdorfer, s ez utóbbi arról is névezetessé vált, hogy elégette a Szentkatolnai Bálint Gábor által összegyujtött magyar rovásírásos emlékeket. A vonulat eredete világos: a XVIII. században élt német J. E. Fischer és A. L. Schlözer már történelem nélküli népnek minosítette a magyarokat.) Tehát nem arról van szó, hogy a Magyar Tudományos Akadémia magyar tudósai egyszercsak hirtelen és egyöntetuen az ellenkezojét kezdték állítani annak, mint amit addig mondtak, hanem arról van szó, hogy egyszeruen lecserélték a "személyzetét".
Aztán a magyar tudósok, írók, költok már csak a partvonalról, minden hatalomtól megfosztva figyelhették, micsoda rombolás, sáskajárás történik itt. Arany János ezt írta szomarúan (Az orthológusokra):

"Kisütik, hogy a magyar nyelv
Nincs, nem is lesz, nem is volt,
Ami új van benne mind rossz,
Ami régi, az meg tót."

Avagy:.

"Boncold csak nyelvész!
Hát baj, hogy az áldozat elvész?
Tartozik ez tereád?...
Egy bizonyos: nem anyád!"

(Vagyis hogy idegenek igyekeznek megsemmisíteni durván a magyar nyelvet, annak történetét.)

Jókai Mór pedig elegáns és maró gúnnyal tiltakozva ezt írta:

"Mellemre tett kezekkel hajolok meg a nagybecsu etnographiai adathalmaz, az összehasonlító nyelvészet szólajstromai elott; /.../ de minderre csak azt mondhatom: a magyarok nyelve mindig magyar volt."

Talán némi következtetésre adhat lehetoséget az is, hogy Czuczor Gergely börtönben írta a fent említett hatalmas szótárának jelentos részét (halálra ítélték egy 48-as verséért, de hat év után szabadult), Bajcsy Zsilinszky Endre börtönben írta a "Legrégibb nyelv a magyar" címu könyvét, s még az 1970-es években is öngyilkosságba kergették Romániában a székely Szabédi Lászlót, miután megjelent a latin és a magyar nyelv mély azonosságát részletesen feltáró, "A magyar nyelv ostörténete" címu könyve.

De a közelmúltban is érdekes megfigyelésre adódott lehetoség. Nemrégiben jelent meg az olasz nyelvész, Mario Alinei "Osi kapocs" címu könyve, melynek eredeti olasz címe: "Etruszk: a magyar archaikus formája". Vagyis hogy az etrusz nyelv a korabeli magyar nyelvvel azonos. Ezt persze tudtuk, csak hát egészen más, ha külföldi tudós is ezt állítja. Ám láthattuk: ahol hírt adtak e könyvrol, csak a szerzo és a könyv lejáratására ügyeltek: (Itt jegyzem meg, hogy rendre összeakadok nyugati nyelvészekkel, akik lázas sietséggel tanulnak magyarul. Ok már tudják, hogy e nélkül nem értheto meg egyik régi nyelv sem.)

De nyelvünk múltját illetoen nem kell csak Európára szorítkoznunk. Református lelkész fia lévén tövirol hegyire meg kellett ismernem a Bibliát. Remekül szórakoztam a benne sorjázó rengeteg magyar néven, fonéven. PI. Aba, Amos, Arad, Árpád, Béla, Dalajás, Éber, Eper, Ér, Erdei, Gál, Gáth, Húr, Hús, Jósafa, Juta, Kácor, Kádár, Kállai, Kedes, Kenéz, Kászifia, Keszed, Kis, Kóc, Kút, Lúd, Más, Moholi, Pára, Perec, Sallai, Sárai, Sáros, Szabad, Szalka, Szárai, Széled, Szemes, Szin, Só, Sófai, Súr, Tábor, Tél-Harsa, Torma, Úr, Uri stb. Tessék csak felütni a Bibliát! Horvát István írja 1825-ben ("Rajzolatok a magyar nemzet legrégiebb történetei"-bol, Pest, 1825): "Pözsög a' Szent Írás mindenféle a' régi Magyar nevektol és régi Magyar Írásmódtól. Ti éjjelnappal Szent Írást olvasó Rokonim! Hogyan nem vettétek ezeket észre a' sok század alatt!" Ma aztán végképp úgy vagyunk nevelve, hogy az ilyesmin mosolyognunk illd: (s orvosért kiáltanunk), gondolom néhány olvasó máris megingott kissé, ám néha gondolkodni is érdemes: tessék olyan nyelvet mondani, amelyben közszavak a fenti nevek, mert hogy a nevek szavak. Ráadásul e nevek egyben hibátlan magyar ragozásúak is! Akkor pedig milyennyelv mellett kell letenni a voksunkat? Hogy van akinek ez nem tetszik? Mire kötelez ez bennünket? Semmire. Ám van másféle támpont is.

Tudja-e az olvasó, hogy II. András királyunk a 20 000 fos keresztes hada élén szerencsésen megérkezett ugyan a Szent Földre, ám nem kezdte mészárolni az ellenfelet, mert rögvest kiderült: akikkel csatáznia kellett volna, azok magyar ajkú rokonaink. Csetepaté helyett inkább beszélgettek - nem kellett tolmács. A pápa ki is átkozta ezért II. Andrást, ezúttal már másodszor, s a teljes magyar néppel egyetemben. (Még ennél is árulkodóbb, hogy II. András Jeruzsálem királya lett.) Még Jeruzsálem neve is magyar, nem rég még így is írták: Hierosólyom, ahol hier=har, azaz felmagasló, pl. felmagaslása okán ezért e hegynevek: Hargita, azaz Har-gita, Har-sányi hegy. Tehát Jeruzsálem=felmagasodó sólyom. Sólyom pedig a szentlélek madara, pontosabban islen lelkének megszemélyesítoje, de azt hiszem, ezt nem kell részleteznem egy magyarnak. (Mondhatnánk azt is, hogy Solymár testvérvárosa Jeruzsálemnek: a sólyom okán.) A Bibliából is ismert szaracénok is színtiszta magyar emberek voltak, csak épp a muzulmán vallás hívei. Nevük jelentése: sárszín=szaracén, ugyanis valami oknál fogva a sárga színt tartották magukra, vagy mások rájuk jellemzonek. Ha már e tájékon járunk: tudja-e az olvasó, hogy a Kaukázus alatt, a Kaspi-tenger és az Ararát között lévo országban élok - ott, ahol két Zab nevu folyó is van, s ezek nem messze erednek a Vajk és a Tündérek hegytol (ma is ez a nevük, ahogy van ott még Kangavár, Almás is, pedig sok víz lefolyt azóta a Dunán) - az 1200-as években magyar nyelvu papokat kértek a pápától, mert úgy gondolták, mégiscsak jobb, ha a nép érti papjainak beszédét. Továbbá a Kaukázus északi oldalán is volt egy országunk, királyság, 1200 körül még állt. Legnevesebb királya szlávosan írva: Jeretyán, magyarul Gyertyán, s ezen országunk fovárosának neve bizony: Magyar. (Az 1700-as évek közepén még láthatók voltak palotáinak romjai.) Ez tehát három magyari ország: egy idoben! Volt egy negyedik is: ide ment Juliánusz barát. Az eddig leírtakból pedig már sejtheto, hogy miért csak ez utóbbiról hallhatunk, míg a másik kettorol egy szót sem: mert ez a Juliánusz-féle magyar hon van legmesszebb a "muvelt világtól". (Az sem szerepel a tankönyvekben, hogy Kiev neve is magyar szó: Kev, azaz köv=ko, még az itteni, IX. századi nagy építkezések vezetoinek nevét is tudjuk: Cseke és Keve kapitányok).

Tehát a nagy titkokról így még inkább fellebbent a fátyol.
A fentieket átgondolva most már kimondhatjuk: idoközben meg lettünk fosztva a múltunktól - papíron.
Hogy miért? Az ám az igazán cifra történet.

Varga Csaba

[ A Magyar Nyelv által (facebook) ] !

Magyarország dicsőséges tizenhét éve.

Tizenhét év. Ez a történelemben semmicske, apró idő néha megtelik nemzetpusztító tragédiákkal, mint egykor Mohácstól a török berendezkedéséig, de megtelhet nemzetet felemelő építkezéssel, mint máskor: az 1832-es reform-országgyűléstől a szabadságharcig eltelt több, mint másfél évtized.
Épp ennyi, tizenhét évünk adódott – hatalmas csapások sora után – végre újból egy független Magyarország felépítésére.
Nem volt könnyű: infláció, munkanélküliség, válságok, kis háborúk, merényletek környékeztek bennünket, nagyhatalmak és kelletlen szomszédaink acsarkodtak ránk.
De sikerült.
horthy-miklos-magyarorszag (2)Hazánk lakossága e másfél évtizednél alig több idő alatt 1.639.479 fővel növekedett.
Alap- és középfokú iskoláink száma 7418-ról csaknem a duplájára: 13780-ra; óvodáinké 975-ről 1140-re emelkedett.
Új kórházat 160-at is építettünk a kezdetekkor meglévő 187 mellé, s bennük megkétszereződött az orvosok száma.
2628 km. elsőrendű országutat építettünk, vasútvonalaink hossza 8671 km-re nőtt, ebből 243 km-t villamosítottunk – magyar találmány alapján.
Dieselmozdonyok gyártásában pedig világelsők lettünk!
Duna-tengerjáró flottánk összeköti vízi útjainkat a világtengerekkel.
Államadósságunkat az időszak felére kifizettük, sőt el tudtuk engedni a gazdák összes tartozását.
Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó szociális ellátórendszert, biztonságos működéshez szükséges vagyonnal látva el a nyugdíj- és betegségbiztosítókat. Ingyenes gyógyszert kapnak az egyre növekvő számú cukorbetegek.
Budapest (gyógy)fürdővárossá vált.
Nyaralótelepeket építettünk a munkásoknak a Dunakanyarban, a Soroksári Dunaágban; a tisztviselőknek a hegyvidékeken és a Balatonnál.
Filléres vonatok szolgálják a hétvégi kikapcsolódást.
A köz szolgáinak (közüzemek dolgozó, köztisztviselők, közalkalmazottak) vasúti, üdülési, biztosítási, közüzemi díjbéli és egyéb kedvezményekkel honoráltuk áldozatos munkáját.
Mindehhez a világ egyik legértékállóbb valutájának megteremtése is járult.
Politikai téren önállóságra törekedtünk.
Korlátok közé szorítottuk a szélsőséges pártok működését, megtiltottuk a horogkereszt használatát, és az Egyesült Államokat másfél évtizeddel megelőzve (!) eltöröltük a máskülönben csupán ideiglenesen bevezetett numerus clausust.

No persze nem az 1990-2007 közötti tizenhét évről szólnak ezek az adatok, hanem egy másikról.
Horthy Miklós kormányozta ekkor a világháborút, spanyolnáthát, eszeveszett vörösterrort, Trianont elszenvedő Magyarországot – vagyis 1920 és 1937 közötti, a még új világháborútól mentes korszakról.
Adataim pontosak.
A boldog Kádár-korszak alatt kiadott enciklopédiafélékből szemelgettem őket, legfőképp az 1982-ben megjelent Magyar Történelmi Kronológiából (Akadémiai Kiadó).
A milliószámra előforduló munkásmozgalmár szócikk közé nyilván nem a gaz horthyfasiszta-érát dicsérendően pöttyentették ezt a néhány adatot, így bátran elfogadhatjuk hitelesnek mindet.
Természetesen felhasználtam saját jegyzetanyagomat is.
Lássunk ezekből is egyet!
Nagyanyám, Sárközy Istvánné, született Bleszkányi Irén – a Csobánc utcai elemi iskola tanítónője 275 pengő nyugdíjra volt jogosult. Egy pengő ma 1200-1300 Ft-nak felel meg, bár az írásom megjelenésig ez még változhat gyurcsányilag.
Unokája (kétszer hosszabb munkaviszonnyal, néhány diplomával és egy vasas szakmával) mintegy a negyedét-ötödét kapja ennek a nyugdíjnak.
Jó-jó – mondhatja az iskolázott olvasó – de az elnyomó értelmiség (tanítónő) kivételezett helyzetben volt, a szegény munkások pedig folyamatosan nyomorogtak.
No, jómagam egy megbélyegzett osztályban érettségizvén (Antall József volt az osztályfőnökünk) kényszerűségből Angyalföldön dolgoztam évekig, s tanultam szakmát, s nemcsak szakmát tanultam az öreg szakiktól, hanem azt is, hogy az esztergályos kétszeres úr volt (Herr Dréher/r/), és glaszékesztyűben, keménykalapban ment be dolgozni a Lángba, Ganz-Mávagba – s az általa gyártott diesel-vonatok máig vidáman szolgálják a dél-amerikai közlekedést.
Üres óráiban nem maszekolt, hanem énekelt a gyár kórusában, evezett a gyár csónakházában, sportolt a kötelezően (úgy bizony!) előírt s felépített gyári sportpályán – tehette, mert a feleségének nem kellett dolgoznia.
Gyermekei pedig – óh, borzalom! – a hazáról tanultak az iskolában.
A hazáról.
Természetesen – mai szóval – “vesztesei” is voltak e kornak. Gyámolításukra ott voltak az ONCSA-házak, az ínség-akciók, a tehetségmentő szolgálatok…
Tehettünk, amennyit tehettünk. Hisz ne feledjük: ebből a tragédiákkal induló 17 évből 3-4 év a Nagy Gazdasági Világválság – épp a közepén!
Hogyne lettek volna “vesztesek”! Hisz az egész Magyarország vesztes volt!
És hogyan is állunk azzal a rémületes Horthy-fasizmussal?
Mindenekelőtt szögezzük le: a fasizmus és nácizmus két különböző dolog, elemi tudatlanság és gonosz indulat összekeverni a kettőt.
Horthy alatt nálunk se fasizmus, se nemzeti szocializmus nem volt! Szálasi más eset: az valóban náci típusú rendszer volt.
Később, és idegen hatalom katonai megszállása alatt.
(Csupán zárójelben, dőlt betűkkel fűzöm ide: Magyarországon új politikai fogalom született meg: a nemzeti szocializmus ikertestvére, a nemzetellenes szocializmus).
Nem volt hivatalos ideológia a történelmi jog- és szokásrendszer durva leváltására, majd erőszakolt helyettesítésére.
Nem uralta egy, egyetlenegy politikai irányzat a médiákat, és hallatlan választék: 1500 lap, s ebből mintegy 400 politikai jellegű jelent meg e korban! És bizony nem tartotta rettegésben semmiféle terrorrendszer a lakosságot.
Csupán az értékeket tisztelő, azokat megőrző s továbbadó konzervatív világ volt.
Beszélő a neve: értékkonzervatív.
Természetesen nem volt XXI. századi értelemben vett demokrácia, már csak azért sem, mert a XX. század elejéről van szó.
A mai fogalmak visszavetítése egy más korra elemi tudatlanság vagy gonosz indulat – valószínűleg mind a kettő!
Mai politikailag korrekt mércénk szerint valóban antidemokratikus a szélsőséges pártok korlátozása.
Akkor nemzetet mentett.
Valóban volt cenzus (1920-tól 50 %), viszont nem döntötte el végzetesen az ország és a nemzet sorsát néhány tányér levessel vagy lejárt szavatosságú tésztacsomaggal, esetleg a nyugdíjasoknak adott 500 Ft.-os utalvánnyal vásárolt szavazat.
Tekintélyuralmi rendszer?
A Kormányzó csupán egyszer küldhette vissza megfontolásra a képviselőháznak a törvényjavaslatokat – emlékezzünk Göncz papára, mit művelhetett az Antall-kormány törvényeivel!
Horthy kormányzó a puszta tekintélyt pedig megérdemelte, mint tisztakezű, becsületes, erős akaratú magyar vezető!

Barátaim!
Egyszer végre el kellett mondani mindezt.
Csak azt kérem: adjátok tovább!

Sárközy Csaba/Tatulus

Cikk a magyartudat.com nyomán.