Agyunk szerkezetileg leginkább egy nagyra nőtt dióhoz hasonlít. A két agyféltekét alulról „egy hatalmas agyközi kábelrendszer”, vagyis az idegrostokból álló kéregtest (corpus callosum) kapcsolja össze. Ezek az idegrostok szállítják az üzeneteket a két félteke között. (Egyes kutatok szerint a beszéddel kapcsolatos készség azért fejlettebb a lányoknál, mivel a kéregtest vastagabb, több rostból áll a női agyban, mint a férfiaknál.)
Első pillantásra talán úgy tűnik, hogy agyunk két féltekéje teljesen egyforma, valójában nem szimmetrikusak, mivel a két agyfélteke különböző funkciókat lát el.
A jobb agyfélteke rendkívül fogékony és befogadó. Gondolkodása holisztikus, azaz egységben ragadja meg az információkat, de a hangulat és a benyomások alapján ítél, emiatt ítéletes szubjektív és irracionális. A jobb agyfélteke erősen vizuális, gazdag képzelőerővel bír, és igencsak kreatív. Folyamatosan új ötletekkel és hipotézisekkel áll elő, amelyeket legszívesebben azonnal megvalósítana.
Ám ekkor jön a bal agyfélteke, a kontroll és a logikus, tudatos ellenőrzés bajnoka – és azt mondja: „Várjunk csak! Nézzük csak meg ezt közelebbről, alaposabban!” A bal agyfélteke a külvilágból és a testből érkező információkat, valamint a jobb agyfélteke hipotéziseit és ötleteit mélyreható, elemző vizsgálatnak veti alá. Először mindent szétszed elemeire, majd kiválogatja a számára fontos adatokat, keresi az ismétlődő mintákat, törvényszerűségeket, összefüggéseket, és végül egy logikus rendszert állít fel.
Ésszerű következtetéseit a bal agyfélteke szabatosan képes fogalmazni, bár hangja kissé gépies, monoton. Pontosan használja a fogalmakat, de mindent szó szerint vesz. A bal agyfélteke beszélgetés közben nem érzékeli a neki mondottak érzelmi töltését, nem veszi a metakommunikatív jeleket. Mondhatnánk: „érzelmileg süket” és híján van a humorérzéknek is.
Ellenben a jobb agyféltekének remek a humora. Ő társalgás közben nem arra figyel, hogy mit mondtak neki, hanem inkább arra, hogyan mondták, milyen hangsúllyal, és persze milyen arcot vágtak közben. A jobb agyfélteke képekben, hangokban gondolkodik, és mivel beszélni kevésbé tud, inkább a zene vagy a művészetek nyelvén fejezi ki magát. Ezért van az, hogy üzeneteit sokkal inkább csak érezzük, mintsem értjük.
A bal agyfélteke realista és praktikus módon kezeli a dolgokat. A múlt tapasztalataira támaszkodva terveket, stratégiákat készít, amit híven követ. Ezzel szemben a jobb agyfélteke intuitív módon dönt és ötletszerűen cselekszik. Bátrabban kockáztat, mint bal oldali társa, aki biztonságra törekszik.
A bal agyféltekének az időérzékelése, a jobb agyféltekének a térérzékelése a jobb.
A keresztezett idegpályák miatt agyunk bal agyféltekéje irányítja testünk jobb oldalát, a jobb agyfélteke a test bal oldalát. Attól függően, hogy melyik agyféltekénk a domináns leszünk jobb vagy balkezesek.
Kutatások bizonyítják, hogy ha a szülés során valamiért sérül az agy, az ép agyfélteke gyakran sikeresen helyettesíti a károsodott agyfélteke működését. Olyan csecsemőknél pedig, akiknél műtétileg eltávolították az egyik agyféltekét, viszonylag normális szellemi és testi fejlődést tapasztaltak.
Bár a különálló agyféltekék önmagukban is működőképesek, rendes körülmények között a két agyfélteke egymással kölcsönhatásban működik – mint a jó csapatjátékosok munkamegosztásban dolgoznak. Hámori József szavaival élve:” Az eltérő tulajdonságok nemcsak kiegészítik a két féltekét egységes aggyá, hanem hatalmas pluszt is jelentenek. Itt 1+1 nem egyenlő 2-vel, hanem 1+1= 3. Ebből jön ugyanis létre az, amit személyiségnek nevezünk.”
Forrás:
***
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése