Namaste ॐ
A Namaste eredete és jelentése magyarul
A namaste (námaszté) szó a szanszkritból, India ősi nyelvéből származik. A következőképpen vezethetjük vissza: nama (नम): meghajolni előtte, az āste (आस्ते) lenni, ott van jelentésű. Összeállítva a úgy fordítható: „meghajlok előtted”, vagy „tisztelem a benned lévő isteni eredetű lelket”.
A Namaste köszönés spirituális magyarázata
A Namaste több, mint egy egyszerű üdvözlet – erőteljes spirituális jelentéssel bír a hindu és a buddhista kultúrában. Ez egy lehetséges módja, hogy elismerjük az isteni szikra jelenlétét minden emberben, és felismerjük az összes lény összekapcsolódását. https://hinduizmus.hu/bolcsessegek/namaste
***
„Ne erőltesd, ne törekedj arra, hogy te világítsd meg az emberek előtt a saját útjukat!
Nem szabadna elhalmozni őket saját bölcsességeiddel, tanácsokkal és útmutatókkal, HA ők NEM kérik ezt közvetlen tőled.
Soha ne akarj megmentőjük lenni,
de még csak azt se kívánd, hogy prédikációid tízezrek fülét találják meg.
Amiképp Buddha tanítása szól: "Senki nem menthet meg minket!
Senki nem tud, s senkinek NEM IS SZABAD megmentenie.
Egyedül mi tudjuk saját magunkat megmenti, megváltani.
Nekünk kell az utat végigjárnunk..."
Hanem csupán,
élj
olyan életet, emeld olyan magas minőségbe a saját életed és egész
lényed, hogy az emberek ösztönösen, saját szabad akaratukból merítsenek
erőt a példamutatásodból. Akik 'lent' vannak, lássák azt neked
köszönhetően, hogy milyen jó is valójában ott 'fent' lenni!
Ha igazán segíteni szeretnél másoknak, akkor mindent megelőzően: segíts önmagadon!
Aki
a saját kis hatáskörében, a saját világában rendet képes teremteni,
kiegyensúlyozottságot, békét sugároz ott, ahol megjelenik,
akarva-akaratlanul is felfigyelnek rá az emberek, s ez a fajta
példamutatás többet fog számukra tanítani, mint bármilyen verbális lelki
tanácsadás.
Aki tündökölni akar
és kitűnni azáltal, hogy másoknak segít, annak szándéka voltaképpen az
ego etetéséből fakad, akkor is, ha ez számára nem tudatos.
Tudniillik
a tiszta szívben megszületett jószándék soha nem kerül a tömeg szeme
elé szánt szándékkal – amikor képesek vagyunk ténylegesen a másik javára
segíteni, gyakran annak szemtanúi csak a másik fél és mi vagyunk, sőt,
olykor az a személy, akin segítettünk, nem is tud róla, hogy önzetlenül
segítettünk rajta, így a jó tettünk egyedüli szemtanúi mi magunk
maradunk (és az Égiek).
Aki
pedig forszírozottan szeretne segítő tanácsokat osztogatni, prédikációt
tartani, (tehát ő keresi a szomjazókat, s nem pedig a szomjazók jutnak
el hozzá ösztönösen), az általában nem önmaga megsegítésébe, nem az
önismeretbe, tehát nem az önmagán való munkába öli az energiát, így
kosara üres marad, nem tud miből adni embertársainak – csak ennek
látszatát tartja fent.
Aki így cselekszik, nem a
másik valódi érdekét és megsegítését tartja szem előtt, hanem azt
próbálja elérni, hogy a másik feltétlenül az ő tanácsát fogadja meg, s
az ebből kapott hatalmi érzésen próbál feljebb kapaszkodni - (általában
nem tudatosan).
( Mellékesen szeretném hozzáfűzni:
annak az embernek az energiái, akihez tanácsért fordulunk, minden
esetben elég jól érzékelhetők. Ha tudatosan odafigyelünk arra az
érzésre, amely megjelenik BENNÜNK szavai hallatán, tévedés nélkül súgja
meg nekünk ez az érzet, hogy fénnyel teli, vagy "fény-hiányával teli"
információt kaptunk. Nagyon fontos különbség, amelyet a gyakorlat is
igazolna. )
Nem nekünk kell azt
mondanunk, hogy „figyelj, én már idáig jutottam az életben, ezért majd
én tudok segíteni rajtad “, hanem a másikban kell felébrednie az
érzésnek: „Figyelj, az a megérzésem, hogy most jelen pillanatban Te vagy
az, aki tovább tud engem segíteni az életemben!“
Aki önmagán segít, nap mint nap mint nap, az minden egyes megtett lépésével automatikusan segít a társainak is!“
( Namaste ॐ Facebook oldal szerkesztője )
Köszönöm szépen!
***
„Nem
teheted boldoggá az embereket a te metódusod szerint, hagynod kell őket
boldoggá, vagy boldogtalanokká lenni a maguk módján.“
/Marcus Aurelius/
LINK:




