Filozófia
A naturalista világkép számára nagyon fontos az evolúció, az ősleves és az ősrobbanás elmélete. De filozófiai feltevésekből kiindulva meg kell kérdőjelezni a naturalista világnézetet. Például az evolúciós elméletben gyakran használt „véletlen” fogalma, amely tervnélküliséget, céltalanságot és értelmetlenséget takar, pontatlan megfogalmazás, minden tartalom nélkül.
Miért találunk a világegyetemben mindenütt a teleológia (céltudatosság) nyomait? Hogyan tud az ember az élet értelméről kérdést feltenni? Hogyan magyarázhatók az értelmetlen szépség és természetes tökéletesség? ezek a kérdések megválaszolatlanok az evolúció dogmájában.
65, Az evolúció paradigmája
Közvélemény kutatások szerint sok ember azon a véleményen van, hogy az evolúció egy tudományosan bebizonyított tény. Csak kevesen tudják, hogy a tudomány előzetes modellekkel (verifikáció), és cáfolatokkal (falszifikáció) dolgozik. Az uralkodó paradigma (gondolatrendszer) filozófiai eredetű és természettudományos módszerekkel nem bizonyítható.
66, Naturalista világkép
A világképnek elkötelezett tudósok megpróbálják az evolúció, ősleves és ősrobbanás elméletével a világot természetes úton megmagyarázni. azonban a természet é természetes fogalmak nagyon tág határok között értelmezhetők. Pontosabb vizsgálatoknál nem lehet a „természetes” és „természetfeletti” fogalmak között éles határt vonni.
67, Az evolúciós elmélet dogmája
Sok tudós gondolkodása szerint a tudomány nem más, mint alkalmazott naturalizmus, amely szerint a tudomány csak akkor haladhat előre, ha feltételezi, hogy nem létezik isteni beavatkozás, és felismeri, meddig juthat el evvel a feltételezéssel. Azonban Isten létezése nem zárható ki természettudományos megközelítéssel. És amennyiben Isten mégis létezik, a tudomány (bármilyen tudomány) csak akkor haladhat előre, ha ezt beleszövi gondolatmenetébe.
Természettudományos ismeretek még soha sem vezettek olyan eredményre, amelyek Isten létét kizárták volna. Sokkal inkább a naturalista filozófiai feltevések zárták ki azt.
68, Evolúciós pszichológia
Évek óta jelennek meg olyan népszerű tudományos tanulmányok, melyek az emberi és álalti viselkedéseket az evolúciós elmélettel összhangban magyarázzák meg. Igen gyakran az emberi szexualitás a tárgya ezeknek a vizsgálatoknak. A kognitív mechanizmusok evolúciós kialakulásáról felállított következtetések azonban gyakran bizonyító erő nélküli ”circulus in probando”-k, azaz olyan tézisek, amelyekben az állítás egyúttal a bizonyíték is. Egyes tézisek továbbá olyan határozatlanul vannak megfogalmazva, hogy csupán csak jól hangzó történetnek lehet őket felfogni, amelyek se nem bizonyíthatók, se nem cáfolhatók.
69, Véletlen folyamatok
Az evolúciós elméletben a véletlen jelentése: terv-, cél és értelem nélküli. A sztochasztikus folyamatokban a véletlen egy pontatlan, szubsztancia nélküli állítás. Az irányító erő, (illetve Isten) vagy bármiféle kauzalitás elutasítása, illetve sztochasztikus folyamatok általános feltételezése nem rendelkeznek kijelentés tartalommal. Ez így is marad, amíg a véletlennek egy állítólagos szükségszerűséget tulajdonítanak.
70, Kauzális evolúciókutatás
A kauzális evolúciókutatásnak van egy áthidalhatatlan bizonyítási problémája. Tapasztalati tételekkel (kiszámítható és előre látható folyamatok) kell bizonyítania egy saját elmélet szerinti véletlen fejlődést. Az állítólagos hosszú időszakok (melyek során a makroevolúciós folyamatoknak az elmélet szerint be kellett következnie) és megalapozottság nélküli kijelentések (mint például: az evolúció irányosan, de nem célirányosan folyt le) megvédik az elméletet a falszifikációtól.
A történelmi evolúciókutatás a ma élő élőlényekből, valamint a fosszíliákból indul ki, azaz a jelen tényeit interpretálja a múltba.
A kauzális evolúciókutatás az úgynevezett evolúciós faktorok (mutáció és szelekció) vizsgálatával, valamint a molekuláris evolúciókutatással aktuális adatok alapján próbál meg fejlődési törvényszerűségeket bizonyítani, azaz mai tapasztalatokat extrapolál a múltba.
A tapasztalati tételek múltban történő áthelyezésénél, valamint a fosszíliák visszafelé irányuló értelmezésénél világkép és hit óriási szerepet játszanak. A számtalan adatból és komplex tapasztalati tételekből ellentmondásmentes elméletet felállítani szinte lehetetlen meglévő világkép nélkül.
A ”véletlen” tényező eleve lehetetlenné teszi a makroevolúció, azaz az élőlények közös eredetének, és továbbfejlődésének empirikus kutatását.
A történelmi evolúciókutatásban túl nagy szerepe van a tények interpretálásának, a kölcsönös befolyásolásnak. A történelmi evolúciókutatás nem empirikus tudomány.
71, Homológ szervek
Az élőlények hasonló szerkezetű testrészeit homológ (hasonló) szerveknek nevezzük. Például: a halak melluszonyai, a szárazföldi emlősök mellső végtagjai, a madarak és denevérek szárnyai.
Túl ezen, az összes ismert élőlény ugyanazokból az építőkövekből (protein) épül fel. Az információ tárolás is minden egyes élőlénynél megegyezik. Ezek a hasonlóságok utalhatnak egy közös származásra vagy egy közös teremtőre.
A hasonlóságok magyarázhatók továbbá párhuzamos fejlődéssel is.
72, Természetes tökéletesség
Ha megfigyeljük a természetet, láthatjuk, hogy semmi félkészet nem találunk, minden befejezett a maga nemében és környezetében. Minden apró állat betölt egy funkciót, nincs fölösleges növény. Nincs félkész ökoszisztéma, a legtöbb élőlény hozzájárul az egész ökoszisztéma működéséhez (kivéve a modern embert). Minden egy értelmes teremtőre utal.
Sok ember érzi, hogy minden nem a véletlen műve. Sejtjük, hogy a látható világ mögött ott van egy magasabb rend, amely áthat bennünket és a világot, hogy van egy Isten, aki a jó és rossz, jog és jogtalanság között különbséget tesz.
73, Teleológia és tervszerűség
Sok tudós véleménye szerint a számtalan kozmikus és biológiai struktúra magától keletkezett. Ennek a hittételnek ellentmond a céltudatosság (teleológia) és tervszerűség, amely az egész természetben megfigyelhető. Ha a természet csakugyan véletlenül keletkezett volna, nem lehetne céltudatosságot megfigyelni.
Maguk az evolucionista tudósok (Aldous Huxley) kerülnek önellentmondásba, amikor az evolúciót céltudatos, időben megfordíthatatlan folyamatnak állítják be.
74, Az élet értelme
Az evolúciós elmélet alapján nem lehet választ adni az élet értelmének kérdésére. Ellenkezőleg: Naturalista meggondolásokból kiindulva föl sem szabad tenni a kérdést.
Richard Dawkins evolucionista így ír: „Az univerzumnak, amit látunk, nincs rendje, nincs értelme, nincsen sem jó, sem rossz. Csupáncsak haszontalan közömbösség létezik.”
75, Céltalan szépség
A természetben megfigyelhető céltalan szépség az intelligens teremtés lényeges jellemzője. A naturalista megközelítés csődöt mond, ha a céltalan szépséget kell megmagyarázni. A természetes szelekció kizárólag célszerű mutációkat részesítene előnybe, melyek hasznosak volnának a túlélés szempontjából. A céltalan szépség az evolúciós elmélet szerint nem hozna előnyt és kiválasztódásra sem kerülni.
Természetesen a szépség részben összefüggésbe hozható a szaporodási viszonyokkal. Vannak azonban olyan esetek, amikor a szépségnek semmi értelme nincs.
Sok virágnak nem kellene olyan szépnek lennie, ahogyan mi azokat látjuk. Hiszen a méhek számára – amelyek nem rendelkeznek olyan szemmel, mint mi – elég volna, ha megfelelő színű virágleveleket hoznának.
Információs elmélet
A tudományban akkor a legerősebb az érvelés, ha a természetes törvények úgy fölhasználhatók, hogy azok egy folyamatot kizárnak.
Természettörvényez az információról és a következtetések:
Minden élőlény elképzelhetetlenül nagy információmennyiséget hordoz. Az evolúció gondolatrendszere csak akkor tudna működni, ha lehetséges volna, hogy az anyagban véletlen folyamatokkal információ keletkezzen. ez az információ feltétlenül szükséges, mert az egyén összes tervei, az összes komplex sejtfolyamatok információvezérelt módon játszódnak le.
A következő tézisek az információ alaptörvényével érvelnek. Ezeket a törvényeket megfigyelés alapján állították fel. Ezek kizárják, hogy bármiféle információ, a biológiai információt is beleértve – egy intelligens szerző nélkül – anyagból és energiából keletkezzen. A biológiai információk vonatkozásában ezek a törvények egy tudattal és akarattal rendelkező teremtőt feltételeznek.
Természettörvényekről akkor beszélünk, ha azok általánosan megfigyelhetők, reprodukálható módon megerősíthetők. A természettörvények
Nem ismernek kivételeket
Időben változatlanok
Ismeretlen esetekre alkalmazhatók
Megválaszolják a kérdést, hogy egy kigondolt folyamat egyáltalán lehetséges-e.
Az információ az anyagtól és energiától függetlenül létező tényező. Az információ keletkezésének oka az akarat.
Akkor beszélhetünk információról, ha egy rendszerben a következő öt hierarchikus szint előjön: statisztika, szintaxis, szemantika, gyakorlatiasság, apobetika.
Az anyagi reprezentációhoz szükséges jeleknek statisztikailag mérhetőeknek kell lenniük. A jelek lehetnek betűk, mágneses jelek egy merevlemezen, bázispárok egy élő szervezetben, hangspektrumok.
Szintaxis (kód): A jelek egy nyelvtani rendszer szabályai szerint rendezettek. Ezen a szinten csak maga a jelrendszer, a jelek és jelsorozatok összekapcsolódásának szabályai (nyelvtan, szókincs) és nem a jelek interpretációja számít.
Szemantika (jelentés): Az információ képződésének szükséges feltételei a jelsorozatok és a szintaktikai szabályok. Azonban az átadandó információ legfontosabb jellemzője a szemantika, a jelek által hordozott üzenet, a kijelentés, azok értelme, jelentése. Például az élő sejtek kódrendszerében a ”GGA” egy glicinmolekulát jelent.
Gyakorlatiasság (akarat): Az információ cselekvésre szólít fel. Szemlélődésünkben nincs szerepe annak, hogy az információ fogadója a küldő akaratának megfelelően cselekszik-e, másképpen vagy egyáltalán nem reagál. Az információküldés avval a szándékkal történik, hogy a fogadónál egy bizonyos cselekvést kiváltson.
Apobetika (cél): Az információ legutolsó és legmagasabb szintje az apobetika (célszempont, eredményszempont). Az információ apobetikai szempontja a legfontosabb, mert a küldő céljainak felel meg. Minden információra érvényes, hogy a küldő egy bizonyos céllal küldi azt.
Az információ négy természettörvénye (ITT):
ITT: Materiális érték nem tud nem materiális értéket létrehozni.
ITT: Információ egy nem anyagi fundamentális érték.
Világunk, amelyben élünk, két területre osztható fel: anyagi és nem anyagi világra. Az anyagnak tömege van. Evvel szemben a nem anyagi értékek (pl. információ, tudat, intelligencia, akarat) tömeg nélküliek. szükséges azonban leszögeznünk, hogy az információ továbbításához anyag és energia szükséges.
ITT: Statisztikus folyamatokban nem keletkezhet információ
A statisztikai folyamatok tisztán fizikai és kémia folyamatok, melyek vezérlő intelligencia nélkül futnak le. Ilyen folyamatokban nem keletkezhet információ.
ITT: Információ csak intelligens küldő által jöhet létre.
Egy gépies küldővel szemben egy intelligens küldő tudattal rendelkezik. akarata van, kreatív, önállóan gondolkodik, és céltudatosan cselekszik.
Ebből következik:
A küldő és fogadó között megegyezés vanb a kódók jelentését illetően.
Nincs új információ intelligens küldő nélkül.
Minden információs átviteli lánc visszakövethető egy intelligens küldőig.
Egy jelentés hozzárendelése a jeleknek egy csoportjához szellemi folyamat, amely intelligenciát tételez fel.
Továbbá:
Műszaki és biológiai gépek képesek információ tárolására, átvitelére, dekódolására, lefordítására, anélkül, hogy értenék a hozzárendelést.
Az információ minden technológiai és biológiai rendszer nem materiális alapja.
Az információ tárolása csak materiális hordozón történhet.
Fentiekből nyolc következmény vonható le (76-83 tézisek)
76, Intelligens információ
Mivel az élet minden formájában megtaláljuk a kódot (DNS- és RNS-molekulák) és az információ többi szintjeit, egyértelműen a jól definiált információról beszélhetünk. Ebből következik, hogy kell, hogy legyen egy intelligens szerző/küldő.
Bibliai utalás:
Így szólt Isten: “Teremjen a föld zöldellő növényeket, amelyek termést hoznak, és fákat, amelyek magot rejtő gyümölcsöt teremnek fajuk szerint a Földön.” […]
Isten szólt: “A vizek teljenek meg élőlények sokaságával, az égen, a föld felett pedig röpködjenek madarak”. […]
Aztán szólt Isten: “Hozzon elő a föld élőlényeket fajuk szerint: háziállatokat, csúszómászókat és mezei vadakat fajuk szerint.” (Ter.1.)
Szólt: élet létrehozása információ átadás által.
77, Mindentudó küldő
A DNS-molekulák kódolása messze felülmúl minden modern emberi információs technológiát. A küldő, aki a számunkra ismeretlen egy- és többsejtű élőlényt és egész ökológiai rendszereket teremtett, annyira intelligens kellett, hogy legyen, és olyan sok információval kellett, hogy rendelkezzen, hogy a mi szemszögünkből csak végtelen intelligensnek és mindentudónak nevezhetjük.
A 4. ITT szerint minden információátvitel elején egy intelligens szerző áll. Ha ezt az alaptörvény következetesen alkalmazzuk a biológiai információra is, akkor csak az itt megfogalmazott eredményre juthatunk. A DNS-molekulákban találjuk az eddig ismert legnagyobb információsűrűséget. Ezt két számadattal szemléltetjük:
Egyetlen egy DNS annyi információt tárol, mint 900 db, egyenként 500 oldalas könyv. Egy g DNS annyi információt tárol, mint ezer milliárd (1012) CD.
Az 1. és 4. ITT alapján egy végtelenül intelligens küldőt kell feltételeznünk, amely mindent tud és ura az időnek is.
Bibliai utalás:
Ezt mondja Izrael Királya s Megváltója, a Seregek Ura: Én vagyok az első és az utolsó, rajtam kívül nincs más isten. (Iz 44.6)
78, Hatalmas küldő
Annak tudása, hogyan kell a DNS-molekulát programozni, nem elegendő ahhoz, hogy életet hozzunk létre. Ehhez a képesség is kell, hogy a szükséges biogépeket megépítsük. Kreatív erő nélkül nem keletkezhetett élet.
A küldő zseniálisan kódolta az információt, amit a DNS-ben találunk. Megteremtette a biogépeket, amelyek az információt dekódolják, és a bioszintézis folyamatait végrehajtják. az élőlények összes konstruktív részletével egyetemben. Ebből csak arra következtethetünk, hogy a küldőnek hatalmasnak kell lennie.
Az 1, 2, és 4, ITT alapján tudjuk, hogy a DNS küldője mindentudó. Az itt leírtak, különösen, hogy ez minden élőlény vonatkozásában érvényes, egy hatalmas információküldőre (alkotóra) utalnak.
Bibliai utalás:
“Én vagyok az alfa és az ómega (a kezdet és a vég)” – mondja az Úr, az Isten, aki van, aki volt és aki eljő, a Mindenható. (Jel 1.8)
79, Nem materiális információküldő
Mivel az információ lényege szerint nem materiális érték, nem származhat materiális értéktől. Ebből következik, hogy az információ küldőjének nem anyagi jellegűnek (szelleminek) kell lennie.
Bibliai utalás:
A bibliából tudjuk,
hogy Isten lélek;
”Az Isten lélek, ezért akik imádják, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk.” (Jn 4.24)
hogy fölötte áll az anyagi világnak;
“Odamentek hozzá, felkeltették, így szólva: “Mester! Mester! Itt veszünk! Fölkelt és parancsolt a szélnek és a hullámoknak.” (Lk 8.24)
hogy amit szól, az lesz;
“Mivel szólt és lettek, rendelkezett és létrejöttek.” (Zsolt 33.9)
80, A materializmus cáfolata
Az ember képes információt létrehozni. Ez az információ nem anyagi jellegű. Ebből következik, hogy az embernek rendelkeznie kell egy nem materiális komponenssel (szellem, lélek). (1. és 2. ITT.)
Bibliai utalás
A biblia szerint az ember nem csupán anyagi természetű.
Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élőlénnyé. (Ter 2.7)
A test az ember anyagi jellegű része, szellem és lélek nem anyagi jellegűek.
“A békesség Istene […] őrizze meg szellemeteket, lelketeket és testeteket feddhetetlenül Urunk, Jézus Krisztus eljöveteléig.” (1Tessz 5.23)
81, Az ősrobbanás cáfolata
Az állítást, mely szerint az univerzum az ősrobbanás egyediségéből keletkezett, ellentmondásban van az információ nem materiális jellegével. Ennek alapján az ősrobbanás kizárható, mint a világ keletkezésének egyedüli oka.
Az evolúció hívei szerint az ősrobbanástól a kozmikus evolúción, a geológiai evolúción át vezetett az út a biológiai evolúcióig és a mai világig. Az 1. ITT alapján a materiális világ (anyag és energia) nem hozhatta létre azt az információt, amellyel minden egyes élőlény (sejt) rendelkezik.
82, Abiogenezis és makroevolúció
Mivel minden élőlény sajátossága az információ, amely nem származhat anyagtól és energiától, szükséges egy intelligens küldő megléte a DNS-sejten belüli információ számára. A kémiai és biológiai evolúció elmélete azonban kénytelen feltételezni, hogy az információ az anyag és energia folyamodványa. Ebből következtethetünk arra, hogy az abiogenezis és makroevolúció elméletei és koncepciói hamisak.
A biológiai információ küldőjének programjai zseniálisak. Képessé teszik az élőlényt arra, hogy hozzáidomuljon a megváltozott környezeti feltételekhez. ezt nevezzük mikroevolúciónak. Az információs törvények lehetetlenné teszik a makroevolúciót, amelyet pedig az evolúciós elmélet létezőként feltételez, de nagy rugalmasságot biztosít a fajok fejlődését illetően (mikroevolúció).
83, Régi és új istenbizonyítékok
Arisztotelész kauzális istenbizonyítéka abból indul ki, hogy az okokat nem lehet a végtelenségig visszavezetni. Kell lennie egy első okozónak.
Canterbury Anzelm (1033–1109) ontológiai istenbizonyítéka levonja a következetést a logikailag felfogható síkból a lét síkjára.
Aquinói szent Tamás (1225–1274) teleológiai istenbizonyítéka azt mondja, hogy a világ tervszerű berendezésének kell, hogy egy külső okozata legyen. a kozmológiai istenbizonyítékoknak több variációja létezik. Ezek közül a legrégebbi, hogy az univerzumnak kell, hogy egy külső eredője legyen. Az újabb bizonyítékok az információs természettörvényekből és a biblia prófétai információiból származtathatók.
Matematikai-prófétai istenbizonyítékok
A bibliában összesen hatezer, ebből 3268 már beteljesedett prófécia található. A világ egyetlen más könyvéről nem lehet ezt elmondani. Annak a valószínűsége, hogy a jövendölések véletlenül teljesedjenek be, gyakorlatilag a nullával egyenlő.
Következtetés:
A biblia isteni eredetű és kijelentései igazak. A filozófiai istenbizonyítékokból egy határozatlan, általános Isten létét lehet levezetni. A biblia azonban határozottan a biblia Istenére és Fiára, Jézus Krisztusra mutat.
Ember és kultúra
Az evolúciós elmélet legélesebb cáfolata maga az ember létezése. Így néz ki egy végtelenül hosszú fejlődés véletlen produktuma? Ehhez jön az ember képessége, újdonság alkotásának képessége és kreativitás.
Hogy lehet, hogy egy véletlen fejlődés eredménye az anyagi léten túl tudjon gondolkodni és tudatában legyen saját magának?
Egy másik fölvetés evvel kapcsolatban: Ha az ember valóban csak anyagi folyamatok terméke, hogy lehet az, hogy gondolkodása túlmutat az anyagi világon és önmaga tudatára ébred?
Az emberi hagyományok és régészeti leletek utalnak egy özönvízre. Ez összevág a Földnek és az emberiségnek egy viszonylag rövid történetével.
84, Beszámolók a Vízözönről
Az összes kontinensről ismerünk a Vízözönre vonatkozó utalásokat a kulturális hagyományokban. A geológiai rétegekben az egész Földről megvannak a nyomai olyan kontinentális méretű özönvíz-katasztrófáknak, amelyek egy világméretű vízözön utóhatásaiként foghatók fel.
A vízözönről 77 különböző kultúra hagyománya beszél, ezekből 72-ben van szó bárkán történő megmenekülésről.
Néhány természettudományos lelet, amely alátámasztja ezt a katasztrófát:
Tömegsírok kövületekkel
Minden kontinensen találhatók gigantikus méretű fosszilis tömegsírok. A Dél-Afrikai Karroo-formációban 518 ezer km2 területen 800 milliárd állat kövülete található meg.
Nagyfelületű szénrétegek
A világ szénlelőhelyei nem magyarázhatók meg lassú folyamatokkal. Sokkal inkább elfogadható egy gigantikus özönvíz, amely az úszó növényrészeket egy helyre hordta össze, amely területet később homok és iszap fedett be.
Mindent legyaluló áradatok
A jégkorszaki áradatok több száz m mély völgyet martak ki a kemény kőzetekből. A geológusok évtizedeken keresztül vitáztak, hogy ez lassú vagy katasztrófaszerű folyamatok eredménye volt-e. Úgy tűnik az utóbbi álláspont válik elfogadottá. A Grand Canyon sem alakulhatott ki a Colorado folyó folyamatos munkája következtében. Valószínű, hogy a feltorlódott jég és kőzet egy gátszakadás következtében vájta magának a szorost.
Kontinentális homokeloszlás
A kontinensek homok és kavicsrétegei nagy távolságokról történt odajutásukról tanúskodnak.
Noé bárkája
A 72 leírásból, melyek egy hajót említenek, a Biblia adja a legértelmesebb leírást. A bárka méretei és arányai lehetővé tették az összes állatfaj számára egy évre a tartózkodást élelemmel együtt.
A kontinensek eltolódása
Feltételezhetően a kontinensek a vízözön után még egyben voltak, de hamarosan elkezdődött szétcsúszásuk.
Nagynyomású közegben keletkezett ásványok az alácsúszási zónákban
Ma is lehetséges a fölkéreg részeinek gyors eltolódása. Ezt bizonyítja a szubdukciós zónákból származó, nagynyomású közegben keletkezett kőzetek hirtelen visszatérése.
85, Az emberiség kora
A legtöbb szakember azt hiszi, hogy körülbelül két millió éve létezik ember a Földön. Ebben az esetben a népességnövekedésnek egészen az újkorig gyakorlatilag nullának kellene lennie. A mai hasonló kultúrákkal összehasonlítva ez a szcenárió nem reális.
Ehhez jön még, hogy ha a kőkorszaki ember hagyatékait tanulmányozzuk, arra a megállapításra jutunk, hogy a jóltápláltság ellenére nem váltak milliós nagyságrendű népességgé. A demográfia empirikus adataiból számolva arra a megállapításra jutunk, hogy az emberiségnek csak néhány ezer éves történelme van.
A következő szempontok szólnak a több millió éves emberiség ellen:
1) A hiányzó népességnövekedés
2) A kulturális-és műszaki stagnálás
3) A kőkorszaki szerszámok csekély számú leletei
4) Viszonylag alacsony településstabilitás, viszonylag csekély számú település
5) Barlangok rövid ideig tartó használta lakásként
6, Hiányzó sírok.
86, A Neandervölgyi és az Australomorfok
Az ember származása majomszerű ősöktől továbbra sincs bizonyítva. Az átmenetei formákról (a majomból fokozatosan két lábon járó ember lesz), továbbra is csak fantáziadús rajzok léteznek, ezekből egyet sem találtak a mai napig. A leghíresebb ősember a Neandervölgyi, amelyből számos példányt találtak. De a Neandervölgyi semmi esetre sem volt primitív, ellenkezőleg. Átlagosan nagyobb agykapacitása volt, mint a mai embernek. Még ha vitatott is, milyen módon rokona a Neandervölgyi a mai embernek, úgy tűnik, eldőlt, hogy nem jöhet számításba hiányzó láncszemként a majom és ember között. A mai hipotézis szerint a Neandervölgyinek, a csimpánznak és az embernek egy közös őse volt. De ennek a feltételezett közös ősnek semmi nyoma nincs.
Az Australopithecus emberszabású majmot és még néhány fajt, melyeket együtt Australomorfoknak nevezünk, az evolúciós elméletben az ember ősének tekintik. ezek jellegzetességei azonban nem egyeznek meg átmeneti faj feltételezett jegyeivel.
Nem elég ugyanis egy jellemzőt kiemelni. Sokkal inkább döntő a jellemzők összessége. A feltételezett makroevolúciónál ugyanis nem az egyes faji jellegek, hanem a jellemzők egész spektrumának kellene átalakulnia. Ezt figyelembe véve Australopithecust egy önálló, kihalt fajnak kell tekintenünk, amely nem áll leszármazási viszonyban az emberrel.
87, Az emberi és csimpánz genom
Az emberi és csimpánz genom 5 %-ban különbözik egymástól a korábban feltételezett 2 %-kal ellentétben.
Ez azt jelenti, hogy legalább 75 millió valódi mutáció lett volna szükséges, ahhoz, hogy egy feltételezett közös ősből az ember és a csimpánz kialakuljon. Ha ebben a feltételezett ős populációban minden évben egy előnyös mutáció lépett volna fel, akkor is 75 millió évre lett volna szükség. Az összes körülményt figyelembe véve sokkal reálisabb 2,5 milliárd évvel számolnunk, noha az emberiség kialakulását az evolucionista tudósok is csak 2 millió évre becsülik.
Ha egy 100.000 fős populációban egyszerre lép föl egy előnyös mutáció egy hím és egy nőstény egyedben, igen lassan cserélődik le a populáció erre az előnyös mutációt tartalmazó egyedekre. Még ha a kedvező körülményeket is vesszük figyelembe a mutánsok elterjedését illetően, éppen hogy csak elég a 2,5 milliárd év. A szakma számára ismert a dilemma, mégsem mernek évtizedek óta a kérdéssel foglalkozni.
88, Egyenes járás
Az ember egyyenes járása a következő jellemzők egyidejű fellépését feltételezi:
Nyújtott térd- és derékízület, gerincoszlop összekötése a fejjel alulról és nem hátulról, mint a majmoknál, lapos arc, jobb egyensúlyközpont, egyenes hát, boltozatos lábfej, erős, nagyobb lábujjak, az egyenes járáshoz illő agyi funkciók. Ezen jellegzetességek mindegyikéhez több ezer célratörő és perfekt mutációnak kellene a genomban fellépnie. Ez a szcenárió elképzelhetetlen.
Az arckifejezés ugyancsak az ember sajátossága. Eltérő az ember hangképzése a majométól. Lényegesen nagyobb az ember agya. Gondolkodni csak az ember tud.
89, Az emberi szem
Az emberi szem szivárványhártyája 126 millió képponttal rendelkezik. Egy átlagos digitális kamera csak 6 millió pixel felbontású. A pixelek jeleit speciális idegsejtek tömörítik és kb. 12 millió idegroston jutnak az agyba. Minden egyes idegrostnak a megfelelő helyre kell az agyban kapcsolódnia, hogy az agyban korrekt kép alakuljon ki. Az idegrostoknak ez a hozzárendelése nem alakulhatott ki fokozatosan és véletlenül. Ehhez jön még, hogy az idegrostok útjukon kereszteződnek, differenciálódnak, és különböző tartományokhoz kapcsolódnak.
Ha a térbeli látást is figyelembe vesszük, még bonyolultabb lesz a dolog. A két szem alkotta képek különbözőségéből számolja ki a távolságot az agy.
Kétség kívül óriási intelligencia volt szükséges ahhoz, amely a DNS-be tudta írni ennek a bonyolult szervnek a létrehozásához szükséges programot.
90, Inverz retina
Az emberi sem fényérzékeny sejtjei két réteg idegsejt mögött vannak. Korábban azt feltételezték, az idegsejtek letompítják a fényt. Egy intelligens tervező ezt jobban szerkesztette volna meg – vélték sokan. Kiderült azonban, hogy az úgynevezett Müller-féle sejteknek – amelyekről korábban azt feltételezték, hogy csak támasztó szerepük van – nagy hatású fényvezető funkcióval is rendelkeznek, a fényt az idegsejtek között továbbvezetik a retina fényérzékeny sejtjeihez. Mivel e fényérzékeny sejtek az érhálózat fölött vannak, jobban hűthetők és könnyebben elláthatók energiával. A Müller-féle sejtek egy üvegszál kábelhez hasonlóan működnek, azaz veszteség nélkül továbbítják a fényt.
A tintahalnál fordított a sorrend, kívül vannak a fényérzékeny sejtek, mivel a hűtést itt a víz biztosítja. A két különböző rendszer utal mindkettőnek az intelligens és tökéletes alkotójára, aki mindkét élőlény számára a környezetéhez legjobban alkalmazkodó látószervet teremtette meg.
91, Az emberi nyelv degenerálódása
A régi nyelvek vizsgálata azt mutatja, hogy ezek összetettebbek voltak és idővel egyszerűsödtek. A régi latinra, görögre, héberre, kínaira, indián nyelvekre egyaránt érvényes: ameddig vissza tudunk tekinteni, kevesebb szóval több információt ki tudtak fejezni, mint amennyit a mai nyelvek. Ráadásul a régi nyelveken precízebben lehetett fogalmazni. ez ellentmond az egyszerűtől a bonyolultig történő evolúciós fejlődésnek.
A bennszülött népek nyelveinek vizsgálata megmutatta, hogy ezek magas fokban összetettek, gyakran jóval komplikáltabbak, minta a mai európai nyelvek. Egy közösség kultúraszintje és nyelvének felépítése között nincs összefüggés.
Egyiptomi, akkád, héber, görög nyelvek:
Akármilyen területet vizsgáltak a nyelvészek, mindenütt szétesést, egyszerűsödést állapítottak meg.
Bábel tornyának építése:
A biblia szerint az özönvíz után egy nyelvet beszéltek az emberek. Amint megsokasodtak, azt mondták egymásnak:
„Építsünk egy égig érő tornyot. Szerezzünk nevet magunknak, és ne szóródjunk szét a földön!” Akkor az Úr leszállt, hogy megnézze a várost és a tornyot, amelyet az emberek építettek. Így szólt: “Nézzétek, egy népet alkotnak, és egy nyelvet beszélnek. Ez csak a kezdete tevékenységüknek. Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen, aminek a megvalósítását elgondolják. Ezért szálljunk le és zavarjuk össze nyelvüket, hogy senki ne értse a másik nyelvét!” Az Úr tehát szétszórta őket onnét az egész földön, s abba kellett hagyniuk a város építését. Ezért nevezik azt Bábelnek, mivel az Úr ott zavarta össze az egész föld nyelvét és onnét szórta szét őket az Úr az egész földön. (Ter 11.3)
Az érdekes, hogy a kultúrák, amelyek abban az időben éltek a Földön, csillagászati számításokkal foglalkozta, és gigantikus emlékműveket építettek. Mindegyik kultúra részesedett az emberiség egész tudáskincséből. Fel lehet tételezni, hogy ez idő óta degenerálódnak az emberi nyelvek.
Az különböző nyelvek sokkal inkább visszavezethetők egy komplex, fejlett ősnyelvre, mintsem hogy az állatok által kiadott hangokból vezessük le őket.
92, Az emberi tudat
Az úgynevezett halálközeli élmények tanúsítják, hogy az emberi tudat a testtől függetlenül képes létezni. Bár még két, halálközeli élményt átélő személy megegyező beszámolója sem tud végső bizonyságot adni ( az emberi tudat egy olyan jelenség, amelyet sem az orvostudomány, sem a filozófia nem tud egyértelműen meghatározni), döntse el Ön a kérdést:
Az Ön tudata egy önmagába halott mechanizmus terméke, vagy az Ön énjének része, amely testétől függetlenül létezik?
A tudat tulajdonképpeni rejtélye: Hogyan keletkezik a molekuláknak egy bizonyos elrendezéséből és az aktív agy dinamikájából a tudat megtapasztalása? Hol végződik a megtapasztalás? Ki vagy mi fogja fel az agy által kínált élmények tartalmát? Ki az az én, aki felfog és realizál? Természetfölötti szelleme van az embernek, és továbbél ez a szellem valamilyen tudati formában, ha a fizikai agyműködés megszűnik?
A tudatnak két rejtélyes aspektusa van:
A tudati állapotoknak élménytartalma van, és nem világos hogyan hoz létre az agy élményt, és ki vagy mi az, ami az élményt felfogja.
Másrészt a gondolatok nem csak a tárgyakra vonatkozhatnak, hanem tapasztalati viszonyokra is. A képzeletben valamit elképzelünk, az ítéletben valamit jóváhagyunk vagy elvetünk, a szeretetben szeretünk, a gyűlöletben gyűlölünk, stb. Nem világos, hogyan képzi az agy az ilyen tulajdonságú gondolatokat, és ki vagy mi fogja fel, realizálja azokat.
93, Emberi kreativitás
A kreativitás újat alkot. Nem csak a művészek alkotnak, hanem az autótervezők, útépítők, programozók, háziasszonyok, tanulók, stb. Ők mind komplex problémákra találnak megoldásokat és olyan dolgokat alkotnak, melyek korábban nem voltak. Képességünk, hogy újat alkossunk, továbbá hogy az anyag és az világegyetem titkait kikutassuk, abból vezethető le, hogy Isten teremtményei, mégpedig saját képmására alkotott teremtményei vagyunk, aki mindezeket a dolgokat megalkotta.
Ok és okozat
Minden, ami valamiből származik, kellett, hogy valamilyen formában már létezzen az őt eredeztető dologban.
Egy okozatnak sok hatása lehet, de a hatások egyike sem lehet mennyiségében több vagy minőségében különb az okozatnál. Ezt támasztja alá az energiamegmardási törvény, (termodinamika első főtétele).
A mai fejlődések láttán két dolgot kell a szem előtt tartanunk:
a) Miért képesek az élőlények környezetükhöz alkalmazkodni? Mert már olyan mechanizmusokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik az alkalmazkodást.
b) Miért haladt előre az emberi technológia? Mert az ember már kreatív aggyal, kreatív szellemmel rendelkezik.
94, Lelkiismeret és etika
Lelkiismeret és etika nyilván nem a millió éveken át tartó kegyetlen túlélési harc során alakultak ki.
A lelkiismeret nem nyújt túlélési előnyt. A lelkiismeret nélküli ösztön valószínűleg az ellenséges törzs kiirtását sugallná a legtöbb esetben. Evvel szemben a lelkiismeret visszatart attól, hogy gátlástalanul, kizárólag a saját előnyt sem előtt tartva cselekedjünk.
Ha az emberi faj csakugyan egy kegyetlen túlélési harcból jött volna létre, akkor értelmetlen volna az evolúciós fejlődést etika és erkölcs által korlátozni. A legerősebb túlélése nem lehet etikánk alapja. Hogyan merülhetnek föl egyáltalán etikai kérdések az embernél, ha az egoista túlélési ösztön volt évmilliókon keresztül az egyetlen vezérlő elv? Hogyan gondolhat az ember hirtelen a másik javára, önérdekével ellentétben?
95, Szeretet, öröm, szenvedés, szomorúság
A szeretet jelensége csak nehezen egyeztethető össze az evolúciós elmélettel. A nemi szeretettől eltekintve a szeretet egy leírhatatlan, tisztán szellemi komponens, amely ellentmond a naturalista világelvnek. Valóban élettelen, érzéketlen anyagból keletkezett volna az élet? Akkor a szeretet, öröm, szenvedés, szomorúság túl bonyolult materialista mechanizmusok lennének, melyek inkább gátló, mint hasznos tényezők lettek volna az evolúció során. Lehet, hogy az élet kezdetén nem a véletlen, hanem egy intelligens teremtő szeretete állt?
Összefoglalás:
A Föld és a világegyetem kora tudományos módszerekkel vizsgálhatók. Ugyanígy kutatható a fajok eredete, az ökológiai rendszer felépítése. Azonban a evolúciós, ősleves és ősrobbanás elméleteket erősen kétségbe kell vonnunk. De tudományos módszerekkel nem lesz bebizonyítható, hogy minden élet fölött egy szerető és gondoskodó Teremtő áll, aki Önt személyesen szívből szereti, aki önnel örül, aki együttérez önnel a szenvedésben és szomorúságban, és önt magához szeretné venni, ha az ön fizikai szíve megszűnik dobogni.
Képzelje el, egy szerelmes fiatalember be szeretné bizonyítani kedvesének, hogy szereti. Meg lehet ezt logikai érvekkel, tudományos módszerekkel tenni? Lehet egy szeretetet, amelyet tisztán logikai módon nyomon lehet követni, egyáltalán még szeretetnek nevezni? Épp így nincs Isten terveiben, hogy minden kérdésünkre racionális választ adjon. Mert a szeretetet nem az értelem, hanem a szív fogja fel. Isten a szeretet – és ha Ön ezt hiszi, akkor többet tud, mint amit a tudomány () valaha is fel fog tárni.
Zárszó
Evolucionistáknak és nem-evolucionistáknak ugyanaz az adathalmaz áll rendelkezésére. Így nem az adathalmaz dönt, milyen álláspontot foglal el egy tudós, hanem az adatkiválasztás saját világkép általi tudatos vagy tudatalatti befolyásolása, az adatok értékelése és extrapolálása.
A “95 tézis” szerzői látják, hogy részletkérdésekről szabad ugyan vitatkozni, de aki az evolúció egészét vonja kétségbe, azt automatikusan kizárják a tudományos életből és az oktatásból.
A szerzők egy olyan társadalmat kívánnak, melyben mindenki szabadon választhatja meg és képviselheti világnézetét. Legitimnek tartják, hogy evolúciós dogmáktól és társadalmi nyomástól mentes tudományos vita folyhasson az élet keletkezéséről.
Hogy az evolúciós hipotézis nem egyértelmű és nincs bebizonyítva, azt az itt közölt 95 tézis jól ábrázolja. A szerzők a témában Biblia felé fordulnak, amelyben meg van írva:
”Mert ami Istenben láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, arra a világ teremtése óta műveiből következtethetünk.” (Róm 1,20)
A szerzők nevét az ismertetés első részénél közöltük.
[Közzétevő megjegyzése: Nem osztjuk minden részletkérdésben a szerzők álláspontját. A bevezetőben a szerzők által föltett kérdésre ugyanis nem csak a két egymást kizáró válasz adható, vagy az evolúció a hiteles, vagy a Biblia. Ugyancsak nehéz falatnak tűnik számunkra a Noé bárkájára vonatkozó rész. De mindenképp megvitatásra érdemesnek tartjuk ezeket a pontokat is. Végleges választ itt csak a kérdések elmélyültebb tanulmányozása után tudnánk megfogalmazni. Továbbá, a szerzők iránti tiszteletünk nem engedi meg, hogy üzenetükből bármit kicenzúrázzunk.]
Bálint József
http://www.jozan-katolikus.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése