2023. december 8-án megjelent egy tanulmány az amerikai kormány hivatalos orvosi adatbázisában (PMC – PubMed Central, NIH), amely azt vizsgálja, hogyan hatnak a geomágneses viharok és az ember által generált, rendkívül alacsony frekvenciájú mágneses mezők (ELF) az élő szervezetekre – köztük az emberi testre.
A dokumentumban az alábbi biológiai hatások szerepelnek:
1. idegrendszeri zavarok
2. alvásproblémák, cirkadián ritmus zavara
3. melatonin csökkenés
4. szívritmuszavarok
5. vérnyomás-ingadozás
6. immunrendszer gyengülése vagy aktiválódása
7. gyulladásos folyamatok erősödése
8. oxidatív stressz
9. DNS-károsodás
10. sejtosztódás, sejtnövekedés zavarai
11. sejtmembrán áteresztőképességének változása
12. hormonális zavarok
13. fáradtság, energiahiány
14. hangulatingadozás, szorongás
15. daganatkockázat növekedése
16. fejlődési és orientációs zavarok (állatoknál és növényeknél)
17. EEG-alfa aktivitás módosulása
18. perifériás idegek elektromos aktivitásának változása
19. neurotranszmitter-szintek eltolódása (pl. dopamin, szerotonin)
20. vér-agy gát áteresztőképességének növekedése
21. stresszhormonok emelkedése (pl. kortizol)
22. mitokondriális működés zavara
23. sejtszintű energiahiány (ATP-csökkenés)
24. apoptózis (sejthalál) beindulása
25. intracelluláris kalciumszint változása
26. szívfrekvencia variabilitás csökkenése
27. vérlemezkék aggregációjának zavara
28. sejtek közötti kommunikáció zavara
29. Megnövekedett érzékenység zaj, fény, hő, szagok tekintetében
30. kumulatív neurodegeneratív hatások
31. biológiai ritmusok zavara
32. sebgyógyulás lassulása vagy gyorsulása
33. emésztőrendszeri mikrokeringési zavarok
34. reprodukciós zavarok
35. embrionális fejlődési rendellenességek
36. ráksejtek osztódásának gyorsulása/lassulása
37. autoimmun reakciók
38. hőszabályozási zavar
39. általános sejtfunkciók időleges vagy tartós zavarai
És ez mind szerepel ebben az egy dokumentumban. Egy hivatalos, kormányzati tudományos publikációban.
Nem rémhír. Nem találgatás.
Tudomány. 2023. december. PMC10740910.
A kérdés már csak az:
lehet, hogy nem veled van a baj… hanem a környezettel, amit nem is érzékelünk?
És lehet, hogy te csak érzékenyebb vagy rá, mint mások?
Mint a dohányfüst: nem mindenki köhög tőle azonnal, de mindenkit mérgez.
A tanulmány több mint 100 tudományos vizsgálatra hivatkozik, sejtszintű, állatkísérletes és humán adatokkal. Ráadásul a világ egyik legnagyobb orvosi adatbázisában (PMC, NIH) jelent meg. Ez nem összeesküvés, hanem nyílt tudományos tényanyag.
● Mi az a geomágneses vihar?
A geomágneses vihar a Napból érkező részecskeáram (napkitörés vagy koronakidobódás) hatására jön létre.
Amikor ez a nagy energiájú plazma eléri a Földet, zavart kelt a bolygónk mágneses mezejében – ez a geomágneses vihar.
A földi mágneses mező normál esetben megvéd minket a Napból érkező káros sugárzásoktól.
De egy erősebb napkitörés esetén a magnetoszféra összezsugorodik, és az energiák átmenetileg bejuthatnak a légkörbe, sőt a felszín közelébe is.
Ez nem emberi technológia eredménye.
Ez egy természetes, ciklikusan visszatérő űridőjárási jelenség, amit több száz éve figyelnek meg a csillagászok és geofizikusok.
● Hol találkozhatunk ELF-mezőkkel?
Háztartási elektromos hálózat (50–60 Hz)
Transzformátorok, vezetékek
Távvezetékek alatti tér
Nagyobb elektromos készülékek (pl. mikró, TV, hűtő)
MRI készülékek (orvosi berendezések)
Ipari gépek, motorok
Néhány kommunikációs technológia (pl. katonai mélytengeri adás)
A mobilok főként magasabb frekvencián (MHz–GHz) működnek, tehát technikailag nem ELF, hanem RF (rádiófrekvenciás) sugárzást bocsátanak ki.
Viszont: amikor a mobil a hálózatra csatlakozik, töltőn van, vagy bizonyos állapotokban kis mértékű ELF-mezők is jelen lehetnek.
Hogyan hatnak ránk az elektromágneses mezők?
(EMF – electromagnetic fields)
A
mobiltelefonok, Wi-Fi eszközök, 5G tornyok és elektromos vezetékek
láthatatlan, nem-ionizáló sugárzást bocsátanak ki. Bár ezek
teljesítménye alacsonyabb, mint a röntgensugárzásé, a hatásukat sokan
évtizedek óta vizsgálják. A hivatalos álláspont szerint a mindennapi
EMF-terhelés a megengedett szint alatt biztonságosnak számít –
ugyanakkor több tanulmány szerint finom sejtszintű változások mégis
előfordulhatnak.
16 biológiai hatás, amelyről kutatások számoltak be:
1. Fokozott oxidatív stressz
2. Sejtszintű gyulladás
3. DNS- és kromoszómakárosodás
4. Idegsejtek pusztulása állatkísérletben
5. Vér-agy gát átjárhatóságának változása
6. Agyhullámok mintázatának megváltozása
7. REM-alvás időtartamának csökkenése
8. Elalvási nehézségek, megzavart alvásciklus
9. Melatoninszint csökkenése (alváshormon)
10. Kortizolszint-emelkedés (stresszhormon)
11. Hiperaktivitás, memóriazavar állatoknál
12. Fáradtság, fejfájás, koncentrációs nehézségek
13. EEG eltérések mobil és Wi-Fi mellett
14. Neurodegeneratív kockázat fokozódása (pl. ALS)
15. Néhány állatkísérletben daganat (pl. glioma)
16. Lehetséges rákkeltő besorolás (IARC 2B)
Fontos: a legtöbb hatást állatkísérletekben vagy extrém körülmények között figyelték meg, és sok esetben nem sikerült megismételni őket más kutatók által. Ugyanakkor több nagy felmérés és toxikológiai program (pl. NTP, WHO, SCHEER) is foglalkozott a kérdéssel, és óvatosságot javasol – különösen hosszú távon, gyerekeknél vagy érzékeny egyéneknél.
Hol található EMF a mindennapi életben?
• Mobiltelefonok, vezeték nélküli fülhallgatók
• Wi-Fi routerek, okoseszközök (pl. okosóra)
• 5G, 4G, 3G mobilhálózatok és bázisállomások
• Nagyfeszültségű vezetékek, transzformátorok
• Indukciós főzőlapok, elektromos járművek
• Elektromos hálózat, háztartási készülékek
A tudomány még vizsgálja, hogy az alacsony szintű, de tartós EMF-expozíció hosszú távon mit okozhat. A hivatalos irányelvek (pl. ICNIRP) szerint a jelenlegi határértékek alatt nem kell számottevő egészségügyi kockázattól tartani, de sok kutató szerint további, hosszú távú vizsgálatok szükségesek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése