A Hagyaték a magyar szellemi kulturális örökség átörökítésén munkálkodik. Leporolja a magyar múlt szellemi hagyatékának egy-egy darabkájáról a modern korokban rárakódott szennyeződéseket, hogy azok újra a maguk fényességében ragyogjanak. Ezek a mozaikdarabkák - épületek, tárgyak, könyvek, emlékek, történetek, tájak, gondolatok és mindenekelőtt az azokat alkotó és alakító szellemek - hétről hétre a képernyőre kerülnek, hogy végül a soha el nem évülő egyetemes magyar szellemtörténet egészévé, a megújuló magyar hagyománnyá álljanak össze a nézők lelkében.
2014. május 19., hétfő
2014. május 9., péntek
2014. május 7., szerda
A varázslatos magyar nyelv.
A magyar nyelvben rengeteg csoda ötvöződik. Nyelvészeink megállapították például azt, hogy alig változtak a 13. vagy akár a 16. sz. nyelvemlékeink. A kutatónak olyan érzése támadhat, mintha a magyar nyelv ellenállt volna a változásoknak. Ez elsősorban a bibliafordítóknak tűnt fel annak idején. De vajon miből nyeri ősiségét és időtállóságát, pontosabban időfelettiségét a nyelvünk? Mivel magyarázható, hogy a világ számos nyelve közül az egyik, ha nem a legősibb a magyar?
Egyes szakértők szerint, akik nem a főáramlatú tudományosság, hanem az ősi szellemiség és hagyomány szemszögéből is képesek vizsgálni nyelvünket, az ómagyar nyelv nem úgy alakult ki, mint ahogyan azt eddig tanultuk. Édes anyanyelvünk ősi formája egy birodalom életének volt a fejlett, tehát nem kezdetleges, hivatalos nyelve.
Így fordulhatott az elő, hogy amikor Károli Gáspár lefordította a Bibliát, akkor voltaképpen a Bibliáénál régebbi nyelvre ültette át a Könyvek Könyvét. Az archaikus nyelvváltozatokat vizsgálva feltűnik a közös jellemzőjük, nevezetesen, az ősiségük. Lett légyen szó óiráni, hun, szkíta vagy magyar megjelenési formáról, minden ízében fellelhető az archaikus forma. Így Károli fordítás nem nyelvfejlődést tükröz, hanem nyelvújjászületést. Ha pedig ez így van, akkor előtte a nyelvnek vissza kellett fejlődnie. Izgalmas kérdések egész sorát veti ez fel. Például miből lehet arra egyértelműen következtetni, hogy a magyar ősi nyelv? Milyen rokonságban, hányadán áll a többi, feltehetően szintén ősi vagy akár holt nyelvvel?
Nos, a nyelv évgyűrűként őrzi a történelmet. A nyelvek összehasonlításával sokan foglalkoztak már. Például a párizsi Sorbonne-on külön kutatást folyt annak megállapítására, hogy melyik nyelv őrzött meg legtöbbet az ős-műveltségből, vagyis az archaikus kultúrából. Hiszen ez egy olyan bizonyíték, amely talán beszédesebb még az írott történelemtől is.
Kollányi Károny: A Kárpát-medence Európában című könyvében fejti ki a következőket. Az ős-etymonokat vizsgálva azt találták, hogy az angol 4%-ot, a latin 5%-ot, a héber 5%-ot, a szankszrit 12%-ot, az őstörök 26%-ot, míg a mai magyar 68%-ot őrzött meg az ősműveltségből.
Szent István egyházügyi és hitújító programja sajnálatos módon nem mérte fel a magyar nyelv trónfosztásának következményeit akkor, amikor hivatali nyelvvé tette a latint. Egyes történészek úgy vélik, hogy megbocsátható bűne volt ezt I. Istvánnak, mivel ő egységesíteni akart. Ugyanez a vonal hamisnak feltételezi, hogy I. István rendelte volna el a magyar nyelvű, rovásírásos szent könyvek megsemmisítését. Ugyanakkor tény, hogy I. Endre ediktuma betiltotta a szkíta vallás rítusát. Ez a rendelet pedig nyilvánvalóan vonatkozhatott a szkíta nyelvű írásbeliség tiltására is, azaz a szent könyvekre, krónikákra és irodalomra. Így valóban háttérbe szorult a magyar nyelv a hivatalos életben.
De az összehasonlító nyelvtörténet sokkal többet árul el a magyar nyelv titkairól az előzőeknél. Megvizsgálva a szkíta, a sumer és a kelta nyelveknek a magyar nyelvvel való hasonlóságát, azt találták, hogy feltűnő a rokonság. Közérthető példa, hogy ha a magyar vagy szkíta szógyök azonos értelmű egy sumer vagy egy kelta szóban, akkor feltételezhetjük, hogy létezett némi rokonság az érintett nyelvek között.
Szakértők megjegyezték, hogy a magyar nyelvet mintha nem érintette volna a nyelvek bábeli zűrzavara. A magyar nyelvnek ősibb a logikája és alapvetőbb köze van a logikához és a számtanhoz, mint bármely másiknak. Sőt, úgy vélik, hogy a magyar a tiszta hangzók nyelve, illetve ragokkal és képzőkkel a legtöbb szóváltozat létrehozására alkalmas.
Újabb felfedezés volt, hogy a sumer és a magyar nyelv szelleme, szerkezete és nyelvtana sok tekintetben egyezik és minden mástól különbözik. Ennél fogva az átvétel kizárható, egyezésről vagy erős hasonlításról, rokonságról lehet szó. Példa erre a hangzóilleszkedés, amely az árja nyelvekben nincs, a finnugorok közül pedig csak a finnben, az észtben, a cseremiszben és a mordvinban. Avagy a kettősragozást is elhozhatnánk, amely a turáni nyelvterületen kívül nem létezik.
Ide kívánkozik még a szanszkrit és a magyar nyelv összehasonlítása, amelyet nem kisebb szakértő, mint Kőrösi Csoma Sándor végzett el. Ő állítja, hogy a szanszkrit nyelv szerkezete párhuzamot mutat a magyaréval és nagyban különbözik a nyugat-európai nyelvekétől. Felteszi, hogy a szanszkrit rokonságban áll a magyarral.
A nyelvészeten túlmenően az ősi szent hagyományok is rávilágítanak a magyarok őstörténetére. A szanszkrit és az északi ind nyelvek a szkítákat sakáknak, vagy szakáknak, vagy sákjáknak nevezik, ami annyit tesz „ág”, mint egy faj vagy nemzet ága. Nem mehetünk el a mellett szótlanul, hogy az egyik időszámítást az indoszkíták uralkodásától számítják: sakábd = szkíták szerinti (Kr.u.78-tól). Bárdi Lajos felhívja a figyelmet: Shakjamuni Buddha a shaka törzsből származott.
Az indiai nemzetségek történetét megörökítő Agni puránában (Tűz története, azaz a felsőbb kasztoké) a rázsputok a sakáktól (szkítáktól) származtatták magukat, azon belül egyik águkat a kusánoktól (indoszkítáktól), másikat a hunoktól. Az előbbi nép a Naptól, utóbbiak, a hunok és leszármazottaik a Holdtól kapták az erejüket. Családfájuk szerint a Nap fiainak, illetve a Hold fiainak tartották magukat. Zászlóikban a piros a Nap színe, az ezüst a Holdé. Az Árpád-sávos zászlóban is vélhetően eredetileg ilyen okkal szerepeltek ezek a színek.
A Hold fiai hungiák-nak nevezték magukat. A fehér hunok eredetileg Közép-Ázsiából jöttek, majd nyugat felé indultak, egyik részük a Kaukázusig és azon túl, a másik részük az Indus völgye felé tartott. Őshazájukat Saka Dvípának – Szkíta Birodalomnak nevezték.
Hol volt az magyar őshaza? Nem tudni pontosan, csak annyit, hogy mely birodalmaknak volt a hivatalos nyelve az ómagyar. Például a Szkíta Birodalomnak. A Magyar Királyság államalapító népe – Hungaria – a szkíta nyelvet beszélte, értesülünk Anonymustól és Bonfinitól. Később, a 15. századtól egyre intenzívebben indogermánosították a múltunkat: a tudományos körök egy része váltig állította, hogy nincs szkíta-magyar kontinuitás, s ezzel azt kezdték sulykolni, hogy a magyar esetében egy viszonylag új népről van szó, amelynek nincs őstörténelme. Ha pedig nincs őstörténetünk, akkor a nyelvünk sem lehet archaikus.
Azonban, a szakirodalomban régen szinonimának számított a szkíta, a hun és a magyar elnevezés. Később ez kikopott, mert bizonyos osztrák uralkodók és néhány érdekkör így döntött. Ez illeszkedett az 1849 utáni, a magyar államiság felszámolását célul kitűző törekvéseikbe. Ezzel igyekeztek aláaknázni a magyar nemzetet, a kultúrát és a nyelvet. Onnantól a mai napig számos történelemhamisítást követtek el. Például a szkíta nemzet, mint a magyarság őse nem szerepelhetett a történelemkönyvekben, viszont minden idegen magyarázatot kritikátlanul átvették. De ez a gondolatmenet messzire vezetne. Itt most megelégszünk annyival, hogy gondolatébresztőként említettünk néhány olyan eredményt, amely a magyar nyelv ősiségét alátámasztja.
Sumér-magyar nyelvi egyezőségek.
A Magyar tudás hatalom tudod-e?
FIGYELEM! A hosszabb leírásoknál érdemes nyomni egy szünetet annak, aki lassabban olvas!:) Ajánlom a teljes képernyőt!
Tudjuk-e, hogy kik jósolták meg pontosan Jézus születését, és
kik voltak a tanítói?
- Jézus Krisztus eljövetelét Médiából származó (Hun-Pártus birodalom) káldeus mágusok jósolták meg, és ők tanították a gyermek Jézust.
Rakd össze bármelyik más nyelven a következőt:
test (kenyér), vér (bor), aki issza, és eszi, az a hitben testvér lesz (Jézusnak).
Tudjuk-e, ki volt Nimród?
- Nekünk magyaroknak ez azért fontos, mert gestáinkban felbukkan Nimród, (Nimrud, Ménrót), mint Hunor és Magor apja, és így ő a magyarok ősapja. Ő építtette a Bibliában is szereplő Bábel tornyát.
Áll mindez a Bibliában!
Az obi-ugorok Bolse Anyikovó-i szent ligetéből előkerült szaszanida kori ezüsttál hun karcolatának részlete az ősapa rajzával és alatta a Nimród tamgával.
A Nimród-tamgát a hun-magyar dinasztia is nemzetségjelként használta. A Nimród tamga az Orion csillagképet ábrázoló lineáris jelek csoportjának összefoglaló neve. Nemzetségjelként használták a hunok, valamint a hun származású magyarok és bolgárok is.
A térképen látható "Subar", más néven Subartu, az itt élt nép volt a sabir, szabir, akiket többen azonosítanak a magyarság őseivel, mivel nevük azonos a bizánci császári udvarból ismert "sabartoi asfaloi" névvel! Összefoglalóként annyit kell tudnunk Nimródról, a magyarok ősapjáról, hogy sumerban volt király, a kusok királyi törzséhez tartozott, emlékét megőrizték azok, kiket a szemita hordák évezredeken keresztül üldöztek, s ha nem tanulunk Nimród népének több, mint 4000 éves történetéből, mi is úgy járunk, minket is elpusztítanak!
A világban sokan ismerik a magyar nép eredetét, de nem hirdetik, a cél a sumer kultúra utolsó képviselőinek teljes elpusztítása.
Ezt igazolja az Árpád-házi királyok kihalása, Mátyás király megmérgezése, hogy a török, tatár mindig megállt az ország nyugati határánál, ezt igazolja Trianon és az, ami most történik velünk. Sajnos az elbutított két táborra osztott nép nem veszi észre, hogy mikor védi az ellenséges, pusztító érdekeket. Magunk alatt vágjuk a fát, fel kéne ébredni és fel kéne kelni!
melyik, s hogy csakugyan ilyen volt, azt az utódaikról is megismerhetitek."
MAGYAROK ISTENE ÓVJA NEMZETÜNKET!!!
2014. május 6., kedd
A szexuális fantáziálás jótékony hatása.
A pszichológusok szerint a szexuális fantáziálások növelik az ember kreativitását, rendben tartják fizikai egyensúlyát. Chiara Simonelli pszichológus, aki behatóan foglalkozik ezzel a témával, arra a következtetésre jutott, hogy az erotikus fantáziák már akkor is pozitív szerepet játszanak, ha a valóságban nem valósulnak meg.
Segítenek például a párkapcsolatban a teljesség elérésében, a túlságosan ismétlődő sémák elkerülésében, saját, ismeretlen oldalaink megismerésében. Ugyanakkor nagyon személyes szféránkhoz tartoznak és kezelésükben óvatosan kell eljárni – fejtette ki a Corriere della Sera című olasz napilapnak.
Manapság, úgy tűnik, divat beszélni róluk. Modellek, színészek vallanak erotikus álmaikról, téma lett írók és filmrendezők között. Aki hallgat róluk, kirekeszti magát ezekből a körökből. A szexológusok szerint létezik az embereknek egy olyan kategóriája, amely úgy érzi: nem engedhet az érzelmeknek. Ők a cselekvés emberei, és a fantáziák számukra a gyengeség jelei. „Cowboy-típusnak" minősítik ezeket, és tapasztalataik szerint nem tartoznak a nők kedvencei közé.
Ezzel együtt a „vöröslámpás" álmokat nem mindig jó megosztani még a partnerrel sem. Vannak ugyanis közöttük bevallhatatlanok, amelyeket el kell rejteni, mert vagy féltékenységet keltenek – egy fantáziára is lehet féltékeny valaki – vagy azért, mert nagyon intim szféra részei.
Ugyanakkor vannak olyanok, amelyek mintha azért születtek volna, hogy megosszák őket mással, vagy együtt ültessék át a gyakorlatba. Mindenesetre alaposan mérlegelni kell, hogy a társ nyitott-e az elfogadásukra, vállal-e cinkosságot bennük - mondja Simonelli.
Forrás: hvg.hu
Fotók: Luis Royo
A SZERETET frekvenciája (528 Hz) - 528 Hz DNA Repair
A szeretet frekvenciája: hallgasd és légy boldog!
Az úgynevezett solfeggio frekvenciák nem csak a mélyebb meditáció elérésében segítenek, hanem akár képesek arra is, hogy meggyógyítsák a testedet -lelkedet.
Tudományosan bizonyított tény, hogy a zene, és egyes hangok gyógyító hatásúak lehetnek. Erre jó példa az ún. solfeggio frekvencia, amelyet gyakran használnak különféle meditációkhoz. A solfeggio (ejtsd: szofeddso), olyan énekgyakorlat, melynél az énekes nem meghatározott értelmű szavakat, hanem csak a különféle magánhangzókat használja a hangok kiéneklésére (meditációban például torokhang vagy az OMM).
A solfeggio hangfrekvenciákat az ősi greoriánus énekekben használták először. Úgy tartották, hogy ezek a speciális hangok hatalmas áldásban részesítik a közösséget, ha a szertartások alatt együtt éneklik őket. Ezeket a frekvenciákat Dr. Joseph Pluto és De. Len Horowitz fedezte fel újra.
Forrás: Northfoto
Hat solfeggio frekvenciát különböztetnek meg, mindegyik más-más hatású:
396 Hz – Ferlszabadítja a félelmet és bűntudatot
417 Hz – A múlt feloldása, változások elősegítése
528 Hz – Változások, szerelem és csodák (DNA gyógyítás)
639 Hz – Kapcsolatok (A két agyfélteke összekapcsolása)
741 Hz – megérzések felébresztése
852 Hz – Feltétel nélküli szeretet
A legérdekesebb az 528 Hz rezgés, vagyis az a csodálatos frekvencia, mely Dr. Len Horowitz szerint helyreállítja a sérült DNS-t. Sokan talán már hallották ezt a frekvenciát, amikor úgy érezhették, hogy mélyen, szinte kozmikusan kapcsolódnak a zenéhez. A tudósok szerint ez az a frekvencia, amely az univerzális fejlődés, egészség és a hosszú élet titka. Az önbizalom és az önszeretet kulcsa, mely megnyitja a szívedet és segít megteremteni életetben a harmóniát és a békességet, valamint bármilyen gyógyulási folyamatot felgyorsít.
Fontos!
Lehetőleg akkor kezd el hallgatni, amikor senki sem zavar meg. Mondjuk elalvás előtt. A még jobb hatás érdekében használj jó minőségű fülhallgatót. Fókuszálj közben ahangolra, hagyd, hogy vezessenek.
A legjobb hatás elérése érdekében legalább hat hétig kell az egyes frekvenciákat hallgatni, minden nap 15 percen át. Ugyanakkor sosem szabad, hogy kötelességnek érezd. Ha épp semmi kedved hozzá, hagyd ki.
Ezek a frekvenciák WAV formátumban letölthetők innen.http://www.solfeggiotones.com/download-solfeggio-tones/ Azt azonban tudnod kell hogy ennek lejátszásaára sajnos nem minden lejátszó alkalmas.
blikk.hu
http://www.szabadonebredok.hu/a-szeretet-528hz-es-frekvenciaja/
http://fenymag.hu/
2014. május 4., vasárnap
Lebegtetés hanggal. - Three-Dimensional Mid-Air Acoustic Manipulation.
http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?album=441&pid=21836#top_display_media
Nem szaporodhatunk tovább, ez nem vitás, a Föld tele van.
Nem szaporodhatunk tovább, hisz ma már lassan mindenki tudja, hogy a jelenlegi gazdasági növekedés még plusz egy fél bolygót igényelne, ha ezt a „fejlődést” fent szeretnénk tartani. A becslés óvatos, mivel egyes számítások ennél jóval több pluszt határoznak meg.
Mindezt nem nehéz kiszámítani, akár kinek is van igaza, hisz egyszerű matek, hogy egyszer felemésztjük a Földet, azaz semmi sem marad mögöttünk, csak a nagy üresség, egy tönkretett bolygó.
Sokan legyintenek, arrébb van az még, hisz az emberek java legfeljebb az unokáik életéig gondolkodik, tovább már nem. Miért nem? Egyszerűen így lettünk tervezve.
A probléma azonban nem a távolabbi jövőben él, hanem már most a jelenben. Nem csak azért, mert kezdjük tapasztalni a klímaváltozás jeleit, hanem azért is, mert egyszerűen a Jövő Nemzedékének az erőforrásait fogyasztjuk, amit úgy is modellezhetünk, hogy a környezet kárára hiteleznek minket úgy, hogy még sem születtek.
Jól van ez így?
Biztos nem, mi lenne viszont a megoldás, ha az emberiség túl akarja élni a lassan, de egyre határozottabban körvonalazódó válságot? Egyelőre nem tudjuk meghódítani az űrt, és nem is úgy néz ki, hogy hamarosan kolóniákat fogunk tudni felépíteni azokon a bolygókon, melyekről ma még csak sejtjük, megfelelnek-e a földi elvárásoknak. Probléma az is, hogy az ember nem az űrre tervezett élőlény, csak földi körülmények között képes élni, ”fejlődni”. Mi lenne akkor a megoldás?
Nyilvánvalóan a számok megváltoztatásában, hisz 1930 körül még kb. csak 2 milliárd ember élt a bolygón, - ma kb. 7 milliárd, 2050-re pedig 9 -, így evidens, hogy a növekedést kényszerű csökkentésnek kellene követnie, ha azt szeretnénk, hogy a bolygó újratermelve értékeit, eltarthassa azt az emberi populációt, mely képes lenne aztán fenntarthatóan élni és ”fejlődni”.
Tulajdonképpen nem kell éles logika ahhoz, hogy átlássuk, mit is kellene tennünk, a megvalósítás azonban már annál nehezebb. Ki tudná uis megmondani a másiknak, hogy nekem több jogom van a bolygóhoz, mint neked, én élhetek, te pedig és a gyermekeid (már)nem.
Hogy az erőforrásokért már most is folyik a harc, nem kétséges, és az sem, mik lesznek azok az újak, melyekért akár véres háborúkat is vívhatnak majd a nemzetek egymás ellen még ebben az évszázadban. Nem kétséges az sem, ez mennyivel fogja csökkenteni az emberiség számát, ez azonban nyilvánvalóan nem lesz képes befolyásolni a fent említett arányokat.
Hát akkor?
Biológusok között ismert a populációk növekedésének és összeomlásának elmélete, velük való beszélgetés alkalmával nem látnak semmi rendkívülit abban, pl. a sáskapopulációk hogy növekednek robbanásszerűen, majd hogy omlanak össze. Pár egyed persze mindig túléli a tragédiát, mondják, majd a populációk, ha az objektív feltételek ismét adottak, újra növekedésnek indulnak. Vagyis a bolygó, avagy a természet, mindegy, hogy is nevezzük, szabályoz akkor is, ha az adott populáció arra nem képes.
Nem kétséges, így lesz ez az emberrel is, de milyen áron. Az ember alapvetően bölcs lény, így abszurd paradoxon az, hogy már jóval korábban is élhetett volna fenntarthatóan, vagy élhetne most is. ezt azonban mégsem teszi, így sorsa elkerülhetetlen.
Marad azonban a remény, hisz páran (csak) túlélik. Vagy mégsem? Esetleg a kérdés úgy is feltehető, hogy minek…
A paradoxonról, illetve tételes adatokról itt tekinthető meg film. Különösen érdekes amiatt, hogyan is, milyen látványosan fog a katasztrófa bekövetkezni, kik és milyen rendszerek lesznek az első ”áldozatok”. (Sajnos most nem mondhatjuk azt a videó megtekintéséhez, hogy Jó Szórakozást! Nézzék meg azonban, mikor került fel a netre ez a film, és eddig hányan nézték meg. Az adatok önmagukért beszélnek, és így rögtön érthetővé válik, mennyire bölcs is az ember.)
Forrás: http://utajovobe.eu
2014. május 2., péntek
Drábik János, Jakab István - VLADIMIR PUTIN LEHET A VILÁG MEGVÁLTÓJA ! - VNTV - 2014 03.06
VLADIMIR PUTIN LEHET A VILÁG MEGVÁLTÓJA ! - VNTV - 2014 03.06. - FORRÁS: https://www.facebook.com/vivanaturatv https://www.youtube.com/user/vivanatu... Köszönöm szépen! Az ukrán Gladio, avagy a keleti szél vért, vagy vizet áraszt VNTV-- Drábik János, Jakab István
Drábik János több évtizede könyveiben, előadásaiban felfestette a ma már egyre nyíltabban fellépő háttérhatalom rémképét. Amíg a háborúk, nemzetgyalázások tőlünk távolabbi országokban zajlottak, nem éreztük ennek súlyát.
Aki Oroszország -gal játszik macska-egér harcot, az a világbékével játszik. Szétszakítható-e a világ?
"Az eljárás ismert, gazdaságilag fojtogassunk egy nemzeti státuszához ragaszkodó országot; korrupció, terrorizmus, merénylet, merthogy minden eszköz megengedett. Az elmozdított nemzeti kormány helyére azonnal kollaboráns csatlósok kerülnek, akik széles mosollyal azonnal hiteleket vesznek föl az IMF-től, amelyet majd a népnek több életfogytiglanig kell visszafizetnie. A következő hónapokban megszorító csomagokkal tönkreteszik a belső gazdaságot, a szociális ellátást és lehetővé teszik a pénzszivattyúk beindítását, amíg teljesen tönkre nem teszik a gazdatestet. Akinek eszébe jut Egyiptom, Ukrajna, Szíria, Líbia, Afganisztán, azok mind-mind jól válaszoltak. A jó hír az, hogy a katonai beavatkozástól megrettentek Szíria és Irán esetében és Ukrajnában csak a „hülye" nem látja, hogy mire megy ki a játék.
(Jakab István)" Üdvözlöm kedves látogatóimat! Áldás kísérje, minden lépésüket!
2014. április 27., vasárnap
Nem tudják felszámolni a magyarokat!
A Nemzeti Nagyvizit diagnózisa szerint nem vagyunk gyengék és elesettek, történelmünk során megharmincszoroztuk magunkat - Sinkovics Ferenc
Érdekes helyzet, mikor tudósokkal, írókkal vagy éppen filozófusokkal beszélget a magyarság sorsáról, ember és világ viszonyáról egy orvosprofesszor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. Ez Kásler Miklós műsora az M1-en, a Nemzeti Nagyvizit, melynek az a legfeltűnőbb jellegzetessége, hogy egymástól látszólag távol álló jelenségek között is keresi, s fel is fedezi az összefüggéseket.
– Ön ismert orvosprofesszor, ám jártas a történelemtudományban is, már-már annyira, mintha ez is a szakmája lenne…
– Mindig is nyitott voltam a világra, minden érdekelt. A biológia, a művészettörténet, az irodalom, s persze a történelem is. Sokat olvastam, ez töltötte ki a napomat, s nagyon intenzíven sportoltam is. Atletizáltam, futó voltam. Amikor egyetemre kerültem teljes mértékben lekötött az orvostudomány, de annyi időt mindig hagytam magamnak, hogy naponta olvashassak szépirodalmi és történelmi munkákat is. Hiszem, hogy minden mindennel összefügg a világban, ezért kicsit másként látom az eseményeket, mint mondjuk egy hivatásos történész.
– Van olyan korszak a történelemben, ami jobban érdekli önt, mint a többi?
– Az ókor. De rendkívüli módon vonz a magyar őstörténet is. Mert az nem úgy van, hogy hirtelen keletkezik egy nép, szinte a semmiből, azt sem tudjuk, honnan jött, mit akar, ide-oda vándorol a világban, közben űzik-hajtják is őt mások, aztán hirtelen teremt egy olyan államot, amely száz éven keresztül döntő módon belefolyik, meghatározza Európa sorsát. Sőt, négy-ötszáz éven keresztül pedig döntő tényező Bizánc és a Német–római Császárság közé ékelődve. És egyenrangú velük. Valaminek történnie kellett a tudományban, ha még én sem tanultam a pozsonyi csatáról, erről a fényes magyar győzelemről, csak véletlenül akadtam rá az olvasmányaim során.
– Tudatos elhallgatásra gondol?
– Igen. Dezinformálásra, csúsztatásra, a tények meghamisítására. De miért is ne, hisz a Habsburgok trónra kerülésük után, fittyet hányva magyar királyi esküjükre, csak a birodalmuk érdekeivel foglalkoztak. Pedig az eskü abban a korban még fontos dolog volt. A magyaroknak korábban másfajta uralkodóik voltak. Szakrális királyok, akik az isteni eredetű törvények jegyében uralkodtak. Ez majd mindegyik Árpád-házi uralkodónkra igaz volt, de az Anjoukra is. És akkor ide kerülnek a svájci rablólovagok, akiket ráadásul a magyarok jutattak lehetőséghez, mert a morvamezei csatában a kun és a székely hadak képezték a nyolcvan százalékát Rudolf seregének. Ha a kunok és a székelyek nem nyerik meg neki az ütközetet, ott pusztul el a harc forgatagában. Már lenn volt a földön, le akarta fejezni az ellenség.
– Hogy jön ez a csúsztatásokhoz, dezinformációkhoz?
– Ha meg akarták őrizni a tekintélyüket és a fölényüket a Habsburgok, akkor ezeket a történeteket nem mondhatták el, sőt tudatosan át is írták a tényeket. A folyamat a Bach-korszakban kulminált, amikor megjelent Hunsdorfer finnugor elmélete. Azért az érdekes, az 1700-as évek végéig senki sem vitatta a hun–magyar rokonságot. A krónikák vagy a fuldai évkönyvek, az Altaichi évkönyvek is hol türknek, hol hunnak, hol magyarnak nevezik őseinket. Ez nem véletlen, akkor sem voltak ostobák vagy elmebetegek az emberek, a dinasztiák pedig pontosan ismerték és számon tartották az eredetüket.
– A hun rokonság sokaknak olyan, mint tüske a köröm alatt… Még idehaza is elkeseredetten harcolnak ellene.
– Igen mert a hun kapcsolat azt jelentené, hogy a magyar nemes eredetű nép, melynek több olyan korszak volt a történelmében, amikor a dicsőség csúcsain állt. Mást nem mondok, mint hogy Atilla szervezte birodalommá az egész barbár világot, egy közösségbe terelte például a germán törzseket, ott indul az igazi germán történelem, ahol Atilla színre lép. Olvastam egy összefoglaló kötetet az Atillához kötődő legendakörről. Ennek negyven százaléka germán, a másik negyven százaléka itáliai, szinte a magyar hagyománykör a legkisebb benne.
– Ez a nemes jelleg lenne az oka a ma is folyamatosan tapasztalható s látszólag ok nélküli magyarellenes támadásoknak?
– Ez és a mássága. Bizarr, hogy mostanság milyen jelentőséget kapott a másság tisztelete, csak éppen a másnak tekinthető magyaroknak nem jut ebből a tiszteletből. Miért különbözünk annyira? Mert a magyarságnak más volt az államszervezete, más volt a harcmodora, más volt a jogalkotó képessége. A Szent Korona-tan a világ legkáprázatosabb jog– és hagyományrendszere, a világi és a transzcendentális viszonylatok szintézise, s a demokrácia alapképlete a maga megosztott hatalmi rendszerével. Az ellenállás joga is benne van. De más a magyarok kultúrája, habitusa is. Hadik András, kicselezve Nagy Frigyes seregeit, Berlinig hatolt. Volt másfél nap előnye, tehát nála volt a meglepetés ereje. Ám ő megállt a város kapuinál, s beküldött egy futárt, hogy Nagy Frigyes felesége hagyja el Berlint, mert még baja történhet. Ezzel fel is adta a meglepetés erejét, csak másfél óra múlva lövettette szét a kaput, és sarcolta meg a várost. A királyné levélben válaszolt, mely szerint ő mindig is bízott a magyar nemesség jól ismert lovagiasságában, s köszönte a menekülés lehetőségét. Ilyen mozzanatokból áll össze a magyar történelem, ami nem jellemezte más népek történetét, akár az angolt, akár a frankot nézzük.
– Hol siklott ki a magyarság sorsa? A tatárjárásnál? Csak legenda lenne, hogy előbb üzentek, álljunk melléjük?
– Üzentek, egyben megszabták a feltételeket. Törvénykönyvük azt mondta, aki ellenáll, azt ki kell irtani. Aki nem áll ellen, az lehet szövetséges, de alárendelt szerepben. IV. Béla maradhatott volna a trónon, de alávetett uralkodóként. Ha Béla király ezt elfogadja, akkor Batu kán meg sem áll az Atlanti-óceánig. A törökökkel szemben is ugyanígy áldozta fel magát a magyarság.
– Megalázónak tartjuk azt a hosszú hódoltságot…
– Miért? Egy négyszer nagyobb és erősebb államról volt szó. Csoda, hogy a magyarok 130 éven át ellent tudtak állni neki korábban. Ez jól mutatja a magyar katonai képességeket. Bíztunk Európában, de csak csekély segítség érkezett. Az, hogy vérzik a magyarság? Nem számított. A mi mentalitásunk és a lengyeleké akkor is élesen elkülönült a tőlünk nyugatabbra élő népekétől.
– Ez már a jele volt annak, hogy kiveszőben a Nyugatból az annyira fontos spiritualitás?
– Igen, ekkor kezdődött el a folyamat, aztán a francia forradalmat követően rendkívüli módon felgyorsult.
– Volt-e olyan pont a magyarság életében, amikor már látszott, nem tud visszafordulni a lejtőn?
Hatott egyébként a sok dezinformáció és csúsztatás?
– Hogyne. Így tették tönkre a cári birodalmat is a nyugati hatalmak. Ott voltak például a Romanovok, sokat tettek az orosz népért a 19. században, egymás után hozták a reformokat, mégis egymás után követték el ellenük a merényleteket. Európában a 18. században indult el a hamisítás, minden szálon. Az egyházellenesség, a papok kifigurázása, az inkvizíciónak tulajdonított több tízezer áldozat regéje… Holott lehetett néhány száz ember. Ráadásul a végső ítéletet nem az egyház mondta ki sohasem, hanem a világi hatalom. Kevesen tudják, hogy Kapisztrán Szent János Itália főinkvizítora volt, mielőtt durva köpenyében, kezében fakereszttel megindult volna a török ellen. Főinkvizítorsága alatt egyetlen halálos ítélet sem született, mert addig magyarázott az eretnekeknek, míg azok meg nem tértek.
– A magyar történelem szomorú eseményei, a sok frusztráció hogyan befolyásolta az évszázadok során a nép pszichéjét és egészségét?
– Egyrészt nehéz történelmünk volt. És ez nem maradhatott hatás nélkül. Ráadásul még folyamatosan sulykolták is belénk, hogy mennyire sikertelenek, szerencsétlenek vagyunk.
De hát mennyivel voltak sikeresebbek a lengyelek vagy a balti népek?! Félmilliós lélekszámban érkezett ide a magyarság, s meg tudta harmincszorozni magát sok-sok háború, s a hatmillió abortusz ellenére! A hatmillió abortusz történelmünk legnagyobb katasztrófája. Mégis itt vagyunk. Tegyük hozzá, a környező országokhoz csatolt magyarságot sem tudták felszámolni, pedig szerették volna.
– Az mondják, a sok frusztráció miatt olyan rosszak európai összehasonlításban a daganatos statisztikáink…
– Ezzel vigyázni kell. Az európai népesség 22 százaléka szerepel a nemzetközi rákregiszterben. A 78 százalék adatait a kórházi jelentések alapján vagy éppenséggel azok nélkül becsülik meg. Nincs egységes statisztikai módszer sem. 1994-ben a Free University Amsterdam vállalta fel, hogy kidolgoz egy egységes európai rákregiszter szisztémát, de azóta sem hallottam efelől semmit. Minden országban más statisztikai eljárásokat használnak, mindenki küld valamilyen adatot, ami vagy igaz, vagy nem. A román egészségügyi államtitkár előadást tartott egy konferencián, melyből az derült ki, hogy sokkal jobbak azok a statisztikáik, mint a miénk. Ekkor felállt egy erdélyi magyar orvos, mondván nem érti az egészet, hiszen Romániában se rákszűrés, se sugárterápia, s mégis jobbak az adatai? Annyit mondhatok, a magyar kimutatások pontosak. Igaz, az egyik évben lecserélték nálunk az addig használt statisztikai szoftvert egy másikra. Mindjárt ezerötszázzal csökkent a rákos halálozások száma, persze nem a valóságban, csak a kimutatásban.
– Tehát tévúton járnak, akik a frusztráció jelentőségéről beszélnek?
– A történelem rendkívüli módon befolyásolja a következő generációk életét. Őrült veszteségeink voltak, legalább ötször lefejezték a magyar értelmiséget, aztán jött ’56, amikor elvándorolt kétszázezer ember, s így tovább. Ha az ország úgy áll az élethez, hogy itt vagyunk, dolgozunk, s nem engedjük belénk törölni a lábát senkinek, mindjárt másként tekinthetünk magunkra. Nyelvünk egy csoda. A Nobel-díjasaink
is ezen a nyelven tanultak, gondolkodtak. Teller Ede meg sem tanult rendesen angolul, volt egy titkárnője, akinek csak az volt a feladata, hogy angolra fordítsa Teller mondatait.
– Miért éri ma is annyi támadás a magyarokat?
– Ez megy ezer éve. Folyton a vesztünkről, a megsemmisülésünkről folyik a szó. Arról, hogy eltűnünk. Miért, a baszkokat be tudták olvasztani? A bretonokról azt sem tudtuk, hogy élnek, most elkezdtek kelta nyelven beszélni. A történelem arra tanítja az embereket, hogy mindig eljön a kedvező pillanat a nemzetek számára, csak vannak nemzetek, akik ezt nem veszik észre. Vagy nincsenek felkészülve rá. Úgy érzem, ilyen volt az a magyaroknak 1990-ben, amikor fölkínálták számunkra Kárpátalját. De nem voltunk felkészülve a pillanatra. És nemcsak a történelem hordozhat sok frusztrációt, de a jelen is. Gondol-e komolyan arra valaki, hogy a mostani gyerekek fele elvált családban él? Vagy vizsgálja-e valami, mennyi kultúrszemetet önt a média ezekre az amúgy is kiszolgáltatott gyerekekre?
– Ez nem az egészségügy terepe…
– Szidják a hazai egészségügyet is. Egy disszidens magyar orvos jött ide hozzánk a Harvardról, hogy kezeljük a daganatos betegségét, mert nincs megelégedve a kinti orvosokkal. Négyszer volt vitánk szövettani kérdésben az egyik legfejlettebb s legnagyobb amerikai kórházzal. Mind a négy esetben a mi patológusainknak volt igazuk, akik huszadannyit keresnek, mint a kintiek, s háromszor annyit dolgoznak. Nyilván hasonló a helyzet más orvosi területeken is idehaza. Mi mégis mindig a külföldit csodáljuk. Gátolni lehet a tehetséget, de kikezdeni nem. Egy nép kumulatív genetikai állománya konstans.
– Egy népé. De mi keverékek vagyunk már…
– Akkor is konstans. Ha olyan generációk lépnek színre, mint a reformkorban, vagy Erdélyben a Szépműves Céh tagjai, akkor most is itt kell lenniük a rendkívüli tehetségeknek, csak mindig minden a lehetőségeken múlik és a hiten, hogy meg tudom csinálni. És ne féljünk az ellenünk indított akcióktól. Minden akcióra születik reakció. Az erdélyi magyarok is eltűntek volna már, ha nem támadják őket. Támadnak? Csak azért is összekovácsolódunk. Érdekes, de erre odakint nem gondolnak?
Forrás: http://www.magyarhirlap.hu/nem-tudjak-felszamolni-a-magyarokat#sthash.9xNF3c
Érdekes helyzet, mikor tudósokkal, írókkal vagy éppen filozófusokkal beszélget a magyarság sorsáról, ember és világ viszonyáról egy orvosprofesszor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. Ez Kásler Miklós műsora az M1-en, a Nemzeti Nagyvizit, melynek az a legfeltűnőbb jellegzetessége, hogy egymástól látszólag távol álló jelenségek között is keresi, s fel is fedezi az összefüggéseket.
– Ön ismert orvosprofesszor, ám jártas a történelemtudományban is, már-már annyira, mintha ez is a szakmája lenne…
– Mindig is nyitott voltam a világra, minden érdekelt. A biológia, a művészettörténet, az irodalom, s persze a történelem is. Sokat olvastam, ez töltötte ki a napomat, s nagyon intenzíven sportoltam is. Atletizáltam, futó voltam. Amikor egyetemre kerültem teljes mértékben lekötött az orvostudomány, de annyi időt mindig hagytam magamnak, hogy naponta olvashassak szépirodalmi és történelmi munkákat is. Hiszem, hogy minden mindennel összefügg a világban, ezért kicsit másként látom az eseményeket, mint mondjuk egy hivatásos történész.
– Van olyan korszak a történelemben, ami jobban érdekli önt, mint a többi?
– Az ókor. De rendkívüli módon vonz a magyar őstörténet is. Mert az nem úgy van, hogy hirtelen keletkezik egy nép, szinte a semmiből, azt sem tudjuk, honnan jött, mit akar, ide-oda vándorol a világban, közben űzik-hajtják is őt mások, aztán hirtelen teremt egy olyan államot, amely száz éven keresztül döntő módon belefolyik, meghatározza Európa sorsát. Sőt, négy-ötszáz éven keresztül pedig döntő tényező Bizánc és a Német–római Császárság közé ékelődve. És egyenrangú velük. Valaminek történnie kellett a tudományban, ha még én sem tanultam a pozsonyi csatáról, erről a fényes magyar győzelemről, csak véletlenül akadtam rá az olvasmányaim során.
– Tudatos elhallgatásra gondol?
– Igen. Dezinformálásra, csúsztatásra, a tények meghamisítására. De miért is ne, hisz a Habsburgok trónra kerülésük után, fittyet hányva magyar királyi esküjükre, csak a birodalmuk érdekeivel foglalkoztak. Pedig az eskü abban a korban még fontos dolog volt. A magyaroknak korábban másfajta uralkodóik voltak. Szakrális királyok, akik az isteni eredetű törvények jegyében uralkodtak. Ez majd mindegyik Árpád-házi uralkodónkra igaz volt, de az Anjoukra is. És akkor ide kerülnek a svájci rablólovagok, akiket ráadásul a magyarok jutattak lehetőséghez, mert a morvamezei csatában a kun és a székely hadak képezték a nyolcvan százalékát Rudolf seregének. Ha a kunok és a székelyek nem nyerik meg neki az ütközetet, ott pusztul el a harc forgatagában. Már lenn volt a földön, le akarta fejezni az ellenség.
– Hogy jön ez a csúsztatásokhoz, dezinformációkhoz?
– Ha meg akarták őrizni a tekintélyüket és a fölényüket a Habsburgok, akkor ezeket a történeteket nem mondhatták el, sőt tudatosan át is írták a tényeket. A folyamat a Bach-korszakban kulminált, amikor megjelent Hunsdorfer finnugor elmélete. Azért az érdekes, az 1700-as évek végéig senki sem vitatta a hun–magyar rokonságot. A krónikák vagy a fuldai évkönyvek, az Altaichi évkönyvek is hol türknek, hol hunnak, hol magyarnak nevezik őseinket. Ez nem véletlen, akkor sem voltak ostobák vagy elmebetegek az emberek, a dinasztiák pedig pontosan ismerték és számon tartották az eredetüket.
– A hun rokonság sokaknak olyan, mint tüske a köröm alatt… Még idehaza is elkeseredetten harcolnak ellene.
– Igen mert a hun kapcsolat azt jelentené, hogy a magyar nemes eredetű nép, melynek több olyan korszak volt a történelmében, amikor a dicsőség csúcsain állt. Mást nem mondok, mint hogy Atilla szervezte birodalommá az egész barbár világot, egy közösségbe terelte például a germán törzseket, ott indul az igazi germán történelem, ahol Atilla színre lép. Olvastam egy összefoglaló kötetet az Atillához kötődő legendakörről. Ennek negyven százaléka germán, a másik negyven százaléka itáliai, szinte a magyar hagyománykör a legkisebb benne.
– Ez a nemes jelleg lenne az oka a ma is folyamatosan tapasztalható s látszólag ok nélküli magyarellenes támadásoknak?
– Ez és a mássága. Bizarr, hogy mostanság milyen jelentőséget kapott a másság tisztelete, csak éppen a másnak tekinthető magyaroknak nem jut ebből a tiszteletből. Miért különbözünk annyira? Mert a magyarságnak más volt az államszervezete, más volt a harcmodora, más volt a jogalkotó képessége. A Szent Korona-tan a világ legkáprázatosabb jog– és hagyományrendszere, a világi és a transzcendentális viszonylatok szintézise, s a demokrácia alapképlete a maga megosztott hatalmi rendszerével. Az ellenállás joga is benne van. De más a magyarok kultúrája, habitusa is. Hadik András, kicselezve Nagy Frigyes seregeit, Berlinig hatolt. Volt másfél nap előnye, tehát nála volt a meglepetés ereje. Ám ő megállt a város kapuinál, s beküldött egy futárt, hogy Nagy Frigyes felesége hagyja el Berlint, mert még baja történhet. Ezzel fel is adta a meglepetés erejét, csak másfél óra múlva lövettette szét a kaput, és sarcolta meg a várost. A királyné levélben válaszolt, mely szerint ő mindig is bízott a magyar nemesség jól ismert lovagiasságában, s köszönte a menekülés lehetőségét. Ilyen mozzanatokból áll össze a magyar történelem, ami nem jellemezte más népek történetét, akár az angolt, akár a frankot nézzük.
– Hol siklott ki a magyarság sorsa? A tatárjárásnál? Csak legenda lenne, hogy előbb üzentek, álljunk melléjük?
– Üzentek, egyben megszabták a feltételeket. Törvénykönyvük azt mondta, aki ellenáll, azt ki kell irtani. Aki nem áll ellen, az lehet szövetséges, de alárendelt szerepben. IV. Béla maradhatott volna a trónon, de alávetett uralkodóként. Ha Béla király ezt elfogadja, akkor Batu kán meg sem áll az Atlanti-óceánig. A törökökkel szemben is ugyanígy áldozta fel magát a magyarság.
– Megalázónak tartjuk azt a hosszú hódoltságot…
– Miért? Egy négyszer nagyobb és erősebb államról volt szó. Csoda, hogy a magyarok 130 éven át ellent tudtak állni neki korábban. Ez jól mutatja a magyar katonai képességeket. Bíztunk Európában, de csak csekély segítség érkezett. Az, hogy vérzik a magyarság? Nem számított. A mi mentalitásunk és a lengyeleké akkor is élesen elkülönült a tőlünk nyugatabbra élő népekétől.
– Ez már a jele volt annak, hogy kiveszőben a Nyugatból az annyira fontos spiritualitás?
– Igen, ekkor kezdődött el a folyamat, aztán a francia forradalmat követően rendkívüli módon felgyorsult.
– Volt-e olyan pont a magyarság életében, amikor már látszott, nem tud visszafordulni a lejtőn?
Hatott egyébként a sok dezinformáció és csúsztatás?
– Hogyne. Így tették tönkre a cári birodalmat is a nyugati hatalmak. Ott voltak például a Romanovok, sokat tettek az orosz népért a 19. században, egymás után hozták a reformokat, mégis egymás után követték el ellenük a merényleteket. Európában a 18. században indult el a hamisítás, minden szálon. Az egyházellenesség, a papok kifigurázása, az inkvizíciónak tulajdonított több tízezer áldozat regéje… Holott lehetett néhány száz ember. Ráadásul a végső ítéletet nem az egyház mondta ki sohasem, hanem a világi hatalom. Kevesen tudják, hogy Kapisztrán Szent János Itália főinkvizítora volt, mielőtt durva köpenyében, kezében fakereszttel megindult volna a török ellen. Főinkvizítorsága alatt egyetlen halálos ítélet sem született, mert addig magyarázott az eretnekeknek, míg azok meg nem tértek.
– A magyar történelem szomorú eseményei, a sok frusztráció hogyan befolyásolta az évszázadok során a nép pszichéjét és egészségét?
– Egyrészt nehéz történelmünk volt. És ez nem maradhatott hatás nélkül. Ráadásul még folyamatosan sulykolták is belénk, hogy mennyire sikertelenek, szerencsétlenek vagyunk.
De hát mennyivel voltak sikeresebbek a lengyelek vagy a balti népek?! Félmilliós lélekszámban érkezett ide a magyarság, s meg tudta harmincszorozni magát sok-sok háború, s a hatmillió abortusz ellenére! A hatmillió abortusz történelmünk legnagyobb katasztrófája. Mégis itt vagyunk. Tegyük hozzá, a környező országokhoz csatolt magyarságot sem tudták felszámolni, pedig szerették volna.
– Az mondják, a sok frusztráció miatt olyan rosszak európai összehasonlításban a daganatos statisztikáink…
– Ezzel vigyázni kell. Az európai népesség 22 százaléka szerepel a nemzetközi rákregiszterben. A 78 százalék adatait a kórházi jelentések alapján vagy éppenséggel azok nélkül becsülik meg. Nincs egységes statisztikai módszer sem. 1994-ben a Free University Amsterdam vállalta fel, hogy kidolgoz egy egységes európai rákregiszter szisztémát, de azóta sem hallottam efelől semmit. Minden országban más statisztikai eljárásokat használnak, mindenki küld valamilyen adatot, ami vagy igaz, vagy nem. A román egészségügyi államtitkár előadást tartott egy konferencián, melyből az derült ki, hogy sokkal jobbak azok a statisztikáik, mint a miénk. Ekkor felállt egy erdélyi magyar orvos, mondván nem érti az egészet, hiszen Romániában se rákszűrés, se sugárterápia, s mégis jobbak az adatai? Annyit mondhatok, a magyar kimutatások pontosak. Igaz, az egyik évben lecserélték nálunk az addig használt statisztikai szoftvert egy másikra. Mindjárt ezerötszázzal csökkent a rákos halálozások száma, persze nem a valóságban, csak a kimutatásban.
– Tehát tévúton járnak, akik a frusztráció jelentőségéről beszélnek?
– A történelem rendkívüli módon befolyásolja a következő generációk életét. Őrült veszteségeink voltak, legalább ötször lefejezték a magyar értelmiséget, aztán jött ’56, amikor elvándorolt kétszázezer ember, s így tovább. Ha az ország úgy áll az élethez, hogy itt vagyunk, dolgozunk, s nem engedjük belénk törölni a lábát senkinek, mindjárt másként tekinthetünk magunkra. Nyelvünk egy csoda. A Nobel-díjasaink
is ezen a nyelven tanultak, gondolkodtak. Teller Ede meg sem tanult rendesen angolul, volt egy titkárnője, akinek csak az volt a feladata, hogy angolra fordítsa Teller mondatait.
– Miért éri ma is annyi támadás a magyarokat?
– Ez megy ezer éve. Folyton a vesztünkről, a megsemmisülésünkről folyik a szó. Arról, hogy eltűnünk. Miért, a baszkokat be tudták olvasztani? A bretonokról azt sem tudtuk, hogy élnek, most elkezdtek kelta nyelven beszélni. A történelem arra tanítja az embereket, hogy mindig eljön a kedvező pillanat a nemzetek számára, csak vannak nemzetek, akik ezt nem veszik észre. Vagy nincsenek felkészülve rá. Úgy érzem, ilyen volt az a magyaroknak 1990-ben, amikor fölkínálták számunkra Kárpátalját. De nem voltunk felkészülve a pillanatra. És nemcsak a történelem hordozhat sok frusztrációt, de a jelen is. Gondol-e komolyan arra valaki, hogy a mostani gyerekek fele elvált családban él? Vagy vizsgálja-e valami, mennyi kultúrszemetet önt a média ezekre az amúgy is kiszolgáltatott gyerekekre?
– Ez nem az egészségügy terepe…
– Szidják a hazai egészségügyet is. Egy disszidens magyar orvos jött ide hozzánk a Harvardról, hogy kezeljük a daganatos betegségét, mert nincs megelégedve a kinti orvosokkal. Négyszer volt vitánk szövettani kérdésben az egyik legfejlettebb s legnagyobb amerikai kórházzal. Mind a négy esetben a mi patológusainknak volt igazuk, akik huszadannyit keresnek, mint a kintiek, s háromszor annyit dolgoznak. Nyilván hasonló a helyzet más orvosi területeken is idehaza. Mi mégis mindig a külföldit csodáljuk. Gátolni lehet a tehetséget, de kikezdeni nem. Egy nép kumulatív genetikai állománya konstans.
– Egy népé. De mi keverékek vagyunk már…
– Akkor is konstans. Ha olyan generációk lépnek színre, mint a reformkorban, vagy Erdélyben a Szépműves Céh tagjai, akkor most is itt kell lenniük a rendkívüli tehetségeknek, csak mindig minden a lehetőségeken múlik és a hiten, hogy meg tudom csinálni. És ne féljünk az ellenünk indított akcióktól. Minden akcióra születik reakció. Az erdélyi magyarok is eltűntek volna már, ha nem támadják őket. Támadnak? Csak azért is összekovácsolódunk. Érdekes, de erre odakint nem gondolnak?
Forrás: http://www.magyarhirlap.hu/nem-tudjak-felszamolni-a-magyarokat#sthash.9xNF3c
2014. április 26., szombat
Hagyaték - Állva meghalni - Budapest ostroma és a kitörés.
Megjelenés ideje: 2014 ápr. 26
A Hagyaték a magyar szellemi kulturális örökség átörökítésén munkálkodik. Leporolja a magyar múlt szellemi hagyatékának egy-egy darabkájáról a modern korokban rárakódott szennyeződéseket, hogy azok újra a maguk fényességében ragyogjanak. Ezek a mozaikdarabkák - épületek, tárgyak, könyvek, emlékek, történetek, tájak, gondolatok és mindenekelőtt az azokat alkotó és alakító szellemek - hétről hétre a képernyőre kerülnek, hogy végül a soha el nem évülő egyetemes magyar szellemtörténet egészévé, a megújuló magyar hagyománnyá álljanak össze a nézők lelkében.
A Hagyaték a magyar szellemi kulturális örökség átörökítésén munkálkodik. Leporolja a magyar múlt szellemi hagyatékának egy-egy darabkájáról a modern korokban rárakódott szennyeződéseket, hogy azok újra a maguk fényességében ragyogjanak. Ezek a mozaikdarabkák - épületek, tárgyak, könyvek, emlékek, történetek, tájak, gondolatok és mindenekelőtt az azokat alkotó és alakító szellemek - hétről hétre a képernyőre kerülnek, hogy végül a soha el nem évülő egyetemes magyar szellemtörténet egészévé, a megújuló magyar hagyománnyá álljanak össze a nézők lelkében.
2014. április 25., péntek
Genetikusok szerint drámaian csökken az intelligenciánk és edzettségünk is.
Mezőpaniti B. János: Az értelem születése
Gondolat, hang, betű -
S talán sok mozdulat,
Az értelem útján
Kitűzött pillanat.
És közben rengeteg
Tévút és szakadék,
Nem elég, hogy elnyel:
Marad a szenvedés...
Kismadár, ha rászáll:
Hiheti, csicsereg -
Közben az ég szakad,
A föld is megremeg....
Mert más dimenzió:
Csak így ismerni fel -
Most lett más színű,
Így mást is érdemel...
A gondolat-csíra
Kipattan semmiből:
A semmi is, íme
Így lesz a mindenből!
De mindenek fölött
Te szólasz meg nekem:
Mert általad vagyunk
Emberek, Istenem !
A Stanford Egyetem vezető genetikusa szerint ijesztő mértékben hanyatlik az emberiség intelligenciája, mások a testi fittség hanyatlására figyelmeztetnek. A mai elit atléták néhány ezer éve még középszerű átlagemberek lettek volna.
Ki nyerné az olimpiát?
Világszerte megdöbbenést keltett, amikor ausztrál tudósok egy húszezer éve élt ember sárban megkövült lábnyomai alapján felbecsülték annak futósebességét. Számításaik szerint az egykor élt ember, teljes fegyverzetben és sárban olyan sebességgel futott, mint Usain Bolt a világrekorder atléta a pekingi Olimpián.
Az antropológusok számításai szerint modern pályán és cipőben őseink 45 km/órás sebességre is képesek lettek volna, és ezzel elképzelhetetlen fölénnyel vernék a mai elit atlétákat.
edzettségünk
Erősebbek és kitartóbbak
De a fenti példa csak a jéghegy csúcsa, antropológusok és történészek is számtalan hasonló bizonyítékot találtak már arra, hogy akár néhány ezer éve élt őseink, akár a mai természeti népek olyan fizikai teljesítményre képesek, amelyet ma az orvostudomány lehetetlennek tart.
A ma is hagyományos életmódot élő mexikói őslakók, a Tarahumarák, ősi labdajátékuk során tízezer kilokalória munkát végeznek el, még napjainkban is. Ez lényegesen több, mint a Tour de France kerékpárverseny doppinggal elért csúcsteljesítménye és orvosilag szinte az elképzelhetetlen kategória.
Érdekes kísérletet folytattak le angol tudósok történelmi leírások alapján. Az ógörög evezősökről gyakran leírták, hogy 6-7 csomóval napi 12-16 órát tudtak evezni és így közel 250 km is meg tudtak tenni evezőshajóikkal egyetlen nap alatt. Fiziológusok hasonló körülményeket teremtve hivatásos evezősöket kértek fel, hogy reprodukálják az eredményt, ám kudarcot vallottak. Az elitatléták az utazósebességet sem voltak képesek elérni, és legfeljebb egy óráig tudták tartani az alacsonyabb iramot is. Az ókori Görögországban 30 ezer evezős volt képes arra a teljesítményre, amit a mostani hivatásos sportolók még csak megközelíteni sem tudnak.
Edzettség, nem genetika
A meglepő edzettség mögött kutatók szerint nem elsősorban genetikai, hanem életmódbeli változások állnak. A történelmi időkben hároméves kortól a gyerekek már intenzív munkát végeztek, ami végigkísérte egész életüket. Csontjaik súlya és sűrűsége lényegesen meghaladja a mai emberekét, ami megteremti az alapot hihetetlen erőnlétükhöz. Ma egy wimbledoni tenisz győztes karcsontjai rendelkeznek azzal a súllyal, amivel egy átlag görögé volt, és ez a gyerekkor alap adja azt a fittséget, amit még az elit atléták sem tudnak elérni.
Kattints a képre a teljes mérethez!
Nem csak gyengébbek, butábbak is vagyunk
A legújabb tudományos eredmények szerint azonban nem csak edzettségünk, hanem értelmi és érzelmi intelligenciánk is hanyatlik, ami mögött már genetikai okok is meghúzódnak. Dr. Gerald Crabtree a Stanford Egyetem genetikusának friss tanulmánya szerint az emberi intelligencia néhány ezer éve érte el csúcspontját és azóta hanyatlik:
„Ha egy ókori görög polgár átlépne jelenünkbe, a társaság legragyogóbb elméje lenne, hihetetlen memóriával és tág asszociációs képességével”.
Az egyetem vezető genetikusa szerint az ember vadászó-gyűjtögető életmódja során erőteljesen működött a természetes szelekció, azaz csak a legéletrevalóbb egyedek élhettek túl, minden nap kiélezett helyzet volt. Ma a társadalom és a modern technika eltüntette ezeket a helyzeteket, és emiatt olyan genetikai mutációk halmozódtak fel az ember génállományában, amelyek csökkentik az emberi intelligenciát, és amely korábbi életmódunk során kiszelektálódott volna.
Crabtree professzor szerint: ”a modern technika még eltakarja, hogy agyunk működése és intelligenciánk hanyatlik.”
Forrás: losonczi-janos.hu / http://rejtelyekszigete.com
A magyar oktatásról.
„Engem mindig is kizárólag a gyerekek érdekeltek, a felnőttek hihetetlenül untattak. Voltak felnőttek, akik minden áron hozzám akartak jönni terápiára, ezeket általában elhessegettem” – Interjú Vekerdy Tamás magyarországi gyerekpszichológussal, íróval.
– Nemrég megjelent kötetének címe Jól szeretni. Ebből akár azt a következtetést is levonhatjuk, hogy rosszul is lehet szeretni. Milyen a jó szeretet?
– Vizsgáljuk meg a szerelmet Stendhal híres kristályosítási hasonlatán keresztül. Szerinte azért csalódás minden szerelem, mert kristályosítunk. Ahogy egy ágacskát tömény sós oldatba bemártunk, rácsapódnak a kristályok, s ha kiemeljük, egy gyönyörű kristályszobrot kapunk. Hasonlóképpen a szerelmes is rákristályosít a szerelmére mindent önmagából, s egy idő után csalódik, mert rájön, hogy egy ágacska van ott tulajdonképpen. Ő igazából önmagába volt szerelmes.
Jung azt mondja, hogy minden férfiben él egy anima, egy női lélekrész, s minden nőben egy animusz, férfilélekrész. Az éretlen szerelem az, amikor animánkat vetítjük a nőre, és nárcisztikusan önmagunkba vagyunk szerelmesek, olyannak látjuk a másikat, mint a mi női részünket. Ilyenkor elkerülhetetlen a csalódás, hiszen ő egy szuverén személyiség, s mihelyt ezt kinyilvánítja, nekünk csalódást okoz.
Ezzel szemben az érett szerelemben a másik ember személyiségét élvezzük, azt, hogy hasonlít hozzánk, s azt is, hogy más, mint mi vagyunk. Ilyen az érett szeretet is. Ha nekem egy bátor, erős vagy éppen bújós gyerek kell, s nem érdekel, hogy milyennek születik, mert tudom, hogy milyet akarok, akkor ez önzés, nárcizmus. Az volna az érdekes, hogy ki az, aki jött? Az egy új, ismeretlen személy, s a kérdés az, hogy őt tudom-e élvezni? Jól szeretni azt jelenti, hogy a másik szuverén individuumot élvezem, örülök neki.
Vekerdy Tamás
1935. szeptember 21-én született Budapesten. Pszichológiát oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Miskolci Egyetemen. Részt vett az első magyarországi Waldorf-óvoda és iskola megszervezésében. 1991 óta a Waldorf-tanárképzés szervezője és vezetője. Évtizedek óta a Nők Lapja munkatársa. Mintegy két tucat könyve jelent meg, pszichológiai, pedagógiai munkák és szépirodalmi művek egyaránt: A színészi hatás eszközei – Zeami mester művei szerint; Don Juan – a csábítás iskolája; Gyerekek, óvodák, iskolák; Családom történeteiből; A pszichológus válaszol; Érzelmi biztonság stb.
– Sajnos gyakori élethelyzet, hogy a szülőt nem érdekli, milyen a gyermeke, hiszen ő úgyis tudja, hogy milyennek kell lennie, milyenné kell vállnia.
– Akkor baj van. A kérdés az, arról van-e szó, hogy legyél, aki vagy, a demokráciák alapaxiómája szerint bontsd ki individualitásodat, vagy legyél akivé én akarlak tenni, amely a diktatúrák alapaxiómája. Szülői létünkben ebbe az alaphelyzetbe botlunk bele. És igen, szülőként meg kell ismernem a gyerekemet, hogy jól tudjak vele együtt élni. Nem egyből, mert az lehetetlen, de erre törekszem.
– Nemrég Nagyváradon és Szatmárnémetiben tartott előadásán is hangsúlyozta: nem azok lesznek sikeres emberek, akik a legjobban teljesítenek az iskolában. A közvélekedés ellenben a jó iskolai teljesítményt tartja az életben való boldogulás alapjának.
– Ez nem ilyen egyszerű. Egy átlagos hivatali pályafutáshoz jó, ha az ember az iskoláit minél rendesebben végzi el. A szabálytalan emberek azonban, akár híresek, akár nem, nem normál pályafutást járnak be, én pedig kétlem, hogy az átlagos hivatali pályafutás az emberi maximum, amire törekednünk kellene. Ismerjük számtalan nagy ember életét Churcillen és Edisonon át Petőfi Sándorig és Einsteinig, akiknek különböző bajaik voltak az iskolákkal. Nem voltak igazán jó tanulók, ez azonban nem akadályozta meg őket rendkívüli intellektuális teljesítmények létrehozásában. Arról nem is beszélve, hogy nem feltétlenül az eminens diák lesz a boldog ember a későbbiekben, a kutatások fényében úgy tűnik, hogy nincs ilyen korreláció.
Az iskola a nyolcfajta intelligenciából csupán az értelmi intelligenciát osztályozza, abból is csupán a verbalitást. Ez gyerekkorban mindig gyengébb, kivéve az értelmiségiek gyerekeinek esetében, akik kisebb-nagyobb neurotizálódás árán ebben túl korán megerősödnek, ami aztán az iskolában jól jön nekik. Az iskola nyolcfajta intelligenciából egy felet osztályoz, s annak öt faktorából is csak kettőt, a lexikális memóriát és a matematikai készséget. Ezért nem csodálkozhatunk, ha az életben való boldogulás nem korrelál az iskolai beválással.
– Lehet, hogy paradigmaváltásra volna szükség annak a felismerésére, hogy a siker, a sikeres élet nem mérhető jövedelemben, szakmai előmenetelben?
– Siker az, ha viszonylag kiegyensúlyozottan tudok élni, ha kibírom önmagamat, nem leszek magamtól depressziós, a családom sem lesz tőlem, és én sem a családomtól. Ezek valódi sikerek az életben. Létezik-e egy érzelmi közeg, amely megtart minket, van-e egy ember, aki megadja nekünk a napi egy simogatást? Mi megadjuk-e valakinek a napi egy simogatást, ami nélkülözhetetlen a többé-kevésbé kiegyensúlyozott élethez? Egyáltalán kibontakozik-e az érzelmi intelligenciánk, ami nélkülözhetetlen a sikeres élethez?
– Mit tehet a szülő, ha azt tapasztalja, hogy mindaz, ami az iskolában oktatás, nevelés címszavak alatt történik, árt a gyermekének?
– Először is keresek a gyerekemnek egy olyan iskolát, amelyik nekem tetszik. Ha kell, iskolát alapítok – az Európai Unióban ugyanis az iskolaalapítás szabad –, ha kell, magántanulóvá teszem a gyerekemet több más szülővel összefogva. Támogatom a gyerekemet, cinkosa vagyok. Ha helytelen módon hétvégére leckét adnak fel neki, habozás nélkül lediktálom, vagy beírom az üzenőbe, hogy sajnos családi okból nem tudtuk megoldani, és ez igaz, ugyanis családi ok, hogy együtt kell lennünk, és jól kell éreznünk magunkat.
A házi feladat értelmetlen dolog, gyakorolni az iskolában kell, délelőtt, amikor a gyerek vércukorszintje a legmagasabb. A házi feladatról jeles kutatók mutatták ki, hogy értelmetlen, az eminens könnyedén megoldja, őt nem fejleszti, a többi diák meg lemásolja szünetben az eminenstől. Bármilyen hihetetlenül hangzik, a gyerekek motiváltak, csak nem arra, amit mi akarunk tőlük az iskolában. Csapó Benő és munkatársai lemérték, hogy a magyar gyerekek érdeklődők, de ahogy belépnek az iskolába, az érdeklődés csökken, zuhan és eltűnik.
Az iskola nem kielégíti az érdeklődést, hanem kiöli. Nem arra kíváncsi, hogy mire motivált a gyerek, hanem arra, hogy ő mit akar a fejébe tömni. Egy nagy fizikus, egyetemi tanár, aki szenvedélyből lement az általánosba és a gimnáziumba tanítani, azt mondta, a magyar iskola ítélkezési dühben szenved, nem az érdekli, hogy mit tud a gyerek, hanem az, hogy mit nem tud. Ő azt állítja, hogy az észak- és nyugat-európai iskolák arra kíváncsiak, mit tud a gyerek.
– Mi a véleménye a kritikáról mint a gyereket motiváló pedagógiai módszerről?
– A kritika nem fejleszt, a kritika öl. A kritika nem jó eszköz, az ítélkezés tartományába tartozik. Nem visz előre. Jó példa Kazinczy kritikája Berzsenyi Dániellel szemben, aki ennek hatására nem írt több verset.
– Gyakran hangsúlyozza, hogy a gyermek, a serdülő fejlődése szempontjából a legfontosabb az érzelmi biztonság. Mit ért ez alatt?
– Azt, hogy tudom, szeretnek otthon, s én is tudok szeretni, mert kialakult az érzelmi kommunikációra való képességem. Sokat játszottam szabadon, sok mesét hallgattam, az iskolában pedig rengeteg művészettel foglalkoztam. Négyszáz évvel ezelőtt a rendkívül szigorú magyar iskolák – jezsuiták, kálvinisták, piaristák – rengeteg időt töltöttek iskoladrámák írásával, díszletezésével, kosztümözésével, előadásával, s emellett még volt iskolai énekkaruk, zenekaruk, retorikai önképzőkörük.
Ma már tudományosan bebizonyított, hogy a művészet fejleszti a szociális készségeket és az érzelmi intelligenciát, az iskolákból mégis eltűnnek a művészetek. Amit ott művelünk, az nem művészet még akkor sem, ha megmarad néhány ének- vagy rajzóra, hiszen az, hogy leosztályozom a gyerek rajzát ahelyett, hogy a szemét nyitogatnám, vagy dolgozatot írunk Beethovenből, nem művészet.
A világban ma már létezik az úgynevezett élménypedagógia. Kiderült, hogy működik. Kik fordíttatták le, és adták ki Magyarországon az első élménypedagógiai tankönyvet tanárok számára? A szegedi rendőr főkapitányság, mert kiderült, hogy ez egy nagyszerű prevenció, mert ahol élménypedagógia van, ott csökken az ifjúkori bűnözés. Ezt mi egyszerűen nem vesszük tudomásul.
– A szülők többsége szeretne jó szülő lenni, csak nem tudja, hogyan váljon azzá. Milyen a jó szülő?
– Vegyük meg Lippi Purvis magyarul is megjelent könyvét, melynek címe Hogyan ne legyünk tökéletes anyák? Ne legyünk tökéletes anyák, nem is tudunk azok lenni, ne szorongjunk, ne görcsöljünk ezen. Éljünk úgy, mintha többé-kevésbé normális emberek lennénk. Az élet nehéz, és együtt küzdjük magunkat végig ezen a gyerekeinkkel. Nem tökéletesnek, nem zseniálisnak kell lenni. Amikor lehet, jelen kell lenni. Kongruensnek, önmagammal azonosnak kell lenni.
Nagyon helytelen volna, ha visszafognám magam, amikor ki akarok törni otthon, mert pszichológus vagyok, vagy mert azt olvastam valahol, hogy ha ráordítok a gyerekemre, akkor abortív rángások futnak végig az idegrendszerén, mintha rácsaptam volna. Nem. Ha ordítanom kell, ordítok, nem szabályozom magam elvi okokból. Van, hogy a szobájába kergetem, előfordul, hogy rácsapok. Ha később ezt rossz néven veszem magamtól, azt mondom a gyerekemnek: ez nagy marhaság volt. Ettől nem csökken a tekintélyem, hihetetlen mértékben növekszik. Ha be tudom látni, hogy valamit elcsesztem, azt a gyerekek nagyon sokra becsülik.
– Mit gondol arról a rengeteg szülő által osztott vélekedésről, miszerint vannak tabutémák, melyekről nem kell, nem ajánlatos a gyermek előtt beszélni?
– Ez a képmutató társadalom tévedése, a gyerekkel mindenről lehet beszélni. A gyerekek önmagukkal szemben rendkívül tapintatosak, csak annyit kérdeznek, amennyit tudni akarnak, és mi anynyira válaszolunk. Remélhetőleg mi nem jövünk zavarba, és tudunk normálisan beszélgetni. A gyerek az anyja hasából jön ki, a gyerek ezt már tudja. Igen, de hogy megy oda be? A rémült szülő erre azt mondja: anyuka lenyel egy kis magot, abból lesz a gyerek. Ebből természetesen nem lesz gyerek, ez egy hülye válasz. Hol jön ki a gyerek? Rémült szülő: felvágják anya hasát és ott kiveszik.
Aki látott már mint pszichológus vértől csöpögő, hatalmas konyhakéseket a gyerekrajzokon, mert éppen kiveszik a kisgyereket az anyja hasából, az tudja, hogy ez is hülye válasz. A gyerek anya két lába között jön ki, van ott egy nyílás, szinte hihetetlen, úgy is hívják, hogy szülőcsatorna. Ezt nyugodtan meg lehet mondani. Erre a rémült szülő: igen, de mit mondunk, hol megy be? Tudod, egy gyerekhez kell egy apa és egy anya, ha ők szeretik és átölelik egymást, akkor az apa testéből leválik egy kis rész, átmegy az anya testébe, ebből lesz a gyerek. Rémült szülő: igen, de hol megy át? Ott, ahol a gyerek később kijön. Mindezekre a kérdésekre lehet normálisan válaszolni, ha én nem vagyok totál zavarban.
– Miért szakosodott a gyerekpszichológiára, s mi a titka annak, hogy a legismertebb magyar gyerekpszichológus lett?
– Engem mindig is kizárólag a gyerekek érdekeltek, a felnőttek hihetetlenül untattak. Voltak felnőttek, akik mindenáron hozzám akartak jönni terápiára, ezeket általában elhessegettem. Szerencsétlenségemre és az övékére, két-három esetben ez nem sikerült, elkezdtek járni hozzám, de iszonyatosan untam, aztán a lehető legrövidebb időn belül elküldtem őket. A gyerekek érdekelnek, rögtön érzek valamit, ahogy bejönnek a szobába undokul, nem néznek rám, és nem szólalnak meg, de nekem már az is öröm, élvezet.
Számomra gyerekekkel együtt lenni érdekes, szavak nélkül is közölnek valamit. Nem tudom, hogy milyen a jó gyerekpszichológus. Jobb kollégáim terápiás tervet csinálnak, megnézik a teamben, hogy hol tartanak, módosítanak rajta, én erre nem vagyok képes, nem is érdekel. Amit én produkálni tudok, az egy jelenlét. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy aki nem így csinálja, az nem jó. Abszolút jó lehet, mert ő sokkal jobban tudja, hogy mit csinál, s mitől gyógyul vagy nem gyógyul a gyerek. Én ellenben nem tudom, engem meglepetésszerűen ér, hogy jobban van, mert ő olyan ügyes volt, nem érzem azt, hogy én voltam a zseniális.
És a végére egy mottó, ami számomra sok mindent kifejez és pont ezért is foglalkoztam már sok cikkben az oktatással és azzal a témával, hogy nekünk embereknek, felnőtteknek hogyan kellene élnünk, viselkednünk, példát mutatnunk....
"Egyetlen napot sem élhetsz meg anélkül, hogy ne lennél hatással a körülötted lévő világra, másokra. Mert minden, amit teszel és nyújtasz másoknak, az számít! Egyedül Te döntöd el, hogy mi legyen az...."
Bővebben :
(SBG Buddha - VilagHelyzete.com) nyomán!
2014. április 22., kedd
Thrive! - Növekedj! - magyar hanggal - teljes film.
2012 májusában készítettem el a film narrációját. Eddig csak részletekben volt fent az oldalon és a csatornán, de mostantól egészben is nézhető.
Egyéb csatornákon közel 400 ezren nézték meg
Magyar szöveg: Péter, Lívia, Mónika, Gergely, Józsi bácsi és Both Gábor.
Narrátor: Both Gábor (http://www.emberiseg.hu)
A Thrive egy rendhagyó dokumentumfilm, amely fellebbenti a fátylat arról, mi folyik valójában a világunkban. A pénz útját követve feltárja a globális hatalom azon szándékát, hogy miképp akarja megszilárdítani saját hatalmát az életünk minden területe felett. Bemutatja a tudományos áttörés lehetőségeit a tudat és az aktív cselekvés segítségével, amely megoldásokat kínál a valódi boldogulásra, és képessé tehet bennünket arra, hogy visszaszerezhessük az irányítást az életünk felett.
Ilyen lenne a világ a munkásosztály nélkül.
Ilyen lenne a világ a munkásosztály nélkül. - Das Handwerk - Werbespot (lange Version)
Üzenet a bőrfotelekbe pöffeszkedő vezetőknek, a beképzelt irodai dolgozóknak, a "föld felett járó" értelmiségieknek és mindenkinek akit többre becsüli magát, mint a kétkezi munkás.
Üzenet a bőrfotelekbe pöffeszkedő vezetőknek, a beképzelt irodai dolgozóknak, a "föld felett járó" értelmiségieknek és mindenkinek akit többre becsüli magát, mint a kétkezi munkás.
2014. április 15., kedd
2014. április 13., vasárnap
Spiri-magyar szótár - avagy humor nélkül nincs fejlődés...
Nagyon erős tükröt tartasz nekem. = Annyira kiakasztó vagy, hogy legszívesebben pofán dörgölnélek egy féltéglával!
Észrevettem, hogy benyomtál nálam pár nyomógombot. = Vérlázítóan paraszt módon viselkedsz velem!
El kell engedjelek, hogy külön-külön is meg tudjuk élni magunkat és fejlődhessünk. = Kicsit uncsi veled, jó lenne már mással is kavarni.
Szeretném megtapasztalni veled a közös energetikai rezgést és a kundalini áramlását. = Szexelni akarok veled!
Értem… = Az, amit mondasz akkora baromság, hogy inkább válaszra sem méltatom.
Komoly folyamat zajlik nálam éppen. = Annyira készen vagyok, hogy legszívesebben felkötném magam.
Mostanában rengeteget dolgozok magamon. = Mivel fogalmam sincs, hogy másszak ki a depressziómból, tekintélyes összegeket költök sámánokra, jósokra, gurukra és terapeutákra, hátha ők megoldják a problémáimat.
Rábízom magam a Teremtő intelligenciára. = Kifogytam az ötletekből, hogyan oldjam meg a gondjaimat.
Az új kapcsolatom még rámutat a régi mintáimra. = Már megint egy őstulokkal randizom…
Az új párommal minden szinten sikerült összehangolni a rezgéseinket. = Szex után még beszélgetni is tudunk…
A fentiek új kihívásokat küldtek, hogy fejlődhessek. = Dobott a párom / Kirúgtak a munkahelyemről / Elvitte a házam a bank / Elgázolt egy kombájn… stb.
Jó lenne összejönni, hogy kicsit dolgozzunk a fejlődésemen. = Lelki szemetesládának akarlak használni.
Teljes elengedésben vagyok. = Iszonyú pancsernek érzem magam, minden és mindenki kicsúszik a kezeim közül.
Érzem, hogy ettől a beszélgetéstől rossz irányba tolódik el az energetikám. = Egy rohadt energiavámpír vagy!
Mit mutat neked ez a helyzet? = Unom hallgatni az önsajnáltató dumádat.
Bennem rossz érzéseket vált ki, amit mondasz, de tudom, hogy ez az én csomagom. = Egy igazi fafejű barom vagy, és nincs kedvem veled tovább vitatkozni!
Meditálnom kell, hogy feltöltődjek a belső erőforrásaimból. = A t@k@m is tele van már veled, legalább egy órán át ne is szólj hozzám.
Új energia jelent meg a morfogenetikus mezőmben. = Totál rágerjedtem Gizikére a számvitelen.
A párom generációs mintái komoly kihívásokat jelentenek a kapcsolatunkban. = Az anyósom megérett egy boszorkányégetésre!
Mostanában az elfogadást gyakorlom. = Egész héten kizárólag retardáltak bírtak megtalálni.
Az Univerzum a türelem gyakorlására tanít. = Dögunalom az életem.
Egész hétvégén flow-ban voltam. = Képszakadásos tivornyát nyomtunk a haverokkal.
Sikerült megélnem a női oldalam. = Egyedül maradtam otthon, és a tükör előtt pózoltam az asszony fehérneműiben.
Hatalmas tanítóm vagy nekem! = Kevesen voltak még hozzám annyira szemetek, mint Te.
Jó kis programra számíthatsz, erőteljes oldásokkal. = Hozz magaddal egy százas pzs-t, mert órákon át fogsz ordítva bőgni.
Úgy látom neked a felsőbb csakráid vannak túlműködésben. = Egy álmodozó, életképtelen alaknak tartalak.
Elakadásaim vannak a bőség áramoltatásában. = Tragikusan csóró vagyok.
Mostanában úgy érzem jó lenne földelnem magam kicsit. = Brutál kocsmatúrára készülök a cimbikkel / unom a vega kosztot, ide a csülökkel!
A tisztulási folyamataim testi szinten is megmutatkoztak. = Hánytam, mint a lakodalmas kutya / rámtört a szapora.
forrás: Volner Miklós , life-coach, spirifirkász
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)