2016. május 24., kedd

Emberi Természet - interjú szakértőkkel (magyar szinkronnal)







Akik megszólalnak: dr. Máté Gábor, dr. Robert Sapolsky, dr. James Gilligan, dr. Richard Wilkinson.

Sokan azt hiszik, az emberi természet része az önzőség, a mohóság, és a verseny - ám kétségtelen, hogy vannak önzetlen és nagylelkű emberek is, és hogy nagyon sok helyzetben versengés helyett együttműködünk. Akkor akik ilyenek, azok nem is emberek? Nyilván nem erről van szó.
Az emberi viselkedés valójában nagyon komplex, és sokminden befolyásolja (pl. a genetikán fölül magzati korban az anyát érő stresszhatások, prenatális és posztnatális hormonális hatások, epigenetika, gyermekkori élmények, traumák, kapott értékrend, stb.).
Ismerjük a szállóigét; "Add nekem a gyermeket 7 éves kora előtt és én visszaadom neked a férfit."

A helyzet az, hogy a jelenleg elterjedt gazdasági rendszer (piacgazdaság) verseny-alapú, az önzőséget, és a mohóságot jutalmazza, így ha valaki nem így viselkedik, az nem lesz sikeres. A kapitalista modell szerint az ember önző és haszonmaximalizáló, és ez alapján próbálták magyarázni a kialakult rendszert, és megindokolni, hogy jól van úgy, ahogy van. Ez nyilván nem igaz, hisz ma már tudjuk, hogy az ember viselkedése nem genetikailag meghatározott. De még ha igaz is lenne, a társadalom érdekében nem volna ésszerűbb egy olyan rendszert alkotni, ami nem az ember legrosszabb tulajdonságait jutalmazza?

A kapitalizmus első leírása idején a malthusi szemlélet volt a jellemző, azaz nem hitték, hogy valaha elérhetjük a bőséget az alapvető javakból. Emiatt úgy gondolták, bizonyos társadalmi csoportoknak mindig szenvednie kell, és nyilván fontosabbnak tartották saját társadalmi osztályuk tagjainak boldogulását, mint a többiét. És mivel a kapitalista gondolkodók jellemzően az elit közül kerültek ki, úgy alakították a narratívát, hogy az nekik kedvezzen.
Abba bele sem gondoltak, hogy alapvetően a Neolitikus Forradalom nyomán elterjedt letelepedett életmód miatt lett állandó probléma a szűkösség, és hogy amiatt volt az ember kénytelen áttérni az együttműködésről a versengésre (azelőtt nomádok voltunk, ilyenkor egyszerűen továbbálltunk). És nyilván abba sem, hogy a kereskedelem, valamint a piaci mechanizmusok hozzák ki az emberből az önzőséget és a mohóságot.
Az Ipari Forradalom, és a Zöld Forradalom révén mára már elértük a bőséget az alapvető javakból, de még mindig a kapitalista értékrend határozza meg gondolkodásunkat, így többnyire elfogadjuk, hogy milliárdok szenvednek. Közben nem tudjuk, hogy egyébként az alapvető javakból bőség van, tehát ezek a tömegek feleslegesen szenvednek, de még ha tudjuk is, azt hisszük, nem lehetne máshogy, mert az ember eredendően önző, mohó, és versengő. Nos, ez is csak egy tévhit.

Megjegyzés: ez a videó egy részlet a "Zeitgeist: Moving Forward" c. dokumentumfilmből

Hivatalos honlap: http://tzm.hu/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése