2021. április 9., péntek

Miért KELL vitaminokat szedni? Mikro- és makrotápanyagok.

Miért KELL vitaminokat szedni?

💊💊💊💊💊💊

A két ábra a Gödöllői Szent István Egyetem mérései alapján készült, 1966-1990-2005 években.
Az ábrák jól mutatják, hogy milyen óriásit csökkent csak 2005-ig a zöldségek és gyümölcsök ásványi anyag és vitamintartalma... azóta ezt ugyan nem mérte senki, de egész biztosan nem javult, mert a termesztési körülmények sem változtak jó irányba.
Mivel a táplálékunk már kevésbé tápláló, mint 1966-ban, ezért valódi TÁPanyagban pótlásra szorul... ezt tudomásul kell venni.

A vitaminokra nem úgy kell tekinteni, mint valami kapszulára vagy gyógyszerre... hanem úgy, hogy ezek pótolják azt a hiányt ami a zöldségekből, gyümölcsökből hiányzik, így mi is hiányt szenvedünk, ha csak erre a bevitelre hagyatkozunk.

Aki ma még jól érzi magát a vitaminok nélkül, ráadásul valamilyen okból elutasítja azt, könnyen meglehet, hogy sokkal hamarabb szorul orvosi segítségre, mint a vitamint elfogadók.
Mindenki saját maga dönt, ez egy felelős és életbevágó döntés.

Dönts jól!
Az egészséget a vitaminok jelentik, de csak akkor, ha azok bennünk vannak!

Forrás = Facebook

Mikro- és makrotápanyagok

A mikrotápanyagok jelentése, csoportosításuk

Ahhoz, hogy tudatosan irányítsuk a fogyást és felpörgessük az anyagcserénk, úgy gondolom fontos, hogy tisztában legyünk azzal mit eszünk. Mely étel milyen tápanyagokat tartalmaz, ez alapján hova sorolható. Ezt az eszmefuttatást egy négy részből álló bejegyzés sorozatban fejtem ki.

Azt már remélhetőleg mindenki tudja, hogy a tápanyagok azért fontosak, hogy életben maradhassunk.

Most jön egy fokkal bonyolultabb része a dolgoknak. Megkülönböztetünk mikro-és makrotápanyagokat.

Mikrotápanyagok:

vitaminok
ásványi anyagok
élelmi rostok

Makrotápanyagok:

szénhidrát
fehérje
zsír

VITAMINOK:

Gyorsban csak annyit, hogy a vitaminok a szervezet működésének, anyagcseréjének szabályozásában részt vevő szerves vegyületek, amelyek többsége az emberi szervezetben nem keletkezik, ezért az embernek növényi és állati eredetű forrásból kell hozzájutnia.
A szervezet számára jelenlegi ismereteink szerint 13 vitamin szükséges, ebből hármat a szervezet is elő tud állítani, megfelelő táplálkozás, illetve ideális körülmények esetén.

Oldhatóság:

A zsírban oldható vitaminok: zsiradékban, illetve zsíroldó anyagokban oldódnak, ezek az A, D, E, K vitaminok. Ezért fontos, hogy megfelelő minőségben zsírt is juttassunk a szervezetünkbe.

A vízben oldódó vitaminok: vízben oldódnak, ezek a B1, B2, B6, B12 és C-vitamin, a niacin, pantoténsav, folát és biotin.

ÁSVÁNYI ANYAGOK:

Ásványi anyagokon mennyiségre való kitétel nélkül minden olyan anyagot értünk, melyek energiát nem szolgáltatnak, nem vitaminok (tehát nem szerves vegyületek), nem toxikusak (legalábbis szokásos mennyiségükben) a szervezet számára, viszont valamilyen mértékben szükségesek a működéshez.

Az emberi szervezetben eddig kimutatott ásványi anyagokról:
Esszenciális, azaz feltétlenül szükséges makroelemek: kalcium, foszfor, nátrium, kálium, magnézium, klór, kén.
Esszenciális mikroelemek: vas, réz, kobalt, cink, mangán, jód, molibdén, fluor, szelén, króm.
Valószínűleg esszenciális mikroelemek: nikkel, ón, szilícium, vanádium.
Ismeretlen funkciójú nyomelemek: alumínium, kadmium, ólom, arzén, bárium, stroncium, higany, ezüst, arany, antimon.

ÉLELMI ROSTOK:

Az élelmi rostok szerepe az egészség megőrzésében és az egyes betegségek megelőzésében nagyon fontos. A rostszegény táplálkozás miatt alakulhatnak ki a cukorbetegség, az emésztési problémák és a koszorúér-betegségek is.

Rostban gazdag élelmiszerek: gabonafélék, gyümölcs- és zöldségfélék, hüvelyesek. Minden növényi táplálék tartalmaz rostanyagot, cellulózt, hemicellulózt, lignint és pektint. Jelentős a vízfelvevő- és megtartó-képességük, olajkötő kapacitásuk, amivel befolyásolják a szervezet anyagcseréjét.

Oldhatatlan rostok: a szervezet enzimei nem tudnak lebontani, változatlanul haladnak át a bélcsatornán pl. búza, kukorica, rozs.

Oldható rostok: a vastagbélben élő baktériumok hatására egyszerűbb vegyületekké alakulnak. Pl. aszalt gyümölcsök, hüvelyesek, a leveles zöldségfélék és a zab.

Források: http://tamop.ofe.hu/inet/osszefogas/hu/modul/hasznos/food/food01.html

https://motivalom.blog.hu/2016/02/22/mikro-_es_makrotapanyagokhttps://motivalom.blog.hu/2016/02/22/mikro-_es_makrotapanyagok