2012. október 28., vasárnap

Nikola Tesla tiltott találmányai:

A XX. század egyik legnagyszerűbb géniuszáról, a váltóáram atyjáról, a modern varázslónak tartott Nikola Tesláról kevesen tudják, hogy már gyermekkorában egészen különös módon gondolkodott. Vizuális képessége átlag feletti volt, olyannyira, hogy találmány
Nikola Tesla 1856. július 10-én született a család negyedik gyermekeként a mai Horvátország területén. Édesapja európai műveltségű szerb-ortodox pap, édesanyja szerb lelkészi család sarja volt. Tesla életében 146 szabadalmat jegyeztek be a neve alatt, és róla nevezték el a tesla, azaz a mágneses indukció mértékegységet. Pap vagy mérnök? Gyermekkorában már több nyelven beszélt és olvasott, s míg kortársai labdáztak, fogócskáztak, addig ő vízkereket épített. Ami nem hasonlított az akkor használatosakra, viszont működött. Az iskolában sokszor már akkor elkezdte kidolgozni a választ, amikor a tanár még be sem fejezte a feladat felírását a táblára. Felnőtt korában is megőrizte a zsenikre utaló extrém tulajdonságait: séta közben számolta a lépteit, evés előtt megbecsülte az étel térfogatát. Képességeiről legendák keringtek, teljes könyveket volt képes kívülről megtanulni. Szülei a családi hagyománynak megfelelően papnak szánták, annak ellenére, hogy ő mérnök szeretett volna lenni. Apja, hogy jó pap váljon a fiából, különös gyakorlatokat végeztetett vele: memóriagyakorlatokat, fejszámolásokat, gondolatok kitalálását. Logikáját, emlékezőképességét és kritikai érzékét szerette volna ezzel csiszolni. Középiskolás éveiben maláriajárvány tört ki lakóhelyén, ami kilenc hónapra ágynak döntötte, már-már úgy tűnt, hogy nem éli túl. Édesapja vigasztalásképpen beleegyezett, hogy mérnöknek tanuljon, s ez a tény akkora erőt adott a fiatal Nikolának, hogy rohamos ütemben elkezdett javulni. Hamarosan megkezdte tanulmányait, s leginkább az elektromosság kezdte el érdekelni. Munkamódszere eltért a kor tudósaiétól, ő nem foglalkoztatott tucatnyi asszisztenst és segítőt, hanem elsősorban fejben dolgozta ki a találmányait. Ha mégis voltak kollégái, ők sem mindig látták át elsőre, hogy mit szeretne, és sokszor kérték, rajzolja le, mire gondol. De Tesla nem szeretett vázlatokat készíteni. Tesla Budapesten
Graz-i tanulmányait nehéz anyagi körülményei miatt meg kellett szakítania, majd Párizsba utazott. Ekkor kezdték el építeni Puskás Tivadar találmánya alapján a budapesti telefonközpontot, és Tesla itt kapott munkalehetőséget. Időközben barátkozott össze Szigeti Antal műszerészmesterrel, aki sokat segített neki. Egy közös, hétvégi budapesti sétájuk alkalmával, a Faustból idézve jött rá egy fizikai megoldásra, ahogy széttárta karját. Nyomban le is rajzolta a park porába egy bottal a váltóáramú dinamó és motor vázlatát, amely később fordulatot hozott az egész műszaki civilizációban. Budapesti tartózkodása idején több találmányát is kidolgozta, de anyagi helyzete nem javult. Párizsban talált újabb munkát, az Edison telefontársaságnál. Egy rosszul sikerült céges bemutató után Tesla ötletének köszönhetően az Edison cég elkerülte a csődöt, ám Teslának nem adták meg az ígért jutalmat. Huszonnyolc évesen Amerikába utazott, ahol újra Edisonékhoz került, Thomas Edison alkalmazottja lett. Elméletben és gyakorlatban is értett az elektromossághoz, ezért nagy szükség volt rá. Néhány nap munka után rájött az Edison-féle generátorok fő rendszerhibájára, és felajánlotta a segítségét. Csakhogy az elvégzett munkáért most sem kapta meg az ígért fizetséget, ezért - bár fizetésemelést is ajánlottak neki - végleg otthagyta a Társaságot. Találmányok Tesla életében ettől kezdve váltakozott a pénzszűke, és a konszolidált anyagi helyzet. Kutatóként, laboratóriumi munkáihoz, kísérleteihez szüksége volt a pénzre. Családja nem volt, szeretett egyedül élni és alkotni. Élete során többször is támogatták munkásságát, egyik fő támogatója George Westinghouse volt, aki fantáziát látott Tesla találmányaiban, és havi kétezer dolláros fizetésért alkalmazta. Munkáján kívül rendszeresen tartott bemutatókat la boratóriumában ismeretségi és érdeklődési körében, köztük több érdekes dologgal is elkápráztatva közönségét.
Egyik kedvenc mutatványa az volt, hogy két fémlapot tett le a helyiségbe, és az őket körülvevő levegő hamarosan izzani kezdett. Mai napig nem tudni, hogy milyen fizikai jelenségnek köszönhetően hozta létre ezt a mutatványt, de mert nem tartotta fontosnak, nem is szabadalmaztatta ezt a készüléket. Teslát kortársai több esetben inkább varázslónak tartották, mint fizikusnak. Többször bemutatta például, hogy a nagyfrekvenciás, nagyfeszültségű áram nem tett benne kárt, pedig szikrák pattogtak le róla, miközben ő maga kísérteties fényben úszott. Ma ennek a jelenségnek már ismerik az okát a fizikusok. Tesla felfedezései tették lehetővé, hogy más kutatók olyan berendezéseket készítsenek, amelyek meghozták számukra a Nobel-díjat, bár ő maga sosem kapta meg az elismerést. Az első világháború előtt kidolgozta a ma radarként funkcionáló berendezés működési elvét, de akkor nem érdeklődtek iránta, csak a második világháború idején vetették be. Az 1922-as évektől kezdve már nem adott be szabadalmat, visszavonultan, anyagilag nehéz helyzetben élt. A második világháború elején jelentkezett a hadügyminisztériumnál, hogy négy találmányát felajánlja, de a hadsereg akkor nem volt kíváncsi rá. Élete során semmilyen tudományos folyóiratban nem publikált, inkább szabadalmakat készített és előadásokat tartott. Jóval megelőzte kortársai gondolkodását, ezért nehezen illesztették be az akkori értékrendbe. Hitt abban, hogy létezik élet más bolygókon, és hogy lehetséges velük kommunikálni. Szabadenergia Egyes források szerint 1931 nyarán Buffalo városkában egy hangtalan, nesztelen és kipufogó gázok nélküli autó suhant az utcákon. Az akkor 70 éves Tesla és az unokaöccse ült benne. Ezt az autót elektromos áram hajtotta, de az áramot nem akkumulátorról nyerte, hanem egy különleges szerkezetből, ami a "szabadenergiából" nyerte az üzemanyagot. Tesla régóta dédelgetett álma volt egy üzemanyag nélküli motor terve, ami fölöslegessé tett volna erőművet, hálózatot egyaránt. Valójában olyan motorra gondolt, amelyik képes üzemanyagként hasznosítani az anyagnak azokat a formáit, amelyek a közönséges földi körülmények között mindenütt jelen vannak. Egyes források szerint ilyen motort Tesla sohasem mutatott be a nyilvánosság előtt, de sokszor nyilatkozta a sajtóban, hogy a feladatot lényegében megoldotta, tehát csak elméleti síkon tudta, hogy hogyan lehet megvalósítani egy ilyen motort, de a gyakorlatban ezt nem tudta kivitelezni. Tesla és a Tunguzka meteor A 20. század első évtizedében Tesla erőfeszítései a vezeték nélküli energiaátvitel megvalósítására összpontosultak. De az évtized közepe táján mély depresszió vett rajta erőt, amiben sok különböző tényező játszott közre: a rádiózással kapcsolatos ellopott felfedezése, financiális problémák, a tudományos világ elutasító magatartása. És ekkor, 1908 június 30-án Közép-Szibériában, a Tunguzka folyó körzetében iszonyatos robbanás következett be. Minden valószínűség szerint meteor volt, noha meteorkrátert máig se találtak. Ám olyan híresztelések keltek szárnyra, hogy talán az elkeseredett Tesla hozta működésbe pusztító energia-fegyverét. A világ azokban a napokban a híres sarkkutatóra, Pearyre figyelt. A legenda szerint a csalódott Tesla azzal akarta felhívni magára a figyelmet, hogy óriási detonációt idéz elő Peary téli szállása, az Ellesmere szigeti Alert és az Északi Pólus közötti lakatlan területen. A célzás azonban nem sikerült pontosan. Az irányzék jó volt, mert a Long-Island-i laboratóriumot és a Tunguzka vidéket összekötő hosszúsági kör pont áthalad Peary akkori szálláshelyén, de a távolság túl nagyra sikerült. Teslának sok kísérlete nem valósulhatott meg, anyagi nehézségeiből adódóan. A ma nyomdokaiba lépő tudósok, kutatók sincsenek könnyebb helyzetben. A tiszta, természetes energiát szinte üldözik az olaj- és gázkitermelő konszernek. Swedenborg: tudós és látnok >>> Edison, az iskolázatlan zseni >>> Fotó: http://www.teslasystems.com/images/gallery/tesla-coil-suit-1.jpg wikipedia

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése