.jpg)
(LEGALÁBBIS - JÓT, NEM TESZ AZ 5G AZ EMBERI SZERVEZETNEK.)
Bizonyíték a koronavírus-betegség-19 és a vezeték nélküli kommunikációból származó rádiófrekvenciás sugárzásnak való kitettség, köztük az 5G közötti kapcsolatra.
".....A koronavírus-betegség (COVID-19) közegészségügyi politikája a súlyos akut légúti szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) vírusára és annak emberi egészségre gyakorolt hatásaira összpontosított, miközben a környezeti tényezőket nagyrészt figyelmen kívül hagyták.
A minden betegségre alkalmazható epidemiológiai hármas (ágens-gazda-környezet) mérlegelésekor a COVID-19 világjárvány egy lehetséges környezeti tényezőjét vizsgáltuk: a vezeték nélküli kommunikációs rendszerek környezeti rádiófrekvenciás sugárzását, beleértve a mikrohullámú és milliméteres hullámokat.
A COVID-19 világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus nem sokkal az egész városra kiterjedő (5. generációs [5G] vezeték nélküli kommunikációs sugárzás [WCR]) bevezetése után a kínai Vuhanban jelent meg, és kezdetben gyorsan elterjedt világszerte. statisztikai összefüggést mutat be a nemzetközi közösségekkel a közelmúltban létrehozott 5G hálózatokkal.
Ebben a tanulmányban megvizsgáltuk a WCR káros biológiai hatásairól szóló, lektorált tudományos irodalmat, és számos olyan mechanizmust azonosítottunk, amelyek révén a WCR mint mérgező környezeti kofaktor hozzájárulhatott a COVID-19 világjárvány kialakulásához.
A biofizika és a patofiziológia tudományágai közötti határok átlépésével bizonyítékot mutatunk be arra vonatkozóan, hogy a WCR:
(1) morfológiai változásokat okozhat az eritrocitákban, beleértve az echinocyták és rouleaux képződést, amelyek hozzájárulhatnak a hiperkoagulációhoz;
(2) rontja a mikrokeringést és csökkenti az eritrocita- és hemoglobinszintet, ami súlyosbítja a hipoxiát;
(3) az immunrendszer diszfunkciójának felerősítése, beleértve az immunszuppressziót, az autoimmunitást és a hipergyulladást;
(4) fokozza a celluláris oxidatív stresszt és a szabad gyökök termelését, ami ér- és szervkárosodást eredményez;
(5) növeli az intracelluláris Ca2+ nélkülözhetetlen a vírus bejutásához, replikációjához és felszabadulásához, a gyulladást elősegítő utak elősegítése mellett; és (6) súlyosbítja a szívritmuszavarokat és a szívbetegségeket...."
Relevancia a betegek számára:
Röviden, a WCR mindenütt jelen lévő környezeti stresszt okozó tényezővé vált, amely szerintünk hozzájárulhatott a SARS-CoV-2-vel fertőzött betegek káros egészségügyi következményeihez, és növelte a COVID-19 világjárvány súlyosságát.
Ezért azt javasoljuk, hogy minden ember, különösen a SARS-CoV-2 fertőzésben szenvedők, csökkentsék a WCR-nek való kitettségét, amennyire ésszerűen lehetséges, mindaddig, amíg a további kutatások jobban tisztázzák a krónikus WCR-expozícióval kapcsolatos szisztémás egészségügyi hatásokat...."
1.1. Háttér
A 2019-es koronavírus-betegség (COVID-19) 2020 óta áll a nemzetközi közegészségügyi politika középpontjában. Annak ellenére, hogy példátlan közegészségügyi protokollokat alkalmaztak a járvány megfékezésére, a COVID-19 megbetegedések száma továbbra is növekszik. Javasoljuk népegészségügyi stratégiáink újraértékelését.
A Center for Disease Control and Prevention (CDC) szerint a betegség-okozati összefüggés legegyszerűbb modellje az epidemiológiai triász, amely három interaktív tényezőből áll: a kórokozóból (kórokozó), a környezetből és a gazdaszervezet egészségi állapotából [1 ] .
Kiterjedt kutatás folyik a súlyos akut légúti szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) kórokozójával kapcsolatban. Feltárták azokat a kockázati tényezőket, amelyek miatt a gazda nagyobb valószínűséggel hal meg a betegségben.
A környezeti tényezőket azonban nem vizsgálták kellőképpen.
Ebben a cikkben a vezeték nélküli kommunikációs sugárzás (WCR) szerepét vizsgáltuk, amely egy széles körben elterjedt környezeti stresszor.
Feltárjuk azokat a tudományos bizonyítékokat, amelyek a COVID-19 és a vezeték nélküli kommunikációs technológiához kapcsolódó rádiófrekvenciás sugárzás közötti lehetséges összefüggésre utalnak, beleértve a vezeték nélküli kommunikációs technológia ötödik generációját (5G), amelyet a továbbiakban WCR-nek nevezünk.
A WCR-t már korábban is elismerték a környezetszennyezés és a fiziológiai stresszor egyik formájaként [ 2 ]. A WCR potenciálisan káros egészségügyi hatásainak felmérése kulcsfontosságú lehet egy hatékony, racionális közegészségügyi politika kidolgozásához, amely elősegítheti a COVID-19 világjárvány felszámolását.
Ezen túlmenően, mivel az 5G világméretű kiépítésének küszöbén állunk, kritikus fontosságú, hogy mérlegeljük a WCR lehetséges egészségkárosító hatásait, mielőtt a lakosságot esetleg károsítanák.
Az 5G egy olyan protokoll, amely a jelenleg használt harmadik generáción (3G) túlmenően nagy frekvenciasávokat és az elektromágneses spektrum kiterjedt sávszélességeit használja majd a 600 MHz-től közel 100 GHz-ig terjedő, milliméteres hullámokat is magában foglaló (>20 GHz-es) rádiófrekvenciás tartományban. ) és negyedik generációs (4G) hosszú távú evoluciós (LTE) mikrohullámú sávok.
Az 5G frekvenciaspektrumok kiosztása országonként eltérő. Fókuszált impulzussugarak bocsátanak ki új bázisállomásokból és az épületek közelében elhelyezett fázisantennákból, amikor valaki hozzáfér az 5G hálózathoz. Mivel ezeket a magas frekvenciákat erősen elnyeli a légkör, és különösen esőben, az adó hatótávolsága 300 méterre korlátozódik.
Ezért az 5G megköveteli, hogy a bázisállomások és antennák sokkal közelebb legyenek egymáshoz, mint a korábbi generációk. Plusz, Az űrben lévő műholdak világszerte 5G sávokat bocsátanak ki, hogy létrehozzanak egy vezeték nélküli világhálót.
Az új rendszer ezért a 4G infrastruktúra jelentős sűrűbbé tételét, valamint új 5G antennákat igényel, amelyek drámaian növelhetik a lakosság WCR-kitettségét mind az épületeken belül, mind a szabadban. Körülbelül 100 000 kibocsátó műholdat terveznek pályára állítani.
Ez az infrastruktúra jelentősen megváltoztatja a világ elektromágneses környezetét soha nem látott szintre, és ismeretlen következményekkel járhat az egész bioszférára, beleértve az embert is.
Az új infrastruktúra kiszolgálja az új 5G eszközöket, köztük 5G mobiltelefonokat, útválasztókat, számítógépeket, táblagépeket, önvezető járműveket, gépek közötti kommunikációt és a tárgyak internetét.
Az 5G globális iparági szabványát a 3G Partnership Project (3GPP) határozza meg, amely gyűjtőfogalom több, a mobil távközlés szabványos protokolljait fejlesztő szervezet számára. Az 5G szabvány meghatározza a technológia minden kulcsfontosságú aspektusát, beleértve többek között a frekvenciaspektrum-allokációt, a nyalábképzést, a sugárirányítást, a multiplexelési többszörös be- és kimeneti sémákat, valamint a modulációs sémákat.
Az 5G 64-256 antennát használ majd kis távolságra, hogy gyakorlatilag egyidejűleg kiszolgáljon nagyszámú eszközt egy cellán belül. A legújabb véglegesített 5G-szabvány, a 16. kiadás a 3GPP által közzétett TR 21.916 műszaki jelentésben van kódolva, és letölthető a 3GPP szerverről a https://www.3gpp.org/specifications címről. A mérnökök azt állítják, hogy az 5G a jelenlegi 4G hálózatok teljesítményének akár tízszeresét is kínálja majd [ 3].
A COVID-19 2019 decemberében kezdődött a kínai Vuhanban, röviddel azután, hogy a város egészére kiterjedő 5G „élesbe lépett”, azaz működő rendszerré vált, 2019. október 31-én.
A COVID-19 járványok hamarosan más területeken is következtek, ahol az 5G már megvolt. is legalább részben végrehajtották, beleértve Dél-Koreát, Észak-Olaszországot, New York Cityt, Seattle-t és Dél-Kaliforniát.
2020 májusában Mordachev [ 4 ] statisztikailag szignifikáns korrelációról számolt be a rádiófrekvenciás sugárzás intenzitása és a SARS-CoV-2 okozta halálozás között a világ 31 országában.
Az Egyesült Államokban az első pandémiahullám idején a COVID-19-nek tulajdonított esetek és halálozások statisztikailag magasabbak voltak az 5G infrastruktúrával rendelkező államokban és nagyvárosokban, mint azokban az államokban és városokban, ahol még nem volt ez a technológia [5 ] .
A WCR biológiai hatásairól, amelyek egészségünk számos aspektusát érintik, már a második világháború előtt is nagyszámú, lektorált irodalom áll rendelkezésre.
Az irodalom vizsgálata során találtunk metszéspontokat a SARS-CoV-2 patofiziológiája és a WCR-expozíció káros biológiai hatásai között. Itt bemutatjuk azokat a bizonyítékokat, amelyek arra utalnak, hogy a WCR lehetséges hozzájáruló tényező volt a COVID-19 súlyosbodásához.
1.2. Áttekintés a COVID-19-ről
A COVID-19 klinikai megjelenése rendkívül változatosnak bizonyult, a tünetek széles skálájával és esetenkénti változatosságával. A CDC szerint a betegség korai tünetei között szerepelhet többek között torokfájás, fejfájás, láz, köhögés, hidegrázás. Súlyosabb tünetek, köztük légszomj, magas láz és súlyos fáradtság jelentkezhetnek egy későbbi szakaszban. Az íz- és szaglásvesztés neurológiai következményeit is leírták.
Ing et al . [ 6 ] megállapították, hogy az érintettek 80%-a enyhe tünetekkel rendelkezik, vagy egyáltalán nem, de az idősebb populációkban és az olyan társbetegségekben szenvedőknél, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség és elhízás, nagyobb a súlyos betegségek kockázata [7 ] .
Az akut respirációs distressz szindróma (ARDS) gyorsan felléphet [ 8 ], és súlyos légszomjat okozhat, mivel a vérereket borító endoteliális sejtek és a légutakat borító hámsejtek elvesztik integritásukat, és fehérjében gazdag folyadék szivárog a szomszédos légzsákokba.
A COVID-19 elégtelen oxigénszintet (hipoxiát) okozhat, amelyet az intenzív osztályon (ICU) szenvedő betegek akár 80%-ánál észleltek [ 9] légzési nehézséget mutat. Csökkent oxigénellátást és emelkedett szén-dioxid-szintet figyeltek meg a betegek vérében, bár ezeknek az eredményeknek az etiológiája továbbra sem tisztázott.
A SARS-CoV-2 tüdőgyulladásban szenvedő betegek mellkasi röntgenfelvételein és számítógépes tomográfiás (CT) felvételein dokumentált légtér homályosodási területein súlyos oxidatív károsodást figyeltek meg a tüdőben [10 ] . Ez a sejtstressz inkább biokémiai, mint vírusos etiológiára utalhat [ 11 ].
Mivel az elterjedt vírus kapcsolódhat az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) receptort tartalmazó sejtekhez; szétterjedhet és károsíthatja a szerveket és a lágyszöveteket az egész testben, beleértve többek között a tüdőt, a szívet, a beleket, a veséket, az ereket, a zsírt, a heréket és a petefészkeket. A betegség fokozhatja a szisztémás gyulladást és hiperkoagulálható állapotot idézhet elő. Antikoaguláció nélkül az intravaszkuláris vérrögök pusztító hatásúak lehetnek [ 12 ].
A COVID-19-betegeknél, akiket „hosszú távú szállítóként” emlegetnek, a tünetek hónapokig fokozódhatnak és enyhülhetnek [ 13 ]. A légszomj, a fáradtság, az ízületi fájdalom és a mellkasi fájdalom tartós tünetekké válhatnak. A fertőzés utáni agyködöt, szívritmuszavart és újonnan kialakuló magas vérnyomást is leírták. A COVID-19 hosszú távú krónikus szövődményeit az idő múlásával gyűjtött epidemiológiai adatok határozzák meg.
Ahogy a COVID-19-ről alkotott ismereteink folyamatosan fejlődnek, a környezeti tényezők, különösen a vezeték nélküli kommunikáció elektromágneses mezői, továbbra is feltáratlan változók maradnak, amelyek hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához, beleértve egyes betegeknél annak súlyosságát is.
Ezt követően összefoglaljuk a WCR-expozíció biológiai hatásait az évtizedek óta publikált, szakértők által felülvizsgált tudományos irodalomból.
1.3. A WCR-expozíció biohatásainak áttekintése:
Az élőlények elektrokémiai lények. Alacsony szintű WCR eszközökről, beleértve a mobiltelefon-bázisantennákat, az eszközök helyi hálózatba kötésére és internet-hozzáférésre használt vezeték nélküli hálózati protokollokat, amelyek Wi-Fi-ként védve vannak (hivatalosan IEEE 802.11b Direct Sequence Protocol; IEEE, Institute of Electrical and Electronic Engineers) a Wi-Fi szövetség által, és többek között a mobiltelefonok számos élettani funkció szabályozását megzavarhatják.
A nagyon alacsony szintű WCR-expozícióból származó nem termikus biohatásokról (a szövetek felmelegedését okozó teljesítménysűrűség alatt) számos lektorált tudományos publikáció számolt be a Nemzetközi Nem Ionizáló Sugárzás Védelmi Bizottság (ICNIRP) expozíciós irányelvei alatti teljesítménysűrűségről. 14].
Az alacsony szintű WCR hatással van a szervezetre a szervezet minden szintjén, a molekuláristól a sejtszintig, fiziológiai, viselkedési és pszichológiai szinten.
Ezenkívül kimutatták, hogy szisztémás káros egészségügyi hatásokat okoz, beleértve a megnövekedett RÁKKOCKÁZATOT [ 15 ], az endokrin elváltozásokat [ 16 ], a szabad gyökök fokozott termelését [ 17 ], a dezoxiribonukleinsav (DNS) károsodását [ 18 ], a reproduktív rendszer változásait [15]. 19 ], tanulási és memóriazavarok [ 20 ] és neurológiai rendellenességek [ 21].
Miután a Föld rendkívül alacsony szintű természetes rádiófrekvenciás hátterében fejlődtek ki, az élőlények nem tudnak alkalmazkodni a vezeték nélküli kommunikációs technológia megnövekedett természetellenes sugárzásához, amely rövid, intenzív impulzusokat (kitöréseket) magában foglaló digitális modulációt tartalmaz.
A lektorált világ tudományos irodalom több évtizeden keresztül dokumentált bizonyítékokat a WCR-expozíció káros biológiai hatásaira, beleértve az 5G frekvenciákat is. Az 1960-as és 1970-es évek szovjet és kelet-európai szakirodalma jelentős biológiai hatásokat mutat be, még akkor is, ha az expozíciós szint több mint 1000-szer kisebb, mint 1 mW/cm 2 , ami az Egyesült Államokban a maximális lakossági expozíció jelenlegi iránymutatása. Az állatokon és embereken végzett keleti vizsgálatokat alacsony expozíciós szinteken (<1 mW/cm 2 ) végezték hosszú ideig (jellemzően hónapokig).
A 0,001 mW/cm 2 alatti WCR expozíciós szint káros biológiai hatásaia nyugati irodalom is dokumentált. Beszámoltak az emberi spermiumok életképességének károsodásáról, beleértve a DNS-fragmentációt az internetre csatlakoztatott laptopok által 0,0005 és 0,001 mW/cm 2 közötti teljesítménysűrűség mellett [ 22 ].
A 0,000006 – 0,00001 mW/cm 2 közötti krónikus humán expozíció jelentős változásokat idézett elő az emberi stresszhormonokban mobiltelefon-bázisállomás telepítését követően [ 23 ]. A 0,00001 – 0,00005 mW/cm 2 emberi mobiltelefon-sugárzásnak való kitettség fejfájás, neurológiai problémák, alvászavarok és koncentrációs problémákhoz vezetett, ami a „mikrohullámú betegségnek” felel meg [ 24 , 25].
A 0,000168-0,001053 mW/cm 2 teljesítménysűrűségnek kitett „antennapark” közelében elhelyezett egereknél a WCR hatása a születés előtti fejlődésre az újszülöttek számának progresszív csökkenését mutatta, és visszafordíthatatlan meddőséghez vezetett [ 26 ]. A legtöbb amerikai kutatást rövid, legfeljebb hetes időtartamon keresztül végezték.
Az elmúlt években kevés hosszú távú vizsgálatot végeztek állatokon vagy embereken.
A WCR-expozícióból eredő betegségeket a radar korai használata óta dokumentálják. A mikrohullámoknak és a radarból származó milliméteres hullámoknak való hosszan tartó expozíciót különféle rendellenességekkel hozták összefüggésbe, amelyeket évtizedekkel ezelőtt az orosz tudósok „rádióhullám-betegségnek” neveztek.
A szovjet kutatócsoportok az 1960-as évek óta számos biohatásról számoltak be a WCR nem termikus teljesítménysűrűségéből. A világ tudományos irodalomban közölt biológiai hatásokra vonatkozó több mint 3700 hivatkozást tartalmazó bibliográfiát 1972-ben (1976-ban felülvizsgálva) tette közzé az US Naval Medical Research Institute [ 27 , 28 ].
Számos vonatkozó orosz tanulmányt az alábbiakban foglalunk össze. Escherichia coli kutatásaa baktériumtenyészetek teljesítménysűrűségi ablakokat mutatnak a mikrohullámú rezonancia hatásokra a baktériumok szaporodásának 51,755 GHz-es stimulálására, rendkívül alacsony, 10–13 mW/cm 2 teljesítménysűrűség mellett [ 29 ], ami rendkívül alacsony szintű bioeffektust mutat.
A közelmúltban orosz tanulmányok megerősítették a szovjet kutatócsoportok korábbi eredményeit a 2,45 GHz-es 0,5 mW/cm 2 -es frekvencia patkányokra gyakorolt hatásairól (30 napos expozíció 7 óra/nap), ami kimutatta az agy elleni antitestek képződését (autoimmun válasz) és a stresszt . reakciók [ 30].
Egy hosszú távú (1-4 éves) vizsgálatban, amelyben mobiltelefont használó gyerekeket hasonlítottak össze a kontrollcsoporttal, funkcionális változásokról számoltak be, beleértve a nagyobb fáradtságot, az akaratlagos figyelem csökkenését és a szemantikus memória gyengülését, egyéb káros pszichofiziológiai változások mellett [31] . ].
Összefoglalták azokat a kulcsfontosságú orosz kutatási jelentéseket, amelyek megalapozzák a szovjet és orosz WCR-expozíciós irányelvek tudományos alapjait a nyilvánosság védelmében, amelyek jóval alacsonyabbak az amerikai irányelveknél [32 ] .
Az ezekben a vizsgálatokban alkalmazott expozíciós szintekhez képest 2020 decemberében a kaliforniai San Francisco belvárosában mértük a WCR környezeti szintjét 100 MHz-ről 8 GHz-re, és 0,0002 mW/cm 2 átlagos teljesítménysűrűséget találtunk .
Ez a szint több WCR-eszköz szuperpozíciójából származik. Körülbelül 2 × 10 10 -szer nagyobb a természetes háttér felett.
Az impulzusos rádiófrekvenciás sugárzás, mint például a WCR, lényegesen eltérő biológiai hatásokat mutat mind minőségileg, mind mennyiségileg (általában kifejezettebb) a hasonló időátlagos teljesítménysűrűségű folyamatos hullámokhoz képest [ 33-36 ] . A specifikus interakciós mechanizmusok nem jól ismertek.
A vezeték nélküli kommunikáció minden típusa rendkívül alacsony frekvenciát (ELF) alkalmaz a rádiófrekvenciás vivőjelek modulációjában, amelyek jellemzően impulzusokkal növelik a továbbított információ kapacitását.
A rádiófrekvenciás sugárzás és az ELF moduláció(k) kombinációja általában bioaktívabb, mivel feltételezhető, hogy az organizmusok nem tudnak könnyen alkalmazkodni az ilyen gyorsan változó hullámformákhoz [ 37-40]. Ezért a WCR biológiai hatásaival foglalkozó vizsgálatok során figyelembe kell venni a pulzáló vagy egyéb modulációkból származó rádiófrekvenciás hullámok ELF-komponenseinek jelenlétét.
Sajnos az ilyen modulációkról szóló jelentés nem volt megbízható, különösen régebbi tanulmányokban [ 41 ].
A tíz ország 29 szakértője által jegyzett, 2020-ban frissített BioInitiative Report [ 42 ] tudományos korszerű összefoglalást ad a WCR-expozíció biológiai hatásairól és egészségügyi következményeiről szóló szakirodalomról, beleértve a támogató kutatások összefoglalóját is. Friss recenziók jelentek meg [ 43-46 ] .
A milliméteres hullámok biohatásairól szóló két átfogó áttekintés arról számol be, hogy még a rövid távú expozíció is jelentős biohatásokat eredményez [ 47 , 48 ].
2. Módszerek:
A SARS-CoV-2 patofiziológiájának folyamatban lévő szakirodalmi vizsgálatát végezték el. Annak érdekében, hogy megvizsgáljuk a WCR-expozíció biohatásaival való lehetséges összefüggést, több mint 250 lektorált kutatási jelentést vizsgáltunk meg 1969 és 2021 között, beleértve a sejtekkel, állatokkal és emberekkel kapcsolatos áttekintéseket és tanulmányokat.
Beépítettük a világirodalmat angol és orosz nyelven angolra fordítva, a 600 MHz-től 90 GHz-ig terjedő rádiófrekvenciákról, a WCR vivőhullám-spektrumáról (2G-től 5G-ig), különös tekintettel a nem termikus, kis teljesítménysűrűségre (<1 mW). /cm 2 ), valamint a hosszú távú kitettségek.
A következő keresési kifejezéseket használták a MEDLINE ® lekérdezésébenés a Védelmi Műszaki Információs Központban (https://discover.dtic.mil), hogy megtalálja a vonatkozó tanulmányi jelentéseket: rádiófrekvenciás sugárzás, mikrohullámú, milliméteres hullám, radar, MHz, GHz, vér, vörösvértestek, eritrociták, hemoglobin, hemodinamikai, oxigén , hipoxia, érrendszeri, gyulladás, gyulladást elősegítő, immunrendszer, limfocita, T-sejt, citokin, intracelluláris kalcium, szimpatikus funkció, aritmia, szív, kardiovaszkuláris, oxidatív stressz, glutation, reaktív oxigénfajták (ROS), COVID-19, vírus, és a SARS-CoV-2.
A WCR-nek kitett munkavállalókkal kapcsolatos foglalkozási tanulmányokat is bevonták a tanulmányba. Megközelítésünk hasonló az irodalomhoz kapcsolódó felfedezéshez, amelyben két, eddig nem összekapcsolt fogalmat tárnak fel a szakirodalmi kutatások során, hogy összefüggés(eke)t keressenek újszerű, érdekes, elfogadható és érthető tudás, azaz potenciális felfedezés létrehozásához. [49 ].
E tanulmányok elemzése alapján a SARS-CoV-2 patofiziológiájával kapcsolatos új információkkal összehasonlítva számos módot azonosítottunk, amelyekben a WCR-expozíció káros biológiai hatásai kereszteződnek a COVID-19 megnyilvánulásaival, és eredményeink öt kategóriába sorolhatók.
3. Eredmények:
(táblázat) 1 felsorolja a COVID-19 gyakori megnyilvánulásait, beleértve a betegség progresszióját és a WCR-expozíció megfelelő káros biológiai hatásait. Bár ezek a hatások kategóriákba sorolhatók – vérváltozások, oxidatív stressz, immunrendszer zavarok és aktiváció, fokozott intracelluláris kalcium (Ca 2+ ) és szívhatások –, hangsúlyozni kell, hogy ezek a hatások nem függetlenek egymástól.
Például a véralvadásnak és a gyulladásnak átfedő mechanizmusai vannak, és az oxidatív stressz szerepet játszik a vörösvértestek morfológiai változásaiban, valamint a hiperkoagulációban, a gyulladásban és a szervkárosodásban.
ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT: (külön az 5G hatásai és külön a C19 által okozott tünetek)
A vezeték nélküli kommunikációs sugárzás (WCR) kitettségének biológiai hatásai a COVID-19 megnyilvánulásaival és azok előrehaladásával kapcsolatban:
1) A vezeték nélküli 5G kommunikációs sugárzás (WCR) expozíciós biológiai hatásai:
Vérváltozások:
Rövid távon: rouleaux, echinocyták
Hosszú távon: csökkent véralvadási idő, csökkent hemoglobin, hemodinamikai rendellenességek
Oxidatív stressz:
Glutation szint csökkenés; a szabad gyökök és a lipid-peroxid növekedése; szuperoxid-diszmutáz aktivitás csökkenése; oxidatív sérülések a szövetekben és szervekben
Az immunrendszer megzavarása és aktiválása:
Immunszuppresszió egyes tanulmányokban; immunhiperaktiváció más vizsgálatokban:
Hosszú távú: T-limfociták szuppressziója; a gyulladásos biomarkerek megnövekedtek; autoimmunitás; szervi sérülés
Megnövekedett intracelluláris kalciumszint:
A sejtmembránokon lévő feszültségfüggő kalciumcsatornák aktiválásából, számos másodlagos hatással.
Szívre gyakorolt hatások:
A szimpatikus idegrendszer felszabályozása; szívdobogás és aritmiák.
2) A COVID-19 megnyilvánulásai:
Vérváltozások:
Rouleaux, echinocyták
Hemoglobin hatások; érrendszeri hatások
→Csökkent hemoglobin súlyos betegségben; autoimmun hemolitikus anémia; hipoxémia és hipoxia
→Endothel sérülés; károsodott mikrocirkuláció; hiperkoaguláció; disszeminált intravaszkuláris koagulopátia (DIC); tüdőembólia; stroke.
Oxidatív stressz:
Glutation szint csökkenés; szabad gyökök növekedése és károsodása; apoptózis
→ Oxidatív sérülés; szervkárosodás súlyos betegségben
Az immunrendszer megzavarása és aktiválása:
Csökkent T-limfociták termelés; emelkedett gyulladásos biomarkerek.
→Immun hiperaktiváció és gyulladás; citokin vihar súlyos betegségben; citokin által kiváltott hipo-perfúzió, ami hipoxiát eredményez; szervi sérülés; szerv leállás.
A fenti összehasonlító Táblázat forrása a tanulmányból külön:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/.../PMC8580522/table/T1/...
Támogató bizonyítékok, beleértve a tanulmány részleteit és az idézeteket, a szövegben találhatók az egyes témakörök alatt, pl. vérváltozások, oxidatív stressz stb.
3.1. Vérváltozások
A WCR-expozíció (5G) morfológiai változásokat okozhat a vérben, amelyek könnyen láthatók az élő perifériás vérminták fáziskontrasztján vagy sötétmezős mikroszkóppal. 2013-ban Havas vörösvértest-aggregációt észlelt, beleértve a rouleaux-okat (halmozott vörösvértestek tekercseit) élő perifériás vérmintákban, miután 10 perces emberi expozíciót végeztek 2,4 GHz-es vezeték nélküli telefonnal [50 ] .
Bár egyikünk (Rubik) nem volt szakértői értékelés, a 4G LTE mobiltelefon-sugárzás hatását vizsgálta tíz emberi alany perifériás vérére, akik mindegyike két egymást követő 45 perces időközönként volt kitéve mobiltelefon-sugárzásnak [ 51]. Kétféle hatást figyeltek meg: a vörösvértestek megnövekedett ragadósságát és csomósodását rouleaux-képződéssel, majd echinocyták (tüskés vörösvérsejtek) képződését. Ismeretes, hogy a vörösvértestek csomósodása és aggregációja aktívan részt vesz a véralvadásban [ 52 ]. Ennek a jelenségnek a prevalenciáját a WCR-nek való kitettség tekintetében az emberi populációban még nem határozták meg. A jelenség további vizsgálatára nagyobb, ellenőrzött vizsgálatokat kell végezni.
Hasonló vörösvértest-változásokat írtak le COVID-19-betegek perifériás vérében [ 53 ]. Rouleaux-képződést a COVID-19-betegek 1/3-ánál figyeltek meg, míg a szferociták és echinocyták képződése változékonyabb.
Az ereket bélelő sejtek ACE2 receptoraival való spike fehérje kapcsolat endotél károsodáshoz vezethet, még akkor is, ha izolálják [ 54 ]. A rouleaux-képződés, különösen a mögöttes endothel károsodás hátterében, eltömítheti a mikrokeringést, akadályozva az oxigénszállítást, hozzájárulva a hipoxiához és növelve a trombózis kockázatát [52 ] .
A SARS-CoV-2 fertőzéssel összefüggő trombogenezist a vírusnak a vérlemezkék ACE2 receptoraihoz való közvetlen kötődése is okozhatja [ 55 ].
További vérhatásokat figyeltek meg a WCR-nek kitett embereknél és állatoknál egyaránt. 1977-ben egy orosz tanulmány arról számolt be, hogy az 5-8 mm-es hullámokkal (60-37 GHz) 1 mW/cm 2 sebességgel 60 napon keresztül napi 15 percig besugárzott rágcsálóknál hemodinamikai rendellenességek alakultak ki, csökkent a vörösvérsejt-képződés, csökkent a hemoglobin és az oxigénfelhasználás gátlása (oxidatív foszforiláció a mitokondriumok által) [ 56 ].
1978-ban egy 3 éves orosz tanulmány 72 mérnökön, akiket 1 mW/cm 2 vagy annál kisebb sugárzású milliméteres hullámgenerátorokkal végzett, hemoglobinszintjük és vörösvérsejtszámuk csökkenését, valamint hiperkoagulációra való hajlamot mutatott ki, míg egy kontrollcsoport nincs változás [ 57].
A WCR-expozíció (5G) ilyen káros hematológiai hatásai szintén hozzájárulhatnak a COVID-19-betegeknél megfigyelt hipoxia és vérrögképződés kialakulásához.
Feltételezték, hogy a SARS-CoV-2 vírus megtámadja az eritrocitákat és a hemoglobin lebomlását okozza [ 11 ]. A vírusfehérjék megtámadhatják a hemoglobin 1-béta-láncát, és befoghatják a porfirint, valamint a vírus más fehérjéit, amelyek katalizálják a vas disszociációját a hemből [ 58 ].
Ez elvileg csökkentené a funkcionális eritrociták számát, és szabad vasionok felszabadulását idézné elő, amelyek oxidatív stresszt, szövetkárosodást és hipoxiát okozhatnak. Ha a hemoglobin részlegesen megsemmisül és a tüdőszövet gyulladásos sérülést szenved, a betegek kevésbé cserélnék ki a szén-dioxidot (CO 2 ) és az oxigént (O 2 )), és oxigénhiányos lesz. Valójában egyes COVID-19 betegek hemoglobinszintje csökkent, 7,1 g/l, súlyos esetekben pedig akár 5,9 g/l is [ 59 ].
Csaknem 100 vuhani betegen végzett klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a legtöbb SARS-CoV-2-vel fertőzött beteg vérében a hemoglobinszint jelentősen csökken, ami a szövetek és szervek oxigénellátásának megsértését eredményezi [60 ] .
Négy, összesen 1210 beteg és 224 súlyos betegségben szenvedő vizsgálat metaanalízisében a hemoglobinértékek csökkentek a súlyos betegségben szenvedő COVID-19 betegeknél az enyhébb formájúakhoz képest [59 ] .
Egy másik, 601 COVID-19-es beteg bevonásával végzett vizsgálatban a vérszegény COVID-19 intenzív osztályos betegek 14,7%-a és a nem intenzív osztályon élő COVID-19 betegek 9%-a szenvedett autoimmun hemolitikus anémiában.61 ].
Súlyos COVID-19 betegségben szenvedő betegeknél a csökkent hemoglobinszint, valamint az emelkedett vörösvérsejt-süllyedés (ESR), a C-reaktív fehérje, a laktát-dehidrogenáz, az albumin [62], a szérum ferritin [ 63 ] és az alacsony oxigénszaturáció [ 64 ] további támogatást nyújt. ehhez a hipotézishez.
Ezenkívül a csomagolt vörösvérsejt-transzfúzió elősegítheti az akut légzési elégtelenségben szenvedő COVID-19-betegek felépülését [ 65 ].
Röviden, mind a WCR-nek való kitettség, mind a COVID-19 káros hatással lehet a vörösvértestekre, és csökkentheti a hemoglobinszintet, hozzájárulva a COVID-19 okozta hipoxiához. Az endothel sérülése tovább járulhat a hipoxiához és a COVID-19-ben [ 66 ] észlelt számos vaszkuláris szövődményhez, amelyeket a következő részben tárgyalunk.
3.2. Oxidatív stressz:
Az oxidatív stressz egy nem specifikus kóros állapot, amely egyensúlyhiányt tükröz a fokozott ROS termelés és a szervezet képtelensége között a ROS méregtelenítésére vagy a biomolekulákban és szövetekben okozott károsodások helyreállítására [67 ] .
Az oxidatív stressz megzavarhatja a sejtjelátvitelt, stresszfehérjék képződését idézheti elő, és rendkívül reaktív szabad gyököket generálhat, amelyek DNS- és sejtmembrán-károsodást okozhatnak.
A SARS-CoV-2 gátolja azokat az intrinsic útvonalakat, amelyek célja a ROS szint csökkentése, ezáltal növelve a megbetegedést.
Az ezt kísérő citokinviharban immunrendszeri diszregulációt, azaz az interleukin (IL)-6 és a tumor nekrózis faktor α (TNF-α) [ 68 ] fokozódását, valamint az interferon (IFN) α és IFN β [ 69 ] szuppresszióját azonosították. súlyos COVID-19 fertőzéseket és oxidatív stresszt generál [ 10 ].
Az oxidatív stressz és a mitokondriális diszfunkció tovább fenntarthatja a citokinvihart, súlyosbíthatja a szövetkárosodást, és növelheti a súlyos betegségek és halálozás kockázatát.
Hasonlóképpen az alacsony szintű WCR ROS-t generál a sejtekben, amelyek oxidatív károsodást okoznak. Valójában az oxidatív stresszt tekintik az egyik elsődleges mechanizmusnak, amelyben a WCR-expozíció sejtkárosodást okoz. A jelenleg rendelkezésre álló 100, az alacsony intenzitású WCR oxidatív hatásait vizsgáló, lektorált tanulmány közül 93 igazolta, hogy a WCR oxidatív hatásokat vált ki biológiai rendszerekben [17 ] . A WCR nagy patogén potenciállal rendelkező oxidatív szer, különösen folyamatos expozíció esetén [ 70 ].
Az oxidatív stressz is elfogadott mechanizmus, amely endothel károsodást okoz [ 71 ]. Ez súlyos COVID-19-ben szenvedő betegeknél amellett, hogy növeli a vérrögképződés kockázatát és súlyosbítja a hipoxémiát [ 10 ]. A glutation, a fő antioxidáns alacsony szintjét COVID-19-betegek kis csoportjában figyelték meg, a legalacsonyabb szintet a legsúlyosabb esetekben [ 72 ].
Az alacsony glutationszint megállapítása ezeknél a betegeknél tovább támasztja az oxidatív stresszt, mint e betegség összetevőjét [ 72 ].
Valójában a glutation, a szulfhidril-alapú antioxidáns aktivitás fő forrása az emberi szervezetben, kulcsfontosságú lehet a COVID-19-ben [ 73].
A COVID-19 súlyos megnyilvánulásainak legvalószínűbb oka a glutationhiány [ 72 ].
A leggyakoribb társbetegségek, a magas vérnyomás [ 74 ]; elhízás [ 75 ]; cukorbetegség [ 76 ]; és a krónikus obstruktív tüdőbetegség [ 74 ] alátámasztja azt az elképzelést, hogy a már meglévő, alacsony glutationszintet okozó állapotok szinergikusan működhetnek a „tökéletes vihar” megteremtésében a súlyos fertőzések légúti és érrendszeri szövődményei számára egyaránt.
Egy másik közlemény, amely két, intravénás glutationnal sikeresen kezelt COVID-19 tüdőgyulladás esetére hivatkozik, szintén ezt a hipotézist támasztja alá [ 77 ].
Számos tanulmány számol be oxidatív stresszről a WCR-nek kitett emberekben. Peraica et al . [ 78 ] csökkent glutationszintet talált a vérben azoknál a dolgozóknál, akiket radarberendezések okoztak WCR-nek (0,01 mW/cm 2 – 10 mW/cm 2 ; 1,5 – 10,9 GHz). Garaj-Vrhovac et al . [ 79 ] a tengeri radarból származó nem termikus impulzusos mikrohullámok (3 GHz, 5,5 GHz és 9,4 GHz) által okozott biológiai hatásokat tanulmányozták, és csökkent glutationszintről és megnövekedett malondialdehidről (az oxidatív stressz markere) számoltak be egy foglalkozási expozíciónak kitett csoportban [79 ]].
A mobiltelefon-bázisállomások közelében tartózkodó egyének vérplazmája szignifikánsan csökkent glutation-, kataláz- és szuperoxid-diszmutáz-szintet mutatott a nem exponált kontrollokhoz képest [ 80 ]. Egy mobiltelefonról származó WCR-nek való emberi expozícióról szóló tanulmányban a lipid-peroxid vérszintjének növekedéséről számoltak be, míg a szuperoxid-diszmutáz és a glutation-peroxidáz enzimaktivitása a vörösvértestekben csökkent, ami oxidatív stresszre utal [81 ] .
Egy 2450 MHz-es (vezeték nélküli útválasztó frekvenciájának) kitett patkányokon végzett vizsgálatban az oxidatív stressz szerepet játszott a vörösvértestek lízisében (hemolízis) [ 82 ].
Egy másik vizsgálatban patkányok, akiket 945 MHz-nek (bázisállomási frekvencia) 7 órán át, 8 napon keresztül 7 órán át naponta 0,367 mW/cm 2 -en sugároztak, alacsony glutationszintet és megnövekedett malondialdehid- és szuperoxid-diszmutáz enzimaktivitást mutattak ki, ami az oxidatív stresszre jellemző [ 83 ]. .
Egy hosszú távú kontrollos vizsgálatban patkányokon, akiket 900 MHz-nek (mobiltelefon-frekvencia) 0,0782 mW/cm 2 -en 2 órán át naponta 10 hónapon keresztül sugároztak, a malondialdehid és a teljes oxidáns státusz szignifikáns növekedést mutatott a kontrollokhoz képest [ 84].
Egy másik, hosszú távú, kontrollált vizsgálatban patkányokon két mobiltelefon-frekvenciának, 1800 MHz-nek és 2100 MHz-nek voltak kitéve, 0,04-0,127 mW/cm 2 teljesítménysűrűség mellett 2 órán keresztül, 7 hónapon keresztül, jelentős változások az oxidáns-antioxidáns paraméterekben, a DNS-ben . száltöréseket, és oxidatív DNS-károsodást találtak [ 85 ].
Az oxidatív stressz és a trombogenezis között összefüggés van [ 86 ]. A ROS endothel diszfunkciót és sejtkárosodást okozhat. Az érrendszer endothel bélése olyan ACE2 receptorokat tartalmaz, amelyeket a SARS-CoV-2 céloz. Az így létrejövő endothelitis luminalis szűkületet okozhat, és csökkenti a véráramlást a downstream struktúrákban.
Az artériás struktúrákban lévő trombusok tovább akadályozhatják a véráramlást, ami ischaemiát és/vagy infarktust okoz az érintett szervekben, beleértve a tüdőembóliát és a stroke-ot. A mikroembóliához vezető rendellenes véralvadás a COVID-19 történetének korai szakaszában elismert szövődmény volt [ 87 ].
A 184 intenzív osztályos COVID-19 beteg 31%-ánál mutattak trombózisos szövődményeket [ 88].
A szív- és érrendszeri véralvadási események a COVID-19 okozta halálozások gyakori okai [ 12 ].
Tüdőembóliát, disszeminált intravascularis koagulációt (DIC), máj-, szív- és veseelégtelenséget figyeltek meg COVID-19 betegeknél [ 89 ].
A COVID-19-ben a legmagasabb kardiovaszkuláris kockázati tényezőkkel rendelkező betegek közé tartoznak a férfiak, az idősek, a cukorbetegek, valamint az elhízott és magas vérnyomású betegek. Leírták azonban a stroke-ok megnövekedett előfordulását fiatalabb COVID-19 betegeknél [ 90 ].
Az oxidatív stresszt a WCR-expozíció okozza, és köztudott, hogy szív- és érrendszeri betegségekben is szerepet játszik. A WCR-nek mindenütt jelen lévő környezeti expozíció hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségekhez az oxidatív stressz krónikus állapotának kialakításával [ 91 ].
Ez a sejtösszetevők oxidatív károsodásához vezet, és megváltoztatja a jelátviteli útvonalakat. Emellett az impulzus-modulált WCR oxidatív károsodást okozhat a máj-, tüdő-, here- és szívszövetekben lipid-peroxidáció, megnövekedett nitrogén-oxid-szint és az antioxidáns védekező mechanizmus elnyomása révén [92 ] .
Összefoglalva, az oxidatív stressz a COVID-19 patofiziológiájának, valamint a WCR-expozíció, azaz az 5G sugárzás által okozott sejtkárosodás egyik fő összetevője.
3.3. Az immunrendszer megzavarása és aktiválása:
Amikor a SARS-CoV-2 először megfertőzi az emberi testet, megtámadja az orr, a torok és a felső légutak ACE2 receptorokat hordozó sejtjeit.
Amint a vírus hozzájut a gazdasejthez az egyik tüskeproteinjén keresztül, amely a vírusburokból kiálló, ACE2-receptorokhoz kötődő több protuberancia, a sejtet vírus-önreplikáló egységgé alakítja.
A COVID-19 fertőzésre adott válaszként azonnali szisztémás veleszületett immunválasz, valamint késleltetett adaptív válasz is kimutatható [ 93 ]. A vírus az immunválasz szabályozási zavarát is okozhatja, különösen a T-limfociták csökkent termelésében. [ 94 ].
A súlyos esetekben általában alacsonyabb a limfocitaszám, magasabb a leukocitaszám és a neutrofil-limfocita arány, valamint alacsonyabb a monociták, eozinofilek és bazofilek százalékos aránya [94 ] . A COVID-19 súlyos esetei a T-limfocitákban mutatják a legnagyobb károsodást.
Összehasonlításképpen, a laboratóriumi állatokon végzett alacsony szintű WCR-vizsgálatok szintén károsodott immunfunkciót mutatnak [ 95 ].
Az eredmények közé tartoznak az immunsejtek fizikai elváltozásai, az immunológiai válaszok leromlása, gyulladás és szövetkárosodás. Baranski [ 96 ] tengerimalacokat és nyulakat állított ki folyamatos vagy impulzusmodulált 3000 MHz-es mikrohullámoknak 3,5 mW/cm 2 átlagos teljesítménysűrűséggel napi 3 órán keresztül, 3 hónapon keresztül, és nem termikus változásokat talált a limfocita számban, a magszerkezet eltéréseit, és mitózis az eritroblaszt sejtsorozatban a csontvelőben és a limfoid sejtekben a nyirokcsomókban és a lépben.
Más kutatók csökkent T-limfociták számát vagy elnyomott immunfunkciót mutattak ki WCR-nek kitett állatokban. 2,1 GHz-es sugárzásnak kitett nyulak 5 mW/cm 2 sebességgel3 óra/nap, 6 nap/hét, 3 hónapig a T-limfociták szuppresszióját mutatták [ 97 ]. A 2,45 GHz-es és 9,7 GHz-es sugárzásnak kitett patkányok, akiket 2 óra/nap, 7 nap/hét, 21 hónapig volt kitéve, a limfociták szintjében szignifikáns csökkenést és a mortalitás növekedését mutatták a besugárzott csoportban 25 hónap után [98 ] .
A 2,45 GHz-cel 2,45 GHz-cel 6 hónapon keresztül besugárzott nyulakból gyűjtött limfociták a mitogénre adott immunválasz szignifikáns elnyomását mutatják [ 99 ].
2009-ben Johansson végzett egy irodalmi áttekintést, amely magában foglalta a 2007-es Bioiniitiative Report-ot is. Arra a következtetésre jutott, hogy az elektromágneses terek (EMF) expozíciója, beleértve a WCR-t is, megzavarhatja az immunrendszert, és allergiás és gyulladásos válaszokat okozhat a jelenlegi nemzeti és nemzetközi biztonsági határértékeknél lényegesen alacsonyabb expozíciós szinteken, és növelheti a szisztémás betegségek kockázatát [100 ] .
Szmigielski 2013-ban végzett áttekintése arra a következtetésre jutott, hogy a gyenge rádiófrekvenciás/mikrohullámú mezők, például a mobiltelefonok által kibocsátottak, mind in vitro, mind in vivo hatással lehetnek az immunrendszer különböző funkcióira [ 101]]. Bár a hatások történelmileg némileg ellentmondásosak, a legtöbb kutatási tanulmány dokumentálja a rádiófrekvenciás expozícióból származó immunsejtek számának és aktivitásának változásait.
Általánosságban elmondható, hogy a gyenge mikrohullámú sugárzásnak való rövid távú kitettség átmenetileg stimulálhatja a veleszületett vagy adaptív immunválaszt, de a hosszan tartó besugárzás ugyanezeket a funkciókat gátolja.
A COVID-19 fertőzés akut fázisában a vérvizsgálatok emelkedett ESR-t, C-reaktív proteint és egyéb emelkedett gyulladásos markereket mutatnak [ 102 ], ami a veleszületett immunválaszra jellemző. A gyors vírusreplikáció a hám- és endothelsejtek pusztulását okozhatja, és szivárgó ereket és gyulladást elősegítő citokin felszabadulását eredményezheti [ 103 ]. A szervezet immunválaszát módosító citokinek, fehérjék, peptidek és proteoglikánok szintje mérsékelten emelkedett az enyhe-közepes súlyosságú betegeknél [104 ]].
Súlyos betegségben szenvedőknél a gyulladást elősegítő citokinek ellenőrizetlen felszabadulása – citokinvihar – fordulhat elő.
A citokinviharok a T-sejt-aktiváció egyensúlyhiányából erednek, az IL-6, IL-17 és más citokinek diszregulált felszabadulásával. A programozott sejthalál (apoptózis), az ARDS, a DIC és a több szervrendszer elégtelensége mind citokinvihar következménye lehet, és növelheti a mortalitás kockázatát.
Összehasonlításképpen a szovjet kutatók az 1970-es években megállapították, hogy a rádiófrekvenciás sugárzás károsíthatja az állatok immunrendszerét. Shandala [ 105 ] patkányokat 0,5 mW/cm 2 mikrohullámnak tett ki 1 hónapig, 7 órán keresztül, és csökkent immunkompetenciát és autoimmun betegség kiváltását tapasztalta.
A 2,45 GHz-cel, 0,5 mW/cm 2 -vel, napi 7 órán keresztül, 30 napon keresztül besugárzott patkányok autoimmun reakciókat, 0,1-0,5 mW/cm 2 pedig tartós patológiás immunreakciókat produkáltak [ 106 ].
A mikrohullámú sugárzásnak való kitettség még alacsony szinten is (0,1-0,5 mW/cm 2 ) ronthatja az immunrendszer működését, fizikai elváltozásokat okozva az immunrendszer alapvető sejtjeiben és az immunológiai válaszok leépülését [ 107]]. Szabó et al . [ 108 ] a 61,2 GHz-es expozíció epidermális keratinocitákra gyakorolt hatásait vizsgálták, és az IL-1b, a gyulladást elősegítő citokin növekedését találták.
Makar et al . [ 109 ] azt találták, hogy az immunszupprimált egerek, amelyeket 3 napon keresztül 30 perc/nap 42,2 GHz-cel sugároztak be, a TNF-α, a makrofágok által termelt citokin megnövekedett szintjét mutatták.
Röviden, a COVID-19 immunrendszeri szabályozási zavarokhoz, valamint citokinviharokhoz vezethet.
Összehasonlításképpen, az állatkísérletekben megfigyelt alacsony szintű WCR-nek, azaz 5G sugárzásnak való kitettség szintén veszélyeztetheti az immunrendszert, mivel a krónikus napi expozíció immunszuppressziót vagy immunrendszeri szabályozási zavarokat okoz, beleértve a hiperaktivációt is.
3.4. Megnövekedett intracelluláris kalciumszint:
Walleczek 1992-ben vetette fel először, hogy az ELF elektromágneses mezők (<3000 Hz) befolyásolhatják a membrán által közvetített Ca 2+ jelátvitelt, és megnövekedett intracelluláris Ca 2+ -hoz vezethetnek [ 110 ].
A sejtmembránok feszültségfüggő ioncsatornáinak polarizált és koherens, oszcilláló elektromos vagy mágneses mezőkkel történő szabálytalan kapuzásának mechanizmusát először 2000-ben és 2002-ben mutatták be [ 40 , 111 ]. Pall [ 112 ] a WCR által kiváltott bioeffektusok és a kalciumcsatorna-blokkolók (CCB) használatával kombinált áttekintésében megjegyezte, hogy a feszültségfüggő kalciumcsatornák nagy szerepet játszanak a WCR bioeffektusaiban. Megnövekedett intracelluláris Ca +2feszültségfüggő kalciumcsatornák aktiválódásából ered, és ez lehet a WCR egyik elsődleges hatásmechanizmusa az organizmusokra.
Az intracelluláris Ca 2+ elengedhetetlen a vírus bejutásához, replikációjához és felszabadulásához. Beszámoltak arról, hogy egyes vírusok képesek manipulálni a feszültségfüggő kalciumcsatornákat az intracelluláris Ca 2+ növelése érdekében , ezáltal elősegítve a vírus bejutását és replikációját [ 113 ].
A kutatások kimutatták, hogy a vírus és a feszültségfüggő kalciumcsatornák közötti kölcsönhatás elősegíti a vírus bejutását a vírus-gazdasejt fúziós lépésben [ 113 ]. Így, miután a vírus egy gazdasejt receptorához kötődik, és endocitózison keresztül bejut a sejtbe, a vírus átveszi a gazdasejtet, hogy előállítsa összetevőit.
Bizonyos vírusfehérjék ezután manipulálják a kalciumcsatornákat, ezáltal növelik az intracelluláris Ca 2+ -ot , ami elősegíti a vírus további replikációját.
Bár közvetlen bizonyítékokról nem számoltak be, közvetett bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a megnövekedett intracelluláris Ca 2+ szerepet játszhat a COVID-19-ben. Egy nemrégiben készült tanulmányban a CCB-vel, amlodipinnel vagy nifedipinnel kezelt idős kórházi COVID-19 betegek nagyobb valószínűséggel élték túl, és kisebb valószínűséggel volt szükségük intubációra vagy gépi lélegeztetésre, mint a kontrollcsoportokban [114 ] .
Továbbá a CCB-k erősen korlátozzák a SARS-CoV-2 bejutását és fertőzését a tenyésztett epiteliális tüdősejtekben [ 115 ]. A CCB-k blokkolják a WCR-expozíció által okozott intracelluláris Ca 2+ növekedését , valamint az egyéb elektromágneses tereknek való kitettséget is [ 112 ].
Az intracelluláris Ca 2+ egy mindenütt jelenlévő másodlagos hírvivő, amely a sejtfelszíni receptorok által kapott jeleket közvetíti számos biokémiai folyamatban részt vevő effektor fehérjék felé.
A megnövekedett intracelluláris Ca 2+ jelentős tényező a transzkripciós nukleáris faktor KB (NF-κB) upregulációjában [ 116 ], amely a proinflammatorikus citokintermelés, valamint a véralvadási és trombotikus kaszkádok fontos szabályozója.
Feltételezések szerint az NF-κB kulcsfontosságú tényező a COVID-19 súlyos klinikai megnyilvánulásainak hátterében [ 117 ].
Röviden, a WCR expozíció tehát fokozhatja a vírus fertőzőképességét az intracelluláris Ca 2+ növelésével, ami közvetve hozzájárulhat a gyulladásos folyamatokhoz és a trombózishoz.
3.5. Szívre gyakorolt hatások:
A szívritmuszavarok gyakrabban fordulnak elő a kritikus állapotú COVID-19 betegeknél [ 118 ]. A COVID-19-betegek szívritmuszavarának oka többtényezős, és magában foglalja a szív és a szíven kívüli folyamatokat is [ 119].
A szívizom SARS-CoV-19 által okozott közvetlen fertőzése szívizomgyulladást, számos etiológiájú szívizom ischaemiát és pulmonális vagy szisztémás magas vérnyomás miatti másodlagos szívfeszülést okoz szívritmuszavarhoz vezethet. Diffúz tüdőgyulladás, ARDS vagy kiterjedt tüdőembóliák által okozott hipoxémia az aritmia szíven kívüli okai.
Az elektrolit egyensúlyhiány, az intravaszkuláris folyadék egyensúlyhiánya és a gyógyszeres kezelések mellékhatásai szintén szívritmuszavarokat okozhatnak a COVID-19 betegeknél. Az intenzív osztályra felvett betegeknél nagyobb mértékben, egy vizsgálatban 16,5%-kal nőtt a szívritmuszavarok [ 120]].
Bár a szakirodalom nem ír le összefüggést az EMF-ek és a szívritmuszavarok között COVID-19-betegeknél, sok intenzív osztályt vezeték nélküli betegfigyelő berendezéssel és kommunikációs eszközökkel szereltek fel, amelyek széleskörű EMF-szennyezést produkálnak [121 ] .
A COVID-19-betegeknél gyakran emelkedett a szív troponinszintje, ami a szívizom károsodására utal [ 122 ]. A szívkárosodást szívritmuszavarokkal és megnövekedett halálozással hozták összefüggésbe.
Úgy gondolják, hogy a szívsérülés gyakrabban másodlagos a tüdőembóliához és a vírusos szepszishez, de a szív közvetlen fertőzése, azaz szívizomgyulladás fordulhat elő, ha a vírus közvetlenül kötődik a szív periciták ACE2 receptoraihoz, és befolyásolja a szív helyi és regionális véráramlását. 60 ].
Az immunrendszer aktivációja az immunrendszer megváltozásával együtt atheroscleroticus plakkok instabilitását és sebezhetőségét eredményezheti, azaz fokozott trombusképződési kockázatot jelenthet, és hozzájárulhat az akut koszorúér események és szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához a COVID-19-ben.
A WCR expozíciós biológiai hatásait illetően 1969-ben Christopher Dodge, a Washington DC-ben működő US Naval Observatory Biosciences Division munkatársa 54 tanulmányt áttekintett, és arról számolt be, hogy a rádiófrekvenciás sugárzás káros hatással lehet a szervezet összes főbb rendszerére, beleértve a vérkeringés akadályozását is; a vérnyomás és a pulzusszám megváltoztatása; befolyásolja az elektrokardiográf leolvasásait; és mellkasi fájdalmat és szívdobogásérzést okoz [ 123 ].
Az 1970-es években Glaser több mint 2000 publikációt vizsgált át a rádiófrekvenciás sugárzás biológiai hatásairól, és arra a következtetésre jutott, hogy a mikrohullámú sugárzás megváltoztathatja az elektrokardiogramot, mellkasi fájdalmat, hiperkoagulációt, trombózist és magas vérnyomást okozhat a szívinfarktuson kívül [ 27 , 28].
Görcsrohamokat, görcsöket és az autonóm idegrendszer válaszának megváltozását (fokozott szimpatikus stresszválasz) is megfigyelték.
Azóta sok más kutató arra a következtetésre jutott, hogy a WCR-expozíció hatással lehet a szív- és érrendszerre. Bár a milliméteres hullámokra adott elsődleges válasz természete és a következményes események kevéssé ismertek, a receptorstruktúrák és idegpályák lehetséges szerepét feltételezték a folyamatos milliméterhullámok által kiváltott aritmia kialakulásában [47 ] .
1997-ben egy áttekintés arról számolt be, hogy egyes kutatók szív- és érrendszeri elváltozásokat, köztük szívritmuszavarokat fedeztek fel emberekben a hosszú távú alacsony szintű WCR-expozícióból, beleértve a mikrohullámú sütőt is [ 124 ].
A szakirodalom azonban néhány meg nem erősített megállapítást, valamint néhány egymásnak ellentmondó megállapítást is mutat [ 125 ]. Havas et al . [ 126] arról számolt be, hogy egy ellenőrzött, kettős vak vizsgálatban részt vevő személyek hiperreaktívak voltak, amikor 2,45 GHz-es, digitálisan pulzáló (100 Hz-es) mikrohullámú sugárzásnak voltak kitéve, és szívritmuszavart vagy tachycardiát, valamint a szimpatikus idegrendszer felszabályozását váltották ki. a stresszreakció.
Saili et al . [ 127 ] megállapították, hogy a Wi-Fi-nek való kitettség (2,45 GHz-es pulzálás 10 Hz-en) befolyásolja a szívritmust, a vérnyomást és a katekolaminok hatását a szív- és érrendszerre, ami azt jelzi, hogy a WCR közvetlenül és/vagy közvetve hathat a szív- és érrendszerre.
Legutóbb Bandara és Weller [ 91] bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy azoknál az embereknél, akik radarberendezések közelében élnek (milliméteres hullámok: 5G frekvenciák), nagyobb a rák kialakulásának és a szívinfarktusnak a kockázata.
Hasonlóképpen, a foglalkozásszerűen kitett személyeknél nagyobb a szívkoszorúér-betegség kockázata. A mikrohullámú sugárzás hatással van a szívre, és néhány ember sérülékenyebb, ha szívelégtelenség áll a háttérben [ 128 ].
Az újabb kutatások azt sugallják, hogy a milliméteres hullámok közvetlenül a szív sinoatriális csomójának pacemakersejtjeire hatnak, és megváltoztatják a szívverés frekvenciáját, ami aritmiák és egyéb szívproblémák hátterében állhat [47 ] .
Röviden, mind a COVID-19, mind a WCR-expozíció közvetlenül és/vagy közvetve hatással lehet a szívre és a szív- és érrendszerre.
4. Összefoglalás:
Az epidemiológusok, beleértve a CDC munkatársait is, több ok-okozati tényezőt is figyelembe vesznek, amikor értékelik egy kórokozó virulenciáját, és megértik, hogy képes-e terjedni és betegséget okozni.
A legfontosabb, hogy ezek a változók magukban foglalják a környezeti kofaktorokat és a gazdaszervezet egészségi állapotát.
Az itt összefoglalt szakirodalomból származó bizonyítékok arra utalnak, hogy lehetséges ÖSSZEFÜGGÉS VAN a WCR-expozíció (5G) számos káros egészségügyi hatása és a COVID-19 klinikai lefolyása között, mivel a WCR ronthatta a COVID-19 világjárványt azáltal, hogy meggyengítette a gazdaszervezetet és súlyosbította a COVID-19 betegséget.
Azonban az itt tárgyalt megfigyelések egyike sem bizonyítja még ezt az összefüggést. Konkrétan a bizonyítékok nem erősítik meg az okozati összefüggést.
Nyilvánvaló, hogy a COVID-19 olyan régiókban (is) fordul elő, ahol kevés a vezeték nélküli kommunikáció. Ezenkívül a WCR-expozíció által okozott relatív morbiditás a COVID-19-ben nem ismert.
Tudjuk, hogy számos tényező befolyásolta a járvány lefolyását. A korlátozások bevezetése előtt az utazási szokások elősegítették a vírus elterjedését, ami korai gyors globális terjedést idézett elő. A népsűrűség, a magasabb átlagéletkor és a társadalmi-gazdasági tényezők minden bizonnyal befolyásolták a vírus korai terjedését. A légszennyezés, különösen a PM 2,5 (2,5 mikrorészecskék) szálló por, valószínűleg fokozta a tüneteket a COVID-19 tüdőbetegségben szenvedő betegeknél [ 129 ].
Feltételezzük, hogy a WCR valószínűleg hozzájárult a COVID-19 korai terjedéséhez és súlyosságához. Amint egy ágens meghonosodik egy közösségben, virulenciája megnő [ 130 ]. Ez a feltevés alkalmazható a COVID-19 világjárványra is.
Feltételezzük, hogy a kezdetben világszerte elterjedt betegség „forró pontjait” talán a légi közlekedés vetette fel, amely egyes területeken az 5G megvalósításához kapcsolódott.
Azonban amint a betegség meghonosodott ezekben a közösségekben, könnyebben átterjedt a szomszédos régiókra, ahol a lakosság kevésbé volt kitéve a WCR-nek.
A világjárvány második és harmadik hulláma széles körben elterjedt a WCR-rel rendelkező és anélküli közösségekben, ahogy az várható is volt.
A COVID-19 világjárvány lehetőséget kínált számunkra, hogy tovább elmélyedjünk a WCR-expozíció emberi egészségre gyakorolt lehetséges káros hatásaiban. A világjárvány „mellékhatásaként” 2020-ban jelentősen megnőtt a környezeti WCR-nek való emberi expozíció.
A COVID-19 terjedésének mérséklésére tervezett otthonmaradási intézkedések akaratlanul is nagyobb nyilvánosságot eredményeztek a WCR-nek, mivel az emberek több üzleti és iskolai tevékenységet végeztek vezeték nélküli kommunikáción keresztül.
A telemedicina egy másik forrást teremtett a WCR-expozíciónak. Még a kórházi fekvőbetegek, különösen az intenzív osztályos betegek is megnövekedett WCR-expozíciót tapasztaltak, mivel az új megfigyelőeszközök vezeték nélküli kommunikációs rendszereket használtak, amelyek súlyosbíthatják az egészségügyi rendellenességeket.
Az ok-okozati összefüggés kérdése a jövőbeni tanulmányok során vizsgálható.
Például klinikai vizsgálatot lehetne végezni hasonló kockázati tényezőkkel rendelkező COVID-19-betegpopulációkon, hogy megmérjék a COVID-19-betegeknél a WCR napi dózisát, és keressenek összefüggést a betegség súlyosságával és időbeli progressziójával.
Mivel a vezeték nélküli eszközök vivőfrekvenciái és modulációi eltérőek lehetnek, és a WCR teljesítménysűrűsége folyamatosan ingadozik egy adott helyen, ez a vizsgálat megköveteli a betegektől, hogy személyes mikrohullámú dozimétereket (figyelő jelvényeket) viseljenek.
Ezenkívül ellenőrzött laboratóriumi vizsgálatokat lehetne végezni állatokon, például SARS-CoV-2-vel fertőzött humanizált egereken, amelyekben minimális WCR-nek (kontrollcsoport), valamint közepes és nagy teljesítménysűrűségű WCR-nek kitett állatcsoportokat lehet végezni. összehasonlítva a betegség súlyosságával és progressziójával.
Ennek a tanulmánynak az egyik fő erőssége, hogy a bizonyítékok nagy mennyiségű tudományos irodalomra támaszkodnak, amelyekről világszerte számos tudós számolt be több évtizeden keresztül – kísérleti bizonyítékok a WCR-expozíció káros biológiai hatásairól emberekre, állatokra és sejtekre nem termikus szinten.
A 2020-ban frissített Bioiniitiative Report [ 42 ] több száz, szakértői értékelést kapott tudományos közleményt foglal össze, amelyek bizonyítékokat dokumentálnak a ≤1 mW/cm 2 -es expozíció nem termikus hatásaira .
Ennek ellenére néhány laboratóriumi tanulmány a WCR káros egészségügyi hatásairól időnként 1 mW/cm 2 -t meghaladó teljesítménysűrűséget használt . Ebben a cikkben az általunk áttekintett tanulmányok szinte mindegyike tartalmazott kísérleti adatokat ≤1 mW/cm 2 teljesítménysűrűség mellett .
A tanulmány lehetséges kritikája az, hogy a nem termikus expozícióból származó káros biohatások még nem elfogadottak a tudományban.
Ráadásul sok nemzetben még nem veszik figyelembe a közegészségügyi politika kialakításakor. Évtizedekkel ezelőtt az oroszok és a kelet-európaiak jelentős mennyiségű adatot gyűjtöttek össze a nem termikus biohatásokról, és ezt követően iránymutatásokat határoztak meg az Egyesült Államokban és Kanadában alacsonyabb rádiófrekvenciás sugárzási határértékekre vonatkozóan, azaz a nem termikus hatások megfigyelhető szintje alatt.
A Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC, az Egyesült Államok kormányzati szerve) és az ICNIRP irányelvei azonban évtizedekkel ezelőtti elavult adatokon alapuló termikus határértékeken alapulnak, lehetővé téve, hogy a lakosság lényegesen magasabb rádiófrekvenciás sugárzási teljesítménysűrűségnek legyen kitéve.
Az 5G-vel kapcsolatban a távközlési ipar azt állítja, hogy biztonságos, mert megfelel az FCC és az ICNIRP jelenlegi rádiófrekvenciás sugárterhelési irányelveinek. Ezeket az iránymutatásokat 1996-ban határozták meg [131 ], elavultak, és nem minősülnek biztonsági szabványnak. Ezért nincsenek általánosan elfogadott biztonsági szabványok a vezeték nélküli kommunikációs sugárzásnak való kitettségre vonatkozóan.
A közelmúltban a nemzetközi testületek, például az Európai Környezetgyógyászati Akadémia EMF Munkacsoportja jóval alacsonyabb irányelveket javasoltak, figyelembe véve a több forrásból származó WCR-expozícióból származó nem termikus biohatásokat [132 ] .
A cikk másik gyengesége, hogy a WCR-expozícióból származó biohatások egy része következetlenül szerepel a szakirodalomban. Az ismételt vizsgálatok gyakran nem valódi replikációk. A módszerek kis eltérései, beleértve a be nem jelentett részleteket is, mint például az élőlények korábbi expozíciója, a test nem egyenletes expozíciója és más változók, véletlen következetlenséghez vezethetnek.
Ezen túlmenően nem meglepő, hogy az ipar által szponzorált tanulmányok általában kevésbé káros biológiai hatásokat mutatnak ki, mint a független kutatók által végzett vizsgálatok, ami az iparág elfogultságára utal [ 133]].
Néhány, az ipar által nem támogatott kísérleti tanulmány szintén nem mutatott bizonyítékot a WCR-expozíció káros hatásaira. Figyelemre méltó azonban, hogy a kereskedelemben kapható eszközökből származó valós WCR-expozíciót alkalmazó tanulmányok nagy következetességet mutattak a káros hatások feltárásában [ 134 ]....."
(teljes tudományos kutatás leírása és eredményei a forrásban) !
.jpg)
Forrás:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8580522/#B126
Bizonyíték a koronavírus-betegség-19 és a vezeték nélküli kommunikációból, köztük az 5G-ből származó rádiófrekvenciás sugárzásnak való kitettség közötti kapcsolatra.
(J Clin Transl Res. 2021. október 26.; 7 (5): 666–681.
Közzétéve online: 2021. szeptember 29.)
Magyar fordításban:
https://www.facebook.com/photo/?fbid=252078320780150&set=a.133941689260481
(lenti tudományos írás linkje itt:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/.../pmc/articles/PMC8580522/... )
Összehasonlító táblázat forrása külön itt:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/.../PMC8580522/table/T1/...
Egy orvos az 5G és a covid összefüggéseiről:
https://www.facebook.com/100079339505244/videos/779979620472655
5G hatásairól magyar dokumentumfilm - Dr.Pócs Alfréd:
https://www.facebook.com/100079339505244/videos/801726891235777
