"Ruff Tibor, teológus, filozófus:
Amikor természettudósok lételmélettel és metafizikával kezdenek el
foglalkozni, gyakran síkos pályára tévednek: saját természettudományos
modelljeiket és módszereiket a létezés egészére vonatkoztatják, s így a
legsúlyosabb filozófiai és logikai hibát követik el. Azt a világképet, melyen
belül gondolkodásuk mozog, ugyanolyan reflektálatlanul hiszik a valóságnak, mint
egy kisgyermek. Hatalmas tudásuk és intellektuális képességeik ellenére
általában nem mernek, vagy nem akarnak saját világnézetük alapjaira rákérdezni.
Ezért amikor a tudományos elit, csak hogy a tudományosság látszatát fenntartsa,
eleve kizárja a természetfeletti tényezőt világnézetéből, a fürdővízzel együtt a
gyereket is kiönti. "
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége a hónap elején kiadott
állásfoglalásában védelmébe vette a darwini evolúciós elméletet, egyúttal
tudománytalannak minősítette a kreacionizmust, magyarul a teremtéstudományt. „A
biológiai tudománynak nem titkolt célja bebizonyítani, hogy ami értelmesen
tervezettnek látszik, azt a véletlen hozta létre” – állítja Richard Dawkins
ateista biológus, az Isteni téveszme című könyv szerzője. Ami értelmesen
tervezettnek látszik, az valóban az is – vélik ezzel szemben az intelligens
tervezésről írt Tudomány, hit, világmagyarázat című könyv szerzője és szakmai
lektorai.
Mennyire aggályos Önök szerint, hogy az adófizetők pénzén fenntartott MTA
egy világnézeti kérdésben foglal állást úgy, hogy elvileg az ideológiailag
semleges államot képviseli?
Prof. Dr. Tóth Tibor, mérnök-informatikus:
Az MTA-t semmi sem kényszerítette ennek az állásfoglalásnak a kiadására,
mégis bizonyítás és igazolás nélküli dogmatikus kijelentéseket tett a
darwinizmus védelmében. Ezáltal rendkívül sok támadási felületet hagyott a
tudományosan és intellektuálisan képzett olvasók számára. Nem tudjuk, milyen
megfontolások vezettek idáig, hogy az elnökség több, deklaráltan Istenben hívő
tagja nem meri vállalni az evolucionizmussal kapcsolatos kételyeit. Sőt, adott
esetben belebonyolódik, és szaván fogják, mint az MTA elnökét, aki egyházi
fórumon máshogy beszél e kérdésről, mint tudományos plénum előtt.
Ruff Tibor, teológus, filozófus:Amikor természettudósok lételmélettel és metafizikával kezdenek el
foglalkozni, gyakran síkos pályára tévednek: saját természettudományos
modelljeiket és módszereiket a létezés egészére vonatkoztatják, s így a
legsúlyosabb filozófiai és logikai hibát követik el. Azt a világképet, melyen
belül gondolkodásuk mozog, ugyanolyan reflektálatlanul hiszik a valóságnak, mint
egy kisgyermek. Hatalmas tudásuk és intellektuális képességeik ellenére
általában nem mernek, vagy nem akarnak saját világnézetük alapjaira rákérdezni.
Ezért amikor a tudományos elit, csak hogy a tudományosság látszatát fenntartsa,
eleve kizárja a természetfeletti tényezőt világnézetéből, a fürdővízzel együtt a
gyereket is kiönti.
Dr. Jeszenszky Ferenc, fizikus:George Wald Nobel-díjas evolucionista legalább volt annyira őszinte, hogy
leírta: „Nem akarok hinni Istenben. Ezért inkább úgy döntöttem, abban hiszek,
amiről tudom, hogy tudományos képtelenség, vagyis az evolúcióhoz vezető spontán
nemzésben [az abiogenezisben, az élőnek az élettelen anyagból való spontán
keletkezésében – a szerk.].” Bármennyire is hangsúlyozzák autonómiájukat a
tudomány mai képviselői, némi őszinteséggel be kellene látniuk, hogy a
végletekig kiszolgáltatottak az őket körülvevő világnak, és bizony van egy olyan
általános érvényű etika, melyet nem ők szabnak meg. Az „átkos rendszer”
békepapjainak mentalitására volt jellemző, hogy megtették, amit elvártak tőlük;
cserébe mindenki abban hihetett, amiben akart.
Az ilyen kompromisszumok vezettek oda, hogy a teremtéselmélet összekeveredett
az evolucionizmussal?
R. T.: A katolikus egyház Teilhard de Chardin, de főleg a II. vatikáni
zsinat óta keresi a lehetőségét, hogyan tudja szinkronba hozni a
teremtéselméletet az evolúcióval. Ehhez természetesen föl kellett adnia a Biblia
szó szerinti értelmét.
Tóth Tibor
eredményezte, hogy II. János Pál 1996-ban nyilvánosan állást foglalt, amikor a
vatikáni Tudományos Akadémiának küldött üzenetében formálisan is megalapozottnak
nyilvánította az ember kialakulásának és fejlődésének darwini elméletét.
„Összeegyeztethető az emberi test állati eredetéről szóló tan a lélek isteni
elvét valló katolikus elvekkel” – írta. A katolikus egyház berkeiben már
hosszabb ideje tartó dogmatikai reform vezetett idáig. Ennek során elismerték,
hogy az evolúció valódi természete metafizikai és nem anyagi, valamint hogy az
ún. „léttöbblet-növekedés” nem magyarázható természetes okokkal. Egyetlen
megoldás marad hát, ha az evolúciót tényként fogadjuk el, de a Biblia
kijelentéseiben is hinni akarunk: az evolúció Isten módszere.
J. F.: Egy tisztességes evolucionista badarságnak véli a
léttöbblet-növekedés kérdésének feszegetését, mert szerinte arra nem kell
természetfeletti eredetmagyarázat, magából a fejlődéselméletből következik. Arra
persze, hogy hogyan szervezi magát az anyag alulról fölfelé, senkitől sem kapunk
választ. Bárhonnan indulunk el, csak oda lyukadunk ki, hogy a világ egészének
kérdéseivel és benne az ember kialakulásával kapcsolatban mindenki kizárólag
világnézeti alapon tud gondolkodni. A Szentírással nincs összhangban az sem,
hogy Isten csak időnként avatkozik be az általa teremtett világ fejlődésébe. A
progresszív teremtés elmélete, amely ezt javasolja, egy kompromisszum eredménye:
jó a hívő és jó az ateista tudósoknak is, ugyanis azoknak, akik ezt, vagy a
teista evolúciót sugallják műveikben, nem kell állást foglalniuk, hogy melyik
oldalon is állnak valójában. Ezért mondják, hogy egy evolucionista még lehet
Istenben hívő, de egy materialista nem lehet nem evolucionista.
T. T.: Egy ismert kreacionista biokémikus, Duane T. Gish szerint az
ateista evolúció elméletének hívei is vallásos emberek, csak éppen a hidrogént
imádják. A hidrogén ugyanis képes volt arra a képtelenségre, hogy mintegy15
milliárd év alatt fölszervezte magát a körülbelül 120 billió sejtből álló
emberré.
„Meggyőződésünk, hogy a vallásos hit (így a kreacionizmus is) sem nem
igazolhatja, sem nem cáfolhatja az evolúció tudományos elméletét, mint ahogy a
tudományok sem foglalkozhatnak hitbéli kérdésekkel” – áll az MTA
állásfoglalásában. Miért ilyen fontos vagy aktuális az evolúció és a
kreacionizmus kérdése a 21. század elején?
Jeszenszky Ferenc
egzakt része létezik, az evolúció elmélete azonban az a kritikus pont, ahol
kiderül, hogy a naturalista világmagyarázat meggyőző volta kétséges. A
modernkori tudománynak azért életbevágóan fontos, hogy a világ megmagyarázható-e
önmagából vagy sem, mert ha az erre a kérdésre eddig megnyugtató választ
szolgáltató evolúcióelmélet téves volta beigazolódik, akkor az uralkodó
naturalista világmagyarázat sem igaz. Márpedig mostanáig csak az ilyen
elméleteket fogadták el tudományosnak. Abban a pillanatban pedig, ha valaki
átlépte ezt a határt – és egy őszinte tudósnak át kell lépnie – vallási
fanatikusnak vagy sarlatánnak kiáltották ki.
Amikor az USA alapító atyái bevették az Alkotmány 1. számú kiegészítésébe, hogy
az állam nem támogat semmiféle vallást, akkor ez – miután mindenki vallásos volt
– nem az istenhit ellen szólt, hanem a felekezetek között dúló teológiai
vitákból való ésszerű kivonulásról. Mára azonban fegyver lett e passzusból a
bibliai hittel szemben, és minden világnézet, amelyben a transzcendens
megjelenik, automatikusan vallás lesz, következésképpen az államnak el kell
határolódnia tőle. Így minősítenek az ateizmuson kívül minden más világnézetet
vallásnak, és ezért lehet az adóforintokból evolúcióelméletet hirdetni az
iskolákban és az MTA állásfoglalásaiban.
R. T.: Az evolúció nem tudományos elmélet – a többiben igaza van az
MTA-nak. De az, hogy világszerte 67 tudományos akadémia látta szükségesnek a
darwinizmust védelembe venni, végül is egy pozitív jelenség: azt bizonyítja,
hogy komolyan megrendült az egyeduralma.
J. F.: Max Planck azt mondta, hogy az új és eredeti gondolatokat először
agyonhallgatják. Ha nem lehet már titokban tartani, akkor támadják, végül pedig
kinyilvánítják, hogy „ezt mindig is tudtuk, nyilvánvaló”. A teremtéstudománynál
a második szakaszban tartunk.
T. T.: A nemrég elhunyt híres evolucionista, Stephen Jay Gould haláláig
úgy vélekedett, hogy a kreacionizmus nagy valószínűséggel Amerika belügye marad.
A kreacionista mozgalom azonban világméretűvé nőtte ki magát az elmúlt
évtizedekben. Nagy fellegvárai vannak az USA-n kívül Ausztráliában, Kanadában,
Angliában, Németországban és Hollandiában is. Mindenképpen a teremtéselmélet
térhódításáról kell beszélnünk, ha a NASA-űrrepülőgép egyik, teremtésben hívő,
vezető konstruktőre részletesen levezette egy közös barátunknak, John Mackay
ausztrál geológusnak: nem is történhetett másképp, mint hogy Isten először a
Földet alkotta meg. Ahhoz, hogy a Földön életképes civilizációk létezhessenek,
nagyszámú feltétel rendkívül pontos összehangolása szükséges. A legutóbbi
kutatások szerint a természet alapállandói – a szénatom energiaszintjeitől az
Univerzum tágulási sebességéig – éppen a megfelelő értékkel rendelkeznek az élet
létezéséhez. A természetben fennálló négy alapvető kölcsönhatás (az erős
nukleáris kölcsönhatás, az elektromágneses kölcsönhatás, a gyenge nukleáris
kölcsönhatás és a gravitáció) öszszehangoltságának mértéke minden emberi
képzeletet felülmúl. A Naprendszerben a tömeg 99,7 százalékban a Napban van, a
perdület (az impulzus nyomatéka) pedig kb.98 százalékban a bolygókon. A
Naprendszer egyensúlyához egy nagyobb galaktikában kell gondolkodnunk, és ez
igaz az egész Tejútrendszerre is, míg végül eljutunk egy felfoghatatlan méretű
világűrhöz, amely a négy természettörvény-csoporttal tartja egyensúlyban ezt a
parányi bolygót, ahol az ember él. Ehhez tegyük hozzá, hogy a Föld nevű „űrhajó”
106 700 km/h sebességgel száguld a Nap körüli pályán.
J. F.: Az evolúció kontra teremtés vita már messze túllépte a
zsidó-keresztény világot. Manapság az iszlám és a hinduizmus is kifejti ezzel
kapcsolatos teremtéspárti álláspontját. Bátran kimondhatjuk, hogy az átlagember
kreacionista, az értelmes tervezettség híve, és ez nem csak a természeti népekre
igaz, hanem a „felvilágosult nyugatra” is. Richard Dawkins oxfordi ateista
etológus elismeri: „a biológiai tudománynak nem titkolt célja bebizonyítani,
hogy ami értelmesen tervezettnek látszik, azt a véletlen hozta létre”. Az
emberek erkölcsi alapon ugyan hajlanak az ateizmusra, de eredetüket illetően
zsigerből értelmes tervezettséget feltételeznek.
Ruff Tibor
egy rendkívül fiatal képződmény, körülbelül 400 éves. Az emberi alaptermészettől
a transzcendens tagadása eleve idegen magatartás. Az ógörögben van egy szó, az
euszebeia, melyet az Újszövetség is használ. Ez a pogány görög kifejezés olyan
magatartású embert jelöl, aki azért nem tesz rossz dolgokat, mert tudatában van
annak, hogy a természetfölötti törvény ezért büntetni fogja. Ez a fajta
gondolkodásmód minden népnél eleve megvan. Nincs olyan archaikus nép, amely
materialista lett volna. A materializmus egy tagadás, a posztkeresztény nyugati
civilizáció negatív világnézete.
A témában vitázó felek rendre a tudományosság kritériumait kérik számon a
másik táborhoz tartozóktól. Mi a helyzet ezen a fronton az evolúcióval?
R. T.: A tudományos megismerés alapkritériuma, hogy minden ember számára
követhető, igazolható, felfogható legyen, ezért racionálisan és empirikusan kell
igazolnia állításait, mert a hit és a kinyilatkoztatás, Pál szavaival, „nem
mindenkié”, azaz nem mindenki számára belátható – és ez Isten akaratával
megegyezően van így. A technika fejlődése szempontjából ez a tudományos módszer
előremutató, azonban teljes világmagyarázatot nem tud adni, mert az említett
okból eleve ki kell zárnia a természetfölöttit. Ez a természettudományos
gondolkodásmód egyetemes világnézetté három formában terjeszkedett ki: az
ateizmus minden természetfelettit kikapcsolt a rendszerből; a deizmus egy
kezdeti isteni beavatkozás után magára hagyott világban hisz; a panteizmus
szerint Isten azonos a világgal, ezért nem írhatja felül annak, vagyis önmagának
természetes törvényeit. E három világnézet azonban éppúgy vallásos hit, és nem
tudomány, mint a bibliai meggyőződés. A csúsztatás, csalás abban áll, amikor
ezeket tudományosabbnak állítják be, mint amazt, holott mindegyik hit és döntés
kérdése.
T T.: A természettudománynak öt át nem hágható kritériuma van, ezek:
megfigyelhetőség, modellezhetőség, megismételhetőség, reprodukálhatóság, és a
gyakorlatba való visszacsatolhatóság. Az evolúció átfogó neodarwinista elmélete
ezek közül egyiknek sem felel meg. Ráadásul még csak nem is a tényekkel és azok
rendszerezésével foglalkozik.
A világ keletkezésére kiterjesztett evolúcióelmélet pedig túlmegy a filozófiák
filozófiáján is, hiszen olyan, a valóságtól elrugaszkodott elképzeléseket
tárgyal, mint például a végtelen sűrű és forró fogalma. Ezek pedig
értelmezhetetlenek a természettudomány számára.
R. T.: Azt, hogy az evolúció nem felel meg a tudományos elmélet
kritériumainak, már a kommunizmus utolsó éveiben is tényként tanították az ELTE
filozófia szakán logikából és tudományelméletből. Egyrészt, mert logikailag nem
zárt, vagyis nem ellentmondásmentes, másrészt mert kísérletileg vagy
tapasztalatilag nem igazolható. A logikai ellentmondás a fajok közti átugrásnál
jelentkezik. Faj az, amelyhez tartozó egyedek továbbszaporodni képes egyedeket
hozhatnak létre. Új faj létrejöttéhez olyan genetikai ugrásra lenne szükség,
melynek során egyszerre legalább két egyed születik ugyanazzal a génhibával,
hogy egymással szaporodóképes maradjon, felmenőik fajával viszont már nem. Ez
abszurd módon valószínűtlen, illogikus és soha kísérletben vagy természetben meg
nem tapasztalt esemény. Tehát az evolúcióelmélet legalapvetőbb eleme sem
racionálisan, sem empirikusan nem igazolható: vagyis nem tudományos, hanem
vallási jellegű.
http://www.hetek.hu/fokusz/200803/a_darwini_teveszme
Teremtés & Értelmes Tervezettség / facebook /
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése