Szavak:
Nap = napi
víz = vezi
tenger = tengir
rengeteg, tengernyi = tegngirdi
só = sava (v.ö. sava borsa)
tó = tava
hó = hava, havas
szél= szele
száraz = sziki (Ég a napmelegtől a kopár szík sarja)
lejtő = lüthü
völgy = vüldi
folyómeder = tur (hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek
anyja kebelére;)
erdős hegyvidék = kert
hegyalja = soprun
ország, uralom: urruság
lakatlan határsáv = gyepű (v.ö. honfoglalás utáni gyepű rendszer)
kapu = kapu
vár = vara
szó = szava
had = hada
kard = szurr (szúr is dőf is)
nyil = neil
tegez = thegisz
balta = balta
sisak = sisak
sarló = sarlagh
harcos = vitesi
kincs = küncse
kéz = kézi
szem = szöm, szüm
száj = szá(h)
kopasz, tar = tar
ősapa = ise ( a halotti beszédben:terümtevé miü isemüköt,Ádámut = teremté ősapánkat Ádámot)
felmenők = elüd (előd)
úrnő = aszuni ( asszony: a korábbi emelkedettebb jelentésű szó módosulata)
halotti) tor = tor
bor = bor
sör = ser
vásár = vásár
por = poura
göröngy = bog
sár = sár
szar = sara
út = utu
kút = kutu
lyuk = liku
szag = szaghu
gömb = theke (nincs nálam boldogabb e földtekén)
piramis = gula
vm.-nek a fele = vele
ma = ma
szám = szán
nem = nen
igen = éjen
kicsi = kücsü
baj = bű (bűbáj mint rossz irányú báj)
ész = esze
eszes, okos = eszisi
régi = avesi (avitt, avas)
kettő = keltü
tíz = tíz
tizenkettő = tiz hen keltu
húsz = khuszi
hatvan: hotu ben tiz
én = ejn
mi = minkh
ti = tikh
engem(et) = inkmüt
minket = minkhüt
nekem = nikhüm
én leszek = ejn leszim
mi leszünk = minkh leszinkh
te leszel = ti leszil
ti lesztek = tikh lesztikh
ez = ejsz
az = ajsz
ez itt = hit
az ott = hot
az ott távol = oti
kívül = küivüle
belül = béivüle
külön = klün
élő, eleven = eleved
bogár = mütür (v.ö. mütyür)
ló = lú
kutya = kutha
sáska = saska
légy = ledzsi (madzsar)
béka = béka
bagoly = bagialu
sas = sas
hal = kala
teve = tüve
sás = sás
virág = viragh
moha = muha
alma = alma
árpa = árpa
fa = fo(a?)
tő (növény töve) = tüvi
fű = föve (föveny)
falevél = zize ( hangutánzó szavak)
menni = menin
jönni = jüven
járni = járin
teremni = termin
tűrni, elviselni: türen
szagolni = szaghin
tudni = tondin
(fel)avatni, felkenni = kenin
fújni = fuvin
közösülni = batten ( b@-ni)
ha = cha
hol? = chol
hová? = chowrá
mi? = mi
ki? = ki
hány? = kháni
be = béh
át, által = alta
szét = szeit
rá = wra
Ragozás:
-on, -en, -ön = hen
-ban, -ben = ben
-ba, -be = be
-ra, -re = wra
A főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tő + -ekh. A mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh.
A tárgy ragja: magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés;
mássalhangzóra végződő szavaknál -et végződés.
A birtokjel: magánhangzóra végződő szavaknál -je végződés;
mássalhangzóra végződő szavaknál -é végződés.
A részeshatározó ragja: egyes szám: -neki; többes szám: szótő +
-ekhneki. A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül szóvégződés.
nyilam = neilim nyilaim = neiliam
nyilad = neilit nyilaid = neiliat
nyila = neilej nyilai = neiliaj
nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh
nyilatok = neilitekh nyilaitok = neiliathakh
nyiluk = neilekh nyilaik = neiliakh
A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot. A fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza, amelyek most 1500 évvel később a mai magyar fülnek egyértelműen beazonosíthatóak. A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján készült. A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az őstörténet kutatásnak hatalmas lökést adhat.
Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége.
A Magyar Tudományos Akadémia hallgat a témáról.
Minden követ meg kell mozgatnunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a föld alól is elő kell keríteni őket. Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást ez ügyben.
Zs.M.
Nap = napi
víz = vezi
tenger = tengir
rengeteg, tengernyi = tegngirdi
só = sava (v.ö. sava borsa)
tó = tava
hó = hava, havas
szél= szele
száraz = sziki (Ég a napmelegtől a kopár szík sarja)
lejtő = lüthü
völgy = vüldi
folyómeder = tur (hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek
anyja kebelére;)
erdős hegyvidék = kert
hegyalja = soprun
ország, uralom: urruság
lakatlan határsáv = gyepű (v.ö. honfoglalás utáni gyepű rendszer)
kapu = kapu
vár = vara
szó = szava
had = hada
kard = szurr (szúr is dőf is)
nyil = neil
tegez = thegisz
balta = balta
sisak = sisak
sarló = sarlagh
harcos = vitesi
kincs = küncse
kéz = kézi
szem = szöm, szüm
száj = szá(h)
kopasz, tar = tar
ősapa = ise ( a halotti beszédben:terümtevé miü isemüköt,Ádámut = teremté ősapánkat Ádámot)
felmenők = elüd (előd)
úrnő = aszuni ( asszony: a korábbi emelkedettebb jelentésű szó módosulata)
halotti) tor = tor
bor = bor
sör = ser
vásár = vásár
por = poura
göröngy = bog
sár = sár
szar = sara
út = utu
kút = kutu
lyuk = liku
szag = szaghu
gömb = theke (nincs nálam boldogabb e földtekén)
piramis = gula
vm.-nek a fele = vele
ma = ma
szám = szán
nem = nen
igen = éjen
kicsi = kücsü
baj = bű (bűbáj mint rossz irányú báj)
ész = esze
eszes, okos = eszisi
régi = avesi (avitt, avas)
kettő = keltü
tíz = tíz
tizenkettő = tiz hen keltu
húsz = khuszi
hatvan: hotu ben tiz
én = ejn
mi = minkh
ti = tikh
engem(et) = inkmüt
minket = minkhüt
nekem = nikhüm
én leszek = ejn leszim
mi leszünk = minkh leszinkh
te leszel = ti leszil
ti lesztek = tikh lesztikh
ez = ejsz
az = ajsz
ez itt = hit
az ott = hot
az ott távol = oti
kívül = küivüle
belül = béivüle
külön = klün
élő, eleven = eleved
bogár = mütür (v.ö. mütyür)
ló = lú
kutya = kutha
sáska = saska
légy = ledzsi (madzsar)
béka = béka
bagoly = bagialu
sas = sas
hal = kala
teve = tüve
sás = sás
virág = viragh
moha = muha
alma = alma
árpa = árpa
fa = fo(a?)
tő (növény töve) = tüvi
fű = föve (föveny)
falevél = zize ( hangutánzó szavak)
menni = menin
jönni = jüven
járni = járin
teremni = termin
tűrni, elviselni: türen
szagolni = szaghin
tudni = tondin
(fel)avatni, felkenni = kenin
fújni = fuvin
közösülni = batten ( b@-ni)
ha = cha
hol? = chol
hová? = chowrá
mi? = mi
ki? = ki
hány? = kháni
be = béh
át, által = alta
szét = szeit
rá = wra
Ragozás:
-on, -en, -ön = hen
-ban, -ben = ben
-ba, -be = be
-ra, -re = wra
A főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tő + -ekh. A mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh.
A tárgy ragja: magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés;
mássalhangzóra végződő szavaknál -et végződés.
A birtokjel: magánhangzóra végződő szavaknál -je végződés;
mássalhangzóra végződő szavaknál -é végződés.
A részeshatározó ragja: egyes szám: -neki; többes szám: szótő +
-ekhneki. A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül szóvégződés.
nyilam = neilim nyilaim = neiliam
nyilad = neilit nyilaid = neiliat
nyila = neilej nyilai = neiliaj
nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh
nyilatok = neilitekh nyilaitok = neiliathakh
nyiluk = neilekh nyilaik = neiliakh
A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot. A fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza, amelyek most 1500 évvel később a mai magyar fülnek egyértelműen beazonosíthatóak. A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján készült. A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az őstörténet kutatásnak hatalmas lökést adhat.
Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége.
A Magyar Tudományos Akadémia hallgat a témáról.
Minden követ meg kell mozgatnunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a föld alól is elő kell keríteni őket. Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást ez ügyben.
Zs.M.
Forrás: (hunhir.info)
2012
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése