Batu harminc levele:

A Habsburg történetírás „érdeme”, hogy a keletről érkező és velünk szövetséget kereső népeket vad barbárnak tartjuk. A 13. században a kelet felől érkező mongolok esetében sem történt másként. Talán alig akad olyan hazai történész, aki elfogadná, hogy  a mongolok nem pusztítani és rombolni akartak, hanem a nyugat-európai államok elleni hadjárathoz rokoni segítséget kértek.

 A mongol részeken, így Mongóliában és a Kínához tartozó Belső-Mongóliában kissé másként értékelik a 1241-1242-es közép-európai mongol hadjáratot, mint nálunk a finnugrista történészek. Mind az ulánbátori, mind a höhhoti kutatók egyértelműen állítják: Batu kán szövetséget akart kötni a magyar királlyal. Amikor értesültek Julianus barát által lemásolt mongol káni levélről, abból teljes bizonyosságot nyertek, hogy elméletük helyes. Mi is szerepel abban a levélben?

Batu kán kivár

A hatalmas, és a fél világot leigázó Batu kán, Dzsingisz kán unokája a következő levelet küldte IV. Béla királyunknak: „Én, a kán, az égi király küldötte, akinek hatalom adatott a földön a nekem meghódolókat felemelni és az ellenállókat elnyomni, csodálkozom feletted, Magyarország királya, hogy midőn már a harmincadik ízben küldöttem követeket hozzád, miért nem küldesz közülük senkit, de még követeidet és válaszlevelet sem küldesz nekem.”

A mongol kutatók ezt olvasva tényleg meglepődtek, hiszen a mongol kánok soha senkinek sem küldtek egynél több levelet, illetve követet. Ha az útnak indított megbízottuk nem tért vissza időben útjáról, az felért egy hadüzenettel és azt az országot a mongolok azonnal lerohanták, királyi nemzetségét kiirtották és az országot beolvasztották birodalmukba. Hogyan történhetett, hogy Batu ennyire megbocsátó volt a magyar királlyal? A sokszori próbálkozásnak valószínűleg nagyon komoly oka lehetett, melyet a keleti kutatók, köztük a belső-mongol Ucsiraltu, Bajartu és az ulánbátori Dzs. Boldbátor a következőképpen magyaráztak.

Szövetség nyugat ellen

A szkíta-hun államok ideológiája szerint az íjfeszítő népeknek egységet kell alkotni, ezért úgy vélték, hogy a történelem folyamán mindig születik egy nagyfejedelem, aki összefogja ezen népeket és az egész sztyeppei térség ezáltal újra és újra egyesülhet. Ez volt a nagy birodalmak születésének oka, ezért indultak el a szkíták, a hunok, a türkök és a mongolok keletről nyugatra, hogy az ősi egységet megteremtsék, nem pedig célok nélkül kóboroltak a pusztákon, vagy egymás elől menekültek népvándorlások sorozatában. A korai források egyértelműen leírták, hogy minden égi uralkodónak, vagyis Tengri kánnak az volt a küldetése, hogy az idegen uralom alatt élő, vagy szétszóródott népeket egyesítsék. Ezért történt a hunok európai hadjárata, majd az avar Baján kán Kárpát-medencei bejövetele, később pedig Árpád fejedelem hon visszafoglalása. A fenti mongol kutatók azt vallják, a mongolok között ismert volt, hogy a Magyar Királyság volt Hunnia központja és a magyarok a hunok leszármazottjai, ezért kerestek velünk szövetséget, hogy aztán közösen vezessenek hadat „Németország” ellen, ahogyan ez célként Julianus első levelében is szerepelt. Minden valószínűség szerint Batu azért várt olyan hosszan, azért küldött harminc követet Bélához. Miután nem érkezett meg a magyar király válasza, sőt Babenberg Frigyes csapatai folyamatosan támadták a határ menti mongol erőket, Batu elhatározta, hogy megindul a távoli, neki ellenszegülő rokonnép, a magyar ellen.

Európai diplomáciai húzás

Minden eseménynél meg kell vizsgálnunk, kinek állt érdekében, hogy a magyarokat keleti rokonaik ellen fordítsák. Két nyugat-európai hatalomnak is jól jött volna, ha a Magyar Királyság eltűnik a térképről, mint ahogyan a nyugati híradások a tatárjárás után örvendezve arról számoltak be, hogy Magyarország megszűnt létezni! Az egyik hatalom az európai politikában meghatározó szerepet játszó pápaság volt, aki éppen akkortájt keveredett pénzügyi vitába Bélával. Ő ugyanis nem nevezett ki püspököket és az egyházi kerületek bevételeit az országban tartotta, Róma így nem részesült a magyar javakból. Éppen ezért a pápaságnak érdekében állt, hogy az Európában egyedül ellene lázadó és a pápai rendeleteteket semmibe vevő magyar királyokat megbüntesse. Mivel Julianus révén pontos értesüléseik voltak a mongolokról, tudták, hogyan lehet a mongolokat és a magyarokat egymás ellen hangolni.

A másik ellenség nyugati szomszédunk, a Babenbergek voltak, akik meg akarták szerezni az Árpádok trónját. II. Frigyes akkori herceg minden eszközt bevetett, hogy célját megvalósítsa. Amikor Béla hozzá fordult tatár ügyben segítségért, ő azonnal Budára ment és tanácsokkal látta el a gyanútlan magyar királyt. Először is támadást javasolt a tatárok ellen, sőt csapataival folyamatosan bőszítette a magyar határ közelében állomásozó mongol őrséget. Nagy szerepe volt abban is, hogy Kötöny kun vezért megöljék, így a magyar haderő jelentősen meggyengült. Amikor „tanácsainak” hatására a mongolok betörtek Magyarországra, sietve eltávozott az országból, magára hagyta Bélát, sőt a nyugati határszélen három vármegyét magához csatolt, majd a menekülő Bélát és kíséretét kifosztotta.  

Bár a tatárjárással kapcsolatban még nem minden részlet teljesen tisztázott, annyi azonban bizonyos: a mongolok nem ellenséget, hanem szövetségest láttak bennünk.Éppen ideje lenne elavult és a Habsburg érdekeket szem előtt tartó történetírásukat gyökeresen átértékelni és egyes, magyar történeti eseményeket nemzeti szempontból megvizsgálni!

Obrusánszky Borbála


Forrás és Link: http://alfahir.hu/batu_harminc_levele-20110218#.UsqEizoi3UY.facebook nyomán!
2011. 02. 18. 09:39

Hidrogén-peroxid titkolt tulajdonságai.

A terapeuta dolga a szeretet – interjú Feldmár Andrással:

Aki traumát szenvedett el, soha sem lesz az, aki akkor lehetett volna, ha ez elmarad az életéből. Ha valami megtörtént, azt nem lehet meg nem történtté tenni. A traumába bele lehet halni, de ha az ember nem hal bele, akkor olyan képességei szabadulnak fel a túlélés érdekében, amelyek soha nem alakultak volna ki trauma nélkül. Az ember gyógyíthatja önmagát.

(Feldmár András)

 – A jó terapeuta soha nem akar segíteni – írja egyik könyvében. Mi a célja a terapeutának, mikor jó egy terapeuta?

 – A jó terapeuta azt gyakorolja, hogy ne legyenek vágyai. Páciensei nagyon gyakran attól szenvednek, hogy gyermekkoruk óta a mások vágyait fontosabbnak kellett tartaniuk saját vágyaiknál. A mai világban a terapeuta rendelőjén kívül az ember mindenhol elvárásokkal találkozik. Akitől gyerekkorában túl sokat vártak el, annak csak két lehetősége van: lázadni vagy engedelmeskedni. A baj az, hogy az ellenállás és az engedelmeskedés sem autentikus. Aki egy ilyen családból jön, nem tudja, hogy ő ki, mivel nem ismeri a saját vágyait, ugyanis mindig valaki másnak a vágyait kellett kielégítenie. Ha egy ilyen ember bekerül egy terapeuta rendelőjébe, s az a terapeuta ugyanolyan, mint a szülei voltak, vagyis elvárásai vannak, akkor inkább spórolja meg a pénzét, mert ott is ugyanaz a játszma folyik, ott sem lesz alkalma megtalálnia önmagát. Egy jó terapeuta úgy viszonyul a pácienséhez, amint a jó szülőnek kellene viszonyulnia a gyerekéhez. A jó szülő odafigyel a gyerekre, és hozzásegíti, hogy megvalósítsa önmagát. A jó szülőnek bíznia kell abban, hogy egy kis segítséggel a gyerek jobban tudja, hogy neki mi kell, mint bárki más. A jó terapeuta is mélyen hiszi, hogy a páciens jobban tudja, neki mi kell, mint bármelyik okos terapeuta vagy pszichiáter. Arrogáns dolog azt hinni, hogy én jobban tudom, neked mi kell, mint te magad. Egy orvos természetesen jobban tudja, mint én, hogyan kell a törött karomat rendbe tenni. A pszichoterápia azonban nem olyan, mint az orvostudomány, és nem is lett volna szabad pszichiátriaként annak részévé válnia. A terápia inkább az etikára vagy a politikára hasonlít, ahol, mint azt már Arisztotelész megmondta, minden helyzet más, s nem lehet általánosítani. Ezért a terapeutának a jelen helyzetre kell reflektálnia, abban kell részt vennie. A jelen helyzetet nem lehet elméletileg meghatározni, azt élni kell. A terapeuta dolga az, hogy amint érzi, mi a baj a pácienssel, szavakba öntse és tükrözze, hogy a páciens rájöjjön, mit tesz tudat alatt másokkal. A terapeutának még arra sem szabad vágynia, hogy a páciens jobban legyen. Én nem űzném ezt a foglalkozást 42 éve, ha nem látnám, hogy a páciensek rátalálnak önmagukra, de ez legyen az ő akaratuk, és ne az enyém. Nekem egyetlen elvárásom lehet, hogy fizesse ki a honoráriumot, amiben megállapodtunk.

– Olyan szakemberként, aki bevallása szerint azért lett terapeuta, mert traumatizálták, hogy látja: lehetséges teljesen megszabadulni a gyermekkorban elszenvedett traumáktól?

– Nem hiszem, hogy az ember megszabadulhat bármitől. A Vancouver környéki szigeteken erős szelek fújnak, s vannak olyan fák, amelyek folyamatosan 45 fokos szögben állnak, a szélirányba dőlve, mivel mikor csemeték voltak, már akkor is arról fújt a szél, s emiatt ferdén nőttek. Ezek sosem lesznek egyenesek, mégis egészséges és gyönyörű fák. Aki traumát szenvedett el, soha sem lesz az, aki akkor lehetett volna, ha ez elmarad az életéből. Ha valami megtörtént, azt nem lehet meg nem történtté tenni. A traumába bele lehet halni, de ha az ember nem hal bele, akkor olyan képességei szabadulnak fel a túlélés érdekében, amelyek soha nem alakultak volna ki trauma nélkül. Az ember gyógyíthatja önmagát. Azt teheti, hogy megsiratja, meggyászolja, ami történt vele. Azok, akik traumán estek át, és csak dühöngenek, vagy sajnálják magukat, nem tudnak továbblépni. Azonban, ha az ember szeretettel van körülvéve, s ebben tud a terapeuta segíteni, akkor amint megbízom a másikban, és érzem a szeretetét, elkezdek sírni, mert emlékszem arra, amikor ez nem így volt, amikor egyedül voltam, és nem szerettek, amikor nem lehetett élni, csak túlélni. A sírás, a gyász azt jelenti, hogy elfogadjuk a veszteséget, amit a trauma okozott, s amikor vége a gyásznak, mehetünk tovább.

– Napjainkban rengeteg a zátonyra futott párkapcsolat, a válással végződő házasság. Általánosságban mi ennek az oka? Hogyan jelenik meg a párkapcsolatban a szabadság? Hiszen ön azt vallja: „szabadság és szerelem”.

– Az alapvető probléma talán az, hogy nagyon sokan összekeverik a vágyat a szeretettel. A vágy nem szeretet, és a szeretet nem vágy. Egyik sem jobb vagy rosszabb, mint a másik, egyszerűen csak más. Például azt mondom, hogy szeretem a marhasültet. Ez azt jelenti, vágyom arra, hogy marhahúst egyem, nem pedig azt, hogy szeretem a tehenet. Gyakran amikor egy ember azt mondja a másiknak, hogy szereti, akkor az menekülni akar, mert érzi, hogy számára ebből semmi jó nem fog származni. Érzi, hogy az illető, aki azt mondja, „szeretlek”, tele van elvárásokkal, vágyai vannak, használni és kihasználni akar. A szeretet semmire sem vágyik, ezért is mondtam azt, hogy a terapeuta dolga a szeretet.

Párkapcsolatokban nagyon gyakran az történik, hogy két éhes ember meg akarja enni egymást. Ebből nyilvánvalóan harc lesz, és rövidesen véget fog érni, még akkor is, ha az egyik odaadja magát, hogy a másik egye meg, mert ő semmivé válik, a másik meg kövér lesz. Nagyon gyakran az történik a párokkal, hogy az egyik azt mondja: mi ketten legyünk egyek, és az az egy legyek én. A struktúra tehát dominancia és szubmisszió, ami nem tarthat soká, és unalmas lesz. Ha azt mondom, hogy legyek én a kutya és legyél te a farkam, akkor örökké egyek leszünk, de ezt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha te úgy mozogsz, ahogy én akarlak csóválni, tehát ha aláveted magad az én akaratomnak. Ha nem így lesz, akkor nagyon dühös leszek rád. A kutya is megharapja a farkát, ha az önállósítja magát, és úgy mozog, ahogy akar. Általában a férfiak azért verik a feleségüket, mert amikor a nő valami önállót mond vagy tesz, akkor megijednek, hogy önállóvá válik, és már nem fogja szeretni, s vissza akarja kényszeríteni az alávetettség állapotába. Miért lennél velem, ha nem vagy a részem? Azt akarom, hogy függő legyél, mert ha önálló vagy, akkor nem tudlak irányítani. Az igazán jó kapcsolatban nincs ilyen, ellenben van annyi tér, hogy két teljesen önálló ember önmaga tudjon lenni, s ne kelljen megváltoztassák önmagukat, hogy a másiknak megfeleljenek. Nem megfelelésről van szó, hanem elfogadásról és támogatásról. A jó kapcsolat kritériuma, hogy velem szabadabb a másik, mint ha egyedül lenne, nem kell a szabadsággal fizetni a kapcsolatért.

– A stressz szintén a jelenkor egyik heveny lelki problémája. Tud ellenszert javasolni?

– Természetesen tudok. Aki megoldotta ezt a problémát, az a Montrealban dolgozó magyar származású biológus, Selye János volt. Ő azt mondta, nem maga a stressz a probléma, hanem az, hogyan reagálunk rá. Lényegében négy lehetőség van: küzdök ellene hatékonyan, menekülök hatékonyan, menedéket keresek hatékonyan, vagy beteggé teszem magam. Tehát ha nem akarom beteggé tenni magam, akkor választanom kell az első három közül.

– Furcsa módon az emberek jelentős hányada a negyedik lehetőséget választja.

– Sajnos igen. De itt a pszichoterápia segíthet, mert én bátorítani tudom a pácienseimet, hogy harcoljanak, meneküljenek, vagy keressenek védelmet.

– Ön melyik megoldáshoz szokott folyamodni?

– Ha visszanézek az életemre, akkor azt látom, hogy mindhármat használtam. Elmenekültem az anyámtól, Magyarországról Torontóba, mikor a szüleim megérkeztek Torontóba, akkor elmenekültem Vancouverbe, elmenekültem két házasságból. Ugyanakkor harcolni is tudok, és védelmet kérni is, tehát mind a hármat alkalmaztam. Tulajdonképpen egyik módszer sem jobb, mint a másik. Már Mark Twain megírta, hogy hülyék vagyunk mi emberek, ha azt hisszük, hogy a nyúl kevésbé jó állat, mint az oroszlán, mert elmenekül, és nem harcol. Hát hülye lenne a nyúl harcolni, és hülye lenne az oroszlán menekülni. Mindhárom lehetőség remek. Magyarországon elviselni, kibírni valamit virtusnak számít. Aki sok mindent kibír, az értékes embernek számít. Az, hogy ebbe belebetegszik vagy belehal, nem számít. Rövid távon, amikor túlélni kell például egy háborút, akkor természetesen jó, ha az ember kibír dolgokat. Amikor azonban béke van, amikor már élni lehet, nem csak túlélni, akkor minek bírjak ki helyzeteket, amelyek nem jók nekem? Akkor harcolni kell, menekülni kell, vagy védelmet kell keresni, rá kell jönni, hogy a végsőkig kitartani nem virtus.

– Skype-jelmondata Death is the road to awe (A halálon át vezet az út a tisztelet felé). Mire utal ez?

– A régi görögök azt mondták, azért élünk, hogy gyakoroljuk a halált. Arra rájönni, hogy véges az életünk, félelmetes felismerés, de nem szabad kikerülni, mert ez a valóság, s lehet, azért ölünk, és azért nem szeretjük egymást, mert nem engedjük be a tudatunkba azt a tényt, hogy mindannyian az akasztófára várunk. Ha tudatosul, hogy én is és te is a sír felé megyünk, akkor talán megesik a szívünk egymáson. De ha ez olyan félelmetes, hogy a tudatosságból kizárjuk, akkor kínozhatjuk és becsaphatjuk egymást. Erről szól a jelmondat.

– Eredeti, az általános tudományos állásponttól nagyon eltérő a véleménye a pszichés betegségeket illetően.

– Pszichés betegség nincs. Ezt Szász Tamás már ezerszer kifejtette, csak senki sem figyel rá: az embernek vagy agybaja van, vagyis az agyának van egy betegsége, vagy problémái vannak az élettel. A pszichés betegség egy rossz metafora, és ebből él a pszichiátria. Abban a pillanatban, hogy felcímkézünk valakit, degradáljuk az illetőt, úgy tekintjük, mint egy csoport részét, például a depressziósok egyikét. Akkor nekem nem kell téged megismernem, hanem megnézem a
könyvben, hogy mit kell csinálni a depressziósokkal.

A gyógyszergyárak persze milliárdokat keresnek azzal, hogy egy egzisztenciális problémát, például a reménytelenséget kinevezik depressziónak, betegségnek. A pszichiátria nagy része tulajdonképpen elnyomja az embereket, vagy segíti azokat az erőket a társadalomban, melyek elnyomják és kihasználják az embereket, mivel azt mondja: mindannyian börtönben vagyunk, nem változtathatjuk meg az életünket, változtassuk meg inkább a biokémiánkat, és akkor el tudjuk viselni az elviselhetetlent. Én nem így gondolom.

– A Kanadában töltött évtizedek után mi késztette rá, hogy aktivitásának jelentős részét Magyarországra összpontosítsa?

– Nem tudom. 1992 táján kezdett el érdekelni a magyar pszichológia, de csak egy érdekes magyar pszichológust találtam, dr. Bagdi Emőkét, a többiek unalmasak voltak. Ő gyönyörűen írt és szépen gondolkodott. Ezt megírtam neki, ő pedig meghívott, hogy tartsak előadásokat a debreceni egyetemen. Így kezdődött. Nagyon élveztem, pedig akkor még alig tudtam magyarul, hiszen egy 16 éves fiatal szókincsével rendelkeztem, angolul gondolkodtam. Elkezdett egyre inkább érdekelni, hogy megtaláljam a gyökereimet a magyar nyelvben, magyarul is ki tudjam fejezni magam. Úgy érzem, azóta sokat fejlődtem.

Szerző: Pengő Zoltán

forrás: delfinstudio.hu

Link: http://betegsegnyelv.hu/blog/a-terapeuta-dolga-a-szeretet-interju-feldmar-andrassal/

Frei Dosszié - A jövőnk - Hogyan fogunk élni 20 év múlva? (2005)

A Darwini téveszme? / A Darwini téveszme Kerekasztal-beszélgetés az evolúció kritikájáról.

"Ruff Tibor, teológus, filozófus: Amikor természettudósok lételmélettel és metafizikával kezdenek el foglalkozni, gyakran síkos pályára tévednek: saját természettudományos modelljeiket és módszereiket a létezés egészére vonatkoztatják, s így a legsúlyosabb filozófiai és logikai hibát követik el. Azt a világképet, melyen belül gondolkodásuk mozog, ugyanolyan reflektálatlanul hiszik a valóságnak, mint egy kisgyermek. Hatalmas tudásuk és intellektuális képességeik ellenére általában nem mernek, vagy nem akarnak saját világnézetük alapjaira rákérdezni. Ezért amikor a tudományos elit, csak hogy a tudományosság látszatát fenntartsa, eleve kizárja a természetfeletti tényezőt világnézetéből, a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti. "

  

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége a hónap elején kiadott
állásfoglalásában védelmébe vette a darwini evolúciós elméletet, egyúttal
tudománytalannak minősítette a kreacionizmust, magyarul a teremtéstudományt. „A
biológiai tudománynak nem titkolt célja bebizonyítani, hogy ami értelmesen
tervezettnek látszik, azt a véletlen hozta létre” – állítja Richard Dawkins
ateista biológus, az Isteni téveszme című könyv szerzője. Ami értelmesen
tervezettnek látszik, az valóban az is – vélik ezzel szemben az intelligens
tervezésről írt Tudomány, hit, világmagyarázat című könyv szerzője és szakmai
lektorai.
Mennyire aggályos Önök szerint, hogy az adófizetők pénzén fenntartott MTA
egy világnézeti kérdésben foglal állást úgy, hogy elvileg az ideológiailag
semleges államot képviseli?
Prof. Dr. Tóth Tibor, mérnök-informatikus:

Az MTA-t semmi sem kényszerítette ennek az állásfoglalásnak a kiadására,
mégis bizonyítás és igazolás nélküli dogmatikus kijelentéseket tett a
darwinizmus védelmében. Ezáltal rendkívül sok támadási felületet hagyott a
tudományosan és intellektuálisan képzett olvasók számára. Nem tudjuk, milyen
megfontolások vezettek idáig, hogy az elnökség több, deklaráltan Istenben hívő
tagja nem meri vállalni az evolucionizmussal kapcsolatos kételyeit. Sőt, adott
esetben belebonyolódik, és szaván fogják, mint az MTA elnökét, aki egyházi
fórumon máshogy beszél e kérdésről, mint tudományos plénum előtt.

Ruff Tibor, teológus, filozófus:Amikor természettudósok lételmélettel és metafizikával kezdenek el
foglalkozni, gyakran síkos pályára tévednek: saját természettudományos
modelljeiket és módszereiket a létezés egészére vonatkoztatják, s így a
legsúlyosabb filozófiai és logikai hibát követik el. Azt a világképet, melyen
belül gondolkodásuk mozog, ugyanolyan reflektálatlanul hiszik a valóságnak, mint
egy kisgyermek. Hatalmas tudásuk és intellektuális képességeik ellenére
általában nem mernek, vagy nem akarnak saját világnézetük alapjaira rákérdezni.
Ezért amikor a tudományos elit, csak hogy a tudományosság látszatát fenntartsa,
eleve kizárja a természetfeletti tényezőt világnézetéből, a fürdővízzel együtt a
gyereket is kiönti.



Dr. Jeszenszky Ferenc, fizikus:George Wald Nobel-díjas evolucionista legalább volt annyira őszinte, hogy
leírta: „Nem akarok hinni Istenben. Ezért inkább úgy döntöttem, abban hiszek,
amiről tudom, hogy tudományos képtelenség, vagyis az evolúcióhoz vezető spontán
nemzésben [az abiogenezisben, az élőnek az élettelen anyagból való spontán
keletkezésében – a szerk.].” Bármennyire is hangsúlyozzák autonómiájukat a
tudomány mai képviselői, némi őszinteséggel be kellene látniuk, hogy a
végletekig kiszolgáltatottak az őket körülvevő világnak, és bizony van egy olyan
általános érvényű etika, melyet nem ők szabnak meg. Az „átkos rendszer”
békepapjainak mentalitására volt jellemző, hogy megtették, amit elvártak tőlük;
cserébe mindenki abban hihetett, amiben akart.



Az ilyen kompromisszumok vezettek oda, hogy a teremtéselmélet összekeveredett
az evolucionizmussal?




R. T.: A katolikus egyház Teilhard de Chardin, de főleg a II. vatikáni
zsinat óta keresi a lehetőségét, hogyan tudja szinkronba hozni a
teremtéselméletet az evolúcióval. Ehhez természetesen föl kellett adnia a Biblia
szó szerinti értelmét.

Tóth Tibor

T. T.: A teista evolúció népszerűségének jelentős növekedését
eredményezte, hogy II. János Pál 1996-ban nyilvánosan állást foglalt, amikor a
vatikáni Tudományos Akadémiának küldött üzenetében formálisan is megalapozottnak
nyilvánította az ember kialakulásának és fejlődésének darwini elméletét.
„Összeegyeztethető az emberi test állati eredetéről szóló tan a lélek isteni
elvét valló katolikus elvekkel” – írta. A katolikus egyház berkeiben már
hosszabb ideje tartó dogmatikai reform vezetett idáig. Ennek során elismerték,
hogy az evolúció valódi természete metafizikai és nem anyagi, valamint hogy az
ún. „léttöbblet-növekedés” nem magyarázható természetes okokkal. Egyetlen
megoldás marad hát, ha az evolúciót tényként fogadjuk el, de a Biblia
kijelentéseiben is hinni akarunk: az evolúció Isten módszere.

J. F.: Egy tisztességes evolucionista badarságnak véli a
léttöbblet-növekedés kérdésének feszegetését, mert szerinte arra nem kell
természetfeletti eredetmagyarázat, magából a fejlődéselméletből következik. Arra
persze, hogy hogyan szervezi magát az anyag alulról fölfelé, senkitől sem kapunk
választ. Bárhonnan indulunk el, csak oda lyukadunk ki, hogy a világ egészének
kérdéseivel és benne az ember kialakulásával kapcsolatban mindenki kizárólag
világnézeti alapon tud gondolkodni. A Szentírással nincs összhangban az sem,
hogy Isten csak időnként avatkozik be az általa teremtett világ fejlődésébe. A
progresszív teremtés elmélete, amely ezt javasolja, egy kompromisszum eredménye:
jó a hívő és jó az ateista tudósoknak is, ugyanis azoknak, akik ezt, vagy a
teista evolúciót sugallják műveikben, nem kell állást foglalniuk, hogy melyik
oldalon is állnak valójában. Ezért mondják, hogy egy evolucionista még lehet
Istenben hívő, de egy materialista nem lehet nem evolucionista.



T. T.: Egy ismert kreacionista biokémikus, Duane T. Gish szerint az
ateista evolúció elméletének hívei is vallásos emberek, csak éppen a hidrogént
imádják. A hidrogén ugyanis képes volt arra a képtelenségre, hogy mintegy15
milliárd év alatt fölszervezte magát a körülbelül 120 billió sejtből álló
emberré.



„Meggyőződésünk, hogy a vallásos hit (így a kreacionizmus is) sem nem
igazolhatja, sem nem cáfolhatja az evolúció tudományos elméletét, mint ahogy a
tudományok sem foglalkozhatnak hitbéli kérdésekkel” – áll az MTA
állásfoglalásában. Miért ilyen fontos vagy aktuális az evolúció és a
kreacionizmus kérdése a 21. század elején?

Jeszenszky Ferenc

J. F.: A természettudománynak számos, valóban világnézetileg semleges,
egzakt része létezik, az evolúció elmélete azonban az a kritikus pont, ahol
kiderül, hogy a naturalista világmagyarázat meggyőző volta kétséges. A
modernkori tudománynak azért életbevágóan fontos, hogy a világ megmagyarázható-e
önmagából vagy sem, mert ha az erre a kérdésre eddig megnyugtató választ
szolgáltató evolúcióelmélet téves volta beigazolódik, akkor az uralkodó
naturalista világmagyarázat sem igaz. Márpedig mostanáig csak az ilyen
elméleteket fogadták el tudományosnak. Abban a pillanatban pedig, ha valaki
átlépte ezt a határt – és egy őszinte tudósnak át kell lépnie – vallási
fanatikusnak vagy sarlatánnak kiáltották ki.

Amikor az USA alapító atyái bevették az Alkotmány 1. számú kiegészítésébe, hogy
az állam nem támogat semmiféle vallást, akkor ez – miután mindenki vallásos volt
– nem az istenhit ellen szólt, hanem a felekezetek között dúló teológiai
vitákból való ésszerű kivonulásról. Mára azonban fegyver lett e passzusból a
bibliai hittel szemben, és minden világnézet, amelyben a transzcendens
megjelenik, automatikusan vallás lesz, következésképpen az államnak el kell
határolódnia tőle. Így minősítenek az ateizmuson kívül minden más világnézetet
vallásnak, és ezért lehet az adóforintokból evolúcióelméletet hirdetni az
iskolákban és az MTA állásfoglalásaiban.



R. T.: Az evolúció nem tudományos elmélet – a többiben igaza van az
MTA-nak. De az, hogy világszerte 67 tudományos akadémia látta szükségesnek a
darwinizmust védelembe venni, végül is egy pozitív jelenség: azt bizonyítja,
hogy komolyan megrendült az egyeduralma.



J. F.: Max Planck azt mondta, hogy az új és eredeti gondolatokat először
agyonhallgatják. Ha nem lehet már titokban tartani, akkor támadják, végül pedig
kinyilvánítják, hogy „ezt mindig is tudtuk, nyilvánvaló”. A teremtéstudománynál
a második szakaszban tartunk.

T. T.: A nemrég elhunyt híres evolucionista, Stephen Jay Gould haláláig
úgy vélekedett, hogy a kreacionizmus nagy valószínűséggel Amerika belügye marad.
A kreacionista mozgalom azonban világméretűvé nőtte ki magát az elmúlt
évtizedekben. Nagy fellegvárai vannak az USA-n kívül Ausztráliában, Kanadában,
Angliában, Németországban és Hollandiában is. Mindenképpen a teremtéselmélet
térhódításáról kell beszélnünk, ha a NASA-űrrepülőgép egyik, teremtésben hívő,
vezető konstruktőre részletesen levezette egy közös barátunknak, John Mackay
ausztrál geológusnak: nem is történhetett másképp, mint hogy Isten először a
Földet alkotta meg. Ahhoz, hogy a Földön életképes civilizációk létezhessenek,
nagyszámú feltétel rendkívül pontos összehangolása szükséges. A legutóbbi
kutatások szerint a természet alapállandói – a szénatom energiaszintjeitől az
Univerzum tágulási sebességéig – éppen a megfelelő értékkel rendelkeznek az élet
létezéséhez. A természetben fennálló négy alapvető kölcsönhatás (az erős
nukleáris kölcsönhatás, az elektromágneses kölcsönhatás, a gyenge nukleáris
kölcsönhatás és a gravitáció) öszszehangoltságának mértéke minden emberi
képzeletet felülmúl. A Naprendszerben a tömeg 99,7 százalékban a Napban van, a
perdület (az impulzus nyomatéka) pedig kb.98 százalékban a bolygókon. A
Naprendszer egyensúlyához egy nagyobb galaktikában kell gondolkodnunk, és ez
igaz az egész Tejútrendszerre is, míg végül eljutunk egy felfoghatatlan méretű
világűrhöz, amely a négy természettörvény-csoporttal tartja egyensúlyban ezt a
parányi bolygót, ahol az ember él. Ehhez tegyük hozzá, hogy a Föld nevű „űrhajó”
106 700 km/h sebességgel száguld a Nap körüli pályán.



J. F.: Az evolúció kontra teremtés vita már messze túllépte a
zsidó-keresztény világot. Manapság az iszlám és a hinduizmus is kifejti ezzel
kapcsolatos teremtéspárti álláspontját. Bátran kimondhatjuk, hogy az átlagember
kreacionista, az értelmes tervezettség híve, és ez nem csak a természeti népekre
igaz, hanem a „felvilágosult nyugatra” is. Richard Dawkins oxfordi ateista
etológus elismeri: „a biológiai tudománynak nem titkolt célja bebizonyítani,
hogy ami értelmesen tervezettnek látszik, azt a véletlen hozta létre”. Az
emberek erkölcsi alapon ugyan hajlanak az ateizmusra, de eredetüket illetően
zsigerből értelmes tervezettséget feltételeznek.

Ruff Tibor

R. T.: A mai értelemben vett materializmus az emberiség történelmében
egy rendkívül fiatal képződmény, körülbelül 400 éves. Az emberi alaptermészettől
a transzcendens tagadása eleve idegen magatartás. Az ógörögben van egy szó, az
euszebeia, melyet az Újszövetség is használ. Ez a pogány görög kifejezés olyan
magatartású embert jelöl, aki azért nem tesz rossz dolgokat, mert tudatában van
annak, hogy a természetfölötti törvény ezért büntetni fogja. Ez a fajta
gondolkodásmód minden népnél eleve megvan. Nincs olyan archaikus nép, amely
materialista lett volna. A materializmus egy tagadás, a posztkeresztény nyugati
civilizáció negatív világnézete.



A témában vitázó felek rendre a tudományosság kritériumait kérik számon a
másik táborhoz tartozóktól. Mi a helyzet ezen a fronton az evolúcióval?

R. T.: A tudományos megismerés alapkritériuma, hogy minden ember számára
követhető, igazolható, felfogható legyen, ezért racionálisan és empirikusan kell
igazolnia állításait, mert a hit és a kinyilatkoztatás, Pál szavaival, „nem
mindenkié”, azaz nem mindenki számára belátható – és ez Isten akaratával
megegyezően van így. A technika fejlődése szempontjából ez a tudományos módszer
előremutató, azonban teljes világmagyarázatot nem tud adni, mert az említett
okból eleve ki kell zárnia a természetfölöttit. Ez a természettudományos
gondolkodásmód egyetemes világnézetté három formában terjeszkedett ki: az
ateizmus minden természetfelettit kikapcsolt a rendszerből; a deizmus egy
kezdeti isteni beavatkozás után magára hagyott világban hisz; a panteizmus
szerint Isten azonos a világgal, ezért nem írhatja felül annak, vagyis önmagának
természetes törvényeit. E három világnézet azonban éppúgy vallásos hit, és nem
tudomány, mint a bibliai meggyőződés. A csúsztatás, csalás abban áll, amikor
ezeket tudományosabbnak állítják be, mint amazt, holott mindegyik hit és döntés
kérdése.



T T.: A természettudománynak öt át nem hágható kritériuma van, ezek:
megfigyelhetőség, modellezhetőség, megismételhetőség, reprodukálhatóság, és a
gyakorlatba való visszacsatolhatóság. Az evolúció átfogó neodarwinista elmélete
ezek közül egyiknek sem felel meg. Ráadásul még csak nem is a tényekkel és azok
rendszerezésével foglalkozik.

A világ keletkezésére kiterjesztett evolúcióelmélet pedig túlmegy a filozófiák
filozófiáján is, hiszen olyan, a valóságtól elrugaszkodott elképzeléseket
tárgyal, mint például a végtelen sűrű és forró fogalma. Ezek pedig
értelmezhetetlenek a természettudomány számára.



R. T.: Azt, hogy az evolúció nem felel meg a tudományos elmélet
kritériumainak, már a kommunizmus utolsó éveiben is tényként tanították az ELTE
filozófia szakán logikából és tudományelméletből. Egyrészt, mert logikailag nem
zárt, vagyis nem ellentmondásmentes, másrészt mert kísérletileg vagy
tapasztalatilag nem igazolható. A logikai ellentmondás a fajok közti átugrásnál
jelentkezik. Faj az, amelyhez tartozó egyedek továbbszaporodni képes egyedeket
hozhatnak létre. Új faj létrejöttéhez olyan genetikai ugrásra lenne szükség,
melynek során egyszerre legalább két egyed születik ugyanazzal a génhibával,
hogy egymással szaporodóképes maradjon, felmenőik fajával viszont már nem. Ez
abszurd módon valószínűtlen, illogikus és soha kísérletben vagy természetben meg
nem tapasztalt esemény. Tehát az evolúcióelmélet legalapvetőbb eleme sem
racionálisan, sem empirikusan nem igazolható: vagyis nem tudományos, hanem
vallási jellegű.

http://www.hetek.hu/fokusz/200803/a_darwini_teveszme
 Teremtés & Értelmes Tervezettség / facebook /

FELKELÉS!

https://www.youtube.com/watch?v=5X-_PtqyEDM&t=62s

 

A fehér hunok egyik maroknyi megmaradt csoportja 2

A fehér hunok egyik maroknyi megmaradt csoportja 2

A kígyó feje

VNTV - Önismeret a szexualitásban -- Kriston Andrea, Jakab István

Tíz legrejtélyesebb hely dokumentumfilmek magyarul national geographic

A szabad akarat csupán illuzió.

Agyunk, azaz elménk működését probabilisztikus kvantum-, ill. determinisztikus biokémiai folyamatok határozzák meg, melyek nem adnak teret a szabad akaratnak.
Ezekre a folyamatokra ráadásul a külvilág is hatással van, ami nemcsak tudatos gondolatainkat, de tudatalaattinkat is formálja. Valójában semmit sem akarunk valamilyen, a saját elménktől független ok, azaz külső tényező nélkül. A szabad akarat tehát csupán illúzió, melynek forrása elménk bonyolultsága, ill. az annak működését alakító számtalan tényező viszonyrendszerének kusza szövevénye.
Döntéseink sohasem vákuumban keletkeznek úgymond, számos dolog együttesen befolyásolja azokat, pl. génjeink, epigenetika, prenatális-, és posztnatális hormonális hatások, egészségi állapotunk, örökölt és kialakult félelmeink,[1] tudatalattink, múltbéli és meglévő kapcsolataink jellege és minősége, tanult viselkedésformák, kapott értékek, neveltetés, oktatás, különböző minket érő hatások (pl. ideológiák, reklám), társadalmi-gazdasági helyzetünk és pozíciónk, sőt, még a tágabb társadalmi keretek is (pl. jogrendszer, gazdasági rendszer). Tetszik, vagy sem, mindannyian biológiánk, környezetünk, és kultúránk termékei vagyunk.
Ugyanakkor, ha kellően megismerjük ezeket a tényezőket és saját magunkat, és ha képesek vagyunk az empátiára, akkor minden, és mindenki szempontjából jó döntéseket hozhatunk. Sőt, együtt még az elavult társadalmi-gazdasági kereteket is megváltoztathatjuk.

Forrás:

TZM Magyarország / facebook 

 http://www.nature.com/news/fearful-memories-haunt-mouse-descendants-1.14272

528 Hz - DNA Upgrade (20 Minute) Meditation

Fényből a fény felé - Jakab István

Enigmák - NASA-titkok - 2015.12.18.

432Hz Hans Zimmer - Time

A hunok titkos története teljes film

VertiGo - A Wall-Climbing Robot Including Ground-Wall Transition

Ezt látnod kell!!!-A Föld az űrből!

A Föld nem kering a Nap körül 2. rész .

Az egész világegyetem hasonló spirálban kering. 1.

Top 5 Future Technology Inventions | 2019 - 2050