Őstörténet dióhéjban ."(kétségtelen, hogy az Ősvilág Történelme egyben a magyar nép történelme is)

• V. Gordon Childe egyetemi tanár, The Danube in Pre-History (1919) című könyvében megállapítja: „A Kr. előtti harmadik évezredben az Eufrátesz melletti mezopotámiai műveltség Kis-Ázsián keresztül a Kárpát-medencébe hatolt.” Angol régészek általánosan elfogadott véleménye szerint is a késői szumér utódokat ős-szkítáknak, szittyáknak nevezte, akik a pusztítások elől való menekülésükben tömegesen húzódtak Észak felé. Ezt bemutatja J. P. Franczew orosz történész is, magyarra fordított Világtörténet, II. kötet című könyvében. •„A szumérok betelepültek a Kárpát-medencébe, ahonnan majd csak a Kr. születése előtti évezred elején vándoroltak ki illetve vonultak Keletre a Kaukázus – Káspi-tenger térségében is élő testvéreikhez. Magyarországon a szuméroknak illetve szittyáknak emlékét számtalan bronz- és vaskori lelet bizonyítja. Égett csontmaradványok eltemetésére szolgáló ember alakú edények, amelyekhez hasonlóak csak Trójában kerültek elő. Nagyszámú fegyver, ezüst és arany ékszer stb. amelyeknek feltalálói és első használói a szumérok voltak. Hajdani jelenlétüket földrajzi helyneveink, mint Balaton, Kárpátok, Hargita, Olt, Szamos… is bizonyítják. A brassói szumér illetve ős-szittya cseréptáblák feliratát Kur Géza történész a magyarral rokon etruszk nyelv segítségével fejtette meg. [Fáklya, Írásos emlékek Erdélyben Kr.e. 2, 800-tól ~u.o.] ¨ H.C. Rawlinson angol tudós a szumér nyelv szittya eredetét már 1853-ban megállapította. • J. Oppert francia tudós 1869. január 17-én a magyar és török nyelvek rokonának határozza meg a szumírt. [Samuel N. Kramer: The Sumerians, 1963.] ¨ F. Lenormant francia tudós a szumér nyelvet az uralaltáji és azok közül is különösen a magyarral egyezőnek mondja. ¨ Almássy Kristóf ~ A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei c. művében örmény, arab és perzsa kútfőkre hivatkozva, azokat összevetve igazolja, hogy a szkíta népek azonos nyelvet beszélő népcsalád. E tényt Herodotos, Strabo, Plinius, Jordanes történetírók is állítják. ¨ „Az oknyomozó történetírás nagy fontosságot tulajdonít a nyelvészeti (filológiai) adatoknak és érveknek. A nyelv, a lélek és a szellem szóló megnyilvánulása, ami minden elnyomás és pusztítás ellenére, elvitte a néptörzsekkel az ősi haza alapvető értékeit. Akik ötezer évvel ezelőtt is azt mondták: „Isten” … „suba”… „Nap”, s még más ezer szót biztosan, azok csak rokon népek lehetnek. [Dr. Bobula Ida: A szumír-magyar rokonsági kérdés, The Sumer Hungarian Affiliation, Washington, 1951, Buenos Aires, 1961.] ¨ „A szumér néptörzsek magukkal vitték helységeik neveit, amit az előkerült agyagtáblák, kőfeliratok is igazolnak, s így a magyar honban 315 név még ma is él.” [Dr. Szelényi: Szumír-magyar rokonság.] ¨ „A honfoglaló magyarság a Duna-medence őslakóival való nyelvi és faji rokonsága folytán azoknak a helyneveit érti, átveszi és fenntartja. [Rev. Kur Géza] ¨ „Archeológiai leletek bizonyítják, hogy Magyarországot a Kr.e. VII. – III. évszázadban a szkíta nép lakta, akiket a kelták űztek el. A szkíta nép előtt az úgynevezett pre-szkíta nomád lovasok viszonylag rövid uralmáról tudunk.” [Dr. Bobula Ida: A szumír-magyar rokonság kérdése, Buenos Aires, 1961.] Utógondolat Helyhiány miatt csak dióhéjban ismertettük a magyar őstörténetet, amelynek tanulmányozásához, hála kutatóink önzetlen és fáradhatatlan munkájának, már nagyon szép számban megjelent könyveik beszerezhetők, a világhálózaton szinte megszámlálhatatlan honlapon tárják fel a magyar igazságokat. Reméljük, hogy írásunk sokakban felébresztette az igazság utáni vágyat és gyermekeiknek majd az igazi magyar történelmet mutatják be. > Jwala Prasad Singhal indiai régész megállapítása szerint: “.... kétségtelen, hogy az Ősvilág Történelme egyben a magyar nép történelme is...” Lendvai Pál osztrák – és ki tudja még milyen – állampolgár 572 oldalas könyvet írt „The Hungarians: A Thousand Years of Victory in Defeat” címmel a magyarok történelméről. ~ Politikailag helyes könyvek idegen nyelvű kiadására mindig van pénz! Az eredeti, németül megírt Lendvai-könyvet, ezt a nyilván hatalmas horderejűnek tekintett művet valakik már lefordították angolra és magyarra, sőt még ‘baráti szomszédaink’, a csehek és a románok nyelvére is. [Biztosak lehetünk, hogy a szerző mindent elkövetett, hogy a szomszédok érzelmeit megsértse!] Mivel a könyvet nem olvastam, és a jövőben sincs szándékom elolvasni, nincs jogom a bírálathoz. Jelen írásom célja: válaszolni a helyi angol nyelvű napilapban megjelent könyvismertetőre. A The Montréal Gazette 2003. augusztus 16-i számában a könyvről ismertetőt írt, a magát magyar származásúnak valló Anne Gyulai nyugalmazott montreáli lakos, - nyilván jópofáskodni akart a montreáli olvasóközönség szórakoztatására, mert azzal a vicces mondattal kezdte irományát, hogy ’amióta Kanadába érkezett 1957-ben, nem is tudja, hányszor kérdezték őt Zsazsa Gábor és a gulash felől.’ És kiknek is köszönhető mindez! Az, hogy a világ összes könyvtára nagyrészt csak olyan történelmi műveket tart a polcokon, amelyek megfelelnek a politikailag helyes irányvonalnak? Tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy Magyarország történelme még a torontói egyetemi tanárnő Margaret Macmillan nemrégen megjelent ‘Paris 1919’ könyve is eléggé hiányos trianoni vonatkozású részletekben. Kikhez és hová is fordulnának a történetírók hiteles, Magyarország illetve a magyarság történetéről szóló adatokért? Lendvai Pálhoz? „Lendvai kimerítően ír a magyar nép történelméről – magyarázza Anne Gyulai – amióta 1, 100 évvel ezelőtt megjelentek a Kárpát-medencében, az 1956-ban orosz tankok ellen hősiesen harcoló magyar szabadságharcosokról és három évtized múlva a kommunizmus bukásáról. Az író személyes feladatának tekinti, hogy idegenekkel megismertesse a magyarságot. A magyarok Európa legelhagyatottabb népe. Ez az elhagyatottság a többi európai nyelvtől eltérő magyar nyelvezet eredménye, és annak az érzésnek, hogy történelme során minden veszélyben magára hagyták a szomszédos nemzetek.” A magyar történelem helytelen tanítása -- nyilván aljas politikai érdekekből -- ott kezdődik, hogy eddig csak ezer esztendős magyar történelemről hallottunk. Hogy a magyar történelem több mint tízezer esztendőre tekint vissza, azt előttünk eddig elhallgatták. Ez a megtévesztés kézenfekvő, s bizonyítja a Goldzieher, Halévy, Hunsdorfer és Budenz által felállított elmélet, miszerint „a magyarság az ural-altai nyelvcsalád finnugor ágából származik”. Ezek szerint tehát mi magyarok egy nem létező néptől (ugor), és egy nem létező országból származunk!? Az ugor szó szláv eredetű és semmiféle jelentése nincs. Az oroszok az ugor szóval jelölték a magyarajkú népeket, de nem egy bizonyos népet. Bennünket tehát nem lehet „egy bizonyos” de egy „meg nem határozott” néptől leszármaztatni. Ez csak arra szolgál, hogy a magyarság magyar, vagy ha úgy tetszik mazar, ma’gar, mahgar szumér eredetét homályos ködbe burkolják. [1] v Gyulainé ismertetőjéből azt is megtudjuk, hogy ’Lendvai részletesen beszámol azokról az időkről, amikor a magyarság vándorló nomád törzs volt, [sic!-tj] majd idővel független keresztény nemzetté alakult át.’ [Nem átalakult, hanem – az érdekünkben! -- ránkerőszakoltak egy világvallást, a magyar ősvallást pedig megsemmisítették! Azokkal a népekkel, akik megtartották a nemzeti vallásuk, mi magyarok nem vehetjük fel a versenyt! -tj] Az osztrák történész a magyar nyelvet „a rokon népek nélküli Európában kínai falnak” nevezi, máskülönben eléggé rokonszenves hangnemben ír a magyarokról. Ugyanakkor a magyar hősiesség mellett egy teljes és önálló fejezetben – [itt Anne Gyulai átugorja a számára is és az EU-akolba való belépésünkhöz is lényegtelenné vált trianoni országszabdalást - tj] – Lendvai „sötét mocskos foltokról” is beszámol: *az 1920-as jobboldali nacionalizmus feltámadásáról,* mert az olyan világpolgárok szemében, mint amilyenek Gyulai és Lendvai kétségtelen, hogy a nacionalizmus -- szenvedésre és üldöztetésre ítélt magyarországi kisebbségeink mostoha sorsa -- volt az ország minden bajának legfőbb gyökérforrása. Lendvai leírja hazánk Hitlerrel való együttműködését a második világháború előtt, a német megszálló haderőknek való teljes alávetését, de ami a legkiemelkedőbb esemény, ami sehol nem maradhat el: *437 ezer zsidó Auschwitzba való elhurcolását.* A könyvet Gyulai asszony nemcsak idegeneknek ajánlja borsos 41.50 dollárért, hanem külföldön élő „magyar hazafiaknak is, akik gyermekeikkel ebből óhajtják megismertetni a történelmet.” ~ Szomorú, hogy idegenek nem ismerhetik meg a magyarság igazi történelmét! Nem tagadhatom, a könyvet sohasem fogom megvenni, mert a tartalma – anélkül, hogy elolvastam volna! — az ismertető alapján többé-kevésbé egyezik az eddig terjesztett hazugságoktól és féligazságoktól hemzsegő *történelmi művekkel*. A Jászi-Jakubovics Oszkár, Kopácsi, Lipták Béla, Kertész Imre, Gosztonyi Péter, Sulyok Dezső kommunista népügyész, és a többi szép magyar neveket felvett vagy megvásárolt *történésztársaság* hazug műveiből már annyi van forgalomban, hogy áradások idején a medrében veszélyesen megduzzadt Tiszát lehetne vele elrekeszteni! Állítólag, Lendvai a könyvét a jövőre készülve, a magyarság Európai Unióba való belépési óhajához amolyan ajándékként írta meg. Hogyan lehetséges az, hogy történelmünket nagyrészt mindig olyanok írják, akiknek semmi közük sincs a magyarság lelki világához? Anne Gyulai fontosnak tartotta cikkében a könyvből merített részekről írni, s mivel Lendvai könyvét csak ennek alapján ismerjük, feltételezhető, hogy a műben a világon egyre jobban terjedő magyar őstörténet-mozgalomról egyetlen szó nem esett. Az alábbiakban bemutatjuk több nemzetközi tudós és szakember véleményét a magyarságról, az “egykor vándorló nomád törzs”-ről, és a “legelhagyatottabb nép”-ről, valamint a magyar nyelv ősi eredetéről. Sir John Bowring (1792-1872) angol nyelvész, fordító írta a magyar nyelvről "A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Ez egy olyan nyelv, amelynek logikája és matematikája, a feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír. Az angol ember büszke lehet, hogy nyelve magán hordozza az emberiség történetét. Eredete kimutatható, láthatóvá tehetők benne az idegen rétegek, melyek a különböző népekkel való érintkezés során rakódtak egybe. Ellenben a magyar nyelv olyan, mint a terméskő, egy tömbből van, amin az idő vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem naptár ez, amely a korok változásához alkalmazkodik. E nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok képtelenek megfejteni, azt mellőzik. A nyelvészetben csakúgy, mint a régészetben. A régi egyiptomi templomok alapjai, amelyek egyetlen kőből készültek, nem magyarázhatók. Senki sem tudja, honnan származnak, melyik hegyből szerezték a csodálatos képződményt, vagy miként szállították és emelték helyére a templomokban. A magyar nyelv kialakulása ennél sokkal bámulatosabb. Aki ennek titkát megoldja, az isteni titkot fog kifejteni: *Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala Istennél, és Isten vala az Ige.*" v Jwala Prasad Singhal indiai régész megállapítása szerint: “.... kétségtelen, hogy az Ősvilág Történelme egyben a magyar nép történelme is...” [1] Nem akarjuk egyesek kedvét venni a történelemírástól, de a magyar honfoglalás nem 1 100 évvel ezelőtt történt, ahogy azt a politikailag helyes történelemhamisítók írják, hanem több mint 13 000 éve. Szilvay Gyula szerint, Kr.e. 11 542-től, a MU kontinensről kiindult magyák a Nílus völgyében mazar vagy ma’gar néven, Mezopotámiában a madasumérok, a Kárpát-medencében a székelyek és a görög szigeteken a pelazgok, a műveltségnek és civilizációnak olyan magas fokát fejlesztették ki, amelyhez hasonlót más népek sohasem tudtak felmutatni! Reánk, magyarokra ez az őskor azért fontos, mert a Kárpát-medencében ekkor telepedtek le, és ekkor alkottak államot a székelyek és velük majdnem egyidőben a görög szigeteken a pelazgok. Ez volt a mai történelmi Magyarország területén az első honfoglalás.[1] Részletek a című honlapról [2] A régi hagyományok és az újabb kutatások szerint a magyar eredet a mostani, földön létező emberiség gyökereivel igen szoros kapcsolatban van. Egy olyan ősi kulturális szemléletbe, alapba vezet vissza, amely egykoron az egész földgolyót körbefogta. ¨ Miért van egy szumér, mezopotámiai területen élő király fiának holtteste Magyarországon a Pilisben és áll egy magyarországi alapítású keresztény szerzetesrend kultuszának a középpontjában? ¨ Vajon az Erdélyben élő, eredeti táltos hagyományokat őrző kutató túloz-e amikor azt állítja, hogy itt a Kárpát-medencében 32 000 évvel ezelőtt egy - az egész világra - nagyon jelentős hatással bíró vallási és kulturális központ volt, ami azért szűnt meg, mert ez a térség eljegesedett? ¨ Szerinte a régi táltosok tudtak erről, ahogy tudtak Atlantiszról és Mu-ról is és a hét törzs -- ami szerinte nem törzs volt, hanem hét kozmikus vonal, mint pl. belső-ázsiai, egyiptomi, mezopotámiai stb. vonal -- azért szövetkezett, hogy helyreállítsák az égi rendet itt a földön újra, ahogy azt már többször is megtették a múltban évezredről évezredre és ezért jöttek erre a helyre -- a mai Magyarország területére -- a magyarok, mert tudták, hogy ez valamikor (32 000 évvel azelőtt) egy, az égi rendet tükröző földi központ volt. ¨ Vajon csak üres pletyka-e, hogy a múlt század végén az equadori kormány felvetette, hogy fűzzék szorosabbra a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal, mivel közös gyökereik vannak? Ezt arra alapozták, hogy aranylemezeket találtak ott rovásírással, magyar nyelven íródva. Akkoriban - az Osztrák-Magyar Monarchia idején - a közös külügyi tárca miatt az osztrákok foglalkoztak a kérdéssel. A pletyka és rossz nyelvek szerint még katonaságot is küldtek a barlangokhoz Közép-Amerikába, hogy a nyomokat eltüntessék, és megbíztak egy-két tudóst, akik kitalálták a magyarság finnugor eredetét, ami máig is tartja magát, egyre több adat ellenében bizonyos körökben. Ezzel szemben egyes felfogások szerint a Szumérnál is régebbi papi szakrális nyelv volt a magyar. ¨ Közép-Amerika - Vajon valótlanságot állított-e az a Közép -Amerikában élő magyar férfi, Móricz János, aki három aranybányát lízingelt ott és azt állította a helyszínen forgató magyar filmes csapatnak, hogy egy indiánok által őrzött barlangban rovásírással írt aranylemezek találhatók magyar nyelven, amelyek mély tudást tartalmaznak? E sorok írója találkozott a forgatócsoport egy tagjával, akinek Móricz János fényképet mutatott az aranylemezekről és egy bányája éves jövedelmét felajánlotta egy ehhez kapcsolódó film elkészítéséhez. Kérdésemre, hogy a film miért nem készült el, a válasz az volt, hogy Móricz János rejtélyes körülmények között hirtelen meghalt, és ugyanígy a társa is, akivel a filmet készítették volna. ¨ Vajon túlzott-e az illető, aki jelen sorok írójának elmesélt egy történetet, miszerint az USA-ban 1999 nyarán egy hagyományos, az azték képírásról szóló régészeti előadás után odament az előadóhoz és közölte vele, hogy az egyik latin betűre átirt szó az egy magyar szó, Magyarország korábbi fővárosának neve: Székesfehérvár. Az előadó szerint: "ez lehetetlen, mivel azt személyesen egy azték kőtábláról fordította. Az nem lehet magyar szó. Hogyan került egy ősi azték kőtáblára az ősi magyar Székesfehérvár szó? ¨ Talán mégis igaz, amit egyes magyarságkutatók állítanak, hogy a magyarság egy Amerika és Ázsia közötti elsüllyedt földrészről származik, ahonnan (egyes állítások szerint, amikor a földrész süllyedni kezdett) Közép-Amerikába mentették át a tudást, tanították az ottani népeket, létrehoztak telepeket Egyiptomban, Szumériában és Ázsiában is? Majd ezután virágzott fel Atlantisz, ahol a magyar hatás szintén jelentős szerepet töltött be a szakrális életben.