2025. április 17., csütörtök
Kalergi-terv: ez történik ma Európában! - Szakács Árpád / Hit Rádió
...a kevert népességű Európa koncepciója már a 20. század elején kialakult, és szorosan összefonódik a szabadkőművességgel, globális elitérdekekkel és vallásellenes ideológiákkal. Szerinte ezek a folyamatok ma is aktívan formálják Európa jövőjét...
Csalán
Levele vitamin (A-provitamin és K-vitamin) és ásványi anyag forrás, enyhén antibiotikus. Gyökere csökkenti a vérszérum koleszterinszintjét és a prosztatatúltengés okozta panaszokat.Vizelethajtó, emésztést serkentő és keringésjavító anyagai csökkentik a vér húgysavszintjét, ezért a csalántea hatékonyan alkalmazható köszvény, ízületi gyulladások, illetve mindennemű reumatikus megbetegedés kezelésére.Tisztítja a teljes emésztőcsatornát és a vizeletkiválasztó rendszert, s fokozza a szervezet védekező erejét. A vese- és hólyagkő-képződésre hajlamosaknak érdemes rendszeresen csalánteát fogyasztaniuk, mert segítségével még idejében kiválasztódik a homok. Tisztító hatásának gyomor- és bélhurut esetén is hasznát vehetjük. Teája élénkítő hatású, sok vitamint és ásványi anyagot (vasat) tartalmaz.Vértisztító hatásának köszönhetően enyhítheti az allergiás tüneteket, így az ekcémát, szénanáthát, asztmát és a csalánkiütést. Eltünteti a tinédzserek pattanásait, és egyes bőrbetegségek esetén is hatásos (övsömör). Sok A-provitamint és K-vitamint tartalmaznak, de ezek az anyagok vízzel nem vonhatók ki. Az iparban a levélzöld (klorofill) előállításának egyik nyersanyaga. A klorofill és származékai szagtalanító, fertőtlenítő, hámosító készítmények alkotórészei a gyógyszeriparban és a kozmetikai iparban egyaránt.
Mi a glifozát?
Mi a glifozát?
➤ Miért használják?
- Gyors, hatékony és olcsó módja a gyomirtásnak.
- Szántóföldi növények betakarítása előtt alkalmazzák az érés egységesítésére ("deszikkálás").
- Génmódosított (glifozát-rezisztens) növények mellett használható intenzíven.
Milyen élettani hatásai vannak?
- Lehetséges karcinogén (rákkeltő): A WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) szerint „valószínűleg rákkeltő az emberre” (2A kategória).
- Hormonális zavarok: Beavatkozhat az endokrin rendszer működésébe.
- Máj- és vesekárosodás: Egyes állatkísérletek szerint hosszú távon károsíthatja ezeket a szerveket.
- Mikrobiom-károsodás: Hatással lehet a bélflóra összetételére.
- Fejlődési rendellenességek: Terhes állatokon végzett kísérletek szerint magzati károsodást okozhat.
Hogyan kerül a környezetbe?
➤ A talajba:
- Permetezés után közvetlenül a talajra jut.
- A glifozát a talajrészecskékhez jól kötődik, de az eső, öntözés révén mobilizálódhat.
➤ A vizekbe:
- Esőzés vagy felszíni lefolyás révén eljut a patakokba, folyókba, tavakba.
- Talajvízbe is beszivároghat, különösen homokos talajon vagy túlhasználat esetén.
- Szennyvíztisztítókban nem minden esetben bomlik le teljesen → bekerülhet az ivóvízbe is.
Lebomlási ideje (persistencia):
- A glifozát biológiailag lebontható, de a lebomlási ideje erősen változó:
Talajban: 1 héttől akár 6 hónapig is eltarthat.
Vízben: több hét, ha nincs megfelelő mikrobiális aktivitás vagy napfény. - A lebontás főként mikrobák által történik, de bizonyos körülmények között (pl. oxigénhiányos talaj, hideg idő) hosszú ideig megmaradhat.
Miért káros a környezetre?
- Ökoszisztéma-zavarok: Elpusztítja a hasznos növényeket és beavatkozik az élőhelyi egyensúlyba.
- Méhpusztulás: Egyes kutatások szerint gyengítheti a beporzók idegrendszerét és tájékozódási képességét.
- Toxicitás vízi élőlényekre: Rákkeltő és fejlődési rendellenességeket okozhat algákban, halakban, kétéltűekben.
- Talajbiológia zavarása: Károsíthatja a talajban élő mikroorganizmusokat, gombákat, baktériumokat.
Megoldások glifozát eltávolítására a vízből
1. Aktívszenes szűrés
- Működés: A glifozát molekulái megkötődnek az aktív szén felületén.
- Alkalmazás: Háztartási víztisztítókban, ipari víztisztító rendszerekben.
- Hatékonyság: Közepes–jó, de idővel csökken, cserélni kell.
2. Ioncserélő gyanta
- Működés: Anioncserélő gyanták képesek a glifozát anionját megkötni.
- Alkalmazás: Ipari víztisztítás, laboratóriumi környezet.
- Hatékonyság: Magas, de rendszeres karbantartást igényel.
3. Fejlett oxidációs eljárások (AOP) – például ózon + UV + H₂O₂
- Működés: Erősen reaktív szabad gyökök lebontják a glifozátot nem mérgező anyagokra (CO₂, H₂O, foszfátok).
- Alkalmazás: Ipari és önkormányzati víztisztító telepek.
- Hatékonyság: Kiemelkedően jó, de költséges.
4. Biológiai lebontás (bioremediáció)
- Működés: Baktériumok (pl. Pseudomonas, Achromobacter) bontják le a glifozátot.
- Alkalmazás: Élővizek, vizes élőhelyek, biológiai szűrők.
- Hatékonyság: Lassú, de fenntartható és természetes módszer.
5. Fordított ozmózis (Reverse Osmosis – RO)
- Működés: Féligáteresztő membránon át nyomják a vizet, visszatartva a szennyezőket.
- Alkalmazás: Háztartási és ipari ivóvíz-szűrők.
- Hatékonyság: Magas, de a karbantartás és vízveszteség miatt drágább.
6. Új kutatási irányok
- Fotokatalízis (pl. TiO₂ + UV): Laboratóriumi körülmények között ígéretes lebontási módszer.
- Nanoanyagok: Kísérleti szinten képesek célzottan megkötni a glifozátot.
- Fitoremediáció: Növények használata a szennyezőanyagok felvételére és lebontására (pl. nádas területeken).
2025. április 16., szerda
Ember vs. gép: az IT szektor magára hozza a bajt?
Ők alkották, de tudják kezelni is? Vagy a programozók magukra hozták a bajt azzal, hogy megteremtették az AI-t? Ezek nagyon is jó kérdések, az eheti Ember vs gépben pedig megpróbálunk valamennyire válaszolni is rájuk.
Bizony, a fagyi néha visszanyal, a befőtt pedig néha tényleg elteszi a nagyit. A programozók létrehozták a mesterséges intelligenciát és az ahhoz tartozó algoritmusokat, melyek már évek óta rettegésben tartják a világ dolgozóit. Sokan félnek, hogy elveszik a munkahelyük, mert egész egyszerűen a munkájukat kiváltja egy algoritmus. Bár korábbi cikkeinkben főleg fizikai munkákra és az őket veszélyeztető (vagy nem) robotokra helyeztük a hangsúlyt, a mostaniban viszont a páncélba bújt szellemről, a mesterséges intelligenciáról lesz szó, és arról, hogyan veszélyeztetik magát az IT szektort – már ha egyáltalán valóban létezik ilyen veszély.
Ők teremtették, de hogyan boldogulnak vele?
Gondolom, senkinek sem mondok újat, ha kijelentem: a mesterséges intelligencia már ma is képes programkódot írni. Viszont az AI ezt a kódot tulajdonképpen nem önmaga találja ki, hanem a rendelkezésére álló, ember által írt kódból tud csak úgymond táplálkozni. Pont ezért az AI legalább annyira pontatlan, amennyire az emberek azok tudnak lenni. Ez azt eredményezi, hogy az ily módon generált kódot alaposan át kell nézni, le kell tesztelni, és bizony sok esetben ki is kell javítani, mely lelassíthatja a munkafolyamatot, alkalmilag akár több ráfordított energiát igényelhetve, mintha egyszerűen csak kézzel írták volna meg.
Ezt az is alátámasztja, hogy egy felmérés szerint a megkérdezett fejlesztők 81 százaléka használt AI-t a munkájához, viszont 55 százalékuknak aggodalmaik támadtak az ilyen forrásból származó kód minőségét illetően. Ennek ellenére egy másik forrás szerint a megkérdezett szoftverfejlesztők 29 százaléka gondolja úgy, hogy a munkáját kiváltja a mesterséges intelligencia. A dolgok jelenlegi állása szerint a mesterséges intelligencia egyelőre partner, mintsem rivális, a jövőben viszont ez változhat: amerikai kutatók szerint 2040-re a gépi tanulás annyira fejletté válik majd, hogy a mesterséges intelligencia és képes lesz programokat fejleszteni, ráadásul jobban, gyorsabban és hatékonyabban, mint az emberek. Egyes vélemények ellenkező állásponton vannak: szerintük az AI a belátható jövőben csak olyan, relatíve alacsonyabb kompetenciát igénylő fejlesztői munkákat fog átvenni, mint mondjuk a minőségellenőrzés vagy a tesztelés.
Logikus következtetésnek tűnik, hogy a programozásban, szoftverfejlesztésben az AI előbb-utóbb átveheti az emberektől a stafétát, ebben az esetben pedig valódi biztonságban az lesz, aki magát a mesterséges intelligenciát programozza – a névsorolvasást ugyanis úgy lehet a legkönnyebben elkerülni, ha magad olvasod a névsort. Ha pedig valakinek az a kérdés ötlik a fejébe, hogy
ilyen alapon a mesterséges intelligencia nem lesz-e egy nap képes arra, hogy magát programozza,
az jó úton jár a megfejtés felé. Az igazság az, hogy ezt már gőzerővel kutatják ma is, már létezik is, a jövőben pedig nem kétséges az, hogy ezt tovább fogják tökéletesíteni, bármennyire rémisztőnek is tűnhet ez elsőre.
_
hirdetés
Az IT nem csak programozás
Az IT szektor viszont természetesen nem csak programozókból áll. Vannak az iparág berkeiben szakmák is, melyek másféle skilleket igényelnek, mint a „szimpla” programozás. Ilyen például a grafikusi munka, mely egyik alapvető feltétele a vizuális kreativitás, és nem kis szerepet játszik például a kliensekkel való közvetlen kommunikáció is – egy internetes kommentelő szerint a megrendelő sokszor maga sem tudja, hogy mit akar. A szakma jövője ennek ellenére mégis bizonytalannak tűnik, ráadásul saját magukról gondolkodnak ennyire pesszimistán: egy grafikusok körében elvégzett felmérés szerint a megkérdezett szakemberek 48 százaléka gondolta úgy, hogy már öt éven belül, vagyis 2030-ig totálisan elévül ez a szakma.
Ha van valami, amiben a mesterséges intelligencia úgy igazán jó, akkor az az adathalmazok kezelése. A gigászi adathalmazok összeállítása és kielemzése ma már a gazdaság és a kormányzás minden zugában óriási szerepet játszik, és az ilyen módon kinyert tudás kulcsfontosságú szerepet tölt be a döntéshozatali folyamatokban. Az analitikusok körében éppen ezért elfogadott ténynek tűnik, hogy az AI elkerülhetetlenül integrális szerepet tölt be a munkájukban már most is, a jövőben ez pedig csak fokozódni fog. Az általános nézet pedig tűnik az, hogy
ezen a téren a jövőben csak az érvényesülhet igazán, aki hozzáadott értéket is tesz a munkájához,
vagyis valódi analízist, elemzést végez: az adathalmazokat, akár vizualizálva, a gépek is el tudják készíteni.
A kérdés, mint minden esetben, most is kötelező jelleggel tétetik fel:
el fogja venni az AI az IT-sek munkáját?
A válasz, mint sok már esetben, most is egyszerre igen is és nem is. Az biztos, hogy ez a közeljövőben nem fog megtörténni, főleg azokkal, akik hozzáadott értéket képviselnek a saját szakmájukban. Az IT szektor helyzete, bárhogy is nézzük, nem valami jó. Az iparág sokak szerint már csúcsosodott, innentől pedig belátható időn belül már csak lefelé vezet az út, melyet alátámasztanak az iparágban zajló folyamatos leépítések. A tetőzés előtt hatalmas volt az igény a programozókra, még azokra is, akik nem a legjobb képességekkel rendelkeztek, és az AI forradalomnak elsősorban jelenleg ők látják a leginkább kárát. Akik viszont képzik magukat, lépést tartanak a trendekkel és meg tudják lovagolni a hullámokat – a mesterséges intelligencia egyelőre nem csak akadály, vagy rivális, hanem egyben hatalmas lehetőség is arra, hogy hatékonyabbá tegyék a munkájukat – azok ezentúl is aratni fognak.
2025. április 14., hétfő
Mi marad emberi, ha a gépek már alkotnak?
2025. április 12., szombat
2025. április 9., szerda
Vita az AI jövőjéről | Keleti és Nagy: FilozófiAI
Ezektől fél minden nárcisztikus! - Technikák manipulátorok ellen:
Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár. Tehát minden nárcisztikus hasonlóan viselkedik mint a videóban hallható, de nem mindenki nárcisztikus aki így viselkedik.
A nárcisztikus személyiségzavar (NPD) egy mentális egészségi állapot, amelyre jellemző a kritika intoleranciája, kontrollmánia, manipulatív viselkedés, és az erős igény az állandó figyelem és csodálat iránt. Azok, akik ezzel a zavarral küzdenek, gyakran látnak magukra irányuló személyes támadást ott, ahol nincs, és mélyen sérülhetnek vagy haragudhatnak, ha nem kapják meg a várt speciális bánásmódot.
A nárcisztikus egyének központi vonása a személyes értékek, énkép eltorzult érzése, amely mellett paradox módon gyakran jelentkezik a belső önbizalom hiánya is. Érdemes megjegyezni, hogy bár a magabiztosság és némi önérdekelt magatartás egészséges és természetes, a nárcisztikus személyiségzavar ennél sokkal extrémebb, és jelentős nehézségeket okozhat az érintett személy kapcsolataiban és általános életminőségében. A nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő emberek gyakran tűnnek önbizalommal telinek és erősnek, de belül rendkívül érzékenyek lehetnek a kritikára vagy az elutasításra. Gyakran nehezen tudják kezelni a stresszt, a sikertelenséget, vagy ha nem kapják meg a várt elismerést. Ezek a nehézségek problémákat okoznak a munkahelyi, családi és társas kapcsolatokban.
A nárcizmus nem könnyen kezelhető, mert az érintettek gyakran nem látják be, hogy problémájuk van, és ennek következtében nem keresnek segítséget. A terápia célja általában a reálisabb önértékelés kialakítása, a másokkal való egészséges kapcsolatok megértése és a konfliktuskezelési készségek fejlesztése.
A nárcizmus egy spektrumon helyezkedik el, és egy egészséges nárcizmus majdnem mindenkiben van, ez kell ahhoz hogy az életben jól tudjunk boldogulni. A probléma ott kezdődik amikor ez már túlzó lesz.
A bennfentes
2025. április 8., kedd
Hamvas Béla számára az Aranykor / Szimbólumok, amelyeknek valóban különös hatása lehet az emberre... / A hatalomvágy által uralt emberek:
