" Hanyatló Kultúra " dokumentumfilm-sorozat. ( TZM ) / A kultúra fogalma és értelmezései:

Hanyatló Kultúra - 1.rész: "Milyen Demokrácia?" (felirattal):

 

 Ha azt hinnénk, hogy demokráciában élünk, vagy hogy a képviseleti demokrácia is demokrácia, sajnos tévedünk. Manapság minden demokratikusnak csúfolt politiai rendszer "plutokrácia", azaz a gazdagok uralma, a képviselőkre való szavazás pedig csak azért van, hogy úgy érezzük, van választásunk. Ez nem meglepő, hisz manapság pénzért mindent meg lehet venni, beleértve a jogszabályokat is. Mindenhol ez megy, csak van, ahol illegális (korrupció), és van, ahol legális keretek között (lobbi). Az USA-ban, és az Európai Parlamentben az utóbbi érvényesül, azaz a vállalatok és bankok megbízottai nyíltan lefizethetik a képviselőket; éljen az EU... Szerencsére van kiút: a rendszertől való függetlenedés. Hogyan? Helyi közösségek szervezése révén, közösségi mezőgazdálkodás, és non-profit közösségi vállalkozások révén, valamint kamatmentes helyi pénz révén. Ezek mindegyike létező, legális módjai annak, hogy egy közösség függetlenedjen a rendszertől, és egyre többen élnek is ezekkel a lehetőségekkel. És ha az ilyen önellátásra törekvő közösségek hálózatba szerveződnek egymás segítése céljából akkor megelőzhető, hogy egy-egy közösség olyan banális okok miatt összeomloljon, mint pl. jégeső, vagy fagykár. Megjegyzés: Nem kell föladnunk a kényelmet, hiszen a közösségen belül megvalósítható a munkamegosztás, és egyébként is célszerű, ha néhányan továbbra is megtartják fizető állásukat, mivel vannak olyan termékek és szolgáltatások, amiket egyelőre még csak pénzért lehet hozzájutni (pl. internet). Ha netán nem látnád a feliratot, próbáld meg egy másik böngészőben. Ez a videó több részlet egy hosszabb videóbó. A teljes epizód itt látható (29 perc): https://www.youtube.com/watch?v=bTbLslkIR2k

 

 *

Hanyatló Kultúra - 2.rész: "Közgazdaság-hittan" (felirattal):

 

 

 Ha azt hinnénk, hogy a Közgazdaságtan egy tudományág, sajnos tévedünk. Bár a Közgazdaságtant a társadalomtudományok egyik ágának csúfolják, mai formájában csupán egy filozófiai ág, mivel nem tudományos tényekből, hanem a priori feltevésekből indul ki, amik többségéről ráadásul a tudomány már rég bebizonyította, hogy tévesek (bár a legtöbb esetben puszta józan ész is elegendő ahhoz, hogy ezt belássuk). A Közgazdaságtan pl. abból indul ki, hogy minden jószágból örökké szűkösség lesz, az embereket tökéletesen önző, tökéletesen racionális, és mindentudó lényekként kezeli. Nem tesz különbséget szükségletek és vágyak között, a Föld erőforrásainak véges voltát pedig egyszerűen figyelmen kívül hagyja számításaiban. Egyébként a génjeink biztosan nem hibásak; képesek vagyunk a kooperációra, és a természettel való harmóniára, ugyanis az emberiség történetének legnagyobb részét úgy töltöttük, és csak a letelepedés, valamint a szűkösség megjelenése óta siklottunk vakvágányra. Ám a II. Ipari Forradalom, és a Zöld Forradalom révén már újra meg tudjuk teremtetni a bőséget, még letelepedett életmód mellett is, így már csak mentalitásunkat és értékrendünket kell újra a bőséghez igazítani. Ez a kommunikációs feladatot tűzte ki célul Mozgalom, és ha szertnéd segíteni munkánkat, látogass el honlapunkra (http://tzm.hu/), vagy írj nekünk hivatalos facebook-oldalunkon (https://www.facebook.com/tzmmagyarorszag) Ez a videó több részlet egy hosszabb videóból. A teljes epizód itt látható (33 perc): https://www.youtube.com/watch?v=KEC0GT_8l_I

 *

Hanyatló Kultúra - 3.rész: "Fogyasztói Hiúság Szindróma" (felirattal):

 

 

 Az emberek szükségletei (élelem, víz, lakhatás, társadalmi kapcsolatok) adottak, vágyainkat viszont elsősorban a technikai fejlettség és kultúra alakítja (beleértve az éppen uralkodó értékrendet, és a manipulatív reklámokat). A vállalatok ezért elsősorban az utóbbival foglalkoznak, mert azt lehet a legkönnyebben manipulálni. A II. ipari forradalom hatására a 20.sz. elején közel kerültünk ahhoz, hogy kielégítsük az emberek szükségleteit, és nem volt sok vágyuk azon felül; puritának voltak. Aztán a profit, és a kapitalizmus megmentése érdekében a gazdasági döntéshozók kitalálták, hogy ha az emberek hiúságára hatva felturbózzák vágyaikat, még a haszontalan termékeket is eladhatják, így megmarad a status quo. Az ötletgazda ugyanaz az Edward Bernays propagandista volt aki nagybátja, Sigmund Freud elméletére alapozva hatékonyan segítette a kormányt abban, hogy elhitesse az amerikaiakkal, jó az, ha az USA megtöri a "be nem avatkozás" elvét, és belép az I. VH-ba. Majd kiderült, hogy még ez sem elég, mert a technikai fejlődés hatására egyre tartósabb cikkeket tudtak előállítani, így csökkent a forgalmuk. Így aztán a piacvezető vállalatok és a kartellek elkezdték mesterségesen korlátozni termékeik élettartamát, hogy megőrizzék profitábilitásukat. Ez az ötlet pedig bizonyos Bernard London nevéhez fűződik. Később pedig arra is rájöttek, hogy újabb eladás-hullámokat eszközölhetnek, ha a már kész technikai vívmányoktat csepegtetve, egyenként tárják a vevők elé (ne gondoljuk, hogy az iFos 1-be ne tudták volna beleépíteni azoknak a funkcióknak a többségét, amiket a későbbi verziókba beleraktak, beleértve a legújabbat). Ezek a gyakorlatok nagyban hozzájárultak a "fogyasztói kultúra" megteremtéséhez, amely értékrend pedig a szisztematikus környezetromboláshoz, a nyersanyagok kimerítéséhez, és az emberi kapcsolatok szétzilálásához. A tőketulajdonosok tehát gyakorlatilag az aránytalan gazdagságuk megőrzése és növelése érdekében nem átallottak feláldozni a Föld véges erőforrásait, a környezetet, és a társadalmat, így megmentve azt a rendszert, ami eleve biztosítja számukra a lehetőséget, hogy aránytalanul meggazdagodjanak. Jó, nem? Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy megvegyük azt a sok felesleges baromságot, akár hitelre is. Szerencsére van kiút; a rendszertől való függetlenedés. Hogyan? Helyi közösségek szervezése révén, közösségi mezőgazdálkodás, és non-profit közösségi vállalkozások révén, valamint kamatmentes helyi pénz révén. Ezek mindegyike létező, legális módjai annak, hogy egy közösség függetlenedjen a rendszertől, és egyre többen élnek is ezekkel a lehetőségekkel. És ha az ilyen önellátásra törekvő közösségek hálózatba szerveződnek egymás segítése céljából akkor megelőzhető, hogy egy-egy közösség olyan banális okok miatt összeomloljon, mint pl. jégeső, vagy fagykár. Megjegyzés: Nem kell föladnunk a kényelmet, hiszen a közösségen belül megvalósítható a munkamegosztás, és egyébként is célszerű, ha néhányan továbbra is megtartják fizető állásukat, mivel vannak olyan termékek és szolgáltatások, amiket egyelőre még csak pénzért lehet hozzájutni (pl. internet). 

Forrás: https://www.youtube.com/channel/UCcZE8Q_vRwzkJCJrImbyFrg

*

  

Hanyatló Kultúra - 4.rész: "Háború a Természet ellen" (felirattal):

 

 

 Ez a rész azt taglalja, hogy a gazdasági elit érdekeit kiszolgáló politikusok hogyan veszik rá a lakosságot a tömegmédián keresztül átlátszó fenyegetések, és hisztériakeltés révén újra és újra arra, hogy támogassák az éppen soron következő háborút - mely valójában mindig az elit gazdasági érdekeinek megőrzéséről, vagy éppen annak kiterjesztéséről szól.. Ugyanakkor nincs nehéz dolguk, hisz eleve egyfajta konstans háborús szemlélet határozza meg a hétköznapok ránk kényszerített nyomorát, mert hagyjuk, hogy ők élvezzék munkánk gyümölcsét (Napjainkra 1% bitorolja a globális javak 50%-át). Mindeközben romboljuk társadalmunkat, és a környezetet is. Szerencsére van kiút: a rendszertől való függetlenedés. Hogyan? Helyi közösségek szervezése révén, közösségi mezőgazdálkodás, és non-profit közösségi vállalkozások révén, valamint kamatmentes helyi pénz révén. Ezek mindegyike létező, legális módjai annak, hogy egy közösség függetlenedjen a rendszertől, és egyre többen élnek is ezekkel a lehetőségekkel. És ha az ilyen önellátásra törekvő közösségek hálózatba szerveződnek egymás segítése céljából akkor megelőzhető, hogy egy-egy közösség olyan banális okok miatt összeomoljon, mint pl. jégeső, vagy fagykár. Megjegyzés: Nem kell föladnunk a kényelmet, hiszen a közösségen belül megvalósítható a munkamegosztás, és egyébként is célszerű, ha néhányan továbbra is megtartják fizető állásukat, mivel vannak olyan termékek és szolgáltatások, amiket egyelőre még csak pénzért lehet hozzájutni (pl. internet). 

*

Hanyatló Kultúra - 5.rész: "Terrorizmus és Mogyoróallergia" (felirattal):

 A videónak nem az a célja, hogy elbagatellizálja a terrorizmus, vagy a tömeggyilkosságok jelentette veszélyt, hanem az, hogy rámutasson, törvények és védekezés ide vagy oda, ha valaki ártani akar másoknak, megtalálja a módját, ezért a kiváltó okokat kell megszüntetni. Az okok pedig szinte mindig visszavezethetők egyes társadalmi rétegek vagy népek megfosztottságának gazdasági (pl. kamat, munkanélküliség), vagy katonai úton történő előidézésére. Az emberek ugyanis jellemzően nem jódolgukban radikalizálódnak, hanem kétségbeesésükben, és nem boldogságukba őrülnek bele, hanem nyomorúságukba. A megfosztottság, akár relatív, akár abszolút, óriási stresszt jelent, amit az ember kétféleképpen tud levezetni; menekülés, vagy agresszió révén - ha pedig egyik módon sincs lehetősége levezetni, idővel megbomlik az elme.

 Teljes videó magyar felirattal:

 *

Hanyatló Kultúra - 6.rész: "Két világ története" (felirattal)

 

 

 A gazdaság esztelen növekedése miatt a múlt század vége felé túlléptük a bolygó erőforrásainak megújulási kapacitását, és a túlhasználat révén ráadásul elkezdett csökkenni a megújulás mértéke. Az MIT kutatása alapján az elsivatagosodás miatt 15 éven belül kompromittálódik az emberiség élelmiszer-termelő képessége, aminek következtében összeomlik a világgazdaság. Emellett persze egyre csökken a rendelkezésre álló kőolaj, ám a termelés átmeneti jellegű megnövekedése miatt egyre inkább függővé válunk tőle, így a mostani nagy olajmezők elkerülhetetlen összeomlása felkészületlenül éri a világgazdaságot, és katasztrofális energatikai vonatkozású következményekkel fog járni. Emellett az exponenciális mértékben terjedő automatizálás miatt a piacgazdaság rövidesen szembesül a legnagyobb önellentmondásával, ugyanis az automatizálás költséghatékony a vállalatnak, de a munkanélküliek aránya drámaian megemelkedik, és a bértömeg csökkenésével a gazdaságban egyre kevesebb pénz fog forogni, így az folyamatosan szűkül, emiatt még több embert küldenek el, mert csökken a fizetőképes kereslet. Így lényegében a piacgazdaság lényegében saját magát emészti fel, csak ez drámai társadalmi feszültségekhez vezet, hacsak az emberek nem kezdenek el a rendszer keretein kívül gazdálkodni (pl. közösségi alapú mezőgazdálkodás, non-profit közösségi vállalkozás, kamatmentes helyi pénz, stb.). A harmadik tényező, ami miatt a gazdaság a vesztébe rohan, a pénzügyi szektorból ered, ugyanis pár évszázada a világon általánossá vált, hogy a pénzt hitel formájában teremtik a bankok, amiért cserébe kamatot kérnek, ám így az az abszurd helyzet állt elő, hogy több a teljes tartozás, mint a teljes pénzmennyiség. A gazdaság lassulásával és beszűkülésével Görögországhoz hasonlóan egyre több ország jut csődbe, és hacsak nem kapnak észbe a kormányok, és térnek át időben a saját, nem tartozás alapú pénz használatára, akkor hamarosan összeomlik a globális méretű piramisjáték. A közösségek persze saját pénzt is használhatnak, ami szintén nem tartozás alapú, és kamatmentes, ezáltal függetleníthetik magukat a világgazdaság pénzügyi viharaitól. Minden jel arra mutat, hogy a növekedés-központú gazdaság kezdi elérni a bolygó véges erőforrásainak határait, miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy a piacgazdaság összeegyeztethetetlen a szükséges lépésekkel, azaz a fogyasztás visszafogásával, valamint a termelési és elosztási folyamatok drasztikus hatékonyság-növelésével. Ezért most az emberiség egy válaszút előtt áll, ám sokan még azt sem tudják, hogy van alternatíva a piacgazdaságra. Ez a videó arról szól, milyen lenne a világ, ha a fenntarthatóságra irányuló aktivizmus elbukik, ill. ha sikerrel jár az emberek informálása és értékrendjük megváltoztatása terén. A mostani társadalmi-gazdasági rendszer ugyanis nem holmi természeti törvény miatt olyan, amilyen, hanem azért, mert majdnem száz évvel le van maradva az értékrendünk és a világképünk. A múlt században ugyanis elértük a bőséget az alapvető javakból (pl. élelmiszer, lakás), így a verseny-alapú gazdasági rendszer elavulttá vált.

[ Megjelenési idő : 2012 : English language  /  Magyar fordítás : 2015 : Hungarian text ]

Forrás: 

https://www.youtube.com/channel/UCcZE8Q_vRwzkJCJrImbyFrg

TZM - Magyarország

***

A kultúra fogalma és értelmezései

  A kultúra szó eredete:  a latin „agricultura” = földművelés szóból származik, s később önállósodott, vált az emberi gondolkodás  fogalmi rendszerének részévé.

A kultúra fogalma a filozófia, a művelődéstörténet és általában az emberi gondolkodás egyik központi kategóriája, és mint ilyennek, rendkívül sokféle megközelítése, értelmezése létezik.  A kultúra fogalma állandóan változott az emberi gondolkodás történetében. A különböző filozófiai irányzatok, a különböző korok gondolkodói mást és mást értettek a kultúra fogalma alatt, s ma is különböző felfogások élnek egymás mellett.  Azt feltétlenül elfogadhatjuk, hogy a kultúra soha nem statikus jelenség: az emberiség története során állandó változás jellemezte, az adott társadalom fejlettsége, berendezkedése, objektív valósághoz való viszonya, s mindennek a folyamatos változása  feltétlenül befolyásolta az emberiség mindenkori kultúráját.

A gondolkodás korábbi történetében általában elválasztották, sőt bizonyos korokban szembeállították egymással a kultúra anyagi és szellemi oldalát. Anyagi kultúraként értelmezve a termeléshez, a létfenntartáshoz és a mindennapi élethez szükséges ismereteket, szellemi kultúraként pedig minden egyebet: tudományt, művészeteket, vallást, jogrendet, stb. Bizonyos filozófiai irányzatok és gondolkodók a szellemi kultúrára a „magas kultúra” kifejezést is használták. (A marxista filozófia a kultúra e kettősségét az alap és felépítmény viszonyaként értelmezte: a társadalom alapjaként az anyagi kultúrát, a társadalmi felépítményként a szellemi kultúrát értve.)

A mindennapi élet és a gondolkodás fejlődése egyaránt háttérbe szorította a kultúra fentebb vázolt értelmezését, és napjainkban a kultúrát egységesen értelmezzük. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a kultúra részterületei nem választhatók el egymástól, s csak az egységes értelmezésnek van létjogosultsága. Hiszen kétségkívül vannak a kultúrának különböző területei, de ezek szoros kölcsönhatásban vannak egymással. Elég említenünk a tudományos felfedezések termelésre gyakorolt hatását, vagy a technika fejlődésének a szórakozásra, szórakoztatásra gyakorolt hatását, hogy belássuk: a kultúra anyagi és szellemi oldala nem választható el egymástól.  Napjainkban ezért a kultúra egységes és tág értelmezését fogadjuk el és használjuk  A tág értelmezés feltételezi, hogy nemcsak az úgynevezett magas kultúra jelenségeit tanulmányozzuk, hanem a mindennapi élet jelenségeit is. Hiszen ma már ki vonhatná kétségbe, hogy a kultúrához nemcsak a tudományos és művészeti élet, nemcsak a vallás és más „magas szellemi szférába” tartozó jelenségek tartoznak, hanem pl. az is, hogyan dolgozunk, élünk, tisztálkodunk, szeretkezünk, neveljük gyerekeinket, vagy éppen hogyan étkezünk, lakunk. (Gondoljunk pl. a pedagógiai kultúra, lakáskultúra, munkakultúra, szexuális kultúra, stb. kifejezésekre!)

A kultúrának ezt a tág és egységes értelmezését - egyebek mellett - Józsa Péter fogalmazta meg az alábbiak szerint: a kultúra mindazon ismeretek, értékek, reflexek, viselkedési modellek és sémák, szokások és hiedelmek összessége, melyeket az egyén az őt felnevelő közegben, a szocializáció során részint megfigyelhető, részint észrevétlen módon elsajátít. A kultúra fogalmaként tehát Józsa Péter szerint egy dinamikus, komplex rendszert  kell feltételeznünk, amelybe az esztétikai alkotások éppúgy beletartoznak, mint a mindennapi viselkedés, a termelési, vagy épp a szerelmi kultúra. Ebben az értelemben a kultúra nemcsak a felhalmozott ismeretek, értékek összessége, hanem a viselkedési modellek, szokások és hiedelmek  rendszere is, melyet az egyénnel, a társadalmat alkotó személyiséggel összefüggésben kell vizsgálnunk. A kultúra rendszere csak akkor és annyiban nyer értelmet, ha azt az egyén a saját szocializációja során elsajátítja, s ez részint személyisége részévé válik, részint a környezetéhez, az őt körülvevő valósághoz való viszonyában realizálódik.

A kultúra egyes területeit azonban nemcsak a fentiek szerint, hanem történelmi eredetük alapján is csoportosíthatjuk.  Ennek alapján megkülönböztetünk tradicionális, autonóm és heteronóm kultúrát. Ezek részint ma is a kultúra egyes részeit képezik, részint a történelem során egymást követően alakultak ki. A kultúra fejlődésével eltérő súllyal és jelentőséggel vannak abban jelen.

A tradicionális kultúra a kultúra fogalmának legősibb, legrégebbi része. A közösségi alkotáshoz, a hagyományok megőrzéséhez kapcsolódik. A kultúra a kapitalizmus előtti időkben tulajdonképp ebből állt: a közösség által, a közösség számára létrehozott alkotásokból, melyek a közösség hagyományozó ereje által maradtak fenn. Mai kultúránkban már csak egy meglehetősen szűk területet, a folklorisztikus, népi hagyományokat értjük alatta, melyek kétségkívül fontos részét képezik a kultúrának, de nem meghatározóak a modern társadalomban.

Az autonóm kultúra a kapitalizmus, a modernizáció időszakában alakult ki. Ekkor már felértékelődik az egyén szerepe, s a közösségé némiképp háttérbe szorul. A kultúra különböző alkotásai az autonóm egyénhez kapcsolódnak. Leginkább a művészetek területén látszik ez, hiszen a művek nem a közösség által, illetve a közösség számára jönnek létre, hanem az egyén, a művész önkifejezéseként. A mű az alkotóhoz kötődik, az ő opusza, és szerzői jogvédelem alatt áll. Persze ez nemcsak a művészeteknél látható, gondoljunk például a tudósokra, feltalálókra, stb. ahol a személyiséghez kötődnek a kultúra értékei, az ő dicsőségét növelik, vagyonát gazdagítják, akkor is, ha természetesen a közösség használja fel a létrehozott értékeket. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy az autonóm kultúra csakis a tradicionális kultúra alapjain jöhet létre, abban gyökerezik, s ahhoz viszonyítva létezik. (Jó példa erre Bartók és Kodály művészete, akik kézzelfoghatóan használták fel a népi kultúra értékeit autonóm művészetükben, de gondolhatunk a tradicionális népi elemeket felhasználó modern építészetre, iparművészetre, de a korábbi, tradicionális tapasztalatokat felhasználó modern gazdálkodásra is.)

A heteronóm kultúra a legújabb ebben a történelmi megközelítésben. A modernizáció, az urbanizáció során kialakult városi rétegek ugyanis már nem hozzák magukkal a tradicionális kultúrát, legfeljebb csak egyes elemeit, ugyanakkor az autonóm kultúrához csak mint befogadó, vagy felhasználó képesek kapcsolódni. A városi tömegek mindennapi életét, létfenntartását, szórakozását jelentő kultúrát nevezzük heteronóm kultúrának. Ez többféle hatást tartalmaz, és a tömegek sajátja. Jellegzetes megnyilvánulása a szórakoztató ipar.

Az autonóm és a heteronóm kultúrát más megközelítésben szokás az elit és tömegkultúra megnevezéssel is illetni. (L. Szirmai tanárnő előadása.)

A kultúra és a kommunikáció összefüggései:

Ha Józsa Péter fentebb idézett kultúra értelmezésére gondolunk, ki kell emelnünk azt a mozzanatot, mely szerint az egyén a kultúra értékeit elsajátítja, magáévá teszi. Hogyan lehetséges ez? A kommunikáció segítségével!  A kommunikáció az az eszköz, melynek segítségével a kultúra mindenkori tartalmát az egyik generáció a következőre hagyományozhatja, illetve ezen belül az egyén elsajátíthatja. A kultúra és a kommunikáció feltétlenül szoros kapcsolatának értelmezésében néhány megközelítés egészen odáig megy, hogy magát a kultúrát a társadalmi kommunikáció rendszerének fogja fel.  (Újabb kultúra értelmezés!) Ebben az összefüggésben az anyagi javak előállításához és a társadalom önértelmezési rendszerének kialakulásához szükséges információk értendők a kultúra fogalma alatt. Ennek a megközelítésnek az alapján fogadhatjuk el Lotman kultúraértelmezését, aki szerint a kultúra: valamennyi nem örökletes információ, és az információ szervezési és megőrzési módjainak az összessége. Ez a kultúraértelmezés nincs ellentmondásban a Józsa-féle értelmezéssel, ellenkezőleg, a kettőt összekapcsolhatjuk. Valamennyi nem örökletes információ = ismeretek, értékek, reflexek, viselkedési modellek és sémák, szokások és hiedelmek összessége. Az információ szervezési és megőrzési módjainak összessége = az egyén az őt felnevelő közegben részint megfigyelhető, részint észrevétlen módon elsajátítja a kultúrát.

A két értelmezés tehát szorosan kapcsolódik egymáshoz, csak Lotman nagyobb hangsúlyt fektet a kultúra és kommunikáció kapcsolatára.

Összefoglalva: a kultúra és a kommunikáció egymástól elválaszthatatlan, a kommunikáció a kultúra hordozója. Kultúra = egy adott pillanatban az emberiség birtokában levő információhalmaz, kommunikáció = ennek megőrzése és továbbadása. 

*** 

"KULTÚRA, ÉRTÉKEK, NORMÁK, DEVIANCIA"

 

1  KULTÚRA, ÉRTÉKEK, NORMÁK, DEVIANCIA

2 KULTÚRA Mindazon szellemi és anyagi javak összessége, amit az emberiség története során felhalmozott: tárgyak, tudás, értékek, normák minden emberi közösségnek van kultúrája Eltérések: ugyanazok társadalmi jelenségek, intézmények különböző formái

3 SZUBKULTÚRÁK A társadalmakon belül önálló szubkultúrák léteznek
Anyanyelv, etnikumhoz tartozás, vallási hovatartozás, életkor, vagy egyéb jellemző alapján Több kultúra egy társadalmon belüli együttélése: kulturális pluralizmus

4 NORMÁK A társadalmak működőképességét biztosító viselkedési szabályok
Szokások, illemszabályok, jogi, erkölcsi normák Koronként és társadalmakként eltérőek lehetnek Sokszor ellentmondásosak lehetnek

5 ÉRTÉKEK Olyan kulturális alapelvek, amelyek megmutatják, hogy az adott társadalomban mit tartanak fontosnak, illetve jónak Társadalmakként és koronként eltérő lehet Az egyén életmódját meghatározza, befolyásolja a társadalmi hovatartozás, életkor, nem stb. Vizsgálata: cél- és eszközértékek , pl. Rokeach-teszt

6 Deviáns viselkedés A szocializáció során a gyermek megismeri környezete kultúráját, elsajátítja a normákat és értékeket De: eltérhet az egyén a normák követésétől DEVIÁNS viselkedés

7 Mi is a deviancia? Becker: A „kívülállók” – a devianciát a társadalom okozza úgy, hogy szabályokat hoznak, melyeket meg lehet sérteni; fontos, hogy miképpen reagál a többi ember Durkheim: A deviancia jelensége normális; a büntetés erősíti a normakövetést és a kohéziót Erikson: közösség csak deviancia által létezhet; kijelöli a közösség határait

8 Mi is a deviancia? A deviánsok, törvényszegők és a rend őrei mindig vonzzák a nyilvánosságot Régen pl. nyilvános akasztás, ma médiaszenzáció De: elsősorban magáról a deviáns eseményről, kevésbé az érte járó szankcióról tudósít

9 DEVIANCIÁK BŰNÖZÉS ÖNGYILKOSSÁG ALKOHOLIZMUS DROGFOGYASZTÁS
ELMEBETEGSÉGEK PROSTITÚCIÓ HOMOSZEXUALITÁS

10 ELMÉLETEK BIOLÓGIAI – Lombroso; XYY; Sheldon
PSZICHOLÓGIAI – frusztráció-agresszió; feszültséghelyzet szorongás oldása; pszichoanalitikus megközelítések Szocializációs zavarok SZOCIOLÓGIAI – kulturális elmélet; anómiaelmélet; minősítési elmélet.

 https://slideplayer.hu/slide/2162277/