A Kárpát-medence a világ tudásközpontja.

A Kárpát-medence a világ tudásközpontja.

 (Első és második rész!) 

Grandpierre Atilla

 

 

A történelem az emberiség életét megvilágító erő:

Az ember nem élhet anélkül emberi életet, hogy tudná, mi az ember a Mindenségben, anékül, hogy ismerné saját életének, eszmélésének történetét. Az ember lényege, hogy öntudattal bír, tehát attól ember az ember, hogy tudja, hogy mi történt vele élete során. Ha nem tudhatja, az nemcsak olyan, mintha megvakítanák, hanem olyan, mintha elvennék az öntudatát, s ekkor az ember kiszolgáltatott, tehetetlen lénnyé süllyed. Az ember természettől fogva öntudattal bíró lény, és az emberiség öntudata a történelem. A történelem az emberiség életének nemcsak tényszerű, adatszerű ismerete, hanem lényegi, az emberiség gyakorlati életének irányítására alkalmas ismerete. A történelem éppen ezért életfontosságú feladattal bír: ez a feladat az emberiség életének észben tartása, emlékezete, eszmélésének életrajza, az élet irányítására alkalmas tudás, az élet irányítópultja. Ha a történelmet nem ismerjük, akkor nem kapunk lehetőséget arra, hogy életünket az emberiség életének tükrében irányíthassuk. A történelem az emberiség emberként megmaradásának életfeltétele. A történelem az életünk, az elménk, nem hagyhatjuk kicsavarni a kezünkből!

A történelem mesterségesen szűk keretek közé terelése csőlátásra vezet. A történelem meghamisítása emberiségellenes cselekmény. A történelem maga az amberiség életének lényege, ezért és csakis és ezért lehet az élet tanítómestere – mert a valóban létező életet kell felfedezni, mert a valóban megtörtént eseményekből lehet tanulni. „Az embernek ámítás nélkül szembe kell néznie a rosszal, különben nem tudja, mi a valóság, és hogyan győzze le a rosszat” – írta George Bernard Shaw. Hozzátehetjük: az embernek meg kell szabadulnia minden ámítástól, hogy felfedezze az ámítás által elrejteni, eltakarni kívánt jót, vagyis képes legyen felfedezni az élet eredeti, igazi rendeltetését, ami az élet győzelme a halál felett, vagyis a jó győzelme a rossz felett.

Látnunk kell a történelem eredeti értelmét, hivatását, mert enélkül védtelenek vagyunk, enélkül az ámítás a védtelen, öntudatlan elmét támadja. A történelem pedig csakis az élet eredeti, vagyis Természet szerinti rendeltetésének, hivatásának fényében értékelhető a valóságnak megfelelően. Az élet eredeti, teljes, kozmikus fényekben ragyogó igazságának feltárása és érvényesítése minden történelem kiinduló alapja és végső célja. Ezt a kozmikus törvényt nevezhetjük röviden az élet igazságtörvényének, még rövidebben az élet igazságának. Ha a történelemírás figyelmen kívül hagyja az élet kozmikus igazságát, az élet igazságának kozmikus érvényét, egyáltalán, az igazság egyetemes érvényét, akkor megindulhat az egyetemes igazság felszabdalása, felbomlása, az önkényes, szűk látókörű féligazságok gyártása, de a szűk látókörű és a félrevezetésre irányuló „történelem” már nem a történelemíráshoz és nem a tudományhoz tartozik. A tudomány attól tudomány, hogy egyéni- és csoportérdekeken felülemelkedő, egyetemes igazságot érvényesít. Ezt az igazságot még a modern történetírásnak is kötelező érvénnyel kell figyelembe vennie. És mivel többezer éve, legalábbis az ókori Római Birodalom késői szakaszától, az i. sz. 3.-4. századtól kezdve (lásd Grandpierre K. Endre-Grandpierre Atilla: Atilla és a hunok. A szkíta-hun-magyar folytonosság. 2006, NapKút Kiadó) a történetírásban a hatalmi elvárások kiszolgálása kerekedett felül, ezért az emberiségnek ki kell vívnia, hogy a történelem újra az emberiség életét megvilágító, éltető erővé változzon. A történelem meghasonlását fejezi ki a hivatalos, és nem-hivatalos történelemírás kettéválása, a hatalmi elvárásokat kiszolgáló hivatalos, és azoktól függetlenné válásra törekvő nem-hivatalos történelemírás megjelenése. A hatalom érdeke, hogy e kétfajta történelemírás között ne legyen párbeszéd. Az emberiség elemi érdeke, hogy a saját élete feletti tájékozódást, az ember eredeti lényegének megfelelő önirányítás képességét visszaszerezze. Az emberiség nem heverhet örökké vakon, öntudatlanul és tehetetlenül, nem adhatja fel saját elméjét, életét, történelmét, nem válhat önként és dalolva a szűk egyéni- és csoportérdekek érvényesítésének áldozatává.

Ez az alapigazság annyira húsbavágó, mélyen izzó igazság, hogy ezt ezek az érdekcsoportok is felismerték, és évezredek óta nagy erőfeszítéseket fordítanak annak érdekében, hogy átalakítsák, meghamisítsák az őstörténelemről akotott képünket, mégpedig vélt érdekeiknek megfelelőbbnek tűnően. Ennek érdekében kétezer év óta kitartó munkát végeznek, amelynek hatása már a magánéletünket is alapvetően érinti és meghamisítja, az elidegenedés önmagunktól és egymástól, nemzetünktől, hazánktól, az emberiségtől és a Természettől világjelenséggé vált, és modern korunkban a magatartászavarok terjedése az atomháborúnál is nagyobb fenyegetést jelent.

S ha a történelemhamisítás iparszerűvé válva életünket, elménket, történelmünket igyekszik az emberiség ellenére kifordítani eredeti, természeti lényegéből, akkor szinte elölről kell kezdenünk a történelem vizsgálatát. Történelmi tudatunkat meg kell tisztítsuk a valótlanságoktól, a félrevezetések rendszerétől, a csőlátástól, s ezáltal az emberiséget újra életképes, a kozmikus, valóságos életnek megfelelő történelemalakításra képes, önirányításra alkalmas erővé kell tennünk. A valódi történelem távlatot is ad, amelyben kihullnak a lényegtelen, mellékes szereplők, és kiemelődnek a történelmet jelentősen alakító tényezők. Az emberiség számára az a lényeges, ami élete során, azaz történelmében valóban jelentős szerepet játszott. A történelem ismerete a szűk érdekekkel szemben a hosszú távon jelentős, életbevágó történelem-alakító erőket állítja figyelmünk középpontjába. És az emberi történelem legalapvetőbb, leglényegesebb tényezői az emberréválással függenek össze. Az emberiség történelmének legalapvetőbb tényezői a Világegyetem, az élet a maga kozmikus összefüggéseiben, az emberi öntudat a maga kozmikus összefüggéseiben, és a Kárpát-medence, az emberi öntudat megjelenésének színtere, az emberi öntudat kibontakozásához szükséges feltételek természetadta együttese.

A Kárpát-medence a világtörténelem kulcsa:

A világtörténelem, az emberiség életének egyik leglényegesebb, ténylegesen sorsformáló tényezője a Kárpát-medence. Erre a sokak számára ma még megdöbbentő, és ugyanakkor az emberiség, a magyarság számára létfontosságú tényre a történelem sok évtizedes vizsgálata alapján jutottunk, elsősorban Grandpierre K. Endre munkássága alapján. A Hérodotosznál feljegyzett szkíta-magyar eredetmonda Grandpierre K. Endre elemzésének fényében arról számol be, hogy az emberiség első őskirálya az akkor még néptelen földön Hargita őskirály volt. Számtalan egyéb őskrónika és ókori történelmi forrás írja meg, hogy az emberiség legősibb és legnagyobb lélekszámú népe – ógörög nevén – a szkíta, kínai nevén a hun, közép-ázsiai nevén a szaka, huna, méd, saját belső népnevén pedig a székely, magyar nép volt. Grandpierre K. Endre (1979, 1990, 1996, 2006) munkáinak nyomán ma már jóformán köztudott, hogy a magyarság őshonos a Kárpát-medencében. Ez pedig azt jelenti, hogy évmilliós múltra tekinthet vissza. Ez pedig messze túlmutat a hivatalos történetírás mai, szűklátókörű, 3-5000 éves távlatain.

A Kárpát-medence történelme elválaszthatatlanul összefügg a magyarság sorsával. A magyarság nem érthető meg a Kárpát-medence történetének és mibenlétének megértése nélkül. A Kárpát-medence mibenlétének megvilágítása nem lehetséges másként, mint a magyarság teljes történetének fényében. Ehhez pedig jól megalapozott magyar őstörténelemre van szükségünk. De hogyan alapozható meg a magyar őstörténelem?

Az emberiség történelme mindenekelőtt az emberi tudás történelme. Amit az emberiség hozzátett a készen kapott adottságokhoz, az az emberi értelemből ered, az az értelmes tevékenység következménye, az az elsajátított tudás következménye. Tudás nélkül az emberiség nem maradhatott volna fenn, nem is jöhetett volna létre, mert a tudástól ember az ember. Ha a marxizmus tételének megfelelően a munkától vált volna emberré az ember, akkor a munkagépek, futószalagok, gyárak embernek számítanának, hiszen kétségtelenül sok munkát végeznek. A magyarság őstörténelmének megalapozásakor tehát nem a hivatalos történelem-írás mesterségesen leszűkített távlataihoz (még az emberréválás korát is gyakran leszűkítik 30 000, 50 000, 100 000, 200 000 évre), hanem az emberi tudás legalábbis több évmilliós eredetéhez kell visszanyúlnunk.

Közismert a vicc, amiben a részeg ember keresi a lakáskulcsát egy hideg téli éjszakán az utcai lámpa alatt. Arra megy egy ember, és kérdezi:
– Mit csinálsz itt, jóember?
– Keresem a lakáskulcsomat! – válaszolja a részeg ember.
– És itt ejtetted le, a lámpa alatt? – kérdi a járókelő.
– Nem, hanem ott, a kapu alatt!
– Hát akkor miért itt keresed?
– Mert itt van világos! – feleli a részeg.
Ehhez hasonló a hivatalos hozzáállás az őstörténelem, saját eszmélésünk mibenlétének megértéséhez: nem ott keresi a megoldást, ahol található, vagyis az emberré váláskor, hanem ott, ahol – megalapozatlan és bizonyítatlan, sőt tudományosan meg sem vizsgált feltevése, önkényes beállítása szerint – világos van, vagyis a (történelmi léptékben mért) közelmúltban, néhány ezer éves távlatokban. Ennek a történelmi léptékkel mért közelmúltnak a történelmét nevezik manapság történelemnek, mesterségesen szűk távlatokra korlátozva a történelem szemléletét. Azonban ez a kiinduló feltevés többszörösen hibás. Először is, a történelem tudományának épületét nem lehet a 20. emelettől kezdve felépíteni. A történelem alapja, a hivatalos történetírókon kívülálló okok miatt, az őstörténelem. Ráadásul, sajnos, az elmúlt 3-5 000 év történelme távolról sem nevezhető világosnak, sőt, inkább ellenkezőleg. A történelem nem az írásos dokumentumokkal kezdődött, és nem 3 000- 5000 éve ír az emberiség. Nem lehet figyelmen kvül hagyni a népi emlékezetet, a szájhagyományt, a népművészetet, az őstudást, és magát az emberi megismerőképességet, a logikát, minden tudományos gondolkodás alapját. A logika pedig képes minden valóban lényeges kérdés megoldására. Ezért semmiképpen sem alapozhatjuk az történelmet a ma hivatalos, mesterségesen leszűkített szemléletre, legalábbis akkor, ha valóban tudományt szeretnénk művelni, ha a történelmet egyetemes igazságot hordozó tudománnyá akarjuk tenni.

A magyar történelemírás rendkívüli tehertételei:

Világos, hogy ha a világtörténelem a fent bemutatott és hivatkozott érvek tükrében a Kárpát-medencében kezdődött, akkor a mai, világrontó erők s kiszolgálóik, a hivatalos történetírás szemléleti kereteibe belenyugvó, a külső elvárások által foglyul ejtett szemléletű történészek az elvárásoknak megfelelően különös műgondot kell fordítsanak a magyarság, a Kárpát-medence ősnépe történelmének meghamisítására. A kiemelkedően jelentős szerepű Kárpát-medence történelmét csak egy kiemelkedő méretű hamisítás tudja eltakarni. A szokásos mértéket messze meghaladó mértékű hamisítás a Kárpát-medence történelmét illetően tehát már maga is jelzi, hogy a Kárpát-medence történelme kiemelkedő jelentőségű az emberiség számára. De így van-e ez valóban? Valóban kiemelkedő mértékű nyomás nehezedik a magyarságra, a magyar történelem meghamisítására? Ehhez először látnunk kell a viszonyítási alapot, a többi nép történelemírásának helyzetét.

Talán nincs manapság olyan nép a világon, amelyik saját történelmét vagy a világtörténelmet a valójában elsődleges alap, az emberré válás korában rejlő alapvető kérdések megvilágítására építené. Tény, hogy a legtöbb mai nép hivatalos vezetése szembefordult a Természettel. Az elsődleges alap hiányában viszont a történelemírás másodlagos támaszokra szorul. Ilyen másodlagos támaszok a fennmaradt krónikák, a korabeli és későbbi történelmi kordokumentumok, valamint a történelem társtudományai (nyelvészet, régészet, embertan, genetika, néprajz, vallástörténet, zenetörténet, jogtörténet). És bár a legtöbb európai nép eredeti őstörténetét kétségbe vonták az elmúlt századok során, így például a franciák trójai származását, vagy a gótok szkíta-magyar eredetét, mégis a legtöbb nép nagy becsben tartja őskrónikáit, középkori gesztáit, megbecsüli őket.

A magyar történelemírás azonban, a többi néptől eltérő mértékben, úgy látszik, rendkívüli tehertételektől szenved. Amíg például az angol történelem középkori krónikáit, gesztáit legalábbis koruk viszonyait alapvetően hűen tükröző, megbecsült kordokumentumként a legtekintélyesebb tudományos kiadók adták ki, például a „Gesta Normannorum Ducum” az Oxford University Press-nél jelent meg, addig a magyar történelem alapvető krónikáit nem tudományos, hanem szépirodalmi kiadókkal adatták ki. Micsoda ellentmondás! Amíg arra hivatkozva vágják le az (írott) történelemről az „őstörténelmet”, hogy arról, úgymond, nem maradtak fenn írásos dokumentumok, addig a magyar történelemről fennmaradt, illetve, pntosabban, a betiltottságból, a süllyesztőből csodamód mégis felbukkant írásos kordokumentumokat viszont egyszerűen a képzelet szüleményének, fikciónak nevezik (lásd például Kézai Simon; László Veszprémy, Frank Schaer, Jenő Szűcs, 1999, Gesta Hungarorum. Central European University Press, angolul). Anonymus és Kézai Simon annak idején betiltott krónikái, az 1200-as években történt megírásuk után többszáz évvel (1746-ban, illetve 1782-ben, lásd Grandpierre K. Endre-Grandpierre Atilla: Atilla és a hunok, 2006, 142. o.) mégiscsak felbukkanva, a Képes Krónikával együtt magyar nyelven „A magyar középkor irodalma” című mű alfejezeteként jelent meg, mégpedig a Szépirodalmi Könyvkiadómál, 1984-ben. A minden más ismert krónikánknál korábbi, Árpád előtti korból származó kordokumentum, a „Tarih-i-Üngürüsz” pedig többszáz éves hányattatás, betiltás után szintén szépirodalmi könyvkiadónál jelent meg (Magvető Könyvkiadó, 1982). A magyarság esetében tehát, úgymond, az őstörténelem azért kétséges, mert nincsenek róla dokumentumok, a középkori magyar történelmi írott források pedig, úgymond, azért, mert a többi nép hasonló krónikáival éles ellentétben nem a valóság, hanem (a bizonyítatlan vád szerint) a képzelet szüleményei. Ennek alapján a magyarság történelme teljes egészében bizonytalanul, a levegőben lebeg, tisztázatlanul. Talán épp ez a célja a hivatalos „történelemirás”-nak? Hiszen az is világos, hogy az elmúlt évszázadokban a hivatalos történelemírás a hatalmi érdekek kiszolgálójává süllyedt.

Hivatalos történészek – a történelem meghamisításának szakértői?

S ha mindez nem lenne elég annak érzékeltetésére, milyen különleges tehertételektől szenved a magyar történelemírás, akkor álljon itt néhány szemelvény ezen történelmi kútforrások szándékos meghamisításáról. Nemcsak arról van suzó, hogy a hivatalos történelemírás veszi a bátorságot ahhoz, hogy hiteltelenséggel vádolja meg például a 800 évvel ezelőtti magyar történelemírót, Anonymust, vagy a több, mint 1 100 évvel ezelőtt íródott őskrónika, a Tarih-i-Üngürüsz szerzőjét, ahhoz is veszi a bátorságot, hogy saját maga hamisítsa meg az eredeti szöveget, vagyis egyfajta tudományellenes cselekményt hajtson végre. Az áldozat: a magyar őskrónikák egész sora. Az áldozatot egyrészt hiteltelennek minősítik, másrészt orozva megcsonkítják! Tudományhoz méltatlan eljárás, hiszen a tudomány éppen attól tudomány, hogy egyetemes értékeket szolgál, nem pedig önkényes, egyéni- vagy csoportérdekeket! De lássuk a bizonyítékokat ezekre a hamisításokra!

Helyszűke miatt iit csak egy pár példát tudunk megemlíteni. De éppen eleget ahhoz, hogy lássuk, mi folyik a hivatalos történelemírás mögött.

1. Tudtak-e írni a magyarok Árpád bejövetele előtt? A Tarih-i-Üngürüsz eredeti kéziratában a krónika bevezető mondata így hangzik: „A regősök és a krónikások így írták meg” (Dr. Blaskovics József fordítása, kézirat, 3. o., lásd 1. kép.) Ez a mondat egyértelműen azt is jelenti, hogy a magyarságnak írástudó regösei és krónikásai voltak, és feljegyezték a magyarság történetét már Árpád előtt is. Ez a tény viszont nem illik bele az árpádi magyarságot barbárnak, műveletlennek beállító hatalmi történetírásba. S hogy mennyire nem illik bele a hivatalos képbe, azt jelzi, hogy ezt a mondatot – bizonyíthatóan hatalmi nyomásra, lásd Grandpierre Atilla: Grandpierre K. Endre emlékezete, Magyarságtudományi Füzetek, 9 szám, 2011 – a következőképpen hamisították meg: „Az évszázadok hírnökei és a hírek elmondói ilyenképpen adták elő.” A bizonyíték erre a hamisításra az eredmény, a hivatalos kiadásban szereplő változat, megtekinthető „A magyarok története. Tarih-i-Üngürüsz”, Magvető Könyvkiadó, Bp., (1982) 36. oldalán.

Nyilvánvaló: ha egy hídmérnök meghamisít egy adatot, azzal kockáztatja a híd biztonságát, és ezért felelősséggel tartozik. A mai magyar történetírásban, úgy tűnik, nem érvényesítik a tudományra egyetemesen kötelező normát, a valóság, a tények tiszteletét. S ha egy történelemírás önkényesen hamisítja meg a tényeket, akkor saját tudományterületét nem tiszteli tudóshoz elvárható módon.

2. Király volt-e Atilla, a hun? A magyargyűlölő, Atilla utáni évszázadban élt Jordanesnél Atilla a „királyok királya”. Az Encyclopedia Britannicában Atilla „király”. Kristó Gyula (Képes Krónika, jegyzetek) szerint viszont Atilla nem király, csakis kisebb rangú lehet, fejedelem. Indokot, érvet, alátámasztást Kristó Gyula elmulaszt megadni. Pedig minden állítás csakis annyit ér a tudományban, amennyit bizonyítani tud. A történelemtudomány azonban a korabeli forrásokat nagyobb becsben tartja, mint a későbbieket. S ha ezt elfogadjuk, akkor Atilla a királyok királya volt. Ez a cím egyébként a közép-ázsiai szkíták-szakák nagykirályainak is jellemzője volt. Kétségtelen az is, hogy Atilla Keletről érkezett Nyugat-Európába, abból a körzetből, ahol a hun-szaka nagykirályok, a királyok királyai uralkodtak.

3. Igaz-e, hogy a bronzkori Európa műveltségi központja Erdély volt? A különlegesen megmunkált erdélyi arany- és bronz-fokosok hivatalos történetírás szerint nem helyi, hanem idegen, külföldi eredetűnek, mükénéi eredetűnek minősítése a legújabban feltárt tények szerint (Kristiansen, K. and Larsson, T. B. 2005, The Rise of Bronze Age Society. Cambridge University Press, Cambridge; Grandpierre Atilla: Utószó, Orbán Dezső-Grandpierre Atilla: Fejezetek a székelység őstörténetéből, 2009) tévedés, a Kárpát-medencei nép rovására. A legújabb régészeti szakirodalom viszont már nem mükénéi, hanem Apa-Hajdúsámsoni fokosoknak nevezi, és már nemcsak angol nyelvterületen, a régebben mükénéinek nevezett erdélyi, bronzkori fokosokat, és megállapította, hogy ezek nem Mükénéből jutottak Erdélybe, hanem fordítva, Erdélyből terjedtek Mükénébe. S ha az ókori Mükéné a korabeli ismert világ egyik legmagasabban fejlett műveltségi központja volt, akkor a korabeli, vagyisn bronzkori Erdély még magasabb műveltségi szinten kellett álljon.

Hasonló hamisításokat tárok fel a Fejezetek a székelység őstörténetéből” című könyvben, hozzá kell tennem, a teljesség igénye nélkül, hiszen erről külön könyveket lehetne írni.

Hivatalos történészek – a történelem meghamisításának szakértői?

Az első három pontra vonatkozó hamisításokat sorozatunk előző részében jeleztük.

4. Erdély népességének az „Erdély Története” című, nagy horderejű könyv magyarországi szerzői általi 37-szeres „lecserélése” 6500 év alatt, 180 évente népcsere (Grandpierre Atilla: Utószó, Orbán Dezső-Grandpierre Atilla: Fejezetek a székelység őstörténetéből, 2009, Kárpátia Könyvműhely). Tökéletes képtelenség egy – ókori adatok alapján többmilliósra becsült népességet – 180 évente tökéletesen lecserélni, nem 37-szer, de egyetlen esetben sem, amikor erre még a modern tömegpusztító fegyverek és hadviselési módsuerek sem adtak példát.

5. Azonos nemzetből két fokozatban „rokon népfajtát” faragtak

Az eredeti szövegben az áll: Sogdiani, Dahae, Massagetae, Sacae, Indi sui iuris sunt. 10 Omnes hi, simul terga nostra viderint, illos sequentur:º illi enim eiusdem nationis sunt, nos alienigenae et externi.
Ennek a Curtius Rufus szövegnek az angol fordítását Yardley és Heckel 1984-es könyvükben (pontos hivatkozások megtalálhatók a fent idézett Orbán Dezső-Grandpierre Atilla 2009-es könyvében) adták meg a következő alakban: „the Sogdians, Dahae, Massagetae, Sacae and Indians remain independent. The moment they see our backs turned they will be after us; [10] for they are all of the same stock, while we are foreigners and racially different.”
Az eredeti latin szöveg szó szerinti, valamint az angol és magyar fordításának összevetése a következő érdekes eredményre vezet: amíg a szogdok, dákok, masszagéták, szakák és indusok a latin eredetiben még azonos nemzetet alkotnak, addig az angolra ferdített változatban már kapcsolatuk lazább, azonos fajtához tartoznak. Hogy az eredeti latin „natio” szóból hogy lett „fajta”, rejtély, és a ferdítési szándékon kívül, úgy tűnik, más nem magyarázza. A magyar változatban a ferdítés még nagyobb fokú, mert az angolban még „azonos fajta” népek a magyarban még távolabb kerültek egymástól, már csak „rokon népfaj” lett belőlük. Érthetetlen és megengedhetetlen, hogyan válhatott az „azonos” jelentésű latin „eiusdem” szóból egy lazább, távolibb kapcsolatot jelentő „rokon” szó, hogy a „natio”, azaz ma is köztudottan „nemzet” jelentésű szó hogyan ferdülhetett lazább, távolibb kapcsolatot is megengedő „népfaj”-já.

Ezek fényében kirajzolódik, hogy a magyar őstörténelem tudományos megalapozása elmaradt. A magyar nép és az egyetemes történetírás halaszthatatlan érdeke, hogy az elmaradt, valóban tudományos megalapozás mielőbb megtörténjen. De lehetséges-e ez? Nem túl nagy célt jelent-e ez ma, az adott tudásszint tükrében?

Hogyan alapozható meg a magyar őstörténelem?

A magyar történelemírás éppúgy, mint a magyar őstörténelem-írás mindaddig nem alapozható meg tudományosan, amíg meg nem tisztítja magát minden ezzel a kérdéssel foglalkozó kutató az évszázadok alatt ránk rakódó magyar-ellenes szempontok nyomasztóan széleskörű és szervezettségében szinte hatalmas akadályt jelentő rendszerétől. Az irracionális, negatív érzések szítása (például: az ellenfél érve „nevetséges”, „délibábos”) a tudományhoz méltatlan, gyűlöletkeltésre, a további kutatás megakadályozására alkalmas tudományos bűn, amiket le kell leplezni, pártatlan és előítéletmentes vizsgálatokkal. Tárgyszerű, alapos, célravezető munkával le kell bontani az előítéletes, rosszindulatú akadályt, a negatív érzésekből épített falat!

A tudományos szemléletet tiszteletben tartó legtekintélyesebb kutatóknak javasolható a Tudomány Tisztaságáért Társaság létrehozása. Ez egy olyan, célszerűen munkálkodó szervezetnek kell lenie, amely valódi tudományos munkával küzd a tudomány elferdítése, egyoldalúvá tétele, gyűlölet-árkok közé temetése ellen, a tudományos előfeltevések nyílt megfogalmazásáért, a tudomány egyetemes normáinak érvényre juttatásáért, a tudomány nemes eszméjének tisztázásáért és védelméért, a tudomány felszabadításáért és megtisztításáért. Az ókori mágusok „pártatlanul és előítéletek nélkül dolgoznak”, írta Stanley. Ragozin hozzáteszi: „eszményük az abszolút fenség és tisztaság”. A mai magyar-ellenesség elterjedtsége és mélyen beivódott jellege szükségessé teszi, hogy mottóként alkamazzuk Grandpierre K. Endre felismerését: „Az igazságot még akkor is el kell fogadni, ha az a magyarságnak kedvez”.

Ezek után látnunk kell, hogy az őstörténelem sok szempontból még a történelem tudományánál is gyengébb lábakon áll. Régóta időszerű kérdés a népek etnogenezisének (magyarul: a népek kialakulásának) és etnikumjelzőinek (magyarul: népjelzőinek) módszertani vizsgálata, kritikája és megalapozásának lehetőségei (lásd például Siklósi Zsuzsanna, 2006; A régészeti kultúra fogalmának változása és az etnikai identitás azonosítása az ősrégészeti kutatásokban. Korall, 2006 június, http://epa.oszk.hu/00400/00414/00017/pdf/073siklosi.pdf?contentID=17; Bálint Csanád, 2006, Az ethnosz a kora középkorban. Századok, 2006/2, 277-348, www.szazadok.hu/archiv/pdf/0602bcs.pdf; Fodor István, 2006, A régészettudomány történetisége. Archaeológiai Értesítő, 131, 89-114; Bakay Kornél, 2005, Őstörténetünk régészeti forrásai, I-III; Szöllősy Kálmán, 2008, Konstantin császár új ruhája. Eleink; Bálint Csanád: Genetika és (magyar) őstörténet: a közös kutatás kezdeténél. Magyar Tudomány, 2008/10, http://www.matud.iif.hu/08okt/01.html stb.).

A nem eléggé sokoldalú vizsgálatokra jól ismert példa a magyarság finnugor eredetének és őshazájának elmélete (Klima László: Őshazáink, vándorlásaink In: Finnugor Kalauz. Szerk.: Csepregi Márta 27-34 (2001) Panoráma). Ezt az elméletet a nyelvészeti kutatások alapján állították fel. Nem mi vagyunk az elsők (lásd pld. Bálint Csanád, 2008, A történeti genetika és az eredetkérdés(ek), Magyar Tudomány, 2008/10, 2.o.), akik megjegyezzük, hogy a magyarság eredetének kérdésében nem lehet kizárólag a nyelvészet eredményeire támaszkodni. Azonban a nyelvészet eredményeinek körültekintés nélküli kiterjesztése, általánosítása a többi tudományra vonatkozóan nem feltétlenül jogos. Előfordulhat ugyanis például, ahogy a történelem erre számos esetet ismer, hogy egy nép átveszi egy másik nép nyelvét, ahogy az például éppen a finnek szomszédjaival, a lapokkal is történt (u. ott, 9. o.). Nyelvcsere esetén a nyelvi rokonság nem jelent közös eredetet. A népességtörténeti kutatásokban ilyenkor még nagyobb szerepet kaphatnak a társtudományok: a néprajz, a népzenekutatás, a genetika, az embertan, a valláskutatás és társaik. Ahogy a nyelvészet önmagában nem feltétlenül ad helyes képet a székelyek eredetéről és őstörténelméről, úgy a történelem többi segédtudományának is megvannak a korlátai (V.ö. Klima László, 1985-6).

Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a törtélemírás minden valódi nehézség ellenére mégis képes valós eredményeket nyerni és bevilágítani a múltat eltakaró, elleplező vélekedések mögé, ha megfelelő módszert választ. Ilyen módszerre példát adott nemrég két kutató, akik képesek voltak összekapcsolni a régészetet és a nyelvészetet a történelmi valóság megállapítása érdekében (Paul Heggarty, David Beresford-Jones, 2009, Not the Incas? Weaving Archaeology and Language into a Single New Prehistory. British Academy Review, issue 12 (January 2009), pp. 11-15, http://www.arch.cam.ac.uk/~pah1003/loe/Eng/Papers/Not%20the%20Incas%20-%20Heggarty%20and%20Beresford-Jones%202009.pdf). A neves szerzők ebben megállapítják, hogy az egyes tudományágak csak részleges ablakot nyitnak az őstörténelemre, és e szakterületek specialistái a többi szakterület szakértőinek eredményeit rendszerint figyelmen kívül hagyják. Ezért adódnak a látványos előrejutás számára különösen fényes távlatok, ha a különálló történetek összeszövésével egységes kép születik meg. Ilyen értékes, példaszerű esettanulmányt mutatnak be az Andok körzetére vonatkozóan, egy holisztikusabb, egységesebb kép kidolgozásával. Módszerüknek egyik kulcseleme, hogy a régészeti és nyelvészeti adat-együttesek csakis a megfelelő körzetben, időszakban és a megfelelő ok, indok alapján kapcsolhatók össze (ibid., p. 13), de akkor viszont rendkívül hatékonyak a begyökerezett mítoszok leküzdésében! Ennek a példának a részletes tanulmányoza segítségével felismerhetjük, hogy az adott korban felismerhető népmozgások és a nép szintjén bekövetkező fő változások felderítése adja az igazán hatékony kulcsot a régészet, a nyelvészet és a többi társtudomány valódi történelmi összefüggésbe helyezéséhez.

Mit értünk a magyar őstörténelem alatt?

Az emberiség önmagáról alkotott képét a vizsgálat tárgyából és módszeréből adódó, szükségképpen a valóságtól arányaiban, az egyes adatok jelentőségének súlyában eltérő látszat módosítja (lásd pld. Bednarik, 2003). Ezen túlmenően a vizsgálatot végző alany, a kutató is lényegesen hozzájárul az eredményül kapott képhez, amikor a kapott adatokat beilleszti elméletébe, világképébe, ennek révén értelmezi őket, majd ennek előrejelzései alapján választja ki a vizsgálatra érdemes adatokat a rendelkezésre álló, esetenként lényegesen más térbeli és időbeli távlatú, értelmi összefüggésű adathalmazból. Érdemes ezeket az alapvető szempontokat szem előtt tartani, és törekedni tárgyunk minél teljesebb és mélyebb figyelembe vételére. Ennek jegyében igyekeztünk a lehető legátfogóbb távlatokban összefoglalni az ember mai emberré fejlődésének legutóbbi szakaszaira vonatkozó ismereteket. A kiemelkedő központokat, amelyekben a leletek „fejlettsége” megelőzi a többi körzetét, csillaggal jelöltük.

10 millió éves központok: Kárpát-medence*, Spanyolország, Rajna-vidék, Pakisztán, Kaukázus, Dél-Kína (Yünnan tartomány), Anatólia, Indus-völgy.

Először is megjegyezzük, hogy az ember nem a majomtól, de nem is az állatvilágból származott, hanem ugyanonnan, ahonnan a növények és az állatok: a Természetből, más szóval a Világegyetemből. Az embert éppúgy a természettörvények és a természeti feltételek tették emberré, ahogy a természettörvények és a természeti feltételek tették növénnyé a növényt és állattá az állatot. Ahogy az állatok nem a növénytől származnak, ugyanúgy az ember sem az állatoktól származik. Az ember különlegessége, hogy amíg az állatvilág minden tagja specializálódott, közvetlen környezetéhez alkalmazkodott, addig az ember nem specializálódott, hanem megmaradt egyetemesnek. Ezért az állatfajok tulajdonképpen úgy is tekinthetők, mint az emberré fejlődés elágazásai, az adott környezettel egybeforró változatai. Itt most nincs elegendő tér ennek a kérdésnek részletes alátámasztására. Legyen ezért elegendő most annyi, hogy a 20. század egyik legkiemelkedőbb antropológusa, embertani szakértője, Arnold Gehlen magyarul is megjelent, „Az ember” (1976, Gondolat, Budapest) című könyvében részletesen alátámasztja ezt az álláspontot. Most itt a Kárpát-medence kiemelkedő szerepét szeretnénk érzékeltetni az emberiség egész történelmében, az úgynevezett emberré válás korától kezdve (azaz attól a kortól kezdve, amikor az emberi fejlődés során a főemlősök leváltak az emberi fejlődés fő útjáról).

Kordos László (História, 1999/7) megjegyzi, hogy a Kárpát-medencén kívül „Nincs még egy olyan lelőhely a Földön, ahonnan az emberré válás korai, 35 és 8 millió évekkel ezelőtti szakaszából ennyi emberszabású majom koponyája került volna elő!” Hasonló észrevételt tett a Spiegel folyóirat nyomán a National Geographic: „A magyar helyszín ugyanakkor igen fontos lelőhely, hiszen az európai Homo erectus korából fennmaradt legteljesebb körű maradványokat tartalmazza” (Szegő, 2004).

Ráadásul a Kárpát-medencében élő Rudapithecus-ok sokkal fejlettebbek és emberszabásúbbak, mint a Föld többi helyén talált Ramapithecus-ok. A Ramapithecus lemaradását, specializálódását jelzi Pilbeam 1976-ban Indiában talált Ramapithecus állkapcsa, ami majomszerű V-alakot mutat (Richard Leakey, 1995, Az emberiség eredete, Kulturtrade Kiadó), szemben a Kárpát-medencei Rudapithecus parabola alakú állkapcsával (Kordos László, 1985, Az első ötvenmillió év, a 112. oldal utáni 4. és 8. fénykép). A Rudapithecus és a Ramapithecus közötti különbséget abban látjuk, hogy a Rudapithecus jár és beszél, a Ramapithecus, a jelek szerint, nem. A mérsékelt égövi Rudapithecus leletek alapján „biztosnak látszik, hogy az emberré válás a mérsékelt égövben is lejátszódott” (Kordos László, 1985, Az első ötvenmillió év, 10. o.). A Rudapithecus nemcsak mássalhangzók kiejtésére alkalmas, függőlegesen záródó, a majoménál üregesebb szájüreggel rendelkezett (tehát beszélt – GA), hanem térdízületei tanúsága szerint felegyenesedve járt (Kordos László, 1985, 85. o.). „A Rudapithecus felegyenesedett tartása, két lábon járása nagyon is konkrét, kézzelfogható leleten nyugszik. Előkerült egy bal hátsó láb térdízületének mindkét csontvége. Ezek érintkezési felületén minden állatnál a testtartásnak megfelelően jellegzetes felszín alakul ki. A Rudapithecusok esetében ez a rendkívül fontos felület merőleges a járószintre, tehát egybeesik a függőlegessel. Ez pedig csak akkor alakulhat ki, ha viselője nem alkalmanként, hanem tartósan felegyenesedve járt….A Rudapithecusok és elődeik nem mentek fel a fára, hogy onnan leereszkedjenek, hanem a mai emberszabású majmok ősei alkalmazkodtak a fán lakó életmódhoz” (u. ott, 85-86. o.). Az 1970-es évek közepén, a magyarországi Rudapithecus-leletek előkerülésekor Kretzoi Miklós professzor egy olyan felső állcsonttöredéket is talált, amelyen szerencsésen megmaradt az orr alsó részéből származó, néhány milliméteres csontrész is. Ebből kiderült, hogy a Rudapithecusoknak és velük együtt a többi emberszabású „kortársaknak” is olyan erősen megrövidült arca volt (a szemüregek és a felső fogsor közelebb került egymáshoz – GA), amelyen az orr kiállt az arc síkjából. Ha ezt a jellegzetességet keressük a mai emberszabású majom koponyáján, nem találjuk meg.

Afrikában „a közvetlen emberősként elkönyvelt leletek közül a 4,5 és 2,5 millió év közti időközből egyik sem mutatja az emberréválás legfontosabb, közvetlen jellemvonásait. Ennek lényeges elemei tudniillik a következők: a fogazat lassú kisebbedésével párhuzamosan az arc alsó, foggyökereket hordó részének rövidülése, ami maga után vonja az orr-rész fokozatos kiemelkedését. Eközben a szemfogak metszőfog-méretre redukálódnak, az elülső fogak egyre meredekebb, végül függőleges állásúvá válnak. Mindez együttesen azt eredményezi, hogy az „állati arc” az emberi arccá alakul át” (Kordos, 1999b). Fentebb láttuk, hogy az arckoponya megrövidülése és a fogak függőleges záródása megvolt már 10 millió éve a kárpát-medencei Rudapithecus-nál.

(folyt. köv.)

 

"A tudomány attól tudomány,
hogy egyéni- és csoportérdekeken felülemelkedő,
egyetemes igazságot érvényesít.
Ez a követelmény
még a történelemtudományra is vonatkozik."

Magyarságtudomány

A Kárpát-medence a világ tudásközpontja.
Grandpierre Atilla

 

 Forrás: http://www.grandpierre.hu/site/2011/02/a-karpat-medence-a-vilag-tudaskozpontja-1-resz/

http://www.grandpierre.hu 

(2011. február – KAPU)

HIHETETLEN - A BIRODALOM VISSZAVÁG - FÖLDÖNKÍVÜLI KAPCSOLAT (2016.04.29.)

Enigmák - Valódi X-akták: földönkívüli technológiák - 2016.04.15.

NASA Lezáratlan Akták

Királyi Mágusok ősnépe a MAGyar.

Mágus szavunk eredete és ősjelentése - A "mágus" (mag, magas, magától való, magától mozgató, magasztos) szó világszó, kisugárzása az egész világra kiterjed. Innen ered a 'magiszter; rövidebben a 'mester' világszó éppúgy, mint a gazdagságukat jelző 'mágnás' vagy a nagyságot jelentő 'magna latin szó. "Mag" szavunk nemcsak a terményt jelenti, héjastul. hanem ennek belsejét, csiráját, amely az egésznek lényegét, s mintegy lelkét teszi (Czuczor-Fogarasi [1867,4: 25]). A magból magától magasra nőtt fa és a nála összehasonlíthatatlanul kisebb mag közötti óriási különbség egyetlen, láthatatlan tényező: a magban rejlő életerő, a mag-erő. Alapvető tény, hogy a magban rejlő életerő messze meghaladja az élettelen anyag képességeit. A magban ott rejlik a magasság, a magas ég. Mag szavunk ős-szó, "nagy" szavunk párja, rokona a szanszkrit mah (jelentése: nagy - uo.). A magyar nyelvben alapvetően a mássalhangzók a jelentéshordozók. Az 'n' mássalhangzó ősjelentése: nő (pl. nő, néni, ana=anya). Ha a „ma” ős-szó is a nőiségre, az anyaságra utal (mint a ma-ma szóban), és a 'g' mássalhangzó ősjelentése.ég, egy, agy, ig(az), ig(e), eg(ész)'; akkor a ma-g szó az anya-g szó más alakban. Ősjelentése tehát: Anya-Ég, Anya-Agy, Anya-Egész; s itt az Anya maga Természet Anya, a Világegyetem, amelynek lényege a mag-erő, a lélek, az életerő. A mágus szó tövének Anya-Agy értelmezése a magyar nép nevének értelmezéséhez is közelebb visz bennünket. A "mag" szó 'g' hangjának"gy" alakja az "egy'; "agy" jelentést adja ebben az összefüggésben. A magyar nép nevének „magy” töve így "ma-agy'; "Anya-agy'; illetve.. Anya-Bgy" s ez a magyar nép eredeti hivatására utal: a magyar nép az Egy, Természet Anya, a Világegyetem agyközpontja, az emberiség ősnépe, az őstudás népe. Mágus szavunk ősjelentése pedig: a Világegyetem anyagát átható egyetemes életerő kibontakoztatója, az élet felemelője. '

A mágusok eredete

Hérodotosz (i. e. 440/1989, 1. könyv, 101§, 55.) szerint a mágusok a közép-ázsiai médek egyik törzse. Meuli (1935) viszont felismerte, hogy a látnokok, mágikus tanítók a görögöktől északra lakó szkítákról mentek a görögökhöz (ld. még Dodds [1951J; magyarul 2002,115). A világ egyik legtekintélyesebb értelmező szótára, a húsz kötetes The Oxford English Dictionary (1989, IX: 202-203) a 'Magus' címszó alatt ezt írja: "Ókori perzsa papi kaszt tagja, amely az ókori történészek szerint eredetileg egy méd törzsből ered. [...] Szerit Ausztin azt mondta, hogy a mágus szó káldeai nyelven annyi, mint ha azt mondanánk, filozófus [kiemelés - GA]; (Perzsiában) a mágusok (azaz a természet titkaiban járatos emberek)" [azaz mai szóval: természettudósok - GA].

A mágusokról pedig (i.m., IX,:202-203):,,1614-ben Sylvester Bethulias megemlíti, hogy a párthusoknak is voltak mágusaik (uo.). […] Ott hol a hosszú szoknyás királyi mágusok állnak, emelkedik s süllyed zord Zoroaszter varázspálcájá' [kiemelés - GA]. A "Magian" címszó alatt pedig (i.m., 202-203): "Nem sokat ér a királyt megtenni a nép vezetőjének, ha egyszer a királyt a mágusok vezetik [kiemelés – GA] […] Akkor volt ez... amikor amágikus rendszer [a természettudományok egységes rendszere, a mágikus világkép - GA] meggyökerezett Kis-Ázsiában: [...] A mágusok pre-szemita és pre-árja [vagyis a szemita és árja népeknél ősibb - GAJ papi törzs voltak Nyugat-Ázsiában:' A mai világ talán legtekintélyesebb enciklopédiája, az Encyclopedia Britannica szerint a mágusok a perzsáktói erednek (Enc. Brit. [2007, MagicianJ). A perzsák azonban csak az í. e. 9. századtól tűntek fel a történelemben. c. művének negyedik kötetében, a 27-29. fejezetben. A napvallású szkíták és mágusok ősét, a mitológiai Kust, Nimród ősatyját Napként tisztelték, Magógnak és mágusnak is nevezték - írja Bryant (1807; idézi Oláh [1985, 16]). A magyar ősvallást őrző Árpád-kori magyarokhoz látogató bizánci és nyugati misszionáriusok a magyar vallás papjait "mágusok" néven említették (Dömötör Tekla [1995, 530]).

A 14. századból származó "A mágusok voltak jó néhány nagy görög gondolkodó tanítómesterei, mint például Püthagorasz, Démokritosz, Platón" (Gnoli [1995, Vol. 9, 79]), akárcsak Empedoklesz és Prótagorasz tanítói (Goldhammer [1980,5: 631]). Az i. e. 7. évszázad körül"egész sor szkíta Iátnok, mágikus gyógyító, vallási tanító rajzott ki északról, mindegyikük samanisztikus [abban a korban mágusoknak nevezték őket - a szerzők] jegyekkel" (Meuli [1935]). Ez az északi ország, a mágusok központja a görögöktől északra fekvő Kárpár-medence és a Kárpátoktól Koreáig terjedő hatalmas eurázsiai síkság, Közép-Ázsia és Észak-India volt. A mágusok a mai tudósokról. filozófusoktól és papoktól eltérően évezredeken át egy-egy nagyobb országrészben, tömbszerű tudományos-filozófiai központokban, egységes nemzetség családot alkotva éltek (GKE-GA [2006,78]). Ők a királyi "szkíták': a királyi magyarok népe, a mágusok népe. A mai civilizáció ezt a ma már meghökkentő tényt szűkírően írja le, amikor a mágusok rendjéről, osztályáról, törzséről beszél. Itt nem egy rendről, osztályról, tőrzsről van szó, hanem egy államalkotó, őstudás-fenntartó népről, amelyik sokezer éven át földrészekre kiterjedő államszervezeteket hozott létre, s tartott fenn, és amely az emberiség őstudásának őrzője. .

Az ókor egyetlen papsága sem volt híresebb a mágusoknál (Gnoli, uo.) A mágusok a napkultusz papi kasztja" (Redards, [1965]). Dícinius, erdélyi dák mágus (GKE-GA [2006,150-151]) például az i. e. I. században "csaknem az egész filozófiárakíképezte a gótokat, fizikát, csillagászatot, logikát tanított nekik. Megtanította nekik például, hogy a Nap hányszor nagyobb égitest, mint a Föld" (Iordanes [2005, 56])."A skandináv-germán ősvallás világában a bevett nézetekkel szemben nem a harcias, háborúskodó, férfias értékek a legszembetűnőbbek, hanem a mágikusak ... Odin maga volt a mágus-király míntaképe" (Boyer [1985, 50]). Odin, a skandináv-germán ősvallás főistene, szkíta-magyar mágus volt (GA [2006, 133-142, 199J, GKE-GA [2006, 38-39J, Metcalfe [1982,1:32]). A kelták druidái is mágusok voltak (Pohle [1911]).

A mágusok világszerte központokat létesítettek, s ezek között évezredeken át tartották a kapcsolatot (McKie [1977, 173-199J, Csáji [2004, 8J, Govedarica [2004, 21J, GKE-GA [2006,152,194,196-202]). Ilyen mágus-központ lehetett hazánkban Polgár-Csőszhalomnál i. e. 4.800-tól (GKE-GA [2006, 15-16,24,71]). Stonehenge építtetője i. e. 2.300 kőrül magyar-hun mágus volt a Kárpár-medencéből (GKE- GA [2006,25-29]). Országrésznyi mágus-központ volt az ókori médek mágus törzsének földje (a médek országának a neve Indiában: Madra; lásd i.m., 111, 116, 125), de hasonló mágus-központok léteztek a szkíta pártusok országában, Baktriában, Khorezmben, Egyiptomban. A Hindu Kus hegység és az Oxus folyó (ma: Amu Oarja) közti országokat az indiaiak Szakasztánnak, Szkíta-országnak nevezték, és azt tartották, hogy ott volt az Aranykor. Mágusok készítették fel a perzsa herceget a királyságra, az igazságosságra, bátorságra és önállóságra - és a méd mágusoknak köszönhetik a perzsák politikai és civil intézményeiket is (Gnoli [1995 ]). A mágusok királyi rangját jelzi az is, hogy a pártusok a mágusokból választják a királyokat (Sztrabón [kb. i. u.7/1977, 547]), s hogy az ázsiai királyok hadjárataikat nem vezethették a királyok előtt vonuló, s az égből hullott örökké égő tüzet hordozó mágusok nélkül (Ammianus Marcellinus ri. sz. IV. század/1993, 338]). Királyi mágusokról írt Pope 1711-ben (ld. fent), Goldwin Smith pedig arról, hogy a királyt a mágusok irányítják (ld. fent,The Oxford English Dictionary, Magian címszó).

Grandpierre Atilla - Királyi mágusok ősnépe a magyar - részlet.

http://www.magyarmenedek.com/products/1524/Kiralyi_magusok_osnepe_a_Magyar_-_Grandpierre_Attila.htm 

Leírás:  

Ez a könyv 2007-ben jelent meg a dicsőséges pozsonyi csata és Árpád nagyfejedelmünk halálának 1100. évfordulójára.

Mottó: A felemelő örömet adó tudás a legfőbb ajándék, amivel ember rendelkezhet!
*
GRANDPIERRE ATTILA, a csillagász - kandidátus-zenész-író legújabb könyvének központjában a személyes életünk, a magyarság és az emberiség jövőjének alábbi kulcskérdése áll:

• miféle felemelő erőnek köszönhető az emberi öntudat megszületése?

A választ az ősidők rendkívüli népe, a Tarih-i - Üngürüszben szereplő rendkívüli teremtmények, a királyi mágusok népe, a magyar nép különleges nemzetségcsaládja hordozza.

Könyvünkben megmutatjuk, hogy a nemzeti jelképeink páratlanul mélyreható és kristálytiszta ősi természettudományos világképe a királyi mágusok jelképekbe foglalt testamentuma.

A királyi mágusok adták az ősidők magyar Napkirályait, feladatuk a Föld népeinek védelmezése volt.

Bemutatjuk az első emberiséget felemelő napkirályság, a mágusok és az ősi magyarság kultúrájának az emberré válás korszakáig visszanyúló múltját igazoló érveket és tényeket.

A Világmindenség emberi alkotóerőinek felismerése teszi lehetővé az életbarát és ember-segítő társadalmak megszületését, az őstörténelem visszaszerzését, a népek szövetségét és az emberiség újjászületését.

*
A „KIRÁLYI MÁGUSOK ŐSNÉPE A MAGYAR” című ezen kiadványt az első emberiség és az ember rendeltetése iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk, az alábbi tartalom figyelembe vételével:
Tartalomjegyzék:

I. Bevezető - Kik voltak a mágusok?
Nemzeti jelképeink páratlan tudományos világképet őriznek. Az EGY őseszméjének titkai
A Hármas Egy Háromság világrendszere
A mágusok ősi világképe
Mágus szavunk eredete és ősjelentése
A mágusok eredete. Körkép a mágusok által alapított kultúrákról
A mágusok és a királyok közötti kapcsolat
Királyi mágusok Indiában
Királyi mágusok Kínában
Huang Di, a kínai nép alapítója, hun őskirály
A hunok nevének jelentése: fenséges, királyi nép
Királyi mágusok Egyiptomban

II. Mágusok nyomai a Kárpát-medencében az i. e. évezredekben
A Kárpát-medence a vonaldíszes kerámia szülőföldje
Módszertani észrevételek a magyar-hun-szkíta kultúra időhatárainak megállapításáról
A királyi jogarhordozók népe
28.000 éves királyi lelet Szungirban

III. Mágusok és napkirályok
A királyság eszméje a napkirályság eszméjéből ered
Magyar napkirályok és a koronázási szertartás eredete
A mágusok rendkívüli képességekkel történő csillagutazásainak nyomai
A történelem előtti királyságok különleges sajátsága
A magyar-szkíta-hun történelem rendkívüli ősisége
A történelem előtti királyság rendkívüli mivolta
Magyar napkirályok a Föld népeinek védelmezői
*

Link:

 http://www.magtudin.org/Grandpierre_Atilla_Kiralyi_magusok.pdf


Videók:

A mágusokról beszél Grandpierre Attila zenész, csillagász, író és történet kutató. Beszámolása arról, hogy honnan származhatnak a mágusok és voltak-e mágusok a népünk között. Mit tudunk róluk, milyen hatással voltak a néphagyományra, melyek a hagyatékaik. Második rész, első és második fele.

A pránanadi birodalmában - Petrezselyem József, Jakab István

HIHETETLEN - HINNI AKAROK! DE MINDIG, MINDENBEN?.. 1. RÉSZ

 

Keressük azt a bizonyos középutat! A hitek korát érjük. Hiszünk Istenben, vagy istenekben, csodagyógyítókban, a Belső Föld létezésében, a földönkívüliekben, a legkülönbözőbb csodákban, az előző emberiség egykori létezésében, számtalan összeesküvés-elméletben, a magyarság kozmikus eredetében, fel nem fedezett, szörnyeknek mondott állatfajokban, tündérekben, vámpírokban, a mennyországban, és persze a pokolban, extra dimenziókban, párhuzamos világegyetemben, és még seregnyi más dologban. És vannak olyanok, akik tényleg MINDENBEN hisznek! Szerintük a legkülönbözőbb hiedelmek, hitvilágok összekapcsolhatók, kiadnak egy kerek egészet, és ezzel érthetővé válik számunkra az egész mindenség. De tényleg ez a helyes látásmód?

Leonardo da Vinci- dokumentumfilm a mesterről.

Értelmes tervezettség. / ( Teremtés Tudomány Evangélizáció = TTE videók. )

Értelmes tervezettség 

 

Az intelligens tervezettség egyszerű állítása 

 

A biológiai szervezetek tervezettsége nem csak látszólagos, hanem igazolhatóan valóságos. További információk: http://ertem.hu

Az értelmes vagy intelligens tervezettség (angolul: intelligent design) az a nézet, mely szerint a világegyetem és az élővilág bizonyos jellegzetességei leginkább egy intelligens ok által magyarázhatók, s nem olyan irányítatlan folyamatokkal, mint például a természetes szelekció.^[1][2] Az intelligens tervezés a teleológiai istenérv modern változata azzal a módosítással, hogy nem tesz kijelentéseket a tervező természetéről vagy kilétéről, ezzel próbálván elkerülni a kreacionizmus, mint természettudomány oktatását megtiltó pereket.^{[3][4][5] [6]} Ismert hirdetői – akik az amerikai Discovery Institute nevű konzervatív keresztény agytröszttel állnak kapcsolatban^[7][8] – úgy gondolják, az intelligens tervező a monoteista vallások (kereszténység, iszlám stb.) Istene.^[9][10] A nézet szószólói szerint az intelligens tervezés tudományos elmélet.^[11] Nézetük szerint szükséges a tudomány definíciójának módosítása, hogy elfogadjon természetfeletti magyarázatokat.^[12][13] A tudományos közösség egyértelmű véleménye szerint az intelligens tervezés nem tudomány, hanem áltudomány.^{[14][15][16][17]} Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája közleményében kifejtette, hogy az intelligens tervezés (valamint más, az élet vagy a fajok eredetét természetfeletti beavatkozással magyarázó nézetek) nem tekinthetők tudományos elméletnek, mert állításaik tudományos módszerek segítségével nem ellenőrizhetők, feltevéseik tekintélyen, kinyilatkoztatáson és vallási tételeken nyugszanak.^[18] Az intelligens tervezést a Magyar Tudományos Akadémia is áltudománynak minősítette állásfoglalásban.^[19]
Az intelligens tervezés az 1987-es Edwards kontra Aguillard per döntésének következményeként jött létre, mely szerint a kreacionizmus állami iskolákban történő oktatása megsérti az USA alkotmányának az állam és egyház szétválasztásáról rendelkező első kiegészítését, mivel egy bizonyos vallást igyekszik előnyhöz juttatni. A kifejezés először az 1989-ben megjelent Of Pandas and People („Pandákról és emberekről”) című könyvben tűnt fel.^[20] A könyvet kiadója a középiskolai biológiaoktatás kiegészítő tankönyvének szánta. A Pandák több kiadása mellett az 1990-es években számos más az intelligens tervezésről szóló könyv is megjelent. Az évtized közepére az intelligens tervezés szószólói a Discovery Institute köré csoportosultak, s célul tűzték ki az intelligens tervezés nézetének felvételét a közoktatás természettudományos tantervébe.^[21] A Discovery Institute Center for Science and Culture nevű részlege központi szerepet játszott az intelligenstervezés-mozgalom szervezésében és anyagi támogatásában. A 90-es évek végére és a 2000-es évek elejére a ez a mozgalom egyre inkább láthatóvá vált, tevékenysége a 2005-ös Kitzmiller kontra doveri iskolaszék perrel érte el csúcspontját.^[7]
A doveri pandaperként ismertté vált^[22] ügyben középiskolás diákok szüleinek egy csoportja igyekezett megváltoztatni az iskolakörzet tantervét oly módon, hogy az az intelligens tervezést, mint az „élet eredetét magyarázó”, evolúcióval szembeni alternatív tudományos elméletet is tartalmazza. A per döntése alapján az iskolaszék intelligens tervezéssel kapcsolatos szabályzása megsértette az USA alkotmányának első kiegészítésének az állam és egyház szétválasztásáról rendelkező cikkelyét. Az ítélet továbbá kimondta, hogy az intelligens tervezés nem tudomány, s képtelen megkülönböztetni magát kreacionista, így vallásos elődeitől .<sup>[23]

Tovább itt : https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rtelmes_tervezetts%C3%A9g</sup>

*Tudomány és vallás csap össze, legalábbis műsorunkban az érvek és ellenérvek, elméletek, illetve kinyilatkoztatások szintjén. Megpróbáljuk feltárni, hogy a különböző oldalak hogyan viszonyulnak a világ keletkezéséhez, illetve teremtéséhez, mit tartanak elfogadhatónak, valószerűnek, és milyen elgondolásaik vannak a világmindenség eredetéről. A beszélgetésben a megszokott páros, vagyis Szűcs Róbert főszerkesztő és Dombóvári Gábor műsorvezető mellett ifj. Szűcs Róbert, a téma szakértője, szerkesztő-újságíró vesz részt.

( HIHETETLEN MAGAZIN ) 

*Kiemelt rész: 

 

4. (Hazugságok a tankönyvekben):

4. Hazugságok a tankönyvekben -rész.

Képek a videóból:

^{*A VIDEÓK:} 

 http://het-mennydorges.webnode.hu
Creation Science Evangelism (Teremtés Tudomány Evangélizáció = TTE) örömmel ajánlja a mai teremtés alapú anyagok legjobbjait. A TTE képviseli azt a Bibliai nézetet, hogy Isten hat nap alatt teremtette az egész világmindenséget kb. 6 ezer évvel ezelőtt, amint az fel van jegyezve a Bibliában. Később a Föld elpusztult az özönvíz által körülbelül 4400 éve.
Dr. Kent Hovind előadása, a Teremtés szeminárium sorozat, amely a tudományra alapozva bizonyítja a Biblia Igéit és a teremtést.
Ez a közel 17 órás előadás sorozat, 7 részből áll, és 8 DVD-n jelent meg.

HARUN YAHYA - AZ EVOLÚCIÓS CSALÁS. A darwinizmus és ideológiai hátterének tudományos bukása Pdf-ben letölthető az alábbi linken:
https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&...

Máté 16:25 "Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; aki pedig elveszti az ő életét én értem, megtalálja azt." Máté 16:26 Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall? ..." 1Ján 2:29 "Ha tudjátok, hogy ő igaz, tudjátok, hogy aki az igazságot cselekszi, az mind tőle született." 2Thess 2:12 "Hogy kárhoztattassanak mindazok, akik nem hittek az igazságnak, hanem gyönyörködtek az igazságtalanságban." 2Thess 2:13 "Mi pedig mindenkor hálaadással tartozunk az Istennek ti értetek atyámfiai, akiket szeret az Úr, hogy kezdettől fogva kiválasztott titeket Isten az üdvösségre, a Lélek szentelésében és az igazság hitében;" 2Thess 2:14 "Amire elhívott titeket a mi evangéliumunk által, ..." Ján 15:18 "Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt ti nálatoknál." Ján 15:19 " ..de mivelhogy nem vagytok e világból, hanem én választottalak ki magamnak titeket e világból, azért gyűlöl titeket a világ.

1. A Föld kora 

2. Az Éden kertje 

3. A dinoszauroszok és a Biblia

4. Hazugságok a tankönyvekben

5. Az evolúció veszélyei 

6. A Hovind elmélet

 

 

A rezgésszint változása - David Icke

A régi uralmi rendszer összeomlik. Elkeseredetten játssza ki utolsó kártyáit, próbálva egy olyan hatalmi felépítményt megtartani, aminek esélye sincs a túlélésre. Gyermekeink és unokáink nem fognak orwelli államban élni, nem fognak globális fasiszta parancsuralomban élni, nem fognak!

 

 

 

https://www.facebook.com/sevaster1

5 Futuristic Tech Inventions

NIMRÓD DAGI

A Nimród dagi Törökország egyik idegenforgalmi fő látványossága. Sajnos azonban a síremlékről, szentkörzetről nem valós tájékoztatást adnak. Erről szól filmünk.
Zene
„Magyarok madara”, előadó: Romantikus Erőszak.

Source Vibrations - [ Solfeggio Harmonics I ] - Album

Ébredések: Együtt készülni a változásokra - 2016.04.03.

((( Boston Dynamics ATLAS & Terminator - 800 )))

Ősi Technológia: High-Tech Háborúk Leírásai Ősi Szövegekben ( Vimanák ) / "Ősi idegenek."

Szanszkrit szövegek tele vannak utalásokkal olyan istenekre, akik égi csatákat vívtak felfegyverzett Vimánákkal, melyek olyan halálosak amilyen halálosakat a mostani felvilágosult korunkban csatarendbe tudunk állítani.

Például van egy passzus a Rámájanában, amely ezt írja:

„ A Puspaka jármű, amely a Naphoz hasonló és a testvéremhez tartozik, aki az erőteljes Rávan által hozta; az a légies és pompás jármű odamegy, ahová akar… az a jármű egy fényes felhőhöz hasonló, fenn az égen.”

„… és a király (Ráma) beszállt, majd a pompás jármű a Raghira parancsára a magasabb atmoszférákba emelkedett.”

A Mahabharatrában, egy hatalmas méretű ősi indiai versben olvashatjuk, hogy egy

Asura Maya nevű illetőnek volt egy Vimánája, amely 12 könyék kerületű, és 4 erős kerékkel rendelkezik.

A vers valóságos információs aranybányája az istenek közti háborúknak, akik nézeteltéréseiket fegyverekkel rendezték el, olyan halálosakkal, melyeket csak mi vagyunk képesek bevetni. Eltekintve a ’Lángoló Rakétáktól’, a vers említ más bevetett halálos fegyvereket is. ’Indra Dárdája’, amely egy forgó sugárvető (fényszóró?) által működött.

Amikor bekapcsolták, egy fényoszlopot produkált, amelyet ha egy célpontra irányítottak, azt azonnal elpusztította (felemésztette) az erejével.

Egy részletben, a Hős, Krisna az ellenségét, Salvát üldözte az égen, amikor Salva Vimánája, a Saubha valahogyan láthatatlanná vált. A rettenthetetlen Krisna azonnal kilőtt egy különleges fegyvert: „Gyorsan bevetettem egy nyilat, mely megölte a hangjának felkutatása által.”

Sok más szörnyű fegyverleírás fellelhető elég lényegre törően a Mahabharatrában, de a legijesztőbb mindközül a Vrishis ellen használt. A beszámoló szerint: „Gurkha a sebes és erőteljes Vimánájával a Vrishis és Adhakas három városa ellen repült és egy lövedéket hajított rájuk, mely az Univerzum teljes energiájával volt töltve. Egy izzó füst és tűzoszlop, mely 10 ezer Napként ragyogott, emelkedett fel teljes pompájában…

Az ismeretlen fegyver volt az, a Vas Menykő, egy gigantikus hírnöke a halálnak, amely porrá zúzta Vrishis és Adhakas teljes faját.”

Fontos megjegyezni, hogy az effajta feljegyzések nem egyedülállóak. Több hasonló keresztutalás is fellelhető más ősi népeknél.

Ennek a Vas Menykő-nek az utóhatása egy jól felismerhető, baljóslatú gyűrű.

Akik általa haltak meg, látszólag a felismerhetetlenségig összeégtek.

A túlélők kicsivel jobban jártak, a hajuk és körmük kihullott. Valószínű a legzavarbaejtőbb és kihívóbb, hogy az ősi jegyzetekben információk vannak arról, hogy hogyan építsünk egy ilyen állítólagos, mitikus Vimánát. A maguk módján, az instrukciók elég pontosak.

A szanszkrit Samarangana Sutradhara azt írja: „Erősre és ellenállóra kell a Vimána testét készíteni, mint egy nagyszerű repülő fény testű madárnak. Belülre elsőnek a Merkúr motort (hajtóművet) kell betenni a vashűtő berendezésével az alján. A Merkúrban lappangó erővel, mely a vezető (irányító) forgószelet mozgásba hozza, egy benne ülő ember hatalmas távolságokba utazhat az égen. Egy Vimána mozgása lehet vertikálisan fel- és leszálló, rézsútosan mozgó előre és hátra. A gépezetek segítségével az emberi teremtmények képesek az eget szelni és a mennyei lények a Földre szállni.”

A Hakatha (A babilóniaiak törvénykönyve) álláspontja elég egyértelmű: „Egy repülő gépezet működtetésének privilégiuma nagyszerű. A repülés tudománya mind között a legősibb örökségünk. Egy ajándék azoktól ’Akik a fellegekből valók’. Átvettük tőlük, mint megannyi életet megmentő eszközt. Azonban még fantasztikusabb az az információ, mely egy ősi kaldeus (Chaldean) műben lelhető fel, ’A Sifrala’-ban, amely több mint 100 oldalnyi leírást tartalmaz arról, hogy hogyan építsünk repülőszerkezeteket. Olyan szavakat tartalmaz, mint pl. grafit rúd, réztekercs, kristály indikátor, vibráló szféra (gömb?), stabil szögek, stb.

Ősi Indiai Repülőgép Technológia> az Anti- Gravitáció kézikönyvből D. Hatcher Childress-től.

Megannyian, az UFO rejtélyt kutatók közül elsiklanak egy igen fontos tény felett. A legtöbb repülő csészealjat idegen eredetűnek feltételezik, esetleg katonai szervezetektől eredeztetik, eközben valószínű, hogy ősi indiai és atlantiszi származásúak.

Amit az ősi indiai repülő szerkezetekről tudunk, az ősi indiai forrásokból származik; ősi szövegekből, melyek a századok során ránk maradtak. Nem kétséges, hogy ezen szövegek legtöbbje hiteles; a megannyi jól ismert ősi indiai eposz önmagukban, és betűről betűre százával tartalmazza azokat. Legtöbbjük még nem lett angolra lefordítva ószanszkitból.

Ashoka az indiai nagyúr létrehozta az ’A Kilenc Ismeretlen Ember (Férfi?) Titkos Társaság’-át: nagy indiai tudósok, akik állítólag katalogizálták a tudományokat. Ashoka, munkájukat titokban tartotta félve attól, hogy a tudósok által összegyűjtött csúcstechnológiák, melyeket ősi indiai forrásokból gyűjtöttek össze, gonosz háborús cselekedetekhez használják fel, melyek ellen Ashoka hevesen kiállt, és áttért a buddhizmusra miután egy rivális sereget megsemmisített egy véres csatában. A ’Kilenc Ismeretlen Ember (Férfi?)’ összesen 9 könyvet írt, feltehetően mindegyik egyet. Egyedi jelzésű volt a „Gravitáció Titkai!” Ez a könyv nem ismeretlen a történészek számára, de ők nem úgy tekintettek rá, mint aminek köze lenne a „gravitáció irányításához”.

Feltehetőleg még mindig egy titkos könyvtárban tartják valahol Indiában, Tibetben vagy valahol máshol (talán valahol Észak-Amerikában). Pontosan érthető az oka annak, hogy miért is akarhatott Ashoka egy ilyen titkos tudást elrejteni ameddig csak lehet.

Ashoka szintén tartott az olyan pusztító háborúktól, melyekben ilyen csúcsfejlett járműveket és futurisztikus fegyvereket vetnek be, melyekkel az ősi indiai Ráma Birodalmat elpusztították több ezer évvel ezelőtt. Pár évvel ezelőtt a kínaiak felfedeztek néhány szanszkrit írást a tibeti Lhasában, melyeket a Chandrigarh Egyetemre küldtek fordításra.

Dr. Ruth Reyna az egyetemről, azt állítja, hogy az írások instrukciókat tartalmaznak csillagközi űrhajók építéséhez! Állítása szerint a meghajtó rendszerük Anti-gravitációs elven működik és egy ’laghima’-hoz hasonló rendszerre alapoz, az ego ismeretlen ereje, mely az ember fiziológiai alkatában lakozik, „egy centrifugális erő, mely elég erős ahhoz, hogy közömbösítsen minden gravitációs hatást.” A hindu jógikhoz hasonlóan, a ’laghima’ az, ami képesé tesz egy személyt a levitációra.

Dr. Reyna elmondta, hogy ezen gépek fedélzetén, melyeket „Astra”-nak hívnak a szövegek, az ősi indiaiak képesek voltak emberek csoportjait küldeni bármely bolygóra, az írás szerint, melyet több ezer évesnek tartanak. A kéziratok szintén felfedik az ’antima’ titkát; „a láthatatlanság köpenyének” és „garima”-nak; „hogyan váljunk olyan nehézzé, mint a vezetés hegye (mountain of lead?).” Természetesen az indiai tudósok nem vették túl komolyan ezeket a szövegeket, de az értéke jócskán megnőtt miután a kínaiak bejelentették, hogy az írások egyes elemeit felhasználják az űrkutatásaikhoz! Ez volt az első példa, hogy egy kormány elismeri Anti-gravitációs fejlesztéseit. A kéziratok nem állítják határozottan, hogy valaha is történt volna bolygóközi utazás, de azt sugallják, hogy szervezett utak voltak a Holdra, bár az nem pontosan érthető, hogy hogyan hajtották azt végre.

Viszont, az egyik legnagyobb indiai eposz, a Rámájana, tartalmaz egy nagyon részletes történetet, mely egy utazást ír le a Holdhoz egy Vimánával (vagy Astrával), és egy tényszerű leírást egy Holdon zajló csatáról egy Asvin (vagy „Atlanti”) repülővel. Ez csak egy kis része a jelenlegi bizonyítékoknak az indiaiak által használ Anti-gravitációs, repülési és űrhajózási technológiájára. Ahhoz, hogy ténylegesen megértsük ezt a technológiát, még sokkal távolabb kell visszamennünk az időben. Az észak-indiai és pakisztáni „Ráma Birodalmat” majd 15 ezer évvel ezelőtt alapították az indiai szubkontinensen, melynek hatalmas népessége, fejlett városai voltak, melyekből igen sok volt a pakisztáni, észak-, és nyugat indiai sivatagokban.

Ráma az Atlanti civilizációval egy időben létezett a Közép- Atlanti Óceánban, és felvilágosult papkirályok vezették, akik a városokat igazgatták. Ráma hét leghatalmasabb fővárosát a hindu írások „A Hét Rishi Városok” néven említik. Az ősi indiai szövegek szerint a lakosságnak repülő szerkezeteik voltak, melyeket „Vimánának” hívtak. Az ősi indiai eposz említést tesz egy dupla fedélzetű (kétszintes), kör alakú, ablakokkal és egy kupolával rendelkező, ahogy mi jobban el tudjuk képzelni, repülő csészealjról. „Szélsebesen” repült és „dallamos hangot” bocsájtott ki magából. Megközelítőleg négy típusa volt a Vimánáknak; voltak csészealj formájúak, a többi cilinderhez („szivarformájú repülők”) hasonló volt. Számtalan ősi indiai szöveg említi a Vimánákat, több kötet is megtelne velük. Az ősi indiaiak, akik maguk készítették ezeket a járműveket, teljes repülési útmutatókat írtak a különböző féle Vimánák irányításához, ezekből elég sok fennmaradt és némelyiküket még angolra is lefordították.

A Szamara Szutradhara egy tudományos értekezés, amely az összes lehetséges repülési szöggel foglalkozik Vimánák repüléséhez. 230 versszak foglalkozik a konstrukcióval, felszállással, több ezer mérföldnyi cirkálással, normál és vészleszállással, és még a lehetséges madarakkal való ütközésekről. 1875-ben egy indiai templomban újra felfedeztek egy i.e. 4. században íródott szöveget a Vimánika Szasztrát, melyet Bharadvai a Bölcs írt, aki egy a forrásánál is régebbi szöveget használt fel. Ez a Vimánák működtetésével foglalkozott és információk voltak benne a kormányzásról, a hosszú repülések előkészületéről, a repülő vihar és villám elleni védelméről, és arról, hogy hogyan váltsunk át szoláris energiára szabadenergia-forrásról, ami „Anti- gravitációnak” tűnik. A Vimánika Szasztrának (vagy Vymaanika-Shaastra) 8 fejezete van tele ábrákkal, melyek 3 fajta légi jármű leírását tartalmazzák, és olyan berendezésekét, melyek nem fognak tüzet és nem is romlanak el. Szintén említ 31 alapvető alkatrészt és 16 anyagot, amelyből Vimánákat építenek. Ezt a dokumentumot angolra lefordították és a kiadónál levélben rendelhető:

VYMAANIDASHAASTRA AERONAUTICS, írta Maharishi Bharadwaaja, angolra fordította, szerkesztette, nyomtatta és kiadta Mr. G. R. Josyer, Mysore, India 1979 (elnézést, cím nincs).

Josyer úr az igazgatója a Nemzetközi Szanszkrit Nyomozó Akadémiának, mely Mysore-ban található. Nem kétséges, hogy a Vimánákat valamilyen „Anti- gravitációs” erő hajtotta meg.

A Vimánák függőlegesen szálltak fel és képesek voltak lebegni az égen, mint egy modern helikopter. Bharadvai a Bölcs nem kevesebb, mint 70 légügyi hatóságra (hatósági személyre?) és 10 légügyi szakértőre utal az óvilágban.

Ezek a források mára már elvesztek. A Vimánákat egy Vimána Grihában tartották, egyfajta hangárban, és néhol azt állították, hogy valamilyen sárgás-fehér folyadékkal hajtották meg őket, néha meg valami merkúr nevű vegyülettel, úgy tűnik az írók is belezavarodtak ebbe.

Valószínű, hogy a későbbi írók megfigyelőként a korábbi szövegek alapján írtak a Vimánákról és érthetően belezavarodtak a meghajtás alapelvébe. A sárgás-fehér folyadék valószínűleg gázolaj (benzin?) lehetet, és valószínű, hogy a Vimánáknak többféle meghajtása lehetett, köztük belsőégésű hajtómű és talán még sugárhajtómű is. Érdemes megjegyezni, hogy a Nácik fejlesztették ki az első gyakorlati sugárhajtóművet a V8 rakétához. Hitlert és a náci vezérkart különösképpen érdekelte az ősi India és Tibet, és több éves expedíciókat küldtek ezekre a helyekre a 30-as évektől kezdve, hogy ezoterikus bizonyítékokat gyűjtsenek, és valószínű, hogy ezektől az emberektől tudományos információkat szereztek!

A Dronaparva szerint, mely a Mahabhararta és a Rámájana része, van egy leírás egy gömb alakú Vimánáról, amely a merkúr által keltet hatalmas sebességű szél által született. Úgy mozgott, mint egy UFO, fel és le, előre és hátra, ahogy a pilóta akarta.

Más indiai forrásból, a Számárból (Samar), a Vimánák „vasgépek voltak, jól összeforrasztott és sima, merkúrral töltve, melyet a hátulján lövellt ki morajló lángként.”

Egy másik mű, a Számáránganaszutradhara leírja, hogy hogyan készültek ezek a járművek. Valószínű, hogy a merkúrnak a meghajtáshoz volt köze, de sokkal valószínűbb, hogy a vezérlőrendszerhez volt köze. Érdekes módon, szovjet tudósok felfedezték a türkmenisztáni és a Góbi Sivatag béli barlangokban a „korszakokkal ezelőtti kozmikus járművek navigálásához használt műszerek”-et. Az eszközök domború üveg vagy porcelán tárgyak, melyek egy tölcsérben végződnek egy csepp merkúrral benne.

Evidens, hogy az ősi indiaiak összevissza repkedtek ezekkel a járművekkel egész Ázsiában, feltehetően Atlantiszra, és nyilvánvalóan még Dél-Afrikába is. A pakisztáni Mohenjodaroban találtak egy írást (feltételezhetően egyike a „Ráma Birodalom Hét Rishi Városának”), amely még mindig megfejtetlen, amely szintén megtalálható még egy helyen a Világon:

a Húsvét Szigeteken! A Húsvét Szigeteki írást Rongo-Rongo írásnak hívják és szintén megfejtetlen, és hátborzongatóan hasonlít a mohenjodaroi szövegre. Volt egy légi bázis a Ráma Birodalom Vimánái számára a Húsvét Szigeteken? (A mohenjo- daroi Vimána repteren, ahogy az utas a várócsarnokba megy, hallhatja az édes dallamos hangját a bemondónak a hangszórón keresztül: „Ráma légitársaság 7-es számú járata Balira, Húsvét Szigetekre, Nazcára, és Atlantiszra kész a beszállásra. Az utasokat kérem fáradjanak a beszállókapuhoz…”) Tibetben, nem kis távolság, „tüzes szekérről” ekképp beszélnek: „Bhima járművével tovaszállt, ragyogó akár a Nap és hangos akár a vihar… A repülő szekér fénylett, mint a láng a nyári éjszakai égen… Úgy suhant, mint egy üstökös… Olyan volt mintha két Nap ragyogott volna. Aztán a szekér a magasba emelkedett és a menny felragyogott.” 

A Bhavabhuti Mahavirájában, egy 8. századi Jain (ez egy vallás) írás régi szövegeket és tradíciókat gyűjtött össze, melyben ezt olvashatjuk: „Egy égi szekér, a Pushpaka, megannyi embert szállított Ayodhya városába. Az ég fantasztikus repülő masinákkal volt tele, sötétek, mint az éjszak, de sárgás ragyogásukkal feltűnőek.” A Védák, ősi hindu versek, melyek valószínű a legrégebbi az összes indiai írás közül, különböző formájú és méretű Vimánákról tesz említést: az „ahnihotravimana” két hajtóművel rendelkezett, az „ELEFÁNT- VIMÁNA” még több hajtóművel volt ellátva, a többi típus a jégmadár (halászmadár), Ibis és más állatok után volt elnevezve. Sajnos, mint a legtöbb tudományos felfedezés, a Vimánák is fel lettek használva háborús célokra. Az atlantisziak a saját repülő szerkezetüket, a ’Vailixi’-t használták, egyfajta repülőgép, amellyel szó szerint megpróbálták meghódítani a világot, ha hihetünk az indiai szövegeknek. Az atlantisziakat az indiai szövegekben „Asvinoknak” is említik, akik sokkal fejlettebb technológiával rendelkeztek, mint az indiaiak és szembetűnően sokkal inkább háborús természetük volt.

Habár nincsenek ősi szövegek az atlantiszi Vailixi-ről, néhány információ érkezett hozzánk ezoterikus, ’okkult’ forrásokból, melyek leírják a repülőszerkezeteiket. A Vimánaként nem azonosítható Vailixi alapjában véve szivar alakú és képes volt a víz alatt manőverezni ugyanúgy, mint a légkörben, vagy a világűrben. Más járművek, a Vimánákhoz hasonlóan csészealj formájúak és szintén képesek voltak alámerülni. Eklal Kueshana a ’The Ultimate Frontier’ című könyv szerzője, egy 1966-os cikkében azt írta, hogy a Vailixi 20 ezer évvel ezelőtt Atlantiszon lett kifejlesztve és a leggyakrabban használt típusuk az „egy csészealj formájú, rendszerint trapezoid keresztszelvényű, három domború hajtóműgondolával az alján.” „Mesterséges Anti-gravitációs eszközt használnak meghajtásként, amely megközelítőleg 80 ezer lóerő leadására képes.”

A Rámájana, Mahabhararta és más szövegek egy iszonyatos háborúról beszélnek, úgy 10-12 ezer évvel ezelőtt Atlantisz és Ráma között, olyan pusztító fegyverekkel, amilyeneket az olvasó a század 2. feléig elképzelni sem tudott.

Az ősi Mahabhararta, a Vimánák egyik forrása, elmeséli a hihetetlen pusztítását ennek a háborúnak: „… (a fegyver ez volt) egy lövedék az univerzum teljes energiájával töltve.

Egy tündöklő izzó füst és tűzoszlop 10 ezer Napként, teljes pompájában emelkedett fel…

Vas Menykő, egy gigantikus hírnöke a halálnak, amely porrá zúzta Vrishis és Adhakas teljes faját… Akik általa haltak meg, látszólag a felismerhetetlenségig összeégtek.

A hajuk és körmük kihullott; az agyagedények látszólag ok nélkül törtek szét és a madarak fehérré váltak… néhány órával később minden élelem fertőzötté vált… hogy szabaduljanak a tűzből, a katonák patakokba dobták magukat, hogy megmossák maguk és felszerelésük…”

Úgy tűnik, hogy a Mahabhararta egy atomháborút ír le! Az ehhez hasonló utalások nem egyedülállóak, de a csaták, a bevetett fegyverek fantasztikus arzenálja és az égi járművek mind közösek az összes indiai eposzban. Még egy Vimána-Vailixi holdi csata leírás is létezik!

A fent leírtak elég híven tükrözik, hogy hogyan is nézhet ki egy atomrobbanás és a radioaktivitás hatása a népességre. A vízbeugrás az egyetlen remény.

Amikor Mohenjodaro-i Rishi Várost archeológusok a múltszázadban feltárták, utcákon heverő csontvázakat találtak, némelyikük úgy tartotta a kezét, mintha valami hatalmas csapás érte volna őket. Ezek a csontvázak a valaha találtak közül, a legnagyobb radioaktivitást mutatták a Nagaszakiban és Hirosimában találtakat is beleértve. Azon ősi városoknak, melyeknek kő és téglafalaik voltak, teljesen megüvegesedtek, ezek teljesen egybeolvadtak, megtalálhatóak Indiában, Írországban, Skóciában, Franciaországban, Törökországban, és más helyeken. Nincs logikus magyarázata annak, hogy hogyan üvegesedhettek meg kőből épült citadellák és városok, kivéve egy atomrobbanást.

Még továbbmenve, Mohenjo- Daro-nál, amely egy jól tervezett város, lefektették a közművet, a vízvezetékrendszer főleg Pakisztánt és Indiát szolgálja ki, és az utcákat „fekete üvegdarabok” terítették be. Felfedezték, hogy ezek a fekete üvegdarabkák nagyon magas hő által megolvadt agyagedények voltak!

Atlantisz kataklizmikus elsüllyedésével és Ráma atomfegyverek általi eltörlésével, a világ a ’kőkorszakba” omlott össze és a modern történelem csak évezredekkel később kezd feltámadni, úgy tűnik nem tűnt el Atlantisz és Ráma összes Vimánája és Vailixi-je.

Az elmúlt évezredek során épültek, némelyikük még mindig használatban van, ezt bizonyítja Ashoka ’Kilenc Ismeretlen Férfi’-je és a Lhasa kéziratok. A titkos társaságok vagy a „Testvériség” rendkívüli, „megvilágosodott” emberi teremtmények megőrizték ezeket a találmányokat és tudományos ismereteket, történelmet, stb., ez nem is tűnik meglepőnek.

Megannyi jól ismert történelmi személy, köztük Jézus, Buddha (Buddah), Lao Tzu, Konfúciusz, Krisna, Zoroaster, Mahavira, Quetzalcoatl, Akhenaton, Mózes, és még sok jelenkori feltaláló és természetesen még sokak, akik valószínűleg névtelenek maradnak, mert tagjai valamelyik titkos szervezetnek. Érdekeségként megemlítendő, hogy amikor Nagy Sándor megszállta Indiát, több mint 2 ezer évvel ezelőtt, a históriásai megörökítettek egy eseményt, amikor megtámadta őket egy „lángoló, repülő pajzs”, amely a sereg felett repdesett és megrémítette a lovasságot. Ezek a repülőcsészealjak azonban nem használtak semmilyen atom-, vagy sugárfegyvert Sándor serege ellen, nem volt kegyelem és Sándor elindult meghódítani Indiát. Több író is azt sugallja, hogy a „Testvériség” Tibetben, vagy más Közép-Ázsiai helyen, titkos barlangokban tartja a saját Vimánáit és Vailixi-jeit, és a nyugat-kínai Lop Nor sivatag egy nagy UFO rejtély központja ként ismert. Talán még mindig itt tartanak egy csomó repülőszerkezetet, földalatti bázisokon, mint amilyeneket az amerikaiak, britek és szovjetek építettek szerte a világon az elmúlt néhány évtizedben. Továbbra sem lehet minden UFO tevékenységet a régi Vimánák számlájára írni, melyek valamilyen oknál fogva a Holdra utazgatnak.

Írta: John Burrows
Fordította: Sikó Gábor
Forrás:  http://www.magharakademia.hu/elet-a-vilagegyetemben/irodalom/osi-technologia-high-tech-haboruk-leirasai-osi-szovegekben.html
 http://www.magharakademia.hu

Ősi idegenek - A Von Däniken örökség

Vimana Temples of Ancient India

SZKÍTIA - NIMRÓD HITET ŐRZŐ DALA

 

Dalszöveg

Álmot teremtő tűz vagyok,életfán rügyharsogás,
Égi-képű mah-gar vagyok,létezésem ragyogás!
Pártus vagyok, jó hun vagyok,gyémánt-küllős ős-szekér,
Székely vagyok, szabad vagyok,dicső múltam mába ér!

Folytonosságomban tisztelj,oltalmazó származást,
Tiszta lelkem tárt világa,nem tűr már gyalázkodást!
Íjfeszítő testvéreket,végtelenbe vezetem,
Csodaszarvas fénypatája,kopogtat kék egemen!

Derengő új hajnalomat,szárnyak után vezetem,
Turulmadár üzenete,segít szittya népemen!
Áldott álmok bölcs tudását,csillag-nyomon érzem én,
Felhők felett szépen szálló,szél szava a nép-zeném! 

 

 SZKÍTIA - NIMRÓD HITET ŐRZŐ DALA

Költő: Szőke István Atilla

Előadó: SZKÍTIA EGYÜTTES

Készítette: Mihályfalvi János -- „mihi"
Készült: Svédországban

Honlapjaim azonos tartalommal:

http://magyarigazsag.serverdomain.info/
http://www.igazsagok-gazsagok.info/
http://magyarigazsag.serverdomain.li/

A rezgések szerkezetformáló hatása.

Ez a videó egész jól szemlélteti, hogyan hozza létre a rezgés a formát, szerkezetet az anyagban. Hasonló történik bennünk, a testünkben is, az atomméret szintjén és a spirálgalaxisokban is. A tonoszkóp (dobon homok rajzolat) az emberek számára talán nem meglepő. De amit az eltérő sűrűségű folyadékban látunk az valószínűleg újdonság a biologika.tv nézői számára. Azon már meg sem lepődünk, hogy a film tudományos részei VHS videófelvételek (kb húsz évesek). A címre visszatérve, egy költői kérdés: milyen frekvencia lehet az, ami a dns spirálunkat "kirajzolja" a térben, az anyagban? (Megfejtés a filmben.)

VIDEÓ: