Agyunk, azaz elménk működését probabilisztikus kvantum-, ill. determinisztikus biokémiai folyamatok határozzák meg, melyek nem adnak teret a szabad akaratnak.
Ezekre a folyamatokra ráadásul a külvilág is hatással van, ami nemcsak tudatos gondolatainkat, de tudatalaattinkat is formálja. Valójában semmit sem akarunk valamilyen, a saját elménktől független ok, azaz külső tényező nélkül. A szabad akarat tehát csupán illúzió, melynek forrása elménk bonyolultsága, ill. az annak működését alakító számtalan tényező viszonyrendszerének kusza szövevénye.
Döntéseink sohasem vákuumban keletkeznek úgymond, számos dolog együttesen befolyásolja azokat, pl. génjeink, epigenetika, prenatális-, és posztnatális hormonális hatások, egészségi állapotunk, örökölt és kialakult félelmeink,[1] tudatalattink, múltbéli és meglévő kapcsolataink jellege és minősége, tanult viselkedésformák, kapott értékek, neveltetés, oktatás, különböző minket érő hatások (pl. ideológiák, reklám), társadalmi-gazdasági helyzetünk és pozíciónk, sőt, még a tágabb társadalmi keretek is (pl. jogrendszer, gazdasági rendszer). Tetszik, vagy sem, mindannyian biológiánk, környezetünk, és kultúránk termékei vagyunk.
Ugyanakkor, ha kellően megismerjük ezeket a tényezőket és saját magunkat, és ha képesek vagyunk az empátiára, akkor minden, és mindenki szempontjából jó döntéseket hozhatunk. Sőt, együtt még az elavult társadalmi-gazdasági kereteket is megváltoztathatjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése