Lényeges dolog, hogy amikor a szemeink kezdenek nyiladozni vagy megnyíltak a lét magasabb rendű valóságaira, és kezdjük felismerni mi ez a világ, mindig tudatában legyünk kik vagyunk. Ez eleinte nagyon nehéz, hisz többé-kevésbé szembesülhetünk a jelenlegi rohanó, érdektelen, lelketlen, környezettel, ahol sok dolog történik körülöttünk, amik nagyon könnyen elvonják a figyelmet a lényegről. De idővel azért egyre könnyebbé válik, ahogy dolgozunk magunkon és jobban keresztül látunk a minket körülvevő valóságon. Szerintem, az egyik legfontosabb az életben, hogy megtaláljuk a lelkünket és felvegyük vele a kapcsolatot, hisz valójában AZ vagyunk, ez az egyetlen igazság, és csak ő tudja a kivezető utat is a jelenlegi helyzetünkből. Az más kérdés, hogy ez szintén nem egyszerű feladat, hisz ha könnyű lenne, akkor nyilván már nem ilyen valóság tárulna elénk. Azért van az emberiség többsége mély hipnotikus állapotban, mert teljesen a külső tudatában él, és azt hiszi egyetlen valóságnak amit lát, ezért nem veszik észre, ami többeknek már szinte oly nyilvánvaló. Azt gondolom, hogy a spiritualitás nagy része is eléggé félre tudja vezetni az embert, és sokszor kiderül, hogy nem a lelkünkről szól, hanem valami másról, mondjuk egy másik mátrixról, az elme káprázatáról. De azért úgy tűnik, manapság elég sok mindenről kezd lehullani a lepel ha figyelünk. Egy új tudatosság megvalósításához, nagy kitartást, eltökéltséget, lelkierőt, és békét kívánok MAGunknak kedves társaim! A videóban az alábbi beszélgetésekből vannak részletek: Living in the Matrix and Creating New Realities - Alan Steinfeld (kérdező) - 2012 Take It To Your Heart - Jo Conrad (kérdező) – 2012
Videó:
&
VNTV
Videó:
Emlékezz ki vagy! - EzVanZsac, Jakab István
Az ősöd nem feltétlenül közeli ismerősöd. Az sem kizárt, hogy
mesterségesen létrehozott, telepített rabszolgák vagyunk ezen a bolygón.
Ha továbbra is vakon rábízod magad a rendszerre, esélyed sincs az
egyéni tudatosodásra. Ráadásul ezt a rendszert mi magunk tartjuk fent. A
rendszer maga nem túl kényelmes, de semmit tenni a változás érdekében,
másra hárítva mindenért a felelősséget, az annál inkább.
Újra kell gondolnunk, hogy mit jelent számunkra az élet. Mindenkinek,
saját magának. Nem várhatunk örökké arra, hogy majd valaki más kimondja,
valaki más megteszi helyettünk, vagy ha mégis, önként vállalt, örök
rabszolgasorban tartjuk magunkat a saját magunk által kreálta
börtönünkben, rendszerünkben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése