2016. február 8., hétfő
2016. február 7., vasárnap
A történelem legnagyobb viselkedésbefolyásoló kísérlete.
Az emberiség történelmének legnagyobb viselkedésbefolyásoló kísérlete kezdődött Kínában és talán csak az imáinkon múlik, hogy ennek megjelenése mennyit késik a nyugati országokban.
Kínában egy olyan pontrendszert indítottak el, amiben az állampolgárok politikai nézeteik, a közösségi médiában található kommunikációik, vásárlásaik és hitelminősítésük alapján kapnak besorolást.
A 350-950 tartományban mozgó pontok alapján döntik majd el, hogy ki kaphat hitelt, vízumot, vagy állami juttatásokat.
A pontok azt is meghatározzák majd, hogy ki milyen álláslehetőségekhez juthat, így végső soron az életben való boldoguláshoz szükséges minden lehetőség ettől függ majd.
A rendszert még manipulálhatóbbá teszi, hogy a besorolást a hozzátartozók és barátok pontszámai is befolyásolhatják, biztosítva a társadalmi nyomást az államilag elfogadott viselkedés produkálására, hiszen ki akarna rosszat szeretteinek helytelen viselkedésével.
A pontszámok pedig nyilvánosak lesznek, tehát nem lehet majd elrejteni őket a barátok és családtagok elől. Mindenki belelát majd mindenki más besorolásába az Interneten.
Az új rendszer egy rendkívül hatékony módszert biztosít az állam számára a politikailag korrekt és társadalmilag kívánatos viselkedésformák erősítésére.
A besorolást az egyelőre még önkéntes alapon működő, 2020-tól azonban már kötelező személyi igazolványhoz is hozzárendelik.
Mivel Kínában a legtöbb közösségi hálózat és fizetési szolgáltatás az Alibaba és a Tencent irányítása alatt áll, a két céget szintén bevonták az állami pontrendszer működtetésébe.
Az amerikai tulajdonú Yahoo az Alibaba egyik főrészvényese, így a cég a föld legnépesebb országának elnyomására irányuló törekvések résztvevőjévé vált. Szolgáljon ez figyelmeztetésül mindannyiunk számára, hiszen a szabadságunkat hol kisebb, hol nagyobb adagokban, de folyamatosan feladjuk állítólagos biztonságunkért cserébe, függetlenül attól, hogy a Föld mely pontján élünk.
Minden évben egyre több személyes adatot adunk meg magunkról, így szinte gyerekjáték bárkiről profilt készíteni. Az államnak nincs más dolga, mint megszerezni a legfontosabb szereplők együttműködését.
Ma már semmit sem tehetünk anélkül, hogy valaki, legtöbbször több valaki, ne tudna róla és ne ismerné tetteink legapróbb részleteit is, és ez független attól, hogy ezek a részletek bárkit érdekelnek-e vagy sem. A telefonunk és számítógépünk folyamatosan jelentéseket készít és küldd rólunk a szolgáltatók felé, a hirdetők mindent tudnak ahhoz, hogy egyre pontosabban célzott reklámokkal érjenek el minket, a közösségi hálózatok pedig a személyes adatok kincsesbányájának számítanak.
A hitelkártya kibocsátók például számos tényező alapján állapítják meg egy ügyfél hitelképességét. A manapság rendelkezésre álló hihetetlen mennyiségű információ tükrében vajon mekkora kísértés lehet számukra a nem pénzügyi jellegű információkat is felhasználni ehhez?
Tudva, hogy az Egyesült Államokban egyre többen részesülnek az állami segély valamilyen formájában, nem nehéz felismerni, hogy az állam hogyan lehet képes egyre nagyobb hatalmat gyakorolni az állampolgárok felett ezen keresztül, például azáltal, hogy politikai feltételekhez köti a juttatások folyósítását vagy éppen megvonását.1
A bibliai próféciákban jártas keresztény szakértők érthető módon ilyenkor azonnal a Jelenések könyvének 13. fejezetében2 leírtakra asszociálnak, ami egy olyan jövőt tár elénk, ahol a „fenevad bélyegének” viselete közvetlenül kapcsolódik a „Fenevad” vagyis az Antikrisztus politikai támogatásához.
A bélyeg nélkül senki sem tud majd vásárolni vagy eladni, és az is egyértelmű, hogy ez a bizonyos bélyeg a hatalom és az uralkodó felé mutatott hűség jelképe lesz.
Egyértelmű, hogy a politikai elkötelezettségnek és a kereskedelemnek a szemünk előtt folyó egybeolvadása mindennek csupán a kezdete.
Forrás:
http://idokjelei.hu/
prophecynewswatch.com
2016. február 6., szombat
2016. január 30., szombat
600 évvel ezelőtt a magyaroké volt a legerősebb hadsereg Európában.
Legalábbis a 15. század első harmadában a velenceiek így látták. Egy 1423 körül, a városállam vezetésének megbízásából készült jelentés az akkori Európa összes jelentősebb országának helyzetét összefoglalta. A szerzők különös hangsúlyt fektettek az egyes államok katonai erejére. Történészek szerint a dokumentum elsősorban azt a célt szolgálta, hogy tisztában legyenek lehetséges szövetségeseik és ellenségeik képességeivel.
A
velencei diplomáciai és kereskedelmi hálózat a középkor CIA-ként
működött, a dúsgazdag kereskedőváros nem csak pénzügyi, és katonai, de
információs nagyhatalomnak is számított. Vezetői rendelkeztek a korabeli
Európa elitjében a legpontosabb képpel a hatalmi viszonyokat illetően. A
jelentés adatai így valószínűleg legalábbis nagyjából helytállóak.
A dokumentum részletesen elemzi a kor legfontosabb és legvéresebb konfliktusának, a franciák és angolok közt dúló százéves háborúnak a következményeit, amely ekkor már több mint nyolcvan esztendeje zajlott, és még nagyon messze volt a vége. Megállapítja, hogy mindkét országot nagyon megviselte a vérontás, katonai erejük jelentősen csökkent. (Különösen Franciaországnak, amely a jelentés szerint a háború előtt még 100 ezer katonát volt képes fegyverbe szólítani, míg 1423-ra már csak 30 ezret.) Hasonló erővel rendelkezett Anglia is.
A jelentős katonai hatalmak közt említik Grúziát (Georgiát), Kasztíliát, és a Német Lovagrendet, amelyek 30-30 ezer, illetve Havasalföldet, amely 20 ezer fegyveressel bírt.
A kontinens harmadik legerősebb országa Lengyelország volt 50 ezer harcossal.
„Németország” (ez nyilván ebben a korban Német-Római Birodalmat jelenti), „a világi és egyházi főurak, az összes város, Dél-és Észak-Németország, valamint a császár” együttes erejével is
A dokumentum tanúsága szerint a korabeli
külföldi hadjáratokra 40 ezer harcost tudott mozgósítani.
Ez az előkelő helyezés csak az elő látásra annyira meglepő. A Zsigmond király vezette Magyarország a korszak egyik legjelentősebb hatalma volt. Zsigmond a magyar mellett a cseh és a német-római birodalmi trónon is ült. Az elsők között ismerte fel, hogy a gyorsan terjeszkedő Oszmán Birodalom a jövő legnagyobb veszedelmét fogja jelenteni a kereszténység számára. Európai összefogással vezetett balkáni hadjárata 1396-ban ugyan kudarcba fulladt, ám a tanulságokat levonva ezt követően korát megelőző haderőreformba fogott. Az ekkor bevezetett telekkatonaság intézményének lényege az volt, hogy
Forrás: http://alfahir.hu
A dokumentum részletesen elemzi a kor legfontosabb és legvéresebb konfliktusának, a franciák és angolok közt dúló százéves háborúnak a következményeit, amely ekkor már több mint nyolcvan esztendeje zajlott, és még nagyon messze volt a vége. Megállapítja, hogy mindkét országot nagyon megviselte a vérontás, katonai erejük jelentősen csökkent. (Különösen Franciaországnak, amely a jelentés szerint a háború előtt még 100 ezer katonát volt képes fegyverbe szólítani, míg 1423-ra már csak 30 ezret.) Hasonló erővel rendelkezett Anglia is.
A jelentős katonai hatalmak közt említik Grúziát (Georgiát), Kasztíliát, és a Német Lovagrendet, amelyek 30-30 ezer, illetve Havasalföldet, amely 20 ezer fegyveressel bírt.
A kontinens harmadik legerősebb országa Lengyelország volt 50 ezer harcossal.
„Németország” (ez nyilván ebben a korban Német-Római Birodalmat jelenti), „a világi és egyházi főurak, az összes város, Dél-és Észak-Németország, valamint a császár” együttes erejével is
a második helyre szorult60 ezer katonával.
A dokumentum tanúsága szerint a korabeli
Európa katonailag legerősebb állama a Magyar Királyság volt,amely az ország védelmére 80 ezer embert,
külföldi hadjáratokra 40 ezer harcost tudott mozgósítani.
Ez az előkelő helyezés csak az elő látásra annyira meglepő. A Zsigmond király vezette Magyarország a korszak egyik legjelentősebb hatalma volt. Zsigmond a magyar mellett a cseh és a német-római birodalmi trónon is ült. Az elsők között ismerte fel, hogy a gyorsan terjeszkedő Oszmán Birodalom a jövő legnagyobb veszedelmét fogja jelenteni a kereszténység számára. Európai összefogással vezetett balkáni hadjárata 1396-ban ugyan kudarcba fulladt, ám a tanulságokat levonva ezt követően korát megelőző haderőreformba fogott. Az ekkor bevezetett telekkatonaság intézményének lényege az volt, hogy
a földbirtokosoknak minden 20 jobbágytelek után egy lovasíjászt kellett kiállítania.Ezzel nem csak Európa legerősebb hadseregét sikerült létrehozna, de évtizedekre megálljt parancsolt a török hódításnak, és megvetette Hunyadi János fényes hadi sikereinek alapját is.
Forrás: http://alfahir.hu
2016. január 29., péntek
2016. január 27., szerda
2016. január 24., vasárnap
A magas érzelmi intelligencia 12 jele:
Már egy ideje tudjuk, hogy a magas IQ még nem jelent garanciát
sem a sikerre, sem a boldog életre. Az érzelmi intelligencia az, ami
befolyásolja viselkedésünket, személyes döntéseinket, ez az a titok, ami
a vizsgálatok szerint a sikeres emberek 90 százalékának birtokában van.
Mutatunk néhány jelet Travis Bradberry ismert pszichológus, író útmutatása alapján, hogy honnan ismerszik meg a magas EQ-jú ember.
Jókora szótár az érzelmek kifejezésére
Meg tudod mondani, most hogy érzed magad? Jól? Rosszul? Mi van a kettő közti skálán? Minden ember tapasztal érzéseket, de csak kevesen tudják érzékletesen megfogalmazni, hogy pontosan miket, és még kevesebben adnak nevet is nekik. Minél specifikusabban tudjuk megfogalmazni és elmondani másoknak, hogy mit élünk, hogy milyen érzelmet élünk át, annál inkább tudunk rá megoldást is találni – már ha kell.
Kíváncsiság
Függetlenül attól, hogy introvertált vagy extrovertált, a magas érzelmi intelligenciájú ember kíváncsi a körülötte történő, létező dolgokra és emberekre. A kíváncsiság mögött általában nagy adag empátia lapul, ami szintén a magas EQ jele.
Bátorság a változások előtt
Amikor valami változás áll be az életünkben, akkor arra rugalmasan kell reagálnunk ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki belőle. A magas érzelmi intelligenciájú embereket ritkán bénítja meg a félelem, ők az akadályokban is a lehetőségeket és a kihívást látják, nem pedig a gátat és a problémát.
Önismeret
Megfelelő önismeret, saját gyengeségeink és erősségeink ismerete nélkül elég nehéz élni ezt az életet. Beismerni, hogy valamiben az átlag alatt teljesítünk, nem jelent belenyugvást, sőt, legalább tudjuk, melyik az a terület, amit fejlesztenünk kéne, az erősségeinket pedig kihasználhatjuk a munkánkban, kapcsolatainkban.
Emberismeret
Nem összekeverendő az előítéletekkel. Nem arról van szó, hogy eleve tudjuk, hogy az adott ember attól, ahogy kinéz, beszél, vagy áll, már azonnal biztosra vesszük, hogy milyen. A már említett empátia és kíváncsiság azonban hosszú távon elvezethet odáig, hogy felismerjük az emberek mozgatórugóit.
Magabiztosság
Ez sem törtetést vagy nagyképűséget takar igazából, hanem azt a képességet, hogy ha sértegetnek, és lekicsinylő kritikákat kapunk, akkor sem veszítjük el az önbecsülésünket, vagy támadunk rá a másikra.
A nemet mondás képessége
Sokkal több stressz éri azokat az embereket, akik nehezen mondanak nemet. A magas EQ-val élő emberek tudják mikor, és hogyan mondjanak nemet, akár önmaguknak is. Ahhoz is értenek, hogy hogy kerüljék el a mérgező, frusztráló, energiavámpír embereket.
A hibák és a harag elengedése
Az érzelmileg intelligens emberek nem rágódnak évekig saját múltbéli hibáikon. Nem felejtik el őket, próbálják elkerülni, hogy újra megtörténjen, de nem ez határozza meg az önképüket és a jövőjüket. Ugyanez érvényes a haragra is. A magas EQ-jú embereket is érik sérelmek, őket is bántják, de nem dédelgetik évekig harcra és bosszúra készen haragjukat, és nem annak alapján élik az életüket.
Spontán adni
Ahhoz, hogy erős érzelmi kapcsolataink legyenek, tudnunk kell feltétel nélkül adni – ez persze nem megy a kíváncsiság, az empátia, és a többi erősség nélkül.
Örülni annak, ami van
Bár folyamatosan törekszünk a többre, jobbra szebbre, azt is észre kell vennünk, ami már a miénk. Sőt, Simone Weil szerint meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk. A magas EQ-jú emberek nem kergetik a tökéletességet, mert tudják, hogy olyan nem létezik, közben pedig hálásak azért, amit már elértek, és erőt merítenek belőle. A Kaliforniai Egyetem kutatói kimutatták, hogy azok, akik napi szinten gyakorolják a hálás gondolkodásmódot, energikusabbak és kiegyensúlyozottabbak, kortizol-szintjük (stresszhormon) is alacsonyabb.
Kikapcsolódás
Hiába sikeres valaki a munkájában, időnként el kell szakadnia a stresszforrástól, pihennie kell, kikapcsolni minden gépet, kütyüt, és ebben az érzelmileg intelligens emberek nagyon jók. Felügyelik saját stressz-szintjüket, és tudják, mikor kell engedniük a gyeplőn.
Negatív gondolatok
Hasonlóan a haraghoz vagy a fájdalomhoz, a magas EQ-val élő emberek nem ragaszkodnak negatív gondolataikhoz. Nekik is éppúgy vannak, mint másoknak, de felismerik, és helyükön kezelik őket ahelyett, hogy eltúloznák jelentőségüket. Boldogságuk egyébként sem mások véleményei, visszajelzései alapján teremtődik, hanem saját magukból, ezért nehéz is elvenni az örömüket.
Források: Themindunleashed / LEMON.HU
Mutatunk néhány jelet Travis Bradberry ismert pszichológus, író útmutatása alapján, hogy honnan ismerszik meg a magas EQ-jú ember.
Jókora szótár az érzelmek kifejezésére
Meg tudod mondani, most hogy érzed magad? Jól? Rosszul? Mi van a kettő közti skálán? Minden ember tapasztal érzéseket, de csak kevesen tudják érzékletesen megfogalmazni, hogy pontosan miket, és még kevesebben adnak nevet is nekik. Minél specifikusabban tudjuk megfogalmazni és elmondani másoknak, hogy mit élünk, hogy milyen érzelmet élünk át, annál inkább tudunk rá megoldást is találni – már ha kell.
Kíváncsiság
Függetlenül attól, hogy introvertált vagy extrovertált, a magas érzelmi intelligenciájú ember kíváncsi a körülötte történő, létező dolgokra és emberekre. A kíváncsiság mögött általában nagy adag empátia lapul, ami szintén a magas EQ jele.
Bátorság a változások előtt
Amikor valami változás áll be az életünkben, akkor arra rugalmasan kell reagálnunk ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki belőle. A magas érzelmi intelligenciájú embereket ritkán bénítja meg a félelem, ők az akadályokban is a lehetőségeket és a kihívást látják, nem pedig a gátat és a problémát.
Önismeret
Megfelelő önismeret, saját gyengeségeink és erősségeink ismerete nélkül elég nehéz élni ezt az életet. Beismerni, hogy valamiben az átlag alatt teljesítünk, nem jelent belenyugvást, sőt, legalább tudjuk, melyik az a terület, amit fejlesztenünk kéne, az erősségeinket pedig kihasználhatjuk a munkánkban, kapcsolatainkban.
Emberismeret
Nem összekeverendő az előítéletekkel. Nem arról van szó, hogy eleve tudjuk, hogy az adott ember attól, ahogy kinéz, beszél, vagy áll, már azonnal biztosra vesszük, hogy milyen. A már említett empátia és kíváncsiság azonban hosszú távon elvezethet odáig, hogy felismerjük az emberek mozgatórugóit.
Magabiztosság
Ez sem törtetést vagy nagyképűséget takar igazából, hanem azt a képességet, hogy ha sértegetnek, és lekicsinylő kritikákat kapunk, akkor sem veszítjük el az önbecsülésünket, vagy támadunk rá a másikra.
A nemet mondás képessége
Sokkal több stressz éri azokat az embereket, akik nehezen mondanak nemet. A magas EQ-val élő emberek tudják mikor, és hogyan mondjanak nemet, akár önmaguknak is. Ahhoz is értenek, hogy hogy kerüljék el a mérgező, frusztráló, energiavámpír embereket.
A hibák és a harag elengedése
Az érzelmileg intelligens emberek nem rágódnak évekig saját múltbéli hibáikon. Nem felejtik el őket, próbálják elkerülni, hogy újra megtörténjen, de nem ez határozza meg az önképüket és a jövőjüket. Ugyanez érvényes a haragra is. A magas EQ-jú embereket is érik sérelmek, őket is bántják, de nem dédelgetik évekig harcra és bosszúra készen haragjukat, és nem annak alapján élik az életüket.
Spontán adni
Ahhoz, hogy erős érzelmi kapcsolataink legyenek, tudnunk kell feltétel nélkül adni – ez persze nem megy a kíváncsiság, az empátia, és a többi erősség nélkül.
Örülni annak, ami van
Bár folyamatosan törekszünk a többre, jobbra szebbre, azt is észre kell vennünk, ami már a miénk. Sőt, Simone Weil szerint meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk. A magas EQ-jú emberek nem kergetik a tökéletességet, mert tudják, hogy olyan nem létezik, közben pedig hálásak azért, amit már elértek, és erőt merítenek belőle. A Kaliforniai Egyetem kutatói kimutatták, hogy azok, akik napi szinten gyakorolják a hálás gondolkodásmódot, energikusabbak és kiegyensúlyozottabbak, kortizol-szintjük (stresszhormon) is alacsonyabb.
Kikapcsolódás
Hiába sikeres valaki a munkájában, időnként el kell szakadnia a stresszforrástól, pihennie kell, kikapcsolni minden gépet, kütyüt, és ebben az érzelmileg intelligens emberek nagyon jók. Felügyelik saját stressz-szintjüket, és tudják, mikor kell engedniük a gyeplőn.
Negatív gondolatok
Hasonlóan a haraghoz vagy a fájdalomhoz, a magas EQ-val élő emberek nem ragaszkodnak negatív gondolataikhoz. Nekik is éppúgy vannak, mint másoknak, de felismerik, és helyükön kezelik őket ahelyett, hogy eltúloznák jelentőségüket. Boldogságuk egyébként sem mások véleményei, visszajelzései alapján teremtődik, hanem saját magukból, ezért nehéz is elvenni az örömüket.
Források: Themindunleashed / LEMON.HU
2016. január 23., szombat
MEDVEÁLLATKÁK - PARÁNYI IDEGENEK?
Több
mint 30 éven keresztül volt -20°C fokon lefagyasztva két medveállatka
(Tardigrada) mégis túlélték közelmúltban történt felolvasztásukat amit
követően egyikük még szaporodni is képes volt, még ahhoz sikeresen!
Többen kétségbe vonják, hogy ezek a parányi állatkák valóban földiek-e hiszen mi értelme lenne jó feltételekkel rendelkező bolygónkon olyan extrém túlélési praktikákra amikkel ez az állat bír. Elviselik egy darabig a -272°C-os hőmérsékletet (gyakorlatilag az abszolút nullát) és a +151°C-ot is. Elviselik, ha 15 perc alatt -190°C-ról +151°C-ra melegítik fel őket, nem pusztulnak el folyékony hidrogénben és nitrogénben sem. 570 000 rad röntgensugárzást is képesek kibírni (Az emberi szervezet 500 rad sugárzás hatására már halálos sérüléseket szenved). Vákuumban, azaz légüres térben, teljes oxigénhiányban 7 teljes hónapig is életben maradnak. Kibírják a földi légnyomás 300-szorosát, de extrém alacsony légnyomáson is megvannak. Túlélik a savakban, oldószerekben való fürdetést és az ember számára halálos mérgek számukra gyakorlatilag ártatlanok.
A legelképesztőbb viszont az, hogy a világűrben is életben maradtak, mindenféle védőeszköz nélkül amivel teljesen egyedülállóak az általunk ismert fajok körében. Ezt egy 2007-es kísérlettel bizonyította az Európai Űrhivatal a svéd Kristianstadti Egyetem vezetésével.
Többen kétségbe vonják, hogy ezek a parányi állatkák valóban földiek-e hiszen mi értelme lenne jó feltételekkel rendelkező bolygónkon olyan extrém túlélési praktikákra amikkel ez az állat bír. Elviselik egy darabig a -272°C-os hőmérsékletet (gyakorlatilag az abszolút nullát) és a +151°C-ot is. Elviselik, ha 15 perc alatt -190°C-ról +151°C-ra melegítik fel őket, nem pusztulnak el folyékony hidrogénben és nitrogénben sem. 570 000 rad röntgensugárzást is képesek kibírni (Az emberi szervezet 500 rad sugárzás hatására már halálos sérüléseket szenved). Vákuumban, azaz légüres térben, teljes oxigénhiányban 7 teljes hónapig is életben maradnak. Kibírják a földi légnyomás 300-szorosát, de extrém alacsony légnyomáson is megvannak. Túlélik a savakban, oldószerekben való fürdetést és az ember számára halálos mérgek számukra gyakorlatilag ártatlanok.
A legelképesztőbb viszont az, hogy a világűrben is életben maradtak, mindenféle védőeszköz nélkül amivel teljesen egyedülállóak az általunk ismert fajok körében. Ezt egy 2007-es kísérlettel bizonyította az Európai Űrhivatal a svéd Kristianstadti Egyetem vezetésével.
Adódik a kérdés, hogy mi
szükségük ezekre az egyedi tulajdonságokra. A Föld régen sokkal
mostohább állapotokkal rendelkezett mint ma, de még azokban az időkben
sem lett volna szükség ehhez hasonló túlélési képességekre és végképp
nem maradtak volna meg ezen túlélési képességeik az evolúció folyamata
során. Egyesek ezekből arra következtetnek, hogy a medveállatkák nem a
Földön alakultak ki éppen ezért kitűnő bizonyítékai lehetnek arra, hogy a
földi élet egy része vagy egésze nem itt alakult ki, csak ide érkezett,
meteoritoknak köszönhetően.(pánspermia elmélete). Tekintve, hogy
bolygónk minden területén megtalálhatók (a Himaláján és több mint 4000
méteres mélységben az óceánokban egyaránt) többen is arra
következtettek, hogy szándékosan küldték őket a Földre idegen lények,
hogy milyen célból azt persze nem tudhatjuk. Az mindenesetre biztos,
hogy a medveállatkák nem hasonlíthatók egyetlen földi élőlényhez sem.
Világszerte 1000 fajuk ismert, Magyarországon kb. 100 fajuk fordul elő!
Világszerte 1000 fajuk ismert, Magyarországon kb. 100 fajuk fordul elő!
Forrás: Facebook/
17 tény amit a második világháborús Magyarországról eddig nem, vagy rosszul tudtál.
2. Magyarország nem volt se fasiszta, se nemzetszocialista állam. Magyarországot a háború alatt az Egységes Párt (1939 után Magyar Élet Pártja) kormányozta, akiknek az ideológiája a konzervativizmus volt, politikai elhelyezkedése pedig jobboldali. 1944. október 16-án Magyarországon a hatalmat a Nyilaskeresztes Párt ragadta meg puccsal, és körülbelül fél évig tartott az uralma. A Nyilaskeresztesek ideológiája a hungarizmus volt, ami ugyan rokon a német nemzetszocialista és az olasz fasiszta ideológiákkal, de nem volt velük azonos, noha igen radikális eszközöket alkalmaztak ők is. A Nyilasok politikai elhelyezkedése szélsőjobboldali volt.
3. A magyar nép egy kis hányada kivette a részét az európai partizán mozgalmakból 1940-44 között.Franciaország megszállását követően az országban élő, magyar származású emigráltak partizán csoportokat alkottak és harcoltak a náci megszállás ellen. Továbbá különböző jogi- és magánszemélyek, egyesületek, társaságok támogatták a francia ellenállókat. 1942-ben néhány kórház Szegeden és Budapesten titokban Jugoszláv partizánokat ápolt.
4. Magyarország nem vett részt tudatosan a zsidó lakosság tömeges mészárlásában 1944-ig. A Kamjanec-Pogyilszkij mellett 1941. augusztus 27-28-án kivégzett zsidókat a magyar kormány nem likvidálásra küldte ki. 1941-re a környező országokból (Lengyelország, Ausztria, Románia, Németország, Csehország) rengeteg zsidó menekült Magyarországra. A magyar hatóságok parancsra elkezdték a zsidó lakosság összegyűjtését és a megszállt Ukrajnába szállították őket, hogy ott telepedjenek le. Ezt a német megszálló erők nem nézték jó szemmel, mert a terület élelmezési lehetőségei nem tették lehetővé az újonnan érkezett zsidók ellátását is a megszálló csapatokén túl. Miután a magyar hatóságok nem engedték vissza a deportált zsidókat, a németek táborba gyűjtötték őket és kivégezték, mindezt a magyar hatóságok tudta nélkül. Miután Magyarországnak ez a tudomására jutott, a tömeges deportálásokat azonnal leállították és Magyarország megszállásáig több nem is volt. Miután a Német csapatok megszállták az országot és se Horthynak, se a kormánynak nem volt számottevő hatalma, megkezdődött a zsidók gettókba zárása, illetve ismét elkezdődtek a tömeges deportálások. A nagyobb, tömeges helyi népirtások a Nyilaskeresztes Párt hatalomra jutásával kezdődtek meg.
5. A magyarországi munkaszázadok ellátása és a velük való bánásmód általánosságban véve megfelelőnek és emberinek volt mondható 1944-ig. Magyarországon a zsidó törvények miatt 1940-től zsidók nem láthattak el fegyveres katonai szolgálatot, ezért munkaszázadokba osztották a sorköteles zsidókat. Ugyanez volt érvényben a fegyveres szolgálatra alkalmatlan minősítést kapó állampolgárokra is, illetve később a különböző etnikumokra, kommunistákra és politikailag megbízhatatlan személyekre is. Negatív megkülönböztetésben természetesen az utóbbiak és a zsidók részesültek. A velük való negatív bánásmódot azonban intézkedések keretein belül megtiltották és szigorúan ellenőrizték. Ezt azonban sajnos az Ukrajnában szolgálatot teljesítő munkásszázadok esetében nem lehetett eredményesen ellenőrizni, így az itt lévő, főleg antiszemita keretlegénység által őrzött munkaszolgálatosok sokat szenvedtek. Az Ukrajnában uralkodó helyzetet Horthy István kormányzó-helyettes nyíltan ellenezte, leveleiben többször kitért rá és kérte édesapját, hogy tegyen az ügy érdekében. Nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter is ellátogatott ide és itt is intézkedéseket tett a munkaszolgálatosokkal való bánásmód megváltoztatására, amit később ugyanúgy nem tudtak kellő eredménnyel ellenőrizni. A bori rézbányákba 1943-ban küldött zsidó munkaszolgálatosok ellátása is megfelelőnek volt mondható és a velük való bánásmód is emberséges volt egészen 1944-ig, amikor a Magyarországon megváltozott politikai helyzet miatt itt is erős antiszemita nézeteket valló személyek kerültek vezető pozícióba.
6. A náci Németországgal önszántukból együttműködő országok közül a magyarok segítették a legnagyobb mértékben a zsidókat. A német megszállásig, de még utána is több egyesület, társulat, jogi- és magánszemély segített a Magyarországra érkezett zsidóknak menedéket találni, megkeresztelkedni, vagy külföldre szökni. 2015. január 1-i kimutatások alapján 823 magyar állampolgárt tüntettek ki az Igaz Ember (Righteous Among the Nations) címmel. Ezzel Magyarország a cím tulajdonosainak számát tekintve világszinten a 7., a Tengelyhatalmak és szövetségeseik között pedig 1. helyen áll.
7. Az újvidéki vérengzést nem a magyar kormány rendelte el. 1942 januárjában a magyar kormány a területen megbújó partizánok elleni razziára adott utasítást. A felelős vezetők szándékosan megtévesztő és nem részletes jelentései következtében a kormánynak nem volt tiszta képe a helyszínen történő eseményekről és amikor tudomást szereztek a törvénytelenségekről, utasították a vezető tiszteket azok beszűntetésére amik nem történtek meg azonnal. A magyar kormány vizsgálatot indított az eset ügyében és a felelős vezetőket bűnösnek ítélte, akik azonban Németországba menekültek, így az ítéletet nem lehetett rajtuk végrehajtani. A bűnösök csak 1944-ben, a német megszállást követően tértek vissza, a háború után azonban elfogták őket és kiadták Szerbiának.
8. Az ippi és ördögkúti vérengzéseket nem a magyar kormány rendelte el. 1940-ben a második bécsi döntés során Magyarországhoz csatolt Észak-Erdélyben a román Vasgárda többször is kisebb fegyveres összetűzésbe keveredett a bevonuló magyar csapatokkal, amelyeket többnyire a Vasgárda provokált ki. Ezek tükrében történtek Ippon és Ördögkúton a magyar túlkapások. Ippon a mészárlást megelőzően baleset következtében meghalt két honvéd, de a csapatok között az a pletyka terjedt el, hogy pokolgép robbant. Ördögkúton a vérengzés előtt valódi fegyveres konfliktus történt. Mindezen tényeket figyelembe véve azonban a magyar kormány is felelősségre vonható olyan szinten, hogy a vérengzések után nem indított vizsgálatot.
9. Magyarországnak nem állt szándékában a Szovjetunióval harcolni. Magyarországnak területi követelései a Kisantant és Ausztria országai felé voltak, háborús fejlesztéseit is ezen elv szerint folytatta. A Szovjetunióval szemben sem fegyverzet, sem létszám tekintetében nem rendelkezett kellő számmal, illetve korszerű felszereléssel. Az 1941-es hadüzenetet a Szovjetunió felé Kassa bombázása provokálta ki, amely esemény körülményei a mai napig tisztázatlanok. 1941-ben a Kárpát-csoportot és a Gyorshadtestet első sorban azért küldte a kormány a frontra, mert úgy érezte, hogy az első és a második bécsi döntések után törlesztenie kell Németország felé az adósságát. Azonban az év végén a csapatok kivonásába a németek csak abban az esetben egyeztek bele, ha megszálló csapatokat küldenek Ukrajnába. Mivel a harcoló alakulatok elfáradtak és szükség volt rájuk itthon, a magyar kormány belement a cserébe. 1942-ben a 2. hadsereget a kormány kényszer hatására küldte ki a frontra. Úgy gondolták, hogy amennyiben Németország nyeri meg a háborút, az új európai határokat a háborúban nyújtott teljesítmények alapján fogják meghúzni és Magyarországnak még mindig voltak területi követelései, főleg Románia irányában. Mellékesen a németeknek is érdekében állt a magyar csapatok bevetése, mert Románia leszögezte, hogy csak abban az esetben hajlandó több csapatot küldeni, ha Magyarország is küld ki. A Magyar-Román kormányok között még ekkor is igen kiélezett volt a viszony, ezért Magyarország igyekezett a saját területein belül tartani csapatait, egy Magyar-Román háború kitörésének esetére. Nem mellesleg Ribbentropp német külügyminiszter és Keitel vezértábornagy a tárgyalások során burkolt fenyegetéseket is eleresztettek. 1943-ban a megtépázott 2. hadsereget a kormány mindenképpen haza akarta hozni, de ezúttal is csak megszálló erők adásával lehetett kiváltani a csapatokat. 1944-re a harcok elérték Magyarországot, így a Honvédség bevetése ekkorra már szükségszerű volt.
10. A frontszolgálatot teljesítő magyar katonák körében nem volt elterjedt a helyi lakossággal szembeni méltatlan bánásmód. A világháború utáni időszakban a megkérdezett helyi orosz lakosok többsége jó szívvel emlékezett vissza a fronton harcoló magyar katonákra, akik orvosi segítséget nyújtottak nekik, élelmiszert adtak és egyéb módon is segítettek. Az atrocitások ellenben elterjedtek voltak a logisztikai, megszálló és Csendőr egységek köreiben akik messze voltak a frontvonaltól. Ezek a katonák többnyire „vagyonszerzési kirándulásnak” tekintették a szolgálatot. Súlyos atrocitásokra azonban nem sűrűn került sor a magyarok részéről. Az erről beszámoló orosz források többségében szándékosan, politikai célból eltúlzott, kitalált vagy hamis vallomásokból származnak.
11. Magyarország megpróbált kiugrani a háborúból. A kormány már 1942-43 során tárgyalásokat folytatott az Angolokkal, amely alapján Magyarország beszüntetné a harcokat, ha az Angolszász csapatok a Balkán felől elérnék Magyarországot. Mivel erre azonban 1944-ben sem látszódott semmi esély, a meglehetősen kommunista ellenes Magyarország végül felhagyott a büszkeségével és az oroszokkal kezdett el tárgyalni. Addigra azonban Hitler tudomást szerzett Horthy kiugrási szándékáról, ezért elrendelte a Margarethe hadműveletet.
12. Magyarországot 1944. március 15-én megszállták a német csapatok. A március 12-én kiadott Margarethe hadművelet keretében Klessheimbe kérették Horthy Miklós kormányzót, hogy az országtól elszigetelve tartsák, így ne tudjon parancsot adni a Honvédségnek. Horthy-t március 15-től 18-áig tartották Ausztriában, miközben Hitlerrel tárgyalt a német csapatok birtokba vették a fontosabb magyar létesítményeket. Mikor Horthy visszatért az országba a német csapatok fogadták. Horthy-nak két lehetősége volt: vagy együttműködik és egy német párti kormányt nevez ki, így Magyarország megőrizheti „függetlenségét”, vagy ellenáll, de akkor a létszámban és fegyverzetben is túlerőben lévő német, horvát, szlovák és szerb csapatok szinte azonnal legyűrik az alulfegyverzett magyar csapatokat és Magyarország a megszállt országok sorsára jut.
13. A német megszállásba nem törődött bele a magyar nép. A márciusi megszállást követően több partizán csoport is alakult katonákból és polgárokból, akik mind a német, mind a Nyilaskeresztes csapatok ellen harcoltak és segítették a Szovjet csapatokat és az általuk beszivárogtatott orosz partizánokat. Néhány csoport ezek közül már 1939-40-ben működött, de ekkor még békés demonstrációkkal, sztrájkokkal ellenezték a háborút. A háború után az ellenálló sejtek vezetőit a szovjetek internálták vagy kivégezték, a magyar partizán csoportokról pedig majdnem minden adatot eltüntettek, hogy úgy tűnjön Magyarországot teljes mértékben a Szovjetunió „szabadította fel”.
14. A Nyilaskeresztes Párt puccsal került hatalomra 1944-ben, nem választás útján. A márciusi német megszállás ellenére Horthy Miklós továbbra is ki akarta léptetni Magyarországot a háborúból. Ennek következtében lépett életbe a német Panzerfaust hadművelet, mely során Waffen-SS kommandósok 1944. október 15-én elrabolták és túszul ejtették ifj. Horthy Miklóst. Apja idő közben rádióközleményben szólt a katonákhoz, hogy a szovjetekkel megállapodás született. Ebben a beszédében felszólította a magyar katonákat, hogy szüntessenek be minden fegyveres tevékenységet a szovjet csapatokkal szemben. Az üzenet sosem ért el a csapatokhoz, mert a rádióállomásokon ekkorra már német és Nyilaskeresztes tisztek kerültek, akik az eredeti üzenet helyett további harcra szólították fel a katonákat a vezérkari főnök nevében. Ezután német Tigris II páncélosok és csapatok érkeztek a Budai Várhoz, ahol Horthy tartózkodott. Noha Horthy arra utasította a Palotát védő egységeket, hogy ne szálljanak szembe a németekkel, egy kis csapat magyar katona 30 percen keresztül tűzharcot vívott a németekkel, mivel hozzájuk nem ért el a parancs. A tűzharcban heten meghaltak, többen megsebesültek. Horthy Miklós kormányzót megfenyegették, hogy amennyiben nem nevezi ki a németekkel szimpatizáló Nyilaskeresztes Pártot a kormány élére, megölik a fiát. Horthy beleegyezett, ezután letartóztatták és házi őrizetbe vették Schloss Hirschberg-ben, Németországban. Fiát, ifj. Horthy Miklóst a dachau-i koncentrációs táborba zárták és a háború végéig ott tartották. A hírhedt Szálasi-kormány ennek a puccsnak a végterméke.
15. A Szent László-hadosztály katonáira a Szovjetek vérdíjat tűztek ki. Ezek a katonák olyan makacsul harcoltak a Szovjetek ellen a magyarországi harcokban, és olyan súlyos veszteségeket okoztak, hogy a Szovjetek vérdíjat tűztek ki minden egyes katona fejére aki a hadosztály tagja volt, sőt az elfogott katonákat ugyanolyan bánásmódban részesítették, mint a Waffen-SS katonáit. Erről szintén parancsban utasították a Szovjet katonákat, ami miatt később az terjedt el a köztudatban, hogy a Szent László-hadosztály egy SS alakulat volt.
16. Magyarország nem kapitulált. 1945. január 20-án fegyverszüneti szerződést írt alá a Szovjetunióval, az Egyesült Királysággal és Észak-Írországgal, és az Egyesült Államokkal, de hivatalos megadási szerződést nem.
17. Magyarország a mai napig hadban áll Nicaraguával. Magyarország 1941.04.06-án hadat üzent Jugoszláviának, 1941.06.27-én a Szovjetuniónak, 1941.12.13-én pedig az Egyesült Államoknak. Magyarországnak 1941.12.06-án hadat üzent az Egyesült Királyság, 1941.12.07-én Kanada, Új-Zéland és Ausztrália, 1941.12.19-én Nicaragua, 1942.06.05-én az Egyesült Államok viszont hadat üzent, Románia pedig 1944.08.25-én üzent hadat. Az 1947.02.10-én aláírt párizsi békeszerződés értelmében Magyarország, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália, a Dél-afrikai Unió, India, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia és az Egyesült Államok között helyre állt a béke. A szerződésben Nicaragua nem szerepelt, így a két ország között a mai napig hadüzenet van érvényben.
Facebook:
Magyarország 1944-1945.
Társasági/kulturális oldal
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)