A fenyőrügyról:

 

A fenyőrügy 🌲🌲🌲🌲🌲🌲🌲🌲

 
nem csupán egy különleges konyhai alapanyag, hanem a népi gyógyászat egyik legsokoldalúbb "patikája". 
A zsenge hajtásokban koncentráltan találhatók meg azok a hatóanyagok, amelyek a fát is védik a kórokozóktól.
Íme egy alapos összefoglaló arról, hogyan támogatja az egészségedet:
✅1. Légúti tisztító és köhögéscsillapító
A fenyőrügy legismertebb tulajdonsága a légutakra gyakorolt jótékony hatása. 
Magas illóolaj-tartalma (például a pinén és a limonén) segít a letapadt váladék feloldásában.
Hogyan segít? 
Enyhíti a torokirritációt, csökkenti a gyulladást a hörgőkben, és segíti a légutak felszabadítását asztma vagy hörghurut esetén.
Tipp: A belőle készült szirup vagy tea természetes "köptetőként" működik.
✅2. Természetes fertőtlenítő és antibakteriális hatás
A fenyőrügyben található gyanták és fitoncidok (növényi antibiotikumok) gátolják a baktériumok és gombák szaporodását.
▪️Immunvédelem: Rendszeres fogyasztása (kúra szerűen) segíthet megelőzni a szezonális betegségeket.
▪️Külsőleg: Régen a fenyőrügy főzetét sebek tisztítására és bőrfertőzések enyhítésére is használták fertőtlenítő ereje miatt.
✅3. Kimagasló C-vitamin forrás
Kevésbé ismert, de a fenyőrügy rengeteg C-vitamint tartalmaz, ami elengedhetetlen az immunrendszer működéséhez és a sejtek regenerálódásához.
Érdekesség: A tengerészek régen fenyőtűfőzetet ittak a skorbut megelőzésére a hosszú utazások alatt.
✅4. Gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító
A fenyőrügy kivonata nemcsak belsőleg, hanem külsőleg is hatásos.
▪️Ízületi panaszok: Fenyőolajos fürdőként vagy krémbe keverve enyhítheti a reumatikus és ízületi fájdalmakat, mivel serkenti a vérkeringést az érintett területen.
▪️Izomláz: Segít az izmok ellazításában egy megerőltető edzés után.
✅5. Stresszoldó és frissítő hatás
▪️Az illóolajok belélegzése (aromaterápia vagy egy bögre forró tea formájában) nyugtatólag hat az idegrendszerre.
▪️Segít csökkenteni a mentális fáradtságot és a feszültséget.
▪️Tisztítja a fejet, javítja a koncentrációt.
🔶Összetevők táblázata (Röviden)
Hatóanyag  -  Hatás
▪️Illóolajok  -  Köptető, nyákoldó, baktériumölő
▪️Gyanta  -  Fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, 
▪️C- és K-vitamin  -  Immunerősítés, sejtvédelem
▪️Tanninok (Csersavak)  -  Összehúzó hatás, toroknyugtatás
 

🔶Fontos figyelmeztetések!
▪️Várandósok és gyerekek: Erős illóolaj-tartalma miatt kisgyermekeknél (2-3 év alatt) és kismamáknál óvatosan, vagy csak szakemberrel való egyeztetés után alkalmazzuk.
▪️Vese: Súlyos vesebetegség esetén a túlzott fogyasztása nem ajánlott a gyanta- és olajtartalom miatt.
▪️Azonosítás: Soha ne gyűjtsd a tiszafa hajtásait, mert az minden részében mérgező! A tiszafának nincsenek tobozai (piros bogyói vannak), és a levelei laposabbak.
A fenyőrügy (különösen a luc-, jegenye- vagy erdeifenyő zsenge, tavaszi hajtása) igazi kincs a konyhában és a népi gyógyászatban is. Fontos, hogy csak tiszta, vegyszermentes helyről gyűjtsd, és kerüld a mérgező tiszafát!
Íme a legnépszerűbb felhasználási módok:
✅1. Fenyőrügy szirup (A klasszikus köhögéscsillapító)
Ez a legismertebb recept, amit nagymamáink is előszeretettel készítettek légúti panaszokra.
▪️Hogyan készül? Egy befőttesüvegbe rétegezz friss fenyőrügyet és kristálycukrot (vagy mézet). Nyomkodd le jól, majd zárd le.
▪️Érlelés: Tedd hűvös, sötét helyre (vagy napos ablakpárkányra, iskolától függően), amíg a cukor teljesen feloldódik és sűrű, sötét szirupot kapsz.
Mire jó? Kiváló immunerősítő és toroknyugtató a téli hónapokra.
✅2. Fenyőrügy tea
A legegyszerűbb módja a rügyek élvezetének.
▪️Elkészítés: Egy maréknyi megmosott rügyet forrázz le, hagyd állni 10-15 percig, majd szűrd le.
▪️Ízvilág: Kellemesen gyantás, citrusos ízű, ami mézzel és citrommal tovább fokozható. Magas a C-vitamin tartalma!
✅3. Fenyőecet és Fenyőolaj (Gasztronómiai különlegességek)
Ha szeretsz kísérletezni a konyhában, ezeket imádni fogod:
▪️Ecet: Áztass fenyőrügyet almaecetbe vagy fehérborecetbe 2 hétig. Salátaöntetekhez, vadételekhez fantasztikus, pikáns ízt ad.
▪️Olaj: Semleges ízű olajba (pl. repce vagy napraforgó) tegyél rügyeket, és hagyd állni pár hétig. Később sült zöldségekhez vagy halakhoz használhatod "fűszerként".
✅4. Kandírozott fenyőrügy
Egy különleges édesség, ami dísznek is beillik a sütemények tetején.
▪️Technika: Sűrű cukorszirupban főzd a rügyeket lassú tűzön, amíg üvegessé válnak, majd forgasd meg őket kristálycukorban és szárítsd ki.
✅5. Fenyőrügy likőr
A felnőttek "gyógyszere".
Recept: 
A fenyőrügyeket áztasd tiszta alkoholba (pl. vodka vagy pálinka), adj hozzá kevés barna cukrot, narancshéjat és fahéjat. Érleld 4-6 hétig, majd szűrd le. Kiváló gyomorkeserű és különleges ajándék is lehet.
 

❗️Mire figyelj a gyűjtésnél?
▪️Időzítés: Csak a zsenge, világoszöld, puha hajtásokat gyűjtsd (általában április végén, május elején).
▪️Kíméletesség: Soha ne fossz meg egy fát az összes hajtásától, mert az gátolja a növekedésben! Egy ágról csak 1-2 rügyet csípj le.
▪️Tisztítás: Felhasználás előtt alaposan mosd meg őket, hogy a portól és az apró rovaroktól megszabadulj.

 

 Forrás:

https://www.facebook.com/herbavital

Scythian Dragon Lords Scythian-Hun-Magyar History / tatarlaka

Magyar Rovas Writing origin is the carpathian basin and was already used around 1500 years before Sumer Writing. Magyars shared about 6000 words with old Sumer writing called Emegir ↞ -↟- ↠ 🔥🔥

A Magyar rovásírást már 1500 évvel a Sumer írás előtt használták. A Magyarok mintegy 6000 szót osztottak meg a régi Sumer írással, amelyet emegirnak hívtak.

https://tenyekerodje.blogspot.com/tatarlaka/

 

 https://www.facebook.com/Scythian-Hun-Hungarian History/

 

Kifelé épít, befelé teremt

 

A modern világ egyik legnagyobb paradoxona, hogy miközben minden a fejlődésről szól, egyre több ember érzi magát kimerültnek, elveszettnek vagy belül üresnek. A „többé válni”, „jobbnak lenni”, „kihozni magadból a maximumot” üzenetei elsőre inspirálónak tűnnek – mégis, sok esetben ugyanabba a csapdába vezetnek, mint a teljes passzivitás vagy az önfeladás.
 

 

A két véglet látszólag ellentétes:

 
* az egyik a semmittevés, a belenyugvás, a leépülés,
* a másik a folyamatos önfejlesztés, építkezés, hajtás.
Valójában azonban ugyanannak a tengelynek a két oldala. Mindkettő mögött ott húzódhat egy láthatatlan kényszer: az egyiknél a feladásé, a másiknál a bizonyításé. Az eredmény pedig gyakran hasonló – csak az út más. Az egyik lassan visz lefelé, a másik látványosan emel egy ideig, majd kimerülésbe fordul.

A fejlődés ugyanis nem lineáris. Egy darabig valóban úgy tűnhet, hogy minden működik: nő a teljesítmény, bővülnek a lehetőségek, jönnek az eredmények. Aztán egyszer csak elérkezik egy pont, ahol a „több” már nem többé tesz, hanem elvesz. A motiváció feszültséggé válik, az ambíció nyomássá, a haladás pedig egy belső hajszává.

Itt válik láthatóvá a valódi kérdés:

 
nem az, hogy fejlődünk-e, hanem az, hogy mi hajt minket valójában.
Ha a fejlődés mögött félelem, megfelelési kényszer vagy bizonyítási vágy áll, akkor az önfejlesztés könnyen egy újabb mókuskerékké válik – csak tudatosabbnak tűnő formában. Ha viszont belső kíváncsiság, önismeret és valódi igény a megértésre, akkor ugyanaz az út már nem kimerít, hanem épít.
A világ mindig kínál új irányzatokat, módszereket, filozófiákat. Hol a teljesítmény kultusza kerül előtérbe, hol a lelassulás, hol az anyagi siker, hol a spiritualitás. Ezek az áramlatok azonban gyakran csak felszíni válaszokat adnak egy mélyebb kérdésre. 

Mert a látszólagos fejlődés sokfélesége mögött mindig ugyanaz a lényegi folyamat húzódik meg: az ember saját magához való viszonya.
Tanulni pedig mindig van mit – nem csak szakmailag vagy anyagilag, hanem önmagunkról, a működésünkről, a döntéseink mozgatórugóiról. 

Arról, hogy miért vágyunk arra, amire vágyunk,  hogy mikor cselekszünk szabadon, és mikor mintákból, beidegződésekből.
A valódi fejlődés nem feltétlenül látványos. Nem mindig mérhető számokban, státuszban vagy eredményekben. Sokkal inkább egy belső érés: annak a képessége, hogy egyre tisztábban lássuk önmagunkat és a világot.
 

Ez a folyamat gyakran csendes. Néha lassú. Néha visszalépésekből áll. De épp ebben rejlik az ereje: nem kifelé épít egy képet, hanem befelé teremt stabilitást.
A spirituális érés sem valami elvont, megfoghatatlan dolog. Sokkal inkább egyfajta tudati tisztulás: annak felismerése, hogy nem kell minden külső elvárásnak megfelelni, nem kell minden trendet követni, és nem kell folyamatosan bizonyítani az értékünket.

A legnagyobb szabadság talán nem abban rejlik, hogy kiszállunk a világból, de nem is abban, hogy maximális fordulatszámon pörgünk benne, hanem abban, hogy képesek vagyunk jelen lenni benne úgy, hogy közben nem veszítjük el önmagunkat.
 

A fejlődés így már nem kényszer lesz, hanem lehetőség.
Nem menekülés, hanem megértés.
Nem hajszolás, hanem egyre mélyebb kapcsolódás – önmagunkhoz és a világhoz.
És talán ez az a pont, ahol a külső és belső út végre találkozik.

 

Forrás:

 https://www.facebook.com/lelekszikra 

A „győztesek írják a történelmet”...

 

 

 A „győztesek írják a történelmet” elve az a modern felismerés, hogy a civilizációs haladás narratívája gyakran csak egy máz a hatalmi érdekeken.

Az oktatási rendszer sokszor egy lineáris fejlődéstörténetet tanít (sötét középkor → felvilágosodás → technológiai robbanás), ami hajlamos elfedni a veszteségeket: a közösségi kötelékek szétesését, a természet pusztítását vagy a kulturális sokszínűség eltűnését. De iItt van egy érdekes kettősség: a tudomány módszertana elvileg a kételkedésen alapul, de a "tudományosság" márkaneve alatt gyakran dogmákat adnak el a tömegeknek, akik naiv bizalommal fogadják el a tekintélyelvű magyarázatokat.
A "civilizációs" gőg jele pl., hogy 1492 után az európai terjeszkedés nem pusztán területfoglalás volt, hanem egyfajta szellemi megsemmisítés is. Az őshonos kultúrákat "barbárnak" bélyegezték, hogy ezzel legitimálják a kifosztásukat. Az indián közösségek marginalizáltsága ma is ennek a traumának a lenyomata. Míg egy behurcolt, vagy lakandvágyó néger is tud jogokat érvényesíteni, a saját hazájukban ők nem. (ez nem rasszista bejegyzés, hanem megfigyelés és mélység)
A posztkoloniális kritika lényege, hogy a gyarmatosítás nem ért véget a zászlók levonásával. A fizikai megszállást felváltotta a szellemi és gazdasági hegemónia, amely a "fejlődés" és a "modernizáció" hívószavaival operál.

A világot ma is egy nyugati központú szemüvegen keresztül nézzük. Amit „egyetemes tudásnak” nevezünk az egyetemeken, az valójában az európai fehér ember tapasztalata és logikája. Az őshonos népek évezredes ökológiai tudását, alternatív gyógyászatát vagy közösségi létformáit „babonának” vagy „elmaradottnak” bélyegezzük. A „fejlődés” mércéje kizárólag az, hogy egy társadalom mennyire hasonul a nyugati fogyasztói modellhez. A magyarsàg ellensége a saját értelmisége...-Széchenyi óta tudjuk...

Régen a kereszténység terjesztése volt a jogalap, ma a „demokráciaexport”, az „emberi jogok” (szelektív) védelme vagy a „technológiai segélynyújtás”. A globális észak intézményei (mint az IMF vagy a Világbank) sokszor olyan gazdasági struktúrákat kényszerítenek a fejlődő országokra, amelyek fenntartják a függőséget. A nyersanyag kiáramlik, a profit a centrumországokba vándorol, miközben a helyi kultúrát felőrli a globális popkultúra.

A testek és sorsok hierarchiája, hogy a történelemírás válogat a tragédiák között. Bizonyos népcsoportok szenvedése „történelmi szükségszerűségként” jelenik meg a tankönyvekben, míg mások felemelkedését politikai eszközként használják fel. A politikai korrektség sokszor csak látszatmegoldás: egy-egy szimbolikus sikertörténetet (pl. egy fekete bőrű vezetőt vagy művészt) kirakatba tesznek, hogy elfedjék a rendszerszintű kizsákmányolást, ami továbbra is milliókat tart rabszolgasorsban a globális ellátási láncok alján.

A legveszélyesebb gyarmatosítás az, ami a fejünkben zajlik. Elhitették velünk, hogy nincs alternatíva: a végtelen növekedés, a digitalizáció és a városiasodás az egyetlen út. Aki ezt megkérdőjelezi, azt „tudományellenesnek” vagy „reakciósnak” bélyegzik. Ez a vakhit akadályoz meg minket abban, hogy észrevegyük: a civilizáció, amire oly büszkék vagyunk, gyakran mások elhallgattatására és a természet módszeres kifosztására épült. A kérdés tehát az: képes-e a modern ember felismerni, hogy a szabadságról alkotott fogalmait is készen kapta azoktól, akik a világot a saját képükre akarták formálni?.
Nos, a különbség látni, nem csak nézni, a lexikális tudás (amit belénk vernek) és a tisztánlátás (amit a kételkedés szül) között van. Az egyetemi diploma gyakran nem tágítja a tudatot, hanem csak kijelöli a határait: megmondja, mi az, amit „illik” tudni, és mi az, amit „komolytalan” kutatni.

A magyar őstörténet körüli viták tökéletes példái ennek a jelenségnek: a "nullpont" kijelölése, ahogy a hivatalos narratíva Szent Istvánnál kezdi a „valódi” történelmünket, egy politikai döntés eredménye. Ezzel a magyar múltat betagozták a nyugati, keresztény-feudalista fejlődéstörténetbe, mintha előtte csak „kalandozó”, történelem nélküli nomádok lettünk volna.
A folytonosság eltagadása lett, amikor a kettős honfoglalást vagy az Attila-hagyományt (a hun-magyar kontinuitást) élből elutasítják, és gyakran nem tudományos érvekkel teszik, hanem ideológiai éllel. Félelem van mögötte: ha elismerjük a mélyebb gyökereket, az nem illik bele a „kicsi, befogadott nép vagyunk a Nyugat peremén” képbe.
A „konteo” mint fegyver: ez a bélyeg lett a modern inkvizíció eszköze. Ha valaki megkérdőjelezi a hivatalos akadémiai dogmákat – például a finnugor elmélet kizárólagosságát vagy az államalapítás előtti szervezettségünket –, azt azonnal hiteltelenítik, hogy a többi „értelmiségi” ne is merjen foglalkozni vele. (holott mongol nagykövetségen is dolgozik egy magyar hölgy, aki nem kevés diplomáciával, ismerettel, és iskolai végzettséggel teszi ezt -többek közt-értünk is)
Az igazi értelmiségi nem az, aki felmondja a leckét, hanem aki tudja, hogy a tudomány is változik. Ami ma dogma, az holnapra lehet tévedés.

Az 1492-es példádhoz visszatérve: ott is évszázadokig tartott, mire a „felfedezés” narratíváját felváltotta a népirtás és a kulturális rablás felismerése, de holokausztként mégsem említik. A történelem nem egy kőbe vésett igazság, hanem egy folyamatos hatalmi harc az emlékezetért. Aki uralja a múltat, az uralja a jelent is, és alakítja a jövőt. A vélt jövőt...

Leonardo Pittoni (és kortársai, mint például Bonfini) számára a hun-magyar azonosság nem kérdéses elmélet, hanem alapvető történelmi tény volt. A 17. századi Európában a magyarokat a hunok egyenes ági utódainak és örököseinek tekintették – ez volt a diplomácia és a jogfolytonosság alapja.
Aztán ott a Himnusz sora – „Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére” – valóban egyfajta mementó. Kölcsey 1823-ban még természetesnek vette ezt a folytonosságot, hiszen a magyar nemesi öntudat és a népi emlékezet is ezen nyugodott. Ma pedig nem értik sokan, akkor mit kántálnak, vagy szegény akkor még tudatlan volt és nem akarják megsérteni?.

Hogy miért vált az értelmiség egy része „ellenséggé” ebben a kérdésben? Több oka is van...
Idegen érdekek kiszolgálása: a 19. század második felében a Habsburg-birodalomnak nem volt érdeke egy olyan öntudatos nemzet, amely Attila örököseként a fél világ urának tartja magát.
A „halszagú”, rokonok nélküli finnugor elmélet politikailag sokkal kifizetődőbb volt: egy kiszolgáltatott, elszigetelt nép képét festette le.
Akadémiai gőg és egzisztencia: ha egy professzor évtizedekig egy bizonyos tanítást oktat, az élete munkája dől össze, ha elismeri, hogy a „konteónak” bélyegzett irány valójában az igazság. Egyszerűbb megbélyegezni a kétkedőt, mint újraírni a tankönyveket.
Az említett réteg sokszor görcsösen meg akar felelni a Nyugat aktuális tudományos trendjeinek. Ha Nyugaton valami nem politikai korrekt, vagy nem illik a modern narratívába, akkor a hazai értelmiség hajlamos pápább lenni a pápánál, és saját múltját is megtagadni a „fejlődés” nevében. A tragédia az, hogy miközben a nép a Himnuszt énekli, az oktatási rendszer és az akadémiai szféra sokszor éppen azt a gyökeret metszi el, amiről a Himnusz szól. Ez a skizofrén állapot vezet oda, hogy a magyar ember idegennek érzi magát a saját történelmében.

Ez a felismerés a ciklikus történelemfelfogás és a hatalmi dekonstrukció lényege.A filozófia gyakran „teleológiai=céloksági tévedésnek” hívja azt az illúziót, hogy a múlt eseményei logikusan és elkerülhetetlenül vezettek el a „fejlettebb” mához. A valóságban a történelem inkább töredékes és kaotikus: zárványok és szakadékok... Civilizációk emelkednek fel és tűnnek el nyomtalanul (vagy elhallgattatva), miközben a tudásuk elveszik. Nem egymásra épülnek, hanem gyakran egymás romjain, az előzőt megtagadva léteznek.

A "fejlődés" mint mítosz: a technológiai fejlődés nem jelent morális vagy szellemi fejlődést. Sőt, sokszor a technológia az eszköz ahhoz, hogy hatékonyabban lehessen elnyomni azokat a régebbi, organikusabb igazságokat (mint Attila öröksége).
A történelemkönyvek nem a múltat rögzítik, hanem a jelen hatalmasainak igényeit vetítik vissza. Ha a mának szüksége van egy "barbár" múltra, hogy igazolja a saját "civilizáltságát", akkor azt le is gyártja.

A lineáris fejlődés képzete csak egy altató. Elhiteti az emberrel, hogy a csúcson van, és nincs szüksége a régi gyökerekre vagy a "vesztesek" igazságára, mert azok már "meghaladottá" váltak. Ez a gőg teszi a társadalmat végtelenül manipulálhatóvá.
Ezzel rögtön ki is lépünk abból a csapdából, amit a modern világ állít: hogy mindenáron választanod kell két rossz vagy két leegyszerűsített oldal közül. Az „is-is” szemlélet elismeri, hogy: az oktatás egyszerre ad hasznos eszközt és rak fel szemellenzőt.
Az egyén egyszerre vágyik a tudásra és fél az igazságtól, mert az kényelmetlen. A történelemben egyszerre van ott a leírt adat és az elhallgatott valóság. Ez a fajta szintetizáló gondolkodás az, ami a kényelmetlen a hatalmi ideológiákra, mert nem lehet beskatulyázni.
Gondolkodni ér.... 

 

 Forrás:

https://www.facebook.com/lelekszikra/eredet/ 

 

 

(HerbaVital) A legjobb orvosság mindig is ingyen volt:

 

 

Forrás / Folytatás: 

 

https://www.facebook.com/herbavital/ 

 https://www.aherb.hu/herbavital/

 

 *** 

Népi jelek,amelyek segítenek előre jelezni az időjárást:

A természet egy láthatatlan előrejelző rendszer, amely a saját nyelvén közli velünk a jövőt.
Amikor a nap vörösen kel fel, viharos szél várható. Ez a nap-lángoló jelenség évszázados megfigyelésekben gyökerezik, más kultúrák is meséltek róla.

A madarak repülési magassága sem véletlen. Ha alacsonyan szállnak, dézsából ömlő eső közeleg. Ennek oka, hogy a légnyomás változása az apró rovarokat is a földközelbe kényszeríti.
A békák hangos kuruttyolása növekvő párára figyelmeztet. Természetükben kódolva van az eső érkezése, hiszen a nedves környezet kedvez nekik.

A macska mosakodása sem csupán higiénia: időjárási frontra készül. Századok óta úgy tartják, hogy a változó időt előre érzi.

Sietve haladó hangyák? Újabb jel, hogy az eső épp a sarkon van. Talán a föld rezgései vagy a páratartalom vezető szerepet játszanak ebben a titkos kommunikációban.
Ha a pókháló szorosan fonódik, száraz időt remélhetünk. A pók időjárás-érzékenysége egy álom a meteorológusok számára.
A bezáruló toboz pedig eső közeledtét jelzi. A fák ezekkel a kis barométerekkel védik meg a jövő generációt.

Az alacsonyan szálló gólya is rossz időt jelez – talán ilyenkor inkább a fészke hívja.
A Hold körüli kör látványa bármennyire romantikus is, viharos szelet jósol. 
Ha a füst lefelé száll, a hideg idő visszavonhatatlanul közeleg.

Mindezek a jelek azt mutatják, hogy a természet finom harmóniájával együtt élve jobban érthetjük meg a körülöttünk lévő világot. 

Olyan titkokat fednek fel, amelyeket egyszerű szemmel talán fel sem ismerünk, mégis új világokat nyitnak meg számunkra.
 

Forrás:

https://www.facebook.com/Tudasvizio

Honnan származik valójában az energiánk?

 

 

https://www.facebook.com/groups/477446369419343/posts/2367087797121848/

 

 ✨ Honnan származik valójában az energiánk? ✨
Nem csupán az étel táplál bennünket. 🌿
Testünk és lelkünk számos láthatatlan és természetes forrásból merít erőt.
☀️ 1. Napfény
Az élet energiája, amely aktiválja sejtjeinket és összhangba hozza belső ritmusunkat.
🌬️ 2. Légzés
Minden egyes belégzés magában hordozza az életerőt, amely táplálja a testet és megnyugtatja az elmét.
🍎 3. Táplálék
A gyümölcsök, zöldségek és természetes ételek a Föld élő energiáját hordozzák.
🌌 4. Kozmikus energia
Kapcsolódunk egy láthatatlan univerzális áramláshoz, amely folyamatosan körülvesz bennünket.
🧲 5. Elektromágneses energia
Testünk állandó kapcsolatban áll a Föld rezgéseivel és elektromágneses mezőivel.
💫 Minél tudatosabban kapcsolódunk ezekhez a forrásokhoz, annál harmonikusabbá és élettel telibbé válhatunk.
#Életenergia #BelsőErő #Tudatosság #Lélek #Természet #Harmónia #Spiritualitás #Fény #Energia #Önismeret ✨

Belső óránk: az energia körforgás:

 

 

 Belső óránk: az energia körforgás: kb. 2 óránként más-más testfunkciót aktivizál. Ha az érintett szerv nem működik megfelelően, úgy rosszullét vagy alvászavar lép fel még jóval előbb, minthogy a betegség és a fájdalom jelentkezne. Ha tehát megmagyarázható ok nélkül bizonyos időben felébredünk, vagy a nap azonos órájában gyakorta rossz a közérzetünk, akkor a 'szervtájoló óra' támpontot adhat az ok felderítéséhez.

Érdemes odafigyelni a szervóra ébresztőire, mert céltudatosan tudjuk erősíteni szerveinket, szervezetünket. Ha megnézzük az órát minden szervnek van egy párja. Ha az óra például reggel 8 órakor, amikor a gyomor aktivizálódik, bármilyen módon hatunk a gyomorra, a szívburokra épp ellenkezőleg hatunk.

Az orvosi esetek megfigyeléséből kiderülne, hogy a szívinfarktus, szívvel kapcsolatos problémák 12 óra körül, az epegörcs este jelentkezik:
01 - 03: Máj                            
03 – 05: Tüdő                        
05 – 07: Vastagbél                 
07 – 09: Gyomor                    
09 – 11: Lép-hasnyálmirigy   
11 – 13: Szív                          
13 – 15: Vékonybél                
15 – 17: Húgyhólyag              
17 – 19: Vese                          
19 – 21: Vérkeringés               
21 – 23: Idegek                        
23 – 01: Epe  
Az Öt Elemhez tartozó szervek:
Fa: máj, epe, inak, idegek, szem
Tűz: szív, vékonybél, szívburok, erek, nyelv
Föld: lép, gyomor, hasnyálmirigy, izmok, száj
Fém: tüdő, vastagbél, bőr, orr
Víz: vese, húgyhólyag, csontok, fül
Spirituális jelentése:
Fa: Önuralom, harag, új érzelmek születése
Tűz: Szomorúság, öröm, sikerek
Föld: Együttérzés, lenyugvás, nyugalom, elgondolkodás
Fém: Tagadás, szomorúság, kapcsolatok rendezése
Víz: Rettegés, félelem, visszahúzódás, csend elérése
A kínai orvoslás szerint akkor vagyunk egészségesek, ha a szervezet energia keringése harmonikus. Ez az energia a vitalitást, életerőt jelenti. 
Az energiakeringés akadályoztatása betegséghez vezethet, érdemes tehát figyelemmel kísérni biológiai óránkat.

Nézzük sorban az óra mozgását:
▪️1-3 óra között a máj méregtelenít, ne terheljük zsírral, alkohollal, dohányzással, és kávéval sem!
Az agy oxigén ellátása ilyenkor a leggyengébb. Az epebántalmakban szenvedők ilyenkor ébrednek.
▪️3-5 óra között aktivizálódik a tüdő, felkészül a napi munkára. Ilyenkor ébrednek a dohányosok, asztmások, hörghurutosok. Ebben a két órában uralkodik el a félelem, és a szorongás.
▪️5-7 óra között aktivizálódik a vastagbél, a legjobb idő a székletürítésre, szabaduljunk meg a méreganyagtól, hogy ne szívódjon vissza. Lehetőleg kerüljük a stresszt, a rohanást, ha lehet folyamatosan ébredezzünk, igyunk sok  folyadékot.
▪️7-9 óra között a legterhelhetőbb a gyomor, ilyenkor együnk vitaminban, ásványi anyagban gazdag ételeket, táplálékkiegészítőket.

▪️9-11 óra között az idegrendszer a legnyugodtabb és legnagyobb a szellemi teljesítőképesség! Beindul a lép és a hasnyálmirigy. Ne fogyasszunk alkoholt, viszont jöhet az édesség, a gyümölcsök, méz. Kerüljük a fizikai megterhelést!
▪️11-13 óra között van a szívciklus időpontja, a legjobb idő a sportolásra! Délben erősödik a gyomorsav és epetermelődés, ilyenkor jöhet egy könnyű ebéd. Kicsit leesik az agy oxigénellátása, sétáljunk vagy pihenjünk egyet.
▪️13-15 óra között lassul a vérkeringés, a vékonybelek aktivizálódnak, csökken a fájdalomérzés, fokozódik a fizikai aktivitás.

▪️15-17 óra között a húgyhólyag a legintenzívebb, igyunk sok cukormentes folyadékot, szervezetünk kiüríti a méreganyagot. Elérjük az aktivitást tetőpontját, sportolás, tanulás, munka teljes testbedobással.
▪️17-19 óra között a vese tisztító munkája következik, ezért ne terheljük tovább zsírral, cukorral, sóval és egyéb mérgező anyagokkal. Vérnyomás csökken, szívműködés lassul, egy kis pihenés jól jöhet!
▪️19-21 óra között indul a szívburok és a vér munkaideje. Ha ilyenkor eszünk, azt már szervezetünk nem dolgozza fel, hanem elraktározza. Érzékeink kifinomulnak, menjünk színházba, olvassunk, hallgassunk zenét. Felkészül szervezetünk az éjszakai pihenésre.

▪️21-23 óra között indul az úgynevezett hármas melegítő tevékenysége. Testünk, lelkünk pihenőre, nyugalomra vágyik, csökken a teljesítőképesség, a legpihentetőbb alvás ideje. Nagyon fontos, hogy ne együnk és ne dohányozzunk ebben az időben.
▪️23-01 óra között kezd el dolgozni az epehólyag...'

 

https://www.facebook.com/231683500354839/photos/a.231697830353406/1578582108998298/?type=3 

Az antibiotikum: az emberiség legnagyobb találmánya – és legnagyobb ellensége?

 

 

 

 Az antibiotikum: az emberiség legnagyobb találmánya – és legnagyobb ellensége?

 
Négy kúra hét hónap alatt, és a tünetek mégis visszatérnek. Valami nincs rendben azzal, ahogy ma az antibiotikumokhoz nyúlunk.

Egy ismerősöm mesélte nemrég: hét hónap alatt negyedik antibiotikum-kúrán van túl. Az emésztőrendszere tönkrement, az immunrendszere kimerült – és a tünetek mégis visszajönnek. Nem egyedi eset. Egyre többen járnak így.

Az antibiotikum valóban az orvostudomány egyik legnagyobb vívmánya. Milliók életét mentette meg fertőzésektől, amelyek korábban halálosak voltak. De az a mód, ahogy ma használjuk – szinte minden fertőzésnél, megelőző jelleggel, sorozatban –, mára a szervezet ellen dolgozik.

„Antibiotikumot csak akkor volna szabad alkalmazni, ha az életveszélyes, vagy a fertőzés annyira erős, hogy további egészségkárosodás várható nélküle."
 

Amit kiirt, az nem csak a „rossz" baktérium:

Az antibiotikum nem válogat. Nem csak a kórokozót pusztítja el – hanem a bélrendszer teljes baktériumközösségét megtizedeli, beleértve azokat a hasznos mikroorganizmusokat is, amelyek nélkül a szervezet nem tud normálisan működni.

Jó példa erre a laktóz-érzékenység kialakulása. A tejcukor lebontásához bizonyos bélbaktériumok által termelt enzimre van szükség. Ha ezeket a baktériumokat kúránként kiirtjuk, a tej megemésztése egyre nehezebbé válik – és sokan azt hiszik, hogy „öregednek", vagy hogy valami belső változás történt velük, holott a bélflórájuk egyszerűen megritkult.

De ennél mélyebbre is nyúlik a probléma. A gyógyulás folyamatában maguk a baktériumok is aktív szerepet játszanak: segítenek a gyulladás szabályozásában, a bélfalak helyreállításában, a tápanyagok felszívódásában. Ha sorozatos kúrákkal épp ezeket irtjuk ki, akkor paradox helyzet áll elő: a gyógyszer, amelyet a felépülésre szánunk, magát a gyógyulási kapacitást rombolja le.

Többszörös kúra után a bélflóra diverzitása jelentősen csökken, és nem mindig áll helyre magától. Helyén olyan baktériumtörzsek szaporodhatnak el, amelyek ellenállóbbak – és épp ezért kevésbé kívánatosak. Innen ered az is, hogy sokan a negyedik kúra végén rosszabbul érzik magukat, mint az első előtt.

A stressz és az immunrendszer összefüggése:

 
A szervezetünk nem passzív befogadója a kórokozóknak. Az immunrendszer évmilliók alatt fejlődött arra, hogy megbirkózzon velük – és régen, segédeszközök nélkül is megtette. Felmerül a kérdés: miért nem teszi ma is?

A válasz nagyrészt a stresszben rejlik. A tartós stressz nem csupán kellemetlen érzés – biokémiailag visszafogja az immunrendszert, az emésztést, és legalább tizenöt más alapvető testi funkciót. Ha a szervezet folyamatosan vészhelyzeti üzemmódban van, nem tud regenerálódni. A leghatásosabb gyógyszer sem pótolhatja azt az állapotot, amelyben a test maga is gyógyíthatna.

Az alapos rágás, a lassú étkezés, a nyugalom – ezek azok a feltételek, amelyek mellett az emésztés el tudja végezni a dolgát, és amelyek mellett a tápanyagok eljutnak oda, ahol a helyreállítás történik.
Mikor valóban szükséges?

Természetesen vannak helyzetek, amikor az antibiotikum elkerülhetetlen. Súlyos balesetek, életveszélyes fertőzések, olyan állapotok, ahol az immunrendszer maga nem képes úrrá lenni a folyamaton – ezekben az esetekben életmentő, és az is marad. A kérdés nem az, hogy létezik-e, hanem az, hogy mikor nyúlunk hozzá.

Ha minden fertőzésnél az első lépés az antibiotikum, a szervezet soha nem tanul meg önállóan védekezni – és a bélflóra, amely az immunrendszer egyik alapköve, lassan felmorzsolódik. A négy kúra utáni kimerültség nem mellékhatás.
Az maga a következmény.

– Ha érdekel a folytatás a megoldás, olvass a többi írásomból is: Dénes Bereczki

 

A természet patikája:

https://www.facebook.com/groups/1613870892246233/

 

/facebook 

Eltolódó alapvonal szindróma:

Érdekes írás arról, mit tartunk normálisnak

Amit gyerekkorunkban tapasztaltunk, azt tartjuk normálisnak, amit már nem, az túlhaladott számunkra, ami később következett az meg szentségtörés. A korábbi állapotot helyreállítani szemléletünk miatt is nehéz. Elgondolkodtató írás.  Az eltolódó alapvonal tünetei: 

 

 

 

Ez a poszt napokkal ezelőtt elég komolyan elgondolkodtatott. A kultúra, technológia és az épített környezettel kapcsolatban már korábban is feltűnt, hogy az emberek többségénél egy hármas csoport létezik:

 

----------------------------------------------------------------

. Ami a gyermekkorom előtt létezett és már nem volt annak része: Elavult, meg kellett haladni, múzeumba, történelemkönyvekbe való.

("Apa, ez nem zene, hogy lehetett ezekre bulizni?", "Micsoda, volt olyan idő, hogy nem volt internet? Hogy tartottátok a kapcsolatot?!")

----------------------------------------------------------------

. Ami a gyermek- és fiatalkoromban létezett: A legjobb és legtökéletesebb, maga a normalitás.

("Nekünk még valódi gyermekkorunk volt!", "Még tudtak a fiatalok szórakozni!")

----------------------------------------------------------------

. Ami a fiatalkorom után létezett vagy tapasztalható: Szentségtörés, borzalmas, így nem szabadna élni!

("Magyarországon nincs Halloween, Mindenszentek van!", "Mi még palatáblán tanultunk írni, nem a kütyüket nyomkodtuk az iskolában is!)

----------------------------------------------------------------

 

Ma május 1-je van, vélhetően felszakad néhány sóhaj, hogy régen mennyivel színesebb, pörgősebb volt az ünneplés, míg az akkori ötvenesek vélhetően kevéssé értették, mire fel ez a nagy felhajtás, hiszen őket az élet arra tanította: Takarékosnak, óvatosnak kell lenni, minél kevésbé látszani.

Tiszaújvárosban groteszk módon még a Lenin szobrot is előveszik, hogy kellően retro legyen az idei majális, ergo megújulás helyett visszanyúlnak egy korba, amiben a "majális még működött", ez az állandó hátratekintés a magyar közgondolkodásban akár külön posztot is érdemelne.

De ugyanez igaz a természetre is. 

 

Az ember után a hód következik az állatvilágban, ha azt nézzük, tevékenységével mennyire befolyásolja, alakítja át a környezetet, amiben él, mindkét teremtmény esetében már a környezetnek kell őhozzá alkalmazkodnia. Viszont ha az ember egy hegy, a hód hozzá képest egy rizsszem. Ahogy alakítottuk át a természeti környezetet, csapoltuk le a mocsarakat, törtük fel az erdők talaját és használtuk fel a faanyagot (talán többen emlékeznek, a leégett Notre Dame esetében 2019-ben bajban voltak, mert ma már nemigen vannak akkora több száz éves fák Európában, ami toldás nélkül átérné az épület tetőszerkezetét). 

 

Az a normális az egyén számára, amit fiatalon lát, de az előző generáció még tudja, honnan jutottunk el évtizedek alatt egyik állapotból a másikba, hogyan lett mindig minden egy kicsit szegényebb és üresebb, csökkent a vadak és az érintetlen természet aránya, hogyan lett a Dunántúl egyes megyékben szinte egybefüggő szántóföld. Nyilván ezzel egyidőben az emberélet is kényelmesebbé vált, kiépültek a közszolgáltatások, az infrastruktúra (nehéz is ma a lakossági vízszegénység kapcsán kampányolni, hiszen akinek már folyik a csapból, nem érez együtt azzal, akinél még a XIX. század kísért), kevésbé vagyunk röghöz kötve a betonutak és gyors járművek által.

 

Az a kép, ami bennünk él a "normálisról", egyfajta béklyóként nehezíti meg, hogy változásokat eszközöljünk, ez különösen igaz akkor, amikor nem meghaladni, hanem helyreállítani kell a sorozatos rossz döntések láncát, hiszen minden eggyel korábbi láncszem a normális része és erre fűzzük fel a következő lépést, visszabontásról szó sem lehet. A saját családomban is van, akit élete végéig sem fogok tudni meggyőzni róla, hogy a szántás, öntözés és a Holstein-Fríz tehénfajta zárt telepi nevelése nem a magyar mezőgazdaság és tájformálás jövője, hanem annak zsákutcája, hiszen számára is a 80s évek szemlélete a normalitás alapja. Örök mondásom, hogy legalább úgy kell a világot átadni unokáinknak, ahogyan nagyszüleinktől azt örökül kaptuk, de ez egyre kevésbé tűnik elegendőnek.

 

Első lépésként talán az kellene felismernünk, hogy a táj nem azért van, hogy azt legyőzzük, az erőforrásai nem arra vannak kizárólag, hogy azokat elfogyasszuk. „Az Úristen fogta az embert, és az Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze.” (Teremtés 2:15) Minden egyes drasztikus beavatkozás csökkenti a sokszínűséget, hiszen korábban évmilliók alatt következtek be radikális változások és azokhoz sem tudott a fajok többsége alkalmazkodni, de az ember által évtizedek alatt véghezvitelekkel szemben tényleg csak azok éreznek védelmet, akiket az ember már teljesen domesztikált, behelyezett a maga mesterséges környezetébe.

 

 

Forrás: Pilisi Sólyom Egyesület/facebook csoport 

 

 

#diverzitás #normalitás #zöld #környezetvédelem #természeteskörnyezet #állatésnövényvilág #emberitevékenység #tájhasználat #megújulás

 

Ezek a szakmák "tűnhetnek el" Magyarországról 2030-ra!

 

 

 Ezek a szakmák "tűnnek el" Magyarországról 2030-ra:

 
​Pénztáros és bolti eladó:
Az automata boltok és önkiszolgáló kasszák teljesen feleslegessé teszik őket.
​Hátrány: Megszűnik a napi szintű emberi érintkezés, és az idősek vagy digitálisan kevésbé képzettek teljesen magukra maradnak a vásárlásnál.
 

​Taxis és sofőr:
Az önvezető technológia és a robotaxik kiváltják a hivatásos vezetőket a városokban.
​Hátrány: Elvész a sofőrök helyismerete és segítőkészsége, egy szoftver nem fog megvárni, amíg felsegíted pl nagymamádnak a csomagot a lakásba.
 

​Banki ügyintéző és hitelbíráló: A mobilbank és az algoritmusok átveszik a tanácsadást és a döntéshozatalt.
​Hátrány: Az ügyfélből egy rideg adatpont lesz, ha a gép nemet mond a hiteledre, nincs helye méltányosságnak vagy egyedi magyarázatnak.
 

​Ügyfélszolgálati munkatárs (Call Center): Az MI-alapú hangasszisztensek és chatbotok kezelnek minden panaszt.
​Hátrány: A valódi segítség helyett végtelen algoritmikus köröket futunk, miközben senki nem vállal valódi felelősséget a hibákért.
 

​Kamionsofőr és raktáros: Az autópályás önvezetés és a teljesen automatizált logisztikai központok átveszik a fizikai munkát.
​Hátrány: Egész családok megélhetése omlik össze, miközben a szállítás biztonsága egy szoftverfrissítésen vagy egy hackertámadáson múlik majd.
 

​Könyvelő és bérszámfejtő: Az automatizált pénzügyi szoftverek emberi beavatkozás nélkül végzik a számításokat.
​Hátrány: Eltűnik a szakmai kontroll, ha a rendszer hibázik, a bírságot az ember fizeti, hiába a gép rontott.
 

​Junior grafikus, szövegíró és fordító: Az generatív MI pillanatok alatt gyárt képeket, hirdetéseket és szövegeket.
​Hátrány: A kultúra és a média sablonossá, lélektelenné válik; elvész az egyediség és a valódi emberi kreativitás értéke.
 

​Mezőgazdasági munkás és pásztor: Drónok és robotizált gépek végzik az aratást, permetezést és az állatok felügyeletét.
​Hátrány: A vidék teljesen elnéptelenedik, és a gazdálkodás ősi tudása helyett csak a drága technológiai függőség marad.
 

​Gyári összeszerelő: A kollaboratív robotok végleg kiszorítják az embert a gyártósorok mellől.
​Hátrány: A tömeges munkanélküliség mellett az emberi munka méltósága is elvész, az alkalmazottak csupán „gépfelügyelőkké” fokozódnak le.
 

Ingatlanügynök: A VR-bejárások, az MI-alapú árazó algoritmusok és az automatizált szerződéskötési platformok feleslegessé teszik a közvetítőt.
​Biztosítási ügynök: Az MI azonnal kiszámolja a kockázatokat a digitális lábnyomod alapján, és automatikusan köt biztosítást.
 

​Leltározó és minőségellenőr: A drónok és a mesterséges intelligenciával felszerelt kamerák hiba nélkül, másodpercek alatt átlátják a raktárkészletet vagy a gyártási hibákat.
​Hátrány: Újabb kétkezi munkahelyek szűnnek meg, miközben teljesen kiszolgáltatottá válunk a technológiai rendszerek pontosságának és esetleges szoftverhibáinak.
 

​Személyi asszisztens és titkársági munkatárs: A digitális asszisztensek (mint az MI-alapú naptárkezelők) hiba nélkül szerveznek találkozókat és írnak emlékeztetőket.
​Hátrány: Elvész az irodai élet "lelke" és a szervezőkészség emberi rugalmassága; a gép nem tud prioritást adni egy váratlan emberi krízisnek.
 

​Piackutató és kérdezőbiztos: Az algoritmusok a közösségi média és a vásárlási szokások alapján már előre tudják, mit fogsz venni, így nem kell kérdezniük.
​Hátrány: Nem a valódi véleményünkre lesznek kíváncsiak, hanem csak az adatainkat bányásszák, így a fogyasztó egy irányítható bábbá válik a cégek kezében.

Sokan azt hiszik, van még időnk, mert 2030 messze van. De a valóság az, hogy 2030 nem a kezdődátum, hanem a végkifejlet. Ez egy folyamat, ami már most is rágja a munkaerőpiacot. Az elkövetkező években fokozatosan, szakmáról szakmára látjuk majd, ahogy az emberi jelenlét háttérbe szorul. Aki 2030-ban akar majd feleszmélni, az már egy olyan világban fog ébredni, ahol a gépek elfoglalták a helyet és 2030 nincs messze. Ez a folyamat nem egy távoli, hanem a gyermekeink és a mi jelenünk. 

Miközben a tech-cégek kényelmet és hatékonyságot ígérnek, elhallgatják az árat: az emberi kapcsolatok elértéktelenedését és a kiszolgáltatottságot. Egy algoritmus sosem fogja pótolni az emberi lelket, az empátiát és azt a felelősséget, amit csak mi, hús-vér emberek tudunk vállalni egymásért.
 

2030-ra a folyamat „beérik”. Addigra a ma emlegetett 40% jelentős részénél már lezajlik a váltás. 2030-tól pedig jön a második hullám: az összetettebb, fizikai és döntéshozatali munkák automatizálása (pl. a teljes önvezetés vagy a robotsebészet széles körű elterjedése).
 

Források: 

 
World Economic Forum és a PwC elemzései szerint 2030-ra a mai munkakörök jelentős része átalakul vagy megszűnik. Nem jóslat ez, hanem a globális gazdasági adatokon alapuló realitás.
Nemzetközi források (Alapművek a témában):
​World Economic Forum (WEF) – The Future of Jobs Report:  Rendszeresen kiadják, és pontos listát vezetnek a technológia miatt megszűnő és létrejövő munkakörökről.
​McKinsey Global Institute: Számos tanulmányuk (pl. "Jobs lost, jobs gained") részletezi, hogy az automatizáció mely szektorokat üti ki 2030-ra.
​PwC – Will robots really steal our jobs?: Ez a jelentés külön elemzi az automatizáció három hullámát, és számszerűsíti a kockázatokat.

PwC Magyarország – Automációs index: Ez a tanulmány részletesen elemzi, hogy a magyar ipari és szolgáltató szektorban mely munkakörök a legsérülékenyebbek.
​OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet): Kifejezetten a magyar munkaerőpiac digitális felkészültségét vizsgáló jelentéseik (pl. OECD Skills Strategy Hungary).
​MNB (Magyar Nemzeti Bank) Versenyképességi jelentések: A jegybank rendszeresen elemzi a digitalizáció és a robotizáció hatását a magyar termelékenységre és foglalkoztatásra.
​GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzései: A hazai munkaerőhiány és az azt kiváltó technológiai beruházások összefüggéseiről.

​ #gépek #robot #mesterségesintelligencia #jövő #munkaerőpiac #magyarország #automatizáció #emberivagyok #technológia

Hasznos, motivációs útmutatások az élethez. /11 Képes-Listás gyűjtemény: ____( 2.0 )

Hasznos, motivációs útmutatások az élethez. / 157  Képes-Listás gyűjtemény:  ____( 1.0 )

 

https://tenyekerodje.blogspot.com/2019/06/felsorolt-utmutatas-az-elethez.html

  

 

  &

 

https://tenyekerodje.blogspot.com/2025/09/motivacios-idezetek-365-motivacios.html
 

Azt mondták neked, hogy minden éjjel 8 órát kell aludnod. De ez soha nem az egészségedről szólt. A gyárak műszakjaihoz igazították. / Érzelmek okozta ...

 

 

Azt mondták neked, hogy minden éjjel 8 órát kell aludnod. De ez soha nem az egészségedről szólt. A gyárak műszakjaihoz igazították.

 

Egész életedben azt hallottad, hogy az emberi testnek egyetlen, megszakítás nélküli 8 órás alvásblokkra van szüksége ahhoz, hogy működni tudjon. Ha éjszaka felébredsz, azt mondják, hogy álmatlanságod van. Felírnak neked altatókat – Ambient, Lunestát vagy Xanaxot.

A 8 órás alvás mítosza egy biológiai hazugság, amely az ipari forradalom idején született.

A 19. század előtt az emberek nem egyetlen, összefüggő 8 órás blokkban aludtak. Minden történelmi feljegyzés, orvosi szöveg és napló a preindusztriális korból a „kétfázisú alvást” írja le. Az emberek aludtak 4 órát, majd felébredtek 1–2 órára, és utána aludtak még 4 órát.

Ez az éjszakai ébrenléti időszak számított a nap legnyugodtabb, legkreatívabb és legspirituálisabb részének. Ilyenkor az agy természetes módon tisztította ki a méreganyagokat, és regenerálta az idegrendszert.

 

Aztán megépültek a gyárak.

A gyártulajdonosoknak olyan munkásokra volt szükségük, akik napi 14 órán át működtetik a gépeket. Nem engedhették meg maguknak, hogy az emberek éjjel közepén két órára felkeljenek. Ezért rákényszerítették a munkásosztályt, hogy az alvásukat egyetlen, mesterséges 8 órás blokkba préseljék, hogy maximalizálják a termelést.

A biológiád soha nem változott meg. Csak a beosztás.

Ha hajnali 3-kor felébredsz, a tested nincs elromolva. Nem szenvedsz semmilyen betegségben. A tested a természetes, ősi alvásritmusát követi.

 

De a gyógyszeripar nem tud pénzt csinálni egy természetes biológiai ritmusból. Ezért „alvászavarnak” minősítette azt, ami valójában normális. Ma az altatóipar 78 milliárd dollárt ér. Erős függőséget okozó, agyműködést befolyásoló szereket ad el neked, hogy mesterséges kómába taszítson – csak azért, hogy reggel felkelj és visszamenj dolgozni.

Ne harcolj a tested ellen. Ha éjszaka felébredsz, ne ess pánikba. Ne nyúlj gyógyszerhez. Olvass, meditálj, vagy egyszerűen pihenj csendben.

A tested pontosan tudja, hogyan kell aludni. Csak a rendszer felejtette el, hogyan engedjen téged aludni.

 

 

Érzelmek okozta ... 

 

Mennyi keserűség kell ahhoz, hogy cukorbetegséged legyen?

Mennyi magány, neheztelés vagy elégedetlenség kell ahhoz, hogy megnyilvánuljon egy rák?

Mennyi düh kell ahhoz, hogy a gyomorgyulladás megjelenjen?

Mennyi emésztetlen érzelem kell ahhoz, hogy gyomorproblémáink legyenek?

Hány kimondatlan és mentett szót hallgattunk el, hogy torok-pajzsmirigy problémák legyenek belőle?

Mennyi szeretethiány kell ahhoz, hogy bőrgyulladássá alakuljon át?

Mennyi elégedetlenség kell ahhoz, hogy beinduljanak a fertőzések?

És mi az elhízás elhagyási dózisa?

Bármilyen érzelem vagy érzés, ami rosszul vezet, betegséget okoz, és felébreszt egy szunnyadó ősi érzelmi ismétlődő mintát..

Meddig akarunk még várni, hogy megoldjuk ezt az életünkben fontos megoldandó dolgot?

Hol van a határunk, hogy eleget mondjunk, és valós és konkrét cselekedeteket tegyünk, hogy megváltoztassuk ezt a történetet, ami az élet fáradalmaihoz vezet.

Mert tudjuk, hogy ezek a helyzetek maguktól nem fognak változni, de rájövünk, hogy idővel egyre rosszabb lesz.

Merjük megtenni azt a változást, amire szükségünk van, ami lehetővé teszi, hogy megváltoztassuk ezt az eddigi felfogást, és úgy tudjunk folyni, mint a víz, és visszanyerni az élet lángját, ami bennünk van.

“Ne töltsünk több időt azzal, hogy azt az életet éljük, amit nem érdemlünk ! »

Orvosi tanulmányok szerint a betegségek 90%-a érzelmekből indul ki. ( Szerintem 100 )

Íme, a szívünk és a sebeink gyógyításának fontossága, hogy teljes életünk lehessen..

Arra hívlak, hogy ma gyere közel a szívedhez, és dobj el mindent, ami sújt és megbetegít.

Ne keressük a békét ott, ahol sosem találjuk meg, ne keressük a boldogságot és az élvezetet ott, ahol sosem jön el.

Csontjaink szárazak és betegek a szomorúságunk és a keserűségünk miatt, szóval ideje elengedni...

Itt az ideje a gyógyulásnak és a megbocsátásnak..

Ideje élni.

 

Forrás: Internet

Az Einstein–Rosen híd egy rövidítés, amely a világegyetem két távoli régióját köti össze.......

 

Az Einstein–Rosen híd egy rövidítés, amely a világegyetem két távoli régióját köti össze.

 

🕳️ Az egyik oldalon egy fekete lyuk, a másikon pedig egy hipotetikus fehér lyuk található.

🌠 Együtt egy féreglyukat alkothatnak, amely potenciálisan két különböző galaxist vagy pontot köthet össze a téridőben.

Az Einstein–Rosen híd koncepcióját először Albert Einstein és Nathan Rosen vetette fel 1935-ben,

 a relativitáselmélettel kapcsolatos munkájuk részeként.

✨ Bár lenyűgöző, ez az elképzelés továbbra is elméleti – közvetlen bizonyítékok nélkül –

de továbbra is inspirálja azt, ahogyan elképzeljük a kozmoszon való utazást.

 Hasonló érdekességek lelhetők még fel a forrásból:

https://www.facebook.com/spaceverse/